BIBLIOTHECA HUNGARICA
KÓDEXEK É S NYOMTATOTT KÖNYVEK MAGYARORSZÁGON 1 5 2 6 ELŐTT
III.
C S A P O D I C S A B A
C S A P O D I N É G Á R D O N Y I K L Á R A
B U D A P E S T • 1 9 9 4
H U N G A R I C A
K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I
P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E
A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
33(108)
Ú J SOROZAT
S O R O Z A T S Z E R K E S Z T Ő :
F E K E T E G É Z Á N É é s
V E K E R D I L Á S Z L Ó
BIBLIOTHECA HUNGARICA
KÓDEXEK É S NYOMTATOTT KÖNYVEK MAGYARORSZÁGON 1 5 2 6 ELŐTT
III.
ADATOK E L V E S Z E T T K Ö T E T E K R Ő L
C S A P O D I C S A B A
C S A P O D I N É G Á R D O N Y I K L Á R A
B U D A P E S T • 1 9 9 4
Lektorálta: Bertényi Iván
Összkiadás: ISBN 963 7302 63 8 ISBN 963 7302 78 6 ISSN 0133 - 8862
Előszó 7 XI. század 9
XII. század 23 XIII. század 35 XIV. század 55 XV. század első fele 91
XV. század második fele 137 XVI. század (1501-1526) 229
Mutatók 313 Szerzők neveinek és szerző nélküli művek címeinek mutatója 315
Személynevek mutatója 334 Helynevek mutatója : 339
Possessorok mutatója 344 Rövidítések jegyzéke 355
Munkánk első két kötete a középkori Magyarországról fönnmaradt kódexek és nyomtatott könyvek számbavétele. A jelen harmadik kötet az elveszettekre vonatkozó adatokat és föltételezéséket tartalmazza, az előző rész kiegészítéseként.
A művelődéstörténet szempontjából ugyanis majdnem annyit ér egy könyv egykori meglétére vonatkozó adat, mint maga a fönnmaradt könyv. Bizonyítékot ad arra nézve, hogy valamilyen mű ismert volt Magyarországon bizonyos korban, hogy milyen könyvtulajdonosok voltak, mi volt egyes ismert vagy közelebbről nem is- mert személy birtokában. Forrásanyagot szolgáltat tehát a magyar könyvműveltség és általában a középkori magyar műveltség alakulásának ismeretéhez.
Természetesen a teljesség álmának megvalósulásáról ebben az esetben még kevésbé lehetett szó, mint a fönnmaradt kötetek összegyűjtésénél. Véget nem érő feladat lenne minden hazai és gyakran Magyarországon meg sem található külföldi forráskiadvány, a magyar középkorra vonatkozó összes művelődéstörténeti, iro- dalomtörténeti stb. publikációnak, könyveknek és tanulmányoknak, sőt kritikák- nak teljes átvizsgálása. Összegyűjtöttük, amire képesek voltunk. (Természetesen itt sem csak a szerzők, hanem azok a munkatársak is, akikről az első kötet bevezetésében emlékeztünk meg.) Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy mi sem könnyebb, mint hiányokat találni, új és új adatokat fölhozni. Sőt éppen kívánatos lenne, hogy idővel — esetleg pótkötetben — az újabban és újabban megtalált ada- tok közlése megtörténjék. Mégis úgy gondoljuk, hogy munkánk nem volt hiábavaló, hiszen megkétszerezi ismereteinket arról az egykori magyarországi könyvállományról, amelynek fönnmaradt anyagát a munkánk első két kötetében közöltük. Meg kell még jegyeznünk, hogy a számmal jelölt 3025 tétel jóval több kötetet képvisel, mert egy-egy tétel alatt gyakran az illető mű több példánya szerepel, egyes esetekben pedig címek nélkül csak egy-egy könyvmennyiség számát ismerjük valamely tulajdonos birtokából. Azt is megemlítjük, hogy egyes esetekben egy könyv kétszer is szerepel, amikor ugyanis két tulajdonos (adományozó és adományozott) nevét ismerjük, a mű két helyen, különböző számok alatt fordul elő. Nem szabad elfelejteni, hogy a 3025 tételszám nem az elveszett, de adatokból ismert könyvek, még kevésbé a nyomtalanul elveszett könyvek föltételezett számát jelenti, hanem a beszámozásnak csak az a célja, hogy az adatokat a mutatókból meg lehessen keresni.
BAKONYBÉL. BENCÉS APÁTSÁG 1086 (?)
1. 3 „textus evangelii, unus aureus, duo argentei".
2. „libri quidem sunt LXXXIV".
Az 1086-ra datált oklevél hamis, de a szöveg első fele hiteles és a XII.
század első feléből származik. Ebben a részben van a leltár. Nagyon valószínű, hogy a szöveg így hiteles adatokat tartalmaz. A kódex „aureus"
valószínűleg azonos azzal a kötettel, amelyet az 1508-i bencés leltár így közöl: „Liber Evangeliorum, ut fertur, consortis Stephani Regis, continens etiam in se privilegia ipsius monasterii." (Hasonlóképpen vannak beírva a legfontosabb oklevelek a Csatári Bibliába.)
Bibliogr.: Az oklevél legjobb kiadásai: Ph. rt.. VIII. 270. - Zoltványi 356- 357. - Csánki. - Váczy Péter: A bakonybéli összeírás. Lt. K. 1930.
314-335.
ESZTERGOM. SZÉKESEGYHÁZ c. 1028-1030
3. Vita S. Emmerami
Arnoldus regensburgi apát az 1035-1037 közt írt „De miraculis S.
Emmerami"-ban írja, hogy Esztergomban járt Anastasius (Asztrik) érseknél, aki „Beati Emmerami veterem illum et vitiatum legeret librum."
Bibliogr.: Mon. Eccl. Strig. I. 42. - MGH SS. IV. 547. - Gombos 308- 309.
KIRÁLYI UDVAR
4. Szent István a Kisebb Legenda szerint „puer adhuc scientia grammaticae artis imbutus est". Ha ez az állítás megfelel a valóságnak, (az Ottók korában ez nem szokatlan uralkodócsaládban), akkor könyvből is kellett tanulnia, legalább Donatust és a Psalteriumot használta. Tanultságára utal az „Intelmek" megiratása.
Bibliogr.: SS II. 394.
5. Decretorum S. Stephani liber I. et II. (c. 1001 és 1009.)
6. Szent Imre. Az ő számára készült 1020 táján a „De institutione morum."
7. Psalterium (A XII. sz. elején írt Szent Imre legenda szerint „per singulas noctes... duobus candelabris ante se lucentibus in psalmis deo
decantandis vigilabat.) Bibliogr.: SS II. 450.
8.-9. Legenda maior et minor S. Stephani. Aligha képzelhető el, hogy ne lettek volna meg a királyi család birtokában, főleg Könyves Kálmán korában, aki a Hartwik-legendát megíratta.
10. Gesta Hungarorum. Az 1060 körül keletkezett és föltételezett „Ősgesta"
nem igen lehetett máshol, mint a király környezetében.
11. Decreta S. Ladislai I-III (c. 1077-1083).
12. Colomanni regis Decretorum liber I. (1100 körül.)
KÖNYVES KÁLMÁN 1095-1116
13. Kánonjogi műveltségéről II. Orbán pápa levele szól: „Retulit enim nobis Venerabilis filius noster Odilo, S. Egidii abbas, serenitatem tuam praeter secularem, qua praecelüs industriam, scripturis ecclesiasticis eruditam et quod potissimum iudiciariam condescet potestatem, sanctorum canonum pollere scientia." (1096.)
14. Könyveiről a Képes Krónika is szól nevének magyarázatául: „Iste Colomannus, sicut quidam dicunt, fűit episcopus Waradiensis... Qui ab Hungaris Cunues Calman appellatur, eo quod libros habebat, in quibus horas canonicas ut episcopus persolvebat."
Bibliogr.: Orbán pápa levele: Fejér II. 13. - A Képes Krónika: SS II. 432- 433.
Folytatását Id. a XII. századi részben.
PANNONHALMA. BENCÉS APÁTSÁG c. 1093
15. 6 Textus evangeliorum 16. 6 Missale
17. Bibliotheca (= teljes Biblia).
18. 4 Nocturnalis 19. 4 Antiphonarium 20. 4 Graduale
21. 2 Sequentialis cum tropis (!) 22. 4 Baptisterium
23. 3 Collectarius 24. 4 Ilymnarius
25. 2 [Benedictus, S.:] Regula.
26. [Benedictus de Aniane, S.: Codex reguláris] „super regulám."
27. [Smaragdus: Exhortatio ad sponsam Christi.] „Super regulam"-mal együtt.
28. 2 Lectionarius
29. Breviarius [= Directorium.]
30. 3 Ilnmiliae 31. 2 Liber sermonum 32. [Cassianus:] Q)llationes.
33. 2 Passionalis
34. [Isidorus?:] Libcr senténtiarum.
35. Actus apostolorum [= Passiones apostolorum.]
36. Prosper [Pomerius, Iulianus]: De activa et contemplativa vita.
37. Isidorus [: Etymologiarum libri.]
38. Ordo [Romanus.]
39. Amalarius [:De ecclesiasticis officiis?]
40. [Gregorius, papa I.: Regula] „pastoralis".
41. [Gregorius papa I.:] „Dialogorum" [libri.]
42. Paulus, S. ap.: Epistolae.
43. 2 [Gregorius papa I.:] Moralia in lob.
44. [Defensor:] Scintillarium.
45. [Fulgentius, Claudius Gordianus: De fide seu regula verae fidei ad Petrum] „Interrogatio Petri".
46. Cicero, Marcus Tullius: „Invectivae". [Orationes in Catilinam.]
47. Lucanus [:Pharsalia.]
48. 2 Donatus
49. Sedulius: „Genesis". [Carmen de Verbi incarnatione seu Carmen Paschale] — [Cyprianus Gallus: Liber in Genesim.]
50. 3 [Disticha Catonis.] „Catones."
51. Paschasius [Rudbertus]: [De corpore et sanguine Christi.]
52. [Sulpitius Severus:] Vita Sancti Martini.
53. [Pseudo-IIieronymus:] Vita patrum.
54. Psalterium Gallicanum 55. „Psalterium ebraycum"
56. Psalterium Graecum
57. Augustinus, Aurelius: Sermo.
Bibliogr.: Csapodi Csaba: Le catalogue de Pannonhalma, reflet de la vie intellectuelle des benedictins du XIe siécle en Hongrie. (Miscellanea codicologia J. Masai dicata. Ed. Pierre Cockshaw — Monique-Cécile
Garand - Pierre Jodoque. Gand 1979. 165-173.) - Csapodi Csaba: A középkori könyvtári katalógusok eszmetörténeti tükröződése.
(Eszmetört. Tan. 55-69.)
PÉCS
58. Chronicon Quinqueecclesiense (c. 1000-1077.)
Sufflay M. föltételezi, hogy János esperes krónikája egy XI. századi pécsi krónikára megy vissza.
Bibliogr.: Sufflay Milán: János gercsei főesperes krónikájának töredékéről.
Századok 1904. 511-536.
PÉCS. SZÉKESEGYHÁZI ISKOLA 1008
59. Priscianus
Fulbert chartresi püspök levele Bonipert pécsi püpökhöz arról, hogy elküldi a kért Priscianust és ha még más kell, azt is el fogja küldeni:
„Significavit nobis decem [autem] filius noster, tuusque fidelis Hilduinus caritatis erga nos insignia, fideliter asserens te unum ex nostris priscíanis velle, quem et per eundcm libenter mittimus; quidquid etiam de nostro petieritis, hilarissime, si possibilis fuerit, transmissuri." A könyvet Bonipert püspök bizonyosan a székesegyházi iskola számára kérte.
Bibliogr.: Fejér I. 287-288.
PÉCSVÁRAD. BENCÉS KOLOSTOR 1015 (?)
60. Bibliotheca [= teljes Biblia]
(2. kötetben.) 61. 5 Antiphonarium 62. 5 Nocturnale
63. 2 Lectionarium cum evangelio 64. 6 Missale
65. 4 Psalterium 66. 5 Graduale 67. 2 Regula 68. 2 Baptisterium 69. 2 Glossarium
70. „Quadraginta omeliarum in uno volumine" [Gregorius, papa I. ?]
Az 1015-re datált, de a XIII. század 30-as éveiből való hamis
alapítólevélben van a könyvjegyzék. De föltehető, hogy a könyvek egy régi, XI. századi jegyzék alapján kerültek bele, mert ha a XIII. századi
állományt jegyezték volna föl itt, annak sokkal nagyobbnak,
változatosabbnak kellene lennie. (Olvasmányok, iskolai könyvek stb.) Bibliogr.: Az oklevél legjobb kiadása: Ph. rt. 1/1. 349. — Szentpétery Imre:
Szent István király oklevelei. (Szent István emlékk. II. 133-202.)
SZENT GELLÉRT
71. Gerhardus, S.: Deliberatio super hymnum trium puerorum.
(Magyarországon írta, eredeti kézirata elveszett, de XI. századi másolata fönnmaradt: München. Bay. Stb. Clm. 6211.)
72. Gerhardus, S.: De divino patrimonio. (Mint saját művét említi a Deliberatio-ban, szövege nem maradt fönn.)
73. Gerhardus, S.: De I. capite Epistolae Pauli apostoli ad Hebraeos.
(Ugyanúgy mint az előző.)
74. Gerhardus, S.: De epistola S. Iohannis apostoli. (Ugyanúgy mint az előző.)
75. Gerhardus, S.: Homiliae. (Állítólag sok beszéde volt, egy kis töredék valószínűleg tőle való: Karlsruhe. Badische Landesbibliothek, St. Peter.
perg. 23.)
76. Isidorus: Epistolae. (Bőségesen használta a Deliberatio-hoz.) A Deliberatio-hoz még a következő szerzőket, illetve műveket használta:
(bár lehet, hogy egyesekre emlékezetből hivatkozott korábbi tanulmányai alapján, s így nem bizonyos, hogy ezek mind megvoltak akkor birtokában;
a görög nyelvű könyveket az oroszlánosi görög kolostor könyvtárából lehetett módjában használni)
77. Ambrosius 78. Aristoteles 79. Augustinus 80. Beda Venerabilis
81. Cassiodorus: De artibus et disciplinis artium liberalium.
82. [Pseudo-] Dionysius Areopagita 83. Epiphanios
84. Eucherius
85. Eusebius: Chronica, interprete S. Hieronymo.
86. Gorgias 87. Ilieronymus, S.
88. Onomasticon Graecum 89. Platón
90. Porphyrios 91. Quintilianus
92. Hogy Magyarországra hozott könyveket, azt a Nagyobb Gellért-legenda említi és azt is, hogy bakonybéli magányában „dictabat [=fogalmazott]
libros, quos propria manu scribebat." Hogy még utazás közben is, kordéján ülve olvasott, azt mind a két legenda említi.
Bibliogr.: Zoltványi 370-378. - Bodor Aladár: Szent Gellért Deliberatiojának főforrása. Századok 1943. 173-227. - Győrffy. - OSZK Kiáll. Kat. 8. és 9. sz. (ld. az ott idézett irodalmat is.)
SZERAFIN Esztergomi érsek
1100 körül
93. Colomanni regis Decretorum liber I. (Egy Albericus nevű külföldi pap, az érsek parancsára, az ő számára írta össze a tarcali gyűlésen hozott
törvényeket. A bevezetést személyesen Szerafinhoz intézi: „iubes o presul regalium instituta collationum recolere vei senatoria regni tocius
decreta... orationis nostre recapitulare.") Bibliogr.: Závodszky 181.
TIHANY. BENCÉS APÁTSÁG c. 1090
94. 2 Missale 95. Nocturnale 96. 2 Graduale
Az 1055-i tihanyi alapítólevél hátára írták 1090 táján. Egyáltalán nem valószínű, hogy ez lett volna az apátság egész könyvkészlete a XI. század végén. Föltételezhető, hogy görög könyvek is voltak a tihanyi görög szerzeteseknél.
Bibliogr.: Erdélyi László: A tihanyi apátság története. (Ph. rt. X. 438, 495.)
— Komjáthy Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái. Lt.
K. 1955. 27-47.
VÁC. SZÉKESEGYHÁZ
97. Sacramentarium. (Mezei L. szerint a Pray-kódexet 1083-1150 közt egy váci mintapéldányról másolták. Ezt viszont egy 1050 körüli Karoling- rajnai Sacramentariumról.)
Bibliogr.: Mezey László: Probleme der Entstehungsgeschichte des Pray- Kodexes. Armarium 1976. 23-40.
A XI. SZÁZADBAN MAGYARORSZÁGON VOLT, DE SZEMÉLYHEZ VAGY HELYHEZ NEM KÖTHETŐ MŰVEK
98. Agenda pontificalis. (A Győrből Zágrábba került és jelenleg is ott őrzött MR 89 jelzetű kódexet Magyarországon írták, tehát kellett lennie itt egy alappéldánynak.)
99. Arab nyelvű könyv. (A corbeyi apátság évkönyve szerint „Johannes de Montorp librum in folio Arabicum a Pannónia allatum intulit bibliothecae nostrae" 1094-ben. (Ugyanezen évkönyv szerint 1379-ben Brandenburgi Joachim az apátsági könyvtárnak különféle arab és héber könyveket ajándékozott, amelyeket korábban egy magyarországi háborúban zsákmányoltak.)
Bibliogr.: Zoltványi 360.
100. Biblia. (Ó- és Újszövetség). (Szent István legendái idéznek belőle, tehát meg kellett lennie ott, ahol a legendákat írták.)
101. Constitutiones synodales Moguntinenses. (874.) (Szent István I.
törvénykönyvének első két hosszabb fejezete szószerinti átvétel ebből.) 102. [Pseudo] Dionysius Areopagita: De coelesti hierarchia. Trad. cum
commentariis Scotus Eriugena. (Szent István nagyobb legendájának első mondata innen van véve.)
Bibliogr.: Mezey László: A teológia (patrisztika) és skolasztika jelentkezése az Árpád-kori Magyarországon. (Eszmetört. Tan.
217-218.)
103. Horatius: Ars poetica. (Sz. István kisebb legendájának írója jól ismerte, ugyanígy használta a Sz. Imre legenda szerzője.)
Bibliogr.: SS II. 393, 398,450. - Tarnai 19.
104. Isidorus Ilispalensis: Etymologiarum libri. (Sz. István nagyobb legendája innen veszi a „Stephanus" név magyarázatát.)
Bibliogr.: Tarnai 20,41.
105. Maurus, B.: Vita S. Zoerardi et Benedicti. (c. 1050.) (Szövege
fönnmaradt. Bizonyosan megvolt Pécsett, ahol Mór püspök volt, Nyitrán, ahol a Sz. Emmerám bazilikában a szentek el voltak temetve.)
106. Legenda maior Sancti Stephani regis (1083 előtt.) 107. Legenda minor Sancti Stephani regis (c.1095.)
108. Persius: Satyrae. (Sz. István kisebb legendájának szerzője hivatkozik rá.) 109. Roland-ének (A XI. században ismerték Magyarországon.)
