Bévezetés a' siketnéma oktatásmódba, a'szerént a' mint azt Párisbann De L'Epée apátúr előadta. A vátzi kir. magyar siketnéma intézetről szólló tudósítással, és egygy rézmetszettel

Teljes szövegt

(1)

B E V E Z E T É S

A '

SIKETNÉMA

O K T A T Á S M Ó D B A , a ' s z e r é n t

a ' m i n t a z t »

\0*£-k R I S B A N N v

yfkjJWÉE.

APÁTÜR

•: • .i e l ő a d t a .

A ' VÁTZI KIRÁLYI M A G Y A R SIKETNÉMA

<<- . I N T É Z E T R Ő L

#

J N * Ó 1 1 Ó

Ó S Í T Á S S A L ,

,É S

E G Y G Y R É Z M E T S Z E S S EL»

E L S Ő MÉSZ.

h M A G Y A R N Y E L V H E Z A L K A L M A Z T A T T A

M E S Z L É N Y I M O L N Á R J Á N O S ,

E L S Ő T A N Í T Ó J A . PESTEN A ' , T r a t t n e r M á t y á s ' L e t f l i v e i , i g i S ,

(2)
(3)

Ü L

IT ^ • * -

jm

M É L T Ó S Á G O S N A G Y S Á G O S É S

F Ő T I S Z T E L E N D Ő

KÁMÁNHÁZY • LÁSZLÓ

Ú R N A K , V-

I S T E N ' K E G Y E L M É B Ő L A '

V Á T Z I M E ( \ t E*

P Ü S P Ö K É N E V

E S

A ' M A G Y A R S Á G ' K Ü L Ö N Ö S K E D V E L L Ő J E N E K ,

K E G T B. g

PÁRTFOGÓ U R A M N A K .

(4)
(5)

MÉLTÓSÁGOS PÜSPÖK ÚR!

N A G Y S Á G O S U R A M !

T Á S N Vakmerőséggel vádol­

tathatnék, nagyságos és díszes N E ­ V E D E T ezen kevés levelii Munkátska eleíbetenrií mérészelvénn; ha gyafc- rann édes Gyönyörűséggel nem ta­

pasztaltam volna, hogy T E M J É L - T ó s Á o o s P ü s p ö J i Úr y a* Királyi Magyar siketnéraa Intézet eránt, kü­

lönös atyai Hajlandósággal és Szíves­

séggel viseltetni méltóztatol, és ha nem tudódna továbbá az is közönsé­

gesein ; hogy nintsen olly Tárgy , bár minemű tsekélynck látszik is a z ,

(6)

V I

a' mellyre T E M É L T Ó S Á G O S P ü B Ö K , Ü B. , jeles Figyelmetességedet, és Gyámolításodat ki ne terjesztenéd, mihelyt az vagy a' H A Z A 1 ; vagy pe-

dig az E M B E R I S É G ' Boldogságát eléraozdítja.

A ' Te felséges Példád M É L T Ó , S Á G O S P Ü S P Ö K Ú R , mellynéi fog?

va szünetnélkfilvaló Törekedéssel s fáradhatatlan Buzgósággal munkálod jtí)K$ H A Z Á N K N A K , és a' s Z E N - V E D 6" E M B E R I S É G N E K Boldogi tását, 's mellyet T E benned kjki mék fáim tsudál és tisztel, arra bír4 enges

(7)

met, hogy ezen fényes és ditsöséges Példádat , gyenge Tehetségem sze­

rént én is kövessem.

Ezen Indítóokok bátorítanak en­

gem'arra, hogy Igyekezetemnek je­

lenvaló Gyümöltsét, legmélyebb Tisz­

teletemnek eloszolhatatlan É r z é s e , és ennek legbuzgóbb Kinyilatkoztatása mellett M i L T ó sÁ Go s P Ü S P Ö K Ú R N E K E D ajánljam Alázatosság­

gal, mivel ezennkívüi ki se gondol­

hatnék egyébb M ó d o t , a' melly által hálaadó Érzésemet, azon számtalan

Jótéteményekért, a* melly.ek<t TŐ,-

(8)

íny

L E D gyakrann vevék, a'Világ előtt jobbaim kimutathatnám.

Ezen Munkátskára fordított Igye­

kezetemnek gazdag Megjutalmaztatása az lészen, hogyha T E M I L T Ó S • Á- G Q s P t t s p ö k Ú R , ezen Munkássá­

gomat , kegyes Megtetszésedre nem eges/cnn méltatlannak ítéled*

Erős Bizodalommal hiszem,hogy ezen buzgó Ajánlásomat azért is ke­

gyes Szívvelvéended, mivel az egész Nemes M A G Y A R N E M Z E T N E K kimondhatatlan Vigasztalására szolgál

4|i ha tapasztalhatja,hogy a Főméi-

(9)

íóságok is elfogadják az efféle Ajánlá­

sokat , és hogy í g y édes anyai Nyel­

vünk' Pallérozását)ann , és a nemze­

ti Literatúrának Elémozdításábann „ Nemzetünknek Ditsöségére , ők is fog-?

lalatoskodnak.

Végtére , mivel T E . M Í I T Ó- S Á G O S P Ü S P Ö K Ú ? nagyszívftleg megengeded, hogy e?tsekély Munká­

mat, díszes N E V E D Fényjével éke­

síthessem fel, azért a' nemzeti Lite­

ratúrának Gyarapodását régólta óhajt-?

va váró H A Z A magasztalhat T E -

&. E D ' iilöenn, tőlem pedig; fogadd

(10)

el híres Hazafmságodért, igaz Szív*

böl származó 's hálaadó Köszönetemet, és légy a'felöl meggyőződve hogy

Gyönyörködéssel leszek Eletem utói*

só Pertszentéséig N E K E D ' M É L T Ó S Á G O S P ü s p ö k ÚR

9

V Í T Z O T T I i . Jan, i 8 i s ,

leglusseM) Szolgád Mefzlényi Molnár János.

(11)

f w r ^ w warn * * ^ * > m

ELŐL J Á R Q B E S Z F D ,

J E z e n Első Rész az egész Oktatásnak Fun-*

^amenlpmát, v a g y a z t a' Módot f o g l a l j a m a - gábann, a' m e l l y szerént a ' Siketnémák & ' Betűmegesmérést , a z írást , a ' külömbféle Szók' * N e m e i t , a' Kimondást és a* Szám- yetés' Kezdetét, megtanulják,

A z első S z a k a s z , m e l l y a' Siketnémaok^

tatásról általjábann, v a g y a n n a k Megkíyán- tatóságáról és Lehetőségéről szóll, azért b o -

tsátódott-elő ) m i v e l a z n a g y Világosságot J e r j e s z t , a z után.na Következendőkre', és e g y ­ s z e r s m i n d mégis győzi mindjárt e l e i n t e Té­

velygéseikről a z o k a t , a' k i k a z t h i s z i k , h o g y a' Siketnémák' Oktatása l e h e t e t l e n , f e l e t t e b a j o s , v a g y p e d i g éppenn h a s z o n t a l a n D p ^ o g légyen.

* ) Szók az egygyes D o l g o k n a k Képeit, S z a v a k elletjbenn, a' világos Értelmeket adják-elö.

(12)

.1 CS \&&fpwtf r^tvrj-^tr

Igazságtalanság v o l n a u g y a n tapasztalat­

l a n E m b e r e k n e k , e z e n tévelygő Vélekedést m i n d a d d i g vétekül tulajdonítani, míg a z e l ­ lenkező Dologról m e g n e m győződtettek; a<

z o m b a n n már a z o n n m'éltánn l e h e t tsudálkoz- n i , h o g y a' szép Tudományokbann jártas Férjfiak i s ostromolják a' siketnéma Taní­

tásmódot, és a' Siketnémák' Előmenetelét ár­

t a l m a s n a k inkább, m i n t s e m h a s z n o s n a k l e n n i vitatják.

M a j d kimutatódik alább nyilvansagosann«

h o g y a' józan Okosság, sőta' Tapasztalás ís e l l e n e m o n d , az i l l y e n Férjfiak' Vélekedései­

n e k , annáiinkább, m i v e l éppenn a k k o r , a ' midőn a z t erősítik, h o g y külömbféle Szók és D o l g o k vágynak, a' mellyekről e z e n Taní­

tásmód szerént , semmiféle nézhető JVJeges- méréseket se' l e h e t a' Siketnémáknak t u d t o k - j r a a d n i ; m a g o k magoktól is megtagadják m i n ­ dennemű afféle Megfogásaikat , a ' m e l l y e k e t b i z o n y o s a n n ó'k se szerezték-meg, a ' p u s z t a Hallás által.

E g y g y különös M u n k i t s k a , m e l l y m i n d ­ azáltal akár m i k o r i i elég koránn f o g m e g -

(13)

13 j e l e n n i , ( m i v e l b i z o n y o s Tévelygéseket i n ­ kább meggyőz a* véghezvitt D o l o g m i n t s e m a' p u s z t a Szó) m a j d megtzáfolja a m i n k I d e - jénn, a z i l l y e n E l l e n f e l e k n e k hibás Véleke­

déseiket.

E z e n Emlékeztetést azért v a l a szükséges előre betsátani , n e h o g y némeüyek , a z o n h a g y T e k i n t e t által, a" m e l l y et b i z o n y o s T u ­ dományok' Határaibann s z e r e z t e k m a g o k n a k glragadtatvánn, H a t a l o m s z a v a i k a t v a k u l , a' Sikemémaoktatás' Mesterségére h , k i t e r j e s z - szék.

