187153 Wy«f.
3 4 ^ i\ C Q
HORÁNYI KÁROLY
SCHRŐER GYULA KÁROLY
1825— 1900
B U D A P E S T , 1 9 4 1 .
Felelős kiadó: Horányi Károly.
DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R. T. PÉCSETT.
A n y o m d á é rt felelős: Mészáros József igazgató.
187153
TARTALOM.
B e v e z e t é s ...,. 5 [. A p o z s o n y i S c h r ő e r - c s a l á d .
A család eredete. — Chr. Oeser élete. — Házassága. — Lang- wieser Terézia. — Schrőer Gyula a szülői házban. — Blásco- vics intézetében. — Roskoff Gusztáv. — Az első versek.
A líceumban. — Magyarul tanul. — Forgách grófnő birtokán.
— A „Tafelrunde.“ — Oeser irodalmi működése. — Elvégzi a filozófiai tanfolyamot. — Németországi egyetemeken. — Ismét Pozsonyban... 6 II. H a y n a u .
Helyettes tanár a pozsonyi líceumban. — A Német Egyesület Vezetője. — Rudolf von Beyer. — „Donauhafen“. — Március 15.
— A „Judenkrawall“. — A pozsonyi Goethe-ünnep. — Lamberg gróf halála. — A líceum a szabadságharc alatt. — Pozsony la
kossága. — Oeser visszavonul. — Helyébe Schrőer lép. — Esz
méi, törekvései. — A német lapok tudósítója. — Ferenc József ünneplése. Az új „Gott erhalte“. — Geringer érdeklődik Schrőer iránt. — Haynau kinevezése. — Schrőer magántitkára lesz. — A főhadiszálláson. — „Genrebilder aus dem Kriegsleben“. — Pest megszállása. — Cikkei a Pester Zeitungban. — Díszelőadás a Nemzeti Színházban. — Ismét Pozsonyban... 11 III. A z a b s z o l u t i z m u s s z o l g á l a t á b a n .
Kinevezik helyettes tanárrá a pesti egyetemre. — Az akkori állapotok az egyetemen. — A német szeminárium. — Oeser halála. — Az első kísérletek kineveztetésére. — Színházi cenzor.
Újabb cikkei a Pester Zeitungban. — A Pester Wochenblatt szerkesztője. — Lemond katedrájáról. — Kinevezik a pozsonyi forral iskolához. — Az iskola az abszolutizmus alatt. — Leteszi a tanárvizsgát. — Tankönyvei. — Szépirodalmi munkái. — Meg
nősül. Családja. — Az olaszországi háború. — „Deutsche Lieder aus Oesterreich“. — Az októberi diploma következményei. — A magyar tanítási nyelv behozatala ellen. — Távozása Pozsony
ból... 20 IV. N é p r a j z i t a n u l m á n y o k . k
Schrőer a magyarországi germanisztika megalapítója. — A hazai németség szellemi életét illető kutatás. — A folklorisztikai vizs
gálatok csak későn indulnak meg. — A romantikusok érdeklő- / dósé és ennek következményei. — A kutatás nem áll a tudomány színvonalán. — Ennek okai. — Az abszolutizmus okozta változá-
4
sok. — Schrőer fellépése. — Kapcsolatai Grimm Jakabbal. — . Schrőer mitológiája. — Kisebb munkái. — A hazai német népi színjátékok. — Kapcsolatai Weinholddal. — A főrévi kirándulás.
— Első ismertetései. — Főmunkája. — Kutatásainak eredménye.
— Jelentősége. — Üjabb vizsgálatai. — A Schrőerből kiindult munkálatok. — Támadása Heinzel ellen. — A hazai népszín- játékkutatás érdemei. — Schrőer későbbi dolgozatai. — Műkö
désének jelentősége ... ‘>l V. H a z a i n é m e t n y e l v j á r á s o k .
Működése körét a nyelvjárásokra is kiterjeszti. — A szepesi nyelvjárástanulmányozás előzményei. — Eredménytelensége. — A németországi nyelvjáráskutatás fellendülése: Sclimeller. — Schrőer nyomdokaiba lép. — Első munkája. — Feltevéseinek ki
induló pontja. — Utazása Észak-Magyai országon. — Kiegészíti vizsgálatait. — Főműve. — Létrejötte. — Érdemei. — Fogyat
kozásai. — Alapvető tévedése... ... . 42 VT. Ü j u t a k o n.
Pályázik a bécsi evangélikus iskolák igazgatói állására. — Meg
választása. — Auersperg Antal gróf. — „Menagerie’’. — Tervei az intézet újjáalakítására. — „Mittheilungen der evangelischen Schulen.“ — Pedagógiai munkái. — A „Mittelschule'-egyesület.
— Szerepe az ortográfiái harcban. — Helyzete az intézetnél. ...
Lemond állásáról... ... 50 VII. A b é c s i m ű e g y e t e m .
Kinevezése a műegyetemre. — A bécsi műegyetem. — Állása a műegyetemen. — Előadásai. — A „Német Társaság“. — Iroda
lomtörténeti munkássága. — „Eine Literaturgeschichte aus dem Handgelenk“. — Szövegkritikus. — Pfeiffer követői. — Schrőer kiadványai. — Munkája a Codex Cumanicusban. — Értekezései a Germaniában. — Recenziói. — Egyéb cikkei. — Oeser emlék
iratai. — „Alpharts Tod“. — „Der Weinschwelg“. — A Heim
garten munkatársa. — Folyóiratok, amelyekbe dolgozott. — Friedrich Schlögl. — Barátsága Auersperggel. — Auersperg ha
lála. — Bartsch Károly. — Holtéi Károly. — Németországi útja.
— Egyéb elfoglaltságai. — Kitüntetései... 55 VIII. A g o t t s c h e e i k i r á n d u l á s .
Frommann folyóiratának munkatársa. — Kisebb nyelvjárási dolgozatai. — A hienc-nyelvjárás szótára. — Frommann folyó
irata megszűnik. — Gottscheei útjának létrejötte. — A gottscheei nyelvjárás-tanulmányozás előzményei. — Schrőer gottscheei szó
tára. — Kutatásainak eredménye. — A későbbi vizsgálatok. — A Gottschee-nyelvszigetről írt többi munkája. — A Gudrun- monda nyomai Gottscheeban. — Ernst Martin támadása. — To
vábbi nyelvjárástanulmányai. — A fonétikusok uralomrajutása.
Befejezi nyelvjárási tanulmányait... 6 ’
Előkészítő áramlatok. — A tudományos irány. — A védelmi munka Ausztriában. — Schrőer működése. — A védelmi munka Németországban. — A politikai irány. — Hazánkat nem érinti.
— Az ausztriai németség helyzete. — Változások Taaffe kor- mányralépése után. — A bécsi „Deutscher Verein“. — Schrőer előadása. — Az ausztriai „Deutscher Schulverein“ megalakulása 72 X. G o e t h e .
Első Goethe-tanulmányai. — Goethe és a hazai németség. — Goethe-filológia. — Schrőer Goethéről. — Kisebb tanulmányai.
— Cikkei a Chronik des Wiener Goethe-Vereinsben. — „Goethes äußere Erscheinung“. — Kutatásainak újszerűsége. — Jelentő
sége. — „Faust von Goethe“. — A Faust-filológia. — Schrőer Faust-magyarázatának nagy sikere. — Entstehungsgeschichte. — A szövegközlés. — Düntzer támadása. — A magyarázó jegy
zetek. — Tipikusan filológiai kommentár. — Schrőer és kriti
kusai. — Faust-auf Führungen. — „Goethe und die Liebe’’. — Kürschner „Deutsche Nationalliteratur“-jának munkatársa. —
Részvéte a „Weimari Kiadás“-ban... ... 78
XI. A b é c s i G o e t h e - E g y e s ü l e t . A Goethe-Egyesület megalapítása. — Schrőer működése az egye sületben. — Chronik des Wiener Goethe-Vereins. — Előkészü letek a Goethe-emlékmű létrehozására. — Az első akadályok. — A művész megválasztása. — Schrőer mellőzése. — Harc az em lékműért. — Schrőer elhagyja az egyesületet. ... 89
XII. U t o l s ó é v e k . Visszavonult élete. — Kitüntetése a műegyetemen. — Távozása a műegyetemről. — Tanítványai. — Utódai. — A bécsi Goethe- Egyesület dísztagjává választja. — Utolsó németországi útja. — A Goethe-emlékmű leleplezése. — Halála... ... 9^
F o r r á s o k . í. levelezés ... 96
II. Egyéb források... 101
III. Művei... 101
IV. Irodalom... 101
K a r l J u l i u s S c h r ő e r ... 107
A
PO ZSO N Y I LÍC EU M egyik neves ném et tan árán ak a fia. P á ly á ja a szab ad ság h a rc m ozgalm as éveiben indul. M ár fiata lo n m ag asran g ú o sztrá k vezetők p ártfogolt ja, Ú jságcikkei, költem ényei fe ltű n é st kelten ek , H a y n a u h a n g zatos k iá ltv á n y a i az ő tollából szárm azn ak . H uszonötéves k o rá b a n egyetem i k a te d rá ra lép. K ésőbb a p u b lic ista éles to llát félreveti. Elm élyedő, sokoldahí tudom ányos m u n k áb a kezd. M űködése azonban csak külső fo rm á já b a n változik:cé ljá b an m indvégig u g y anegy m ara d . A m űit századbeli h az ai ném et, értelm iség figyelem rem éltó egyénisége.