Bibliogr.: Korompay Klára: Elefánt. MNy 1972. 174-179.
110. Vita S. Gerhardi (Sz. Gellért nagyobb és kisebb legendájának keletkezési idejéről, egymáshoz való viszonyáról sok vita folyt. A kisebb legendát többnyire 1100 tájára teszik. Föltehető azonban, hogy a szenttéavatás előtt készült már valamiféle életrajz, ugyanúgy, ahogy volt Sz. Istvánnak, Sz.
Zoerardnak és Benedeknek.)
Bibliogr.: Csóka Lajos: Szent Gellért kisebb és nagyobb legendájának keletkezéstörténete. KKK 137-145. - ifj. Horváth János: A Gellért- legendák keletkezése és kora. U.o. 147-163.
EGYÉB ADATOK KÖNYVEKRŐL
111. Szent Istvánnak uralkodása elején készült. I. törvénykönyve (9 §) intézkedik arról, hogy a falusi bírák parancsára „omnes concurrant die dominica ad ecclesias maiores ac minores, viri ac mulieres." Ekkor tehát már sok helyen kellett lennie templomnak; misét mondani pedig könyv nélkül nem lehetett. A misén való részvételről szól a 19. § is: „De conventu ad ecclesiam et de hiis, qui murmurant vei loquuntur hora missé." A második törvénykönyv (egyesek szerint 1009, mások szerint uralkodásának utolsó szakaszából) már arról rendelkezik, hogy minden tíz falu építsen templomot, a könyvekről a püspök gondoskodjék: „Decem ville ecclesiam edificent... Vestimenta vero et coopertoria rex provideat, presbiterum et libros episcopus". Ehhez pedig már igen sok liturgikus könyv kellett, amit csak a megszervezett székesegyházi másolóműhelyek készíthettek, külföldről nem lehetett volna ilyen sokat beszerezni.
Bibliogr.: Závodszky 23, 33,48, 144, 147,153.
112. Szent László a szabolcsi zsinaton (1092) hasonlóképpen rendelkezik:
„Ecclesias propter seditionem desolatas aut combustas jussu regis parochiani restaurent, calices, vestimenta ex sumptu regis dentur; libros episcopus provideat." (7. §)
Bibliogr.: Závodszki 159.
113. A székesegyházi iskolákban folyó oktatáshoz tankönyvek kelettek, még hozzá elég magas fokon oktathattak, amint a pécsi példából kiderül, mert nem Donatus-t, hanem Priscianust- kértek.
114. Görög könyvek. Szent István korában már voltak: Marosvár (Csanád, később Oroszlános), a veszprémi apácazárda, Tihanyban voltak görög szerzetesek. Talán megvolt már a XI. században Visegrád,
Szávaszentdemeter, Dunapentele. Ezekben mindenhol kellett lenniük görög nyelvű könyveknek.
Bibliogr.: Moravcsik Gyula: Görögnyelvű kolostorok Szent István korában. Szent István emlékk. 1. 387-422.
115. Bencés kolostorok és székesegyházak. Mindenhol kellett lenni kisebb- nagyobb számú könyvnek. Ezeknek fölbecsléséhez hiányzanak az adatok.
ADALBERT királyi követ
1153
116. Mikor II. Roger szicíliai királyhoz ment követségbe, előzőleg
végrendeletében könyveit Pannonhalmára hagyta: „Omnes libros quos proprios habeo, ecclesie Beati Mfartini] commendo." Az oklevél hitelességét egyesek kétségbevonták.
Bibliogr.: Ph. rt. I. 602-603. - Závodszky Levente: A Héder-nemzetség.
Turul 1913. 103-105. (Szerinte II. Endre korából való.) - Csóka Lajos:
Vata pannonhalmi okleveleinek hitelessége. Lt. K. 1964. 56-65.
(Szerinte hiteles.)
BÁNFFY LUKÁCS Esztergomi érsek
1161-1179
117. Párizsban tanult, itt ismerte meg az angol Gualterius Mapes-t, aki „De nugis curialium" c. művében ezt írja: „Vidi Parisiis Lucám Hungarorum in Schola magistri Girardi Puellae virum honestum et bene literatum." III.
Sándor pápa pedig a hozzá intézett levelet, „viro... tam divini, quam humani scriptura erudito et ecclesie doctori" címzi. Ebből kétségtelenül kitetszik, hogy voltak könyvei.
Bibliogr.: Marczali Henrik: Árpádkori emlékek külföldi könyvtárakban.
TT 1878. 170-172. - Bónis II. 21.
BERNÁT Spalatoi érsek
118. Spalatoi Tamás a „História Salonitanorum"-ban írja, hogy a bolognai főiskolában végzett „habuitque libros plurimos et pretiosos". 1191-ben jött Magyarországra, III. Bélatábízta fia, Imre nevelését. 1196-ban lett spalatoi érsek. (Fönnmaradt egy könyve, amelyet az esztergomi főszékesegyháznak ajándékozott.)
Bibliogr.: Zoltványi 434-435.
BRATKA. SZENT MÁRTON TEMPLOM 1156
119. Plenarium deauratum 120. Missale
121. Nocturnale 122. Psalterium 123. Graduale
Eusidius alapítja és építetti a templomot. Fölszentelés előtt írásba foglalják az adományokat, köztük könyveket.
Bibliogr.: Fejér II. 138.
EGRES (?) CISZTERCITA APÁTSÁG
124. Augustinus: De perfectione iustitiae hominis. De natura et gratia et liberó arbitrio. De bono perseverantiae. Annotationes in lob.
125. Ilieronymus S.: De poenitentia Theophili.
126. Augustinus: Liber unus de vera religione. De sermone Domini in monte.
Ad quendam comitem. De vita et conservatione sanctimonialium.
127. Gregorius papa I.: Omeliae evangeliorum, qui liber usitato nomine vocatur XL.
128. Gregorius papa I.: Libri quattuor dialogorum.
129. Gregorius Nazianzenus: Opuscula. (Apologeticus. De semet ipso de agro reversus. Liber de Ieremiae sententia ventrem meum doleo. De
reconciliatione monachorum. De grandinis vastatione.) — Augustinus: Ad Casulanum de ieiunio sabbati. Sermo de continentia.
130. Remigius: Kalendare. Sententiae patrum de vita sacerdotum. De poenitentia. De gravibus criminalibusque peccatis. De matéria octo
principalium vitiorum. — Anselmus: Meditationes. — Orationes, quarum quaedam prosaice, quaedam vero metrice descriptae sunt. — Parabolae Salomonis.
131. Ivo Carnotensis: Sermones. De sacramentis neophitorum. De excellentia sacrorum ordinum et vita ordinandorum. De significationibus
indumentorum sacerdotalium. De dedicatione ecclesiae et consecratione altaris. De convenientia veteris et novi sacerdotii. — Mammertus, S.
(Viennensis episcopus): Ordo de his, quae ad officium missae pertinent et de expositione eiusdem.
A pontigni (Franciaország) cisztercita kolostornak valószínűleg a XII.
században készült könyvtári katalógusában a fönt fölsorolt tételekhez mindenhol be van jegyezve, hogy „In Ungaria". Tehát ezeket a kódexeket Magyarországra küldték, vagy ajándékként, vagy lemásolás céljából. A valószínűség az, hogy véglegesen Magyarországon maradtak, mert utóbb nem törölték az „In Ungaria" bejegyzést. Van még egy tétel,
132. Ilieronymus: Dialógus I-II. vol., ahol a bejegyzés úgy szól, hogy
„Ignorabitur, ubi sit, utrum in Ungaria, necne." Bár nem tudjuk, melyik magyarországi cisztercita kolostor kapta a könyveket, de mivel a pontigni kolostornak jó kapcsolatai voltak az 1179-ben alapított egresi kolostorral, a legvalószínűbben erre lehet gondolni. Ezek a kódexek nem sokkal az alapítás ideje után érkezhettek Magyarországra. (Egyéb kolostorok a XII.
században: Cikádor 1142, Zirc 1182, Szentgotthárd 1184, Pásztó 1190, Borsmonostor 1194.)
Bibliogr.: Lovas Gyula: Egy középkori francia kolostor könyvei
Magyarországon. EPhK 1938. 224 - 226. (A teljes katalógus közölve:
Catalogue général des manuscrits des bibliothéques des departements.
1. 1849. 699-714.)
ESZTERGOM. FŐSZÉKESEGYIIÁZ XII. sz. eleje
133. A két Kálmán-kori esztergomi zsinat határozatai kétségtelenül megvoltak itt. (Ld. Könyves Kálmán alatt.)
KALOCSA. FŐSZÉKESEGYIIÁZ
134. Apparatus decretorum. (A bécsi ÖNB Cod. Lat. 2179-ben bejegyzés:
„Johannes lector Colocensis excerpsit praenotatas quaestiones de quodam apparatu decretorum.")
KÖNYVES KÁLMÁN (Folytatás a XI. századi részhez.)
135. Hartwicus: Vita S. regis Stephani. (Kálmán király parancsára készítette:
„Incepturus opus, domine mi, rex inclite, quod in vestro regali praecepto de vita beati regis Stephani potentialiter iniunxistis..." „cum legeritis" (c.
1112-1116.). Hartwik azt is írja, hogy Priscianus grammatikáját ismerte
„quod Priscianus auctor artis grammatice medullitus mihi notus olim" — de mivel „egykor" (olim), bizonyosan iskolai tanulmányi idejére
vonatkozik az állítás, akkor pedig Hartwik még nem volt Magyarországon, tehát ez az adat a mi szempontunkból közömbös.)
Bibliogr.: SS II. 401-402.