A z o m b a n n talán n e m O k nélkül remény, l e m , h o g y e z e n jelenvaló rörid Lerajzolás h kieszközli a z t , a* m i t alább bó'venn m e g " f o ­ g o k m u t a t n i , a z a z ; semratvéteszi m i n d a z o ­ k a t a* Megtámadásokat, a' raellyek eaen Ta»

nításraód e l l e n tevődhetnek, $őt még a n n a k is Bizonysága l e s z s z , h o g y a z efféle Oktatás által % a' Nyelvtudomány b a n n éppenn otíjr h a s z n o s Előmenetelt t e h e t n e k * Sikclaémák i s , m i n t a' Hallón, és Beszéllek , tsak *' T«*

eítóbann n e hibázzon a z Ügyesség ét Békm-

(14)

1 * > M ^ M B I M * ^

aégestűrisj á' Tanúlóbann p e d i g a ' Fogható*

ság és Szorgalmatosság.

E z e n Munkátska a z o n szerentsétlen Gyet' toekek' Hasznára kéfzűlt, a1 k i k különös O b tatásmód nélkül, m i n d a z Errtberiségre éj e m b e r i Társaságra, m i n d p e d i g a ' Religiórá nézve i s , szánakodásraméltó Tudatlanság*

b a n n töltik e l Éle thapjáikat,

Bár t s a k o l l y Érzékenységgel teííyés Érrb b e r e k ' K e z e i b e j u t h a t n a e z e n Munkátska , a k i k kiváltképpenn a z o n n i g y e k e z n e k , h o g y ' szenvedő Embertársaikat boldogíthassák, a*

k i k következőleg V a g y o n jóknak v a l a m i t s e - k e ' l y Részetskéjét szívesenn fordítják fogható

Tanulók' Gyámolítására j és o l l y Oktatás­

módra , m e l l y a z e m b e r i Társaságnak Elő*

m e n e t e l t , a" munkás Kereszténységnek Mél*

tótígot, a ' Hazának H a f z n o t , a' Kitalálójá­

n a k Nagyrabecsülést, a' jóltévő Felséges U J / r u n k n a k FERÉNTZ Tsászár, és Királyunk­

n a k p e d i g ; a' k i e z e n Tanításmódot a t y a i Gondoskodással, a' m i édes Hazánkba i s bé*

h o z t a , ét a z t Királyi Bőkezűséggel j o b b és j o b b Lábra állítja , örökké fennmaradandó

Dksöséget szerez.

(15)

F O G L A L A T .

E L S Ő S Z A K A S Z .

A ' SIKETN'ÉMAOKTATÁSnÚL Á L T A L J jCß A N N .

I . K i k neveződnek Siketnémáknafc?

J I . A ' Némaságnak O k a i .

I I I . Miképpenn l e h e t m e g t u d n i , h a ralóbann siketnétna-é v a l a m e l l y Gyermeki I V " . N e m egygyenlő a* Siketnémákbann a*

Siketség.

V " . A ' fzületett Siketném&kbann f i n o m a b b a * Érzék.

V I , M i Módonn tanúlják-meg a ' Hallók a"

N y e l v e t ?

V I I , H o n n a n n v a n a z , h o g y a ' f z Q l e t e t t s i k e t G y e r m e k e k ' Megeimérései, a ' Halló' kénál »okkal uttíbbvalók ?

(16)

10

VIIÍ. A ' J e l e k n e k Külömbözőségei, á* met<

l y c k által a z E m b e r a ' m a g a G o n d o - lätjait és Érzéseit mégérzékítheti.

I X . M e l l y i k a* Siketnémáknak tulajdonkép.

pennvaló h a s z n o s Oktatásmódja?

X . A ' Megfogásokról, és a z o k n a k M e g j e g y e ­ zéseiről.

X I . Á' Siketnémákat különös Módonn szük­

séges o k t a t n i . ' <

X I I . Lehető a' Siketnérnák' Oktatása-.

M Á S O ' D Í K S Z A K A l i

A ' B E T Ű K T A N Í T Á S X R Ó L Í

I . A ' Kéziábécé általvald Betűkmegesmérésé- ről.

I I . A ' Betűknek, jelentő Szókba való öszvé- rakásáról.

I I I . A z írás' Oktatásáról.

H A R M A D I K S Z A K A S Z .

A ' B E S Z É D ' R É S Z E I B Ő L .

I . A * változó Beszédrészeiről, . A . A z Igékről.

1 .

(17)

1 . a ' Személyekről.

2 . a z Időkről.

3. a ' Módokról.

4 . a ' Jelentésekről.

5. a z ígék' Hajtogatásábann való G y a ­ korlásról.

B . A ' N E V E K B Ő L .

l . a ' Nevekről általjábann.

a. a ' Számokról.

3. n z Ejtésekről.

4 . a ' Magábannérthetőkról.

5 . a ' Mássalérthetőkről.

a ) a' Mássalérthetőkről általjábann.

b ) a ' Mássalérthetőknek gráditson- kéntvaló Egybehasonlításáról.

e ) a ' Számlálószókról,

d ) a' Mássalérthetőkből készült M a - gábannjrthetőkről.

6 . A * RéfzesúlökrőL

7. A ' Névmássairól. "

a ) a' Névmássairól általjábann.

b ) a' fzemélyes Névmássairól.

c ) a' Bírást jelentő Névmássairól.

d ) a* mutató Névmássairól.

e ) a' kérdező Névmássairól.

f ) a viszszahozó Névmássairól*

B

(18)

g ) a ' viszszáló Névmássairól.

h ) a ' nemhatározó Névmássairól.

i ) a ' F e l e k e z e t ' Névmássairól.

8 . A ' Ragasztékokról.

I I . A ' nemváltozó Beszédrészeiről.

A . A ' Szórészetskékró'l általjábann.

B . A z Elölutóljárókról.

C . A ' Határozókról. - D . A z Egygyüvéftjglaiíóktót E . A ' Közbevetőkről.'

N E G Y E D I K S Z A K A S Z .

A ' K I M O N D Á S T A N Í T Á S R Ó L .

I . A'Kimondásról általjábann.

I I . A ' Főhangzók' Kimondásáról.

• I S , A z Alhangzók' Kimondásáról.

A . A z Alhangzók' külömbféle H a n g j a i ­ ról átaljábann.

B . A z Ajakhangokról.

C A ' "Nyelvhangokról.

D . A ' Foghangokról.

E . A ' S*ájpadláshangofcr61.

F . A ' Tüdőhangokról.

I V . A z Olvasásról és Szóllásról,

V. A * Szóllóefzközöknek p u f z t a Mozgatására lehető írásról.

(19)

Ö T Ö D I K S Z A K A S Z , A * SZÁMVKTÉSJRÓ'JU

I . Számolásrúi.

I I . A z öfzveadásról.

I I I . A * Számkivevésről.

I V . A ' SokasításróL V . A z Elofztásrúl.

T U D Ó S Í T Á S .

A* Királyi M a g y a r Siketnéma Intézetről,

(20)
(21)

E L S Ő S Z A K A S Z .

A ' Siketnémák' Oktatásáról általjábann.

I . K I K N E V E Z Ő D N E K S I K E T H É M Á K N A K .

j^S E M U K N A K o l l y E m b e r e k neveződnek, a ' k i k b i z o n y o s terméfzeti Hibájok m i a t t n e m fzóllhatnak. A z i l l y e n Némák kétfélék úgy­

m i n t ; H a l l ó n é m á k és S i k e t n é m á k . A ' h a l l d E m b e r e k ' Némaíágát többféle D o l g o k okozhatják. Némellyekbenn m e g - vágynak a' Hallótehetségek , N y e l v e k , éi másegyébb Szóllóeízközök, d e a z I n a k e l r e n -

delése , általjábann v é v e , úgy öfzve v a n b e n n e k z a v a r v a , h o g y Tehetségeiknek illendő' Hafznát n e m v e h e t i k .

(22)

A z i l l y e n e k józan e m b e r i Éfz nélkül szíj.

kölködnek, többnyire eszelősök, ostobák és e s z e v e s z e t t e k . E z e k közül f e l e t t e g y e n g e né- m e l l y e k n e k a' T e s t e , úgy a n n y i r a , h o g y az o t e s t i Gyengeségek , .még a' Szóllóeszkö- z e i k r e is k i t e r j e d , következőleg ügyetlenek i s a z izekszeréntvaló (drticu'ätus^) H a n g o k ' Kimondására. .Megfosztódhatnak némellyek

a' F e j e k r e történt Ütés vágy Vágás által i s , a' Szóllástól v a g y rövid Időig , v a g y p e d i g többnyire a z Elejék Végéig.

A z efféle Némák bé n e m vévó'dhefriek a' Királyi siketnéma Intézetbe , m i v e l a z ,

egyedül t s a k a' n e m halló Némák, v a g y S i ­ ketnémák Számára állítódott-fel.

S i k e t n é m á k n a k p e d i g o l l y E m b e r e k neveződnek, a' k i k v a g y Hallás nélkül jöttek a' Világra, v a g y p e d i g a' k i k már k i s G y e r m e k K o r o k b a n n , minekelőtte még a ' Szóllást m e g ­ érteni, és a' Szókat k i m o n d a n i megtanulhatták v o l n a , m e g f o s z t a t t a k u g y a n a' Hallástól, d e mindazáltal a' k i k b e n n a' többi Érzékek és Szóllóeszközők megmaradának a terméfzeti tökélletes Állapotjokbann.

(23)

I I . A ' NÉMASÁGNAK O K A I .

A z E m b e r e k n e k l e g n a g y o b b Része h e l y ­ telenül vélekedik a' Némákról, a z t képzel- vénn; h o g y a' Szállás* Hijjánossága v a g y a*

N y e l v n e k , v a g y p e d i g másféle Szóllóeszköz- n e k Hibájától v e s z i Eredetét, h o l o t t nyilván- ságos a z , h o g y a' Némaságot egyedül t s a k a' Hallás' Fogyatkozása o k o z z a .

