Zalabai Zsigmond bibliográfiája

Önálló mûvek és recepciójuk

A vers túloldalán. (Tanulmányok). Bratislava, Madách, 1974, 127 p.

Szakolczay Lajos: A vers túloldalán. Új Forrás, 1975, 3. sz. 102–104. p.

Zimonyi Zoltán: Választás és üzenet. Napjaink, 1975, 3. sz. 9. p.

Márkus Béla: A széplelkû poéták megvetése. Népszava, 1975. 7. 5. 8. p.

Görömbei András: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Tiszatáj, 1975, 8. sz.

84–85. p.

Csûrös Miklós: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Literatura, 1975, 3–4. sz.

238–240. p.

Kelényi István: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Forrás, 1976, 4. sz. 90–91. p.

Szerdahelyi István: Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán. Irodalomtörténet, 1976, 4. sz. 1017–1020. p.

Balla Kálmán: Át a versen. Új Ifjúság, 1975, 12. sz. 5. p.

Bodnár Gyula: A vers túloldalán, Új Szó, 1975. 1. 16. 5. p.

Szarka László: Mércék igazsága, Hét, 1975, 9. sz. 14–15. p.

Varga Imre: Egy könyv és vidéke. Irodalmi Szemle, 1975, 9. sz. 821–825. p.

Koncsol László: Tizenkét hónap tíz könyvérõl. Irodalmi Szemle, 1976, 2. sz.

180–183. p.

Koncsol László: Kísérletek és elemzések. Bratislava, Madách, 1978, 236–242. p.

Mérlegpróba. Bratislava, Madách, 1978, 183 p.

Horpácsi Sándor: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Észak-Magyarország, 1979.

7. 11. 4. p.

Horpácsi Sándor: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Napló, 1979. 7. 28. 6. p.

Horpácsi Sándor: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Kritika, 1979, 9. sz. 38. p.

T. T. E. [Taxner-Tóth Ernõ]: Mérlegpróba. Magyar Nemzet, 1979. 7. 15. 13. p.

Sziklay László: Két szlovákiai magyar tanulmánykötet. Irodalomtörténeti Közle- mények, 1979, 5–6. sz. 684–687. p.

Zalabai Zsigmond bibliográfiája

(összeállította Bereck Zsuzsanna)

Szakolczay Lajos: Zalabai Zsigmond: Mérlegpróba. Hungarológiai Értesítõ. Buda- pest, 1980, 143–144. p.

Görömbei András: Mérlegpróba. Népszava, 1980. 5. 10. 6. p.

Szeberényi Zoltán: Felelõsség és anyagismeret. Új Szó, 1979. 5. 4. 6. p.

Lacza Tihamér: Küzdelem a kritikával. Hét, 1979, 15. sz. 14. p.

Grendel Lajos: Küzdelem az elméletért. Irodalmi Szemle, 1980, 3. sz. 271–275. p.

Lacza Tihamér: Ember a szóban. Fõnix füzetek 10. Bratislava, Madách, 1985, 78–83. p.

Szeberényi Zoltán: Zalabai Zsigmond könyvérõl. In: Visszhang és reflexió.

Bratislava, Madách, 1986, 156–161. p.

A költõi nyelv trópusainak szemantikája. (Kandid. diz. práca). Bratislava, Univerzita Komenského, Filozofická fakulta, 1981, 244 p.

Tûnõdés a trópusokon. 1. kiad. Bratislava, Madách, 1981, 212 p.

Tûnõdés a trópusokon. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986, 253 p.

Tûnõdés a trópusokon. 3. kiad. Bratislava, Kalligram, 1998, 252 p.

Voigt Vilmos: Zalabai Zsigmond: Fordulat a szóképek ügyében. Valóság, 1982, 12. sz. 109–111. p.

Szerdahelyi István: Zalabai Zsigmond: Tûnõdés a trópusokon. Kortárs, 1982, 10. sz. 1651–1652. p.

Bata Imre: Könyvszemle. Népszabadság, 1982. 2. 23. 7. p.

Mezey László Miklós: Zalabai Zsigmond: Tûnõdés a trópusokon. Új Forrás, 1983, 5. sz. 81–82. p.

Pályi András: Perújítás szóképügyben. Élet és Irodalom, 1983, 15. sz. 10. p.

Odorics Ferenc: Miért nehéz tûnõdni a trópusokon. Mûhely, 1983, 2. sz. 77–79. p.

Büky László: Tûnõdés a trópusokon. Acta Universitatis Szegediensis de Attila Jó- zsef Nominatae Sectio Etnographica et Linguistica. 27. köt., Szeged, 1983, 49–51. p.

Szegedy-Maszák Mihály: Zalabai Zsigmond: Tûnõdés a trópusokon. Helikon, 1984, 2–4. sz. 359–361. p.

Décsy Gy[ula]: Zsigmond Zalabai: Reflexionen über die Tropen. In: Uralaltaische Jahrbücher–Ural-Altaic Yearbook. Bloomington, Eurolingua, 1984, 172–173. p.

Szeberényi Zoltán: Tûnõdés a trópusokon. Új Szó, 1982. 1. 15. 6. p.

Žilka, Tibor: Zalabai Zsigmond: Tûnõdés a trópusokon. Slovenská literatúra, 29.

évf. (1982) 5. sz. 468–471. p.

Mészáros László: A metafora világában. Irodalmi Szemle, 1982, 5. sz.

471–476. p.

Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió. Bratislava, Madách, 1986, 161–164. p.

Mindenekrõl számot adok. Bratislava, Madách, 1984, 264 + 32 p.

Zimonyi Zoltán: Mindenekrõl számot adok. Magyar Nemzet, 1984. 12. 28. 8. p.

Mányoki Endre: Szembenézve a történelemmel. Könyvvilág, 1985, 1. sz. 11. p.

Balázs László: Körkép. Reformátusok Lapja, 1985, 16 sz. 4. p.

Dérczy Péter: Zalabai Zsigmond: Mindenekrõl számot adok. Kortárs, 1985, 5.

sz. 164–165. p.

Márkus Béla: Zalabai Zsigmond: Mindenekrõl számot adok. Kritika, 1985, 6. sz.

36–37. p.

Wéber Antal: Egy falu története. Népszabadság, 1985. 7. 1. 7. p.

Tüskés Tibor: Zalabai Zsigmond: Mindenekrõl számot adok. Forrás, 1985, 7. sz.

85–86. p.

Pomogáts Béla: Nemzetiségi valóságirodalom. Jelenkor, 1985, 11. sz.

1017–1019. p.

Pomogáts Béla: Magyar nézõ. Nyelvünk és Kultúránk, 1985, 61. sz. 106. p.

P. M. [Praznovszky Mihály]: Három köny ugyanarról. Palócföld, 1986, 1. sz.

54–56. p.

Sándor László: Zalabai Zsigmond: Mindenekrõl számot adok. Honismeret, 1986, 1. sz. 63–64. p.

Pomogáts Béla: Kisebbségben és magyarságban. Dunaszerdahely, Nap, 1997, 135–139. p.

–Va– [Vajkai Miklós]: „Mindenekrõl számot adok“. Csallóköz, 1984, 37. sz. 7. p.

Csáky Károly: Értékes számadás. Hét, 1984, 47. sz. 10. p.

Csáky Károly: Értékes számadás. Haladás, 1984, 43. sz. 2. p.

Dusza István: A megtalált történelmi idõ. Új Szó (Vasárnapi kiadás), 1984. 11.

16. 11. p.

Dusza István: A megtalált történelmi idõ. Nõ, 1985, 2. sz. 18–19. p.

Fehérváry Magda: Zalabai Zsigmond: Mindenekrõl számot adok. Szabad Földmû- ves, 1985, 8. sz. 6. p.

Szabó József: Tájszavak és tájak a szlovákiai magyar irodalom négy mûvében.

Irodalmi Szemle, 1994, 6. sz. 66–71. p.

Hazahív a harangszó. Ipolypásztó népélete 1918–1945. Bratislava, Madách, 1985, 244 + 24 p.

Sándor László: Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó. Honismeret, 1987, 2.

sz. 69–70. p.

Tüskés Tibor: Egy példamutató falurajz. Forrás, 1987, 2. sz. 87–88. p.

Kósa László: Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó. Hungarológiai Értesítõ, 1988, 1–2. sz. 301. p.

Szeberényi Zoltán: Irodalomtudomány, történelem, néprajz. In: Kontextus.

Bratislava, Madách, 1985, 47–48. p.

Balla Kálmán: Történelmi keresztmetszet. Hét, 1986, 15. sz. 10. p.

Szabó József: Tájszavak és tájak a szlovákiai magyar irodalom négy mûvében.

Irodalmi Szemle, 1994, 6. sz. 66–71. p.

Mindenekrõl számot adok. Hazahív a harangszó. Bratislava, Madách, 1988, 518 p.

Bartha Elek: Zalabai Zsigmond: Mindenekrõl számot adok. Hazahív a harangszó.

A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1987–88. Miskolc, 1988, 255–257. p.

Balázs Géza: Zalabai Zsigmond: Mindenekrõl számot adok. Hazahív a harang- szó. Kortárs, 1989, 4. sz. 166–168. p.

Verstörténés. A szlovákiai magyar líra újabb nemzedékei 1970–1988. Doktori ér- tekezés tézisei. [A szerzõ kiadása], Pozsony, 1994, 18 p.

Verstörténés. A szlovákiai magyar líra újabb nemzedékei 1970–1988. (Folyamat- rajzok, pályaképek, portrék, adalékok). Pozsony, Kalligram, 1995, 352 p.

Bohár András: Politika, bölcselet, irodalom. Élet és Irodalom, 1995, 22. sz. 14. p.

Tallai Gábor: Verstörténés. Új Magyarország, 1995. 6. 2. 8. p.

Mezey László Miklós: Az ítész tükre. Hitel, 1996, 2. sz. 102–106. p.

Szakolczay Lajos: Olvasó-próba. Kortárs, 1996, 3. sz. 118. p.

Pomogáts Béla: Egy fejezet az irodalom szabadságharcának történetébõl. Új Hol- nap, 1996, július, 108–113. p.

Csobán Endre Attila: Küldöm a frigyládát. Látó, 1997, 5. sz. 104–107. p.

Tomiš, Karol: Dianie v lyrike. Literárny týždenník, 9. évf. (1995) 23. sz. 13. p.

(k-y) Kritikatörténés. Új Szó, 48. évf. (1995. 6. 22.) 144. sz. 7. p.

Turczi Árpád: Zalabai Zsigmond: Verstörténés. Új Szó, 48. évf. (1995. 12. 9.) 293. sz. 7. p.

Andruška, Peter: Syntetizujúca mozaika. Knižná revue, 6. évf. (1996) 8. sz. 5. p.

Szeberényi Zoltán: Egy kritikusi alkotómûhely sajátosságai . Irodalmi Szemle, 39. évf. (1996) 7–8. sz. 83–89. p.

Pomogáts Béla: Kisebbségben és magyarságban. Dunaszerdahely, Nap, 1997, 175–180. p.

Irodalom és ‘iroda-lom’. Tanulmányok, cikkek, interjúk. Dunszerdahely, Nap, 1997, 118 p.

Pomogáts Béla: Kisebbségben és magyarságban. Dunaszerdahely, Nap, 1997, 135–139. p.

(Mé)[Mészáros Károly]: Irodalmi gyûjtemény. Csallóköz, 1997, 20. sz. 3. p.

A látók titka. (Válogatott írások). Somorja, Méry Ratio, 1998, 350 p.

Koszorúk. Dunaszerdahely, Csemadok T. V., 1998, 79 p.

Dusza István: Koszorúk az anyanyelvnek. Zalabai Zsigmond kiskönyve az anya- nyelvrõl, a hûségrõl és az elárultatásról, Új Szó, 1998. 2. 17. 9. p.

(bereck)[Bereck József]: A hûség könyve. Csallóköz, 38. évf. (1998) 8. sz. 3. p.

Simon Szabolcs: Tanulmánykoszorú a magyar nyelvrõl. Katedra, 7. évf. (2000) 5. sz. 21. p.

Tankönyvek

Zalabai Zsigmond – Simonné L. Rózsa – Vargáné T. Anna: Magyar nyelvi gyakorla- tok. Nem kötelezõ tantárgy tankönyve az alapiskola 7. osztálya számára.

Bratislava, SPN, 1982, 131 p.

Zalabai Zsigmond – Kremmer László – Szuchyné Sz. Magdolna – Vargáné T. Anna:

Magyar nyelvi gyakorlatok. Nem kötelezõ tantárgy tankönyve az alapiskola 8. osz- tálya számára. Bratislava, SPN, 1983, 126 p.

Zalabai Zsigmond – Kremmer László – Szuchyné Sz. Magdolna – Vargáné T. Anna:

Módszertani útmutató a magyar nyelvi gyakorlatok nem kötelezõ tantárgy tanítá- sához az alapiskola 7. és 8. osztályában. Bratislava, SPN, 1983, 144 p.

Zalabai Zsigmond – Simonné L. Rózsa – Vargáné T. Anna: Magyar nyelvi gyakorla- tok. Nem kötelezõ tantárgy tankönyve az alapiskola 7. osztálya számára. – 2. ki- ad. Bratislava, SPN, 1989, 131 p.

Válogatásában, szerkesztésében megjelent mûvek és recepciójuk

A Csallóköztõl a Bodrogközig. (Riportok, versek, novellák, vallomások).

Bratislava, Madách, 1977, 319 p. – Válogatta és az elõszót írta Zalabai Zsigmond.

Héra Zoltán: Séták a bölcsõhely körül. Népszabadság, 1978. 3. 12. 11. p.

Halász Péter: A Csallóköztõl a Bodrogközig. Alföld, 1978, 8 sz. 74–76. p.

-alexa-[Alexa Károly]: A Csallóköztõl a Bodrogközig. Kritika, 1978, 10 sz. 31. p.

K. Gy. Cs.[Kiss Gy. Csaba]: A Csallóköztõl a Bodrogközig. Hungarológiai Értesí- tõ, Budapest, 1979, 31. p.

Bárth János: A Csallóköztõl a Bodrogközig. Forrás, 1979, 4. sz. 87. p.

Bodnár Gyula: Szülõföldem szép határa. Új Szó, 1978. 2. 17. 6. p.

Varga Erzsébet: Vallomás a szülõföldrõl. Hét, 1978, 17. sz. 14. p.

Bodnár Gyula: Két táj egyben. Hét, 1980, 24. sz. 15. p.

Szól a rigó kiskorában. Népi mondókák, gyermekjátékok. Bratislava, Madách, 1978, 104 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond (nevének felüntetése nélkül).

Bodnár Gyula: Szól a rigó kiskorában. Új Szó, 1978. 9. 22. 6. p.

Csáky Károly: Szól a rigó kiskorában. Hét, 1978, 53. sz. 8. p.

Kovács Ágnes: Szól a rigó kiskorában. Honismeret, 1980, 6. sz. 6. p.

Tapsiráré-tapsórum. Csehszlovákiai magyar költõk gyermekversei.Bratislava, Ma- dách, 1978, 114 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.

Bodnár Gyula: Tapsiráré-tapsórum. Új Szó, 1979. 1. 25. 6. p.

Kövesdi Károly: A mesék vonzó világa. Hét, 1979, 20. sz. 14. p.

Aich Péter: Két gyermekvers-antológiáról. Irodalmi Szemle, 1979, 10. sz.

946–948. p.

Labdarózsa, nyári hó. Csehszlovákiai magyar költõk gyermekversei. Bratislava, Madách, 1979, 50 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.

(bodnár)[Bodnár Gyula]: Labdarózsa, nyári hó. Új Szó, 1979. 8. 20. 4. p.

Bodnár Gyula: Labdarózsa, nyári hó. Új Szó, 1979. 9. 14. 6. p.

Aich Péter: Két gyermekvers-antológiáról. Irodalmi Szemle, 1979, 10. sz.

946–948. p.

Jelenlét. Válogatás a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar költészetbõl.

Bratislava, Madách, 1979, 591 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond és Fónod Zoltán.

Seres József: A csehszlovákiai magyar költészet három évtizede. Népszabadság, 1979. 9. 7. 7. p.

Czine Mihály: Jelenlét. Népszava, 1980. 5. 17. 7. p.

Sumonyi Zoltán: Hol vannak jelen? Élet és Irodalom, 1980, 33. sz. 10. p.

Gróh Gáspár: Jelenlét. Alföld, 1980, 6. sz. 81–82. p.

Bodnár Gyula: Elszalasztott lehetõség. Új Szó, 1979. 7. 5. 6. p.

Balla Kálmán: Van-e költészetünk? Hét, 1979, 37. sz. 14–15. p.

Sági Tóth Tibor: Jelenlét. Szabad Földmûves, 1979, 36. sz. 7. p.

Új Mindenes Gyûjtemény. Bratislava, Madách, 1981, 203 p. – Összeállította Zal- abai Zsigmond.

Szarka László: Nemzetiségi magyar tudomány. Népszabadság, 1981. 5. 10. 13. p.

Sándor László: Új Mindenes Gyûjtemény . Honismeret, 1982, 3. sz. 49–50. p.

D. Varga László: Új Mindenes Gyûjtemény. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Köz- leményei 20. Miskolc, 1982, 148–149. p.

Dusza István: Hézagok tömögetése. Új Szó, 1981. 8. 7. 6. p.

Mészáros László: A történelem vonzásában. Irodalmi Szemle, 1981, 10. sz.

952–955. p.

Lacza Tihamér: Szellemi mûhelyek és kérdõjelek. Hét, 1981, 49. sz. 18–19. p.

Kiss Mária: Új Mindenes Gyûjtemény. Hungarológiai Értesítõ, 1983, 1–2. sz.

314–315. p.

Családi Krónika. Csehszlovákiai magyar elbeszélõk 1948–1979. Bratislava, Ma- dách, 1981, 422 p.– Válogatta, az utószót és a biográfiai jegyzeteket írta Zalabai Zsigmond.

Bába Iván: Nemzetiségi klasszikusok. Könyvvilág, 1982, 4. sz. 7. p.

Görömbei András: Családi Krónika. Hungarológiai Értesítõ, 1983, 3–4. sz.

32–33. p.

Pomogáts Béla: Szlovákiai magyar kötetek. Magyar Hírlap, 1983. 1. 15. 8. p.

Botlik József: Keresztmetszet hat évtized novelláiból. Mûhely, 1983, 6. sz.

72–75. p.

Gyurkovits Róza: Nõ, 1981, 11. sz. 14. p.

Lacza Tihamér: Egy mûfaj ébresztése. Irodalmi Szemle, 1981, 9. sz. 857–859. p.

Lacza Tihamér: Ember a szóban. Fõnix Füzetek 10. Bratislava, Madách, 1985, 97–101. p.

Bábi Tibor: Keresek valakit. Válogatott versek 1954–1977. Bratislava, Madách, 1982, 142 p. – Válogatta Zalabai Zsigmond.

-dénes-[Dénes György]: Bábi Tibor: Keresek valakit. Hét, 1983, 49. sz. 8. p.

Alabán Ferenc: Eszmeiség és életérzés Bábi Tibor költészetében. Irodalmi Szem- le, 1983, 2. sz. 133–140. p.

Alabán Ferenc: Folytatás és változás. Fõnix füzetek 9. Bratislava, Madách, 1984, 55–68. p.

Adjatok szállást az igének! Négy kisszínpadi mûsor. Bratislava, LITA, 1984, 56 p.

– Összeállította, az elõszót és az utószót írta Zalabai Zsigmond.

A hûség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvrõl.Bratislava, Madách, 1985, 234 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond

A hûség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvrõl. 2. kiad. Bratislava, Madách, 1987, 303 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.

E. Fehér Pál: Kulturális jegyzetek. Népszabadság, 1985. 10. 23. 7. p.

Filep Tamás: Könyvek a hûség nyelvén. Könyvvilág, 1985, 12. sz. 7. p.

Szeli István: A hûség nyelve. Híd, 1986, 2. sz. 270–277. p.

Botlik József: A hûség nyelve. Kritika 1986, 6. sz. 21. p.

Pomogáts Béla: A hûség nyelvén. Nyelvünk és Kultúránk, 1986, 63. sz. 85–86. p.

Pomogáts Béla: Anyanyelvi õrjárat. Élet és Irodalom, 1986, 11. sz. 10. p.

Mórocz [Mórocz Károly]: A hûség nyelve. ef-Lapok, 1986, 5–6. sz. 54. p.

Mezey László Miklós: Féltõ hûséggel. Új Forrás, 1987, 1. sz. 89–92. p.

Soóky László: A hûség nyelve. Honismeret, 1987, 1. sz. 76–77. p.

Graf Rezsõ: A hûség nyelve. Nyelvünk és Kultúránk, 1987, 66. sz. 109–111. p.

Kozma Gábor: A hûség nyelve. Hungarológiai Értesítõ, 1987, 3–4. sz. 190–191. p.

Szabó T. Ádám: Die Sprache der Treue. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Linguistica 19. Buda- pest, 1988, 287–296. p.

Vértes István: A hûség nyelve. Népszava, 1988. 10. 1. 8. p.

Pomogáts Béla: Megmozdult világban. Magyar Hírlap, 1988. 5. 6. 9. p.

Olasz Sándor: A hûség nyelve. Hungarológiai Értesítõ, 1989, 3–4. sz. 378. p.

Fónod Zoltán: A hûség nyelve. Új Szó, 1985. 9. 17. 4. p.

Fónod Zoltán: Latiatuc, feleym, mik vogymuk. In: Tegnapi önismeret. Bratislava, Madách, 1986, 315–320. p.

Dusza István: Újbóli szembesülés. Új Szó, 1987. 12. 8. 4. p.

Šmatlák, Stanislav: A szlovák líra erõvonalai. Bratislava, Madách, 1985, 204 p. – Válogatta Zalabai Zsigmond.

Alabán Ferenc: A költészet vonzáskörében. Irodalmi Szemle, 1986, 10. sz.

945–952. p.

Hej, Dunáról fúj a szél. Dokumentumjáték 7 képben.Dunajská Streda, Járási Nép- mûvelési Központ, 1988, 19 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond és Szilvássy József.

Tanszéki Hírmondó = Spravodaj katedry maïarského jazyka a literatúry. Pozsony, A Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett mûködõ Szlovákiai Magyar pedagógusok Szövetségének Alapszervezete és a Szenczi Molnár Albert Alapítvány, 1990, 42 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.

Tanszéki Hírmondó = Spravodaj katedry maïarského jazyka a literatúry. Pozsony, A Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és irodalom Tanszéke mellett mûködõ Szlovákiai Magyar pedagógusok Szövetségének Alapszervezete és a Szenczi Molnár Albert Alapítvány, 1991, 37 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.

Szenczi Molnár Albert : „Szorgos adósa vagyok hazámnak“ avagy “Életemnek le- írása”.Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1993, 120 p. – Összeállította és az elõszót írta Zalabai Zsigmond.

E. Fehér Pál: Az élõ Szenczi Molnár Albert. Népszabadság, 1994. 3. 9. 15. p.

-y-: Lilium Aurum Bibliotéka. Új Szó, 1994. 5. 3. 7. p.

Baróti Szabó Dávid: Jer, magyar lantom.Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1994, 229 p.– Összeállította, az utószót, a név- és szómagyarázatokat készítette Zalabai Zsig- mond.

Szilágyi Márton: Baróti Szabó Dávid: Jer, magyar lantom. Irodalomtörténeti Köz- lemények, 1995, 3–4. sz. 431–436. p.

-kövi-[Kövesdi Károly]: Magyar lant, nyolcvan év után. Új Szó, 1994. 11. 22. 6. p.

Szabó József: Jer, magyar lantom. Vasárnap, 28. évf. (1995) 14. sz. 4. p.

Magyar jeremiád. Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésrõl, 1946–1948. Bratislava, Vox Nova, 1995, 189 p. – (Bibliotheca Hungarica Mûhely) – Összeállította, az értékelõ szövegeket és a verskommentáro- kat írta Zalabai Zsigmond.

Szabó József: A szlovákiai magyar nemzetrész szolgálatában. Tiszatáj, 1995, 8.

sz. 39–42. p.

Szakolczay Lajos: Olvasó-próba. Kortárs, 1995, 10. sz. 115–117. p.

Szabó József: Siralomének. Új Szó, 48. évf. (1995. 4. 6.) 81. sz. 9. p.

Simon Szabolcs: Magyar jeremiád. Nap, 7. évf. (1995) 18. sz. 8. p.

Mit ér a nyelvünk, ha magyar? A „táblaháború“ és a „névháború“ szlovákiai ma- gyar sajtódokumentumainak válogatása – nyelvészszemmel. Pozsony, Kalligram, 1995, 352 p. – Összeállította, az elõszót és a jegyzeteket írta Zalabai Zsigmond.

Fenyvesi Anna: Mit ér a nyelvünk, ha magyar? Acta Linguistica Hungarica, 43. kö- tet, 1995/96, 3–4. sz. 436–437. p.

Szabó József: A szlovákiai magyar nemzetrész szolgálatában. Tiszatáj, 1995, 8.

sz. 36–38. p.

Balázs Géza: Mit ér a nyelvünk, ha magyar? Édes anyanyelvünk, 1995, 5. sz. 16. p.

Balázs Géza: Nyelvtörvény, név- és táblaháború Szlovákiában. Honismeret, 1996, 1. sz. 103–104. p.

Kontra Miklós: The wars over Names in Slovakia. Language Problems & Lan- guage Planning. Amsterdam, 1996, 2. sz. 160–167. p.

Szabó József: Mit ér anyelvünk, ha magyar?. Új Szó, 48. évf. (1995. 5. 3.) 101.

sz. 6. p.

Lanstyák István: Harcaink az egynyelvrendszer ellen. Irodalmi Szemle, 38. évf.

(1995) 6. sz. 63–72. p.

Simon Szabolcs: Nyelvháború – iskolaháború. Katedra, 3. évf. (1996) 8. sz. 7. p.

Víz, víz, víz, víz. Az 1965-ös csallóközi árvíz publicisztikai és szépirodalmi anya- gaiból.Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1995, 210 p. –Válogatta Presinszky Lajos és Zalabai Zsigmond, szerkesztette, az utószót és a helységnévjegyzéket írta Zalabai Zsigmond.

Víz, víz, víz, víz. Új Szó, 1995. 6. 20. 7. p.

Gondolatok a könyvtárban. Bibliotheca Hungarica 1990–1995. Somorja, Biblio- theca Hungarica Alapítvány, 1996, 73 p. – Összeállította, szerkesztette és az elõ- szót írta Zalabai Zsigmond.

Szabó József: „Mi dolgunk a világon?“. Vasárnap, 1996, 21. sz. 5. p.

Kövesdi Károly: Az utolsó szoba. Válogatott és új versek. Somorja, Méry ratio, 1996, 108 p. – Az utószót írta és összeállította Zalabai Zsigmond (nevének felün- tetése nélkül).

Szenczivel szolgál a szellem. Szenczi Molnár Albert Alapítvány, 1990–1995. Po- zsony, Szenczi Molnár Albert Alapítvány, 1998, 87 p. – Összeállította, szerkesztet- te, válogatta és az elõszót írta Zalabai Zsigmond.

Verses magyar Bohémia. Magyar-cseh verses kapcsolattörténeti olvasókönyv.Po- zsony, Kalligram, 2001, 368 p. – Összeállította, sajtó alá rendezte, magyarázó jegy- zetekkel ellátta Zalabai Zsigmond.

Gál Jenõ: „Csehül“ hogyan állunk? – csehül? Prágai Tükör, 9. évf. (2001) 39–42. p.

E. Fehér Pál: Magyar költõk a csehekrõl. Új Szó, 55. évf. (2002. 8. 21.) 10. p.

Szenczi Molnár Albert emlékezete. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2001, 456 p.

–Összeállította, a szöveget gondozta, a szómagyarázatot készítette, a képanyagot válogatta, a kötetet tervezte Zalabai Zsigmond.

Gy. Szabó András: Szenczi Molnár Albert emlékezete. Kálvinista Szemle, 73. évf.

(2002) 6. sz. 5. p.

Eperjes, Eperjes, te tünde, te régi. Vers- és képkoszorú a hetvenöt éves Zeman László tiszteletére. Somorja, Bibliotheca Hungarica, 2003, 78 p. – Összeállította Zalabai Zsigmond.

Gyûjteményes kötetekben, évkönyvekben megjelent tanulmányok

Egy nemzedék erõpróbája

In: 30 év alkotó munkája. Bratislava, Pravda, 1975, 305–312. p.

Ars critica

In: Mû és érték. Bratislava, Madách, 1976, 76–79. p.

A vers túloldalán

In: Mû és érték. Bratislava, Madách, 1976, 247–255. p.

„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?“.Töprengés a gyermekversrõl és a hazai magyar gyermekköltészetrõl

In: Mû és érték Bratislava, Madách, 1976, 273–296. p.

Egy nemzedék erõpróbája. Fekete szél. Fiatal szlovákiai prózaírók antológiája In: Mû és érték. Bratislava, Madách, 1976, 418–427. p.

Történelem szélárnyékban

In: A Csallóköztõl a Bodrogközig. (Riportok, versek, novellák, vallomások) Bratislava, Madách, 1977, 159–166. p.

Küzdelem a kisprózával

In: Mûhely ‘78. Bratislava, Madách, 1978, 148–160. p.

„Bajtársunk: Álom Tivadar, elvtársunk: Álom Tivadar“

In: Mûhely ‘78. Bratislava, Madách, 1978, 301–303. p.

Utószó avagy egy szöveg olvasata

In: Cselényi László: Krétakor. Bratislava, Madách, 1978, 161–174. p.

Ember, könyv, társadalom

In: Mûhely ‘79. Bratislava, Madách, 1979, 102–111. p.

Egy elfelejtett Móricz-útról

In: Mûhely ‘80. Bratislava, Madách, 1980, 105–110. p.

A szabadságharc évei falumban

In: Madách Naptár 1984. Bratislava, Madách, 1983, 175–181. p.

Próbák népe. (Részlet egy falurajzból)

In: Mûhely ‘83. Bratislava, Madách, 1983, 107–116. p.

Marie Majerová (1882–1967)

In: Majerová, Marie: Sziréna. Bratislava, Madách, 1983, 7–8. p.

Jan Neruda (1834–1891)

In: Neruda, Jan: Történetek a régi Prágából. Bratislava, Madách, 1983, 7–8. p.

“Most pedig menjetek haza!”

In: Mûhely ‘84. Bratislava, Madách, 1984. 164–179. p.

Alois Jirásek (1851–1930)

In: Jirásek, Alois: Régi cseh mondák. Bratislava, Madách, 1984, 7–9. p.

Marie Pujmanová (1893–1958)

In: Pujmanová, Marie: Válaszúton. Bratislava, Madách, 1984, 7–8. p.

Kies, kietlen

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 109–110. p.

Fából – vaskarika

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 116. p.

Hogy is mondjuk – katonául?

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 117–119. p.

Szakvizsgán mûfordításból

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 176–177. p.

Egy gyermekvers szómámora

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 192–193. p.

Nyelvében él a – költészet

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 213–220. p.

Más szemmel – más szóval

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1985, 221–224. p.

Július Fuèík (1903–1943)

In: Fuèík, Július: Emberek, legyetek éberek! Bratislava, Madách, 1985, 7–9. p.

Jakub Arbes (1840–1914)

In: Arbes, Jakub: Newton agya. Bratislava, Madách, 1985, 7–9. p.

Vladislav Vanèura (1891–1942)

In: Vanèura, Vladislav: Három folyó. Bratislava, Madách, 1985, 7–9. p.

A versszerûség kritériumainak módosulása mint a nemzetiségi léthelyzet és a csehszlovákiai magyar nyelvállapot mûvészi tükrözésének eszköze

In: A magyar vers. Budapest, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1985, 286–292. p.

Duna-táji parabola

In: Helyünk Európában, 2. Budapest, Magvetõ Könyvkiadó, 1986, 498–505. p.

Kies, kietlen

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 193–194. p.

Fából – vaskarika

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 200. p.

Hogy is mondjuk – katonául?

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 201–202. p.