136. Decreta synodi Strigoniensis I. (XII. sz. első évei.) (A határozatok először is a királyhoz fordulnak, tehát Kálmánnak meg kellett kapnia és ismerve egyházjogi érdeklődését, bizonyosan meg is tartotta.)
137. Decreta synodi Strigoniensis II. (Kálmán uralkodásának utolsó éveiből.) Bibliogr.: Závodszky 197-208.
P. MAGISTER (ANONYMUS.)
138. P. magister: História Troiana. (A Gesta bevezetésében írja, hogy „Dum olim in scolari studio simul essemus et in história Troiana, quam ego cum summo amore complexus ex libris Daretis Frigii ceterorumque auctorum, sicut a magistris meis audiveram, in unum volumen proprio stilo
compilaveram, pari voluntate legeremus." Tanulmányainak ideje mindenképpen a XII. századra esik, ha a Gestát a XIII. század elején írta is.)
PANNONHALMA. BENCÉS APÁTSÁG
139. [Pseudo-] Athanasius: Exhortatio ad sponsam Christi, (A Pannonhalmán 1109-1112 közt készült Szent Imre legenda majdnem szószerint, hosszú részt vesz át belőle.)
Bibliogr.: Madzsar 50-52.
140. Damascenus, Iohannes, S.: De incarnatione Verbi. Trad. ex Graeco Cerbanus. (A Pásztón talált görög eredetiből fordította Cerbanus és Dávid pannonhalmi apátnak ajánlotta 1131-1150 közt, S. Maximus művével együtt. A szövegek XIII. századi másolatban maradtak fönn: Rein, Zisterzienserstift Ms 35.)
Bibliogr.: Zalán 48. — Szigeti, R.L.: Translatio Latina Iohannis Damaseeni. Bp. 1940. - Terebessy A. B.: Translatio Latina Sancti Maximi Bp. 1944. — Boronkai Iván: Cerbanus Maximus Confessor és Johannes Damascenus fordításai. ITK 1966. 140-142.
141. Maximus, S.: Centuriae seu de caritate ad Elpidium. E Graeco in Latinum trad. Cerbanus. (A megjegyzést és bibliográfiát ld. az előző tétel alatt.)
142. Legenda Sancti Emerici. (Pannonhalmán készült 1109-1112 közt.) Bibliogr.: Madzsar 50-52. — SS II. 443-448. (Bartoniek Emma bevezetése
a szövegközlés előtt.)
143. A könyvtár gazdagságáról ebben az időben Cerbanus ír fordításainak ajánlásában: „patrum vitis et institutis ac omnimode pagine doctrinis habundet."
Bibliogr.: Zalán.
PÁSZTÓ. BENCÉS APÁTSÁG XII. sz. első fele
144. Damascenus, Iohannes, S.: De incarnatione Verbi. (Görögül.) 145. Maximus, S.: Centuriae seu de caritate ad Elpidium. (Görögül.)
(Mindkettőt Cerbanus találta ott és fordította latinra a pannonhalmi apát számára: „quosdam libros ibi sancti Maximi philosophi.. .repperi, de quibus aliquos tractatus... transferre... disposui.")
Bibliogr.: Ld. a Pannonhalmánál idézett irodalmat.
SPILANO (Dalmácia, Trau mellett) SZŰZ MÁRIA TEMPLOM 1189
146. Missale continuum 147. Ilymnarium
148. Ilymnarius mixtus cum psalterio
A Szűz Mária egyház alapításakor kapja ezeket a könyveket „regnante domino nostro Rege Ungarie."
Bibliogr.: Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. VI. 176-177.
WILLERMUS GRAMMATICUS
1111
149. Kálmán király oklevelében szerepel a négy nyitrai kanonok közt. Nem kétséges, hogy volt Grammaticá-ja, bizonyára ő tanított a káptalani iskolában.
Bibliogr.: Fejér VII/4.,39. - Vágner József: Adalékok a nyitrai székes- káptalan történetéhez. [H.,é. n.) 58.
A XII. SZÁZADBAN MAGYARORSZÁGON VOLT, DE SZEMÉLYHEZ VAGY HELYHEZ NEM KÖTHETŐ MŰVEK
150. Alcuinus: Pipini regalis et nobilissimi iuvenis disputatio cum Albino scholastico. (A Pray-kódex egy kis részét ebből másolták.)
151. Amalarius [:De ecclesiasticis officiis.] (A Pray-kódex gyakran hivatkozik rá.)
152. Beda: Computus vulgáris.
153. Beda: De argumentis Lunae.
154. Beda: De divinatione mortis et vitae.
155. Beda: De embolismo.
156. Beda: De natura infantis libellus.
157. Bernardus, S.: Micrologus. ( = A Pray-kódex ,,Libellus"-a.) 158. Bridferthus: Glossae ad Beda: De temporum ratione.
(Olyan munkák a fentiek, amelyekből a Pray-kódex készítője merített.) Bibliogr.: Zalán Menyhért: A Pray-kódex forrásaihoz. MKSzle 1926.
246-278.
159. Dares Phrygius: História Troiana. (Anonymus a Gesta bevezetésében írja, hogy fölhasználta. Ha P. mester valóban nem Franciaországban, hanem Magyarországon tanult, akkor ennek a műnek tanulmányai helyén meg kellett lennie.)
Bibliogr.: Csókái Lajos: Ki volt Anonymus? MNy 1962. 92-103, 216-222, 371-378.
160. [Pseudo-] Dionysius Areopagita: De coelesti hierarchia. (A Hartwik- legenda kezdete innen van véve. Mivel hosszabb ez, mint ugyanez a Nagyobb Legendában, nem onnan vehette, hanem közvetlenül az eredetiből.)
Bibliogr.: Mezey László: A teológia (patrisztika) és skolasztika...
(Eszmetört. Tan. 217-218.)
161. Gesta Ungarorum. (Az „Ős-gesta") folytatása a XII. század közepén.
Bibliogr.: Domanovszky Sándor: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta.
Századok 1933. 38-54,225-232.
másolat, tehát kellett lennie egy régebbi szövegnek.
Bibliogr.: Szinnyei József: A Halotti Beszéd másolat-voltáról. MNy 1905.
20-23.
163. Legenda S. regis Ladislai. (A nagyobb és kisebb legenda egy elveszett közös ősszövegre megy vissza.)
Bibliogr.: Gerics József: Krónikáink és a Szent László-legenda szövegkapcsolatai. (KKK 113-136.)
164. P. magister (Anonymus): Gesta Hungarorum. (Mivel egyes kutatók, főleg nyelvészek ma is II. Béla egykori jegyzőjének tartják, szükséges itt is megemlíteni)
165. Vita S. Gerhardi. (Mint már föntebb említettük, a nagyobb és kisebb legenda datálása vitatott. Gerics József szerint mindkét legenda közös őse a XII. század közepén keletkezett.)
Bibliogr.: ifj. Horváth János: A Gellért-legendák keletkezése és kora.
(KKK 147-163.)
EGYÉB ADATOK KÖNYVEKRŐL
166. Az első esztergomi zsinat határozatai közt: (1000 után.) 2. § „Ut omni dominico die in maioribus ecclesiis evangelia et epistola et fides exponantur populo." (tehát a nagyobb egyházakban kellett lennie evangelistariumnak és lectionariumnak, ami egyébként természetes is.) 167. 26. § „Ordo divinorum officiorum ieiuniorum secundum libellum, quem conlaudavimus, ab omnibus teneantur" (tehát egy ilyen „ordo divinorum officiorum"-nak mindenhol meg kell lennie.)
168. 37. § „regulám beati Benedicti omnes monachi scient et intelligant".
(Tehát a „Regulá"-nak minden bencés kolostorban meg kellett lennie.) 169. 59. § „Ut canonici regulám canonicam sciant et intelligant." (Tehát a
székesegyházakban meg kellett lennie a kanonoki szabályzatnak.) 170. 66. § „Ut omnes archidiaconi breviárium canonum habeant." (Tehát
valamilyen kánonjogi kézikönyvnek meg kellett lennie minden főesperes birtokában. Hogy ez közelebbről melyik kézikönyv, nem tudjuk.) Bibliogr.: Závodszky 198, 200,202,204, 205. - Bónis II. 21.
folyamán igen nagy mértékben megnövekedett. Ezek mindegyikében voltak liturgikus és egyéb könyvek.
ALEXANDER DE IIUNGARIA 172. Alexander de Hungaria: De Trinitate sermo.
A párizsi Sorbonne tanára volt a XIII. században. Saját műve bizonyosan megvolt neki, valamint még más könyvek is.
Bibliogr.: Gábriel Asztrik: Magyarországi Sándor mester, a középkori Sorbonne tanára. EPhK 1941 36-37.
ANDREAS MAGISTER 1283
173. 1283-ban decretorum doctor, esztergomi prépost. Tanulmányai alatt és valószínűleg később is voltak könyvei.
Bibliogr.: Mon. Eccl. Strig. II. 162.
ANTONIUS DE UNGARIA, MAGISTER 1265
174. [Corpus iuris civilis] Infortiatum cum apparatu Accursii Florentini.
175. Gotfredus [de Trano]: Summa.
Bolognai diák korában 1265-ben vásárolta 40 bolognai forintért az
Infortiatumot. Később pozsonyi prépost és az esztergomi érsek kancellárja lett. Bizonyosan ő az az „A" pozsonyi prépost, akire 1277-ben László esztergomi prépost a Gotfredus-t hagyta.
Bibliogr.: Veress 3-4. - Mon. Eccl. Strig. II. 71-72.
AUGUSTINUS Fráter OSA
176. Augustinus fr. OSA: De summa Trinitate et fide catholica. 1297 táján váradi szerzetesként írta és János váradi papnak ajánlotta művét.