M e r t a' k i h a l l , egéséges és józan e m ­ b e r i Éfzfzel bír, a z s o h a se l e h e t tökéllete- s e n n néma , ámbár v a l a m e l l y Szóllóeszköz nél­

kül szűkölködik i s . M e r t h a a' Szóllónak v a g y éppenn n i n t s e n N y e l v e , v a g y p e d i g h a a z o l l y erőtlen» h o g y a ' Szóllásra tellyesség- g e l ügyetlen is : a z még s e gátoltathatik. m e g a n n y i r a , h o g y némelly S r ó b a n ^ k a í , úgymint:

az úgy n e v e z e t t Ajak-Tüdő*és-Torokhango­

k a t k i n e m o n d h a s s a . Hasonlóképpenn h a v a l a k i n e k N y e l v t s a p j a u i n t s e n , v a g y h a g y e n ­ ge a' T o r k a , v a g y p e d i g h a f e l e t t e öbles a ' Szájpadlása , tehát az hibásann e j t i - k i u g y a n a z o k a t a ' H a n g o k a t , a' m e l l y e k n e k K i m o n -

(24)

dására megkívántató Szóllóefzközök hibáz- n a k ; d c mindazáltal k i m o n d h a t j a a z o n Szó­

h a n g o k a t m i n d e n Akadály nélkül, a' m e l l y ek- n e k Kimondását, a' hibázó Eszköz egyébb- aránt se segítené. A z efféle G y e r m e k e k e t szóvalvaló, és írásbéli Oktatás által a n n y i r a l e h e t v i n n i , h o g y sokféle h a s z n o s D o l g o k a t , n e m tsak megérthetnek, h a n e m még a l k a l - ' m a s i n t hallhatólag és érthetőleg fzóühatnak

i s , h a o l l y .Tanító által oktatódnak, a' k i a' jSzóllásnak Mozgómívét ( M e c h a n i s m u m ) jól esméri, és n e k i e k szembetűnó'leg m e g m u t a t ­ h a t j a , miképpenn k e l l a' Szóllóeszközöket használni , e n n e k v a g y a m a n n a k a ' H a n g ­ n a k hallható és érthető Kimondásakor.

D e a* Síketnémákkal ellenkezó'képpenn v a n a' D o l o g , m e r t ők különös Oktatás nél­

kül, mindennemű N y e l v r e nézve örökre Né­

mák m a r a d n a k . ' M e r t m i v e l semminemű Szó­

h a n g o t n e m h a l l h a t n a k , hát természetes a z , h o g y a z t n e m követhetik , n e m próbálgat­

hatják, és következőleg semminemű N y e l v e t se tanúlhatják-meg befzélleni a' p u f z t a H a l ­ lás által.

(25)

Tudvánn e' szerént a ' Némaságnak Ö- k a i t , kerííljük-el v e s z e d e l m e s Gyógyítások­

k a l , Elektrizálásokkal és fájdalmas K u r u z s o - lásokkal, a' siketnéma G y e r m e k e k e t kínozni, meggondolvánn e g y s z e r s m i n d a z t i s , h o g y az efféle Próbatételek , ő reájok nézve n e m t s a k n e m h a s z n o s a k , sót e l l e n b e n n f e l e t t e is ártalmasak, m i n d az Egéségeket, m i n d p e d i g a' l e l k i T e h e t s e g e i k e t tekíntvénn. E n n e k Igazságát annál bátrabbánn e l l e h e t h i n n i , m i v e l míg eddig semminemű h i t e l e s Példá­

v a l se bizonyítódhatott - m e g , h o g y v a l a h a v a l a m r l l y született S i k e t idősebb Korábann h a l l o t t v o l n a .

A r r a ösztönöz u g y a n m i n k e t a" Termé- f z e t m a g a , h o g y hasonló szomorú és k e s e r ­ v e s Történetekbenn Segítségről g o n d o s k o d ­ j u n k , d e a k k o r is értelmes O r v o s o k h o z , n e m

p e d i g t u d a t l a n kontár Kuruzsolókhoz k e l l f o ­ l y a m o d n u n k , M e r t mennél t u d a t l a n a b b a ' Kenőfenő, annál vakmerőebbenn f o g a ' M u n ­ kához. A z o l l y a n egyszeribe felfzabadítja a' N y e l v e t , a z a z ; némelly N y e l v i n a k a t , v a g y Hártyákat tüstént e l v a g d a l m i n d e n h e l y e s O k , és jó Következés nélkül, a ' n y o m o r u l t Néma

(26)

2 6

nák k e s e r v e s Fájdalmára. V e i s z Várossábann n e m i g e n régrenn történt, h o g y e g y v a l a k i o l l y eró'senn 's a d d i g elektrizáltatta n y o l l z esz­

tendős fzép és épp siketnéma Leánykáját, míg ó'tet egészenn Nyomorékká t e t t e .

: A z efféle Kínzások által tökélletesenn a U . kalmatlanokká tévődnek a* szerencsétlen S i - ketnémák, a* Szóllás' Megtanulására.

I I I . M I K É P P E N L E H E T M E G T U D N I , H A V A L Ó B A N N S I K E T N É M A ^ - É V A L A -

M E L L Y G Y E R M E K ?

A n n a k Megtudására, h a valóbann s i k e t - néma-é v a l a m e l l y G y e r m e k , egyedül t s a k a z ő Hallását szükséges Próbára t e n n i . H a v a ­ l a m e l l y G y e r m e k két v a g y három efztendős Koráig s e m m i t se' m o n d - k i értbetőleg, és a z előtte k i m o n d o t t H a n g o k a t , Szótagokat és Szókat n e r o követi, utánnunk n e m m o n d j a ?

k i , egyébbaránt egéséges , vidám, friss és épp lévénn, tehát a k k o r a ' G y e r m e k * Háta megé áll az E m b e r , ég o t t t s e n g e t , sípol v a g y p e d i g a Nevénél f o g v a szóllítja Őtet, h a már e z e n T s e l e k e d e t e k n e k többfzöri Megújí­

tására s c ' f i g y e l m e z a' G y e r m e k , tehát a k k o r

(27)

*7 bátrann ítélhetni felőle, hogy Ő bizonyosanm siketnima légyen. Azombann az előfzámlált Ttelekedeteknek Véghezvitelekor, arra kell flflcéppenn vigyázni, hogy a' Gyermek" F i ­ gyelmet ességét ne okozhassa vaHamelly köri- lötte, mellette, vagy pedig Háta megett lévő Dolognak Megrendelése vagy Szellője, mivel ezekre a' valóságos Siketnéma is figyelmezni fzokott, és úgy a' valóságos Siketnéma is, hibásann Hallónak ítélődbetne.

IV. NEM EGYGYENI.Ő A' SlKETSÉG, A' Sl~

KETNÉMÁKBANN.

Szükséges azt megjegyezni, hogy a' Si- ketség külömbféle Mértékbenn találtatik a' Siket né mákbann. Némellyek közölök éppenn semmit se' hallanak, mások ellenbenn figyel­

meznek ugyan az erős Hangokra, de »* tuen­

des vagy lassú, fzifzegő és gyenge Hangokat meg nem hallják. Sokak közűlök meghallják az erős Sípolást, Kiáltozást, Dobolást, Ha- rangozást, ét a' Kotsiknak vagy Szckireknik zörgését , arra is feldúlnak, a' honnami A*

Hatig feléjek jön, de ezen Hangoknak több­

féle Nemeit meg nem kutömböztetbettk egy-

(28)

mástól. Vágynak továbbá ollyán Siketné­

mák i s , a' k i k b e n n a' Hallóérzék Időről Idő­

r e , h o l eró'sebb, h o l ismét gyengébb, a z o m ­ b a n n míg e d d i g m a g n e m határozódhatott a- z o n Időváltozás, a' m e l l y Ő b e n n e k a' j o b b v a g y p e d i g r o s z s z a b b Hallást o k o z z a .

H a v a l a m e l l y született S i k e t , v a g y pedig Ifjtíságábann oaegsiketűlt G y e r m e k , némelly

erős H a n g o k a t h a l l i s , a z még se' elegendő v a l a m i N y e l v n e k Megtanulására, m i v e l b e n ­ n e k a' Hallásnak a z o n Finomsága, m e l l y a sokféle gyengébb H a n g o k n a k Megjegyezésére elkerülhetetlenül szükséges, f e l n e m találta­

t i k . Következőleg a z i l l y e n is néma m a r a d , h a e z e n Oktatásmód szerént n e m taníttatik, és e g y s z e r s m i n d t u d a t l a n i s , a' N y e l v t u d o ­ mánynak Hijjánossága m i a t t .

V . A ' S Z K E T N É M Á K B A N N F I N O M A B B A Z É R ­ Z E K .

O l l y finom a' Siketnémákbann a z Érzék, h o g y némellykor méltánn kételkedhetni a ' S i - ketségek felől. M e r t h a v a l a m i K o t s i köze­

lít, a z t megérzik ők a z o n Rengésből, a' m e l - i y e t a' K o t s i o k o z . A k k o r a z A b l a k h o z i s

(29)

39 s i e t n e k , és láthatóképpenn kimutatják J e l e k ­ k e l , h o g y m i c s o d a i n g e r e l t e - f e l ő b e n n e k a' Látás' Kívánságát. —• Ha n a g y Szél támad, menydörög, v a g y a' H a t o k m e g e t t t a p s o l t a - t i k , e g y f z e r i b e k i t e t s z i k a' könnyeim i n g e r e l ­ hető Érzékjek. E z e n Okból e g y f z e r v a g y kétfzer a ' Főidre t o p p a n a ' Lábával, v a g y p e d i g egynehányszor erősebbenn t a p s o l a1 S i ­ ketnémák' Tanítója, m i k o r a ' Tanítványját.

magához hívni, v a g y p e d i g magára f i g y e l ­ m e z t e t n i a k a r j a . A ' reszkető Levegőnek Mozgása , s o k k a l hathatósabbann érdekli ő- k e t , m i n t m i n k e t Hallókat. E n n e k a z , az O k a , h o g y a ' m i Érzékünket a' Hallás' S e ­ rénysége és Ügyessége úgy fzóllvánn elszédíti, v a g y s z i n t e egészenn e l i s n y o m j a . D e való- b a n n élesebbek is l e h e t n e k a'többnyire nyxig- vó Érzékek a' Siketne'mákbann, m i n t a' s o k ­ felé vonódtattak, a' Hallókbann.

V I , MlMÓDONN T A N U L J U K MEG A ' N Y E L V E T ,

M i h e l y t a* Világra fon a' G y e r m e k , e g y ­ f z e r i b e fzámtalan D o l g o k a t lát m a g a kőről, a*

j n e l l y e k e t Idővel egymástól megkülömbOztet- ni is m e g t a n u l j a . Minekelőtte még s^ l a w i

(30)

m e g t a n u l , lát már, e*s m e g i s külömböztet egymástól sokféle érezhető D o l g o k a t , és így megkülömböztető Képzeteket i s f z e r e z h e t ma­

gának a z érzéki Tárgy okról, ámbár azon Szókat, k i n e m e j t h e t i i s , a' m e l l y e k k e l az E m b e r e k , a z érzéki D o l g o k n a k Képzetjeit k i j e l e n t i k .

A ' három hónapos ißyeßme'k, megesmé­

r i már a z Anyját, Atyját, több körülötte for­

golódó Személyekkel e g y g y i l t t , ámbár T a t a v a g y M a m a Szókat k i n e m m o n d h a t j a i s . Ké­

sőbbre megesmér, a'ÍSzobábann lévő D o l g o k közül többeket p . o . a z A s z t a l t , T ű k ö r t ,

A b l a k o t ' s a ' t . B e n n e vágynak u g y a n ezen Tárgyaknak Képei a' G y e r m e k ' Lelkébenn, de n i n t s e n míg a k k o r a n n y i Foghatósága, h o g y a z o n H a n g o k a t i s éfzrevehesáe , . m e g - kulömböztethesse é* haíknálhassa , a ' m e ­ l y e k k e l u g y a n a z o n képbéli Tárgyak m e g -

jégmeződnek.

Idővel klfejtőidzik • a ' halló G y e r m e k n e k Halééízéke sis. Már a k k o r m e g t a n u l j a a \ H a n g o k a t Jqgmiatól m e g k u l o m b f t z t e t n i , 4$

*' t&bb«5íá Hálás atánn Elméjébenn i s j t a r t -

(31)

3 1 ja a z o n H a n g o k a t , a ' m e l l y e k k e l a z E m b e r e k a z o k a t & Képzeteket m e g j e g y e z i k , a' m e l - l y e k a' tőle már megesmért és m e g j e g y z e t t Nézelletekhez hasonlók. ígyp. o . ezen Tár­

g y a k a t ; A s z t a l , K e m e n t z e , A b l a k ' s a ' t . i g e n s o k s z o r megnézte a' G y e r m e k és e z e k n e k Formáját i s jól m e g j e g y e z t e . Már e k k o r v i ­ lágos Képzetet s z e r z e t t magának e z e n Tár­

gyukról, ámbár még a z o k n a k N e v e i t kí n e m m o n d h a t j a , sőt a' N e v e i k b e n n előforduló H a n ­ g o k a t m e g n e m j e g y e z h e t i is. D e későbbre m e g t a n u l j a a' H a n g o k a t i s egymástól megkü- lümböztetni és a k k o r észreveszi, h o g y a' kö­

rülötte lévő E m b e r e k m i n d e n k o r éppenn a z o n H a n g o k a t használják , a* m i k o r a z előtte már régenn esméretes és m e g j e g y e z e t t Tárgyo- k a t , v a g y legalább a z o k k a l megegygyezőket, akarják k i j e l e n t e n i . E k k o r követni próbálja e z e n H a n g o k a t , és végtére «] i s sűl a* Szán­

déka, 's a k k o r e z e n H a n g o k k a l öszvekap- t s o l j a a' megesmért Tárgyakat.

így tanúlja-meg a'halló G y e r m e k , * * Tárgyaknak Képzetjeit hallható H a n g o k k a l öfzvekaptsolni, úgy a n n y i r a , h o g y m i n d e n ­ kor éppenn azon Tárgy j u t Eszébe , m i k o r

(32)

t i g y a n a z t a' Szót h a l l j a , és v i f z o n t a g i s , a' m e n n y i s z e r éppenn a z t a ' Tárgyat képzeli,an­

n y i s z o r u g y a n a z o n Szó j u t Eszébe.

E z e n Módonn tanulják és esmérik-meg a' Hallók, n e m t s a k a z érzéki D o l g o k n a k N e v e i t , h a n e m még a' nemérzéki v a g y is p u s z t a gondolható Tárgyaknak Megnevezé-

seit is. Sőt észrevévénn, a z; Érzéseiket és T s e l e k e d e t e i k e t , a z t következtetik , hogy egygyenlő Történetek , más E m b e r e k b e n n is egygyenlő Érzéseket és T s e l e k e d e t e k e t okoz,- n a k . Következőleg erősenn a z t h i s z i k , hogy egygyenlő TÖrténetekbenn más E m b e r e k is az ő t u l a j d o n Érzéseikkel f o g n a k bírni. így p , o.

e z e n Siók t s i n t a l a n , p a j k o s , p u f z t a g o n d o l ­ ható D o l g o k a t j e l e n t e n e k , m i v e l se' a ' T s i n - t a l a n s á g se' a ' P a j k o s s ág f e n n n e m áll se­

h o l , h a n e m tsak o l l y a n Személyekbenn találó- dik f e l , k i k v a g y tsíntalanuk v a g y p e d i g p a j k o ­ s a k ; tehát m i h e l y t a' Halló, v a l a m e l l y tsín- t a l a n v a g y p a j k o s T s e l e k e d e t e t elkövet, v a g y p e d i g mástól lát affélét elkövettetni, V h a l l j a

h o g y az E m b e r e k ezt m o n d j - i k ; t e t s í n t a l a n v a g y , v a g y p e d i g t e p a j k o s v a gy.egyfzerí- b e éfzrevefzi a ' Halló, h o g y e z e n Szók o l l y

T s e -

I

(33)

03 T s e l e k e d e t e k r e alkalmaztatódnak, a ' m e l - l y e k n e k Véghezvitelekor v a l a m i tsckély Kár oko/.ódott v a l a k i n e k , és h o g y a' káros T s e - l e k e d e t t e l v a l a m i kevés Roszszaság is öfzve v a g y o n k a p t s o l v a , a' m e l l y némellykor M e g - fenyítést i s v o n v a l a k i r e .

A z efféle Szóknak valóságos Jelentéséről homályos Képzelete v a g y o n u g y a n e l e i n t e a' halló G y e r m e k n e k , a z o m b a n n minél több

efféle Történetek f o r d u l n a k elé előtte, annál világosabb leszsz ez ül y e n Szókról való Kép­

z e l e t e i s .

így fejtődik-ki Gráditsról Gráditsra t o - vábbterjedőleg a* halló G y e r m e k ' N y e l v - ügyessége v a g y i s Nyelvfoghatósága , és a' többi halló E m b e r e k k e l társalkodvánn , a*

m a g a t u l a j d o n hatható F i g y e l metessége, Kö­

vetése és Magagyakorlása által, m e g t a n u l j a a' N y e l v e t n e m t s a k megérteni, h a n e m még a z o n n beszéileni i s .

Már i n n e n n nyilvánságosaan" láthatni r h o g y a' szerencsétlen Siketnémák, ezentt a ' közönséges Útona , egyedül t s a k a* Hallás'

C

(34)

34 ^''mui'^f^''^' Hijjánossága irüätt, semmiféle Élőmenetele se' t e h e t n e k , a ' Nyelvtudománybann.

V I I . H O N N É T V A N A Z , H O G Y A ' - S Z Ü L E T E T T - S I K E T G Y E R M E K E K ' M E G E S M É R É S E I , A ' H A L L Ó K É N Á L S O K K A L T J T Ó B B V Á L Ó K ?

E z e n Kérdésnek Megfejtésére, engedőd*

j 6 n- m e g , két új j o n n a n n fzületett G y e r m e k e t , a' mellnekközflaz e g y g y i k s z ü l e t e * * s i k e t , a' másik e l l e n b e n n s z ü l e t e t t h a l l ó légyen-, m e g t e k i n t e n i .

N o h a külömbözökis ő b e n n e k a' Mívesz- közök, ( O r g a n a ) mindazáltal még i s tökéllete- s e n n egygyenlő a z ő Első Életídőjökbenn, a ' t e i * jnéfzeti LélektselekedeteknekGyakorlása, m i n d a'kettőnéh A ' s z ü l e t e t t s i k e t n e m h a l l u g y a n , de a' s zül e t e t t h a i 1 ó b a n n i s t s u - pánntsak a' Hallásra való Hajlandóság és F o g h a - tóság v a g y o n - m e g . Másféle Külömbség f e l n e m talilódh&tík, közöttök. A z Életjek' első Idejébeiin egyarAnyú Állapotbann v a n m i r r d a'kettő. A z 6 S z e m e i k úgy szoUváan Yälami

(35)

Hályoegal v a n n a k beborítva, melly a z o m - fcann lassanként eltűn és elenyészik egészenn.

I d e 's t o v a forgatják ők u g y a n a ' S z e m e i k e t * de a z o k k a l s e m m i t m e g n e m külömböztet- h e t n e k . Megnyitják a' Szájokat i s , de tsU*;

pánntsak a.' Szopásra és a z o n r e n d e t l e n Kiál­

tozásra, a* m e l l y éltal a z Érzéseiket és F o ­ gyatkozásaikat terméfzeti v a g y is állati Mó- dO«ö k i j e l e n t i k . E d d i g híjábann keressük e z e n p i t z i n y Teremtményekbenn a ' Palléro­

zásnak további Nyomdokát, távúi v a n töltik mindennemű KülömbÖzés m i v e l ő b e n n e k míg e d d i g m i n d e n egygyenlő.

