FÜGGETLEN ÜGYVÉD QGYVÉDPOLITIKAI SZEMLE AZOGYVEOEKFOGGETLEN PÁRTJÁNAK HIVATALOS K62LBMYE

Teljes szövegt

(1)

I V . é v f . ß u d a p e s i , 1 9 3 7 . © f e t ő t o e r i u ö I O

FÜGGETLEN ÜGYVÉD

Q G Y V É D P O L I T I K A I S Z E M L E

AZOGYVEOEKFOGGETLEN P Á R T J Á N A K HIVATALOS K 6 2 L B M Y E

Szerkesztőség és

kiadóhivatal: Főszerkesztő:

VI,, Teréz körút 25. DE. VEKERDY GÉZA Telefon: 118—126.

Évadnyitás előtt állunk. Ez a nyitás azonban sokkal jelentöségtel- jesebb, mint máskor, mert nem egy szürke, megszQk|tt , , "gazdasági év kezdetét jelenti, hanem az ügyvédség egy uj korszakiak"élsB f ^ é g f t ^ g z . indokolja, hogy perorációval indulunk, a segítő istent hívjuk, mintha e f Í P éposz, a magyar ügyvédség eljövendő boldog korszakának elbeszélése kö- vetkeznék utána, az égiekhez, a földöntúli hatalmakhoz fordulunk, mint a nagy beteg, akin szintén csak az Isten segíthet, vagy a haláíraitélt, aki ugyancsak kizárólag az Istennél találhat kegyelmet. Mintha csak szimboli- zálni kivánnók ezzel is, hogy a földiektől — sajnos — nincs mit várnunk!.

A hálás társadalom, amely a békét, nyugalmat és rendet is legelső-*- sorban jogászainak köszönheti, érzéketlenül halad el az ügyvédség pana-i szai mellett. Minden foglalkozási ág tudott valami eredményt elérni, a gazda, az iparos kiharcolta védettségét, az ügyvédi munkaterület olyan szabad halászterület, amelyre még ma is bárki vetheti nem csak szemét, hanem kivetheti hálóját is.

Rövid néhány héten belül az ügyvédi kar az urnák elé fog járulni, különös és életbevágó fontossággal bir az ügyvédség vezetésére hivatott kartársak minél tökéletesebb és minden melléktekintet nélkül való . szelek- ciója. Egyedül a rátermettség, tehetség és áldozatos munkakészség lehet az összes betöltendő pozicióknál az irányadó, hogy a „the right man on the right place" elve minél tökéletesebben érvényesülhessen. Ehhez pedig szük- séges egyrészt a választók minden elfogultságtól mentes józan és tárgyila- gos ítélőképessége és ítélkezési készsége, másrészt a jelöltek önzetlen, ha keli önmegtagadó önkritikája. Tanuljuk meg és lássa be végre mindenki, hogy az ügyvédi önkormányzat kebelébe betöltendö heíyék és állások nem arra valók, hogy a pályázók saját dicsfényük emelésére, esetleg mester- ségbeli előnyök megszerzésére használják fel. hanem egyedül és kizárólag arra, hogy ezek a helyek és állások legyenek előretolt őrhelyei, posztjai és ha kell — arénái a magyar ügyvédség kari érdekeinek, a közszabadsá- goknak és az alkotmányos jogrendnek.

Noblesse obiige, az állás kötelez, a választók által kibocsátott vál- tót csak az a kartárs fogadja el, aki azt be is akarja váltani \ legelső és legfőbb kötelezettség pedig, amelyet vállalníok kell, a jogászi mezőkön, az

Megjelenik havonta.

Előfizetési ár:

Egész eve 4 pefiffS, : av.i fc>ri KIR

(2)

2 F Ü G G E T L E N Ű G Y V i f f i B

g

ügyvédi munkaterületeken a Monroe- elv szigorú alkalmazása és tökélete keresztülvitele legyen. Minden jogászi, sőt jogászi természetű tevékenységet is — le kell foglalni az ügyvédség számára.

Van még tennivaló, nincs még veszve az ügyvédség, csak meg kell találni, ki kell választani a legalkalmasabbakat, a legkiválóbbakat!

Veni Sancte, világosítsd meg elménket, hogy megtaláljuk a legjob- bakat, akik nem csak készek vezetni bennünket, hanem képesek is.

Julesz Jenő dr.

A n a g y

ünnepi színén, komolyságán és jelentőségén mitsem változtat, hogy mint minden alkalommal, araikon együttesen kellene ünnepelni, akadnak ünneprontók, akik egyéni, személyes sérelmeiket vagy vélt sérelmeiket úgy gondolják reparálni, hogy belérugtatnak abba az ünneplő közönségbe, amelyikhez szívesen csatlakoz- tak volna, ha előkelő helyen, a vezető nagyságok közt állhatnak, ha jelentőségü- ket elismerik s nekik szerepet, juttatnak.

Am az igazi nagyságot elsősorban az jellemzi, hogy nem akar mindenáron nagyság lenni. Az igazi nagyság az eszméért nemcsak akkor lelkesedik, ha ezt vezéri sorban teheti, hanem akkor is, lxa közlegényként lelkesedhetik csupán. Az igazi nagyság nem kínálkozik fel, hanem mások találnak rá s nem neheztel, ha ez nem történik meg, vagy rátalálván sem állítják az élre.

Olyan választási listát, amely minden szavazót kielégít még soha össze nem állítottak és soha összeállítani nem fognak.

Az a lista, amelyet az Egyesült Ügyvédi Pártok összeállítottak .a legjobb, legbecsületesebb szándék eredménye. Avval szemben azt hozni fel elítélő érvül, hogy kizárólag egyetlen szövetség vezetőinek kijelölése hozta létre, — akkor amikor ez az egyetler szövetség a budapesti ügyvédségnek,egy kivételével, összes pártjait magában foglalja, — legalább is rosszhiszeműség, ami jeüen esetben igen enyhe kifejezés.

Ennél még súlyosabb megítélés alá esik s a eortesia elfajulásának tekint- hető. hogy míg egyrészt lekicsinyli az ellenzék az Egyesült Ügyvédi Pártok je- löléseit, addig magát, — hogy jogi« műkifejezéssel éljünk — szédelgő feldícsé- réssel Egyesült Ügyvédi Ellenzéknek nevezi, holott a magát ekként, nevező párt egyesegyedül maradt s így nem lehetett kivel egyesülnie.

A választás kimenetele nem lehet kétséges még akkor sem, ha ilyen eszkö- zökkel dolgozik az ellenfél. Nem lehet kétséges altinak ellenére, hogy a szövetség

„visszautasította azt a készséget, azt az önzetlenséget s mindazt a személyi érté- ket is", melyet a túlsó oldalról felajánlottak. '

Nagyon sok személyi érték marad kihasználatlanul a választásoknál, hiszen minden ügyvéd! táskájában hordja a marsall-botot, de azént — a kartól nyert megbízatások korlátozott száma miatti kényszerhelyzetből természetesen folyó mellőzések nem váltják ki az igazi nagyságokból azt az ellenzéki megmozdulást, mely nem az elvek, nem a felfogás miatt támad fel, hanem a jelölést nyert sze- mélyek ellenzékeként lép fel, a mellőztetés miatt.

(3)

F Ü G G E T L E N Ü G Y V É D 3 1167/1937. ük.

A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARÁNAK 1937. évi október hó 18-án, hétfőn délelőtt fél 9 órakor

Budapesten, a Kamara dísztermében (V., Szalay-utea 7. szám) ao 1937. évi TV.

tc. 7. §-a és ezen tc. hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában kiadott 25.000/1937.

X. M. számú rendelet 2, §-a értelmében tartandó

melyre a kar választásra jogosult tagjait ezúton az 1937. évi IV. tc. 16. §-ára való utalással meghívom.

I ó r g y s © r @ 2 0 f :

a) A Budapesti Ügyvédi Kamara választmányi és tisztikari tagjainak;

b) a fegyelmi bíróság tagjaJinak;

c) az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak;

d) a képviseleti közgyűlési kiküldötteknek megválasztása.

MEGVÁLASZTANDÓ:

az 1937 ;IV. tc. 20. §. szerint: az elnök, két elnökhelyettes, a főtitkár, két titkár, a főügyész, öt ügyész, a pénztáros; a pénztároshelyettes; az ellenőr; 36 választmányi tag és 12 választmányi póttag;

az í937:IV. te. 119. g-a szerint: a fegyelmi bíróságnak 20 rendes és 10 pót- tagja;

az 1937 :TV. tc. 66. §.-a szerint: az összeférhetetlenségi bizottságnak 4 ren- des és 2 póttagja;

az 3937:IV. tc. 14. §-a szerint: 169 képviseleti közgyűlési kiküldött.

A választásban az Ürt. 39. és 11. g-a, valamint a 25,000/1937. I. M rende- let 118, ¡S-a értelmében azok a kamarai tagok nem vehetnek részt, akik a reájuk az 1936. évre kivetett kamarai tagsági díjat és nyugdíjSntézeti járulékot 1937.

évi július hó 11-ig nem fizették meg.

A sízavazás öt napig' tart és pedig 1937, lévi október" hó 18., 19., 20., 21. és 22. napjain; naponként délelőtt 9 órától délután 2 óráig'.

Abban az esetben, ha a választásban való részvételre jogosult kamarai tagok fele a szavazásban nem venne részt (1937. évi IV. tc. 21. §.), az új választó közgyűlést

1937. évi október 25-ik napján dél elölt fél 9 órára

összehivom, amelynek határozatai érvényességére nézve az 1937;IV. tc. 7. §-ának rendelkezései irányadók.