*
S chrőer tudom ányos m űködése po litik ai p á rtá llá s á n a k vetiilete. P o litik ai k érd ések és é rd ek ek itt látszólag h á tté rb e n m a ra d n a k , de felism erhetők, m int m ozgató rú g o k : ezek fo r
d ítjá k figyelm ét a m egoldandó fe la d a to k ra , s ezek érd e k é ben oldja^ meg őket.
E lfogultság lenne azonban e felism erés a la p já n m u n k á i
tól a tu dom ányos érté k et m egtagadni. M űködése nem egy téren volt ú ttö rő , m ásu tt pedig önm agában értékes.
N evével épen k u ta tá s a in a k sokoldalú és legtöbbször kezdem ényező volta fo ly tá n sokszor találk o zu n k a tu d o m á nyos irodalom ban, de életének és m u n k ásság án ak tü zete seb b m é lta tá sá ra m indezideig nem tö rté n t kísérlet.
É le tra jz á t, — nem tek in tv e a nagyszám ú b io g rá fia i lex i
konok m eg nekrológok szű k szav ú a d a ta it1 — részletesebben R udolf von P a y e r írta m eg a B iographisches Ja h rb u c h b a n . G e rm an isztik ai m u n k á it G ö 11 n e r A ladár m é lta tta , de m u n k á ja k é z ira tb a n h o zzáfé rh etetlen m ara d t.2 A felvidéki ném et n y e lv já rá so k ró l írt m űv eire W e b e r A rtú r v etett összefoglaló
1 Mindezeket és az alább említett munkákat 1. Irodalomnál.
2 Göllner munkája kéziratos disszertáció: Karl Julius Schrőer helye a germanisztika fejlődésében. (Budapest, 1921/22., német nyelv, és irod.
79. sz.) Magam nem tudtam hozzáférni. Egyébként már többen is sür
gették Schrőer működésének beható ismertetését.
Elem ér. E g y re nagyobb érdeklődést k elten e k a h az ai ném et népi szín játék o k ró l írt m unkái. E zeket K u r z w e i l Géza, S c h m i d t L ipót meg H ans M o s e r á llíto tta be a tu d o m án y fejlődésébe. A m in k et m ár kevésbbé érd ek lő G ottscheeről írt m űv ein ek jelentőségét A dolf H a u f f e n , ú ja b b a n pedig H ugo G r o t h e á lla p íto tta meg. S zépirodalm i m u n k á it P u- k á n s z k y Béla m éltatta. U gyanő v etett egy p illa n tá st p o li
tik a i m űködésére, és á llíto tta be több ta n u lm á n y á b a n lelki v a ló já t a hazai ném et szellem iség fejlődésébe.
G e rm an isztik ai m u n k á ssá g á n a k egyrésze, p o litik ai í r á sai, pedagógiai és irod alo m tö rtén eti m űvei azo n b an feledésbe m erültek, pedig az egyk o rú k ritik a felfig y elt ezekre is.
K ülönös elism erésben részesült m int G oethe-kutató, s F a u st- k ia d á sá ró l egész irodalom k eletkezett.
I.
A p o z s o n y i S c h r ő e r - c s a l á d .
A család ered e te. — C h r. O eser élete. — H á z asság a. — L a n g w ieser T e rézia . — S ch rő er G y u la a szülői h á z b a n . — B lascovics in tézetéb en . — R o sk o ff G u sz táv . — Az első v ersek .
— A líceu m b an . — M a g y a ru l ta n u l. — F o rg á c h g ró fn ő b ir to k á n . — A ..T a f e lr u n d e ." — O eser iro d a lm i m űk ö d ése. — E lv ég zi a filo z ó fia i ta n fo ly a m o t. — N ém e to rszág i e g y e te
m eken. — Ism ét P o zso n y b an .
1788-ban egy soraui k ö n y v k ö tő m ester telep ed ett meg Pozsonyban. M űveltebb em ber volt: v erseket Írogatott, s ham arosan a város jobb köreiben is a k a d ta k b a rá ta i. N éh án y évvel később nőül v ette egy k eresk ed ő n ek leán y á t. E bből a házasságból született S chrőer G o tfréd T óbiás,1 ak in e k C h ris
tia n O eser2 álnevét sok at em legették a m aga idejében.3 1 A Schrőer-név csak Rajnavidékén és Sziléziában gyakori. Közön
sége' alakja: Schröder vagy Schröter (a „schroten“ igéből), különféle helyesírási változatokkal (Schrődter, Schrőtter, Schroeder, Schroeter, Schreder stb.).
2 Oeser Kcresztélyt sokan összetévesztik Goethe lipcsei nevelőjével, Oesei Adóm Frigyessel, aki ugyancsak pozsonyi ember volt. Chr. Oeser
anagrammatikus név: ha az s-t Chr. elé tesszük, a Schrőer-nevet kapjuk.
Róla 1 Pukánszky Béla: A magyarországi német irodalom története, 1 köt. Budapest, 1926. (413., 474., 484., 518. 1.) Munkássága még javarészt
8
O eser szü lő v áro sán ak régi isk o lájáb an , az evangélikus líceum ban k ez d ette ta n u lm á n y a it, m ajd hosszabb időt töltött G yőrött, hogy e lsa já títsa a m ag y ar nyelvet. M ikor tizenöt- éves k o rá b a n elveszítette a ty já t, a betegeskedő g yerm eknek m ag án a k k ellett gondoskodnia m egélhetéséről. E lőbb v ándor- színészeknél p ró b á lt ism ételten szerencsét, m ajd tö b b h e lv ü tt nevelősködött. C sak huszonötéves k o rá b a n sik erü lt k iju tn ia N ém etországba, s egy évig a hallei egyetem en fo ly ta tta ta n u l
m án y ait.
M iután visszatért szülővárosába, az evangélikus líceu m n á l h ely ez k ed ett el. E gy évvel később átv ette az a k k o rib a n a la p íto tt pozsonyi leán y isk o la vezetését. Még u g y an e b b en az évben a ném et irodalom re n d k ív ü li ta n á ra lett a líceum on.
Itt vezetése a la tt ism ét v irág z ásn ak in d u lt a T ekusch János M ihály a la p íto tta ifjú ság i önképzőkör- am elyet O eser ..D eu t
scher Y erein '-nek nevezett. Ez az egyesület nem csak a fiata l ném et író k k ö zé p p o n tja lett, hanem eg y ú ttal a ném et ö n tu d a t m elegágya és iskolája.
E gy évvel később O esert m á r a líceum sz u b re k to rá v á v álasz to tták . E k k o r nőül v ette L angw ieser T eréziát, egy tö n k rem en t k ereskedő leán y á t. A leán y nem csak szépségéről volt híres, hanem érzéke volt a m agasabb m űveltség irá n t is.
F ő k é p p a zenéhez volt tehetsége: szép h a n g já t m ég a sz a k em berek is m egcsodálták. Ő is Írogatott, és később n éh á n y ifjú sá g szám ára írt m u n k á ja n y o m tatásb an is m egjelent.4
E bből a házasságból született 1825. ja n u á r 11-én S ch rő er G y u la. O esert m int pedagógust teljesen elfoglalta fia neve- ismeretlen. Pedagógiai műveivel, amelyek nem csekély jelentőségűek hazánk nevelésügyének történetében, Kornis Gyula foglalkozott idevágó dolgozataiban. Szépirodalmi és politikai írásai azonban ezideig nem részesültek behatóbb méltatásban.