Bibliogr.: Jakó 145.
BARTIIOLOMAEUS DE UNGARIA 1265
177. [Corpus iuris civilis] Codex cum apparatu Accursii Florentini, „filius domini Boti comitis", 1265-ben bolognai diák korában ugyanott vásárolta 42 forintért és 10 bolognai solidusért.
Bibliogr.: Veress 4.
DEMETRIUS DE UNGARIA 1258
178. Decretales cum glossis.
A pozsegai Sz. Péter egyház kanonokja, 1258-ban bolognai diák korában vásárolta ugyanott.
Bibliogr.: Veress 7.
DIONISIUS DE UNGARIA 1269
179. [Corpus iuris civilis] Digestum nóvum cum apparatu Accursii Florentini.
180. [Corpus iuris civilis] Infortiatum cum tribus partibus cum apparatu Accursii Florentini.
181. Par Decretalium cum apparatu Bernardi.
182. [Gratianus:] Decretum.
Kalocsai lector-kanonok, mind a négy kötetet 1269-ben egy Paulus de Ungaria nevű diáktársával együtt eladták 44, 50,80 (egyet ismeretlen) forintért.
Bibliogr.: Veress 13,12.
ESZTERGOM. DOMONKOSRENDIEK 1277
183. Gregorius papa I.: Moralia.
László esztergomi prépost végrendeletében 1277-ben rájuk hagyta ezt a kódexet.
Bibliogr.: Mon. Eccl. Strig. II. 7 1 - 7 2 .
ESZTERGOM. FEK iNCRENDIEK 1277
184. Mauricius: Distinctiones per alphabetum super distinctionibus theologicis. [= Manipulus florum.]
László esztergomi prépost végrendeletében 1277-ben rájuk hagyta ezt a kódexet.
Bibliogr.: Mon. Eccl. Strig. II. 71-72.
GYULAFEHÉRVÁR. SZÉKESEGYHÁZ 1277
185. Az erdélyi szászok 1277. febr. 11-én megrohanták és fölgyújtották a székesegyházat, ott égett az oda menekült 2000 magyar, papjaival együtt,
„comburendo et auferendo omnia ornamenta, libros et instrumenta dictae ecclesiae." 1241-ben a tatárok pusztították el.
Bibliogr.: Fejér VII/4. 173., VIII/7. 71-72. - Jakubovich Emil: A gyulafehérvári könyvpusztítás 1277-ben. MKSzle 1923. 139-140. - Rogerius (SS II. 567.)
IOILACIHNUS UNGARIUS
Bolognai diák (de már „archidiaconus de Carmaza") 1269
186. „Unum par Decretalium cum apparatu Bernardi."
140 bolognai forintért vásárolta ugyanott.
Bibliogr.: Veress 13.
IOIIANNES
187. „praepositus Budensis, electus Albensis ecclesiae... regis Ungariae Vicecancellarius, doctor decretorum" (1279) Nyilvánvalóan bolognai tanulmányai idejében, sőt később is voltak könyvei.
Bibliogr.: Wenzel IV. 167-168.
IOIIANNES ANDREAS DE UNGARIA Esztergomi kanonok, bolognai diák
1266-1268
188. [Corpus iuris civilis.] Digestum vetus cum Apparatu Iohannis et additionibus Bartholomaei.
189. [Corpus iuris civilis.] Codex.
190. [Corpus iuris civilis.] Glossae super Codices.
Az első kötetet Raynerius pisai kanonoknak adta el 1266-ban 56 bolognai forintért. A másik két kötetet ugyanott vásárolta 1268-ban 47 bolognai libráért, illetve 57 solidusért. Valószínűleg azonos Gimesi vagy Ürményi János gömöri főesperes, később kalocsai érsek, kancellárral, aki 1301-ben halt meg.
Bibliogr.: Veress 5., 7. - Bónis I. 23-24.
KALOCSAI EGYHÁZMEGYE 1201
191. Ilartwicus: Vita S. Stephani regis.
III. Ince pápa megengedi „Archiepiscopo Colocensi et eius suffraganeis et universis prelatis exemplarum ecclesiarum in provincia Colocensi constitutis, quod per suas ecclesias legere possint vitám Sancti Stephani Regis Ungarie, amoto articulo, quo dicitur ipsum de utroque iure de ecclesiis disponere potuisse." Csak a Harwicus féle legendáról lehet szó, mert az idézett kifejezés a három legenda közül csak ebben olvasható. A szövegből mindenesetre bizonyosra vehető, hogy a Hartwik-legenda a kalocsai székesegyházon kivül az egyházmegyében máshol is megvolt.
Bibliogr.: Theiner: Monumenta Slavorum meridionalium. I. 57. (Ism.:
Századok 1881. 697.)
LADISLAUS Esztergomi prépost
1277
192. Acho [Azo, Portius]: Summa [super Codice et Institutis.]
193. Augustinus, Aurelius: Soliloquia cum multis libris in uno volumine.
194. Authenticum. [A Codex Iustiniani kiegészítése.]
195. Biblia 196. Breviárium
197. [Corpus iuris civilis.] Codex [Iustiniani.]
198. [Corpus iuris civilis.] Digestum nóvum.
199. [Corpus iuris civilis.] Digestum vetus.
200. [Corpus iuris civilis.] Infortiatum.
201. [Corpus iuris civilis.] Tres libri Codici in uno volumine.
202. [Corpus iuris civilis. Iustinianus:] Institutiones.
203. Gotfridus [de Trano]: Summa
204. [Gratianus:] Decretum cum apparatu Iohannis Theutonici.
205. [Gregorius papa IX.:] Decretales cum Apparatu Bernardi Parmensis.
[= Glossa ordinaria.]
206. Gregorius papa I.s Moralia.
207. Mauricius: Distinctiones per alphabetum super Distinctionibus theologicis. [= Manipulus florum.]
208. Paulus, S. ap.: Epistolae cum apparatu interciso [Anselmi Glossa interlinearis.]
209. [Petrus Comestor:] História scholastica.
210. [Petrus Lombardus:] Libersententiarum.
211. Psalterium glossatum
Végrendelete 1277-ből. Az Augustinus-t fr. Marcellus filius Marcelli-ra, a Gotfridust Afntoninus] pozsonyi prépostra, a Gregorius I.-et az
esztergomi domonkosrendiekre, az Epistolae Paulit R[enoldus] magister szenttamási prépostra, a Mauriciust és a Psalteriumot az esztergomi ferencesekre hagyta.
Bibliogr.: Mon. Eccl. Strig. II. 71-72.
LODOMERIUS Esztergomi érsek 212. Horatius: Epistolae.
213. Vergilius: Georgicon.
1288-i levelében Horatius: Epistolae I. 18. és Vergilius: Georgicon IV.
könyv 284 sköv. sorok ismeretére valló szöveg van.
Bibliogr.: Békefi II. 216., 270.
MARGITSZIGET. DOMONKOSRENDI APÁCÁK 214. Evangelistarium. (1276-ben a Sz. Margit kanonizációs vizsgálathoz
kihallgatott tanuk az evangéliumra esküsznek és azt vallják, hogy Margit gyakran olvastatta magának Krisztus szenvedését.)
Bibliogr.: Mon. Eccl. Vespr. I. 165,167.
215. Marcellus: Vita B. Margaritae. (A Ráskai Lea-féle magyar legenda ennek elég pontos fordítása, tehát ott meg kellett lennie még a XVI. század elején is.)
» »
216. Vizsgálati jegyzőkönyv a kanonizációs eljárással kapcsolatban 1271 —1274.
(Ennek alapján készült a Marcellus-féle életrajz.)
217. Vizsgálati jegyzőkönyv 1276. (Két példány készült belőle. Az egyiket Rómába küldték, a másikat a kolostorokban hagyták.)
Bibliogr.: Pongrácz Alajos: Az első nyomtatásban megjelent olasznyelvű Boldog Margit legenda. Bp. 1943. 2., 3.
218. I>egendae sanctorum Hungáriáé. (A Szent Margit élete kódex írja 1510- ben, hogy Margit „eszébe forgatja vala gyakorta és néha egyebekkel is beszéli az „ő nemzetének eleinek életeket és életöknek szentségét". Szent Imre „miképen az ő jegyese Szent Imrének halála után megbizonyítja...")
MÁRIA NÁPOLYI KIRÁLYNÉ 1253-1323
219. Biblia historiata cum Veteri Testamento et Novo 220. Biblia tota conscripta in Gallico
221. Breviárium cum duobus voluminibus
222. Breviárium secundum modum Parisius (!) in 2 voluminibus 223. Breviárium secundum usum fr. min.
224. Graduale
225. Ilymnarium notatum 226. Liber antiphonarii 227. Liber certarum orationum
228. Liber continens orationes Beatae Virginis
229. Liber cum orationibus incipiens: Benedicta sit Sancta Trinitas 230. Liber de romanzo in Gallico
231. Liber de vita Beati Ilonorati
232. Liber de vitiis et virtutibus in Gallico 233. Liber diversarum orationum
234. Liber docens ad reddendas gratias 235. Liber Epistolarum
236. Liber Epistolarum et Evangeliorum 237. Liber Evangeliorum
238. Liber gradualis
239. Liber in Gallico, in quo continentur gaudia B. Virginis et certarum aliarum virginum, „cum perlis et signaculis de argento."