Budapest, 1937. augusztus hó 23,

dr. Kövess Béla sk. elnök,

(4)

4 • JgMgjggB! n E ST t f t T V g P

Mész és a központi kir. Járá^feiréság

A Pp. 890. §-&nak 2. bekezdése szerint a fizetési meghagyás iránti kére- lemnek magában kell foglalnia azoknak a tényeknek a, megjelölését, amelyekből a hitelező követelését származtatja. A budapesti központi kir. Járásbíróság W. I.

és társa utóda cég felperesnek —* D. R. elleni ügyében a hitelezőnek fizetési meghagyás kibocsájtási iránti kérelmét mégis visszautasítja, mert a hitelező kö- vetelésének a jogalapját egyszerűen igy jelöli meg: „meg- és átvett árak vétel- ára". A fizetési meghagyást erre a bíróság hiánypótlás végett visszaadja azzal, hogy a hitelező jelölje meg, hogy követelése milyen áruk vételárából ered és hogy a, megrendelés és átvétel mikor történt.

Dr. V. G. felperesi képviselő a bírósági végzés ellenére a fizetési meghagyás hiánypótlását megtagadta a®al az indokolással, hogy a kir. Járásbíróság végzése súlyosan sérelmes, mert ellenkezik a törvénnyel és az állandó felsőbíróság! gya- korlattal.

A fizetési meghagyási kérelem törvényes kellékeit ugyanis a fentebb hi- vatkozott Pp. 590. §-a, tehát törvényhely .«szabályozza. A sBakasz 2. pontja szerint a fizetési meghagyás iránti kérelemben csupán azokat a tényeket kell megjelölni, amelyekből a kérelmező követelését szármaizitatja. A fizetési meghagyás iránti kérelemben világosan és határozottan benne van, hogy alperes árut vett a hite- lezőtől és ezért tartozik. Ez olyan tiszta tönymegjeiölés, amelyet — úgymond fel- peres — a legegyszerűbb földmunkás is kétségtelenül megért, tehát a követelés lényegével feltétlenül azonnal tisztában van. Ebből megtudja, hogy miért és menny- nyit követel tőle a felperes. Enní51 több ténvelőadásra a fiizetélsi Meghagyás iránti kérelemben nincs szükség. Ha pedig a törvény ez.t elégnek tartja, kétségtelenül . sértő a kir. Járásbíróság sérelmezett végzéste, mely a törvényes kellékeknek

megfelelő kérelmet visszautasítja. Sérelmes a kir. Járásbíróságnak az, az indokolása is, hogy a Járásbíróság pewcsoportjaiban aa az újabb gyakorlat, hogy ily eset- ben a fizetési meghagyás iránti kérelmet a bíróság visszautasítja.

Tudomásunk szerint nincsen olyan törvény, vagy törvényerejű kormányren- delet; amely a kir. Járásbíróságnak felhatalmazást adott volna, hogy az érvényben

le;-ö törvénnyel ellenkező, vagy egyáltalában bármily törvényerejű gyakorlatot létesítsen, vagy meglévőt lerontson. így, ha a jövő héten esetleg a kir. Járásbíró- ság megváltoztatja gyakorlatát, akkor ismét más követelményekkel kellene a feleknek számolnia.

A budapesti kir. Törvényszék, mint felfolyamoűási bíróság, az elsőbir'óság határozatát helybenhagyta és végzését azzal indokolja, hogy ,,a bíróság; minthogy a törvényt értelmezi, megállapíthatja, hogy a tényeket milyen határozottsággal kell megjelölni.

Karunk jog-fejlesztő tevékenységéhez tartozik, hogy a számos panaisz foly- tán ezentúl fokozott jogorvoslati panaszaival tiszta helyzetet igyekezzék terem- teni a sérelmes és káros gyakorlat meggátlására. A Te. túlzottan racionalizáló elvei Plósz Sándor klasszikus törvényalkotásának még csak tartó oaalopait ron- gálták meg. Ujabban a Pp. tartó gerendáziatát más baj is őrli, ami a fentihez hasonló bírói gyakorlat létestilésével jelentkezik.

. . ' . . . dr. Bodai Ernő.'

(5)

5 F Ü G G E T L E N Ü G Y V E D

C e s m l €stcZ I ' J l e f . - r ö l * Igen tisztelt köri Elnök Ur!

Eddig semmiféle kamarai politikában nem vettem részt. Most először vállah tam megbízatást s még mielőtt megválasztottak volna, , máris szörnyen megijesztett egy röpcédula, amelyet a postás dobott be az ablakon és így szól és így néz ki:

Megmozdult és Jön

El az illából 1

Wége a kinewezési rendszernek I Vége a tisztségek és tagságok

osztogatásának I

Ne haragudjon Elnök úr, hogy megnyugtatásért Önhöz fordulok és felvilágo- sltásokat kérek, de Ön azt nyilatkozta, hogy felette áll az ügyvédi pártoknak és alakulatoknak s így kell, hogy felette álljon az Ülef.-nek is. Ha pedig felette áll, akkor tudja, hogy merre jön s kisegít engem zavaromból.

Ugyanis teljesen tanácstalanul állok, mert jó „megmozdult és jön", de , hol mozdult meg, de merre jön. Ha láthatatlan, akkor én hogyan láthatnám s hogyan tehetnék eleget a paracsnalc, mely így szól: „El az útjából!"

Uram én elmegyek, de merre menjek, hogy ne legyek útjába az Ülef.-nek.

Egyáltalán nem értem mi az, hogy: „el az útjából". Hát hol vagyok útjában?

Engem csupán egy szerény választmányi pót-tagsággal akartak jutalmazni „a tiszt- ségek és tagságok osztogatásánál". Én talán csak nem vagyok útjában az Ülef.-nek?

Nagyon kérem Elnök urai úgyis, mint választási szakembert, nyugtasson meg, nekem is el kell-e menni, az útjából, vagy csak azoknak, akik osztogatnak?. S ha nekem is el kell mennem, szíves értesítését kérem arra nézve is, hova a fészkes füle- miilébe menjek, hiszen a láthatatlan mindenütt láthatatlan s így sohasem tudom, hogy mikor és hol vagyok útjában.

Tisztelő híve:

dr. Láthatatlan János ügyvéd. . .r * Ezennel továbbítjuk á nekünk beküldött levelet dr. Dési Gézának, az Ügyvédi kör

»lnökének.

(6)

M i n i o h é s R é m e t h nem egy budapesti bej. cég. nem köz.

kereseti társaság- s neveiket' ilyenfor- mán csak az utóbbi időben szokták együtt emlegetni.

Nevezett urak egyetemi tanárok és a budapesti büntető törvényszék elme- orvos szakértői. Nevüket azzal tették ismertté, hogy valamelyikük olyanféle kijelentést tett egy magánvizsgálatuk- kal kapcsolatosan, hogy, ha tudták volna, hogy a megvizsgált köztisztvi- selő nem 3000 pengőt sikkasztott, ha- nem 150.000 pengőt, akkor a vélemény nem lett volna az, ami volt.

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártolt listájára.

Lehet, ea eg-у rossizul megfogalmazott mondat, egy véleftlen rosszul esett kisza- bás; amelyet a napilapok mint hálás cikktémát, alaposan kihasználtak. Ám a napilapok többé-kevésbbé sértő, • de fel- tétlenül bántó cikkei Minich és Német urakat nem befolyásolták, jóllehet a közvélemény kifejezői voltak.

Tudomásunk szerint, sem hites tör- vényszéki állásukról le nem mondtak, sem a lapok ellen sajtópert nem indí- tottak. Pedig volt olyan lap, amelyik üyenféle ciiimmel adott le közleményt:

,,3000 pengőt sikkaszt, jelentkezik — bolond, 1SO.OOO pengőt sikkaszt, nem je- lentkezik — okos".

A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

Általában nem túlságosan hizelgőek voltak a cikkek Minich és Németh urakra.

Azt gondoltuk, hogy az igazságügy- miniszter, alti ilyen dolgokban nem is- mer tréfát, azonnal intézkedik s pedig oly módon, hogy a szakértő urak a jö-

F Ü G G E T L E N Ü G Y V E i J vőben ne adhassanak szakvéleményt a

bíróságnak. Ám nem ez törtónt, hanem aa igazságügyi orvosi tanács — szin- tén örvösök és egyetemi tanárok — sa- ját hatáskörében rehabilitálta Minich és Németh urakat.

Véleményük ugyan homlokegyenest .ellenkezik a Minich és Németh vélemé-

nyével s akit ők beszámithatatlannak találtak, ugyanazt az orvosi leg-felsöbb tanács beszámithatónak mondotta ki, de egyben Minichéket is igazolták.

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

A napilapokban olvasható eme iga- zolvány, így szól:

..A jóhiszemű szakértők indokoltan állították Torday Lászlónál az idült alkoholizmus által is gyakran elő- idézni szokott kóros hangulatzavar jelenlétét.

Ezenkívül, az indulati élet hul- lámzásával kapcsolatos gátlások is az értelmi műveletekben hozzájárul- hattak az idillt alkoholizmus tüneti képének kiegészítéséhez, illetve a szakértők végső véleményének ki- alakításához, annál is inkább, mi- után az iszákos egyének büntetőjogi felelősségét illetően a szakirodalom- ban nagy véleményeltérésekkel ta- lálkozunk".