Szakvizsgán mûfordításból

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 250–251. p.

Egy gyermekvers szómámora

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 265–266. p.

Nyelvében él a – költészet

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 283–290. p.

Más szemmel – más szóval

In: A hûség nyelve. Bratislava, Madách, 1987, 291–294. p.

Szülõföldtõl a világig

In: Hagyomány és megújulás. 1. Bratislava, Madách, 1988, 117–130. p.

Irodalmak üzenete

In: Kontextus. Bratislava, Madách, 1988, 31–36. p.

A homály fényei : Weöres Sándor Fuga címû versérõl

In: Magyar Orpheus. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990, 395–400. p.

Elöljáró beszéd Szenczi Molnár Albert „Önéletírásához“ avagy a „társszerzõ“ val- lomása

In: Magyaroknak – magyarul. Bratislava, Csemadok, 1990, 33–36. p.

Szenczi Molnár Albert: „Szorgosadósa vagyok hazámnak“ avagy “Életemnek leírá- sa”In: Magyaroknak – magyarul. Bratislava, Csemadok, 1990. 37–115. p.

Egy szöveg olvasata

In: Hagyomány és megújulás 2. Bratislava, Madách, 1990, 65–80. p.

Irodalom és ‘iroda-lom’

In: Hagyomány és megújulás 2. Bratislava, Madách, 1990, 256–264. p.

„Éltem – és ebbe más is belehalt már“

In: Extra Hungariam. Budapest, Ungvár, 1992, 45–49. p.

Tsúszástükör

In: Legyél helyettem én. Tsúszó Sándor emlékkönyv. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1992, 31–33. p.

Honti krónika, 1848–49

In: Szüntelen rajzás. Šahy, 1993, 61–71. p.

„Követelem a Holnapot“

In: Nyomkeresõ. A második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom kistükre. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1994, 247–253. p.

„A látók titka“

In: Magyar Jeremiád. Bratislava, Vox Nova, 1995, 179–183. p.

„Csak bujdosók, csak vándorok vagyunk“

In: Tornyok és temetõk. Budapest, Ister, 1999, 191–211. p.

Az én katedrám = Moja katedra

In: A pozsonyi magyar tanszék múltja és jelene = Minulos a prítomnos Katedry maïarského jazyka v Bratislave. Pozsony, Kalligram, 2002, 16–28. p.

Folyóiratokban megjelent versek

Sirálysikoly. Hét, 1968, 48. sz. 13. p.

Szorongások. Testvéreim a fák. Bánat. Irodalmi Szemle, 1969, 1. sz. 55. p.

Falu. Rekviem. Fák, ó fák. Tél.Irodalmi Szemle, 1969, 2. sz. 113. p.

Vártalak. Éjszakai világ. Hét, 1969, 7. sz. 13. p.

Vita a holdról. Törvény. Irodalmi Szemle, 1969, 3. sz. 221. p.

Adalékok életrajzomhoz. Hét, 1969, 12. sz. 12. p.

A sietés az életem. Képlet. Vasárnapi Új Szó, 1969. 3. 30. 12. p.

2x2. Irodalmi Szemle, 1969, 4. sz. 341. p.

Szerda. Dél. Hét, 1969, 16. sz. 13. p.

Tehetetlenség. Morzejelek.Irodalmi Szemle, 1969, 6. sz. 530. p.

Anyámnak. Hét, 1969, 26. sz. 13. p.

Lázadás beat-ütemre. Levél Hádészhoz. Irodalmi Szemle, 1969, 7. sz. 584. p.

Tél, város, virradat. Vasárnapi Új Szó, 1969. 12. 28. 12. p.

Dadogó harangok.Vasárnapi Új Szó, 1970. 2. 15. 12. p.

Megtalált haza. Hét, 1970, 8. sz. 13. p.

Cím nélkül. Megérkezés. Szerelem. Dadogó harangok. Két part között.Irodalmi Szemle, 1970, 6. sz. 230. p.

Szerelem, sarlók. Irodalmi Szemle, 1970, 6. sz. 510. p.

Óda a mozdulathoz. Májusi fák. Vasárnapi Új Szó, 1970. 6. 7. 12. p.

Reggel. Lányok. Hét, 1970, 34. sz. 13. p.

Felülrõl. Vers a sarokból.Irodalmi Szemle, 1970, 9. sz. 832. p.

Ének az élet túlsó oldaláról. Esõben. Foglyul ejtett bogár. Mese a szerelemrõl.Va- sárnapi Új Szó, 1970. 11. 22. 12. p.

Gregorián több szólamra. Hét, 1970, 44. sz. 13. p.

Eszméltetõ.Irodalmi Szemle, 1971, 3. sz. 244. p.

Az üvöltõ napocska himnuszai.Vasárnapi Új Szó, 1971. 5. 30. 11. p.

Ablaküvegre írt sorok. Vákum.Vasárnapi Új Szó, 1971. 7. 11. 12. p.

Készüljetek. Fütyörészve, lehajtott fejjel. Õszi szavak. Otthon. Házassági levél hátlapjára.Vasárnapi Új Szó, 1971. 10. 21. 12. p.

A szél. Vasárnapi Új Szó, 1971. 10. 21. 18. p.

Kacsakaland.Vasárnapi Új Szó, 1971. 11. 7. 18. p Mese a holdról.Vasárnapi Új Szó, 1972. 1. 16. 18. p.

Kiskert.Vasárnapi Új Szó, 1972. 8. 13. 18. p.

Kicsi és nagy.Vasárnapi Új Szó, 1972. 10. 8. 18. p.

Hintavers.Vasárnapi Új Szó, 1972. 10. 15. 18. p.

Kiolvasó.Vasárnapi Új Szó, 1973. 6. 10. 18. p.

Dínomdánom. Vasárnapi Új Szó, 1973. 9. 16. 18. p

Miért tojik a kakukk idegen fészekbe? Az éhes köd. (mesék).Nõ, 1983. 22. sz.

16. p.

Mûfordítások

Trevor, William:Miss Smith. Irodalmi Szemle, 1969, 6. sz. 503–508. p.

Sullivan, Frank:Reklámkúra.Vasárnapi Új Szó, 1971. 4. 18. 19. p.

Hughes, Langston: Arcszín. Álompor. Az igazság. Ének a mélybõl. Koszorúk, koro- nák. Álmok anyomornegyedben. Vasárnapi Új Szó, 1971. 7. 4. 12. p.

Rive, Richard: Holdfényes hatodik kerület. Vasárnapi Új Szó, 1972. 12. 24. 11. p.

Zvara, Juraj:A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének idõszakában és a további feladatok

In: Közös hazában. Bratislava, Pravda, 1972, 5–82. p.

Dnyeprov, Alexej: A Maxwell-egyenletek (kisregény 8 részben). Új Ifjúság, 1973, 8–15. sz. 5. p.

Rive, Richard: Esõ. Vasárnapi Új Szó, 1973. 5. 27. 12–13. p.

Èiliak, Ondrej: Galambetetõ. Nem simogatva. Új Ifjúság, 1974, 2. sz. 9. p.

Mináè, Vladimír:Komor egek. Vasárnapi Új Szó, 1974, 41. sz. 12–13. p.

Kondrót, Vojtech: Betonra. Az elsõ mûszak. Manifesztáció. Kék. Új Ifjúság, 1974, 14. sz. 9. p.

Kozák, Jan:A fehér mén. Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 2. sz. 135–139. p.

Kozák, Jan:A fehér mén. Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 3. sz. 270–279. p.

Rúfus, Milan: A költõ és aszülõföld. Irodalmi Szemle, 19. évf. (1976) 6. sz.

525–530. p.

Kozák, Jan:A fehér mén. Bratislava, Madách, 1981, 88 p.

Kozák, Jan:A fehér mén.Vasárnapi Új Szó, 14 . évf. (1981) 2. sz. 11. p.

Pašiaková, Jaroslava:Cseh–magyar és szlovák–magyar közeledés a két háború kö- zötti KORUNKban

In: Folyamatos múlt. Bratislava, Madách, 1981, 178–185. p.

Èepèeková, Elena: Szarka. Nõ, 1982, 39. sz. 16. p.

Fedorová, Eva:Találjad ki. Nõ, 1982, 39. sz. 16. p.

Az okos csibe(tadzsik mese). Azitisz pásztor (lett mese). Vasárnapi Új Szó, 1982, 50. sz. 18. p

Hevier, Daniel: Hová járnak az ujjak? Hogyan szerezzünk dallamot? Mi van az almá- ban? Kis Építõ, 1982/83, 9. sz. 7. p.

Feldek, ¼ubomír: Mit festett a hercegkisasszony? Kis Építõ, 1982/83, 12. sz. 12. p.

Feldek, ¼ubomír: Mit festett a hercegkisasszony? Vasárnapi Új Szó, 1983, 49. sz.

18. p.

Friedová, Libuša: Hogyan rajzolsz házat? Vasárnapi Új Szó, 1983, 50. sz. 18. p.

Števèek, Ján:Irodalmak üzenete

In: Esztétikai nézõpontok. Bratislava, Madách, 1989, 183–192. p.

Folyóiratokban megjelent publicisztikai írások, tanulmányok, krititikák, könyvismertetések, tárcák, elmélkedések

Nyílt levél a Csehszlovákiai Magyar Rádió Szerkesztõségéhez. Új Ifjúság, 14. évf.

(1965) 13. sz. 11. p.

Truman Capote: Hidegvérrel. Irodalmi Szemle, 12. évf. (1969) 4. sz. 378–379. p.

Egyirányú híd. (Tóth Elemér: Kérgek).A Hét, 14. évf. (1969) 49. sz. 14. p.

Tandori Dezsõ: Töredék Hamletnak. Irodalmi Szemle, 13. évf. (1970) 9. sz.

855–858. p.

Költészet és nyelvhelyesség. Irodalmi Szemle,13. évf. (1970) 10. sz. 923–929. p.

Útkeresés, kísérlet, hangváltás. (Ozsvald Árpád: Galambok szállnak feketében).

A Hét, 15. évf. (1970) 3. sz. 14. p.

Harangvirág-kondulás. (Batta György: Testamentum). Hét, 15. évf. (1970) 11. sz.

14. p.

Ritmus és látomás (Utassy József: Tüzem, lobogóm).Hét, 15. évf. (1970) 17. sz.

10. p.

Második születés. (Gutai Magda: Zászló a hóban). Irodalmi Szemle, 14. évf.

(1971) 1. sz. 90–92. p.

Oldódó kiáltás. (Mikola Anikó: Tûz és füst között). Irodalmi Szemle, 14. évf.

(1971) 2. sz. 177–179. p.

Egyszemû éjszaka – kétszemû kritika. Irodalmi Szemle, 14. évf. (1971) 7. sz.

617–627. p.

Más szemmel – más szóval. Költészetünk a szókincs oldaláról.Irodalmi Szemle, 14. évf. (1971) 8. sz. 733–736. p.