3 Chr. Oeser”s — Tobias Gottfried Schrőer”s Lebenserinnerungen.
Ein Beitrag zur deutschen Literatur- und Kulturgeschichte in Ungarn, zusammengefaßt von seinem Sohne Karl Julius Schrőer und herausgege- ben von seinen Enkeln Arnold und Rudolf Schrőer und Robert /ilchert.
Stuttgart, Ausland und Heimat, 1933. — A Schrőer-család eredetéről 1. a?
emlékiratok első fejezetét. Az alábbiakhoz v. ö. még: Pester Zeitung, t850.
május 26. sz. (Nekrológ Tob. Gottfr. Schrőerről.) 4 L. Alig. D. Biogr., XXXII., 553. skl.
lése. „F ast leid ta t es m ir“, — írja e m lé k ira ta ib a n — „die N otw endigkeit einzusehen, ih n aus d e r w irk lich e n W elt h in a u s in eine ab stra k te , ideelle h in ü b e r fü h re n zu m üssen.“
..D aru m schob ich auch das L ernen so lan g w ie möglicli h in a u s.“5 M időn fia négyéves lett, O eser a h á z b a egy fia ta l r a jz ta n á rt hozott, és először a rajzo lás elem eire ta n ítta tta . M ikor pedig elérte az iskolaköteles k o rt, m á r m aga ta n íto tta , de nem írá sra és olvasásra, han em először a geom etriával ism e rte tte meg.
É p p e n ak k o r Jo hann von Blascovics, G oethe fiá n a k eg y kori nevelője, S chrőerék k özvetlen szom szédságában h á z a t v ásárolt, és benne nevelőintézetet létesített. A h á z a t pom pás p a r k övezte, m aga az ép ü let pedig gazdagon volt felszerelve érték es g y ű jtem én y ek k el. Blascovics széleskörű ism eretekkel re n d elk ezett, és kiváló érzéke volt fia ta l ta n u ló k neveléséhez.
M ikor S chrőer hétéves lett. ebbe az in tézetb e k erü lt.
A tyja m egegyezett Blascovicscsal, hogy történ elem re m eg görögre ta n ítja növendékeit, ennek fejében pedig fia láto g at- h a ija az előadásokat. S chrőer itt sokat ta n u lt. A fö ld rajzo t és a term észetrajzo t m aga Blascovics ta n íto tta , m égpedig k ö n y v ek nélkül, gazdag g y ű jtem én y ei segítségével. Egy m ásik ta n á r ügyesen b e m u ta to tt k ísé rle te k k e l a tan u ló k érdeklődését a fizik a irá n t n y e rte meg. N agyon szerették a zenetan árt, a k in ek m ódszerét O eser igen eredm ényesnek tarto tta.
M ikor S chrőer tízéves lett. az első gim názium ba k ellett volna m ennie, de a p ja jo b b n ak lá tta o d ah a za ta n ítta tn i. E rre egy pozsonyi á rv a fiú t k é rt fel, R oskoff G usztávot, aki leg- ragaszkodóbb ta n ítv á n y a volt a N ém et E gyesületben.6 E lső
sorban a latin n y elv ta n u lá s á t k ez d ették meg,, de a görögöt sem h a g y tá k abba. O eser tö b b szö r m eghívta egy-egy teh etsé
gesebb ta n ítv á n y á t is, és a fiú k H om érosz ra p szó d iáit fo rd ít- g a ttá k meg k ö n y v n élk ü l ta n u ltá k . O eser em líti, hogy fia m á r ek k o r játszv a írta a h ex am éterek et, születése m eg neve n a p já ra pedig nem egyszer görög verseket k a p o tt a já n d é k b a .7
5 L. Oeser emlékiratait, 222. 1.
• Róla 1. Oeser emlékiratait, 215, skl., 225. 1.
7 TJ. ott 225. 1.
10
5
I
1836. szeptem berében elvitte O eser fiá t a líceum ba. A la tin itt m á r nem okozott S chrőernek n ag y o b b gondot, így te h á t tö b b időt szentelhetett a m a g y a r n y elv e ls a já títá sá ra . Ezt ak k o rib a n n ag y buzgalom m al ta n u ltá k v alam e n n y i osz
tá ly b a n . A m a g y a r nyelv g y ak o rlá sára a n y á ri szü netekben is bőséges alk alm a volt. A ty ja M ajo rh ázán és Ú jlakon F or- gáeh grófnő meg Jeszenák b á ró b irto k á n nevelősködott, s fiá t is m ag áv al vitte. I tt egy k álv in ista m a g y a r h á z ita n ító tá rsa sá g á b a n a helyes m a g y a r k iejtést is e ls a já títo tta .8
E bben az időben O eser n ag y k ita rtá s sa l fo ly ta tta a pozsonyi ném etség m egszervezését. M aga köré g y ű jtö tte b a r á
tait. s m e g a la k íto ttá k a „ k e re k a sz ta lt“. Ez közel á llt hozzá, hogy po litik ai g y ü lek ez etté alak u ljo n . „A ufgezeichnet isi ü b er ih ren V erk eh r n ich ts,“ — em lékezik m eg erről S chrőer
— „doch erin n ere ich m ich aus m einer K nabenzeit w ohl d a ra n , wie um den ru n d e n T isch' im H au se m einer E ltern b e in a h e 'je d e n A bend ein K reis von F re u n d e n sich sam m elte. '
„D a w u rd e denn eines um das a n d e re besprochen, T agesereig
nisse. F ra g e n des U n terrich tes u n d d e r E rzieh u n g . P o litik .“ * E m ellett széleskörű irodalm i tev ékenységet fe jte tt ki.
Igen sok esztétikai meg pedagógiai m u n k á já n , s főleg az ifjú sá g szá m á ra írt verses m eg p ró zai elbeszélésein k ív ü l kisebb szám ban írt k ö ltem én y ek et is. E zek b en a h az ai n ém et
ség szabad k u ltu rá lis fejlődéséért m eg a p ro testan tizm u s sza b ad ság á ért k ü zd ö tt. M erész követelései m ia tt az o n b an nem csak M etternich c e n zú rá já v al, hanem nem egyszer a rendőrséggel is meggy űlt a b a ja .10 T ránydrám ái még élénkebb visszhangot k eltettek , s különösen T h ökölyről írt történelm i színm űve v ert fel nagy port. E zeket a m u n k á it persze nem m erte sa já t nevén m egjelentetni, és b á r „O eser“ írói álnevén k ív ü l m in d u n ta la n m ásokat is h aszn ált, m űveit pedig több
n y ire ném etországi k iad ó k n ál helyezte el, a c sa lá d n a k mégis állan d ó rettegésben kellett élnie.
6 U. ott 226. 1.
9 Oeser emlékiratai, 208. 1.
10 V. ö. Pukánszkv B.: i. m. 484. 1.
E közben S chrőer elvégezte a gim názium i ta n u lm á n y o kat, m ajd az egyetem re előkészítő kétéves filozófiai ta n fo ly am o t.11 E kkor, am int a p ro testán s d iá k o k n á l szokás volt h a z á n k b a n , ném etországi egyetem eken a k a rta fo ly ta tn i ta n u l
m á n y a it. A b b an az időben az onban a k o rm á n y n ag y o n m eg
n eh e zítette a külfö ld i tan u lást. Mégis O e se r jó összeköttetései révén k ijá rta , hogy fia a ném et egyetem eket látogathassa.
S ch rő er 1843. őszén b e ira tk o z o tt a lipcsei egyetem re. B ár m ind a teológiai, m ind a bölcsészeti fa k u ltá sra fe lv é tette m agát, m égis csak filozófiai ta n u lm á n y o k k a l foglalkozott b eh a tó b b a n .12
Mivel a görög nyelvészet és a g erm a n isz tik a m á r a líceu m b an fe lk e lte tte érdeklődését, itt elsősorban G o ttfried H erm an n és M oritz H a u p t elő ad ásait h a llg a tta . H a u p to t ép p en az előző félévben nevezték ki a ném et nyelvészet és irodalom ta n á rá v á , de m á r jóval előbb n ag y te k in té ly szám ba m ent. Két éve szerk esztette h íres fo ly ó ira tá t („Z eitschrift fü r deutsches A ltertu m “), és nem csak a g erm an isztik a te ré n fe j
tett ki L ach m an n szellem ében élénk m u nkásságot, hanem nagy érdem eket szerzett a fia ta l g erm anista-nem zedék neve
lésében is. S chrőer n á la vetette meg biztos felkészültségének ala p ja it.