240. Liber, in quo sunt diversae orationes
241. Liber meditationum passionis Christi in Gallico 242. Liber missalis
243. Vita Beatae Elisabethae iibri 2.
244. OlTicium seu Ilorae B. Virginis (Egyik arany, másik ezüst kötésben.)
245. 2 Officium B. Virginis 246. Psalterium
247. Psalterium cum expositionibus eius in Gallico 248. Vita B. Francisci in Gallico
249. Vitae sanctorum et miraeula B. Virginis in Gallico conscripta.
Mária királyné V. István magyar király lánya, II. Károly nápolyi és szicíliai király felesége. Föltehető, hogy alapműveltségét még Magyarországon szerezte és már akkor voltak könyvei. Nem valószínű, hogy halála után könyvei Magyarországra kerültek, mégis talán érdemes itt is megemlékezni róla, mivel az Árpád-család egy tagjának könyveiről van szó.
Bibliogr.: Számadás Mária néhai siciliai királyné végrendeletének végrehajtásáról. 1326. (Monumenta Hungáriáé Historica. IV. o. 1.
Wenzel Gusztáv: Magyar diplomáciai emlékek az Anjou-korból. Bp., 1874. 229-362.)
MATTIIIAS DE UNGARIA 1269
250. Decretales cum apparatu Bernardi
Zágrábi kanonokként mint bolognai diák vásárolta ott 49 bolognai forintért 1269-ben.
Bibliogr.: Veress 11-12.
MICIIAÉL DE UNGARIA 1268
251. [Gratianus:] Decretum cum apparatu Iohannis [Theutonici]
252. [Gratianus:] Decretum cum apparatu magistri Iohannis [Theutonici] et additionibus Bartolomaei.
253. Decretales cum apparatu magistri Bernardi et cum additionibus.
254. Totus apparatus Codicis de apparatu Accursii.
1268. Bologna. (Itália)
Scriptor: Dominicus filius Tomaxini (!) de Magistro.
255. [Gratianus:] Decretum cum apparatu Iohannis Theutonici et cum additionibus Bartholomaei.
Magister Michael de Ungaria zágrábi kanonokként volt bolognai diák. Az öt könyv közül az elsőt 65 bolognai líráért vásárolta, a másodikat eladta ugyanannyiért, a harmadikat egy Petrus nevű esztergomi kanonokkal közösen zálogba adták, a negyediket Bolognában másoltatta, az ötödiket vásárolta, mindez 1268-ban történt.
Bibliogr.: Veres 5-6., 9.
MUTIIMERUS Szepesi prépost
1273 256. Biblia
257. [Gregorius papa IX.:] Decretales.
258. [Gratianus:] Decretum.
259. [Gregorius papa I.:] Pastoralis.
260. Liber sermonum 261. Missale
262. [Petrus Comestor:] Storia scolastica.
263. [Petrus Lombardus:] Liber sententiarum.
264. Passionalis
Könyveit 1273-ban végrendeletilega (szepesváraljai) Szent Márton egyházra hagyta, kivéve a Missalet, amelyet „capellae beatae virginis"-re testálta. Valószínűleg ez a kápolna is Szepesváralján volt.
Bibliogr.: Mon. Eccl. Strig. II. 27-28.
NAGYVÁRAD. SZÉKESEGYHÁZ 265. Registrum Varadiense
1208-1235.
1550-ben még megvolt, mert akkor adták ki nyomtatásban.
266. Legenda S. Ladislai
Bibliogr.: Lukcsics Pál: Szent László király ismeretlen legendája. Bp.
1930. - Jakó 151.
267. A székesegyház könyvei bizonyosan elégtek a tatárjárás idején, mert ekkor Váradot fölégették. Az ásatások is bizonyítják a székesegyháznak tűz által való elpusztulását. 1406 táján ismét elégtek a könyvek, mert Zsigmond király 1406-ban kelt oklevele szerint „ante annos quosdam elapsos sacristia seu conservatorium" egy égve felejtett gyertyától elégett minden kinccsel együtt, „videlicet crucibus, calicibus, thecis aureis et argenteis, libris, imaginibus".
Bibliogr.: Rogerius (SS II. 576.) — Bunyitay Vince: Aváradi püspökség története. I. Debrecen 1883.102-103,222.
NICOLAUS Nógrádi főesperes
1258-1269 268. [Corpus iuris civilis.] Digesta.
269. [Gregorius papa IX.:] Decretales.
Bolognai tanuló korában vásárolta ezeket 1258-ban és 1269-ben.
Bibliogr.: Veress 14,15.
NICOLAUS DE UNGARIA 1265-1268
270. Mint somogyi főesperes bolognai diákként vásárolta:
„unum Codicem sine apparatu" 36 libráért 271. „Decretum in textu" 53 bolognai libráért.
Bibliogr.: Veress 4., 8.
NICOLAUS UNGARUS STRIGONIENSIS 1269
272. [Gregorius papa IX.:] Decretales cum apparatu Bernardi.
Bolognai tanulóként vásárolta ott 1269-ben 159 bolognai forintért.
Bibliogr.: Veress 14.
PAULUS MAGISTER (ESZTERGOM.) 1271-1287
273. [Gregorius papa IX.:] Decretales.
1271-ben esztergomi prépostként mint bolognai diák zálogba tette ott ezt a könyvét. 1287-ben már legum doctor, esztergomi prépostsága mellett pécsi administrator.
Bibliogr.: Veress 15-17. - Mon. Eccl. Strig. II. 162.
PAULUS MAGISTER (VESZPRÉM) 1276
274. Legum doctor, veszprémi prépost, királynéi alkancellár. 1276-ban a veszprémi püspökség pusztulásakor 1000 márka értékű könyve pusztult el.
(„in libris mille marcas habuit valorem.") Bibliogr.: Fejér VII/2. 46-49. - Bónis I. 28.
PAULUS DE IIUNGARIA Domonkosrendi fráter
275. Paulus de Hungaria: Summa de poenitentia. (Notabilia.)
Ezt a művét még Bolognában írta, de mivel egyike volt azoknak, akik a domonkosrendet 1221-ben Magyarországon megtelepítették, bizonyosan magával hozta ezt a fontos és később népszerű könyvét. Szövege
másolatokban fönnmaradt, pl. Lipcsei Egyetemi Könyvtár 975.
PAULUS DE UNGARIA 1269
276. [Corpus iuris civilis.] Digestum nóvum cum apparatu Accursii.
277. [Corpus iuris civilis.] Infortiatum cum tribus partibus, cum apparatu Accursii.
278. [Gratianus:] Decretum.
279. [Gregorius papa IX.] Decretales.
280. [Gregorius papa IX.] Decretales cum apparatu Bernardi.
Mint bolognai diák (somogyi főesperes) Dionysius de Ungaria nevű társával együtt eladtak négy könyvet Bolognában 1269-ben 44,50 és 80
bolognai forintért (egyiknek az ára nincs megadva), a „Decretales-t" ő maga zálogba adta.
Bibliogr.: Veress 12-13., 15-16.
PETRUS Esztergomi kanonok
1268
281. [Gregorius papa IX.:] Decretales cum apparatu Bernardi et cum additionibus.
Ezt a könyvet diáktársával Mihály zágrábi kanonokkal együtt eladta Bolognában 1268-ban.
Bibliogr.: Veress 6.
PETRUS UNGARUS 1268
282. [Gregorius papa IX.:] Decretales cum apparatu magistri Bernardi.
Mint zágrábi prépost és padovai tanuló vásárolta Bolognában 1268-ban 117 libráért.
Bibliogr.: Veress 7.
POK (Veszprém megye). PREMONTREI KOLOSTOR 283. Antiphonarium
1274-78 közt Péter veszprémi püspök egyházi fölszerelési tárgyakat vitt el innen. 1308-ban a veszprémi káptalan visszaadja ezeket, köztük
„quindecim quaternia de antiphonario."
Bibliogr.: Oszvald 248.
ROGERIUS 284. Carmen miserabie
Mint saját műve kétségtelenül tulajdonában volt. Szövege a Thuróczy- krónika brünni kiadásának függelékében maradt fönn.
SALOME (Kálmán herceg felesége)
285 1268-ban összes könyveit „tam orales, quam ad studium pertinentes" a skalai (Lengyelország) ferences kolostorra hagyta.
Bibliogr.: Codex diplomaticus minoris Poloniae. Ed. Piekosinski. 1878. 92.
SIMON Nagyváradi püspök
1202-1218
286. Mivel kánonjogi doktor volt, bizonyos, hogy tanulmányai idején és föltehetően később is, voltak könyvei.
Bibliogr.: Fejér III/l. 319.
THOMAXIUS (!) DE UNGARIA 1269
287. Decretum cum apparatu
Bolognai diákként vásárolta ott 1269-ben 30 forintért.
Bibliogr.: Veress 12.
URBÁNUS [UNGARUS]
1269 288. [Corpus iuris civilis.] Digestum vetus.
289. Apparatus totus „de littera nova et correctum in textu et glossa, exceptis minimis glossis de penello".
Bolognai diákként vásárolta ott 1269-ben 90 bolognai forintért.
Bibliogr.: Veress 11.
VÁRADHEGYFOK. PREMONTREIEK 1234
290. Antiphonarium integrum Praemonstratense 291. Collectaneum Praemonstratense
292. Graduale Praemonstratense 293. Kalendarium Praemonstratense
294. Liber consuetudinum ordinis Praemonstratensis 295. Lectionarium Praemonstratense
2%. Martyrologium Praemonstratense 297. Missale ord. Praemonstr., cum notis 298. Statuta ordinis Praemonstratensis, 1214.
Az utolsó tétel kivételével Prémonstréből hozták a kódexeket 1234-ben, az utolsó tétel adata 1270-ből való. - Váradhegyfok lett a magyarországi premontrei rendtartomány vezetője, a XIII. század végéig 14 filiát
szervezett. Ezeket valószínűleg már saját scriptoriuma látta el könyvekkel.
Bibliogr.: Oszvald 235.