Az indulati élet hullámzása nélkül legyen szabad megállapítanunk, hogy nemcsak № elmeorvosi szakvélemény áil mindig gyenge alapon, hiszen „a szaldrodalomban hagy véleményeltéré- sekkel találkozunk", hanem gyenge alapon áll a Minich és Németh urakat mentő igazságügyi orvosi tanácsi véle- mény is és aszal szemben a nagyközön- ségben „nagy vélemény-eltérésekkel ta- lálkoznuk".

— Szavazzon mindenki aa Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

(7)

F Ü . G G E T L E N Ü G Y V E D 7

Szenzációs lirií döntés a szegényjogrei

I l i t ügyvéd képvisel i i ü laplat - szegényjogoi!

— Sgblk Zoltán törvényszéki bíró az flgy¥édség ellesi 1 —

A szegényjog kérdésének heJyes megoldásán évtizedek óta törték fejüket az igazságügyig kormány legkiválóbb államférfiai, a parlament legnevesebb politikusai, a kodif-iikácós (bizottság legképzettebb jogászai és az ügyvédi .kamaráik Leghivatot- tabb vezetői, de mindeddig nem sikerült a kérdést megnyugtató módon rendezni.

Az ügyvédi kamarák évi jelentései állandóan panaszolják, hogy bár az ügy- védi kar tradícióihoz híven ,a magasabb rendű erkölcsi és szociális szempontoktól vezéreltetve, mindenkor kész a szegényeket és elhagyottakat jogvédelemben része- síteni, a szegények jogvédelme — éppúgy, mint a szegény betegek gyógykezeltetése

— állami feladat s igazságtalan. és túlságos teher az ügyvédi kannak évemkint mint- egy 20.000 szegényjo.gos ügyet díjtalanul ellátni. Különösen igazságtalan és rend- kívüli teher ez a mai gazdasági helyzetben mikor a szegényjogos ügyek aránytala- nul elszaporodnak, viszont az ügyvédi kar túlnyomó része maga is küzd a minden- napi kenyérért.

Az igazságügyi kormány az igazságügyi tárca költségvetésének parlamenti tárgyalásánál mindenkor nobilisán elismerte és. legékesebb szavakkal dicsőítette az ügyvédi karnak a szegény lo.gos ügyed'.'i kifejtut óriá-м fáradozásait és nemes- lelkű, önzetlen munkásságát, de az államkincstár mai helyzetében a szegényjog gordiusi csomóját megoldani nem tudta.

No de — mint a történelem tanítja — mindem gordiusi csomónak eljön egy- szer a maga Nagy Sándora s amíg miniszterek, kodifi'ká torok, parJamenli kiválósá- gok, kamarai vezetőik hasztalanul törték fejüket a csomó kibogozásán, előlépett dr.

Sebők Zoltán bíró úr, a budapesti kir. Büntető törvényszék bírája és egyetlen kardcsa- pással, illetve tollszúrással kettévágta az összevissza gubancolt csomót.

A iköz-ehnult napokban., midőn egy szegény, öreg asszony, kinek összekupor- gatott pénzecskéjét egy volt trafikos óvadékul átvette és elsik.kasatottia, kénytelen volt a magánvádat átvenni és szabályos hatósági szegénységi bizonyítvány alapján a szegényjogon való eljárás engedélyezését kérte, a bíró úr e kérelmet az alábbi hivatalos végzéssel utasította el:

A budapesti kir. büntetőtörvény szék!

В. X X X . ,14.578/1935/26 sz.

A kir. büntető törvény-szék P. I.-né szegénységi j o g engedélyezése iránti ké- relmét elutasítja, mert a feljelentéstől -kezdve magái ügyvéddel képviselteti, az a kö- rülimiény íehát, hogy ügyvédi költséget tud fizetni, maga után. vonja azt is, hogy a felmerülő bélyegköltségek viselésére is képes, az anyagi nehézségbe nem ütközik

Budapest, 1937 szeptember hó 4. napján.

Dr. Sebők s. k. törvényszéki tbíró."

Egy csapással agyonüti az ügyfelet, az ügyvédet és az ügyet. Ha pedig nincs ügy, -ajíkor nem kell többé szegényjog, tehát a gordiusi csomó véglegesen ketté van

vágva. , , A nyájas olvasó első pillanatban talan meg sem erti ennek a biroi döntésnek

végzetes bordereiét. Lássuk -tehát, hogy mily köveikezményskikel jár az ily végzés alapján kifejlődő iidvös bírói gyakorlat: , .

Első sorban is megszűnik az az év-enkinti mintegy 20.000. szegényjogos polgári . és büntetőügy, melyeket kamarai kirendelések alapján, az ügyvédi kar tagjai fcépyi- '

selnek, mert aikit ügyvéd képvisel, áz — Sebők bíró úr szerint — fizetni -tud, tehát viselnie kell az illetékeket.' Ámde a fél ezt nem bírja, az, ügyvéd pedig a leleteket nem vállalhatja s így az ügy szépen megszűnik. , . j

De még egyszerűbb аг eset az 1000- P-t meghaladó polgári és a maganvadas

(8)

8

F Ü G G E T L E N Ü G Y V E D törvényszéki ügyekben, amelyeit ben a Pp. 94. §., illetve a Te. 104. §ia szerint kötelező az ügyvédi képviselet

Ezekben az ügyelőben az eljárás meg sem indulhat. Minthogy szegényjog nél- kül a fél nem' tud eljárni, ügyvéd nélkül pedig a törvény értelmében, nem tehet neki eljárná, viszont Sebők bíró úr elvi jelentőségű döntése szerint vagy szegény jog, vagy iigyvéd, tehát ezekben az ügyekben a bírói eljárást egyáltalán nem lehet folyamatba tenni

Megszűnik a házassági bontó perek 85%-ka, mert az ügyfelek a visszahívó kérvénytől vagy keresettől kezdve maglikai ügyvéd által kénytelenek a törvény pa- rancsoló rendelkezése folytán képviseltetni és így —- dr. Sebők 'bíró úr szerint — szegényjogban nem részesülhetnek.

És így t o v á b b . . . beláthatatlan, hogy mennyire leegyszerűsítené az igazság- szolgáltatást ez az úttörő elvi döntés. Elbújhatna mellette a Te. és az összes új ,, egysz erűsítő " törvény alkotásók.

Fájdalom ez a káprázatos álom aligha fog megváló sülni, mert — minit hall- juk — a szegény öreg asszony felf oly amo elássa! élt és a kir. ítélőtábla bizonyára fel fogja világosítani dr. Sebők bíró urat, hogy igen nagy tévedésben van az ügyvédi hivatásról akkor, ha azt véli, hogy az, ügyvédi kar a- szegényeket és elhagyatottakat csak .díjazásért képviseli, de még inkább téved akkor, ha az Ur 1937-ik évében fel- tétélezi az ügyfelekről, hogy az ügyvédi költséget — miként az illetéknél kötelező

— tényleg megfizetik ügyvédjüknek.

Ebben a, szenzációs végzésben ez a feltevés a legszenzációsabb!

¡¿ív,íidueti indokait

zsdeUtU dtekih.ii/e>...

.1934. El. I. C. 24/2.

A budapesti kir. törvényszék elnöke a következő köriratot adta ki';

KÖRIRAT.

Avégből, hogy a kir. törvényszék bh rái, fogalmazói, segédhivatali tisztvise- lőt és egyéb alkalmazottai az aradi vér-, tanuk kivégzésének napján és a Kor- mányzó Ur öfömé'ftóságának születése [és., nevenapján • nemteti együttérzésük, il-

letve hódolatuk jeléül istentiszteleteken, vagy ünnepségeken minél nagyobb. szám- ban részt vehessenek, minden év október hó 6 napján, mint nemzeti gyászünnepen, . a. június hó 18 napján és december hó

• 6: napján, mint a Kormányzó Úr őfő- méltósága szütetés-i és nevenapján, a szol- gálattételt csupán' ügyeletes szolgálatra . korlátozom.. . . , ' %

•¡Ezért felhívom a, bírói kar tagjait, hogy a fenti napokra, kivételesen indo-\

' költ esetektől eltekintve, tárgyalásokat, ne tűzzenek, a felen körirat kiadása előtt

már kitűzött tárgyalásokat azonban kh vételesen tartsák meg.

Kérem azonban a tanácsok elnökeit (vezetőit) és az egyesbirákat, hogy abban az esetben, ha a fentírt napok ügybei osztás szerint tárgyalási napjaikra esnek, azokat az ügyeket, amelyek á; .rendes ügymenet szerint az emiitett napokra volnának kitüzendők, ugyanazon hét más köznapjára tűzzék ki.

A fenti napokon a segédhivatali sze-<:

mélyzetnek legalább annyi tagja * teljed sitsen szolgálatot, amennyivel a beadvá"

nyok elfogadását és a felek értesítését a köznapokra vonatkozó szabályok alkal- mazásával akadálytalanul el lehet végezi ni.

Egyéb törvényes rendelkezések szem- pontjából (Pp. 144. §., 449. §. ut bek,.

Tiisz. és jiísz 15 §, illetve a 31,600—

'1925 I M sz rendelet 1. %-a) a fenti napokat —• amennyiben azok közönséges köznapokra esnek — hétköznapoknak

• kell tekinteni.

Budapest, 1937. évi október hó 4.

Eartha Oyörgy s. k."

(9)

F Ü G G E T L E N Ü G Y V É D 9

A s s e r l c e s ^ t ü p © s f a | a .

A g é p i r ó s z o l g á l a t .Igen tisztelt Szerkesztő Ur!