E z e n p i t z i n y G y e r m e k e k n e k első érzéki Kifejlődései, és a' Pallérozódásnak lassanként Való Előmenetelei i s megegygyéznek tökél- l e t e s e n n . Legelőször is a' Látás' Érzéke f e j ' tődik-ki :é b e n n e k . Számtalatf Tár^yokíól körülvéve látják m a g o k a t , a* m e l l y e k a z ő Érzékeikre h a t n a k . Lassanként megtanulják a z o r t Tárgyokat egymástól megkülönböztet­

n i . A z Életjeknek első három Hónapja uíárftt megesmérik ők ( a ' m i n t f e l j e b b említődött) az Ányjökat, A t y j o k a t 's a' t . anélkül, h o g y T a t a v a g y Mama Szókat k i m o n d h a t n a k ,

C %

(36)

Egygyenlőképpenn i s éreznek m i n d a' ketteíi, A ' s z ii 1 e t e 1 1 s i k e t is éppenn úgy elmösolyo*

d i k a z Anyja'nyájas Beszéllgetésére, m i n t a' H a l l ó . Éppenn úgy m e g t a n u l j a ő i s m i n t a ' Halló, a* Házbanii lévő Tárgyakat , m i n t : A b l a k o t , A s z t a l t , K e m e n t z é t m e g ­ esmérni. Már a k k o r b i z o n y o s a n n b e n n e v a n ­ n a k e z e n Tárgyak' Képei- m i n d a' két G y e r ­ m e k ' Lelkébenn; ámbár s e m a z e g y g y i k n e k s e m a' másiknak n i n t s e n arravaló Foghatósá­

g a , h o g y a z o n H a n g o k a t , a* m e l l y e k k e l az említett Képek megjegyeződnek, észrevehes- s e , megkülömböztethesse és illendően h a s z ­ nálhassa.

E d d i g egygyüttjárt u g y a n m i n d a ' s i k e t - néma, m i n d a ' halló G y e r m e k , mindazáltal észreveszszük későbbre, a' lélekbeli és t e s t i Tehetségeknek szüntelen továbbterjedő K i f e j - tődésekor, e z e n két G y e r m e k n e k külömböző KinyílWkoztatásmódját, és a z o n Külömböző- léget, a' m e l l y a' Míveszközléstől(Organisatio) v e f z i Eredetét.

A ' Siketnéma a z egész Fígyeimetességét a látható J e l e k r e , és a z Érzékeknek nézhető

(37)

Kijelentéseire igazítja. A z érzéki Táfgyokat # Tagjártatásjelek által formálja-le, sőt a z ér­

zéki T s c l e k e d e t e k e t i s a z o k k a l j e l e m i - k i . Ö egyedül t s a k e b b e n n tökélletesíti magát, a z ő s z o r g a l m a t o s Gyakorlása által. A z a' G y e r ­ m e k e l l e n b e n n , a ' k i l a s s a n k e n t m e g t a n u l szóllani, e l e i n t e a ' Szókat Tagjártatá*jelekkel k e v e r v e , azaz h o l e z t , h o l p e d i g a m a z t hasz­

nálja , sőt még a' Szókat is Tagjártatásjelek­

k e l segíti, még p e d i g azért, h o g y a z o k a t a n - nálinkabb érthetővé tehesse, A z o m b a n n m i ­ h e l y t a ' Szollásbann tökélletesedik , és új Szókat tanúi, a z o n n a l elfetejcgeti lassannként a' Tagjártatásjeleket m i n d a d d i g , míg a z o ­ k a t e g e s z e i m e l f e l e j t e t t e ,

D e a' Siketnéma örökősönn a' Tagjárta- tásjeleknek Használása m e l l e t t m a r a d , $St a*

Tagjártatásbeszédjét mindennemű érzéki D o l ­ g o k r a i s k i t e r j e s z t i .

Kérdezhetné i t t v a l a k i , hát a ' nemérez­

hető tsupánntsak gondolható Megfogásaikkal miképpenn v a n a ' D o l o g ; h i s z e n a'siketnfaut G y e r m e k is o l l y a n Környíílállásbann vagyon m i n t a haUó, Ő i s csíntalan ti p a j k o s , sőt o

(38)

i s látja h o g y mások tsíntalanúl és p a j k o s u l t s e l e k e s z n e k ; a z o m b a n n még se' férhet ő , a"

természetes Állapotjábann e z e n Szóknak ér*

t e l m e s Képzetjeihez, és miért n e m ?

Azért, m i v e l e z e n p u s z t a gondolható.

Megfogásokat, semminemű érzéki J e l l e l nem.

kaptsoihatja-Öszve. Következőleg a z ő M e g7 esmérése, egyedül t s a k a' Hallás' Hijjánossá- gából származó Nyelvtudomány' Fogyatkozá.

sa m i a t t , a' m e l l y nélkül a' Megfogások kü­

lön se választódhatnak, m a r a d tókélletlen.

N e m lévénn e' szerént a* Siketnémának Tehetségébenn, h o g y a z öszvefoglalt M e g ­ fogásokat széjjelrakhassa, és úgy a z o k a t m a ­ gának megvilágosíthassa, tehát az Érzékek által s z e r z e t t Képzetje se' l e h e t o l l y világos, m i n t a' Hallóé. Következőleg ő se' m e g n e m t a r t h a t j a , se' újra f e l n e m ébresztheti a z E m - lékezetjébenn o l l y könnyenn a' Képzeteket m i n t a* Halló. Általjábann véve , a' N y e l v ­ tudása nélkül még t s a k g o n d o l k o d n i se* l e h e t a z Elmepallérozódásáról,

I n n e n n bátrann k i h o z h a t j u k a z t a Követ- k e z e s t , h o g y a' Megesmérésbenn a' N y e l v t u -

(39)

dalának Fogyatkozása m i a t t ( a' m e l l y egye­

nes ean a' Nemhallástól származik) m a r a d n a k a* Siketnémák s o k k a l hátrább, m i n t a ' H a l ­ lók. A ' magára hagyódott Siketnémának

mindennemű Tudása, h a a l e g j e l e s e b b F o g ­ hatóságokkal és Ügyességekkel bír i s , még is t s a k a" p u s z t a Kezeik te kre terjedhet-ki.

V I I I . A ' J E L E K ' KÜLÜMBÖZÓ'SÉGEI, A ' S E L ­

LYÉK ÁLTAL A Z E M B E R E K , A * G O N D O ­ L A ÍJAIKAT ÉS ÉRZÉSEIKET MEGEKZÉr

KÍTHET1K,

Többféle Mód v a g y o n a z E m b e r H a t a l - mábann, a ' m e l l y által ő a ' m a g a G o n d o l a t - j a i t , és Érzéseit megérzékítheti. Hlyének e z e k ; a ' Tagjártatis, a z Abrázatváttóztatás, a' Kiáltás , a z ízekszeréntvaló H a n g o k , a ' Rajzolás, és a z írás.

T a g r j á r t a t á s n a k neveződik: a ' F e j * n e k , K a r o k n a k , és általjábann a z egész Testnek mindennemű külső Mozgása és Helyheztetése, ar m e l l y által a ' Lelkünk' Állapotja, az Em­

bertársainknak kijelcntődik.

(40)

4 ^ i*jrvr***9ttSÍ * u r v A ^ # i

Á b r á z a t r a I t ó z t a t á s n a k m o n * dódik, a' lélekbeli belső Mozgásoknak K i . mutatása m e l l y a z Abrázatonn, m i n t . v a l a ­ m i Tőkörönn kijelentődik. A z Ábrázatvál- tóztatáshoz valók: a' S z e m e k , a' Szemöl­

dökök, a ' H o m l o k , a' Száj és a z O r r , A ' Tagjártatásnak n a g y o b b Része Ábrázat.

változtatásból áll, és éppenn azért m i n d a ke|tőnek Értelme öszvé v a g y o n f o g l a l v a ezen Szóbann T a g j á r t a t á s . Ebből származik ez a ' Szó is T a g j á r t a t á s b e s z é d v a g y U J e l e k k e l való Be"széd. Tagjártatás által ki'je- lentődhetnek a' Léleknek mindennemű lehető

Érzései, éi i g e n világosann i s megérzékítőd- h e t n e k , így: a' Gyűlölés, S z e r e t e t , H a r a g ,

Őröm, Fájdalom, Figvelmetesség 's a' t . eles- mérbetetlenűl k i m u t a t j a magát a* T e s t e n n , d e főképpenn a z Ábrázatvonásaibanti.

Természetesek u g y a n a ' Tagjártatással való Kijelentések a z E m b e r e k b e n n , m i n d a z ­ által a z o k még i s tsupánntsak a ' természetes Fogyatkozásokra t e r j e d n e k , k i . Tehát m i . h e l y t mesterséges Fogyatkozást szerzünk m a ? g u n k n a k , a z o n n a l m a g u n k r a bízza a Termé­

s z e t , h o g y a z o k n a k Kijelentésérc J e l e k e t i s

(41)

4 1 keretiünk. Következőleg a' k i a' Tngjárta- tásbeszedenn kívül e g y e b e t n e m t u d , a n n a k az újonnann s z e r z e t t Fogyatkozásokhoz ké­

p e s t , a* Tagjártatás' J e l e i t is m e g k e l l s z a p o ­ rítani. K i t e t s z i k i n n e n n , h o g y a ' Tagjárta- tásbeszéd kettős T e k i n t e t b e verődhetik, n e - v e z e t e s e n n a ' szerént, a ' m i n t a z v a g y t e r ­ mészetes, v a g y p e d i g mesterséges D o l g o k r a t e r j e d - k i . A ' természetes Tagjártatásbeszéd- h e z megkívántató J e l e k r e megtanítja a z E m ­ b e r t a' Természet i n n e n . így a ' K a r o k n a k Mozgása a' m e l l y által tudtára-adjuk v a l a k i ­

n e k , h o g y tőlünk eltávozzon , v a g y p e d i g hozzánk közelítsen , a ' H a r a g n a k , irigység­

n e k , Örömnek v a g y Tsudálkozásnak látható Kimutatása egygyenlő m i n d e n E m b e r b e n n , és esméretes i s k i k i előtt, ámbár a z t kész­

a k a r v a s e n k i se' t a n u l t a i s . N e m i s függ »«

E m b e r * Tetszésétől, h o g y a z o n Kimutatáso- 'Jkat a ' m a g a K e d v e szerént elváltoztathassa,

v a g y p e d i g másfélék által kipótolhassa.