A köv etk ező évben a haliéi egyetem re ira tk o z o tt be. Itt elsősorban a hegeliánus filozófusok, E rd m a n n és S challer, továbbá a történész D u n c k e r és a teológus S chw artz elő ad á
sait h a llg a tta érdeklődéssel. K ésőbb m egism erkedett a g er
m an ista E m m erich Som m errel is. E gy esztendőnél to vább azonban itt sem m a ra d t, s 1845-ben b eira tk o zo tt a b erlin i egyetem re. Itt elsősorban szépirodalm i meg m uveszettörteneti ta n u lm á n y o k k a l foglalkozott,13 * IS m ígnem 1846. ta v a sz á n h a z a
té rt Pozsonyba. '
11 A bécsi Műegyetem levéltára (246. sz.).
12 L. Schrőer önéletrajzi feljegyzéseit (Bécsi Városi Ktár, kézirat- gyűjt., 28.479 sz.). Az 1878. júl. 6-ról kelt feljegyzések valamelyik életrajzi lexikon szerkesztője számára készülhettek.
IS U. ott.
12
H a y n a u
H ely e ttes ta n á r a p o zso n y i líceu m b an . — A N ém et E g y e sü let v ez ető je . — R u d o lf von B eyer. — „ D o n a u h a f e n “ . — M árcius 15. — A „ J u d e n k r a w a ll“ . — A p o zso n y i G oethe- ü n n ep . — L am b erg g ró f h a lá la . — A líceum a s z a b a d s á g h a rc a la tt. — P o zso n y la k o s ság a. — O eser v isszav o n u l. — H ely éb e S ch rő er lép . — Eszm éi, tö re k v ései. — A ném et la p o k tu d ó s ító ja . — F eren c Jó zsef ü n n ep lése. Az ú j „ G o tt e r h a lte “ . — G e rin g e r é rd e k lő d ik S ch rő e r ir á n t. — H a y n a u k inevezése. — S ch rő er m a g á n titk á r a lesz. — A fő h a d i
szálláso n . — „ G e n re b ild e r a u s dem K rieg sle b en “ . — P est m eg szállása. — C ik k e i a P e s te r Z e itu n g b a n . — D íszelő ad ás a N em zeti S z ín h á zb an . — Ism ét P o zso n y b an .
S chrőer m á r 1846. m á ju sá b a n h e ly ettesítette betegeskedő a p já t a líceu m b an , az ősszel pedig a ném et irodalom h e ly e t
tes ta n á ra k é n t véglegesen az iskolához k e rü lt.1 E k k o r á tv e tte a p já tó l a N ém et E gyesület vezetését is.2
A következő évben telep e d ett m eg P ozsonyban a század- középi m ozgalm as esem ények érdekes egyénisége. R u d o lf von B e y e r . A porosz szá rm azá sú jó nevű író 3 v ég igküzdötte a lengyelek sz a b ad ság h a rcát, m a jd ra n g re jtv e szolgált k ö z k a to n a k é n t az o sztrá k hadseregben. 1847-ben egyidőre fe lh a g yott k alan d o s életével, és feleségével P ozsonyba költözött.
„ R u p e rtu s“ álnéven itt is fo ly ta tta irodalm i tev ék en y ség ét.4 5 S chrőerék h am aro san m e g b a rá tk o z ta k vele. „W ir b ra c h te n in seiner Villa, — olvassuk O eser em lék ira ta ib an — sowie er m it seiner G em ahlin bei m einen E lte rn verg n ü g te S tu n den zu.“6
Vele a d ta ki S chrőer a D onauhafen cím ű évkönyvet.*'' E n n ek első kö tete 1848. őszén jelen t meg. O eser n é h á n y k ö l
tem ényén és R u p e rtu s k isebb-nagyobb m u n k áin k ív ü l S chrőernek is több versét tarta lm a z z a . M ellettük S chrőer b a rá ta i: N a to rp A d alb ert, P rő h le H en rik és m ég tö b b en is m u n k a tá rsa k v oltak, de igazán jó nevű író k at is sik e rü lt m eg
nyernie, tö b b ek k ö zö tt A nastasius G rünt, H ebbelt, G o ttfried 1 A bécsi Műegyetem levéltára. (246. sz.)
2 Oeser emlékiratai, 238. 1.
3 L. Wurzbach, Dr. Const, v .: Biogr. Lex., XXVTT. 269. skl.
4 A Pressburger Zeitungnak s mellékletének (Pannonia) is munka
társa volt.
5 240. 1.
6 Jahrbuch für Lied und Novelle, herausgegeben von K. Julius und Rupertus. Pressburg, C. F. Wigand, 1848.
II.
ros id ő k m iatt azonban az év k ö n y v m ajd n em teljesen fig y el
men k ív ü l m arad t, m ásodik k ö tete pedig m á r m eg sem jelent.
*
E zernyolcszáznegyvennyolc ta v a sz á n P o zso n y b an is m oz
g alm asab b lett az élet. E g y ü tt ü n n e p e lté k a p estiek k el a sza
bad ság n a p já t: m árcius tizenötödikét, és m ikor m ásn ap éjjel b e fu to tt a pesti h ajó a k ik ö tő b e a fo rrad alo m hőseivel, fá k ly á sm e n etet rendeztek ünn ep lésü k re. A város h a n g u la ta S chrőert is m agával ra g ad ta. „D ie S ta d t w a r erle u ch tet“ — írja — „und w en n m an a u f der P ro m en ad e stand, sah m an sich in w eitem K reise um geben von einem F lam m enm eere von F ack e ln . In m ir steigerte sich die jau ch z en d e F re u d e zu jenem E rn st, den uns das b eglückende B ew ußtsein einer großen G egenw art gibt: Es ist k eine Illusion diese F reih eit, sie ist vollkom m en w a h r, es ist ernst m it ih r.“7
M ikor pedig a m ag y ar fo rra d a lm á ro k K ossu th tal élükön m egérkeztek Bécsbe, a pozsonyiak tü relm etlen ü l v á r tá k a h írek et arró l a feled h etetlen ünneplésről, am ely b en részesül
tek. A nép csak egy nevet ism ert: K ossuth. A v áros fé n y á r
ban úszott, és tom bolva ü n n ep e lte a szabadságot.8
P o zsonyban ek k o r lázas m u n k a kezd ő d ö tt. Az ország- gyűlés éjt n a p p a llá téve dolgozott, ped ig m á r aggasztó h íre k érkeztek m indenfelől. A lakosságot v alam i ideges n y u g ta la n ság k e ríte tte h a ta lm á b a . M ikor h ú sv é tk o r a m ár régóta kiszo
ríto tt zsidók, az eln y ert eg y enjogúságra h ivatkozva, b en y o m u lta k a városba, hogy ü zlete k et n y issan ak , a p olgárság egy része a b eto lak o d ó ito k ra rontott. Ez volt a sokáig endegetett „ ju d e n k ra w a ll“.9 A honorációrok sebtében fe l
fegyverkeztek, és a város h am aro san az ostrom állapot k ép é t m u ta tta .
S chrőer ekkor Bécsben tartó zk o d o tt, de az esem ények 7 Schrőer. K. J.: Beim Fackelzug von Vorgestern. Pressburger Zei
tung, 1848. márc. 19.
3 Pressburger Zeitung, 1848. márc. 16. és 17.
B L. Pretsburgs blutige Ostern. Pannonia, 1848. 46. sz., valamint Oeser emlékiratait, 242. 1.
14
h a lla tá ra hazasietett. É p p en m egérkezésekor a p já n a k egy zsidó ta n ítv á n y a h á z u k b a m enekült, s ezzel veszélybe sodorta őket. A nép ostrom alá fogta a házat, és h a a líceum d iá k ja i nem jö n n ek seregestül ta n á r ju k h á z á t megvédeni^ a töm eget nem leh etett volna tá v o lta rta n i.