Gondolatok egy befejezetlen mondat körül. (Bari Károly költészete). Irodalmi Szemle, 14. évf. (1971) 8. sz. 760–762. p.

A reménykedés kapujában. (Buda Ferenc: Roham). Irodalmi Szemle, 14. évf.

(1971) 9. sz. 853–857. p.

A megélt légszomj állapota. Tõzsér Árpád: Kõmetafora c. versérõl. Irodalmi Szem- le, 14. évf. (1971) 10. sz. 949–950. p.

Egy úttörõ nyelvmûvelõ könyvrõl (Deme László: Nyelvi és nyelvhasználati gondja- inkról).

Vasárnapi Új Szó, 1971. 6. 20. 12. p.

Szavak hatalma. Varga Imre: Alkony. Irodalmi Szemle, 15. évf. (1972) 1. sz.

75–80. p.

Két Illyés-vers elemzése. Irodalmi Szemle, 15. évf. (1972) 3. sz. 267–272. p.

Íme a pont, hol megbotlanak a hangzók. Tóth László: A hangok utánzata.Irodal- mi Szemle, 15. évf. (1972) 3. sz. 277–281. p.

A homály fényei. Weöres Sándor: Fúga címû versérõl. Irodalmi Szemle, 15. évf.

(1972) 4. sz. 369–372. p.

Verskötetek margójára. (Ozsvald Árpád: Szekerek balladája, Kmeczkó Mihály:

Mozdulatok, Zs. Nagy Lajos: Üzenet a barlangból). Irodalmi Szemle, 15. évf.

(1972) 4. sz. 372–378. p.

Homokvirág. (Veres János válogatott versei). Irodalmi Szemle, 15. évf. (1972) 7.

sz. 659–661. p.

A vers túloldalán. Kulcsár Ferenc: Napkitörések címû kötetérõl.Irodalmi Szemle, 15. évf. (1972) 8. sz. 753–757. p.

A tárgyilagos indulat költõje. (Illyés Gyula költészete).Irodalmi Szemle, 15. évf.

(1972) 9. sz. 781–789. p.

Valóságtól valóságig. (Duba Gyula: Valóság és életérzés). Irodalmi Szemle, 15.

évf. (1972) 10. sz. 952–955. p.

Találkozás önmagunkkal. Új Szó, 1972. 8. 16. 6. p.

Hogyan tanuljunk nyelveket (Lomb Kató). Új Szó, 1972. 8. 25. 6. p.

Okulást, tanulságot nyújtó írás. (Egri Viktor: Égõ föld). Vasárnapi Új Szó, 1972.

10. 1. 9. p.

Nyolcszínû szivárvány. (Petrík József versei). Vasárnapi Új Szó, 25. évf. (1972) 25.

sz. 7. p.

Kevesebb árnyat, több tiszta fényt! (A Tábortûz nyelvhasználatáról). Vasárnapi Új Szó, 25. évf. (1972), 36. sz. p. 8

Beköszöntõ a fiatal szlovákiai magyar költõk versei elé. Új Forrás, 4. évf. (1972) 1. sz. 37–38. p.

Kísérletek és kérdõjelek. (Keszeli Ferenc: Ostromlétra) Hét, 1972, 37. sz. 13. p.

Olvassunk együtt avagy ízelítõ egy verskötetbõl (Kulcsár Ferenc: Napkitörések).

Új Ifjúság, 1972, 41. sz. 5. p.

A halhatatlan „metafora“.Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 1. sz. 7. p.

Az Úti jegyzetek margójára. (Petõfi Sándor: Úti jegyzetek).Irodalmi Szemle, 16.

évf. (1973) 1. sz. 20. p.

Holmi. Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 1. sz. 92–94. p.

Egy nemzedék erõpróbája. (A Fekete szél címû nemzedéki prózaantológiáról).Iro- dalmi Szemle, 16. évf. (1973) 2. sz. 180–184. p.

A Látóhatár.Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 4. sz. 365. p.

A „Korunk Évkönyv“ margójára.Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 5. sz. 462–463. p.

Az értelem keresõje. Miroslav Válek: Válogatott versek.Irodalmi Szemle, 16. évf.

(1973) 6. sz. 483–490. p.

Követendõ példa.Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 6. sz. 564–565. p.

Levél az olvasóhoz.Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 7. sz. 603. p.

Kultúra, közösség, közönség. (Gondolatok a Jókai-napokról). Irodalmi Szemle, 16.

évf. (1973) 7. sz. 655–656. p.

Holmi. Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 7. sz. 670. p.

Égig táncol a nóta. (Tóth Elemér: Csillagrózsa). Irodalmi Szemle. 16. évf. (1973) 8. sz. 759–761. p.

Egy régi költõ modernsége. (Csokonai Weöres Sándor költészetének tükrében).

Irodalmi Szemle, 16. évf. (1973) 9. sz. 787–796. p.

A távol közelében. Tóth László: Maszkok Beethovennek.Irodalmi Szemle, 16. évf.

(1973) 10. sz. 924–927. p.

Szülõföldtõl a világig.Új Forrás, 5. évf. (1973) 1. sz. 45–54. p.

A Balassi-líra ismeretéért.Új Ifjúság, 1974, 16. sz. 5. p.

Szülõföldtõl a világig.Irodalmi Szemle, 17. évf. (1974) 2. sz. 140–147. p.

Nemzetiségi önismeretünk forrásai. (Sas Andor: A koronázó város). Irodalmi Szemle, 17. évf. (1974) 3. sz. 254–259. p.

Egy cikkgyûjtemény tanulságai. (Balázs Béla, összeáll.: Együtt, egymásért). Iro- dalmi Szemle, 17. évf. (1974) 8. sz. 755–759. p.

„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?“ Irodalmi Szemle, 17. évf. (1974) 9. sz.

824–836. p.

Ars critika. Új Ifjúság, 1974, 26. sz. 5. p.

Párbeszéd a múlttal. (Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág). Hét, 19. évf. (1974) 48.

sz. 9. p.

Kisepikánk lehetõségei. (Bereck József: Vihar elõtt). Vasárnapi Új Szó, 7. évf.

(1974) 48. sz. 9. p

Szlovák kultúra Jugoszláviában. ). Hét, 20. évf. (1975) 16. sz. 10. p.

Mátyusföldi barangolás.Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 1. sz. 31. p.

Széljegyzetek egy kisregényhez. (Jan Kozák: A fehér mén). Irodalmi Szemle, 18.

évf. (1975) 2. sz. 134. p.

Történelem – szélárnyékban.Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 5. sz. 434–439. p.

A mûfaj neve: önismeret.Irodalmi Szemle, 18. évf. (1975) 9. sz. 812–821. p.

Ablak a világra. (Képes gyermeklexikon). Hét, 1975, 13. sz. 15. p.

Elsõ osztályú magány. (Gál Sándor). Új Szó, 1975. 4. 24. 6. p.

Sokszemközt Duba Gyulával. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 10. sz. 19. p.

Sokszemközt Ozsvald Árpáddal. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 12. sz. 8. p.

Sokszemközt Kulcsár Ferenccel. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 22. sz. 9. p.

Sokszemközt Varga Imrével. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 23. sz. 9. p.

Sokszemközt a Sokszemköztrõl. Vasárnapi Új Szó, 8. évf. (1975) 27. sz. 9. p.

Üvegharang (Gyüre Lajos). Új Szó, 28. évf. (1976. 1. 5.) 6. p.

Egy verskötet buktatói. (Zirig Árpád: Sasok és vonatok).Új Szó, 28. évf. (1976.

1. 29.) 6. p.

Nyelvében él a nemzetiség. (Deme László). Új Szó, 28. évf. (1976. 7. 16.) 6. p.

A testvériesülés szolgálatában. (Sziklay Lászó). Új Szó, 28. évf. (1976. 8. 12.) 6. p.

Vita egy regényrõl avagy a kritika (kritikánk) szempontjai. Új Szó, 28. évf. (1976.

9. 23.) 6. p.

Hogy is mondjuk – katonául?Új Szó, 28. évf. (1976. 11. 13.) 4. p.

Mérlegpróba. A „Négyek“. (Gál Sándor, Tóth Elemér, Batta György, Bárczi István lírájáról). Irodalmi Szemle, 19. évf. (1976) 9. sz. 809–821. p.

Tallózás az Irodalmi Szemle 3–4. számában.Új Ifjúság, 25. évf. (1976) 22. sz. 8. p.

Szlovák írók interjúkötete. Vasárnapi Új Szó, 9. évf. (1976. 4. 25.) 9. p.

Tájmúzeum, önismeret, alkotó szellemiség. Irodalmi Szemle, 20. évf. (1977) 3. sz.

belsõ borító

Duna-táji parabola. (Páskándi Géza színmûvérõl). Irodalmi Szemle, 20. évf. (1977) 7. sz. 651–656. p.

Csingiz Ajtmatov: Korai darvak. Irodalmi Szemle, 20. évf. (1977) 10. sz. 958–959. p.

Kézfogások. Új Szó, 1977. 3. 22. 4. p.

Kétszer mérj. Új Szó, 1977. 3. 23. 4. p.

Folytatni és meghaladni. Vasárnapi Új Szó, 1977. 8. 7. 6. p.

Fõhõs ¦ szélárnyékban. (Bereck József). Vasárnapi Új Szó, 1977. 12. 4. 9. p Küzdelem a kisprózával. Vasárnapi Új Szó, 1977. 12. 18. 9. 11. p.

„Bajtársunk: Álom Tivadar, elvtársunk: Álom Tivadar“. (Rácz Olivér hatvanéves).

Irodalmi Szemle, 21. évf. (1978) 1. sz. 69–70. p.

„Követelem a Holnapot“. Az Ady-líra és környéke.Irodalmi Szemle, 21. évf. (1978) 8. sz. 745–751. p.

„Követelem a Holnapot“. II. Az Ady-líra és környéke. Irodalmi Szemle, 21. évf.

(1978) 9. sz. 850–861. p.

Egy szöveg olvasata. (Cselényi László: Összefüggések avagy Az emberélet útjá- nak felén). Irodalmi Szemle, 21. évf. (1978) 10. sz. 914–922. p.

Mi az a CSMÍ? Vasárnapi Új Szó, 1978. 9. 24. 14. p.

Ünnepi könyvhét 1978. Nõ, 1978, 25. sz. 7. p.

„Rózsa a tavaszt...“ Nõ, 1978, 45. sz. 7. p.

Igaz Szó. Hét, 1978, 10. sz. 8. p.

Szavak varázsa. (Szilágyi Ferenc: A magyar szó költészete). Hét, 1978, 35. sz. 8. p.

Haza, szülõföld, nemzetiség. Hét, 1978, 38. sz. 8. p.

Ha újra gyerek lehetnék. Hét, 1978, 44. sz. 10. p.

Mire jó a történelmi dráma? Hét, 1978, 46. sz. 14. p.