A nagyszerűen működő gépírúszolgá- lat elten panaszom, van. Nevezetesen egyes gépírónők és bírósági alkalmazot- tak, hogy saját munkájukat megkönnyít- sék. a jegyzőkönyv fejét előre elkészí- tik s minthogy még nem tudják, hogy a megjelenők fognak-e másolatot leérni, ek- kor még másolati papírt nem tesznek a gépbe.

Ezért aztán ilyen esetekben olyan jegy- zőkönyvmásolatot kapunk, amelyből sem a felek nevei, sem a tárgyalás határnapja és órája, sem pedig a bíró és jegyző- könyvvezető neve, sem egyéb adatok, amelyekre pedig szükség lehet, nem ke- rülnek rá a másolatra.

Ezenkívül van további panaszom, ami .szintén nyilvánosság elé kívánkozik.

A normális papimnál egyébként is ki- sebb jegyzőkönyvi másolatot egyes le- írók olyan nagy margóval írják, hogy a törvényszéki eljárásban fizetni kötelezett 40 fillér ívoldal horribilis drágának tűnik fel.

Olvastam ugyan Ribáry Gézának, az Országos Ügyvéd Szövetség igazság- ügyi szolgálatai agilis és kiváló vezető- jének nyilatkozatát a Független Ügyvéd- ben, mely szerint a hozzáérkező panaszo- kat ö azonnal orvosolja, de véleményem szerint az ilyen közérdekű panasznak a

„Szerkesztő postájá"-\ban van helye és pedig azért, hogy más Kartársak figyel- mét is felhívjuk arra, miszerint hasonló esetekben a jegyzőkönyvvezetőknél tiltat kozásnkat jelentsék be, vagy a hiányosan kitöltött jegyzőkönyvmásolatokat és a túl nagy margós jegyzőkönyvmásolatot ne vegyék át. Ezzel majd leszoktatjuk a gépírónőket arról, hogy rosszul másol-

janak, vagy pedig az amúgy is drága iratmásolatokat még tn&gdrágitsák.

Végül még azt is el kell mondanom, hogy a gépírónők az elfogyasztott jegyi zőkönyvmásotati papírok után befolyt összegekből százalékot kapnak s így nem áll érdekükben, hogy rendes margóval Írjanak, mert minél nagyobb a margó, annál több a haszon.

Vagyok Szerkesztő Urnák kiváló tisz- telettel híve

Dr. Herskovits M. József.

I g e i n t i s z t e l i

K a r t á r s ü f l Felkérem, hogy alábbi kitaörjekü pa- naszomat a FÜGGETLEN ÜGYVÉD legközelebbi szamában közzétenni szí- veskedjék:

A törvénykezés, illetékek tárgyában kiboesájtott fizetési meghagyások elleni felebbezéseket a m. kir, Illetékkiszabási Hivatalnál ke'Sl benyújtani. A hivatal

B á r m e l y i k

p á r i h o z t a r t o a e ó ü g y v é d e k

irodában találják meg iegjobb munkatársukat

Diktálás, leírás, sokszorosítás, bár- mely nyelvű magánfordítás, Fotókó- pia-szoígálat: egész nap. Bírósági tolmácsok felvevőhelye: hiteles f o r - dítások minden nyelven. Vidéki meg- rendelések: forduló postával. Kama- rai választáshoz: körlevél-sokszoro-

sítások.

B u d a p e s t , V . . X o H á r y - u t c a 4 . Tel. 1 1 - 3 2 - 1 2

(10)

I? Ü O 0. É T L E N Ü G Y V É D J Ó

helyiségei, — sajnos — a pénzügyigaá- gatőság épületének VI. emeletén van- nak és igy .minden alkalommal kényte- lenek vagyunk a felebbezéseket iktatás végett felvinni a VI. emeletre. Tekin- tettel árra, hogy évenkint mintegy 30.000 ily féíebbezés adatik be, kétségtelen, hogy a felebbezések fenti módon való benyújtása az ügyvédi karnak rendkí- vüli nagy felesleges fáradságot, idővesz- teséget és — lift pénzekben — jelenté- keny kiállásit okoz.

Ezt a sok fáradozást, időveszteséget és kiadást el lehetne kerülni; ha a kir.

iPénzagyigaiCgátóság á földszinten egy gyüjtőszokrénj't helyezne el ügy, mint az a kir. törvényszéknél; járásbíróság- nál,, OHE-nél és más oly hatóságoknál van, mélyeknek Iktató helyiségei a fel- sőbb emeleteken vannak elhelyezve. Is- sí erve a székesfővárosi m. kir. Pénz- ügyi gazg-at 6 urnák az, ügyvédi kar iránt mindenkor tanúsított előzékenységét, nem kételkedem abban, hogy Függet- len Ügyvéd felszólalása e kérdésben il- letékes helyen meghallgatásra f o g ta- lálni.

Tisztelő kartársa.

P^&taíakamkfé^zéáiz é s a%> é d s é y -

Az Ügyvédszövetségi Közlöny leg- utóbbi számában olvassuk a következő- ket:

„Az értekezlet kívánatosnak találta, hogy az összes ügyvédek számára posta- takarékpénztári számla nyittassék."

Az értekezletet dr. Tormay Béla, a postatakarékpénztár vezérigazgatója hív- ta össze. Hogy milyen, üdvös kérdések- ről tárgyalt az értekezlet, ez a Szövet- ség,i Közlönyből megtudható. Mi csupán a fenti, ¡idézőjelbe tett kérdéssel kívánunk foglalkozni.

Az idézett rész helyesen így volna megfogalmazható:

„ A z értekezlet a postatakarékpénztár üzleti érdekei szempontjából kívánatos-

nak találta, hogy az összes ügyvédek számára és terhére és a postatakarék- pénztár javára posfatafcarékpánztári számla nyittassék."

A postatakarékpénztárnak ugyanis szép jövedelmet jelent a kamatnélküli pénzkezelés, a kamatnélküli betétgyűjtés s ügyes üzleti politika, hogy a hat és félezer ügyvédet kivétel nélkül meg akar-

ja szerezni ügyfelének s adófizetőjének.

Ujabb és újabb ügyfelek pénzét k,aimat nélkül használni más i intézmény is nagy- szerűen tudná. Nyomtatványokat drágán eladni szintén 9 minden bekönyvelt sorért díjat szedni szintén.

Dehát a postatakarékpénztár rossz he- lyen kopogtat az ügyvédeknél Az ügy- védek közül azok is, akiknek még van postatakaiiékpénztári csekkszámlájuk, csak presz'tizsből tartják azt fenn. Akik erre nem sokat adnak, azok pedig se nem tartanak, s még kevésbé kérnek most csekkszámlát.

A magy tömegben való fizetések mái- régen kimentek a divatból. Ha taíéá 100 Olyan ügyvédi iroda van még, ahol ko- molyan szükség van a csekkszámlára.

Rossz agitációs talaj az ügyvédi iroda.

Alig hisszük, hogy nagy foganatja lesz az agitációnak. Hogy szükség van rá, az bizonyos, mert sok ügyvédet tudunk, akik a postatakarékpénztár! költségek nagy- sága és közelmúltban történt emelése, a befizetőlapok portózása miatt lemondtak a csekkszámláról s bankban -nyittattak maguknak folyószámlát.

(11)

F Ü G G E T L E N Ü G Y V É D

¡¡¡üüiSB=i^SS l ^ C ^ ^ Ö » — ÜSS A központi járásbíróság egyik birájá- rót, aki arról ismeretes, hogy a felekkel és ügyvédekkel szemben az udvariassá- got nem viszi túlzásba, a két jó barát:

Timár Deske és Kerekes Sándor, mint ellenfelek tárgyalnak.

A hangalat kissé paprikást A felek is jelen vannak, azok egymást szidják, az ügyvédek pedig érvekkel dobálódznak.

A bíró úr egy ideig csak közbekiabál:

' — Tessék csendesebben tárgyalni! A feleket ki fogom utasítani. Stb.

Majd, amikor mindez nem használ, beleharsog a terembe:

— Ne ordítsanak, mint a sakálok, nem vagyunk ovodában!!

Mire Timár flegmatikusán megjegyzi:

—• Látjuk, bíró úr elemiben van.

Kadosa Marci bátyánk most nagyon el van foglalva az Ügyvéd Otthon Egye- sület pompás épületével. Mindenütt ott van; mindenben személyesen intézke- dik s a lakások bérbeadásánál ö játssza a dicsérő szerepét.

A minap egy kolléga akart bérbeven- ni egy lakást s Marcii bácsi benne van a dicséretben;

11

— Kollégám, nem képzeli, hogy ilyen olcsó bérért milyen nagyszerű lakást kap. Utcai, világos, tágas és a bérben beírna van a fűtés és világítás. Az én lakásom ugyanilyen s fűtés és világítás nélkül (fizetjek érte .annyit;; aimemnyit ezért magától kérünk.

•— De kedves elnök úr — mondja csodálkozva a kolléga, ,— akkor miért nem bérli ki maga ezt a lakást?

A logikus kéröésra mindenki meg- döbben; egyedül Marci bácsit nem hagyja el a hidegvére. Azonnal mond- ja is:

•— Nézze kedves kollégám, az úgy van; 'hogy ha én venném ki; akkor nekem nagyobb bért kellene fizetni, mert máskép biztosan azt mondanák a fránya kollégák, hogy: persze; az elnök olcsón kapta.

A kolléga nem alkudott tovább, ki- bérelte a lakást.