Az év n y a rá n m ég sötétebb fellegek to rn y o su lta k h a z á n k egén, és m időn jú liu sb a n a szerbek m e g tá m a d tá k a m a g y a rok at, m á r érezni leh ete tt a szö rn y ű esem ények közeledtét.
E k k o r tá m a d t S chrőernek az a gondolata, hogy G oethe- ü n n ep e t rendezzen P ozsonyban. M ár a k k o r lá tn i lehetett, hogy G oethe születésének századik év fo rd u ló já t alig h a tu d já k a következő esztendő au g u sz tu sá b an m egünnepelni, s így a pozsonyiak m ég a v ih a r kitörése előtt, a k ilen cv en k ilen - cedik év fordulón re n d ezték az ü n n ep ély t. A résztvevők k i
m entek a pozsonyi erdőbe, s itt S chrőer üdvözölte őket. M ajd elő ad áso k at ta rto tta k , G oethe verseit sz a v a ltá k és d a la it énekelték.10
Ősszel az esem ények m á r fe lta rtó z ta th a ta tla n u l zu h o g tak egym ás u tán . A pozsonyban jólism ert L am b erg gróf ek k o r k a p ta végzetes m egbízatását. H alála h íré t S chrőer v itte m eg fián a k , F ere n cn ek .11
A líceu m b an m á r régóta szüneteltek az előadások. Az év m á ju sá b a n a tan u ló ifjú sá g egyrésze fegyvert fogott, és a h az a védelm ére sietett. A v áro sb an ek k o r m á r m ind h a tá r o z o tta b b a n b o n ta k o z ta k k i a p árto k . V oltak ugyan, a k ik szem - b e fo rd u lta k a nem zeti m ozgalom m al, de a lakosság tú ln y o m ó többsége a m ag y arság o ld alára állt. A fé rfia k töm egestől siet
tek a nem zeti hadseregbe. S ch rőeréknek legjobb b a rá ta i, m ég a „ k e ré k a s z ta lá n a k egyik ta g ja is,12 a h aza szo lg álatáb a állo tta k . B eyer R u d o lf n yom ban a háború k itö rések o r fe l
a já n lo tta szolgálatait a nem zeti hadseregnek, és százados
k é n t v ett részt a h á b o rú b a n . A m a g y a r ügyet to lláv al is szol
g álta: R u p e rtu s álnevén élénk publicisztikai m űködést fe jte tt ki.
10 Erről 1. Pressburger Zeitung, 1852. 211. sz. (Goethe—Feier) és Oeser emlékiratait, 246. 1.
11 Oeser emlékiratai, 249. 1.
12 L. Oeser emlékiratait, 242. 1.
O eser, a hazai ném etség szellemi vezére, testben és lélek
b en m egtörve teljesen visszavonult. Ő m ég a századeleji békés-csendes idők szülötte, szellem ben a h u m an itás k o rá n a k g y erm ek e.13 B ár fe llo b b a n n ak elő tte a nem zetiségi harcok, b á r o ly k o r m aga is tü relm etlen eb b ü l lép fel a h a z a i ném etség sz a b ad k u ltú rá lis fejlődése érdekében, a m a g y a r h a z á b a n lakó n ép e k egym ásiránti m egértését és szeretetét azonban m indennél fontosab b n ak ta rto tta . Sohasem á llt szem be ellen
ségként a nem zeti m ozgalom m al, s ném etsége sorsát m in d végig e lv á la sz th a ta tla n u l fonta össze a m ag y arság év al.14
Á llásfoglalása korántsem volt egyedülálló. A h azai ném etség ön tu d ato s képviselőit m indig szoros benső k ap cso latok fű z té k a m ag y ar hazához s az á lla m fe n n ta rtó m a g y a r
sághoz: a sorsközösség átérzése.15 Ez m indig élesen elválasz
to tta őket a szláv meg oláh nem zetiségi vezérek állam ellenes m ohó terjeszkedési törekvéseitől.
O esern ek vezérszerepe visszavonulása u tá n fiá ra h áru l.
S chrőer átveszi tőle a N ém et E gyesület vezetését, s fiatalos buzgalom m al lép a p ja nyom dokaiba. „ . . . u n d es w u rd e endlich in so m anchen deu tsch en H erzen das n atio n ale B e w u ß tse in .. . e rw e c k t“ — á lla p ítja m eg önm aga m u n k á já ról — „und so w enigstens im K leinen angedeutet, w as die A ufgabe d er D eutsch en in allen n ich t d eu tsch en Provinzen O esterreichs sein m ü ß te.“16
Schrőer azonban m ár az ú j idők szülötte. E iatalság a a nem zetiségi h a rc idejére esik, s a nem zeti h a rc idején érik férfiúvá. A p játó l beléoltott népi ö n tu d a ta heves term é
szete meg fiata lk o ri élm ényei fo ly tán sokkal erősebben n y i
latkozik. A h u m a n itá s eszm éje még nem veszett el szám ára, de jellege m ár a m űvelődés gondolatában tü k rö
13 L. Gottfried Fittbogen: Tobias Gottfried Schrőer über die Zu
kunft des deutschen Elements in Ungarn. Deutschungarische Heimats
blätter. 1935. 51. 1.
14 L. különösen über Erziehung und Unterricht in Ungarn, in Brie
fen an den Grafen Stefan Széchenyi (Lipcse, 1833.) c. munkáját.
15 L- B. V . Pukánszky: Wandlungen und Abwandlungen des deutsch- ungarischen Bewußtseins. Ung. Jahrbücher, 1934. 158. 1.
lfi L. Geschichte der deutschen Literatur (Pest, 1853) című munkájá
nak bevezetését. (5. 1.)
l b
ződik: a h u m an itás n á la m űveltség.17 A tó t a g itá to r H u rb a n t, volt líceum i isk o latársá t figyelm ezteti, hogy m u n k á ja h iá b a való, m ert az idők v ih a rá b a n csak a m a g a s k u ltú rá jú n ag y n épek á llh a tn a k helyt. A m űveltség n éz ő p o n tjá b ó l te k in t le b a r á tjá ra , és k ím életlen ü l azt jav aso lja, hogy a kis n épek o lv a d ja n a k be a h atalm aso k b a. A tó tság tö rek v ése s a já t k u l
tú rá já n a k m egterem tésére rem énytelen, és jo b b a n h a sz n á ln á n a k ö n m aguknak, h a a ném et m űveltséghez c sa tla k o z n á n a k .18 ő t m ag át is a ném et k u ltú ra b ű v k ö re ejti h a ta lm á b a : „M an w ird w ed er einen P ro testan ten , noch einen C ath o lik en , w ed er conservativen noch subversiven S ch w ä rm er h ö ren " — jelenti ki irodalom történetének előszavában — „u n d einen fü r deutsche N a tio n a litä t B egeisterten n u r in so fern als d u rc h dieselbe die H u m a n itä t gew ann u n d das M enschengeschlecht v erh errlich t w u rd e !“19 M eggyőződése később sem változik, hanem in k áb b még erősödik. H árom évtizeddel később egy B écsben ta rto tt elő ad á sáb an 20 k iterjesz ti tételét K özép -E u ró p a v alam en n y i k isebb népére.21
£
Ily en eszm éktől á th a tv a áll az o sztrák o k szolgálatába.
E gyelőre P ozsonyban m arad , és tu d ó sítá so k a t k ü ld a bécsi P ressének m eg a Pester Z eitu n g n a k a leg ú jab b pozsonyi ese
m ényekről. T öbb cikke jelenik meg a Pressburger Z e itu n g ban is.
K ésőbb, m időn a h a rc m ind elkeseredettebb lesz- lelkesítő k ö ltem ényeket ír a n ap ilap o k b a . F ere n c József tró n ra lé p ését boldogan ü n n ep li:
Sieh’ da nah'st du Königssohn, Slawa jubelt auf zu Dir, Und der Deutsche danket Dir, Mögst auch darin Theseus gleichen, Ein unsterblich Reich zu gründen!22 17 L. Fittbogen. Gottfr.: id. cikkét, 54. 1.
18 L. Oeser emlékiratait, 244. 1.
19 Schmer i. ni., 5. ski.
20 Die Deutschen in Oesterreich-Ungarn und ihre Bedeutung für die Monarchie. (1879-ben tartotta a bécsi Deutscher Veremben.)
21 V. ö. Gottfr. Fittbogen id. cikkével, 54. ski.
22 Zroei Zeitgedichte. Pester Zeitung, 1849. febr. 21. (Karl Julius álnéven jelent meg.)
M ajd F erenc József dicsőítésére ú j G ott erhaltet ír (N eue V o lksh ym n e), s ebben alig tu d betelni az if jú u ralk o d ó raa- gasztalásáv al. Kéri, büntesse meg a rebelliseket, m ajd a jövőbe p illan tv a elérh ető n ek véli id e á lja it: S trah le ü b er die G e fild e O esterreichs d a n n w eit und b reit Seines deutschen G eistes Milde, D e u tsc h er B ildung H e rrlic h k e it!“ M ikor az u ralkodó m áju sb an elláto g ato tt P ozsonyba, a díszebédnél á tn y ú jto ttá k neki a város képviselői S chrőer h im n u szán a k
néh án y versszak át.23 , .
Nem sokkal később P o zso n y b an já r t G eringer b áró is, M agyarország későbbi polgári főbiztosa, és érd ek lő d ö tt az ékestollú c ik k író felől. T alálkozott O eserrel is, és m egígérte, hogy fiát tám ogatni fogja.24
E z a la tt a tavaszi h a d já r a t fényes m a g y a r győzelm ei F ere n c Józsefet ú ja b b elh atáro záso k ra b írtá k . A varsói csá- szártalálk o zá s b efejezte az orosz b eav atk o zás diplom áciai külsőségeit, és u g y a n a k k o r terv b e v ették az ú j fő p a ran c sn o k kinevezését.
M ájus 22-én jelent meg a pozsonyi osztrák fő h a d isz állá
son H a y n au G y u la b áró tábornok. E gyelőre a fő p a ran c sn o k a d lá tu sa k é n t tájék o zó d o tt a had sereg hely zetérő l.25 E gy h é t
tel később S ch ö n b ru n n b a n a császár előtt tisztelgett, m ajd kinevezett fő p a ra n c sn o k k é n t té rt vissza P o zsonyba.28
H am arosan m egdöbbentő h íre já r t a városban, hogy H avnau főp aran csn o k i m űködését egy evangélikus lelkész meg két honvédtiszt fela k asztatá sáv al kezdette. Még nagyobb riad alm at okozott az orosz csap ato k bevonulása. M a
s u k k a l hozták a v érh ast meg a k o lerá t, s ez szö rn y ű p u s z tí
tást vitt végbe a lakosság so raiban.27 S chrőer ek k o r még P ozsonyban tartó z k o d o tt, de G eringer ígéretét h am aro san te l
jesítette. Mór jú n iu s elején fontos levelekkel az osztrák fő h a d isz állásra k ü ld ö tte H a y n a u táborszernagyhoz. H a y n a u az ügyes stilisztát szívesen m aga m ellett ta rto tta , s G e rin g er 1 2 *
1 Később a Pester Zeitung is közölte. (1840. júl. 29. sz.) Bpesti Orsz. Levéltár, helytartótan., 514/Gg—1849.
-f Steier Lajos: Haynau és Paskievics. Budapest, év nélk. 1. köt. 7. L 2B Steier Lajos: i. m. 11- 1.
2" U. ott 20. 1.
M urányi K áro ly : S ch rő er G y u la K ároly. 2
18
k érésére28 m a g á n titk á ru l alk alm azta. S chrőer jú n iu s 28-án fo g lalta el h iv a ta lá t.29 30 H a y n a u n a p ip a ra n c s a in a k , re n d eletéi
n ek és k iá ltv á n y a in a k jav arészé t ő fo g a lm a zta.su
íg y k e rü lt S chrőer a nem zet k ín szenvedésében g y ö n y ö r
ködő zsarnok szolgálatába, k in e k neve 1849-i nem zeti h a r
c u n k szö rn y ű végének, a v édteleneket gyilkoló re a k c ió n a k és a szűk látó k ö rű bécsi politik a véres k egyetlenségének legm él
tóbb szim bólum a.31
P est visszafoglalása u tá n elsősorban csak a bécsi Presset lá tta el tu d ó sítá so k k al Pozsonyból m eg a fő h ad iszállásró l. A főhadiszállás jú n iu s 26-án felkerekedett, és M ag y a ró v árra te tte á t székhelyét.32 E k k o r k ez d ő d ö tt a döntő küzdelem . H a y n a u F eren c Józsefet is m eghívta, és egy h an g zato s h a d i
p a ra n c sb a n jelen tette b e a tá m a d á s m egkezdését. K ét n a p p a l később az egym ással versengő orosz m eg o sztrák csa p ato k elfo g lalták G yőrt, s ide m á r a következő n ap o n k ö v e tte őket a főhadiszállás is. E zu tá n S chrőerék B ábolnán állom ásoztak n éh á n y napig, m ajd N ag y ig m án d ra v o n u ltak , s itt P est m eg
vételére v árak o ztak .
A főhadiszállásról to v áb b ra is k ü ld ö zg ette a ném et n a p i
la p o k n a k lelkesítő költem ényeit, a „g enre-képeket a h á b o rú bó l“.33 34 E zek nem a n n y ira h áb o rú s genre-képek. hanem in k á b b lojalitástól csepegő, elég gyenge politikai k ö ltem én y ek (A u s dem Spitale Carlo A lbertos, N ach der W eise: „Der gute K am erad“).3* Az egyikben (D ie G u tgesinnten) a já ts z a dozó gyerm ekek b á tra n szem benéznek a golyóval, m ert:
28 A bécsi Műegyetem levéltára (246. sz.).
29 Bozókv Endre dr.: A pozsonyi m. kir. áll. főreáliskola förféneíe Az intézet 36. értesítőjében, az 1894/95. iskolai évről. 106. 1.: Schrőer Gyula Károly életrajzi adatai.
30 Schrőer jelzete: 2 amelyet a napilapokban is használt, sok
szor szerepel a bécsi Hadilevéltár Haynau-aktáin. (Margarete Drapela tanárnő úrnő, Bécs, szíves közlése.)
31 Steier L.: i. m. 8. 1.
32 Schrőer beszámol áljukról a Pester Zeitung 1849. július 22-i szá
mában. (Aus dem Hauptquartier, 2 = jelzettel.)
33 Genrebilder aus dem Kriegsleben. Pressburger Zeitung és Pester Zeitung, 1849. július.
34 Pester Zeitung, 1849. júl. 28.
„D ie K ugeln, sie w issen’s w e r scliw arzgelb ist, Sie d ro h ’n n u r d em schlim m en M agyaren!“35 E gy m ásik b an (D er S oldat a u f d e n S ch a n ze n vor Raab) G y ő r m egvétele u tá n így ír, a tavaszi esem ényekről teljesen m egfeledkezve:
Der Feind ist fort, leer finden wir die Schanzen, Wie flieht so bald der prahlende Magyar!
Wo unsre Kugeln, unsre Bomben tanzen, Da weilt nicht gerne der Rebellen-Schaar.36 M ár ek k o r m egjövendöli a keg y etlen bosszút:
Die Stunde naht der Strafe, des Gerichtes, Wo Gott sich zeigen wird gerecht und klar, Auf jedes Haupt zermalmenden Gewichtes Fällt Gottes Zorn, das Schuld am Unheil war.
A nagy ig m án d i főhadiszállásról írja , m ikor m á r az orosz segítség eldö n tö tte a h áb o rú sorsát, és alig volt rem ény a győzelem re:
Gute Nacht dort drüben, du Rebell, Kannst du auch hoffen Sieg, Gesell?
Was Gott nicht will, geht doch zu Grund, H elf Gott dir in der letzten Stund’!37
Az o sztrák csa p ato k tizenegyedikén d é lu tá n b ev o n u ltak P estre, s egy héttel később k ö v ette őket a főh ad iszállás.38
Schrőer így em lékezik meg az esem ényről:
— „Ich h a tte das G lück, bei dem Siegeszuge Sr. Exc. des FZM. B aron v. H a y n a u von P ressb u rg aus bis h ie r m it gew e
sen zu sein, ich w a r dab ei; noch in ju n g en schönen Tagen, u n d w erde als G reis einm al, w en n ich lebe, jü n g ere n G ene
ratio n en erzählen können. D a n n w erd en alle die E rin n e ru n gen a u f tauchen vor m ir in v e rk lä rte n F e m e ,. . . d e r ganze W eg hierher! R aab , Ács, Igm ánd, alle die Schlachten! — doch Alles übersteigen w ird die E rin n eru n g an das G e fü h l: w ir sind in Pest und w erd en es nicht m ehr verlassen.“39
38 Pester Zeitung, 1849. júl. 27., K.(arl) J.(ulius) álnéven.
30 Pester Zeitung, 1849. július 29.
37 Der Vorposten in der Nacht. Pressb. Ztg., 1$49. júl. 31.
38 L. Pester Zeitung, 1849. július 22.
89 Für die Deutschen im Lande. Pester Ztg., 1849. aug. 1.
2*
20
A lakosság ezt u g y an nem fogad ta ilyen öröm m el.
S ehrőer m aga volt k én y telen m eg á lla p íta n i: „die G esinnung hier u n d in O fen ist sehr w enig e rfre u lic h “.40 E zé rt igyekezett a város ném et la p já b a n m egnyerni szá m u k ra a lakosságot.
A m a g y a r u ralom a la tt betiltott Pester Z eitung szerkesztését P est elfoglalása u tá n jó b a rá tja , G latz E d u á rd v ette át.41 A lap n ak S ehrőer szorgalm as m u n k a tá rsa lett. A = jelze tű c ik kei nem kis feltűnést k e lte tte k .42 E m ellett to v á b b ra dolgozott H a y n a u m ellett is, Írogatván a táb o rsz ern a g y h an g z ato s proklam ációt. Hogy m ilyen hatásos k iá ltv á n y o k a t k ész íte t
tek H a y n au titk á ra i, m u ta tja a P e ste r Z eitung egyik m eg
jegyzése: ..D ieser A u fru f ist so gut w ie 20.000 M ann B esat
zung.“4*
A főhadiszállás csak egy hétig m ara d t a fővárosban.
Túlius 25-én ú trak e lt az e lő re k ü ld ö tt csap ato k u tán . Az in d u lásk o r S ehrőer azt a rem én y ét fejezte ki- hogy h am aro san bevégezhetik a h a d já ra to t.44 H a y n a u v aló b an gyorsan h a la d t előre, és m ár augusztus első n a p ja ib a n bevonult Szegedre.
Szeptem berben pedig, a honvédség hősi e lle n á llá sá n a k összeroppanása u tán . H a y n a u m ár ism ét P esten van. és díszelőadást rendeznek tiszteletére a N em zeti S zín h ázb a n .
40 Pester Zeitung, 1849. 1024. sz.
41 V. ö. Berzeviczy A.: Az absolutismus kora Magyarországon. II.
köt. Budapest, 1925. — 426. 1.
42 Sehrőer szerzőségét a következő érvek bizonyítják: 1. Sehrőer nyilatkozata, hogy az osztrák ügyet tollával is szolgálta: a Pester Zei
tungban. a Pressburger Zeitungban és a béesi Pressében megjelent cik
keivel. (A bécsi Kultuszminisztérium le\ éltára, 23.542/891. sz.) Ezekben a lapokban Sehrőer nevének megfelelő egyetlen jelzet: 2 = . 2. Ez a jel megtalálható a bécsi hadilevéltár Haynau-aktáin is (Sehrőer Haynau magántitkára volt!) — M. Drapela tanárnő úrnő (Bécs) szíves közlése 3. A cikkekben előforduló életrajzi adatok. (Protestáns vallása, a pozsonyi líceum tanulója, németországi útja, haliéi tanulmányai, pozsonyi lakóhelye, útja Haynauval Pestre stb.) 4. A Pestről keltezett cikkek dátuma egybeesik pesti tartózkodásával, a pozsonyiak pozsonyi tartózkodásával. 5. A maga szerkesztette Pester Wochenblatt külügyi szemléjének is ez a jelzete. 6. Az anyanyehyi oktatásról kifejtett nézetei (Pest. Ztg., 1849., 1041., 1043., 1065. sz.) helyenként majdnem szóról-szóra.
egyeznek 1860-ban jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozatával.
43 Pester Zeitung, 1849. 1027. sz.
44 Pester Zeitung, 1849. 1027. sz.
A sz ín p a d o n hevenyészett oltárféle em elvény állott, ra jta az ifjú császár m eg a vérengző táb o rsz ern a g y kép e.45 A m a g y a r m űvészet h a jlé k á b a n az ú j „G ott erh alte s t énekel
ték. s ennek n y o m tato tt p é ld á n y a it szét is o szto tták .46 S chrőer szeptem berben Pesten m a ra d t, és to v áb b ra is m a g á n titk á rk é n t m űködött H a v n au m ellett. A Pester Z eitu n g ban és a P ressburger Z eitungban m egjelent cikkeiben még
lelkesebben igyekezett az ú j idők eszm éinek m egnyerni a lakosságot. N agy optim izm ussal fo rd u lt a m ag yarsághoz:
— ..Wollt ih r uns D eutschen. Slaw en. R om anen, w ollt ihr uns nich t die H a n d zum B unde fü r die E w igkeit reichen?
W ollt ihr uns n ich t beistehen bei dem R iesenbau eines so h errlich en S taates, d er sich eben gestalten w ill? A uf, u n g e
säum t! N ehm et B austeine a u f !“47
S chrőer október 10-ig m arad t H a y n a u szo lg álatáb an .4“
A h ó n a p közepén h a z a té rt Pozsonyba.
A líceum ban az ősszel ú jra m egkezdődtek az előadások.
S chrőer azonban nem foglalta el h elyettes ta n á ri állását, csupán a szem inárium i g y a k o rla to k a t ta rto tta meg n é h á n y szor o d ahaza.41' A bban rem én y k ed ett, hogy m agas p á r t fogói k eresztülviszik egy felsőbb tan in téze th e z való k in ev e
zését. A p ja m á r régebben k é rte G erin g er b á ró tám o g atását, ő m aga pedig H a y n a u o ld alán ism ételten találk o zo tt a fő biztossal. s elm ondotta, hogy életének egyetlen v ág y a:
k ated ráh o z ju tn i.
ITT.
A z a b s z o l u t i z m u s s z o l g á l a t á b a n .
k i m 'c z i k h ely ettes ta n á r r á a pesti eg y etem re. — A / a k k o ri álla p o to k az eg y etem en . A ném et szem in áriu m . — O eser h a lá la . — Az első k ísérletek k in e v ezte tésére . — S zín h á z i i r a z o r . — Ú jab b c ik k ei a P e s te r Z eitu n g b a n . — A P ester W o c h en b latt s zerk esz
tő je le m o n d k a te d r á já r ó l. — K inevezik a p o zsonyi fő reálisk o láh o z . — Az isk o la az
4i Kárpáti Aurél: I százéves Nemzeti Színház. Pesti Napló, 1937.
aug. 22. - Az előadásról Schrőer is beszámol: Pester Zeitung, 1849.
s/ept. 2.
-* Nem lehetetlen, hogy itt Schrőer szövegéről van szó, hiszen az előadás rendezésében bizonyára ő is résztvett.
47 In die Magyaren. Pester Zeitung, 1849. szept. 4.
48 Bozókv E.: i. m. 106. 1.
4!> !.. Mark usovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hito. eo. lyceum tör
ténete. Pozsony. 1896. — 597. 1.
22
ab szo lú tiz m u s a la tt. — L eteszi a ta n á rv iz s g á t. — T a n k ö n y v e i. — S zép iro d alm i m u n k á i.
— M egnősül. C s a lá d ja . — Az o la sz o rszá g i h á b o rú . — „ D e u tsc h e L ied er au s O e s te rre ic h “ .
— Az o k tó b e ri d ip lo m a k ö v etk ezm é n y ei. — A m a g y a r ta n ítá s i n y elv b e h o z a ta la ellen T áv o zása P o zso n y b ó l.
O eser 1849. decem ber 3-án levelet k a p o tt az A kadém iai.