Ki lát meg minket? (Tengerlátó). Hét, 1978, 52. sz. 11. p.

Beszélni nehéz. (Péchy Blanka). Új Szó, 31. évf. (1978. 4. 13.) 6. p.

Példa és okulás. (Gondolatok Forbáth Imre születésének 80. évfordulóján). Új Szó, 31. évf. (1978) 311. sz. 6. p.

Könyv, ember, társadalom.Irodalmi Szemle, 22. évf. (1979) 2. sz. 145–156. p.

Egy elfelejtett Móricz-útról.Irodalmi Szemle, 22. évf. (1979) 7. sz. 650–653. p.

Gál Sándor: Kavicshegyek.Irodalmi Szemle, 22. évf. (1979) 10. sz. 932–934. p.

Lírai emlékképek. (Ozsvald Árpád: Vadvizek). Új Forrás, 11. évf. (1979) 6. sz.

74–75. p.

Elsõ osztályosok ajándék könyve. Új Szó, 32. évf. (1979. 1. 29.) 4. p.

Csillagsugárzás. (Rácz Olivér). Új Szó, 32. évf. (1979. 2. 9.) 6. p.

„Nem vágytam sorssal játszani“ (Valentin Beniak). Új Szó, 32. évf. (1979. 5. 11.) 6. p.

Lírai emlékképek. (Ozsvald Árpád: Vadvizek). Új Szó, 32. évf. (1979) 58. sz. 6. p.

A repülõ szõnyeg. Vasárnapi Új Szó, 1979. 3. 25. 12–13. p.

Világirodalmi kisenciklopédia.Hét, 1979, 12. sz. 8. p.

Magyar szinonimaszótár.Hét, 1979, 13. sz. 8. p.

Kies–kietlen (Kiss Lajos). Hét, 1979, 14. sz. 14. p.

Adalékok néprajzi kultúránk megismeréséhez.Hét, 1979, 21. sz. 11. p.

Bice-bóca, kabóca (gyermekvers-antológia).Hét, 1979, 24. sz. 14. p.

„Itt és most“ – de most!Hét, 1979, 26. sz. 6–7. p.

„Emlékezzünk a régiekrõl“ (László Gyula). Hét, 1979, 28. sz. 8. p.

Örökségünk: Szenci Molnár Albert.Hét, 1979, 29. sz. 15. p.

Irodalom és „irodalom“.Hét, 1979, 50. sz. 14–15. p.

Veres János: Mikrovilág.Irodalmi Szemle, 23. évf. (1980) 1. sz. 78–80. p.

Gyermek- és ifjúsági irodalmunk a hetvenes években. Irodalmi Szemle, 23. évf.

(1980) 2. sz. 110–115. p.

A madárrá változott leány. Mikroszkopikus vizsgálat[ok] Mikola Anikó lírájában.

Irodalmi Szemle. 23. évf. (1980) 4. sz. 357–367. p.

A madárrá változott leány. Mikroszkopikus vizsgálatok Mikola Anikó lírájában.Iro- dalmi Szemle, 23. évf. (1980) 5. sz. 467–474. p.

Költészetünk a hetvenes évek második felében. Irodalmi Szemle, 23. évf. (1980) 4. sz. 354–356. p.

A metafora mélystruktúrája.Irodalmi Szemle, 23. évf. (1980) 10. sz. 917–922. p.

A ma könyvei a holnap tettei. Nõ, 1980, 11. sz. 9. p.

Testvéreim a betûben.Nõ, 1980, 39. sz. 6. p.

Történelem szélárnyékban.Nõ, 1980, 39. sz. . p.

„Az én szívem terád várakozik.“Új Szó, 1980. 11. 28. 6. p.

Lilla titkai (Csokonai Vitéz Mihály). Hét, 1980, 14. sz. 8. p.

„Mifántológia“ (O. Nagy Gábor: Mi fán terem?).Hét, 1980, 44. sz. 8. p A hetvenes évek fiatal magyar költõi.Hét, 1980, 45. sz. 15. p

Irodalom és iroda-lom.Mûhely, 3. évf. (1980) 2. sz. 59–64. p.

Irodalmunk és vidéke.Hét, 1981, 1. sz. 14. p.

Üngürüszök története (Blaskovics József). Hét, 1981, 37. sz. 17. p.

Szellemi értékcsere.Hét, 1981, 38. sz. 8. p.

Tábori krónika.Hét, 1981, 41. sz. 7. p.

Szó-beszéd.Hét, 1981, 44. sz. 8. p.

Mosolygó irodalom. Hét, 1981, 46. sz. 8. p.

Amíg élsz, sose csukódj be. Nõ, 1981, 51–52. sz. 10–11. p.

Megjártam a hadak útját.Új Szó, 1981. 3. 6. 6. p.

Huszonéves tizenéves? Új Szó, 1981. 9. 5. 4. p.

Termékeny eszmecsere. Új Szó, 1981. 9. 14. 4. p.

Metafora és ikonitás.Irodalmi Szemle, 24. évf. (1981) 1. sz. 38–47. p.

Szó, kép, szókép, világkép. Irodalmi Szemle, 24. évf. (1981) 8. sz. 728–734. p.

Versszerûség és világkép.Irodalmi Szemle, 24. évf. (1981) 10. sz. 898–903. p.

Versszerûség és világkép a szlovákia magyar költészet tükrében.Kortárs, 25. évf.

(1981) 12. sz. 1967–1972. p.

A csehszlovákiai magyar könyvkiadás a felszabadulás után.Mûhely, 4. évf. (1981) 3. sz. 61–72. p.

Egy szlovákiai magyar vers mítoszi logikája és valóságháttere. (Mikola Anikó: Va- riációk egy Garam menti mítosz témájára). Új Forrás, 13. évf. (1981) 4. sz.

39–44. p

Szimbólum, allegória, tárgyvers. Vasárnapi Új Szó, 1981, 37. sz. 11. p.

Szellemi értékek nyomában. Vasárnapi Új Szó, 1981, 41. sz. 11. p A tanuló és a könyv. Vasárnapi Új Szó, 1981, 45. sz. 11. p.

Mesét mondok, valóságot. (Gál Sándor könyvérõl). Új Szó, 34. évf. (1981) 43. sz.

6. p.

A Csallóköz festõje (Tallós-Prohászka István). Új Szó, 1982. 1. 12. 4. p.

Futamok. Új Szó, 1982. 1. 18. 4. p.

Futamok. Új Szó, 1982. 1. 25. 4. p.

Futamok. Vasárnapi Új Szó, 1982, 1. sz. 11. p.

Baráti szó. (Csanda Sándor: Slovo priate¾ské). Új Szó, 35. évf. (1982) 18. sz. 6. p.

Egy tarisznya hazai.Vasárnapi Új Szó, 1982, 48. sz. 11. p.

Dudanóta, népszínmû.Új Szó, 35. évf. (1982) 47. sz. 11. p.

Irodalmi kézfogás.Új Szó, 35. évf. (1982. 12. 3.) 6. p.

A tiszta beszéd tudománya.Új Szó, 35. évf. (1982. 12. 13.) 4. p.

„Fusson, akinek nincs bora“?…Nõ, 1982, 5. sz. 12–13. p.

Vendégünk a Csali. Nõ, 1982, 21. sz. 17. p.

Fülöp Antal novellája elé. Nõ, 1982, 22. sz. 14. p.

Vendégünk Ág Tibor. Nõ, 1982, 51–52. sz. 28. p.

Elõmunkálatok egy költészettörténethez. (Koncsol László: Ívek és pályák). Hét, 27. évf. (1982) 12. sz. 14. p.

Elõmunkálatok egy költészettörténethez. (Koncsol László: Ívek és pályák). Hét, 27. évf. (1982) 13. sz. 14. p.

Ipolypásztó iskolája. Hét, 27. évf. (1982) 51. sz. 14–15. p.

Olvassunk együtt. Tábortûz, 1982/83, 13. sz. 8. p.

Szülõfalum krónikájából. Tábortûz, 1982/83, 18. sz. 17. p.

Próbák népe. (Ipolypásztó regénye). Irodalmi Szemle, 25. évf. (1982) 10. sz.

920–931. p.

Próbák népe 2.Irodalmi Szemle, 26. évf. (1983) 1. sz. 14–29. p.

Próbák népe 3.Irodalmi Szemle, 26. évf. (1983) 2. sz. 125–132. p.

Próbák népe 4.Irodalmi Szemle, 26. évf. (1983) 3. sz. 212–221. p.

Tõzsér Árpád versei szlovákul. (Na brehu papiera). Új Szó, 36. évf. (1983) 17. sz.

6. p.

Ki a jobbágysorból.Vasárnapi Új Szó, 36. évf. (1983) 26. sz. 11. p.

Nyelvünk és mi. (Jakab István könyvérõl). Új Szó, 36. évf. (1983) 189. sz. 6. p.

Cseh fõhajtás Babits elõtt.Új Szó, 36. évf. (1983. 12. 8.) 6. p.

Magyar költõk cseh antológiája.Új Szó, 36. évf. (1983. 12. 15.) 6. p.

Alexander Csanda: Slovo priate¾ské. (Štúdia o maïarskej literatúre na Sloven- sku).Hungarológiai Értesítõ, 5. évf. (1983) 3–4. sz. 33–34. p.

Kabinet literárnej komunikácie a experimentálnej metodiky Pedagogickej fakulty v Nitre.Hungarológiai Értesítõ, 5. évf. (1983) 3–4. sz. 76–77. p.

Koncsol László: Ívek és pályák. Hungarológiai Értesítõ, 5. évf. (1983) 3–4. sz.

87–89. p.

Štefan Korbe¾: Visszatekintõ elmélkedés az iszonyatos földrengésrõl – Baróti Sza- bó Dávid: A komáromi földindúlásról. Hungarológiai Értesítõ, 5. évf. (1983) 3–4. sz. 89–90. p.

Jaroslava Pašiaková: Folyamatos múlt.Hungarológiai Értesítõ, 5. évf. (1983) 3–4.

sz. 150–151. p.

Universitas Comeniana. Zborník Filozofickej fakulty Univerzity Komenského. Philo- logica. Roè. 31/1980. Hungarológiai Értesítõ, 5. évf. (1983) 3–4. sz. 218. p.

Az Út 1931–1936.Hungarológiai Értesítõ, 5. évf.(1983) 3–4. sz. 220–221. p.

Varga Lajos elkötelezettsége.Új Szó, 37. évf. (1984. 8. 3.) 6. p.

Próbák népe. (Részlet).Irodalmi Szemle, 27. évf. (1984) 2. sz. 157–173. p.

Próbák népe. (Részlet).Irodalmi Szemle, 27. évf. (1984) 3. sz. 225–229. p.

Gólya, gólya, vaslapát.Irodalmi Szemle, 27. évf. (1984) 6. sz. 556–563. p.