*

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

—>WMBW aagHBCCTviiam y B — a Megjelent a Taubner Párt kiáltványa ilyen felírással: ,,Egyesült Ügyvédi El- lenzék. VI., Lovag-u. 3." (Taubner Géza lakása.)

» Az aulában kérdezgetik: kivel egyesül- tek Taubnerék, mikor az ellenzéki pár- tok is mind a nagy koalícióban vannak, Ribáryék meg kijelentették, hogy nem vesznek részt a választásban. Több párt pedig nincs.

Laufer Józsi bácsi csendesen meg- jegyzi:

— Mondok erre egy zsidó viccet. Kohn mondja a Griinnek:

— Te Grüji, csináljunk egy jó napot magunknak.

— Nü!

— Nevezzük egymást nagyságos úr- nak.

(12)

12

F Ü G G E T L E N Ü G Y V E D

„Л m é m í k i és. ügyvédi

'щок m d M á m f * (M. M.) A Budapesti Ügyvédi Kamara legutóbbi választmányi ülésén foglalko- zott a Budapesti Mérnöki Kamara 1936.

évi jelentésével, melyben fenti cím alatt ismerteti a Mérnöki Kamara a mérnöki rendtartás 30. %-átiak értelmezése körül felmerült súrlódásokat. A jelentés sze*

rint „ meglepődéssel fogadta a Mérnöki Kamara, hogy az Ügyvédi Kamara sé-

relmezi, kifogásolja, hogy a mérnök meg- bízója nevében közigazgatási hatósághoz beadványt intéz, vagy előtte eljár, akkor is, ha a mérnöki megbízás nem terve*.

zésre szól és hogy a mérnök ügyfele ne- vében, — szükséghez mérten jogi szab értő igénybevételével — szerződést ké-1 szít elő, illetve köt."

A mérnöki kamarai jelentés feltételezi, hogy ,,ezek a vélt sérelmek" csak a mér- nöki foglalkozás természetének, az Ügy- védi Kamara részéről „nem ismeretére", vagy esetleg egyes kartársak kivételes túlkapására vezethetők vissza, s reméli, hogy az ügyvédi oldalról felajánlott tán gyalások megnyugvást fognak eredmé- nyezni. Annyit azonban máris megjegyez, a jelentés, hogy a Mérnöki Kamara a mérnöki rendtartás 30. l-ában és más jogszabályaikban biztosított jogokat

„minden rendelkezésre álló eszközzel"

védeni fogja.

A Mérnöki Kamara ezen energikus ál- lásfoglalását nyilván az Ügyvédi Катал ránk 1936. évi jelentésében foglalt az a<~

kérelem váltotta ki, hogy а тётал kök a Mérnöki Kamara útján rendeletileg figyelmeztessenek arra, hogy a rendtartásuk 30. %-ában írt jogokat ne az ügyvédi működés rovására gyakorol- ják és tiltassanak el attól, hogy a tervei zések körén kívül, hatóságokhoz beadvá- nyokat intézzenek és feleket képviselje- nek.

Az ügyvédség talán észre sem vette, hogy a mérnöki rendtartás 30. §. 2-ik bekezdése:

„A mérnök az elvállalat megbízás ke- retein belül 'megbízója nevében a közi igazgatási hatóságokhoz beadványt in- tézhet és előttük személyesen eljárhat", az ügyvédi hivatás teriiletét érinti.

4 85,042/1927. sz. Kereskedelmi minisz-

teri rendelet 22 l-a az ügyvédség rovására . ezt még kitetiesztölcg is magyarázza,

mert eszerint a mérnöki meghatalmazás kiterjed:

a) a megbízó félnek közigazgatási hatóságok előtt beadványok útján, vagy személyesen való képviselésére;

b) a megbízással kapcsolatos szerző- déseknek, a szükséghez képest jogi szaki értő igénybevételével, való megkötésre.'"

Ez értelmezés szerint mérnök beadvá- nyokat készíthet, ügyfelét személyesen képviselheti közigazgatási hatóságok

előtt, szerződéseket köthet, amelyeknél az ügyvédnek „szükséghez képest" csak

j o gi szakért ő i szerepe volna.

Felfordult világ! Eddig az ügyvéd volt jogosítva jogügyleteket, szerződéseket

kötni és a szükséghez képest igénybe vett műszaki szakértőt. A hivatkozott rende- letben foglalt felfogás szerint a jogügy- letet, a szerződést a mérnök köti meg, szükséghez képest vesz igénybe jogi szakértőt (a rendetet még azt sem mondi ja, hogy: ügyvédet). Pedig a beadván nyok, szerződések szerkesztésénét jogi tudás elkerülhetetlenül szükséges, szom- szédjogok, szolgalmi, családjogi, örök1 jogi kérdések merülhetnek fel lépten- nyomon, jogtudós és megfelelő tapaszi talat nélkül, tisztán a műszaki szempon- tok ismeretében és figyelembe vételével, hosszú pereskedések, kellemetlenségek, károk melegágya lehet egy jogtudatiam f'iggal készült beadvány, vagy szerződéi;•

Minden lelkiismeretes ügyvéd, ahol csak műszaki kérdések merülnek fel, mű- szaki szakértőt a szerződés készítésénél úgyis igénybe vesz, mert ügyfele érde- keit csak így képviseli lelkiismeretetesen.

Az Ügyvédi Kamara választmánya el- határozta, hogy igyekezni fog a Mérnöki Kamara vezetőségével egyetértőleg, a szerzett ügyvédi jogok épségben tartá*

sával a két kar békés együttműködésé- nek fettételeit megteremteni. Evégből dr.

Komlós i Gyula, dr. Vály i Lajos, dr. M o sko v its Mór választmányi ta-i gokból álló bizottságot küldött ki, hogy a felmerült vitás kérdéseket a Mérnöki Kamara vezetőségével tárgyalja le s a tárgyalás eredményéről tegyen jelentést.

Meg vagyunk győződve, hogy a Mér- nöki Kamara vezetőségét ugyanaz a mél- tányosság s a szerzett jogok tisztelete fogja vezetni e tárgyalásoknál, mint az Ügyvédi Kamara vezetőségét.

(13)

F Ü G G E T L E N Ü G Y V É D

H Í R E K

Kieáty. Fe&ew emíéketzde Szeptember 30-án volt egy éve, hogy eltemettük a fiatal ügyvédgeneráció egyik kiváló, tehetséges és nagyrahiva-

tott tagját Király Ferencet, az Országos Ügyvédszövetség újjászervezőjét és má- sodelnökét.

Az Országos Ügyvédszövetség erre az alkalomra beczkói Biró László és Szalay Zoltán vezetésével külön bizott- ságot, küldött ki, amely baráti gyűjtés útján lehetővé tette Király Ferenc arc- képének megfestését. A jól sikerült arc- képet dr. Szokol Villibald festőművész készítette és a Szövetség szeptember hó 30-án, a Kamara Werbőczi termében kegyeletes emlékülés keretében leplezte le. Káinoki Bcdő Sándor elnöki meg- nyitója után Konkoly Elemér az OÜSz társelnöke mondott mélyenszántó em- lékbeszédel, amelyben Király Ferenc- nek az embernek, az ügyvédnek és a jogtudósnak a portréját rajzolta meg.

Az arcképet a Budapesti Ügyvédi Kör nevében Dési Géza vette át letétül, ke- gyeletes szavak kíséretében.

Az emlékülésen nagy és előkelő kö- zönség vett részt. Ott volt az egész lia- rasztosi Király család, Hegedűs Lóránt nyűg pénzügyminiszter, Kalotay Vik- tor kúriai bíró, az igazságügyminiszté- rium képviseletében, valamint a meg- boldogult számos barátja és tisztelője.

(Sz. Z.)

— A FÜGGETLEN ÜGYVÉD a vá- lasztás tartamára hasábjait az „Egye- sült Ügyvédi Pártok" néven induló párt.

szövetség rendelkezésére bocsátotta.

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

— A képviseleti közgyűlési tagságra két ajánlási ív érkezett be. Az egyik ajánlási ivet az Egyesült Ügyvédi Pár- tök adták be és ezen a listavezető dr.

K ö v e s s Béla, a kamara elnöke, A másik listán listavezető dr. T a u b - n e r Géza.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

— Az Ügyvédjelöltek Országos Szö- vetségének mozgalma. A Szövetség célja az Ügyvédi Rendtartás és a vég- rehajtási rendelet sérelmes intézkedései közül különösen annak a rendelkezés- nek megváltoztatása, a.mely szerint a numerus clausus bevezetése esetén a törvény életbelépése előtt már bejegyzett ügyvédjelöltek előtt is bezárulnak a Kamarák kapui. A Szövetségnek leg- utóbbi határozati javaslata szerint az Ügyvédi Kamarához fordul minden ke- rület közgyűlése éa kéri, hogy mind- addig mellőzzék a numerus clausus be- vezetését, míg a törvény életbelépése- kor már bejegyzett jelöltek nem jut- hattak be a Kamarába.

