• Nem Talált Eredményt

PUSZTAI LÁSZLÓ*

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "PUSZTAI LÁSZLÓ*"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

PUSZTAI LÁSZLÓ*

Öntöttvasművesség Magyarországon 1850-1914 között

Előadásom kettős megvilágítást rejt magában. Kutatásaim során művészettörténészként az elmúlt két évtizedben az öntöttvasnak a történeti Magyarország területén elsősorban a művészet­

ben való alkalmazását, legjelentősebb szobrászati, esztétikai és művészeti megjelenéseit kísértem figyelemmel.

Hazánkban ezekre a műtárgyakra, legyenek azok használati, vagy dísztárgyak, elsősorban a magas művészet tárgykörébe sorolható kisplasztikákra csupán a 20. század első felében terelődött a kutatás figyelme. Ennek okát két jelenségben tudom megfogalmazni. Először, hogy az öntöttvas, mint szobrászati alapanyag, nem került be a köztudatba, holott más fémek esetében ez már megtör­

tént.

Az öntöttvasból készült műtárgyak védettsége a 19. században a múzeumok részéről is isme­

retlen - talán felesleges - tevékenységnek számíthatott. A második pont, amit éreztem a kutatásaim során az, hogy az 1896-ban rendezett Millenniumi kiállításra a történeti Magyarország felvidéki és erdélyi területeiről felhozott - éppen a vasipar fejlettségét, ezen belül a művészi vasöntés produk­

tumait igazoló - tennékek kiállításon való bemutatása ráirányította a figyelmet ezen művészeti tárgyakra. Nem hanyagolható el azonban, hogy hazánkban először az 1842-ben Kossuth által szer­

vezett Iparkiállításon már szerepeltek öntöttvasból készült, Munkácson gyártott kisplasztikák, hasz­

nálati tárgyak, de szerepelnek az 1871 -es párizsi és az 1874-es bécsi világkiállításon is a magyaror­

szági vasgyárak műöntvényeikkel.

Két fontos személyiség nevét kell itt említenem. Az első

dr. Holbarder Leó

orvos, akinek gyűjteményéből 1939-ben 18 db került az Országos Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe; a m á­

sik

Rampacher Pál,

a volt császári és királyi Magyar Hadsereg ezredese, aki francia létére M unká­

cson az első világháborúban a legértékesebb gyűjteményt állította össze, melynek darabjai halála után, 1987-ben, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Ami az öntöttvas művészi alkalmazását Magyarországon a 19. század második felében m eg­

határozóvá tette, szintén kettős jelenségre vezethető vissza. Túl azon, hogy az építészetben az ön­

töttvas számtalan területen alkalmazott anyag volt (tartószerkezetek, oszlopok, lépcsőházi korlá- termékek még az iparművészeti

között is megjelentek.

* Magyar Építészeti Múzeum. Tel.: 188-6170.

49 -

10.23716/TTO.04.1997.11

(2)

Magyarországon 1850 és 1914 között közel tíz olyan vasgyár működött, melyben mai ismere­

teink szerint művészi termékeket állítottak elő. Ezek közül legjelentősebbek voltak a Schönbornok tulajdonában lévő munkácsi, az Andrássyak dernői és betléri, valamint a Királyi Kamara kezelésé­

ben működő kisgarami (egykor Rónic, ma Hronyeö) vasöntödék. Itt készültek a legfinomabb mű­

öntvények, aminek magyarázata abban rejlik, hogy a jól képzett mintaasztalosok és formázómeste­

rek mellett állandó szobrász modellőr is dolgozott. Munkácson két szobrász működéséről tudunk.

Az első

Valentin Willaschek,

aki 1850-ben még a gyárban dolgozott, a második

Schossel András,

aki 1874-ben bekövetkezett haláláig alkotta a legszebb kisplasztikákat. Rhónicon a Selmecbányái születésű

Leopold Förster

volt a szobrász, míg az Andrássyak dernői gyárában modellszobrászként dolgozott

Izsó Miklós

és

Faragó József,

de ismerünk

Ferenczi István

által készített síremlék mo­

dellt is. A legjelentősebb öntödéken kívül említendők még az erdélyiek közül Ruszkabánya, Resi- cabánya, Stajelok-Anima.

A rendelkezésre álló oklevelek adatai bizonyítják, hogy a vezető szakemberek szinte mind­

egyike Németországban, vagy Csehországban tanult, mivel a szakma gyakorlata a 19. században ezekben az országokban volt a legmagasabb szintű. Ez vonatkozik a vasból való műöntészet tech­

nológiájára ugyanúgy, mint a formázás és a modellkészítés minden egyes fázisára.

Az bizonyos, hogy magyarországi vasöntödék a 19. század második felében rendelkeztek azokkal a műszaki feltételekkel, melyek eredményeképpen gyártmányaik egyenrangúak lettek az Európában máshol gyártottakkal. Ezért van az, hogy például Munkács termékei az 1860-as évek­

ben már megjelennek a bécsi piacokon, sőt eljutnak Lengyelországba is. Az erdélyi műöntödék díszes kályhái keresettek Szerbiában és Horvátországban. Nem szabad elfelejteni, hogy az igazi felvevő piac a hazai volt, elsősorban Pest, Debrecen, Szeged, Kassa és Kolozsvár. A debreceni nagyvásárra az 1860-as évektől kezdődően 500 mázsa kályha és díszműárut szállítottak évente Munkácsról, Kabolapolyánáról, és minden tennék vevőre talált. Nagyon érdekes, hogy 100 évnek kellett eltelnie, míg a múzeumokon kívül a magángyűjtők is felfigyeltek a magyarországi öntödék termékeinek hihetetlen gazdaságára.

1990-ben megalakult a művészi öntöttvas-tárgyak gyűjtőinek országos egyesülete, mely éven­

ként tartja üléseit az ország különböző városaiban.

Az öntöttvasból készült 19. századi művészeti alkotások ma már a magyar múzeumok féltett kincsei. A Bereg megyei öntészet remekeit a Vásárosnaményi Múzeumban, a Borsod megyei anya­

got Diósgyőrben méltó körülmények között láthatja a közönség.

Budapesten az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeumában, valamint az Iparművésze­

ti Múzeumban tekinthetők meg a magyarországi öntödék műöntvényei.

50

10.23716/TTO.04.1997.11

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

– A december 9-i rendezvény célja, hogy a sokszor egymással ellentétes nézete- ket valló csoportok, valamint a témában jártas szakemberek ismertessék véle- Vallásos

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik