non ministrari, sed mlnistrare
szolgálat
70.szám
Baráti szeretet
TARTALOM
TANULMÁNYOK
1986 Péter-Pál
3
Nemesszeghy Ervin: Barátság Istennel - Barátság emberrel 5
Szigeti Miklós: A barátság a SzenUrásban 19
Szentmártoni Mihály: A barátság lélektanáról 29
Kereszty Rókus: A barátság Boldog Elréd életében és tanításában 37
Szabó Ferenc: "Harmadik út"? 47
Gerda Hampel - Claudia Teichert: A feleségem a barátom 55 Fehér Gyula: Ha lenne egy szent barátom. . . 59
AZ EGYHÁZ SZAVA II. János Pál pápa nagycsütörtöki levele
ESZMI:K I:S ESEMI:NYEK
65
Keresztény szabadság és felszabaditás (Szabó Ferenc) 17 Egy papi köz össéqí életforma születése (Silvanna Cola) 80 Szekták vagy új vallási mozgalmak - Lelkipásztori kihivás (Puskely Mária) 84
Jézus Szive - A szeretet szava (Karl Rahner) 86
Levelesládánkból 88
Levelek a missziókból 91
Papi jubileumok 94
KONYVSZEMLE
~neklö Egyház (Galambos Irenaeus) 95
Az Egyházi Törvénykönyv (Koncsik Endre) 96
Vasárnapi könyvünk (Kerny Géza) 97
Puskely Mária: Nyisd fel szemedet és láss! - Ladislaus Batthyány. Ein Leben im Dienste Gottes und der Menschen (Eke B. Antal) 98 Blanár Mihály: Jöjjetek hozzám mindnyájan (T.R.) 98
HALOTTAINK 99
Füstös Antal (Confratres) 100
Dr. Peid l Béla (-y-1.) 100
P. Dr.Hets János Aurélián OSB (ksz) 101
Balyi János (J.1.) 103
Gergely Antal (Pohly János) 104
Szolgálat (Dlenst) , spir ituelle Ouartalschrlft, Klerusblatt. - Mit Druckerlaubnis des Bis chöfllchen Ordlnar lats, Eisenstadt. - Elgentümer : Tragervereln der Unio Cleri Hunpart el . A-9020 Klagenfurt. Kaufmanngasse 2. - Für den Inhalt verantwortllch : Dr. Emmer ich Rácz. A-7000Eisens tadt, Relchlgasse Sa. - Herausgeber und Verleger:
György Hegyi. A-l030 Wien ,Gerlgasse 10/3.Redaktion : A-l030 Wien, Gerlgasse 10/3. - Levelezési cím: Hegyi György/Szolgálat. A-l030 Wien, Gerlgasse 10/3. - Druck:
BARATI SZERETET
Isten legbensőbb lényegéből, szeretetébőlültetett szikrái szivünkbe.
Velünk sziileiett természetünkön keresztül ösztönöz és sürget: bonta- koztassuk ki ezt
a
lángot,éljünk igaziszetetetben
vele és embertársaink- kal. Kinyilatkoztatásában azutána
jegyesi, hitvesi szeretet melletta
barátit tárja elénk eszményképnek ésa
megvalósitás kiváltságos útjá- nak. Ábrahám kapja ezta
megtisztelő jelzőt (Iz41,8), és Mózeshezvalóbensőségeskapcsolatának szemléltetés ére sem talál megfelelőbbkifeje- zést, minthogy kijelenti: szemtőlszembe beszélt vele, "ahogy az ember barátjával" (K i v 33,11). Jézus tanitványaival való három évi szeros együttlétére pedig avval teszi rá
a
koronát, hogy mindenét megosztja velük, barátaivá teszi őket, .rnert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek" (Jn15,15).Minden idők embere nagyra értékelte, eszményképnek tekintette
a
töretlen barátiszetetetet.
Ennek visszhangját találjuk mega
Példabeszé- dek könyvében (15,17; 17,17) , a Zsoltárokban (38,12; 53,14; 133,1). Kor- társainkban újból feltámad igénye. A magányosság érzése nem egyszer hihetetlen mértékben jelentkezik a milliós tömegek névtelenségében. A betonsivatagok és hideg, mesterséges fénnyel világított szenvtelen ipari kolosszusoketseuieteüséoet
termelnek az emberek lelki világában. Nö- vekszik tehát a vágy, hogy olyanokra találjunk, akikkel kölcsönösen el- fogadhatjuk egymást, akik előttteljes bizalommal nyithatjuk fel szívün- ket,s akik iránt meleg és bensőséges szeretetet tapasztalunk. mert ilyen módon közelednek ők is hozzánk. A kísközösségek kialakulásának egyik indítékát ebben az igényben kereshetjük. Számtalan modern ima és val- lásos ének ezért fordul Jézushoz mint Barátunkhoz.De a barátság nemcsak igény,hanem feladat és elkötelezettség is, ami- nek megvalósítása lélektani bevetést és kegyelmi hátteret kíván. Ezek se·
gítségével termi meg igazi gyümölcsét, a barátok emberi és keresztény kiteljesedését.Ezért nem luxus cikk a barátság, hanem emberréválásunk egyik alapvetö összetevője. De akkor miért nem "sikerül" sokak életé- ben? Mert nem merjük vállalni a bennerejlőkockázatot? Vagy hiányzik látóhatárunkból a legátfogóbb távlat, a barátság Istennel? De lehetsé- ges ez egyáltalán,amikorőnem emberi, hanem egész más sikon mozoo?
Ilyen és hasonló kérdéseke n gondolkoztat el jelen számunk. Az első
tanulmány, Nemesszeghy Ervin tollából, megrajzolja az emberekkel való barátság főbb koordinátáit, történelmi sajátosságait és az Istenhez [ű
ződ6barátság körvonalait. Szigeti Miklóscikke az isteni barátság [orrá-
3
saira mutat rá: az ószövetségMI indul ki, de j6leg Jézus baráti körét jesti meg. Szentmártoni Mihály viszont a barátság lélektani oka i t és bukta t óit elemzi. Rámutat beteges jormáinak gyökereire is.
Az els6 három tanulmány ér in t i már a házasok illet ve cöl ebsek ba- rát ko zásának problematikáját. Mégis külön tanulmányt szentelünk
mindkettőnek,mert sajátos kérdések merülnek jel velük kapcsolatban.
Gerda HampelésClaudiaTei chertéletMlvett példán ér zék elteti k , hogy a boldog házasságban a házastársak nemcsak - a szó eredeti értelmé- ben vett - barátokk ént köt elezik el magukat a holtomiglan-holtodiglan valÓegyüttélésr e,hanem barátságuk ápolása alkotja ennek egyik alap- pillér ét, s képesi t i 6ket esetleges jonák vonásai k elviselésére. Szabó Ferenc pedi gamég mindi g jelb u k kanóún."harmadik út"szemszögéből
vizsgálja a barátság,szer elern és cölibátus viszonyát.
A természet es sik és a természetjelet ti világ összejonódásából táp- lálkozó bar áts ág himnuszát zengt e Boldog Elréd, XI I. századbeli cisz- tercita. Gondolat világána k kincsesbányáját tárja jöl előttünk Kereszty Rókus .Az örök emberi és a hitelesen keresztény szeretet nemes hajtá- sát csodálhat ju k meg en nél a középkor i
szerzet esn él.
Példájával, szavá- val hivogat: járju k az igazi baráts ág útját ,mert az Istennel való egye- sülés iskolája, előkészí t6je, de egy ben következm énye is. Innét ér th et 6, hogy a nagyszemekn él -
szin t e kivétel nélkül- találkozunk a barát- ságjelem el6 pél dáival. Isten-szer et etük megt ermékenyít etteemberikap- csolat ai ka t, ezek pedig Istenhez val ó vis zonyuk mélyebb megértéséhez és átéléséhez uezettek. Lis i eux-i Kis Teréz nagyon óhajtotta, bárcsak lenne neki egy szent barátja. Fehér Gyula tanulmányából láthatjuk, mennyire teljesült ez a vágya, mit jelentett a barátság neki és n6vér- társainak.Sok lelki öröm és er6jorrás árad baráti kapcsolatainkból? Adja Is- ten,hogy jelen szám un k segíts égével még gazdagabb gyümölcsök jakad- hassanak belö lü k. Nehézségek, esetleg botladozások kísérik barátkezé- sainkat? Tanulmány ai nk valószínüleg megsejtetik lehetséges okaikat valamint a sziikseqes orvosságok at. Ha pedig úgy találjuk, hogy nincs igazi barátu nk, akivel kölcsönö s megbecsüléssel és teljes bi zalommal örömteli lélekb en osztha t ná nk meg éle t ün lc jontosabbeseményeit,akkor vizsgáljuk meg: nem magunkban kell-e ennek okát keresnünk. Nem merjiik: elszánni magunkat arra, hogy megnyíljunk és másokat közel engedjünk magunkh oz? Nem hiszünk abban, hogy Jézus teljes ember volt, aki tapaszt alatból tudta, micsoda érték a barátság? Természete·
sen azt se várjuk,hogya barátság "m i n den problémát megold". De az bizonyos,hogy szeretetünk kiteljesedésének Istent61el6relátott útja és eszköze.