VESZPRÉM. SZÉKESEGYHÁZ 1276
299. 3000 márka értékű könyv pusztult el itt 1276-ban: „Libri ecclesiastici ad valorem trium millium marcarum".
Ugyanitt 15 kanonok könyvei is. „quindecim personarium de Capitulo doctorum iuris utriusque."
Bibliogr.: Fejér VII/2. 46-49.
A XIII. SZÁZADBAN MAGYARORSZÁGON VOLT, DE SZEMÉLYHEZ VAGY HELYHEZ NEM NEM KÖTHETŐ MŰVEK
300. Chronicon Venetorum
301. Godefridus Viterbensis: Speculum.
302. Iordanes: História Gothorum (Getica).
303. Iosephus Flavius 304. Niebelungenlied.
305. Orosius, Paulus: Históriáé adversus paganos.
Kézai Simon használta a fenti műveket munkájának megírásához.
306. (Hivatkozik Sz. István legendájára is: „in sua legenda apparent".) 1283 táján.
307. Boéthius. (III. Endre egy 1294-i oklevelében egy mondat tőle való.) Bibliogr.: Hegyi György: Boethius-idézet Árpád-kori oklevélben. MKSzle
1973. 398.
308. Breviárium Colocense. c. 1280-1300. (Az OSZK. Cod. Lat. 33. kódexét a kalocsai egyházmegyében a XIV. sz. második felében egy ilyen példányról másolták.)
Bibliogr.: Mezey László: Problémák és megoldások a kódexkutatásban.
OSZK Évk. 1960. 162-165.
309. Gesta Ungarorum Christianorum. (Talán az „Ős-gesta" egy példánya. Fr.
Richardus, Julianus útjáról szóló jelentésében: a „De facto Ungariae Magnae"-ban: „Inventum fűit in gestis Ungarorum Christianorum...
Fratres praediatores iis in gestis Ungarorum inventis... scicbant enim per scripta antiquorum, quod ad orientem essent". Lehet, hogy ez a krónika a királyi udvarban volt, vagy talán a budai domonkosrendi kolostor
könyvtárában.) Bibliogr.: SS II. 535.
310. Maximianus: Elegiae. (Béla ifj. király 1224-i oklevelének arengájában egy distichon van, Maximianus I. elégiájának 109-110. sora.)
Bibliogr.: Szentpétery: Oklevéltan 110. - Tarnai 39.
esküdjenek „super librum Moysis, qui podale appellatur, nisi ad nostram vocatus fuerit maiestatem.")
Bibliogr.: Endlicher 475.
312. Trójai történet, magyar nyelven
Bibliogr.: Hadrovics László: Az ó-magyar Trója-regény nyomai a délszláv irodalomban. A MTA Nyelv- és írod. tud. osztályának Közleményei 1954. 105-173.
313. P. magister: (Anonymus): Gesta Hungarorum. (Mivel a ma ismeretes példány kétségtelenül későbbi, de még XIII. századi másolat, valahol meg kellett lennie az eredetinek, amelyet Anonymus barátja számára írt.)
EGYÉB ADATOK KÖNYVEKRŐL Domonkosrend:
314. Az Acta capituli generális ord, praed. Budae celebratae (1244) 16. pontja elrendeli: „nullus fráter libros sibi commissos in vita sua assignet alicui conventui speciali, nec super hoc licentia a prioribus provincialibus vei conventualibus concedatur et omnes licentias, quae de hoc datae sunt, revocamus." (Tehát az egyes fráterek személyes használatában már ekkor voltak könyvek.)
Bibliogr.: Fejér VII/1. 289.
315. Az 1245-i nagykáptalan elrendeli, hogy írják össze Sz. Domonkos
magyarországi csodáit. Ez bizonyára megtörtént, mert már benne vannak Humbertus de Romanis: Sz. Domonkos legendáiban és Vincentius Bellovacensis: Speculum historiale-jában.
Bibliogr.: Tarnai 89,184.
316. 1266-ban elrendelik, hogy minden konventben legyen a káptalani határozatokat ismertető kódex (Regula et constitutiones fr. ord.
praedicatorum.) Ezeket évente egyszer, 1336 óta havonta fel kellett olvasni.
Bibliogr.: Tarnai 184. - Harsányi 282.
317. Missale ord. praedicatorum. A domonkosrendieknek saját külön missalcjuk volt.
Bibliogr.: Harsányi 283.
318. Constitutiones synodus Budensis a. 1279. (Jellegénél fogva megvolt valószínűleg a királyi udvarban, valamint Esztergomban és esetleg más püspöki székhelyeken is.) Szövege ismeretes, ki van adva több helyen is (pl. Endlicher 505-602.)
319. Ez a zsinat elrendelte, hogy „Librum, qui dicitur manuale, habeant singuli Presbyteri Parochiales, ubi continentur ordo baptismi, extremae unctionis et huiusmodi, necnon libros alios, in quibus possunt diurnum quam nocturnum officium celebrari [= Breviárium]" Szószerint megemlíti a rendelkezést az 1280-i esztergomi zsinat határozata. (Mon. Eccl. Sírig. II.
136.)
320. Glugolita írással írt szerkönyvek. (IV. Ince pápa 1248-ban megengedi a zenggi püspöknek, hogy egyházmegyéjében ezentúl is megtarthassák a glagolita könyvek használatát: „Porrecta nobis tua petitio continebat, quod in Sclavonia est litera speciális, quam illius terrae clerici se habere a
Beato Jeronimo asserentes, eam observant in Divinis officiis celebrandis... celebrandi Divina secundum dictam litteram a nobis suppliciter licentiam postulasti. Nos igitur... concedimus postulatum.") Bibliogr.: Wenzel VII. 267-268.
320a. A székesegyházi könyvtárakról — a két nagy (veszprémi és gyulafehérvári) pusztulástól eltekintve adataink nincsenek, nem tudjuk, hogy mennyi szerkönyvvel, a káptalani iskolák mennyi tankönyvvel rendelkeztek.
320b. Nincs egyetlen könyvjegyzékünk a szerzetesi könyvtárakról sem, sem tartalmukat, sem méreteiket nem ismerhetjük, még hozzávetőleges becslésre sincs mód, pedig igen nagy könyvmennyiségről lehetett szó, mert a XIII. században rengeteg kolostor alakult. Néhány fontosabb számadat:
A bencéseknek a tatárjárás előtt mintegy 100 kolostoruk volt. Nagyobb részük megsemmisült a tatárjáráskor. Az elpusztultak közül 40 nem is alakult újjá. (Csóka Lajos: Geschichte des Benediktinischer Mönchtums in Ungarn. München 1980. 463. — U.a. Szent Benedek fiainak világtörténete.
Bp. 1969. 439. - A ferenceseknek, a tatárpusztítás ellenére 1270-ben 54 kolostoruk volt Magyarországon. (Karácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon. I. Bp. 1922. 23.) — A
dominikánusok 18 vagy 19 kolostort alapítottak a XIII. században nálunk.
(Harsányi 80-82. — Pfeiffer Miklós: A domonkosrend magyar zárdáinak vázlatos története. Kassa 1917.106-107.) - A ciszterciek XII. századi 7
kolostorához 14 új férfi és 4 női kolostor alakult. (Kalász Elek: Vázlatok a magyar földön 800 éves ciszterci rend múltjából. Baja 1943. Kny. a
Ciszterci Rend Bajai III. Béla-Gimnáziumának 1942-43. évi Évkönyvéből.
127-130.) - A premontreiek XII. századi 4 kolostorához 23 új járult.
(Fejér VII/2.) 321-322.
Ha ezeket a számokat összevetjük a szerzetesházak XIII. századi
állományából fönnmaradt néhány kódexszel és töredékekkel, akkor tűnik ki a pusztulás mérete.
ÁGNES KIRÁLYNÉ (III. Endre felesége.) 1281-1364
321. Biblia, „die was zu deutsche gemacht".
322. „ein ander puech, an dem heiligen leben ordentlich was geschrieben."
Ágnes királyné özvegységében a königsfeldeni kolostorban élt, ott is halt meg. Hogy ezek a könyvei már magyarországi tartózkodása alatt is megvoltak-e, vagy csak a kolostorban használta azokat, nem tudjuk.
Bibliogr.: Lhotsky: Zur Frühgeschichte der Wiener Hofbibliothek. MIÖG 1951. 349.
ANDREAS, AI.IO NOMINE SASMKO 1372
Pécsett vásárolt Nicolaus de Zemlin (Zimony) bácsi kanonok társától (socius), Andreas alio nomine Sasmko-tól
323. három könyvet. (Az egyik „Tractatus" ma is megvan: München. B.
Staatsbibl. clm. 9684.) Bibliogr.: OSZK Kiáll. 68. sz.
ARAD (Somogy megye). TEMPLOM 1400
324. II. Bonifác pápa átokkal sújtja azokat a veszprém-egyházmegyei
fegyvereseket, akik a templomot kirabolták, „Ladislaus Nicolai de Zenyer et Paulus dictus de Gomba armigeri dicti dioecesis... clenodia, calices, libros et alia ornamenta ecclesiastica apportarent."
Bibliogr.: Mon. eccl. Vespr. II. 328-329.
BÁTA. APÁTSÁG 1337
325. A bátai Szent Mihály arkangyal apátság könyveit, értéktárgyait és birtokait elrabolták Egidius dictus de Bocolcza és Stephanus dictus de Curnisso, akik jogtalanul a kolostor patrónusainak mondják magukat.
Bibliogr.: Fejér VIII/4. 243-245.
BENEDICTUS Homonnai jegyző
XIV. sz. vége.
326. „Liber Inmortale."
Bencdictus nótárius dominorum de Homonna hagyta az egyházra, Iohannes ungvári iskolamester testvére, Lukács pap pedig elzálogosította 16 dénárért.
Bibliogr.: Békefi I. 239.
BENEDICTUS Kászonyi plébános
1349
327. Bencdictus kászonyi plébános panaszt tesz Bereg vármegye alispánja előtt, hogy Battyánból hazautaztában kifosztották és így elvesztette
„breviárium octo marcas valens". (Ugyanakkor elveszett lova értékét 4 márkában jelöji meg.)
Bibliogr.: Nagy Gyula: Adatok könyvek becsüjéhez 1349-ből. MSzle 1880.
394-395.
BLASIUS Zalai főesperes
1378 328. Missale
Balázs zalai főesperes a veszprémi székesegyház Sz. János oltárára hagyta.
Bibliogr.: Veszprémi regeszták 282.
BOGDÁNI MIHÁLY 1398
329. Bogdani Egyed özvegye, Ncste és menye, Bogdani Mihály özvegye Ewzudfaluai Anna vitájában az ingóságok közt szerepel „unius libri".
Bibliogr.; Zsigmondkori OT. I. 589. 5347. sz.
BORSMONOSTOR, CISZTERCITA KOLOSTOR 1398
330. „quidam iniquitatis filii" megtámadták a monostort és elvittek „calices, libros, equos".
Bibliogr.: Hervay69.
CLARA DE PUKUR 1380
331. Erzsébet királyné ráhagyta breviáriumát, „quod usque vitám suam horas suas legát in eodem".
Bibliogr.: Fejér IX/5. 400-406.
CSORNA. PREMONTREI KOLOSTOR 1399
332. A prépost és konventje panaszkodik, hogy egyesek birtokaikat, fölszerelési tárgyaikat, köztük „libros" elfoglaltak és rejtegetik. A pápa rendelkezik visszaadásukról.
Bibliogr.: Zsigmondkori OT I. 658.
DEMETRIUS Veszprémi püspök
1388-1398
333. Missale „nóvum et bonum cum cordulis sericis et clausulis argenteis."
334. Missale „nóvum et bonum, preciose dispositum, cum clausulis argenteis"
a veszprémi székesegyházra hagyta.
335. Breviárium „satis magnae quantitatis, habens unam clausuram argenteam"
336. [Gratianus:] Decretum.
337. [Gregorius papa V.:] Decretalcs.
338. [Bonifacius papa VIII.:] Liber sextus Dccretalium.
339. [Clemens papa V.:] Clementinae.
„legati... ad fabricam capelle Sancti Spiritus."
Bibliogr.: Veszprém.
DOBO, AEGIDIUS DE, LÁNYAI 1387
340. Ladislaus dictus Katho gyulafehérvári prépost „libros suos filiabus Aegidii de Dobo et uxori Joannis de Kathay"-ra hagyja.
Bibliogr.: Fejér X/l. 376-377.
DOMINICUS LITTERATUS 1363
341. [Pseudo-] Boethius: De disciplina scholarium.
Visegrádon kelt levelében pénzt kér egy rokonától ennek a munkának (Commentum seu expositio super librum Boneti de disciplina scholarium) és „alios quamplures michi ad profectum valentes" megvásárlására, mert
„haurit aquam eribro, qui vult discere sine libro."
Bibliogr.: Fejér IX/3. 378. - Tarnai 65.
DOMINICUS DE UNGARIA 1359
342. Ágostonrendi remete, professzor, pápai poenitentiarius-t, mikor társával együtt Rómába utazott, Bajorországban kifosztották és könyveit is elvették: „quibusdam breviario et aliis libris".
Bibliogr.: Iványi 7-8.
EGER 343. Iohannes de Uzsa: Ars notaria
Az egri hitelcshcly és a káptalani iskola számára készült 1346-1351 táján.
Csonka másolata maradt csak fönn Bécsben. (Jegyzékünkben I. kötet 154, 186. sz.)
Bibliogr.: Bónis György: Uzsai János Ars notaria-ja. FK 1961. 229 - 260.
EGRES. CISZTERCITA KOLOSTOR 1367
344. „quosdam quaternos in uno volumine compressos, scu ligatos tenores instrumentumul literalium ipsius monasterii de Egres contincntcs."
Bibliogr.: Hervay92.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ (Károly Róbert felesége.) 1380
345. Breviárium. Végrendeletében „Dominae Clarae de Pukur"-ra hagyja,
„quod usque vitám suam horas suas legát in eodem, suummque post discessum claustro Beatae Virginis relinquatur". (Valószínűleg az óbudai kolostor, amelyet Erzsébet királyné alapított és ahova temetkezni is kívánt.) Vö.: 331. sz.
Bibliogr.: Fejér IX/3. 400-406.
346. Breviárium.
Végrendeletében 1380-ban lányára hagyja „dictae dominae filiae nostrae unum Breviárium, in quo legimus."
Bibliogr.: Fejér IX/5. 400-406.
ESZTERGOM KÁPTALAN 1397
347. 2 Antiphonarium 348. Collectarium 349. 2 Graduale 350. 2 I^ectionale 351. Missale 352. 2 Psalterium
„qui libri sunt omni die necessarii pro choro", az őrkanonok „tenelur ad reparationem librorum Ecclesiae infrascriptorum." Egyébként az egyháznak elegendő szükséges könyve van: „Ipsam Ecclesiam habere libros necessarios sullicientes et aliquos duplicatos pro usu chori, prout in Ecclesiae inventario clarius videri poterit et aliqui indigent reparatione et huius reparatio partim spectat ad Custodem prout in officio custodis exprcssum est."
Minden kanonoknak van Breviáriuma (5 kivételével, akik közül 3 nem is fölszentelt pap, hanem csak a kisebb rendeket vette föl), „domini de
353. capitulo... quilibet habét breviárium e t . . . horas canonicas debite implent et perficiunt excepto domine Iohanne Gallico, archidiacono Zoliensi, qui dixit se non habere breviárium et ideo non dicere horas canonicas."
354. Küküllei János végrendeletében „bonos diversos libros et alia lcgavit ecclesiae Strigonensi et etiam aliis in Hungaria". A végrendeletet eddig nem hajtották végre, a könyvek magister Ladislaus Regeni „et eius consortem"-nél vannak. A vizitátor meghagyja, hogy 25 napon belül hajtsák végre a végrendeletet.
354a. Hartwicus: Legenda S. regis Stephani.
Az esztergomi káptalan Vilmos pannonhalmi apát kérésére átírja a „per sanctissimos papas approbata et authenticata" legendának a
somogymegyei tizedekre vonatkozó részét Bibliogr.: Visitatio - Századok 1881. 698.
GALVANO BETTI NI Dl BOLOGNA 1371
355. Galvano Bettini di Bologna: Repetitio in glossa Opinionem, Cap. I. De constitutionibus.
Kánonjogász, pécsi professzor. Ezt a munkáját valószínűleg Pécsett írta 1371-ben. (Szöveg: Róma BAV Vat. Lat. 2683.)
Bibliogr.: Csizmadia Andor: Galvano di Bologna pécsi működése és a középkori magyar jogi oktatás egyes kérdései. Jubileumi tanulmányok.
I. Pécs 1967.117-120. - Gábriel, A.: The medieval University of Pécs and Pozsony. Frankfurt aM 1969.
GYŐR. KÁPTALAN 1350
356. Hartwicus: Legenda Sancti regis Stephani.
A győri káptalan a pannonhalmi apát és konvent kérésére átírja hiteles másolatban a legendának a somogyi tizedre vonatkozó részét, mert az érdekeltek nem akarnak fizetni s ezért „ad hoc legenda Sanctissimi regis Stephani authentica et approbata per Sanctissimos Romanos Pontifices sit supreme necessaria. (Az átiratban idézett szövegrész a Hartwik-legendából való.) „particulae legendae authenticae et approbatae, ac in nostro conservatorio diligenter conservatae et retentae talis tenor est".
Bibliogr.: Fejér IX/1. 787-791.
HAM BOT COMES Pozsonyi polgár
1317
357. A pozsonyi prépostsági templomban Szűz Mária oltárt építtetett és ezt
„libris... dotasset".
Bibliogr.: Sedlak, Vineent: Regesta diplomatiea nec non epistolaris Slovaciae. I. Bratislava 1980. 357.
ANJOU HEDVIG LENGYEL KIRÁLYNÉ 1371-1399
358. Vetus et Nóvum Testamentum 359. Ilomiliae quattuor doctorum 360. „Vitás Patrurn"
361. Sermones et passiones de sanctis
362. Bernhardus, S.: Meditationes et orationes.
363. Ambrosius, S.: Meditationes el orationes.
364. Brigitta, S.: Revelationes.
„ad... lectionem librorum divinorum... animum et cogitationcm [itt van a könyvek fölsorolása] et plurimorum de Latino in Polonicum translatorum intcndercl." Dlugoss szerint gondolkozását egészen az imádkozásra és szent könyvek olvasására szentelte. 1384-ben került Lengyelországba, föltehető tehát, hogy műveltségét, olvasni tudását már előbb,
Magyarországon sajátította el és már ott voltak könyvei. Hogy a Dlugossnál az „egyéb latinból lengyelre fordított" iratok kifejezés a fölsorolt címekre is vonatkozik-e, nem világos. Lehet, hogy azok közt latin és magyar könyvek is voltak, hiszen testvérére Mária királynőre vonatkozó adatunk is van arról, hogy magyarnyelvű imádságoskönyve is volt.
Bibliogr.: Dlugoss Iohannes: Históriáé Poloniae libri XII. Cura Alexandri Przezdziccki. III. (Dlugoss: Opera omnia. XII. Cracoviae 1876.)