„Lakodalom van a mi utcánkban“. (Ipolypásztói lagzis szokások és népdalok). Iro- dalmi Szemle, 27. évf. (1984) 9. sz. 830–843. p.

„Lakodalom van a mi utcánkban“ 2. (Ipolypásztói lagzis szokások és népdalok).

Irodalmi Szemle, 27. évf. (1984) 10. sz. 910–925. p.

Tanmese a könyvrõl.Olvasó Nép, (1984) 5–6. p.

Mindenekrõl számot adok. Nõ, 1984, 48. sz. 14–15. p.

Édesanya-nyelven.Irodalmi Szemle, 28. évf. (1985) 2. sz. 176–185. p.

Jégverésben, forgószélben.Irodalmi Szemle, 28. évf. (1985) 5. sz. 450–456. p.

Elõszó.Iródia Füzetek. 1985, 10. sz. 5. p.

A bírálóbizottság egyes tagjainak megjegyzései.Iródia Füzetek. 1985, 10. sz. 60. p.

Kerekasztal-beszélgetés. Grendel Lajos könyvérõl. Irodalmi Szemle, 29. évf.

(1986) 7. sz. 645–653. p.

Vita az irodalmunkról.Irodalmi Szemle, 30. évf. (1987) 3. sz. 283–294. p.

Próbaút a parnasszusra.Irodalmi Szemle, 30. évf. (1987) 7. sz. 747–761. p.

Ide o spoloèný prospech.Pravda, 68. évf. (1987. 5. 22) 117. sz. 5. p.

Többet a kölcsönös együttmûködés érdekében. Új Szó, 40. évf. (1987. 5. 21.) 116. sz. 6. p.

Jónás, a halpiacon. (Krausz Tivadar: Szövetségesek). Irodalmi Szemle, 31. évf.

(1988) 3. sz. 308–312. p.

„Vadrózsából tündérsípot csináltam“. Új Szó, Vasárnapi kiadás, 21. évf. (1988) 25. sz. 11. p.

Küzdés az élet. (Madách Imre válogatott mûvei).Hét, 35. évf. (1990) 9. sz. 8. p.

Akikért a harang szól. (Emlékmûavatás Ipolypásztón).Hét, 35. évf. (1990) 43. sz.

7. p.

Könyveiben él a nemzetiség.Hét, 35. évf. (1990) 44. sz. 7. p.

Emlékmûvet avattak.Garamvölgye – Pohronie, 1990. 10. 4.

Felhívás a Bibliotheca Hungarica létrehozására. Új Szó, 43. évf. (1990. 11. 7.) 261. sz. 6. p.

Európai Utas. Új Szó, 43. évf. (1990. 12. 12.) 291. sz. 5. p.

Fölbolydult szótár.Új Szó, 44. évf. (1991. 3. 29.) 75. sz. 5. p

A magyar glóbusz magyar Atlasza. Széchenyi Istvánról, bicentenáriumán.Új Szó, 44. évf. (1991. 10. 21.) 247. sz. 4. p

„Csak bújdosók, csak vándorok vagyunk“. Vasárnap, 24. évf. (1991. 11. 15.) 46.

sz. 10–11. p

„Csak bújdosók, csak vándorok vagyunk“. II. Vasárnap, 24. évf. (1991. 11. 22.) 47. sz. 10–11. p

„Csak bújdosók, csak vándorok vagyunk“. III. Vasárnap, 24. évf. (1991. 11. 29.) 48. sz. 10–11. p

Oznamujem Vám ...[inc.].Romboid, 27. évf. (1992) 1. sz. 56. p.

Verstörténés, kritikatörténés. I.Irodalmi Szemle, 34. évf. (1991) 2. sz. 213–224. p.

Verstörténés, kritikatörténés. II.Irodalmi Szemle, 34. évf. (1991) 3. sz. 248–249. p.

Minek, nevezzelek? Nap vagy A Nap.Új Szó, 45. évf. (1992. 1. 11.) 9. sz. 5. p.

Sancho Panza szomorú. Barak László költészetérõl. Irodalmi Szemle, 35. évf.

(1992) 7. sz. 769–778. p.

A Madách Imre-irodalmi díj 1991-ben. Irodalmi Szemle, 35. évf. (1992) 8. sz.

885–890. p.

Egyet mondok, kettõ lesz belõle. Számnevek a magyar szólásokban.Cserkész ka- Lap, 4. évf. (1993) 4. sz. 17. p.

Számnevek a magyar szólásokban.Cserkész ka-Lap, 4. évf. (1993), 5. sz. 16. p.

Egyet mondok, kettõ lesz belõle. Számnevek a magyar szólásokban.Cserkész ka- Lap, 4. évf. (1993) Nyári magazin, 32. p.

Egyet mondok, kettõ lesz belõle. Számnevek a magyar szólásokban.Cserkész ka- Lap, 4. évf. (1993) 8. sz. 16. p.

Zs. Nagy Lajos: Nagyképûtlenségek. Irodalmi Szemle, 36. évf. (1993) 7–8. sz.

162. p.

Bodnár Gyula: Messze van Helgoland. Irodalmi Szemle, 36. évf. (1993) 7–8. sz.

162. p.

Kritikák post festa. Ketten a Próbaút költõi közül. Irodalmi Szemle, 37. évf.

(1994) 12. sz. 58–64. p.

Tájkép és vallomás. (Illyés Gyula: Õszi este). Látó, 5. évf. (1994) 11. sz. 91–93. p.

Asztalfiók-irodalom 1. Gondolatok két hírvers nyomán.Tiszatáj, 48. évf. (1994) 5.

sz. 19–25. p.

Négy-öt magyar összehajol ... Új Szó, 47. évf. (1994) 285. sz. 5. p.

A lelkek építésze. Két „komáromi vers“ margójára.Új Szó, 48. évf. (1995) 93. sz.

5. p.

Kritikák post festa. Ketten a Próbaút költõi közül. Farnbauer Gábor. Irodalmi Szemle, 38. évf. (1995) 1. sz. 37–42. p.

Kritikák post festa. Ketten a próbaút költõi közül. Farnbauer Gábor. Irodalmi Szemle, 38. évf. (1995) 2. sz. 67–74. p.

Farnbauer Gábor költészetérõl.Kisebbségkutatás, 4. évf. (1995) 4. sz. 398–403. p.

Poéta és versificator, avagy kritika és álkritika.Kalligram, (1995) 5. sz. 64–73. p.

Tanszéki nyelvészmûhely.Új Szó, 49. évf. (1996. 6. 18) 141. sz. 8. p.

Asztalfiók-irodalom 2. “Csak bujdosók, csak vándorok vagyunk”.Tiszatáj, 48. évf.

(1997) 6. sz. 62–73. p.

Asztalfiók-irodalom 3. “Éltem – és ebbe más is belehalt már”. Tiszatáj, 48. évf.

(1997) 7. sz. 44–48. p.

Knédli vagy gombóc? Mindennapi nyelvmûvelés – egy sörözõben.Új Szó, 51. évf.

(1998) 178. sz. 9. p.

Glosszárium – I. Petõfi, a csingerkávé és az Ipolyszalkai szalagút címen.Új Szó, 51. évf. (1998) 191. sz. 9. p.

Glosszárium a Tikirikitakarakról. Személyes vallomás Simkó Tiborról, a hazai ma- gyar gyermekköltészet egyik meghatározó egyéniségérõl. Új Szó, 51. évf.

(1998) 192. sz. 9. p.

Március idusától Világos napjáig. Életünk, 3. évf. (1998) 2. sz. 12–13. p.

Krétarajz a portréfestõrõl avagy A szolid/szelíd humanizáló. A hetvenéves Sze- berényi Zoltán köszöntése. Irodalmi Szemle, 43. évf. (2000) 7–8. sz. 78–55.

Verstörténés. A szlovákiai magyar líra újabb nemzedékei 1970–1988. Kalligram,p.

(2000) 3. sz. 54–61. p.

“Történelmi lecke fiúknak”. Nemzetiség és irodalom – ahogy azt Márai látta.Iro- dalmi Szemle, 44. évf. (2001) 1–2. sz. 82–85. p.

Filosznapló.Irodalmi Szemle, 44. évf. (2001) 4. sz. 84–90. p.

Négy szlovák népdal.Irodalmi Szemle, 44. évf. (2001) 11–12. sz. 138–143. p.

Hozzuk haza szép szavainkat.Vasárnap, 34. évf. (2001) 11. sz. 16. p.

Ölvedi László elfeledett verse.Vasárnap, 34. évf. (2001) 15. sz. 15–16. p.

Szó-tár.Vasárnap, 34. évf. (2001) 17. sz. 16. p.

Szó(kincs)tár.Vasárnap, 34. évf. (2001) 19. sz. 16. p.

Verses játékok – halálos komolyan.Vasárnap, 34. évf. (2001) 21. sz. 23. p.

Így (b)írunk mi. 1.Vasárnap, 34. évf. (2001) 24. sz. 15. p.

Így (b)írunk mi. 2.Vasárnap, 34. évf. (2001) 26. sz. 15. p.

A tárgyilagos indulat költõje. (Tapogatózás Illyés Gyula versvilágában). Irodalmi Szemle, 45. évf. (2002) 11. sz. 91–102. p.

Magyarnak lenni... Irodalmi Szemle, 46. évf. (2003) 4. sz. 50–57. p.

Tátra–nyomok a magyar költészetben. Filosznapló. Irodalmi Szemle, 46. évf.

(2003) 8. sz. 80–84. p.

Glosszárium I. A reformkori publicisztikának kedvelt mûfaja volt az útilevél, úti- rajz.Új Szó, 56. évf. (2003. 7. 11.) 158. sz. – Godolat, 3. évf. 15. sz.14. p.

Glosszárium II. A „hópénzt“, a katonaság eltartásával járó kiadásokat nehezen vi- selte Hodos ... Új Szó, 56. évf. (2003. 7. 25.) 170. sz. – Godolat, 3. évf. 16.

sz.14. p.

Tanmese a könyvrõl. Beleélte magát a neki kedvesek sorsába, s közben önma- gát is olvasta szüntelenül próbára téve, ... Új Szó, 56. évf. (2003. 8. 8.) 182.

sz. – Godolat, 3. évf. 17. sz.14. p.

Autóim – álmok és realitás. Új Szó, 56. évf. (2003. 10. 27.) 247. sz. 16. p.

Filosznapló. (Adalékok irodalomtörténészeknek). Irodalmi Szemle, 47. évf. (2004) 1. sz. 86–93. p.

Nyitott könyvek repülõ szõnyegén szállva. Új Szó, 57. évf. (2004. 1. 22.) 17. sz.

– Könyvjelzõ, 3. évf. (2004), 1. sz. 1 p.

Interjúk, nyilatkozatok

Tóth László: „Dolgozni muszáj...“ Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal. Csallóköz, 1976, 2. sz. 7–8. p.