Mindazáltal a' mesterséges Tagjártatás.

beszédet t a n u l n i k e l l . A 'J e l e i Közmegegye*

zésből készíílnek-meg u g y a n , a z o m b a n n fi­

s o k n a k Meghatározásakor is , a* Tmpét$ct'

(42)

t e l való Öszvehasonlítást szükséges Vezetékig választani.

A ' mesterséges Tagjártatásbeszéd, nera külömböziktehát a z ö J e l e i n e k M i v o l t a , h a , n e m tsupánntsak a' m a g a Tárgya által, a'

természetestől.

A ' Tagjártatásbeszédet t s a k a z értheti- m e g tehát, a' k i v a g y öszvebeszéllgetésből v a g y Megegygyezésből m i n d a* Tárgyát, m i n d p e d i g j a n n a k Jelét i s jól esméri. így, p. o . h a b i z o n y o s kondorhajú E m b e r n e k Megjegyezésére, Oszvebeszéllés és M e g e g y .

gyezés utánn k o n d o r H a j a t formálunk , tehát m i , a' k i k e z e n Meg-ígygyezéskor j e l e n v a ? Iánk, a' k o n d o r H a j ' Formálásakor természe- t e s e n n a z t a' b i z o n y o s kondorhajú E m b e r t f o g j u k képzelni, a' k i t a k k o r képzeltünk, a' j r d d f e a z öszyebeszéllésünk megtörténe.

mások e l l e n b e n n , a' k i k e z e n Megegygyezés- k o r se' j e l e n n e m valának, s e ' velünk e g y g y e t n e m értének későbbenn a' felől, a z o k a z e m ­ lített kondorhajú E m b e r t b t z o n y o s a n n n e m képzelik, h a elüttök e z e r s z e r k o n d o r H a j a t fb/rruálank i s .

(43)

A ' Siketnémáknak közönséges Beszédje a' Tci.gjarratásbeszéd. A z z a l pótolják ők k i a' síóralvaló Beszédet, a ' m e l l y n c k M e g -

taiúltsára a' szükséges Hallóérzéket , a ' Természet m e g t a g a d t a tülök.

Álig megfogható, rnfr.éraő n a g y Tökél­

etességre v i s z i k a* Siketnémák, e z t a1 mes­

terséges Tagjártatásbeszéder. M e r t n i n t s e n e! ót t o k oüy c l v o n u t t (o b s t r a c t u s ) T á í g y , a' m e i l y e t v e l e , által nem vizsgálhatnának.

A z Által - viz-gálás p e d i g Széjjelfejtés { A n a - lysis) v a g y i s a z öszvekaptsolt Megfogásnak a' m a g a R é s z e i r e ló Elosztása , Kifejtö- dése és Széjjelrakása által történik - m e g . E z e n Széjjelfejtés, a z e g y g y e t l e n e g y g y Mód, a' m e l l y által nemérzéki Megfogások is n e m - ződhetnek a' Siketnéma Eszébenn. Ennél f o g v a lép ő a z érzéki Megfogásokról az érzék- felettvalókhoz által.

A ' Tagjártatásbeszéd egyedííi t s a k a* L&»

tás' Érzékére h a t - k i . Következőleg tsak ak«

k o r érzékítheti-meg az E m b e r , Tagjártatis- beszéd által másokkal a G o n d o l a t j a i t , k a *mm

(44)

4 4

Szempillantáskor a' m e l l y b e n n . j e l e l n i a k a r , a z o k ő reája függesztik a' S z e m e i k e t . A' Tagjártatás egyedül f e l e t t e tökélletlen Eszköz a' G o n d o l a t a i n k n a k Közölésére. Éppenn a*

zért plántála a ' Természet o l l y Tehetséget belénk, a ' mellynél f o g v a mindennemű Szív- megindúlásainkat , n e m t s a k Tagjártatással, h a n e m e g y s z e r s m i n d ízekszeréntvaló H a n g o k - k a l is , kijelenthetjük. E z e k közzé valók legelőször, a z o n H a n g o k , a' m e l l y e k b e n u a' Mesterség éppenn s e m m i t se' részesült. Hlyé­

n e k a' Természethangok, a' mellyék által a' s z o r o n g a t t a t o t t Szív magánn segíteni kíván.,,

és a z Embertársait a r r a nógatja, h o g y a' Sze­

m e i t ö reája fordítsa. A ' természethangok a- zért neveződnek ízeknélkűlvalóknak , m i v e l n e m Tetszés szerént, a z a z , a' N y e l v n e k és A j i k o k n a k , n e m őnkéntvaló Mozgása által

hozódnak elő. ,

A ' Terméízethangokbann többféle Vál­

tozások f o r d u l n a k elő*, m e r t másféle a' Sze­

r e t e t n e k szelíd H a n g j a , másféle ismét a' H a ­ r a g n a k d u r v a H a n g j a , másféle a z Öröm' Szó.

z a t j a , és másféle végtére a'Fájdalomnak visz*

ráijesztő Kiáltása.

(45)

4 3 Mindennemű élő Alkolmányokbann e s z - revevódik o l l y Ösztön, h o g y a z Érzéseit H a n ­ g o k által előadhassa. E z e n ösztön e j j y g y e n - lőképpcnn m e g v a g y o a m i n d a z F n b e r e k ­ b e n n . m i n d a z Állatokbann; mindazáltal o l l y Külömbséggel, h o g y a z Állatok n e m kész­

a k a r v a h a n e m természetösztőnösern , stinctus) a z E m b e r e k e l l e n b e n n készakarva és eszmélődve v a g y i s t u d v a használják a H a n g o k a t .

Mindennemű gondolkodó Miségbcnn { E n s ) következőleg a' Siketnémákbynn i s megvágjon a ' H a n g o k n a k e z e n készakarva- való Használhatósága.

A z ízekszeréntvaló ( a r t i c u l a t T i s ) H a n ­ g o k r a , a ' m e l l y e k e t a' G o n d o l a t a i n k ' és Ér­

zéseink' öszvekaptsoltatására'használjuk, a' Természethangok n y i t n a k Utat. E z e k p e d i g a* Szájnak, és a z ő külőmbféle Eszközei­

n e k úgymint; a' F o g a k n a k , A j a k o k n a k , T o ­ r o k n a k és Gégének változó Helyheztetéséjbpl szármoznak.

A ' szóvalvaló Besfédet n e m plántálfa a' Természet úgy belénk, mint némeHy T a g *

(46)

4 6

jártatásjeleket és Természethangokát $ ázom*

b a n n velünkazületett a z o n Tehetáég* h o g y a*

Természethangokat v a g y Lebotsátás, vágy Felemelés, v a g y p e d i g a? N y e l v n e k és A j a ­

k o k n a k 's a ' t . b i z o n y o s Hajtogatása által, külömbféleképpenn formálhassuk. M i n d a z ^

által még is m a g u n k r a v a n h a g y v a a z o n F a - ladtság , h o g y a;' Hasonlatosság' Törvénye

s z e r i n t készítsünk megérthető és hallható Szó­

k a t , a ' G o n d o l a t a i n k n a k és Érzéseink'aie(£

hallható Megjegyezésére. Éppenn ezen Tör- vény szerént szükséges a' Siketné'mákríak ÍSJ a' Tagiártatáshoz megkívántató mesterségei J e l e k e t k i g o n d o l n i .

A* G o n d o l a t a i n k n a k és Érzéseinknek, Tagjártatással és Hangbeszéddel való Közölé- se tsupánntsak a' Jelenlévők között történhet*

m e g . Éppenn azért talált-ki az E m b e r n e k vizsgálódó Elméje o l l y Módot, a' m e l l y ál­

tal a* Távolié vőkkel is megesmérteüietjiik a' G o n d o l a t a i n k a t és Érzéseinket. I U y e n Mód, a* R a j z o l á s , a ' m e l l y által a' Tárgyat m a ­ gát k i m u t a t h a t j u k , és az í r á s y o n á s o k , a'

m e l l y e k aa ízckszeiéntvalé H a n g o k n a k a ' Jelei,

(47)

Á' G o n d o l a t a i n k n a k és Érzéseinknek kü- lömbféle kimutató J e l e i t egymással öszveha- sonlítvánn k i t e t s z i k nyilvánságosann, h o g y a ' többiek f e l e t t a ' szdvalvaló Beszédnek v a g y o n Elsősége, M e r t n o h a természetesek i s , a*

Tagjártatások és Természethangok által való Kifejezések; mindazáltal a ' vélek való É l é s , tsupánntsak a ' Szívmegindulásainak, és a z o n G o n d o l a t o k n a k Kijelentésére terjedbét-ki, a ' m e l l y e k a' Formának, v a g y p e d i g a"" Tséle- k e d e t n e k Követése v a g y Utánnatsinálása által kimutatódhatik. A z o n Képzeteknek v a g y E - ló'nkbetcrjesztéseknek Kijelentésére e l l e n b e n n * a m e l l y e k a T e s t b e n n különös látható Vál­

tozást n e m o k o z n a k , n e m találkozik a' t e r ­ mészetes Tagjártatásbeszédbenn semminémő J e l .