TANULMÁNYOK
Nemesszeghy Ervin
BARÁTSÁG ISTENNEL - BARÁTSÁG EMBERREL
Hitünk elapvet ö tanít ésa. 'hogy életünk célját , betel jesedését és boldog- ságát az Iste nnel való személyes szeretet-k apcsolatban érjükel. Eszemélyes ezeretetkapcsolat tit kát so'!<fé le képb en, hasonl atban és szim bólumban pró- báli}a a Szentírás és a szenthagyomány megvHágítanL Szól arról, hogy kap- csolatunk Istennel olyan,mlnt a szolqának egy jóságos úrhoz , a gyermek nek
sze rető atyjához, vagy a bitvesnek hüséges hitvestárs ához való szeretetvi- szonya. De a Szentírásban és sze nt hag yományban azt is megtaláljuk, hogy Ist enhez'kapcsoloszemél yes viszonyunk barát i szeretetv iszony.Amai ember- nek ez mondlegtöbbel. Sajn ála tos tehát, hogy lsten és ember baráti szeretet- viszon yátsema teológiában ,'sem katekéz isünkben nem hangsúlyozzuk eléggé.
A II. VatikánlZstnat dokumentumaib an is csak egyszer talál unk kifeje zett uta- lást azlsten és ember közötti barátságra.Enne kahíényossá qn ak okaaz lehet, hogy veszélyesnek érezzük lste nés ember barátságánakhanqoztatésát, hiszen a barát i szeretetviszonyban élők mintegy egyenrangú felek lesznek éppen a baráts ág által. A fiú-atya kapcsolatban megmarad a fiú 'alárendelt szerepe . Amikor pedig a Szentfrás a hitvesi kapcsulat ot az lsten-ember viszonyára alkalmazza, az ember m'indi'ganői szerep et ("me nyasszony", "feleség " ) kapja ; az ak!ko ri társadalomban a nőnek alárende lt szerepevolt a f,érf.ivel szemben.
Problémát jelenthet az Istennel és az emberrel való baráti elk ötelezettségünk látszóla gos kettösségeésesetleges üt közéseis.
Jelen tanulmányunk ezekre a problémákr a igye'kszik választ keresni az újabb lélekta ní és lel'kiség i vizsgálód ás fényében. Először azonban idézzük fel a hagyományos felfogást ember és ember barátságáról, mert Istenhez kap- csoló barátságunkat csak az emberi barátságró l alkot ott jelentést artalom fényében tudjuk.igazán értelmezni.
I. BARÁTSÁG AZ EMBEREKKEL 1. Meghatározása
A Révai Nagy LexIkon a barátságot igy határozza meg: "A lelkek össz- hangján alapuló kölcsönös bizalmas viszony olyanok köz ött , kik mell éktek in- tetek nélkül becsülik egymást, egymás örömében, bánatában teljes önzetlen- séggel részt vesznek s egymásért bármilyen áldoza tra készek."
A görög kultűrábanabarátságot eleinte egészen ált alánosan. mint a világ, a természet egyH< alapvetO prmclplurnát fogják fel, amelynek jelenlété ben 5
bizonyos dolgok egymást vonzzák, és rnelynek hiányában egymást taszítják.
A fő kérdés számukra az, vajon a "barátság" az ellentétek,vagy pedig a ha- sonló tulajdonséqok vonzása? Szokratész a barátságo t a személyek közőtti viszonyra szúklt ette ,és a barátok szerzés ét a művészetek egyikének tart otta.
Mind Plató n, mind Arisztotelész írásaib an szóvan a barátságról. Az ő iske lál - kat nem annyira a mester-tanftvány, hanem inkább a barát-barát viszony jel- lemzi.
Arisztotelésza barátságnak három fajtáját különböztet i meg: a) A hasznos- sáqböl kel etkező barátság az ellentéteket vonzza és kiegészíti. b) Az élvezet- bő i származó barátság a hasonló kat vezet i egymáshoz; egymásratalálásuk köl csönös élvezet és öröm forrása. c) Az erényből fakadó barátság a hasonló erkölcsi jót ulajdonságokkal rendelkező személyeket egyesíN; egymásban tá- maszt és örömet találnak. Arisztot elész a barátságn ak ezt az utolsó fajtáJát tartj a a leqtök életesebbnek.Ittis a hasonlók vonzzák egymást,de nem annyira azálta l,amit egymásnak adnak, hanem inkább azáltal,amik önmagukban. Min- den barátság bizonyos életközösséget jelent. Ezért örülnek a barátok egymás jelenlétének, ezért osztják meg egymással gondolataikat, felfogásukat, örö- müketés bánatukat.
Ciceroszerint a barátság abból fakad, hogy az ember társas lény.Ha valaki egyik embertársában rátalál valakire ,akinek akarata , ízlése és vonzalma meg- egyezik a sajátjával, megszületik a barátséq, Igazi barátság csak jó emberek közöttlét ezhet, mert csak azoknál találjukmeg azt az önzetlenséget,lojaljtást és rendetlen szenvedélyektől való szabadságot, mely a barátságot fenntartja.
I:ppen ezértaz igazibarátság ritka.
Azegyházatyák és egyházoi írók a görög ésrómai bölcselők befolyása alatt áll nak, arnikor a barátságról írnak, de náluk az ember-emb er közötti baráti viszony afelebaráti szeretetbe olvad bele.
2. Lélektani jellemzől
a) A barátok közötti vonzalom. Ez adja meg a barátság létrejöttének dina- mizmusát. A barátságra aH~almas személyek egymást akaratlanul is keresik , és meg'Is találj ák.
b) A barátság szabad kapcsolat. I:rinti a személyek érzelmi világát is , de inkább belső megny ilvánulásai vannak: egymás elfogadása, megbecsülé se, bizalom és őszinteség .
c) A kö lcsönösség is lényeges. A barátságot egy személy felajánlhatja a másik személynek, de ez csak 81k>kor lesz barátsággá, ha ez utóbbi elfogad ja . Ennek az elfogad ásnak nem kell kifeJezett, k:ülső formát öltenie, de konkrét magata rtásbanmeg kell nyílvánulnia.
d) A kapcso lat önzetlen, lel'ki kapcsolat. Nem önző anyagi vagy szellemi javakrneqszerzéséreirányul.
ej A tökéletes barátságban a személyek mintegyegybeforrnak: egymásban élnek Inkább mint önmagukban ; egyéniségük elvesztése nélkül mintegy egy-
másba olvadnak. Hires Szent Agoston idevonat kozó jell emzése:.egy lél ek két testben" ."Dimid lum animae meae,lelkem fele."
3. ErkölcsI és metafizIkaI szempontjaI
A barátság jó és nagy érték az ember életében. Ezt már az ószövets égi Szentírás ts tanitja: nA húséges barát erős támaszod ,vagyont talál , aki ilyen barát ra szert tesz. A hú barátnak egyszerúen nincsen ára, ninc sen , ami vele érté kben fölérne. Mtnt az élet balzsama. olyan a jó barát ; a~ik az Urat lélik, találhatna-kIlyet" (Sir6,14-16).
Ugyalla.Jd<o r. bIzonyos körülmények köz őrt. a barátság lehet káros . közös- séget megosztó és perverz.
Talán itt kell megemlitenünk a barátságnak azt a for máját, amelyet lelki irók - elsősorban szerzetesi 'közösséqeket tartva szem előtt - part ikuláris barátságnak hivnak, és egyöntetüen elitélnek. Ez személyek kőzötti, másokat kizáró kapcsolat, amelyben az érzelm i vonzalom uralkodik. A kizáróla gosság mellett jellemzi a féltékenység, az álmodozás és az érzelm i vonzalom gyakori kifejezése. Az iiyen kapcsolatok megrontják '8 szerzetesi közösségekben az általános testvériszerétetszellemét.
Aquinói Szent Tamás a barátságot a szeretet egyik fajtájának tartja (amor amic it iae). amelynek lényege s eloeme a másik személy felé áradó jóakarat.
Ezért a természetes, emberi szeretetnek a legmagasabb formája, mely szem- ben áll az érzék-i szeretettel (amor concupiscentiae) (Summa1a 2ae, q.26,a.
4.).
Hasznos lesz itt röviden felsorolni azokat a szavakat, amelyeket a Szent- irás a szeretet szóra használ. Az Ószövetségben a héberahab és rokon szavai jelölik a szeretetet. Az ahab jelentése általános és sokré tű : jelölheti személ y- tel-en,jó vagy rossz dolgok, elvont fogalmak vagy elveksze r étetét. két személy között fennál-Iószexuális vágyat va9Y szerelmet: szülölvagy gyermelki szere- tetet, hi'tvesi elkőtelezettséqet a szerétetben. tovább áa Yahveh és Izrael kö- zött fennálló szeretet-szövetséget. Az Újszövetségben két '~ül ö n szó, és ezek rokonszaval.találhatók aszeretetre: phillaés agapé. (A profán görög nyelvben használatos volt még az erósz szó is; ez a szenvedélyes,szexuális szeretet je- lölte.de ez nem szerepel a Újszövetségben.)
A phif ia elsősorban baráti szerétet. de a szinoptikusok használ ják e szót a család i szeretetkapcsolatoknál is. pl. mikor Jézus nagyobb szerétet kiván tanitványaitól\ mint amít ő+; szüleiknek vagy gyerme-keiknek adnak (vö. Mt 10.
37). Az agapé a sajátosan keresztény szeretetet jelöli, amelyet a Szentléle k gyújt szlvünkoen ,Iste nivé formálva át természetes. emberi szeretetünket. Ez tesz bennünket kedvessé (charis) lsten előtt, és ezért e szerétet Istennek kü- lönös adománya (charjsma). E szeretet magasabbrendú, mint a nyelvek ado- mánya,a tudomány. vagy a vértanúság (vö. 1Kor 13,1-13). A latin fordi tás az agapé-t a caritas szóval adja vissza. Megjegyzendö. hogy János evangelista nem mindigtesz különbséget agapan ésphllern között.
7
4. C. S. Lewis a barátságmI
A hires anglj'kánlrö,C. S.Lewis (1898-1963) a négy szeretetről [rt könyvé- ben (The Four Loves, Fontana. London 1969), külön f'ejezetet szentel a barát- ságnak (phiHa- arnlc lt ia).Elöljáróban megjegyzi, hogy a ma]korban mostoha Ioetta szeretetnek ez a fajtája. Régen az emberi szeretet legboldogabb és leg- k~légltóbb formáljaként, az emberi élet koronájaként becsülték. Most sokan rnellékesnek, elhenyaqolhatőnak tartlék. olyan valam inek, ami legfeljoob az ember szabad idejének kitöltésére szolgálhat. Ennek a ténynek a magyarázá- sára négy okot sorol fel: a) Kevesen tapasztalják! meg, mert a legkevésbé természetes, azaz a legkevésbé ösztönös, biológiai és szükséges szerétet.
b) A rornantlolzmus, rnelynek hatása még ma is érezhetó , annyira felrnaqasz- talta az érzelmeket és az erósz-t, hogy sokak számára a barátság a szerelem szegényes pótlékána'krunlk.Ismert Lord Byron mondása: "A barátság szárnya- szegett szerelern." c) A kollektlvlzrnus nehezen túri meg a barátságot, rnert az az embereket személylséqük legegyooibb slk>ján egyeslti. Következéskép- pen a barátság vlsszatartla az embereket a tömegmentalitástól, sőt armak ellensége, mert szelektlv. Ha vala'kl kijel13ntl : "eze k a barátaim", bennfoglal- tan azt is mondja: "a többlek pedig nem barátalm." d) A mai ember rossz szemmel nézi a barátságot, rnert homoszexuális kaposolatot gyanlt benne.
(Ha a b8lrátságkiét különböző nemú személy között áH fent, ~kor a gyanú kifejezettszexuélts kaposolatravonatkozrk.)
C.S. Lewis a barátság következő [elleqzetesséqelt hangsúlyozza:
'a) A barátság a legkevésbé féltékeny szeretet, mert a legkevésbé klvéncsi.
S nyugodtan hozzátehetjük,hogya leg'kevésbé bírtoklásrabeállltott kapcsolat.
b) A szerétet fajtáiIközOl a legkevésbé biológiai vagy ösztönös. Az egyén is, a kőzősséq is meg tud lenni nélküle, ellentétben a társas összefogással és együltmúködéssel,amely mind az egyén, min<! aköz össéqszámára elkerül- hetetlenül szükséges.
c) A barátság alapja a közös érdeklődés. az azonos elvek, igazságok és ízlések birtoklása. Aml'Korbizonyos személyek megosztják maguk kőz őtt fel- fogásukat, megsmleti1< a barátság.C. S. Lewis elfogadja Emerson véleményét. hogy a barátság számára a lényeges kérdés ez: "Látod azt az igazságot, me- lyet én látok?". Vagy talán még Inkább: "Font os-e számodra az az I.gazság, amelyet én fontosnak tartok?" Ezért van 'az, hogya múvészek önkéntelenül ls úgy ábrázolják a barátokat, rnktt akik egyazon irányba néznek, 'kifej ezve közös érdeklődésüket, - ellerrtétben a szerelmesekeel, akik legtöbbször egymást néz/k.
d) A barátság szexuálls kapcsoiattá válhat és fordftva.
e} A barátság hasznos lehet a társadalomban: tudomány, rnüvészet, vallás, Illetve eze'kint ézményei , leggyakrabban barátok kis csoportjaleen valósulnak meg először. Ugyanakkcx a barátság káros ls lehet: államellenes összeeskü-
vések, a társadalmat és közj ót támadó titkos szövetségek hasonló módon keletkeznek.
f)A baráts ág'hasznos lehet az egyén számára,bár ez nemlényegesvonása . Abarátok lényegében nem "jó t evői"egymásnak. Ezért, ha a helyzet úgyhozza, hogy egymást anyagilag
ts
tárnoqatj ák, ezt ki,vételes esetnek kell tekintenl.g)A barát ság szabadon választott, szabadon adottés elfogadott személyes kapcsolat. Serrklnek sem kötelessége, hogy másnak barátja legyen. "A bar át- ság nemszükséqszerű,rnint ahogya fi'lozóf'ia, a müvészet, az egész univerzum sem az ... A puszt a lét ezéshez nem szüks éges érték. Inkább olyan valami, ami értéket ad a puszta létezésnek ." Az eredeti anqolban C.S. Lew is rnon- dása még frappá nsabb : "Friendship is unnecessary, Iike philosophy, Iike art, like the unlverse itsell. .,. It 'has no survl val value; rather it is one of those thing s whichglvevaluetosurvival. "
h) A legtöbb korban és társadalomban a barátság az egynemüek között alS'\Qu I ki legvalószínű b ben.
'i) A barát ság lehet rnlnd az erény, rnlnd a vétek iskolája.Legnagyobb ve- szélye, hogya barátságban élő személyeket elszakí t ja a tö bbi ektől és a kö-
zösségtől. A barátok között kisért az önmagát,ig azoló felsőbbrendűségi érzés, egy bizonyo s arisztokratikus szellem és büszkeség.
5. A barátságról alkotott hagyományos felfogás krltlká/a.
A fentebb röviden -ismert etett hagyományos felfog ása barátságról kétség- telen ül sok alapvető és értélres igazságot tartalmaz. De van egy nagy gyen- géje: inkább szt atikus (nyugalmi). rnlnt dinamikus (változó, fejlődő), valóság- rendet tételez fel. Ebben a sztatjkus világszemléletben a barátság olyan vál- tozatlan, kleális értékként jelenik meg, amelyet csak kevesen birto kolnak. A barátság azonba n, valójában nem ilyen r.ideg, elvont valami, hanem mjnd en- napos misztérium. Személyi fe,i'lódésűnk szinte rninden szakaszán meqtal ál- ható, mert annak egyi'l< legfontosabb eszköze. Más a barátság a gyermekek.
a tizenévesek, a felnőttek, a házastársak és az idősek között, valamlnt más az egynemúek és a különnemúek között, A szexuálls tényezőt, ami a sze- mély,iségnelk egytk benső meghatározója, nem lehet semmilyen barátságból
~i!<lüszöb ölni, éppenúgy, mint agye rmek~szOl ő.i kapcsolatbői sem. Ismert tény, hogy más az édesapának (édesanyának) a kapcsolata nához, rnmt lányához.
A barátság élő, személyes kapcsol at, amely átlandó önát adéera, elfoga- dásra, állandó nyíl tság-ra és bizalomra késztet. Erősödhet, gyengülhet, vá,l- ságokon rnehet át, meghalhat és új életre támadhat. A valóságos életben gyakJran egészen bensó, utánozhatatlan egyedrvonésok és igénye.J<, sőt még fogyatékosságo k i<s közvetítheHk és táplálhatják a barátságot. Mindenesetre elengedhetet lenül szükséqes a barátság fennmatadásához és kifejl ódéséhez a kölcsönös bizalom és enn ek !<lövetk ezménye, az őszinteség. A barátoknak nem 1«311 egymás előtt álarcot hordan iuk.,Egymás társaságában otthon érzi'k 9
magukat. Meg merik mondani egymásna'k, amit ,igaznak éreznek. De tudjá k, hogy az ,..igazsággal" támadni, bántani ,sőt ölni islehet, haaz tapintat nélkül tört énik.A barátság,ellentétbe na szerelemmel, nem vakít ,hanem a jóakaratú szerete t légkörében megteremt i azt a bensősége s kapc sol atot, melyben az ember el tudj a fogadni azJg'azságo t és önmagát. A barátság szabad elköte- lezett séggel jár, annak minden tej lődé s] saakeszában. Ez az elköte lezettség leginl<Jább tartós bizalomban és követk ezetes őszlnte séq be n nyilvánul meg.
A mai lelkiséql irodal om a barátságról szölva annak nemcsak [eli ernző vonásait, hanem fejlőd és,j szakaszait is bemuta t ja. Paula Ripple például, köny- vében (Call ed to be Friend s,Ave Maria Pres s,1980) abarátság fázisait4idö- szak ra oszt ja:
a) A b a rá tság tava sz a. Jellemzi az új élet frissesége. A barátok megosztják egymással múltjukat, felledezik egymás adományait és gyengét!.
Ez rendszeri nt könnye n megy, mert tudatosan vagy tudattalanul átélik, hogy növekedne k az egymás il(ánti bizalomban és a szeretet bensőségében . E sza- kasznál azonb an rit kán vesz ik észre, hogy éppenőszinte bizalmuk és önvallo- másaik ált al sebe zhetővé teszjk magukat . Az új barátságot mégis könnyú fenntar tan i , mert még nem jött el a megpróbáltatás Í'deje; nincs még konflrk- tus,elhidegülésvagybukás.
Paula Ripple az I:ne!<ek énekének következő soraival jellemzi a bar átsáq- nak ezt a szakaszát. A tavasz szépsége és a barátság növekedésének spon- taneitása arra hívja fel a barátokat, hogya barátságuk min<lenkésőbbi fázisá- ban is őrizzenek meg valamit a barátság ezen el s ő szakaszábó l: "Kelj föl, kedv esem, gyere szépséqeml Nézd ,elmúlt a tél,eláll t azeső, elvonult. A fötd szinén immár vi,rágok nyí lnak, itt van aszőlömetszés ~deje, és gerlJcehangja hallatszikföld ünkön" (2,10-12).
b) A bará tság n y a r a. A nyár a meleg, érl el ő, napsugaras napok év- szaka.Azelsőszakaszfrissszépség ét felváltj a egy nyugodttudat,hogya ba- rátság már kevésb étör ékeny. A belső biztons ág, lassúbb de gyümölcsözőbb kornm unlk ác l ö. ál l andó hála adás napj ai eze k. A barátság lassan éretté válik: képes elviselni a barátságban felb ukkanó ellentéteket és konm~ us o k at. Vi- szont, ezzel ellent étbe n az is lehetséges. hogy ilyenk or felt áma d az önzés, a féltékenység, ablrtoklásváqy és aszexuallt ás olyan fokon,hogya barátság zátonyrafut.
c) A b a rá1:ság ős z e. A nyári évszakot szlnte észrevétlenül váltja fel azősz és annak előre nem látható klímá1ja. Mint ha megáHnaa barátiviszony- ban a növekedés.A barátság múlt szakaszairavaló emlékezés még színezí a jelent , éppúg y rnlntazősza fákhulló leveleit,demindinkábbelőrevetítimagát a magányosság. A barátok már kezdi,klátn i ,hogy magány érzését barátságuk semtudjateljesen felo lda ni. Mind jobban ész reves zrk baráti szeretet-vlszonyuk korlátak . Képesek-e elviseln i kap csolatuk ezen, új szakaszának "szegénysé- gét"? Ez a dö ntő kérdés. Ki tudnak-e tartani egymás iránt i biza lomban , hú-
ségben, támogatásb an akko r is, ha ez a kapcsolat már nem ad olyan sokat, mint azelőző szaka szo kb an, és emberileg nincs ls remény arra, hogy többet adjon?
d) A b ar átsá g t eIe. A tél a nyugalom évszaka. Az élet "alszik" a hót akar ó alatt. Ugyanakkor az élet látszólagos "halála" rendkivül fontos:
ekkor gyűj t erőt a természet a tavasziújrakezdésre. A ba ráts áqban
ts
vannak ilyen "téli" szakaszok, melyek ébredésre várnak. Anyugod t vjsszap illa ntás. a szilárd elkötelezettséq és reményteli várakozás napjai ezek. Csak azok nevez- hetök igaz barátoknak , akik képesek vállalni az egymástól vaió látszólagos"eltávozás" tapas zt alatait : ekik tudnak "meghalni" egymásért, vállalva önző énjük halálát. Jól írja Eugene Kennedy , a pszichológia tanára Chic agóban:
"A barátsághozalegig azabb út azonazerőfeszítés e n vezet keres ztül.mely által a legjobbat ad juk magunk>ból másnak, és többet adunk, mlnt amennyit mástól elvárursk. Aki már legalábbis részben érett, aki valóságos és nem ha- mis ént mutat mások felé, fel fogja fede zni,hogy a barátság egészen csodá- latos és természetes módon része élet ének" (On Being a Friend , Ballantine Books, New York,1983).
A barátság különféle szakaszaimás ésmáskívánalmakikallépn ek fel. Ezé rt történik meg, Ilogy vannak olyan személye k, ak,hk könnyen kezdenek barát- kozni, de barátaikat nem tudják megtartani. A barátság tavaszát, s talán nyarát is, szeretik, de annak ősz ét és telét nem képesek elfogadni. Való jában nem tuclják,hogy ml a telj es, érett baráts ág.Az19azl barátok nem számolgat- ják a barátság árát,de ez nem jelenti, hogy azt nem kell megfizetni. A barát- sá9 a szeretet-iskolája. Csak azok tudják végigjárni, akik haj landók re állsan elfogadni önmagukat és embertársaikat; akik bizalmu kat nem szűkmarkú an mérlk éshűségesen kit artana k egymás mellett, váll alva e hűség minden áldo- zat át; aklk nem élnekvissza a barátságg alés nempróbáljákbarát jukat ir reális körülmények közé állíta ní. A barát ság fejlődésébe n vanna k különö s jelentő
séggel bíró idősz akok, de nincsene k kényelmes.rövld l tések. Igy bontakozik ki lassan a barátság teljes szépsége, melyről Kardos Klár a Igy ír:
"Két ember egymás felé tárulása kölcsönös bizalomban, összefo rrása kö- zös elgondolásokban , term ékeny vltákb eo, egymás melletti ki1artása odaadó, sokszo r önfeláldozó hűségben : megrendltóen szép. Nem 'könnyű ilyen iogazi barátot találni, nem is lehet barátságot egyoldalú an vagy kívül rő l létrehozni.
A szeretet tit kai közé tarto zik. Kincsk ént becsülje, akinek meqadat ott. és nagyon vigyázzon , nehog y önz éssal megro ntsa" (Szépség a mindennapokban, A Teremtő Dícsérete, Prugg Verlag, Eisensta dt,1985).
II. BARÁTSÁG ISTENNEL 1.A biblikus teológiatanúsága
A keresztény hit egyil< jellemzöje, hogy lsten nemcsak atyai szerétetet.
hanem baráti szeretetet ;s ajánl fel az embernek. A rneqtest esülés titkában
jelenik meg leginkább lsten baráti szeretete.Szent Pál a Tituszhoz írt levelé- ben erre utal, mi'l~or k~jelenU : "Amiko r azonban üdvözítő Istenünk kinyilvání- totta jóságát és vernbersze retetét , megmentett mjnket " (Tit 3,4). A magyar
"emberszere tet " nem adja vissza az eredeti görög phllantropla teljes értel- mét. Ahogy már elözőleg utaltunk erre, a -philein és a belőle képzett ptlil-ia elsősorban baráti szeretetet jelent. Altala egy személy a másiknak olyan sze- retet-kapcsolatot ajánl fel, amelyben egyenlő rangú kapcsolatba \reorülnek.
Pontosabban úgy is kifejezhetnén1<: a szeretet egységesítőereje átt öri a két sz-eméiy között fennálló rangbeli és egyéb különbségeket, s a szabadon fel- ajánlott és szabadon elfogadott baráti szeretetkapcsolat megteremti annak lehetőségét,hogy a barátok l69bensőbb,személyes értékelk et közösen birto- kolják. Természetesen, rnlkor lsten felajánlja ezt a barájl szeretetet, nem szűnikrneq lsten lenni, azember pedig továbbra is megmarad embernek. Isten jóságából [chrestotes) az ember istern természetben részesül, a megtestesü- lés titl<.a által ped';g az lsten embertermészetetvesz fel. Ez a baráti kapcsolat új, végtelen perspektíváit nyitja m69 számunkra. Nyilvánvaló az ls, hogy egy ilyen baráti szer étetkapcsolatban csak lsten é lehet a kezdeményezés (vö. 1Jn 4,10). De hálátlanság és kishitűség lenne ezt a baráti szeretetet nem elíoqadni, nem viszo nozn i valamilyen barnis "alázatos ságból " , vagy alaptalan félelemből.
Ne gondol-juk azonban azt sem, hogy az a barátság, amelyet lsten Ielkinál.
valamilyen "olcsó" kegyelem. lsten ugyan i,rántu n1k való szeretetében sokkal többet ad, mlotamennyit mi-ké pe5'ek vagyunk nekivlsszaadnl,de sokat kíván:
teljes önmagunkat. Mint Igazi, hűséges barát, nem támaszt irreális követel- ményeket velünk szemben. Gyengeségünkben maga sietsegí,tségünkre Szent- lelke kiéradáséval. hogy megvigasztalja szfvüoket , megerősítse akaratunkat éselvezeesen bennünket a teljes igazságra (vö. Jn 14,16:16,13).A Szentlélek kiáradása ésbennünk lakása szoros kapcsolatban van az Istennel való barát- ságunk titkával. Ezért imádkozza az Egyház:
"Jöjj Szentlélek-Isten, jöjj s áraszd ki amennyekből fényességed sugarát!
Jöjj, ki árvák atyja vagy. jöjj,kiszívek lángja vagy, ajáodékos jóbarát !
Jöjj áldottvigasz,talás, drága ven<dég, lelkitárs, .egédesebb enyhülés: fáradságban nyugalom, hőség ellen oltalom.
zokogásban könnyülés!"