T anács elnökétől. E bben tu d a ttá k vele* bogy fiá t G e rin g er b áró, a b e ly ta rtó sá g főnöke k inevezte h ely ettes ta n á r r á a pesti egyetem ném et tanszék ére.1
N agy volt az öröm a S ch rőer-házban. O eser és fia azon
nal levelet írt G eringernek, s ebben alig g y ő zték h á lá ju k a t k ifejezni. „D er B r ie f . . . erfü llt m ich u n d das H a u s m e in e r E ltern m it h o h er F re u d e !” — írja S chrőer. „E u e r E xcellenz h a b e n m eine B itte um V erleihung einer S u p p le n tu r d e r L i
tera tu rg esch ic h te nich t n u r genehm igt, sondern Sie h ab e n , w ie ich dem B riefe entnom m en, dem g esunkenen K a th e d e r fü r deutsche Lit. auch zugleich eine, d er ak. W ü rd e einzig geziem ende S tellung angew iesen, w as m eine ganze Liebe u n d W illen sk ra ft, so w ie eine jed e etw aige F ä h ig k e it in m ir um so m ehr in A n sp ru ch n im m t, als d a d u rc h m ein W ir
kungskreis, d er m einer ganzen R ich tu n g am m eisten e n t
sprechen w ird .“2
A fiatal, huszonnégy éves S chrőer állása nem volt u g y a n végleges, m ert m ég h iá n y z o tt a császári kinevezés, d e re m én y k ed tek , hogy az sem fog elm arad n i. S ejthető volt ug y an , hogy a pesti episkopális egyetem en aligha leh et p ro testán st alk alm az n i,3 de ezt az a k a d á ly t sem lá ttá k legyőz- hetetlen n ek , úgyhogy teljes volt ö röm ük.4 5 *
S chrőert ú j m u n k ak ö re azok közé a ta n á ro k közé á llí
to tta , a k ik n ek a ném etesítő abszolutizm us eszközeiként fe l
a d a tu k volt v ég reh ajtan i a bécsi m in isz té riu m n ak a nem zet jogait láb b al tip ró és létérdekeibe ütköző in tézk ed éseit.11 Pozsonyi b a rá ta i lelkesítő költem én n y el b ú c s ú z ta ttá k :
1 Budapesti Orsz. Levélt., helytart., 314/Gg. — 1849.
2 U. ott (levél-melléklet).
3 Schrőer ág. ev. vallású volt.
4 L Oeser emlékiratait, 251. 1.
5 Kornis Gyula: Középiskoláink elnémetesílése az abszolútizmus alatt. Egyet. Phil. Közi., 1953. 139. 1.
Die Stunde kam — dein Lauf beginnt, Nun wacker — frisch ins Leben, Du sollst der Zeit, die trüb gesinnt, Die ersten Blühten geben!6
S chrőer Reseta János h elyét foglalta el az egyetem en.
R esetát 1848. jú n iu sá b a n több ta n á rtá rs á v a l eg y ü tt n y u g d íja z tá k , m ert nem tu d o tt m ag y aru l. K ésőbb a h á b o rú m ia tt csak rövid ideig v o ltak előadások, 1849. novem ber elejére azonban G erin g er elrendelte az egyetem m eg n y itását.7
S chrőer irod alo m tö rtén eti előadásokat ta rto tt h eti 3—4 ó rá b an .8 Jövedelm e nem volt sok, helyzete sem v alam i m eg
nyugtató, m ert a m ag y arérzelm ű fiata lsá g nem egyszer szem behelyezkedett az ú j ta n á ro k k a l.9
Az A kadém iai T anács azonban a fia ta l ta n á r m ű k ö d é sével m ind politikai, m ind tudom ányos szem pontból teljes m értékben meg volt elégedve.10 Szép szám b an h a llg a ttá k elő
ad á sait. és külön érdem ének tu d tá k be az írásb eli m eg szó
beli g y ak o rlato k bevezetését, am elyeket irod alo m tö rtén eti felolvasásai közé ik tato tt. A pesti egyetem ném et szem i
náriu m a többször nyilvános ^ b esz éd g y ak o rlato k at“ rendezett a bölcsészeti k a r egyik tanterm ében. E zeken olykor G eringer is m egjelent, és nem titk o lta m egelégedését.
A szem inárium tag jai n ag y szám ú h allg ató ság előtt lé p jek fel. A m aguk k észítette, de szabadon előadott dolgozatok tá rg y á t az előadásokon m egism ert irod alo m tö rtén eti k o rsz a
kokból m erítették . É rdekesek ezeknek az elő ad áso k n ak cím ei:
Fine Parallele zw isch en H ellenen u n d G erm anen. D ie D e u t
schen un d die G eschichte. D ie ältesten D en km a le der d e u t
schen Literatur. D as N ibelungenlied stb.11
*'■ Ludwig Hall: An Julius Schrőer. Pressburger Zeitung, 1849.
dec. 18. ,
7 L. Sz.entpétery Imre: A bölcsészettudományi kar története.
Budapest, 1955. 585. skl.
8 A bérsi Műegyetem levéltára (246. sz.).
9 Bécsi Városi Ktár, kézirattár, 28479. sz. (Schrőer önéletrajzi fel
jegyzései.).
10 Budapesti Orsz. Levélt., lielytartótan., 979/Gg. — 1850.
11 Egy ilyen szemináriumi gyakorlatról beszámol a Pester Zeitung 1850. rnárc. 22-i száma. (Die neuen Schulinspektoren und das deutsche Seminar an der Pester Universität.)
24
K özben O eser k itü n te té sérő l sem fe led k eztek meg: m á r
cius közepén k in ev ezték tan felü g y elő v é és iskolaügyi t a n á csossá.12 O eser azonban m ár súlyos beteg volt, és alighogy elfoglalta h iv a ta lá t, n é h á n y h é tte l később e lh u n y t.ls
M időn e k k o r a m a g á ra m a ra d t özvegy a hatóságokhoz, fo rd u lt, h an g o z ta tv án fé rjén ek irodalm i, pedagógiai és p o li
tik ai érdem eit,14 G eringer sietett felh aszn áln i az alk a lm a t kedves em berének kineveztetésére. T h u n n a k azt az a já n la to t tette* hogy v ag y az özvegyet részesítsék tám o g atásb a n , v ag y pedig S chrőert nevezzék ki rendes ta n á r rá .15 jóllehet az A k a dém iai T anács elnöke figyelm eztette, m ilyen n a g y fe ltű n é st k elten e a fiata l evangélikus ta n á r kinevezése.16 E h h ez 1 hun nem is já ru lt hozzá. Az özvegy csekélyke k e g y d íja t k a p o tt.
S chrőer pedig to v á b b ra is h ely ettes ta n á r m a ra d t.17
G eringer azonban, ahol csak tehette, tám o g atta S chrőert.
A „ném et m űveltség terjesztése és az o sztrá k érzület fe lk e l
tése“ olyan érdem e, am elyet a császári biztos k ü lö n rem u- n erációval ju ta lm a z .18 M ikor p ed ig a következő évben az ism ét bevezetett cen zú ra a re n d ő rig azg ató ság h a tá sk ö ré b e ju t. m árcius elején S chrőert is kinevezi a cenzorok közé.1 S chrőer P ro ttm a n n , a h írh e d t p est-b u d a i re n d ő rfő n ö k 20 o ld alán dolgozott, s az volt a fe la d ata, hogy v élem ényt m o n d jon az ú j sz ín d arab o k ró l.21 U g y a n ek k o r b e v á la sz to ttá k a középiskolai érettségi b izottságba is.22
S chrőer pesti ta rtó z k o d ása a la tt ism ét m u n k a tá rsa le tt a P ester Z eitungnak, de p o litik ai cikkeket m á r csak elvétve írt.28 Több szín h ázi tu d ó sítá s jelent meg tollából, n é h á n y
12 Budapesti Orsz. Levélt., helytartótan,, 4939/G — 1850.
13 Oeser emlékiratai, 252. 1.
14 Budapesti Orsz. Levéltár, helytart.. 11590/G — 1850.
15 U. ott.
16 U. ott 979/Gg — 1850.
17 U. ott 19Í86/G — 1850.
. 18 U. ott 915/Gg — 1850.
1!’ U. ott 498/Gg — 1851.
20 L. A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. 10. köt Budapest, 1898. 490. skll.
21 Budapesti Orsz. Levéltár, helytartótan., 262">/Pr — 1851 22 A bécsi Műegyetem levéltára. (246. sz.)
23 Vom ungarischen Horizont, 1850. jan. 27.. Macht und Freiheit, márc. 10.