#e **

Nyilvánságos már ezekből a«»vJMg|r szóvalvaló Beszéd feljűVhaladja a' többi J e l e ­ k e t a z ő Tökélletességével, és h o g y a n n a k Hasznáítatása inkább i s H a t a l m u n k b a n n á l l , m i n t a ' többieké; m i v e l a z ő Előadására r tsupánntsak a ' mindenütt bővenn körűlöttíJírfe lévő Levegő és a' Szóllóeszközökne-k- fcéfc*

n y e n n megtanulható Formálása kívántatikmeg,

(48)

48

Tehát a z ízekszeréntvaló Beszédénn kí­

vül, e g y g y i k ae' o l l y h e l y e s és a l k a l m a t o s az érzékfelettvaló Megfogásoknak, és a ' D o l ­ g o k n a k egymáseíántvaló Öszvekötetetését és Erányosságát m e g j e g y e z n i . E g y g y Szóval a' Hangbeszéd elkerülhetetlenül szükséges a ' Lé*

lektehetségeinek Kifejfődéséie.

I X . M E L I Y J K A ' S I K E T N E M Á K N A K T U L A J - D O N K É P P E N N V A J L Ó H A S Z N O S O K . T A T A S «

M Ó D J A ?

Máraoo Esztendő előtt tanított B o n n e t P á l J á n o s S p a n y o l Országbann Siketnémá­

k a t . Megtanította ő, őket a' Hangbeszédre, és a n a építette az írásbeszédet , azatánn p e d i g Tagjártatás és Leformálás által magyarázta-

m e g nékiek a Szóknak Értelmét.

S&etnémáknak két esméretes Tanítója De l ' E p é e Apátura' Párisi,és H e i n i k k e a" Liptiai hihetoképpenn B o r t e t ' Példáját kö­

vették, mindazáltal mégis külömbféle U t a t választott m i n d e g y i k magának,

Hei-

(49)

4$

H e i h i k k e , B o n é t szérént a'Hahgbé- szédre építette aí: írásbeszédet. D e l ' E p é e Apátúr e l l e n b e n n , a ' Kéziábécét használta a' Betűk' Megjegyezésére, és a z írás'Értelmét Tagjártatás áltál magyarázta-még a' sikethéma Tanítványainak; 's a r r a o k t a t t a őket, h o g y a' Képzetjeiket és Érzéseiket közvetetlenűli v a g y i s egyenésenn a z írásvonásökkal öszve- kaptsolják , o l l y a n n y i r a ; h o g y a z írásvoná­

s o k n a k Megpillantásakot, tüstént áZ a z o k ál­

t a l rnegjegyeződött Dolgokról g o n d o l k o z n i t a ­ n u l j a n a k . Ekképpenn kívánta ő , a' H a n g ­ beszédnek Hijjánosságát a z jfrás által kipó­

t o l n i ;

A z o m b a n n a' p u s z t a Kéziábéce, és. a ' T a g - jártatásbeszéd által való Oktatás, elégtelent xnagábann a z írásbéli Megfogásoknak Kifejtő**

désére * a' Hangbeszédnek Hozzákaptsöltatá"- sa nélkül, m i v e l a z ollyárt Megfogások &

r h e l l y e k e t magának a' Siketnéma i l l y e g y o l ­ dalú Oktatás által szerez f e l e t t e b i z o n y t a l a ­ n o k , és rövid Időig tartók l e h e t n e k ; Sőt ter-i' mészetesenn h a m a r e l . i s enyészhetnek, néni lévénn a ' Tagjártatásonn kívül e g y e b e . , a*

m i h e z a z o k a t odakaptsolhatná, és a ' mi általi

(50)

5».

o l l y Állapotba helyheztetődhetiíe, högyazov k a t r e n d e s e i m sorbaállíthatná , és öszvefoglal- hatná.

A z egyedülvaló írásheszéd által n e m je-, hétnek a ' Siketnémák' G o n d o l a t j a i se' állan­

dók , s e m p e d i g a' Felejdé kény s égtől m e n t e k , annálinkább , m i v e l a z írás a z ízekszeréntva­

ló H a n g o k r a épíü, és tsupánntsak a' Papíro- s o n n gondolható. Tehát akárminémíí Sor írott, v a g y n y o m t a t o t t Szókról,'alájokter- j e s z t e t t ízekszeréntvaló Hangzás nélkül, gon- d o l k o m i s,e' l e h e t ' a z o k n a k Jelennemlételekör*

I n n e n n k i t e t s z i k világosaim, h o g y a' Siketné*

máknak ításbeszédbenn való Oktatásokat, a1 Hangbeszédre szükséges ráépíteni, a' Tagját-

tatásjeleket p e d i g , a' Megfogásoknak Kífej- tődésére, és a' Szók' Jelentéseinek Meges- mertetésére tsupánntsak, úgymint v a l a m i 'a- Iája. terjesztett Eszközt, használni.

k' Természet ' m a g a elejbeterjesztette a" Siketnémáknak e z e n Bánásmódot. A ' m i abból i s k i t e t s z i k , h o g y ők az Öröm' és Fáj­

d a l o m ' Érzéseiket n e m Tagjártatásjelekkel e- p e d ű l , h a n e m e g y s z e r s m i n d ízeknélkűlvaló,

(51)

v a g y természeti H a n g o k k a l i s k i j e l e n t i k . D e m i v e l a ' Hallóérzék hibázik b e n n e k , tehát ők e z e k e t a' H a n g o k a t i s tsupánntsak a k k o r a d ­ hatják elő , h a a ' Szóllóérzékszereikbenn a*

Hangmozgás által b i z o n y o s Érzés eszközöl­

t e t i k .

A z Érzéseknek hanggalvaló Kijelentései­

k o r , b i z o n y o s Megrázódás támad a'Szóllóesz- kőzökbenn, m e l l y a z Agyvelővel reszketŐ- l e g közöltetik, ámbár a ' külső F ü l , a ' H a l ­ lásra h a s z o n v e h e t e t l e n is. A ' k i tehát a ' Sí- ketnémákat a ' Hangbeszédre a k a r j a o k t a t n i , az éppenn e z e n Hangmozgalások által az ő Szóllóérzékszereikbenn származható Érzést váloszsza F u n d a m e n t u m u l ,

B i z o n y o s mindezekből a z , h o g y h a a5 S i - ketnémák' Tanítója a' Hangbeszédet f u n d a - m e n t o m o s a n n esméri , m i n d e g y i k H a n g n a k Előadására megkívántató Érzékszert, a z á Fekvésével, és Mozgásával egygyütt érezhe­

tővé t e h e t i n e k i k , a z ízekszeréntvaló H a n g ­ formákat nézhető Követésre e l e i b e k r a k h a t j a , tehát a z ; a' Siketnémák' Szólióérzékszeribenn>

ezen Hangmozgásokat, és a z általok okozott D a

(52)

Érzést i s , könnyenn a z ő Hallások' Helyébe t e h e t i , és a r r a i s utasíthatja őket, mimódorm kapcsolják a z ízekszeréntvaló Hangformákat t u l a j d o n Érzéseik szerént, a ' m a g o k Érzék*

s z e t e i k b e n n öszve a z ő Megfogásaikkal és E l m e t s e j e k c d e t e i k k e l .

A b h a n r t áll tehát a' Siketnémáknak t u - lajdonképpennvaló h a s z n o s Oktatásokmódjai

h o g y a' Hangbeszéd és a z arra épült Irásbe- széd úgymint Tárgy tekíntődjön va ' T a g járta- tásjelek e l l e n b e h n , t s a k m i n t ézerí Tárgynak Elérésére való alattlévő Eszközök használód­

j a n a k . E l e i n t e Tagjártatás és Leformálás által tévődnek a' Siketnémáknak szükséges Esmé-

t e t e i előttük nézhetőkké; továbbá megtaní- tódnak a r r a , h o g y a' Képzetjeiket és M e g ­ fogásaikat ízekszeréntvaló'Hangokkal ószve- fc-glalják, és a' Szójelentéseket a z Olvasás- bfttttt. és íiásbann való Gyakorlás által oltsák,

bé azElméjekbe maradandóann. E ' szerént o l l y Előmenetelt t e h e t n e k s z o r g a l m a t o s G y a ­ korlás által az ügyes Siketnémák, h o g y m i n d Szóval, m i n d írással közölhetik más E m b e * s e k k e l G o n d o l a t j a i k a t és Érzeteiket,,

(53)

X . A ' M E G F O G Á S O K R Ó L , É S A Z O K N A K M E G ­ J E G Y E Z É S E I R Ő L .

A ' Siketnémákbann i s éppenn úgy, m i n t a' Hallókbann a külső és belső Érzékek a*

közönséges Megesméréseknek K a p u i , a' m e l - lyekből mindennemű Megfogások, légyenek a z o k akár ő s z v e f o r o t t a k , (concreti) akár p e d i g t s a k é r t e l e m b é l i e k , (intellectuales) az Elmébe vezérlődnek. A z e m b e r i E l m e ép­

p e n n semmiről s e ' g o n d o l k o z h a t , h a t l a k a r r a az Érzékek O k o t n e m a d t a k . Mindennemű, még a' l e g e i v o n o t t a b b (abstracti) M e g ­ fogások i s , érzéki Képzetekből v e s z i k E r e d e ­ t e i k e t , és a z o k r a v i s z s z a i s vezetődhetnek i s ­ mét, h a a ' Képzetek ( I d e a e ) a z o n G r a d i t s m e - nés szerént fejfejtődnek, a ' mellynél f o g v a a z E l m e a z egygyféle Megfogásoknak öszveha- sonlítása , és a n n a k , a ' m i b e n n e k egymással közös, Különválasztása által, a z o k r a j u t o t t . D e n e m t s a k a z Elmemegfogások, h a n e m még a z o n Szók i s , a ' m e l l y e k , által a z o k mégje- gyeződnek y eredetszerént érzéki Tárgyakbél vevődtek. E z e n Szókbann : m e g é r t e n i , r n e gf o g n i , á l t a l l á t n i , m e g t a r t a n i , k é p z e l n i , r e á e i n l é k e z n i , m e g e m -

i

(54)

1 é k e z n i , m e g v i z s g á Iní Y a , ' t . elesmér- hetetleníü k i t e t s z i k , h o g y a z érzéki Jelenté- sek az érzékfelettvalókra általvivődtek. M e r t m e g é r t e n i a n n y i t t e s z , m i n t ; o l l y Állapotbann l e n n i , a ' m e l l y b e n n v a l a m i D o l ­ g o t , a n n a k b i z o n y o s .Jegyéről megesmérni, a' J e g y n e k Jelentését t u d n i , és arról világos

Megfogást szerezni.

m e g f o g n i , á l t a l l á t n i , m e g t a r ­ t a n i , n e m j e l e n t e g y e b e t , m i n t ; magvmkbánn belől, v a l a m i D o l o g n a k J e g y e i t , a n n a k egész kiterjedése szerént úgy m e g f o g n i , általlát­

n i , m e g t a r t a n i , m i n t h a a z t K e z e i n k k e l v a g y S z e m e i n k k e l tselekednénk,

k é p z e l n i a n n y i t tesz, m i n t ; m a g u n k - b a n n belől, Képet készíteni,

r á e m l é k e z n i , v a g y reá e m l é k e z n i , azt t e s z i , h o g y v a l a m e l l y már m e g v o l t Képze­

tet, egíyik' v a ^ y pedig a másik'Erzék'Erőlteté- sév'tfl, i g y e k e z e m b e n n e m ismét felébreszteni,

e m l é k e z n i , a n n y i t t e s z , m i n t a' már megvolt Képzetet,'újra a z Elmébe hívni,

(55)

m e g v l z s g á l n i • p e d i g , a z t a' H e l y e t m e g m u t a t n i , v a g y k i k e r e s n i , a' m e l l y r e v a l a - m e l l y D o l o g való,az ő Képzeljére nézve.

X I . A ' SlKETNÉMÁKAT, KÜLÖNÖS MÓDONN

• y S Z Ü K S É G E S O K T A T N I .

H a a' Siketnémáknak, b i z o n y o s és m e g ­ határozott Mód által, o l l y Mértékbenn m e g ­ szerződhetne a' Hallás, h o g y általa a z ízek­

szeréntvaló H a n g o k a t megkülömböztethetnék, és megesmérhetnék, tehát a k k o r ők i s része­

sülhetnének a ' közönséges Tanításbann , sőt a' beszéllő E m b e r e k ' H a n g j a i t követvénn, és m a g o k a t a ' Szóllásbann gyakorolvánn , a ' N y e l v e t i s megtanulhatnák; következőleg t s u ­ pánntsak a' p u s z t a Nemhallás akadályoztatja, a' közönséges módonnvaló lehető Oktatódá- s o k a t . Némelly Siketnéma megtanítódhatik u g y a n Mesterség által a' Kimondásra, d e n e ­ k i a' fennemlített Hallást, a' m e l l y e l v a g y s o ­ h a se' bírt, v a g y a' mellytől i g e n koránn megfosztódott, m e g a d n i ; egyedú'ltsak a z e m ­ b e r i Tehetséget feljűlhalladó V a l ó s á g n a k Hatalmábann áll.

(56)

E z t bízvást e l h m e t n i , m i v e l kevés Példa hozódhat-elé , a m e l l y által megbizonyítod- h a t n a , h o g y v a l a m e l l y született S i k e t , v a g y a Hallástól k i s " G y e r m e k Korábann megfősz- tódott, e m b e r i segítség által, o l l y Módharm m e g n y e r t e v o l n a a' Hallást, h o g y a z által a' Szóllásra, és a'Tanulásra, ügyes v a g y a l k a l ­ m a t o s l e t t v o l n a . A z o m b a n n a z ó' létek, és.

testbéli Tehetségeik i s éppenn úgy formálód­

h a t n a k , m i n t a' Hallóké,

A ' Hallók Oktatás által, és a'pallérozott E m b e r e k k e l társalkodvánn formálódnak és pallérozódnak; h a tehát a' Siketnémáka^ t u ­ dós, igyekező, és s z o r g a l m a t o s Férjfiú o k ,

t a t j a , hát ők is elérhetik a z t a ' Tzélt, a' m e l l y e t a' Hallók, kiváltképpenn h a h o s z r szasabb Időig l e h e t n e k o l l y Férjfiak' Tá'rsasá- gábann , a' k i k mindennemű előfordulható Szókat, és D o l g o k a t a z o Érzékeikre nézve, megfogbatólag megmagyarázhatják, és m e g ­ ás magyarázzák n e k i k .

Megkívántató tehát v a g y i s szükséges , h o g y a' Siketnémák a z ő Érzékeikre nézve megfogható Módonn oktatódjanak rannálin^

k i b b , m i v e l : v

(57)

E m b e r e k a' Siketnémák i s , n e m p e d i g

©Ily o k t a l a n Állatok, a ' m e l l y e k b e n n ' a z e l ­ mebéli Tehetségek hibáznak, n e m i s M e s t e r - ségmívek (Máchinac) h a n e m észszelbíró és h a l h a t a t l a n Lélekkel megajándékoztatott T e ­ remtmények ők-is, m i n t a' Hallók. A ' H a l ­ lás' és Szóllás' Hijánosságával vágynak ők u g y a n , a z o m b a n n e' kettőnek n i n t s e n s e m m i ­ nemű meggyó'zhetetlen Befolyása, a z ő lé­

lekbeli Tehetségeiknek Kipallérozódhatóságá- r a . I g a z u g y a n a z , h o g y ők n e m h a l l a n a k , és s o h a se' is f o g n a k h a l l a n i ; i g a z a z i s , h o g y a' Nemhallás sikeretlené t e s z i a z ő Szól- lóeszközeiket a' Szóllásra, mindazáltal e z e n Akadály m i a t t , n e m l e h e t tó'lök a z E m b e t r n e k ' valóságos Tulajdonságait igazságosann m e g t a g a d n i . Ők tsupánntsak a z Oktatás*

Fogyatkozása v a g y Hijánossága m i a t t v a n ­ n a k úgy szóllvánn a' többi • értelmes E m b e ­ r e k ' Társaságából számkivetődve, és m a j d n e m a z o k t a l a n A l l a t o k h o z lealázódva.

Természetes a z , h o g y ők Oktatás nélkíU, Tudatlanságbann nőnek-fel, és a b b a n n i s m a ­ r a d n a k Életjek' Fogytáig; a z Értelmek m e g n e m világpsodik, a'§zívek pallérpzailan m a ?

(58)

r a d , sőt a többi lélekbeli Tehetségeik i s tsak n e m tökélletes Dologtalanságbann h e v e r n e k , h a t s a k v a l a k i őket, az ő Foghatóságaikhoz illő Tanításmód által, az i g a z Útra n e m iga.

zítja, és Munkásságra f e l n e m ébreszti.

K e r e s z t é n y e k is a' Siketnémák, n e m t s a k E m b e r e k . Már ez ismét új Indítóok, az ő megkívántató és' szükséges Oktatásokra, ő-

k e t i s , többi Embertársaikkal egygyütt ,. a' M e n n y n e k és a' Főidnek Alkotója t e r e m t e t t e , m e g is váltotta a' szerrt Fiának megbetsűlhe- t e t l e n Vérével; sőtf a* Keresztség által még . az Anyaszentegyháznak Tagjaivá , és a

Mennyországnak Részesseivé t e t t e őket i s . , D e váljon m i t t u d h a t n a k ők Oktatás nél­

kül ezen ditsőséges Elsőségről? Minemű észszel.

•aló Megfogásaik l e h e t n e k n e k i k a ' véghetet­

l e n Valóságról h a n n a k Eredetéről, a' Megvál­

tó jókról és a' Megváltásnak i s t e n i Kegyelmé­

ről? H o n n a n n származhat Ő b e n n e k , a n n a k Megesmérése, h o g y ők az Alkotóval,, és I d - vezítővel b i z o n y o s szövetségbetvn v a n n a k ? Miből esmérhetik-meg az i s t e n i P a r a n t s o l a t o - tet, Jézus K r i s z t u s ' Tanítását, a! T e r e m -

(59)

59 tésnek méltóságos Tzélját, és a z a r r a ara­

nyozó Kötelességeket , a z o n Eszközökkel e g y g y i i t t , a' m e l l y e k n e k Használása nélkül a*

végső Tzélhoz j u t n i n e m l e h e t ? —• h a m i n d e z e k , a z ő Foghatóságaikhoz a l k a l m a z t a t o t t Mód által m e g n e m magyarázódnak n e k i k , és Elméjekbe bé n e m oltóclik a z , h o g y Ők n e m t s a k Névre nézve, h a n e m Tudománnyal, Érzékéléssel és T s e l e k e d e t t e l i s , Kereszté­

n y e k való b a n n .

N e m l e h e t u g y a n t a g a d n i , h o g y különös Oktatás nélkííl, és á' religiói Kötelességek' Tudása nélkül i s , a' többi E m b e r e k k e l kö^ő- s e n n megtehetnék a z Anyaszentegyház' S z o ­ kásait; d e azonntúl n e m mehetnének. A z Ajtatosságot, i s t e n i Szolgálatot,< a' többi r e - ligióbéli Gyakorlásokkal egygyütt: m e g t e h e t ­ nék u g y a n , és mégis tennék; d e a«a n e m a' Kereszténységnek Tüze, ( a ' mellyről ép­

p e n n s e m m i t s e ' t u d n a k ) h a n e m tsupánntsak v a l a m i Követőösztön, ( a ' mellynél f o g v a t s a k azért vivődnek s o k T s e l e k e d e t e k véghess,

m i v e l a z o k másoktól elkövetődni észrev*- vődnek és látódnak,) f o g j a őket i n g e r e i m . Következőleg a' m i t a z Oktatódott Twdoraán-

Ábra

Updating...

Kapcsolódó témák :