Min dolgozik? Zalabai Zsigmond.Új Szó, 1978. 10. 20. 6. p.

Tóth László:„Mert dolgozni muszáj“. Irodalmi Szemle, 1980, 3. sz. 219–229. p.

Tóth László: „Mert dolgozni muszáj“. In: Vita és vallomás, Bratislava, Madách, 1981, 309–335. p.

Szigeti László: Egyszerû, tiszta világot. Nõ, 1983, 23. sz. 14. p.

Grendel Ágota:Találkozás a szülõfölddel. Barátnõ, 1984, 9. sz. 7. p.

Tóth László:Bõröndök tartalma, trópusok. Beszélgetés Grendel Lajossal és Zalabai Zsigmonddal. Élet és Irodalom, 1987, 24. sz. 7. p.

Tóth László:A kritikai érvek hatalmával. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal és Ru- dolf Chmellel. Új Forrás, 1989, 5. sz. 36–47. p.

Tóth László: Beszélgetés Zalabai Zsigmond csehszlovákiai magyar íróval. Hitel, 1989, 23. sz. 24–26. p.

Grendel Ágota:Önismeretbõl elégtelen. Nõ, 1989, 51–52. sz. 22–23. p.

S. Forgon Szilvia:Hungarológusokra Szlovákiában is szükség van. Hét, 1990, 47.

sz. 14. p.

Kocsis Aranka:Hunagarológusképzés elõször Pozsonyban. Nõ, 1990, 49. sz. 3. p.

Kluka József:Nem “égnek” le a magyar diákok. Egy fõiskolai (egyetemi) felvételik- kel kapcsolatos rémhír nyomában. Új Szó, 44. évf. (1991) 145. sz. 1, 2. p.

Dusik Éva: Min dolgozik? Hét, 1991, 32. sz. 7–8. p.

Bodnár Gyula: A paripa is, a fegyver is – megvan. Beszélgetés Zalabai Zsigmond tanszékvezetõ egyetemi tanárral. Új Szó, 1991. október 15. 5. p.

Nagy Ildikó– Öllös László – Haraszti Mária – Gecse Jolán – Zalabai Zsigmond – Ja- kab István – Csanaky Eleonóra: Miért beteg a magyar tanszék? Szabad Újság, 2. évf. (1992) 93. sz. 5. p.

Kövesdi Károly:Intézmény születik. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal – ezúttal az alapítóval. Új Szó, 46. évf. (1993) 9. sz. 5. p. (u.a. In: Gondolatok a könyvtár- ban, 49–52. p.)

H. Kubik Katalin:Kérdezz – felelek. CSERKÉSZkaLAP, 1993, 2. sz. 20. p. (u.a. In:

Gondolatok a könyvtárban, 53–54. p.)

Szõke József– Zalabai Zsigmond – Balassa Zoltán: A díj szolgálatra serkent. Sza- bad Újság, 2 . évf. (1994) 46. sz. 13. p.

Melaj Erzsébet: Szembenézni a kihívásokkal. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal.

A Hét, 39. évf. (1994), 50. sz. 14–15. p. (u.a. In: Irodalom és „iroda-lom“, 99–107. p.; In: Gondolatok a könyvtárban, 61–62. p.)

S. Forgon Szilvia: „Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék“. Lezárult a Biblio- theca Hungarica pályázata. Vasárnap, 1995, 5. sz. 6. p. (u.a. In: Gondolatok akönyvtárban, 69–70. p.)

Kövesdi Károly.A marcelházi példa. Új Szó, 1995. december 8. 6. p.

Erdélyi Erzsébet – Nobel Iván: Induljunk tehát: otthonról haza. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal. Tiszatáj, 1996, 2. sz. 67—70. p.

Nobel Iván – Erdélyi Erzsébet: “–mindig csak a líra körében mozgok”. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal. Induljunk tehát: otthonról haza. Budapest, Tárogató, 1996, 33–38. p.

Erdélyi Erzsébet– Nobel Iván: Ars critica. Induljunk tehát: otthonról haza. Budapest, Tárogató, 1996, 39–41. p.

Erdélyi Erzsébet– Nobel Iván: „Éltem – és ebbe más is belehalt már“. Induljunk te- hát: otthonról haza. Budapest, Tárogató, 1996, 41–47. p.

Kövesdi Károly – Almássy Róbert – Zalabai Zsigmond – Kiss Péntek József: Túlpo- litizált életünk. Boldogabb tájakon mindennek megvan a maga helye. Vasárnap, 31. évf. (1998) 46. sz. 2. p.

Cséfalvay Eszter, K.: Ritka percek Zalabai Zsigmonddal. Új Nõ, 1999, 3. sz. 22–24. p.

Szilvássy József: Vigyázó szemünket ajövõre vessük. Beszélgetés aMárton Áron- emlékéremmel kitüntetett Zalabai Zsigmonddal. Katedra 7. évf. (2000) 5. sz.

4–5. p.

Kövesdi Károly: „Szeretnék újra pók lenni“. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal. Va- sárnap, 36. évf. (2003) 12. sz. 20–21. p.

Zalabai Zsigmondról írták

Görömbei András:A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980. Budapest. Aka- démia, 1982, 378–380. p.

Domokos Mátyás: A „harmadvirágzás“ kritikus öntudata. Kortárs, 1985, 7. sz.

139–147. p.

Domokos Mátyás: Átkelés, áttûnés. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987, 152–170. p.

Barak László: Tücsökmuzsika helyett – hegyibeszéd. Zalabai Zsigmondnak [vers].

Irodalmi Szemle, 31. évf. 1988, 1. sz. 20. p.

Fellinger Károly:Kegyelemdöfés. (Zalabai Zsigmondnak) [vers]. Vasárnap, 24. évf.

1991, 10. sz. 11–12. p.

Zsigmond Zalabai. Romboid, 27. évf. 1992, 1. sz. 55–56. p.

d-n [Dusza István]:Könyvkiadásunk mennybemenetele és pokoljárása. Új Szó, 47.

évf. (1994. 10. 29) 251. sz. 1–2. p.

A díj szolgálatra serkent. Szabad Újság, 2. évf. 1994, 46. sz. 13. p.

T. L. [Tóth László]:A jó szándék nem elég. Nap, 6. évf. 1994, 46. sz. 20. p.

Irodalmi díjak Zalabai Zsigmondnak és Talamon Alfonznak. Új Szó, 49. évf. (1996.

9. 20.) 220. sz. 2. p.

Bodnár Gyula:A hûség nyelvén. In: Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 7–9. p.

Bodnár Gyula:A hûség nyelvén. Csallóköz, 1998, 4. sz. 3. p.

N. Gyurkovics Róza:Olykor egy kicsit belehal az ember. Szabad Újság, 1998, 4. sz.

8. p.

Dusza István:Tápláló gyökér és építõ szigorúság. Új Szó, 51. évf. (1998. 1. 29.) 23. sz. 9. p.

d-n [Dusza István]:Barátok koszorújában. Az ötvenéves Zalabai Zsigmond köszön- tése. Új Szó, 51. évf. (1998. 2. 13) 36. sz. 5. p.

Filep Tamás Gusztáv: Az „innovációs“ esztétika vonzásában. Kalligram, 1998, 3.

sz. 20–29. p.

Filep Tamás Gusztáv:Zalabai Zsigmond. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 1998, 197 p.

Németh Zoltán:A Prométheusz-változó. Kalligram, 1998, 9. sz. 30–35. p.

– u.a. In: Olvasáserotika. Pozsony, Kalligram, 2000, 181–191. p.

– u.a. In: A kapus öröme a tizenegyesnél. Pozsony, AB–ART, 1999, 60–70. p.

Szeberényi Zoltán: Zalabai Zsigmond ötvenéves. Irodalmi Szemle, 41. évf. 1998, 1–2. sz. 59–62. p.

Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Zalabai Zsigmond Márton Áron-emlék- érmet kapott. Új Szó, 52. évf. (1999. 11. 4.) 254. sz. 10. p.

ú: Születésnapi kitüntetés. Zalabai Zsigmond Rákóczi-emlékérmet kapott. Új Szó, 52. évf. (1999. 4. 13.) 84. sz. 10. p.

Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában. (1945–1999). II. Pozsony, AB ART, 2001, 80–88. p.

Megemlékezés

(-y-f) [Szilvássy József]:Elhunyt Zalabai Zsigmond. Új Szó, 56. évf. (2003. 12. 29.) 296. sz. 1. p.

Kövesdi Károly. Búcsú a trópusoktól. Zalabai Zsigmond, 1948–2003. Vasárnap, 37. évf. (2004) 2. sz. 5. p.

Haraszti Mária: Harangszó hív. Zalabai Zsigmond halálhírére. [vers] Szõrös Kõ, 8.

évf. (2003) 6. sz. 5. p.

(-y-f) [Szilvássy József]: Eltemették Zalabai Zsigmondot. Szülõfaluja, Ipolypásztó földjébõl is került egy maréknyi az irodalomtudós sírjába. Új Szó, 57. évf. (2004.

1. 2.) 1. sz. 1. p.

– u.a. Patonyföld, 4. évf. (2004. 1. 16.) 1. sz. 5. p.

Koncsol László:Ki volt nekünk Zalabai Zsigmond? Szellemi életünk egyik nagy min- denesét vesztettük el benne fiatalon, váratlanul és visszavonhatatlanul. Új Szó, 56. évf. (2003. 12. 29.) 296. sz. 6. p.

– u.a. Patonyföld, 4. évf. (2004. 1. 16.) 1. sz. 5. p.

Fóthy János:Zalabai Zsigmond emlékére. 1948–2003. Somorja és Vidéke, 14. évf.

(2004) 1. sz. 4. p.

Bereck József:Valóságból az örökkévalóságba. Búcsú Zalabai Zsigmondtól. Csalló- köz, 2004, 1–2. sz. 3. p.

Lacza Tihamér:Zalabai Zsigmond halálára. Szabad Újság, 12. évf. (2004) 1. sz. 10. p.

Cselényi László:Napló és memoár – Zalabai Zsigmond. Új Szó, 57. évf. (2004. 1.

22) – Könyvjelzõ, 3. évf. 1. sz. 6. p.

Fónod Zoltán:„Messzirõl és messzire megy az élet…“ Zalabai Zsigmond halálára.

Irodalmi Szemle, 47. évf. (2004) 1. sz. 14–17. p.

Koncsol László: Zalabai Zsigmond ravatala fölött. (2003. december 31.) Irodalmi Szemle, 47. évf. (2004) 1. sz. 17–18. p.

Bodnár Gyula:Fényjeleket hagyni. Zalabai Zsigmondra emlékezve. Katedra, 11. évf.

(2004) 6. sz. 12. p.

Szeberényi Zoltán:Koszorú helyett. Tisztelgés Zalabai Zsigmond emléke elõtt. Iro- dalmi Szemle, 47. évf. (2004) 2. sz. 46–51. p.