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

— AZ ÜGYVÉDEK FÜGGETLEN PAKTJA ezúton kéri tagjait arra-, hogy lehetőleg a közgyűlés első napjain ad- ják le szavazataikat, hogy a nyilván- tartás egyszerűbb legyen. Kéri a párt- tagokat, hogy a pártvezetö'ség iránti bi- zalomból is a szavazólapokon ne változ- tassanak. Ma, már nem vitatható, — hiszen úgyszólván a törvény teremtette meg — hogy ügyvédi pártok vannak és így természetes Jiogy a párthűség is megkívánja a ¡tiszta listával való szava, zást.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

(14)

14 F Ü G G E T L E N Ü G Y V É D

— Az Ügy vériek Refor.mszövetsége szeptember 28-án, a Hungária nagy- szálló különtermében pártvacsorát ren- deseit. A szálló nagytermét zsúfolásig megtöltötte a pártszövetséget ünneplő ügyvédközönség. Az Ügyvédek Reform- szövetsége nevében, úgyis mint házi- gazda, V a r a n n a i István kartársunk magasszárnyalásu beszédében köszön- tötte a megjelent kartársakat, utána az Ügyvédek Gazdasági Pártja nevé- btn B l a u n e r Mór, a Magyar Ügyvé- dek nemzeti Egyesülete nevében W e n - c z el Árpád, a Nemzeti Liberális Ügy- védek Pártja nevében Grünhut Ár- min, az Ügyvédek Független Pártja nevében pedig S i m o n y i Lajos szó- lalt fel. A felszólalók kifejtették, hogy nemcsak kariérdek, hanem or- szágos érdek is az; hogy az ügyvédek egymásra találva, pártszövetségbe tö!- möriUve, az ügyvédi kar nemes tra- dícióihoz méltó választást bonyolítsa- nak le. Egyöntetűen megállapították a szónokok, hogy a nyugodt, szenvedély- mentes választás btetositva van, mert a közös listával Induló pártszövetség a budapesti kamara tagjainak 90 száza- lékát egységbe foglalta.

-— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

— A kamarai váasztások eredmé- nyét, — mint a kamarai elnökségtől értesülünk; — október 25-én; hétfőn reg-gel fél 9 órakor folytatódó közgyű- lésen fogja Idhirdetni, a kamarai elnök.

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára,

— Az Ors«ágos Üg-yvödsj'.övetség- igazságügyi gépírószolgálatának vezetősége a kamarától kapott kölcsönének törlesztésére a mai napig az 1937-ess évre 2500 pengőt fizetett.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

— A miniszter és Dési Géza. Az Ügy- védi Kör vacsorát rendezett L á z á r Andor igazságügyminiszter tiszteletére abból az alkalomból, hogy 5 éve viseli a miniszteri tisztet. Igen szép ünnepi hang-ulatú volt a vacsora s az ünnepi hangulatot csak a kör elnökének, Déai Gézának a minisztert egyenesen komi- kusan dicsérő szónoklata rontatta le.

A minisztert úgy köszöntötte; mint aki az ügyvédek minden kívánságát tel- jesítette, aki az ügyvédség minden re- ménységét valóm váltotta, s aki annyi mindent megtett az ügyvédségért, mint senki ¡más. A KaEgiatöság ámula'jttal hallgatta a szónoklatot. Hiszen a mi- niszter a legjobb akarat mellett sem válthatja az ügyvédség minden remé- nyét valóra, nem teljesítheti minden kívánságát; még ha szeretné is. A Rendtartás kérdésében pedig éppen ellenkezőleg, az ügyvédség nagy részé- nek kívánsága ellenére foglalt állást.

Dési Géza elmondhatta volna azt is a miniszterről, hogy kétségtelenül jó szándék vezette a Rendtartás alkotása- kor; hogy férfiasan kitartott álláspontja mellett a támadások tüzében is, hogy ugyancsak férfiasan belátta, ha a ter- vezetben téves felfogás nyilvánult meg, s ez a beállítás kétségtelenül jobban megfelelt volna az ünnepi hangulatnak és főkép jobban megfelelt volna a jó- izlésü s a valótlan dicséreteket bizo- nyára elítélő Lázár Andornak. Máskor jobb ünnepi szónokot kérünk.

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

— Az "ügyvédi Kör lakbérhátralékának felét a kamara elengedte, a másik felére Havon- kinti kis összeg-ü részletfizetést engedélye- zett. A Kör vezetősége most értesítette a kamarát, hogy rövidesen megkezdi a részle- tek fizetését.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

(15)

F t ) G G E T L E N Ü G Y V K I i

— A nemfcetközi Ügyvédiíttió most tartotta Párisban 23 nemzet kiküldött- jeinek részvételével ez évi kongresszu- sát. Az Országos Ügyvédszövetséget Qzdgler István és Komarniczki Román, a Szövetség külügyi bizottságának társelnökei és Gervai József titkár kép- viselték. Komarniczki Komán kartár- sunk az Országos Ügyvédszövetség megbízásából ismertette az űj Ügyvédi Rendtartással kapcsolatban a magyar ügyvédi kar mai helyzetét. A most közzétett francia nyelvű memorando- mának szövegéből megállapíthatjuk, hogy az Országos Ügyvédszövetségbe tömörült kartársaink nemzetközi és kül- földi relációinak ápolása valóban gon- dos kezekbe van letéve. Ügyvédségünk, mint a jogalkotás és a jogalkalmazás fontos tényezője, nemcsak közjogi je- lentőségű, hanem nemzetközi viszony- latban is hézagpótlőan érdemleges munkát fejt ki, s a magyar kiküldöt- tek szerepe a Nemzetközi Ügyvédunio párisi kongresszusán '¡Igazolja ezt a megállapításunkat. A magyar delegá- tusok javaslatára a Nemzetközi Ügy- védúnió elhatározta, hogy az 1938. évi kongresszusát Budapesten tartja meg.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

— Ügyvédek menzája. Az ügyvédi segélyezések különböző nemei között a legmegfelelőbbnek bizonyult az ügy- védit étkeztetési akció, aminthogy álta- lában minden müveit állam társadalmi segélyezésében az első helyet a termé- szetben való segélyezés foglalja el. A kamara ezt az. akciót sikeresen, igen decensen oldotta meg. A segélyezésnek semmi külsőleg felismerhető formája nincs. A menza bizottság 1937. szep- tember hő 30-án megtíartott ülésében egyezerkilencszázhúsz kedvezményes ebédjegyet szavazott meg és utalt ki.

kilencszájzihatvan pengő értékben. Kö- rülbelül ez aa összeg, amelyet a bizott. j ság minden hónapban megszavaz és .

kiutal. !

— A Nemzeti Önállösítási Alap és az ügyvédek. A kormány Nemzeti ön- állósítás! Alapot létesített, amely töb- bé^ közt flilatal (most végzett ügyvé- deknek is kölcsönt fog folyósítani avég- ből, hogy magukat önállósíthassák és ügyvédi működésüket, amelynek külső formáját —• a kétszobás lakást — a Rendtartás eléggé megnehezítette, meg- kezdhesse. A kérelmezőnek pontos cur- riculum vitaet kell csatolnia és költség- vetést is, amelyben felsorolja és rész- letezi azokat a tételeket összegszerüleg, amelyekre önállósításánál szüksége van. Természetes; hogy ezeknek reáli- soknak kell lenniök. A kamara elnökéi nek kezdeményezése folytán az Alap vezetősége minden olyan kéivényt, amely ügyvédre vonatkozik, elbírálás előtt a kamarához küld el. Az ügyek előadója itt G y ő r y Ákos választ- mányi tag; aki a szükséges környezet- tanulmányt is maga végzi el. Az első kérvények most hagyták el a kamara irodáját.

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

— A Magyar »logászegylo'í legutóbb megtartott teljes ülésén clr, A1 f ö 1 cl y Dezső, a budapesti kir. ítélőtábla alel- nöke , Az adós örökösének felelőssegé- ről, elmarasztalásáról, s az ellene ve- zethető végrehajtásról" címmel nagy érclekességü előadást tartott a Budapes- ti Ügyvédi Kamara dísztermében ösz- szegyűlt előkelő jogászköizönség előtt.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

Felhívás! Azok a kai-társak, akiknek ügy- fele wieni házát egy Váci utcai tehermentes ház felééit elcserélné, vagy ezt megvenné — szíveskedjenek értesítést küldeni <lr. Szalay Zoltán kartársimknak. (I., Fauler u. 1. I. 3.

Telefon: 150—927.)

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

(16)

16

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Tártok listájára.

— Törlés előtt. Már megírtuk, hogy az 1935. évi nyugdíjjárulék és tagdíj- hátralék nem fizetése miatt elsőfokon 800 ügyvléd ellen hozott; a fcudapesti Kamara törlési határozatot}. Egyszáz>- hetven ügyvéd ellen ez a határozat jog- erőre is emelkedett és most ez a 170 ügyvéd felhívást kapott, amelyben fel- kérik őket hogy három nap alatt fi- zessék tnxeg- rnost már ÍR. háltalpkotj, vagy nevezzék meg azt az ügyvédet, akire irodájuk gondnokságát bízni óhajtják. Molnár Ferencnek van egy novellája, amelynek az a poénje: ,,Mi.- b ö l ? " . — Mi iis ezt kérdezzük és kér- jük a kamarát, hogy ha még van egy mákszemnyi lehetősége annak, hogy lé- legzethez hagyja jutni ezt a nehéz sor- sú 170- ügyvédet, sietve tegye meg, hi- szen soha nc-m volt igazabb és aktuáli- sabb a közmondás: Hodie mihi; cras tibi.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jalet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

— A mintavédeimi törvény tervezete a tisztességtelen verseny körüli helyzetet is rendezi, amelyet hosszú előkészítés után a kereskedelmi minisztérium készít- tetett el. Minthagy hazánk nem tagja a Nemzetközi Mintavédelmi Uniónak, ez a tény rendkívül hátrányos a magyar ke- reskedelmi és ipari életre. A nemzetközi védelem ugyanis egyszerű bejelentésre öt éves, míg a magyar csak egy évre szól, amely időt még kétszer egy-egy évre meg lehet hosszabbítani. A harma- dik évben szabaddá válik a minta és az semmiféle védelemben többé nem része- sül. Ebből az egyetlen felhozott adatból is látható, hogy az 1907. évben készült törvény elmaradt a kereskedelem és ipar életviszonyaitól, ennélfogva az új szabá- lyozás erősen indokolt.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

F Ü G G E T L E N Ü G Y V É D

Ujabb teSier

Az ügyvédi rendtartást, életbeléptető rendelet 91. §-a értelmében az ügyvédi kamara az olyan ügyvéd részére, aki együttvéve legalább öt éven át ügyvédi vagy közjegyzői gyakorlatot folytatott, megfelelő tanúsítványt állít ki.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, ahol Kövess Béla neve van.

