• Nem Talált Eredményt

ESUVIO 1906. ÁPRILIS 4–7- IKI KITÖRÉSÉNEK ISMERTETÉSE L ÓCZY L AJOS (1849–1920) GEOLÓGUS , FÖLDRAJZTUDÓS A V

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "ESUVIO 1906. ÁPRILIS 4–7- IKI KITÖRÉSÉNEK ISMERTETÉSE L ÓCZY L AJOS (1849–1920) GEOLÓGUS , FÖLDRAJZTUDÓS A V"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

L

ÓCZY

L

AJOS

(1849–1920)

GEOLÓGUS

,

FÖLDRAJZTUDÓS

A V

ESUVIO

1906.

ÁPRILIS

4–7-

IKI KITÖRÉSÉNEK ISMERTETÉSE1

A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Nemerkényi Antal vezetésével

(A tanulmányt eredeti formájában közöljük)

Az idei kitörés az 1822. évihez hasonlított. Nagy hasadás repeszté meg a Vezúv kúpját, melynek 1872-ben támadt nagy krátere 1900 óta csaknem egészen megtelt és az erupciós kúp lávája 1905 őszén és 1906 telén az északi oldalon lefolyt; kiszórt hamujával és bombáival pedig március végéig, az erupciós kúp a nagy kúppal egybeolvadva, 1430 m magasságra emelkedett. Április hó 4., 5., 6. és 7-én a Vezúvot átszelő hasadék déli részén, 1200, 800 és 600 m magasságokban, láva tört elő, mely a kúp déli és délkeleti lejtőjén lefolyva, Boscotrecase városka egy részét elpusztította. A kifolyt láva – előadó becslései szerint – mintegy 6 km² területet öntött el és 14–15 millió m³ mennyiségű lehetett. A kiürült kúp tetőzetének beszakadása okozta az április 7–8 közti éjszakán azt a nagy exploziót, melynek 70 cm mélységű lapillája és hamuja Ottojanot [Ottoiano] és Tercigno házait romba döntötte.

A nyugat felé irányuló robbanás az alig 80 m átmérőjű s csaknem telt kráter helyén egy kissé excentrikusan elhelyezett nagy tölcsért támasztott, melynek átmérőjét Lóczy 800 m-nek mérte és mélységét 550–600 m-re becsüli.

A kráterperem legmagasabb pontjai: nyugaton 1232 m, keleten 1174 m, északon és délen a hasadásnak megfelelő részekben pedig 1138 és 1120 m-en vannak legmélyebb pontjai.

A Vesuvio tehát 108 m-t vesztett magasságából.

A kiszórt kőtömegek jórészt a kúp mélyebb részeiből valók és porphyros, meg üveges, régi, mélységben megmerevedett lávából valók. Sok szép ásványt tartalmaznak.

Minthogy a kiszórt kövek, kőmorzsalék és hamú a kráterperemre visszaesve a kúp 32–32°

természetes lejtőjénél meredekebb rézsüket adott, nagy kőlavina folyások támadtak a Vezúv oldalán.

Szabályos közökben egymásmellé sorakozó küllős „baranco”-k bordázzák most a Vezúvot.

Lóczy szerint nem a lerohanó felhőszakadásokból keletkeztek ezek, mint eddig hittük, hanem a száraz kőlavinák útjai.

A Vezúv 1906-iki kitörését a legcsekélyebb földrengés sem előzte meg. Az explosiókat azonban közép-erősségű rázkódtatások kísérték.

1 Forrás: Földtani Közlöny, 1906. pp. 430–431. Társulati ügyek. Szakülések.

Semsey Andor úr áldozatkészsége lehetővé tette Lóczy Lajos számára április 27-től május 7- ig a nagy Vezúv-kúp tövében az Osservatorio mellett való tartózkodását. Jóval a nagy kitörések és a lávafolyások megnyugvása után érhetett oda, és ekként tüzetesen bejárhatta a jelentékenyen megváltozott vulkánt, melynek 1898-ban először látott alakjára alig ismert reá.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A nagy férfiakat szülő debreceni főiskola tudományegyetemmé alakulva, széles körben fogja a földrajz munkáját végezni hazánk, nemzetünk üdvére és legerősebb eszköze lesz

A múzeumban teljesen fölszerelt munkaszobák is vannak azok számára, akik tudományos vizsgálatokat kívánnak végezni.. Monaco sziklaváracsát, mely a budai várhegyhez

Ennek kell tulajdonítani, hogy korunknak legjelentékenyebb és legtartalmasabb földrajzi terméke Richthofen ’China’ czímű nagy munkája befejezetlenül maradt, amikor a szerzője

félszigeten és Hellaszon át a Rhodope [Rodope] hegységen keresztül a Morava menti Szerbiában vélem azt az ősi masszivumot felismerni, amely összetörött szigethegységekkel és

Betegeskedés, honvágy űzte őt haza, de nagy része volt hazautazásának okai között az osztrák-magyar főkonzulátus tisztviselőjének is, aki abban a reménységben, hogy

Czo nagyon biztatta Gróf Széchenyit, hogy a Kuku-nor ambánja (kormányzója) mindent el fog követni, hogy az expediczió Tibetbe jusson. Másnap az ambánt és többi

Európában 12,031 millió tonna vasérc van föltárva s ezenkívül 41,028 millió tonna érc remélhető a föltáratlan hegységekből. Ázsiának 260 millió tonna a feltárt

1911-ben ’A romániai petroleumterület és ennek összehasonlítása az erdélyrészi medencével’ című munkájában ráutal arra, hogy az északkeleti Kárpátok alján erdélyi