~Babits M~hály fordítása) Már emlttett ük, hogy az újszövetségi Szemírásnak külön szava van, az agapé, az lsten által megnemesített, megistenített szeretetre. Ez a szeretet
"ne m félt ékeny", "nem kérked ek", "nem is kevély", "nem tapintatlan", ..nem ..nem féltékeny", "nem kérkedik". ..nem ls kevély", ..nem taptntatlan" , ..nem keresi a maga javát" (vö. 1Kor 13,4-5). Mennyire más ez, mint féltékeny, kér-
leedó, kevély, tapintatlan és önző szeretetünkl Az ist eni és emberi szeretet ellentéte nyLlvánvaló. Mégis, azelőbbi nem rombolja le az utóbbit , hanem fel- tételezt és klteljesítl, Isten ezeretetének. az Ó barátságának eltoqadása azt jelenti, hogy lassan, talán hosszas kerülökkel , felnövünk az Ó szeretetéhez.
Ez a növekedés hosszú, fárasztó fejlódésifolyamat, arnoly sokszor válságokon és bukásokon vezet keresztül.Dráma,a szónak igazi értelmében. Miné l előbb
re van valakiebben a "kalafl d " -ban, annál többet veszíthet;a mindentje l en tő lsteni Barál elvesztésének lehetősége a halál pillanatáig adva van.
2.A szenthagyomány tanítása
A II. Vatikáni Zsinat egy ·f1eoI ye n kltejezettentanítja, hogy Isten rnint bará- taihozszól az emberekhez:
"Jóságában és bölcsességében az lsten úgy határozott, hogy kinyilat koz- tatja önmagát, és tudtunkra adja akaratának szent tit kát (vö. Ef 1,9),melynek alapján Jézus ~ri'sztus, a megtestesült Ige által a Szentlélekben az Atyához járulnak az emberek és az ist eni természetben részesülnek (vö. Ef 2,18; 2Pt 1,4). Ebben a kiny ila tkoztatásban aláthatatlen lsten (vö. Kol 1,15; 1Tim 1,17) lángoló szaretet ének gazdagságából mint baráta ihoz szól az ernberekhez (vö.
~iv33,11: Jn 15,14-15), társalog velük (Bár 3,38). hogy őket meghfv}a és befo- gadja saját közösségébe" (Dei Verbum,2).
Az igazságot, hogya rneqlqazult ember lsten barátja és házanépe, az Egy- ház zsinataiban tánltotta (vö. Denzínqer 803). Az egyházatyák úgyanfgy véle- kedtek. Nagy Szent Gergely pl. így fr: "Mily nagy aTeremtő i·rg alma l Haszon- talan szolqáícvagyurIk és mégi-sbarátnak hívnak. Mily nagy az ember méltó- sága, hogy lsten barátja" (Hom. i-n evang. 2.27.4,PL 76,1206).
Amikor a szenth·agyomány lsten és ember barátságáról szól, sokszor utal az Úr Jézus búcsúbeszédében elhangzott szavakra. "Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, m~ tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudiul adtam nektek" (Jn 15,15).Jézus által és Jézusban maga az lsten ajá nl barátságot az embernek az önkőz lé s és szerétet bensóségében . "S en~i,sem szeret jobban, mint az, aki életét adja berátal ért" (Jn 15,13). Az evangélium esorár ólVarg'a László SJ így elmélikOOLk:
"Ni'ncs semmi olyan visszataszító, rnínt az akasztott ember, de Krísztus a bitófán egészen más,mert onnan azisteni szerétethalálosszépséqetűrid őkl ik és ez aperdöntő érv ·is igazsága mellett. Ak~·ann yira tud szeretni, aki ennyire a vég,letekJbe tud menni a barátságban, annak mimHg lesznek barátai" annak föltétlenül i,gazaés hite le van. A szívn~k Ihsvannak érvei, amelyeket az érte- lem nem ismer. Azóta mtndazok, aki'k a tiszta emberséget, a halhatatlan ba- rátságot kereslk és akarják. aklilk érzik magukban a szív lángelméjét, vagyis a fajtánk szfne-java, minden században az. Öv é Ez.t az lsten'imínőséqet akar- ta megvalósfrem bennünk, és sr!<;erült neki Ó az Istenernber és barátai a meg'lstenültemberel<" (Az~Iő lsten, Brüsszel).
13
3. Az lstenbarátság és az emberek közötti barátság konfliktusa?
A keresztény vlláqszemlélatben ny~lvánvalóan nem állhat alapvető, elvi ellentétben az istenbarátság és az emberek közötti barátság, hiszen rnsnd- kettőnek végső forrása és alapja maga az Isteni Jóság. Ezen az elvi alkon igaz az, hogy minél jobban barát ja valaki Istennek, annál 'in kább barátja az embereknek is, és fordítva.Sajnos'6Z azelvimegálfapítás nem mindiJgegyezik meg a gyakorlatiélet rneqnyllvánuláselval.Sokszor úgy túnik, hogy azok, aki'k lsten barátainak mondják magukat , nem barátai az embernek. Néha pedig azok, aki'k az embeni barátságot hősi fokban gyakorolják, az istenbarátságot eiveNk, vagy értelmetlennek tartják. De még a hívő, keresztény ember életé- ben is előfordulhat, hogy egy ember barátséqát az istenbarátság elé helyezi.
miután megél te a két barátságban vállalt elkötelezettséq ütk özését.
Nem célunk, hogy ezt a problémakört részletesen tárgyaljuk. Itt csupán utalunk arra, hogy milyen irányban találhatjuk meg a gyakorJatban ennek a problémának a megoldását. Mivel a barátság a szeretetnek egyi,kfajtája,prob- lémánk az istenszere t et és ·emberszeret et lehetséges konf,Hktusára vezethető vissza. A keresztény ember számára a főparancs mindkét szeretetet egybe foglalja, de az ist enszeret etnek adja az elsöséqet. Erre utal az Úr Jézus is, amikor mondja: "Aki apját vagy anyját jobban szereti, minteng-em, nem méltó hozzám" (Mt 10,37). Ugyanakkor János evangeUsta arra figyeJmeztet, hogy Ist enszeretet ünk valóságát pusztán az emberszeretetünk'vetületében
mér-
hetjük fel őszin té n: "Ha valaki azt állítja, hogy: ,Szeretem ·az Istent', de test- vérét gyúlö(,j, hazudiJl<. Mert, a~inem szeretli testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akitnem lát" (1Jn 4,20). Ugyanez érvényes a barátsáqra'is.Jól írja Prohászka püspök:
"A lelki élet paradox jelenségek'kel van tele, és az egymáshoz kapcsolódó, egymásban élő egyéniségek lelkei között az áramindukcióhoz hasonló tüne- mények játszódnak le, melyekkel önma qukba ésegymásba több eoorgiát, több szeretetet, több életet árasztanak. Ezt a közösséget nem aszavak hordozzák, ez az egység más tengelyen jár és az ismere tl en titokzatos lelleiaffinitások tartományából való ... Isten féltékeny, de csak azokra, BJ~i'ket az ő imádand ó lényén kivű l szeretünk. Isten féltékeny, de csak olyan szeretetre, mely ben- nünkettóle eltávolít" (ElőViiZek Forrása).
4.Jézus és a szent ek példája
Jézus egészen bizalmas barátságban élt Atyjával. Ezért vonult el sokszor imádkozni , és néha az egész éjszakát imában töltötte (vö. Lk 6,12). Csak az Atya akaratát kereste, teljes bizalommal és alázattal. Tudta, hogy az Atya mindig megha,lIgatja őt és tanúskodik mell ette. Ezért tudott hatalommal taní- tani, gyógyítani és búnöket megbocsátani. Az Atyát példabeszédeiben nem- csak jóságosnak, húségesnek, hosszantúr önek mutatja be, hanem olyan jó- barátnak is, aki egy állhatatosan kérő barát kérését telleaiti (vö. Lk 11,5-8).
Jézus IGimorKlottan az emberek barátja. Olyan főpap, akii együtt tud érezni gyöngesége~nkkel, mert hozzánk hasonlóan mindenben kísértés t szenvedett, a bűntől azonban ment maradt (vö. Zs id 4,15). Ezért bizalommal járulhatunk hozzá (vö.Zsi'd4,16).
Jézus mindjárt nj'ilvános mük öoése elején tanftványokat gyűjtött maga köré, a'ki'kk:elbarát i viszonyban élt. Különös gonddal oktattaöket, megfe jtette nekik a példabeszédeket, megosztotta velükmindennapi életét, gondjait ,vá- gyait és a megv ált ás nagy munkáját. A tanítványok közül kiválasztott hármat:
Pét ert ,Jakabot és Jánost, akiket megkülönböztetett módon barátságába foga- dott,s akik tanúl színeváltozásá nak és halálkűzdelrnének (vö. Lk 9,28; Mt 26, 37).
Jézusnak vannak nő-barátai is. Az evangélium olyan egyszerűen mondja:
"Jézus szer et te Mártát,a nővérét Mári át és Lázárt" (Jn 11,5). Az<8Zegészen bizalmas és mégi.stiszteletteljes beszélgetés , melyetJános evanoehsta 11.fe- jezetében leír, hűen tÜ'k:röz'i a benső barátságot, amely Jézust e három sze- mélyhezfűzte.
Jézus barátságot kínál a bűnösöknek is: a szamarfai asszonynak Jákob kútjánál (vö. Jn 4,5-26), a rosszhír ű nőnek Simon farizeus házában (vö. Lk 8, 36-50), Zakeusnak, 'akinek házában megszáll (vö. Lk 19,1-10). A fal"iizeusok megbotránkoznak, hogy Jézus a bű nösökkel eszik és társalog. Elterjed róla a hír, hogy "falánk, iszákos ember, a vámosok és bűnösök barát ja " (vö. Mt 11,19). Jézus azon ban sohasem kompromittálja Atyjával való barátságát az emberi barát ságga l: mindig az előobinek adja az elsőséget.