A tanúsítvány kiállítását az ügyvéd- nek kérni kell. A kérelemre 2 pengős okmánybélyeget kell tenni, a tanúsít- vány 1 pengő okmánybélyeg alá esik.

Minthogy e renddleti eme szakasza 2940 ügyvédet érint, ez az egyetlen in- tézkedés újabb 8520 pengővel sújtja a Kart. WMlBW'ft^'rjnWlr«!1 lUIUW'f PllLimB^J^JRiWMWMlWlf^TMVl^MlEHq^T^1^"

— Szavazzon mindenki az Egyesült Ügyvédi Pártok listájára.

A mai rettentő gazdasági viszonyok között még újabb terhet róni erre a különben is agyonsújtott karra nem szabad, annál kevésbé, mert, a ma ér- vényben' lévő ügyvédi igazolványok minden tekintetben megfelelők.

Tudomásunk szerint a kamara elnö- ke a közeli napok folyamán e tárgy- ban keresni fogja, az érintkezést az igaz- f-ágügyminiszterrel és kérni f o g j a őt, hogy a rendelet emez intézkedését mó- dosítsa és tegye lehetővé, hogy az ügy- védek a ma érvényben lévő ügyvédi igazolványt tovább is használhassák az- zal a módosítással, hogy a kamara iro- dája tegyen ebbe díjmentesen egy be- tétet. amely betét tartalma megfeleljen a 91. szakasz rendelkezésének.

— A képviseleti közgyűlési tagsági szavazásnál a jelet mindenki oda tegye, aho'I Kövess Béla neve van.

(17)

17 F Ü G G E T L E N Ü G Y V E D

Á z ü g y v é d i ö n t u d a t k é p e s s é g p r ó b á j a Már csak pár nap választja el a budapesti ügyvédi kart a kamarai választá- soktól, amelyek eredményükben rendkívül nagy kihatással lesznek a magyar tár-"

vadalom eme elit-rétege jövője kialakítására.

A rendkívül jogfosztásokat tartalmazó új ügyvédi rendtartás érteimében vál- tak a küszöbön álló ügyvédi választások esedékessé, s az a döntés, amit az ügy- védség a választás eredményében kifejezésre jutó akanatmegnyiilatkozásával hozni fog, következményeiben nemcsak az ügyvédi kar .egyetemét, hanem az egész magyar államot és társadalmat is érinteni fogja.

Nem közömbös tehát, hogy milyen célkitűzésekkel indul meg és folyik le a választási harc és még kevésbbé közömbös az, hogy kiket .tüntet ki az ügyvédség bizalmával a különféle tisztségek betöltésénél, mert hiszen a megválasztandók f o g - ják az új iigyvcdi rendtartást végrehajtani, illetve tőlük remélhető igazságtalan és tarthatatlan rendelkezéseinek a megváltoztatása.

ily módon a választás keretében a budapesti ügyvédi kar közvetve az ügy- védi rendtartás felett is fog ítéletet mondani, illetőleg ezzel kapcsolatos állásfogla- lását 'kifejezésre juttatni.

Ha valamikor szükséges volt a hazai ügyvédség történetében a gerinces ki- állás, ha valamikor parancsolóan megkövetelté a jog eszméje a jog harcosainak Biegfélemlíthetetlen színvallását, úgy igazán most van erre szükség, mert hiába ipankódtaik is egyes tényezők az új ügyvédi rendtartás jogi szabadságát korlátozó intézkedéseire különféle szépségflastromokat ragasztani, — végeredményben mégis csak oly súlyos megnyirbálását jelenti, az új ügyvédi rendtartás az állampolgárok törvémyelőtti egyenlősége és a szabad jog védelme egész világon elismert eszméjé- nek, hogy ezen korlátozásoknak hatálytalanítását és a magyar törvénytárból való törlését követelni minden ügyvéd kari és polgári kötelessége. Ha mi ügyvédek büsz- kén hivatkozunk Kossuthra, Deákra és a többi nemzetközi megbecsülésnek örvendő kari szellemóriásatokra, -akkor méttóknaik is kell lennünk hozzájuk azáltal, hogy félredobva opportunizmust é s szervilizmust nem csupán önzésből, hanem és első- sorban közérdekből ragaszkodunk az egész világon életben lévő szabad ügyvédség intézményéhez annál is inkább, mert ez felel meg a magyar nemzeti követelmények- nek is, különös tekintettel az itteni és a szomszédállamokban uralkodó viszonyok szükségképpeni kölcsönhatására.

Az iigyvédii öntudatnak a lelkiismeret prizmáján keresztül utat kell törnie, mert csak úgy vitathatjuk .ki a jelentőségünknek megfelelő szabadságot, amely egyúttal összes polgártársaink polgárjogainak, sőt az á'llamalkotmán.ynak is egyik legfontosabb biztosítéka.

Meg kell mozdulni az egész iigyvédtársadalomnak, hogy kiemelje magát abból á jogi megalázottságból, melybe mostoha törvényes rendelkezések taszították. Mert lehetetlen, hogy elavult ókori jogelvek szerint lehessen a mi életünket szabályozni, lehetetlen hogy capitis deminutiora emlékeztető módon fosztassunk meg úgy a kamara keretén belül, mint a közéletbeli jogainktól, hiszen, ha ezen káros fejlődést fél nem tartóztatjuk, úgy felelősek leszünk azért, hogyha a jogeszme egyéb téreken

csődbe jut.

(18)

18 F-- Ü , G , G E T L E . y C G y V E B Büszkén vállalhatjuk az ódiumot az új rendtartás korlátozó és jogfosztó intézkedéseivel szemben törvényes kiállásúnként, mert ¡kritikánkat az idő már eddig is igazolta. Az utódállamok gyorsan leszámítolták a mi numerus clausiusiunik nekik való előnyeit.

Sietni kell -mindent jóvátenni, míg nem késő.

A magyar kultúrfölény, minit történelmi valóság nem szenvedhet csorbát egy

•elhamarkodott és szűk horizontból született törvény alkotmány által. A magyar nemzet jogos nemzetközi követelése a jogegyenlőségért nem kaphat itthon' halálos -sapást azáltal, hogy a- jogegyenlőséget saját polgárainkka'l szemben sem alkalmazzuk.

Ezek miatt az elgondolások miatt az ügyvédi kamarai választásoknál -tulaj- doniképpen az egész ügyvédi karnak egy pártba kellene tömörülnie, ez a fellépés

•mindenfelé imponálna és alkalmas volna arra, hogy reparáltassék a helytelen ügyvédi rendtartással szenvedett magyar presztízscsor-ba. Tegyük félre ennél a választásnál a -klikkek külön legtöbbször szerény érdekeit, legyünk egyszer a saját hivatásunk védelmében is olyan- erélyesek és ellenállhatatlanok, mint amilyenek -.ügyfeleink képviseletében szoktunk lenni. Szólaljon meg bennünk a lelkiismeret és mutassuk meg azt, hogy az ügyvédi ön-tudat nem halt meg és hogy a jogeszme körüli harcban a társadalom bennünk nem csalódhat.

Itt az alkalom, mert a választás eldönti jövő sorsunkat és egyben a még élő ügyvédi öntudat képesség-próbája is lesz.

Dr. Kussbacli Ferenc

J ö n ! J ö n ! J ö n S

i f f e l ő s z ö r ! Ó r i á s i s z e n z á d é l M á r raaecpmioxclulfl:! M á r f ö n I

# #

C l « T Ba#iáIk«J azoknak, akik E J Ul l i l j a u u l önmagukat jelölik E l a w R a # i 4 l a « l azoknak, akik K I & L U Í J t í P S l szintén akarnak

Vége a kinevezési rendszernek,

mert már mi kineveztük magunkat

Vé&e a tisztségek és tagságok osztogatásának SfíiSfíS.

OrrriásM sxenxücló !1! Nem csalás ! 1 í Nem ámítás ! i

(19)

F Ü G G E T L E N Ü G Y V E D

Bevezetés.

(líd.) Nincsenek közhelyek. Mindig attól függ, hogy hol, mikor, hogyan mon- dunk valamit. A jól elhelyezett szólásmöndások, idézetek sose hatnak közhelyekként.

A CÉL:

Sokfelé és állandóan hallunk beszédeket, amelyekből a jól alkalmazott, a meg- győzés erejével ható idézetek hiányoznak. Mindent helyettesítenek a megfelelően el- helyezett citátumok. Ezért hasznos célt vélünk szolgálni, amidőn azok számára, kik

szívesen hallatják magukat, kis vademecumot bocsájtunk rendelkezésre.

AZ ANYAG:

Kisközgyülésen a vezetőség ígéretére válaszolva: Nemcsak gyermekeket- áltatnak mesékkel. (Lessing: Nathan der Weise.)

