• Nem Talált Eredményt

Szerves vegyületek nevezéktana

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Szerves vegyületek nevezéktana "

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

2004-2005/4 139 5] Lyon, R.F. – Hubel, P.M. : Eyeing the Camera: Into the Next Century; Foveon Inc., Santa

Clara, California, IS&T/SID 10th Color Imaging Conference Proceedings, Scottsdale, AZ, USA; 2002 pp. 349-355.

6] *** : CMOS vs. CCD and the Future of Imaging (Kodak Research);

http://www.kodak.com/US/en/corp/researchDevelopment

7] *** : Foveon X3 technology – The World’s First Full-Color Image Sensor, Why X3 is Better; http://www.foveon.net

8] *** : Rockwell Scientific: CMOS Visible Imaging;

http://www.rockwellscientific.com/html/cmos.html

Kaucsár Márton

Szerves vegyületek nevezéktana

II. rész

A szerves vegyületek nevezéktanában sajátos helyet foglalnak el az aromás szénhid- rogének, amelyek közül soknak van triviális alapneve. A következ kben ezeket foglaljuk össze.

Azok az alap szénhidrogének, melyek neve korlátlanul szubsztituálható (vagyis a szubsztituált származék neve is az illet alapnévvel képezend ):

1 2

3

4 10 5

6 7 9 8

1 2 4 3 6 5 7

8

9 10

benzol naftalin antracén fenantrén

A szubsztituált származékok megnevezése:

Cl –NO2

klórbenzol C6H5–NO2 nitrobenzol

CH3 CH2CH3

NO2

1-etil-2-metilbenzol 2-nitronaftalin

Ezekb l a szénhidrogénekb l származtatható csoportok, melyeket szubsztituensként alkalmazunk, szintén korlátlanul szubsztituálható nevek:

C6H5– –C6H4– (C6H5)3C–

fenil fenilén (o-,m-,p-) izomerek tritil

(2)

140 2004-2005/4

1 2

3

4 10 5

6 7 9 8

1

2

4 3 6 5

7 8

9 10

naftil (2-izomer) antril (2-izomer) fenantril (2-izomer)

Az aromás szénhidrogének egy csoportja csak gy3r3ben szubsztituálva viselheti tri- viális nevét, el tagként leírva a szubsztituenst. Ilyenek:

C6H5–CH3 C6H5–CH=CH2 C6H5– CH=CH–C6H5

toluol sztirol sztilben

Ezekb l a szénhidrogénekb l levezethet csoportok neve:

C6H5–CH2– C6H5–CH= C6H5–CH=CH– C6H5–CH2–CH2 –

benzil benzilidén sztiril fenetil

Cl CH3

Cl CH3

CH3

Cl CH2Cl

2-klórtoluol 3-klórtoluol 4-klórtoluol klórmetil-benzol A klórmetil-benzolnak megengedett a benzil-klorid funkciós csoportnév

Azok a triviális nev3aromás szénhidrogének, melyek szubsztituált származékaik ne- vét nem lehet az alapnévb l képezni:

C6H4(CH3)2 C6H3(CH3)3 C6H5–CH(CH3)2

o-,m-, p-xilol mezitilen kumol

A szénhidrogén-származékok megnevezése

A szénhidrogén-származékok vegyületcsaládjainak szisztematikus megnevezési módját az el z számban (FIRKA 3/2004-2005) általánosan tárgyaltuk, most a megen- gedett közhasználatú alapneveket, s ezek használatára vonatkozó utasításokat ismertet- jük.

Halogénvegyületek

A halogénszármazékok közül kevésnek van triviális neve, ami nem szubsztituálható.

Ezek:

CHBr3 CHCl3 CHI2 CH2=CH–Cl bromoform kloroform jodoform vinil-klorid

Hidroxivegyületek szubsztituciós nevét a szubsztituált szénhidrogén alapnevével egybeírt –ol utótaggal képezzük.

(3)

2004-2005/4 141 CH3–OH (CH3)2CH–OH (CH3)2CH–CH2–OH

metánol propán-2-ol

(izopropil-alkohol) 2-metilpropán-1-ol A 2-metilpropán-1-olnak tiltott az izobutanol név, megengedett funkciós csoport- névként: izobutil-alkohol használható.

C6H5–OH fenol (tiltott a hidroxibenzol), sói a fenoxidok (nem használható a fenolát név), korlátlanul szubsztituálható. Pl. H2N–C6H4–OH p-aminofenol

OH O2N NO2

NO2

pikrinsav

A szubsztituált fenolok közül a 2,3,5– helyzetben nitrocsoportot tartalmazó származék triviális neve, a pikrinsav alapnévként használható, de nem szubsztituálható név. Sói a pikrátok.

HO–CH2––CH2–OH HO–CH2–CH(OH) –CH2–OH C(CH2OH)4 C6H4(CH3)(OH) etán-1,2-diol,

etilénglikol propán-1,2,3-triol, glicerin pentaeritrit krezol (o-,m-,p- izomerek) Az etilénglikol, glicerin, pentaeritrit, krezol nevek nem szubsztituálhatók.

Észterképzésnél a hidroxilcsoport hidrogénatomjának helyettesítését funkcionalizációnak tekintik, ezért az észter nevének képzésekor használhatók ezek a nevek

OH OH

benzol-1,2-diol

(használható, de nem szubsztituálható név: pirokatekin)

OH HO

benzol-1,3-diol

(rezorcin, de nem szubsztituálható név)

OH HO

benzol-1,4-diol

(hidrokinon, de nem szubsztituálható név)

OH OH HO

benzol-1,2,3-triol

(nem használható: pirogallol)

OH

HO

OH benzol-1,3,5-triol

(nem használható: floroglucin)

Karbonilvegyületek

Az aldehidek nevét, ha a szénatom szám V4, a latin savnévb l az aldehid szóval képezzük:

(4)

142 2004-2005/4 H2C =O CH3–CHO CH3–CH2CHO CH3–CH2–CH2–CHO formaldehid acetaldehid propionaldehid butiraldehid Amennyiben az aldehid szénatom száma W5, akkor az alap szénhidrogén nevével az –al (-ál-nak ejtjük) utótagot írjuk egybe:

CH3–CH2–CH2– CH2–CHO pentanal

Ketonok megnevezésekor a szubsztitúciós nómenklatúrában az alkanon módosított alapnevet használjuk (az -on végz dést nem tekintjük utótagnak az alkének -én-jéhez hasonlóan ). Gyakran használjuk a funkciós csoportnevet.

CH3–CH2CO– CH3 CH3–CO– CH2–CO– CH3 CH2=CH–CO–CH3

bután-2-on,

vagy etil-metil-keton pentán-2,4-dion but-3-én-2-on Amennyiben a molekulában több szubsztituens, illetve funkciós csoport van, csak a legmagasabb oxidációs állapotú szénatomon lev t tekinthetjük utótagnak. Szénhidrogén származékoknál az utótagok és végz dések értékrendjét a következ sor írja le:

-al > -on > -ol > -én

Ennek értelmében pl. a következ vegyület neve 2-metil –3-oxo-butanal CH3–CO–CH–CH=O

CH3

A ketonok közhasználatú nevei közül a gyakran használatosokat soroljuk fel, ame- lyek korlátlanul szubsztituálhatók:

CH3–CO–CH3 CH2=C=O O O

O

O

aceton ketén benzokinon naftokinon

Nem szubsztituálható megnevezések:

C6H5–CO– CH3 C6H5–CO– C 6H5 CH3–CH2– CO– C5H6

acetofenon benzofenon propiofenon CH3–CO–CO–CH3 C6H5–CH2–CO–CO–CH2–CH3

biacetil 1-fenilpentán-2,3-dion vagy benzil-etil-diketon

Felhasznált irodalom

1] Útmutató a szerves vegyületek IUPAC-nevezéktanához, (Nyitrai József, Nagy József szerkesz- t k, Magyar Kémikusok Egyesülete, Bp. 1998)

Máthé Enik!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Megmutatja, hogy egy molekula pontosan milyen minőségű és mennyiségű atomokból épül fel, azaz másképp fogalmazva megmutatja, hogy milyen atomból pontosan hány darab van

48, Oxigéntartalmú szerves vegyületek IV.: oxovegyületek 49, Oxigéntartalmú szerves vegyületek V.: karbonsavak 50, Oxigéntartalmú szerves vegyületek VI.: észterek

Megmutatja, hogy egy molekula pontosan milyen minőségű és mennyiségű atomokból épül fel, azaz másképp fogalmazva megmutatja, hogy milyen atomból pontosan hány darab van

Megjegyzés: ammónia hatására fehér színű ezüst-hidroxid csapadék keletkezik (ha töményebb az ammónia, akkor esetleg barna színű ezüst-oxid csapadék

Ezzel szemben az illékony szerves vegyületek (volatile organic compounds, VOC) oxidációs termékeinek gáz-részecske átalakulásával keletkező, másodlagos szerves aeroszol

Ahhoz, hogy a közvetett kényszert pontosabban tudjuk becsülni, szükség van a különböző méretű és összetételű részecskék aktiválódásának ismeretére. Egy

Szerves kémia előadások - heterociklusos vegyületek Semmelweis OTE Budapest, 1978-1996... Heterociklusos vegyületekről

E rendszerben mindegyik pillératomon külön -külön meg kell állapítani a csoportok rangsorát (az atomok rangsora alapján, övezetenként haladva), majd azt a