A szentek pél dája ugyanezt mutatja. A szentek Istennel való kapcsolatát jellemzi azélő, bensőség es , bizalmas.családias légkör (familiaritas cum Deo), amely et legmegfelelőbben a barát i szeretetvíszony kifejezéssel írhatunk le. A szentek természetesen mind;'g tudatában voltak bűnö sséq ükn e k, Igaz'[ alá- zattal azonb an megértették, hogy lsten végtelen jóságában maga ajánl ja fel nekik barátság át , amiben az ő szernélyiséqűk, minden adományuk, só t még humor uk is kreativ módon kit!el'jesedik. Ismeretes Avila ] Szent Teréz eg yik mondása. Utazása közben nagy megpróbáltatást kellett elvisel nie és panasz- kod ottlmájában. Miután hallotta lelkében a választ Istentó i: "Én ezt szoktam tenni barát aim mal", azonnal így felelt: "Hát ezért van olyan kevés barátod."
Menny,1baráti bizalmat, könnyedséget, sze ll emes humont tükröz ez az egyetlen mondat! Ugyanakikor Szent Teréznek sok barátja volt, férfiak is, nők is. Talán legjoboan GráciánJe romos atyát szere tte, akieheznagyo nvonzódott és ragasz- kodott. Egysze r Gráci án atyának aggályai támadtak emiatt és me-g1kérdezt e tőle, nem tartja-e tökéle ííenséqnek ezt az iránt a érzett és sokszor mutatott nagy raq aszk odást. Mire Szent Teréz így válaszolt: "Hagyj a most ezt. Tudja.
hogy még a legszen tebb emberi léle kne k is szüksége van valami levezető csat ornára a gyarlóságai számára. Az én számom ra ön az. Akánmit beszé l, e 15
tekintetben nem fogok megváltozni" (Szeghy Ernő: Szent Terézia és a Karme- liták).
De a ezentek példájaazt is mutatja, hogy a barátság nem pusztán "leve-
zető csatorna" a gyarlóságok számára. Elmélyftheti Istenhez fűződő barátsá- gun'kat.Assziszi Szent Ferenc barátsága Szent Klárával, SZliénéWi'Szem KataHn barátséqa Oapuai Boldog Bayrnondoal. Loyolai Szent Ignác barátsága Xavéri Szent Ferenccel és Roser Izabellel, PáHSzent Vincebarátsága MaflIHac Szent Lujzával, Chantal Szent Janka Franca6'~a barátsága Szalézl Szent Ferenccel, és a mi szentéletü Prohászka Ottokár püspökiünk barátsáqe DierJJeS ~alér.iával
erról tanúskodnak.
5. A barátság mint a mal kor Igénye
A barátság ra való ig ény minden korban megvolt, de napja;J1IkJban különös
erővel kezd [e lent íeezrrl. Ennek olea a mai.társadalomban rell'épő elszemély- telenedés, A techrlrkiai fejlődés folytán az élet nltrnusa meggyorsult; hajszás, rohanó ~ilá9unkban hiányclklk lett a nyugodt szabad idő, ami,annyIra szük- séges amélyeoo személyes kaposolatok kiépltésére. Ennek,k:övet lrezt ében az elmagányosodás m~lldJinkább problémává váhk. Ilyen légkörben a barátságra való igényerösen megnő. Különféle ezervezetek. társulatok, barátI körök és klubbók próbálják kfelégí tervi a meqnövekeoett Igényeket. Véleményünk sze- rint részben igy magyará2lható a különrféle szektákés vallási! csoportok el- szaporodása. Egyháwnkban különösen, a plébáníákba tömörült híV&k gondo- zása még elsősorban a tömegekire ·irányul. Ezért keletkeznek a bá získözős
séoek, ahol a kis közösséq ekoek tagj alj személyes,barát i viszonyban vannak egymással és a közösséq vezetőivel. A lelklvezetésben is mLndinkább előtör
az atya~1iú/lány, vagy mester-tanitvány kapcsolat mallett a barátl ~i&ony.A mai korban sokan, különösen a ~iatalok közül, úgy éreznek. ahogyan William Blake: .Kutattam önmagamat, De lel:~em meg nam lettem: Kul'attam lsten után, De lsten elkerült engem; Kerestem egy barátot, És mindhármat meg- leltem."
Természetesen minden barátság bizonyos kockázattel jár. Nyilvánvalóan ezért irja Kempis Tamás: "Barát ságodat tartsd meg lsten és a szent angy-a- lok számára , és 'kerüld az ismeretséget az emberekkel" (Kriosztus Követése, I.8). De a kockázat miatt nem barátkozni ostobaság lenne. Csak legyen meg az önkrit i'kia, [őzen ltéiőképesséq és az Istenhez való elkötelezettség elsó- séqe.
6.Barátság elkötelezett életformában élók 1dSzött
A baráltság külőnös 'koc kázatt al jár, ha a barátok egyiIre, vagy mindegyrka, elkötelezett életformában - házasságban vagy konszekrált celíoátusoan - él. Ilyenkor a barátság, rossz irányba toroulva, a barátok alapvető elkötele-
zettségét veszélyezte tt. Az élet sok Hgyelmeztető példát nyújt e téren. A kJi- egyellsúlyozatlan, szélsöséqes, negativ maqatartás ig-en káros lehet mínd a háZlas.ságban , milflod a cehoátusban élők személyi fejlődése szempontjából.
Ny;lványaló továbbá. hogy az elkötelezettségben él ő vel kötött baráti viszony egyi'k samkpomJa a másukelkőtelezettséqének tiszteletben tartása.
f'igyelemremél1ó. hogya II. V'at~áni Zsinat után a szerzetesélet megúju- lását célzó ookumentomox a pertíkuláns barátság káros hatésa helyett az 19~i barátságot mint a tisz1Ja:ságli fogadalom egyilk biztosítékát említik. Álljon
~tt példának egy ,Kié~t a Jézus Társasága 31. általános reooi gyűlésének16.
határozatából:
"Mindnyájan éljenek állandóan Krisztussal belső barátságban és Istennel igaz, családias kapcsolatcan. Ezen a világon nem élhet senIki szerétet nél'kül.
Ko rtársa;l1'klnak,,klik kételkednek szeretetünlcben és nem is értik meg azt,ioIIó felelet: tisztaságban értük szentelt életünk jele. Állandó és alázatos imádság- gal e9djükki magunk és társaink számára a K>r+sztusj,rán1liszemélyes szerét et kegyelmét. Ezt a,keg ye lmet megtapasztalta Szent Ignác atyánk. Egész sze- mélyiségét át- meg áthatotta úgy, hogy rendi testvérei barátjuknak érezték, és szémtalan férfit és nőtszemélyes szeretetrem élt ósáqával lstenhez vezetett ... Urunk Jézus Knlsztus ilye n szeretete rávezet minket az igaz ernberszeretetre.
ésvalódibarátságra. Az lsten Országáért vállalt tisztaság megörz·i a testvérles barátságot és rnlndkettő kölcsönös vlráqzésnak Indul. Ebből következík , hogy az apostoli szeretet és barátság értékes és mindig növekv ő gyümölcsének
~ell tartanunk azt az érett, közvetlen . gátlásoktól mentes kapcsoletot Iértl ak- kal és ooklkel, amely által KrilSztusTeste ép ít ésének szolgálatát gyakoroljuk."
Brian O'Leary SJ a cölibátusban élők barátságáról írt cikkében (Celibate Fl'ieooshiip. Rev,few for Re~ig'ious. Vol. 39/2) először azt állapít /a meg, hogy azok, alqJk az Istenért vállalt nőtlenségbenélnek, az lISt enlSreretet legszebb.
legmélyebb és ,Ieg llag yobb, egyben a legkevésbé tapintható (tangi.ble) szere- tet-kapcsolatáról tesznek tanúság ot. Ahhoz, hogy aziste nszeretetről hitelesen tanúskodhassanak, swkiséges, hogy érezhető szerétetet adjanak és fogad- janak.Amikor a szerzetes vagy pap lemond a szerétetbenvalónövekedés leg- természetesebb formájáról, a családalapitásról, nem mond le magáról a sze- retetben való növelceoésr öí. S mivel az emberi szeretet-jcaposolat szorosan összefügg az Istennel való szeretet-kapcsolattal, ezért a cölibátusban élőknek is növekedniük k:ell az emberi szeretet-kaocsoletokoan. Ezt pedi<g a mélyés hosszantartó barátság által érhetik el leg'inkáJbb. Ilyen mély, benső barátság létezhet,férf i és nő 'közö tt . fénfll és fécli, nő és nő között. De a követkiezófel- tételekre ügyelnik:ell:
a) Legyen~ a barátok érette1<. Személyi érettségrőlvan szó.amely nem szükségszerúen jár együtt a koroen való érettsé-ggeL Ennek aszernélyt éret t- ségnek része, hogy .a barátok el tudják fogadni szexuaütésusat és azt meg- felelő fegyeiem alatt képesek tartani. Kapcsolatuk I'egyen reálIis.feJeJósség- teljes és szabad, az érzelm] függőségtúl nagy teme nélkül.
2 17
b) Barátságok gyókerezzen a hivatásukhoz való hüségben. Alljan ak az Úr Jézussal és Egyházával bel1ISÓ, él ő , az imátál táplált ~apcsolatban.
c) A barátságban élők legyenek érzékenye!\< egymás viselkedése, képes- ségelés gyengeségei iránt. TLldrliukkeLl, hogy barátséq uk növekedésével nő
veiQsZl~k annak:igénye ~,hogy egymáshoz lel'iQj,leg ésf~ zpkaillag közelebb ~rül
jenek. I:ppen ezért'\<lésznek kell lenniük, hogy mél'SékelJéka gyengédség, von- zalomés szerétet testiJkifeje zéseit.
d) Mun kálkodjanak, hogy megerősítsékegymást elkötelezettséqeíkben.
e) Kapcsol atuk ne legyen l<Jizáró lagos. Az eszmény a teljese n szabad, blr - toklásra nem tö rő kapcsolat, amely nem a.krad ály ,hanern segítség egyéb kap- csolatokban.
f)A barátság (.egyen nyíltlste n felé személyesknában,ésnyílt a leH<ivezetö vagy gyóntató felé a lelki beszámolókban ,i~l etve a szentgyónásban.
g) Kapcsolatuk vállalíe készséqesen a neoézséqeket.00f1~adjon víssze ne- hezebbiidősza'kok elviselésétől.
h) Végül itt is áll , hogya fát gyümölcsé ről ·ism erirk fel: a baréts áqnem szeklthatóel a bar átok életéne!< egyéb részel től. A barátsáq olyan legyen, hogy .életet "adjon:erőt, btzaknatés örömet.
III. KONKLUZIÓ
A barátság a szerétetnek az a fajtája, amellyel a mai ember legjobban megközel ítlheti az Ü<:Ivözítő Iste nrn el való rkep csolat v nk mlsztéríurnét, Ezt a barátságot lsten maga keZJdeményezte, oe az embernek el kell fogadnia és ápolnéa. Csal< így növekedhet lsten ezerete té b e n a szentlélekáltal. Eza ba- ráts ág nem rombolja le az emberek közötti barátságot , hanem feltételezi, megnemes íti és kite~jesít'i. Az rHyen barát ság lényeges eleme atiGzte let , biza- lo m, felelősségteljes elköteleze ttséq és hűség a baráti kapcsolat mrmden fá- zisában. Az igaZlibarát többet ad barát jának , mi'llt amrt töleelvár.Jézus és a szentek erre adtek példát. Elégtelenek azok a véle xed ések, amelyek az em- beribarátságban csak veszélyt látnak.Mi'lld a háZlasságban, mind az lstennek szentelt cölibát usban élőknek szükségük van barátságra, hogy a szeretetben növekedjenek. Itt is érvényes, amit János evanqelés ta a szerétetról mondott (vö. 1Jn 4,20-21): Ha val'akiiazt áHítja, hogy "Isten a barátom" de "embe rtest- vérem nem", esek önmagát ámitia. Mert aki nincs barátságban testvérével, aiQit lát, nem lehet barátságban az Istennel sem,akit nem lát .Ezt a parancsot kaptuk töle: Aki barátságb an van Istennel.legyen barátságban embertestv ér é- vel i-s.
Sljigeti Miklós
ISTENI BARÁTSÁG A barátság a Szentfrásban I.AzÓszövetség szóhasználata
"Izrael,dlicsőségedott hever holta-n a dombjaidoo.
Hogy estek el a hósök? ...
Halálod mély gyászba borft, Jonatán.
szívem bánkodlk miattad testvérem,Jonatán.
Jobban szerettel ekmlndenkJi<nél, Ig en,
barátságodtöbb volt nekem az asszonyok szerelménél.
Hoqyestek el ahősök,
harci fegyvereikhogy törtek szét?" (2Sám 1,19.25-27)
Igy siratta Dávid a csatában elesett hős barátját. Jonatánt, Saul fiát. Azóta is ezt tartják az Ószövetség legszebb skatóénekének, a barátság legszebb kifejezésének: ..barátságod több volt nekem az asszonyok szerelrrrénél". Mi-
előtt a barátság meghatározásával próbélkcznánk,",izsgáljuk meg a szavakat.
amelyek az Ószövetségben a barátot jelenti'k.Azután könnyebb lesz körvona- lazni a barátság szentlráss képét.
Idézett szövegünkben az ..áh áv á" szó áll, az hb tőből. Egyaránt jelent sze- retetet és szerelrnet, Cselekvőrnelléknéví igenoeve - óhév - 36~zor fordul eló a héber szövegben és m~oojg barátot, barátnőt jelent. Pontosabban fgy
~ lehet fordltalli: ..szeretöbarát" (Gesenius). Afőparancs szerlntszeretrnkell IsteM (MTörv 6,5)és lsten
ts
szeretli ővéit (MTörv 7,13). A sz6ban benne van aszülői és házastársi szerétet ~, s ez lehet azelőkép, amely az iostenszeretet kifejezésére lsszolgált.Iz 41,8szerlnt Ábrahám lsten barátja (szöszerint:..aki engem szeret, az engem szeretö": új magyar BibHánk tévesen Jákob jelzőjének 1eklintil).A zsidó vallásos irodalomban ez lett Ábrahám ősatyaegyilk állan- dó jelzőie, amelyre Jak 2,23'is hivatkol1Ílk. Ezzel a jelzöveJ vette át aziszlám lis Ábrahámot (Ibrahlm): O ..al-Khá-.Il", a barát, ti.Allah barátja. Az arabban ez a neve a sfrjátőrzővárosnak, Hebronnak is.
A barát más'iIk héber szava ..réá", arh töböl,amely már nem fejez ki olyan szorosloapcsolatot, mint az előbbi ..szerető" szó. Jelentése: törzsbeli, rokon.
barát, szerető, szomszéd, mindaz, -akivel 'kaposolatot tartunk. A szó utóbbi
SZÜl'Ice jelentését jelZJi az'15 , hogya héber szövegben gyakran a ..mésik" he- lyett áll az ..eg~k-másik" ös szetéte le en. Ezzel magyarázható az ~, hogy kb.
tsö-szer fordul elő a héber szövegben,de ebből csak 15 esetben jelen1 bará- tot. A szó szerepel a főp8lrancs második részében is (Lev 19.18), ahol ..fele- baráttal, embertárssal" szoktuk fordftalll.
Az ..áluf" töve 'Ip [elentése: csatlakozni, :kiapcsolódl'l'i vaIalcitlez, beavatnl, tanítani (vö. izraeli esti nyelviskola: .ulpán"). Barát tehát az. akihez ragasz- 19
kodunk, akit beavatunk titkainkba. A szó elég ritka, csak hétszer lorotn ilyen értelemben elóahéberszövegben.
A héber nye lv még több rokon értelmű k'i1ejez.ést isme r a fen~i.eken kív ül. de ezek nem nagyon módosítják az edd:gí jele ntése ket: áeh (testvé r), jádi<!
(kedves), jódéá ('ismerós), káróv (közelálló), és slomi (békém embere).
MFveI az újhéber révén naqyon elterjedt és a tfdd,:st!ól a magyar ifjúsági nyelvbels békerülta "h aver " (tulajdonképpen chávér) szó, ezt 'ls meg kell ern- lite flJÜ nk.A chbrtó jelentése: kapcso lnl, kötrn, s ezért a fónév jelentése : kol- tég a, társ, tag, akli hozzánk kapcsolódik. A héber szövegben csupán 12-szer ford ul elő, de sehol sem jelent barátot. Különben a ml .kol,léga" szavunknak ts más a jelentése. A haver szö1862-OOn ford ul eló el őször a magyar nyelv- ben, "az angóés a bizalm as közn yelv szava" (ir,ja a Magyar Nyelv Történeti- Etimol6g.faisz ót ára,Bp 1970, 11,76).
Magától értetödí«, hogy az Ószövetségben abölcses6égi ~roda l om foglal- koz,lk a legtöbbet a barátságga\. Az Oszövetséqn ek a barátságra vonatkozó tanítását röviden össze foglal ta Claude W~é ner "Barát" ol kke (Biblikus Teo- lógi'a; Szótár ,Róma, 1976. 113- 115). "Az igaZJi barátság rr.)ntája é-s forrása az a barátság,amelyet lsten köt az emberrel" - írja. Ebben van a lényeg.A ba- rábiszeretetben lsten szeretete tűzesedik át. Ha nem így volna, nem is le- het ne'ig az barátságról beszélni.
II. Az Ojszövetség szóklncséb61
Az Ú}szöv etsé g is töb b l<ireiezésse l je löl,; a barátot, de kettó a legj ell eg- zetesebb: philos z és hetairosz. A barátság szó - prol'ia - egyetlen egyszer fordul eló azÚjszöv etségben (Jak 4,4).A szemita nem szereti azelvont fogal- mak at. A szerétet annyira el'uralkod'~k az egész Újszöve!'Ségen - ami6ta lsten klnyj,latkoztat t a Fiában szerétetét- ,hogya barátság'is a szerétet egyi,kmeg- nyilatkozása. Ezért ez Újszövetség ~többször
nem
érZIi szü:kségét annak.hogy'különbsége t tegyen szerétetés barátság között.
A ..philosz" főnév 29-szer fordul eló az Újszövetségben, abból fs 15-ször a görög rnúvel tséqú nemzsid ó Lukácsn ál. Szent Pál soh asem használja: nála elég a sze retet. Azig etó - phileo - már Homérosz óta az érzelmi síkot emeli ki:szeretek. ragasz:kodom, szok tarn.Maga a lóoév, philon. eredetsleqmellék- név volt és drágát, értéke set jele ntett. Később már rög zö dö tt jele ntése: barát, minden40~, akihez érzel mi szálak fúznek. Ezért gyakran magába foglalja e ro- konokat is: "ak':'lket szeoet". Jézust e1len'felei "a búnösök és vámosok barát- jának" nevetik (Mt 11,19és Lk 7,34).Jézus barátsága Islen sze réte tét tü krözi: lsten szereti a búnösöket ~s ,·irgalmában magához vonja öket 4S és barátalva teszi.Jéz us a tanítvány8iitis barátaina k nevezi (Lk 12,4; Jn 15,14-15), mert 6k is búnösök volt ak, de Jézus megvált6 szeretete magához láncolta öket. Szent János. a szeret ett tanítv ány már mlnden.kn barátjának nevez, lIiki ugyanazt a hitetvallj a,mmtó(3Jn 15).
A mástk szó - het airosz - csak háromszo r fordul elő az Újszövets égben és rIDnd a háromszor Mt-nál. A szó már szerepel Homérosznál is. AI·apjelen- tése: "az, aiq] a máslkkal valami1reppen össz!t.>ügg" . Ebből az alapjelentésból szármamak azárnyalatok:társ, fegyvertárs, vallási közösség tagja, híve valaki- nek, barát, kollé ga. (Vö. a magyarban ls szerepló nemzetközi "hetéra" szót: szeret ó .) A Hetvenes fordítésban a héber "réá" és főleg El"chávé r" fordttása. Mt-nál mfndhá>l'Om alkalommal refszólító esetb en áll. Mind a három al kal om- mal olyat szölítena« így, aid a IDegszó/í tóhoz fűződőkapcsolatát egyoldalúan teklfntl, rnint1la a kapcso/at csak a másrkat köteJ.ezné. Igy szól ít ja a szőlős
gazda az egyik zúgolódót (20,13), a Ic:irály a menyegzós köntös nélkül érkező vendégEl'! (22,12) - m~ndkét eset példabeszédben - s végül Jézus nagycsütö r- tök éjjelén Júdást, al<liáruló CSÓkjával ille ti (26,50). Mivel El "h et airos z" alap- jelentése társ - egyen l őséget fejez ki - , az apost olo k sohasem rnerték volna magukat Jézus társainak nevezni,de egymás közőrt ls a ..testvér" megszólí- tás győzött (vö. 2Pt 3.15; lKor 15,6; ApCsel 9,17), rnert ez jobban klffejezte a szerétet új kötelékét.rntnt a "oet aill'osz" szó .
A Kel-eti Egy ház Hturgiájában lsten egyik leggyakor~bb [elzöie az "ember- szeretö " (Mantrópia - Tit 3.4 - emberszeretet). Isten emberszeretetének ~eg
nagyo bb tanúságtétele a megt estesülés és a megváltás: a második isteni Személy emberré lett, hogy megváltson és üdvözítsen minket. Tanítvá nyait barátainak nevezí, mert mindent megosztott vel ük , nincs már titka előttük (J n 15,15).A régi mondásszersnt ,,8 baráts ág vagy egyenlők között jön létre.
vagyegyenlóvé tesz" (vö. M.T. Cioero, Lae lrus de am'.citla 15: "Maxi mum est in amicitia pare rn esse pnreriori" vagyis: A legnél9yobb dolog a barátságb an az, hogyegyenlóvé tesz az alsöbbrendúvel). Jézus esetében mégsem beszél- hetünk Ilyen egyenlóségról. jóllehet egy lett közülünk. a bűnt lcivéve (Zsid 4.15).A másjk klass~us latin rnoodás: "Aszllárd barátság végül is ez: ugyan- azt akarni. ugyanazt nem akarni" (Idem velle atque idem nolle, ea dernum firma arnicitsa est. C. Sallustlus C., Cat Hinarium 20,4). Jézusra alkalmazva : a keresztényJézusbar átja,ha Jézussal akarja az üdvösség múvétés veleegyütt nem akarjaa gonosz gyózelmét.
Jézus barátliszeretetébölkövetkeZl;k, hogyazok isegymásnak berátai.akik- nekJézus a barátja. Az őskeresztények átérezté-k ezt, amikor tőleéletes baráti közösséeben akartak éln:i (ApCsel 4,32-35). Igaz, még olyan nagy barátok kö- zött ls volt félreé-rtés, rmnt Szent Pál és Szent Barnabás (ApCsel 15,39), de
i<lóvef legyőzték'az emberi gyöngeséget. Az eszmény azonban - a Jézus ba-
rátsáq án alapuló bar áti közösség - kezdettől ott ragyog kereszténységünk egén.
III. Jézus barátai
Elmondhatjuk, hogy a baráts ág szentírási értelme tágabb is (szeretetre ép ülö kapcso lat) ésszűkeob is lehet(am'it mabar átságo n értünk). Mivel elsó- sorban azt akartuk megvilág ita oi. hog y Jé zus hog yan élte meg azt, amit m'
~1
ma barátságnak nevezünk, a továbbiakban csak erre szorftkozunk: megv·izs- gáljuk Jézus barátságatt.
"Madarat tolláról, embert barátjáról" - mondja a 'közmondás. S I'gazis:
akJinek Ismerjük a barátait, arról hozzávetőleges képet al~othatltl1Jk anélkül, hogy őt magát ismernénk. Franols Trochu 'kö nyvet IrtIllyen elmen: Les amltlés du cure d'Ars'(Az arsi plébános barátságai, Paris 1959).Ha valakinemismerné I/rianney Szent János életrajzát - Trochu és Fourrey püspök Irták a legjobba- 'kat -, ebből az egy könyvből, ·a szent barátainak él ett ö rténetéb ő l magát a ezentet ismeri meg, talán jobban, mintha csak szorosan vett életrajzát olvas- ná. Nem lehetezt Jézus esetébenis megtenni? Ismerjük meg barátait, barát- ságukat ésakkor t;sztábban áll előttünk Jézus lsteni al'akjaJos .Természetesen van azért különbség is: sohasem feledhetjük el, hogy Jézusnál lsten barát- k02]ik emberekkel. Erre hrvja fel a figyelmet Ratzinger blboros is·a Messol'linak adott ;nterjúban: "Elhomályosul a Teremtő Atya képe azért !OS, mert nem fogadják el annak az Istennek az eszményét, akIhez térden állva kell fordulni:
csak társas víszonyröl (partnershtp) ezeretnek beszélni, baráti kapcsolatról, amely szjnte egyenlőtelek között áll fenn, emberek között, az ernber Jézus- sal szemben." (Rapporto sulla fed e, Milano 1985, 78). Ennek ellenére nagyon közkedveitek az olyan Iiljúsági dalok, mint "A mi hú barátunk Jézus" és nincs is baj velük,ha Jó értelemben vesszük.
Mély átérzéssel Irja Belon püspök: "Tény, hogy voltak.Jézusnak barátai.
Am ezeknek szeretetét nem slnylette meg a többi, és nem szült féltékeny- séget a többiben. Úgy tudta szeretni a többit, hogy nem mos6dott el a 00- hányhoz fúződó barátsága, és úgy tudta szeretnibarátait,hogy még Júdásnak is azt mondta az áruló csók pillanatában: ,Barátom, miért jöttél' (Mt 26,50).
Az Úr k1lemelte és megszentelte szeretetével '8 barátságot. Nekünk sem sza- bad ezt kikapcsolnunk életünkből, de Jézus szellemében kell azt megterem- tenünk" (Jézus lelkülete, Bp.1984, 440).Tanuljuk meg Jézustól a barátság igazi múvészetét.
Ha Jézus baráti köréről van szó, szinte min<len lelki
író
az apostolokkörét emllti elsősorban,és köztük is Pétert,Jakabot és Jánost (pl.R.
Guardml: Der Herr, Würzbl1l1Q 1938, 250-258). Ezt a három apostolt vette maga mellé a szlneváltozáskor és halálküzdelmében. Ók lehettek tanúi már föltámadása elölt el<Wételezett megdlcsőü.lésének, de embersége szenvedésének is (Mt 17,1;26,37) és ök láthatták Jairus leányának teltámasztását (Mk 5,37).Péte r
A Galileai-tó partján elterjedt a hfr a halászok között, hogy új próféta tá- madt, a názáreti Jézus. Hire ment, hogy csodákat tesz s nem úgy tanIt, m.nt az Irást udók, hanem úgy, mint akinek hatalma van. Az Irástudók mindig elő
deik tekintélyére hivatkoztak: Rabbi X mondta Rabbi Y-nak, stb. Jézus azon- ban k1ijelell'U: "I:n pedig mondom nektek ... • Ó maga a telliintély. Péter előbb látta Jézust lélekben, mint testi szemeivel.Az ó lelkébenis feltört évszázadok sóhaja:hátha 6 aMesSliás?