Lehurrogják a szónokol, hogy túlságosan kritizál. Minden elhallgatott igazság méreggé válik. (Nietzsche.)

Amikor az elnökség mereven ragaszkodik álláspontjához: Mindenki tévedhet, de csak a balga ragaszkodik tévedéséhez. (Cicero.)

Amikor nagyon magunkra maradunk: Társakat keres az alkotó. A vele alko- tókat keresi az alkotó, azokat, akik új értékeket új táblákra ínnak. Társakait keres az alkotó és vele-iaratókat. (Nietzsche: Zarathustra.)

Mézes madzaggal kísérli meg a hatalom, hogy magához édesgessen: Másokba vetett hitünk elárulja, miben szeretnénk önmagunknak hinni. A barát után. epedő vágyunk a mi árulónk. (Nietzsche: Zarathustra.)

Saját embereink hurrognak le: Jobb, ha csalán vagy barátod oldalán, semmint merő visszhang. (Emerson: Barátság.)

Barátot tartani: nagy fényűzés... Nem azért költséges, amit értük teszünk, hatnem, amit reájuk való tekintettel elmulasztunk. Ezáltal énünk sok szellemi csírája nyomorodik el bennünk. (Ibsen.)

Amikor védekezünk, hogy nem járunk az esti vendéglői összejövetelekre: A barátság, melynek csalc a bor a komája, hamar 'elenyészik.

A másik oídalon is van igazság: Szabad az ellenségtől is tanulni. (Ovidius:

Metamonphoseo n.)

Jól oda kell mondani: Lehetetlen, hogy az igazságtalannak, esküszegőnek, haziugnak tartós legyen a hatalma. (Démostlienes.) •

Lássa be a vezetőség, a másik oldalon vannak a gerincesek: .Meguntam már, hogy rabszolgákon uralkodjam. (Nagy Frigyes.)

Az idősebbek terrorja ellen: Az aggkor több redőt von szellemünkre, mint arcunkra. (Montaigne.)

Köpönyegforgatás esetére: A legrosszabb rab^zoilgiaság, ha tulajdon gondo- lataink rabszolgái vagyunk s, azoknak áldozunk fel mindent (Romáin Roland: jean Ghristophe,)

És végül a másik párt távbeszélőire: A szónokok gyakran mélységüket ter- jengősségükkel pótolják.' (Montesquieu.)

És legeslegvégiil: A prófétániák nincsen tisztessége az ő hazájában

(20)

20

F Ü G G E T L E N Ü G Y V E D

g f ? e

Z Ó L

A P 1

A

a budapesti Ügyvédi Kamara 1937. október hó 18-án kezdődő választására.

a ) V ó l a s z t m ó n y i t a g o k : Dr. Baktay Albert

Dr. Ballagi Ernő Dr. Beregi Endre Dr. Bodor Géza Dr. Brózik Bódog Dr. Vitéz Dengyel Ernő Dr. Dvorcsák Antal Dr. Endrényi Tivadar Dr. Earkass Béla Dr. Feigíer Károly Dr. Gál Jenő Dr. Győri Ákos

Dr. Hódy János Dr. János Áron Dr. Kadosa Marcet Dr. vitéz Kossuth Ferenc Dr. bedöi Markos Sándor Dr. Martíny Pál Dr. Moskovits Mór Dr. Nagy Emit Dr. Nyári Miklós Dr. Oppler Eemil Dr. Pályí Gyula Dr. Petheö Béla Dr. Pető Ernő

Dr. Bálint Artúr Dr. Bessenyey László Dr. Bürger Károly Dr. Géber Mihály,

Választmányi póttagok;

Dr. Göttche Ervin Dr. Lenk Hugó Dr. Sik Miklós ' Dr. Sternberg Géza

b) T i s z t i k o r : Elnök : Dr. Kövess Béla

Elnökhelyettesek : Dr. Blauner Mór

Dr. alsóviszokai Gerlócz.y Endre

Főtitkár:

Dr. Melczer István

Titkárok:

Dr. Ács Jenő (budapesti) Dr. Bályka Zoltán

FőíjgyésK:

Dr. Grunhut Ármin

Dr. Rendi Sándor Dr. szlavnicai Sándor

Árpád

Dr. Schweiger Béla Dr. Sommer József

Dr. Szitasji Ferenc Dr. Timár Dezső Dr. Uhlwurm Ödön Dr. Vadász Béla Dr. Váradi Imre Dr. Wagner Károly Dr. Wenczel Árpád

Dr. peszerényi Szilágyi Dezső

Dr. Toffler Artúr Dr. Vargha László Dr. Wagner György

(21)

F Ü G G E T L E N Ü G Y V f f i B 21 Ü g y é s z e k :

Dr. Gaár Jenő

Dr. vítéz Mátyásfalvy (Glatz) Erich

Dr. Sirnonyi Lajos Dr. Varaimai 'István Dr. Vclccrdy Géza

Pénztáros ; Dr. Lukács Imre

Pérwíároshelyetfes:

Dr. Vida Gyula

Ellenőr:

Dr. vitéz Ménsáros Zoltán

c) Fegyelmi bírósági tagok Dn Ábrahám Mózes

Dr. Barakonyi Jenő Dr. Bcrnharát Emil Dr. beczkói Biró László Dr. vitéz Botond Béla Dr. ]ulesz Jenő Dr. Iiayos Béta

Dr. Kertész Adolf Dr. Kramer Emil Dr. Lénárt Egon Dr. Osztem Lipót Dr. vitéz Pethö Zoltán Dr. Pénzes Mihály Dr. Porubszky György

P ó f t a g o k :

Dr. Rendes Ervin Dr. Szatmári Ferenc Dr. Székely Adolf

Dr. Torzsay-Biber Gyula Dr. Vályi Lajos

Dr. Vizkelety Imre

Dr. ifj. Balázs Dezső Dr. Bartholomaeidesz

Béla

Dr. Berciin Kálmán Dr. Böhm Ferenc Dr. Győri Emil

Dr. Privitzky Endre Dr. Steinitz Jenő Dr. Szentiványi János Dr. ifj. Vas Imre Dr. Vidovich Ödön

cl) Ö s s z e f é r h e t e t l e n s é g i b i z o t t s á g i t a g o k ; Dr. hunyadvári Arányi László

Dr. óvári Fodor Lajos Dr. Linksz Jenő Dr. Sallai Ábrahám

P ó t t a g o k :

Dr. vitéz Dobay Zoltán Dr. Kerekes Sándor

(22)

22

Az Ügyvédi Rendtartás tervezetének, majd a javaslatának a tárgyalásakor általános felhördülés és tiltakozás hang- zott el minden oldalról az ellen a szán- dék ellen, — amely azután a törvény 57. §-ában minden tiltakozás ellenére is megvalósulást nyert —• hogy az ügyvéd a névjegyzékből törlendö, ha ellene a csődnyitást elrendelték, vagy a csőd- nyitást vagyonhiány miatt megtagad- ták. 1 1

Amikor mégis törvénybe iktatták ezt a végzetes rendelkezést, azt hittük, hogy az ügyvédség ennyire egyhangú és eny- nyire felháborodott tiltakozása után nem igen fog kolléga akadni, aki kar-

társa ellen; a nyilvánvaló rosszhiszemű- ség esetét Kivéve, a törvénynek ezzel a fegyverével éljen H.iszen a hitelező érdekeivel is nyilvánvalóan ellenkezik, hogy adósát a valahai fizetés remény- ségétől is megfosszák és így a hitelező egészen bizonyosan soha többé ne jut- hasson a pénzéhez. Ilyen eljárásnak a célja nem lehet egyéb, mint a vak bosz- szú és az olctalan rombolás; egyik sem méltó a logikusan gondolkodó ember- hez és annál kevésbbé egy ügyvédhez, aki kartársával áll szemben. Most panasz érkezett hozzánk, egy valóban szegény, helyesebben sajnálatosan el-

F Ü G G E T L E N Ü G Y V E D

Jé liarisifá 1

igen olcsón vehet

Baksaf és Siré

cégnél

B E L V Á R O S

Sütő-utca 2 a

Telefon; 18-13-20.

szegényedett kolléga részéről, hogy egy jómódú és nagyjövedemü kartársunk beígérte neki ennek a fegyvernek a használatát. Kijelentette, hogy a saját zsebéből leteszi az összeget, amely a csődeljárás megindításához kell és meg- kéri a csődöt. Megfenyegetett kollégánk, aki a kilakoltatás és transzferálás állan- dó veszedelme között él és ötödmagá- val valóságos táplálékgondokkal küzd, semmiféle presszió nyomása alatt sem tud fizetni. A csödkérés tehát máris azt jelenti, hogy törlik a Kamara névjegy- zékéből. A. hitelezőt képviselő kartár- sunk óriási felelősséget vesz magára, ha valóban megteszi, amivel fenyegető- zik és óriási felelősséget vesz magára mindenki, aki —- a kíméletet nem ér- demlő és a megtorlást kihívó nyilván- való rosszindulat esetét kivéve • - a behajtásnak ehhez a módszeréhez fo- lyamodik.

400,000

1» úmíM^u km&s má$

s tófej«.

keoMáik Sort/»gpáraA: IP®8®^

Egész P 28.— Fel P 14.- Negyed P 7,—

JJköUA Ua

Budapest, IV., Szervita-tér 3,

¡Rendelés hvnhiSIiipon vagy pottmtialványon.

Telsían : 150—961, 182—066.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :