• Nem Talált Eredményt

Hazai vad és tenyésztett sebespisztráng-állományok genetikai vizsgálata PCR-RFLP és mikroszatellit markerek analízise alapján

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Hazai vad és tenyésztett sebespisztráng-állományok genetikai vizsgálata PCR-RFLP és mikroszatellit markerek analízise alapján"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás 2013. május 22-23.

45

HAZAI VAD ÉS TENYÉSZTETT SEBESPISZTRÁNG-ÁLLOMÁNYOK GENETIKAI VIZSGÁLATA PCR-RFLP ÉS MIKROSZATELLIT MARKEREK

ANALÍZISE ALAPJÁN

ėsz Ágnes1, Kánainé Sipos Dóra1, Horváth Ákos1, Kovács Balázs1, Hoitsy György2, Aleš Snoj3, Klavdija Bogataj3, Bernáth Gergely1,

Herzinyák Zita1, Kaczkó Dániel1, Urbányi Béla1

1Szent István Egyetem, MKK, KTI, Halgazdálkodási Tanszék, GödöllĘ

2Hoitsy és Rieger Kft., Lillafüred

3Ljubljanai Egyetem, Biotechnikai Kar, Ljubljana, Szlovénia

Kivonat

KülönbözĘ európai állományok vizsgálatát követĘen a sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario L. 1758) öt fĘ evolúciós vonala különíthetĘ el Európában (atlanti, dunai, mediterrán, adriai, márvány), azonban a magyarország természetes vizeiben élĘ populációk/állományok ilyen irányú vizsgálata még nem valósult meg. Ezek alapján munkánk célja a hazai sebespisztráng-állományok eredetének és genetikai hátterének feltárása.

A jelenlegi vizsgálataink kiterjednek az egyetlen magyar sebes pisztráng tenyészállományra, mely Lillafüreden található, a Bükk-hegység két, valamint a Börzsöny és a Visegrádi-hegység egy-egy vízfolyására. Az Bükkben a Jósva- és Bán- patakot, a Börzsönyben a Kemence-patakot, végül a Visegrádi-hegységben az Apátkúti- patakot mintáztuk. Ez idáig összesen 533 egyed genetikai vizsgálatát hajtottuk végre. A dunai vagy atlanti vonal elkülönítéséhez a mitokondriális DNS kontroll régióját, a sejtmagi DNS-ben kódolt tejsav dehidrogenáz (LDH) és szomatolaktin géneket PCR- RFLP analízissel vizsgáltuk, valamint öt mikroszatellit lókusz (BFRO002, OMM1064, Ssa408, SsoSL417, SsoSL438) genotipizálását végeztük el.

A mitokondriális DNS vizsgálati eredményei szerint a vad állományokban kismértékben jelentkezik a dunai haplotípus, míg a tenyészállomány 401 vizsgált egyedében szinte egységesen az atlanti haplotípus található meg, ami egy alapvetĘen atlanti vonalból származó alapító hatást feltételez. A sejtmagi DNS markerek vizsgálata alapján az összes állomány erĘsen heterogén, egyértelmĦen atlanti vagy dunai egyedek nem különíthetĘk el. Ezen markerek esetében is megfigyelhetĘ az atlanti allélok magas aránya (60-70%) minden helyszínen, ami a hazai „vadnak” feltételezett természetes pisztrángos vizek intenzív telepítését bizonyítja. A mikroszatellit lókuszok analízise alapján is elmondható, hogy mindegyik állományok heterozigozitása magas, és a statisztikai vizsgálatok alapján Hardy-Weinberg egyensúly fennáll minden helyszínen.

A munka a GOP-1.1.1-09/1-2010-0141 pályázat, míg az elĘadás a TÁMOP-4.2.2.B- 10/1-2010-0011pályázat támogatásával valósult meg.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vizsgálat során nem találtunk szignifikáns összefüggéseket a köpet MDA koncentrációja, valamint a különböző klinikai paraméterek (FENO, légzésfunkció,

ábra Acináris és duktális sejt markerek expressziója Az AMY1A, AQP5 és NKCC1 (SLC12A2), mint acináris markerek, a CLDN1 és az ENaC (SLC12A2) mint duktális

Munkánk során célul tüztük ki, hazai gasztoenterológiai centrumok bevonásával, olyan lehetséges laboratóriumi és klinikai markerek azonosítását, amelyek segítséget

1.) Szomatikus onkogén BRAF mutáció vizsgálata hazai differenciált pajzsmirigy tumor mintákban és ezen mutáció összefüggésének analízise a mutáció

1.) Szomatikus onkogén BRAF mutáció vizsgálata hazai differenciált pajzsmirigy tumor mintákban és ezen mutáció összefüggésének analízise a mutáció

Célom volt annak vizsgálata, hogy van-e különbség a suPAR keringő szintjei között PE-ban és egészséges terhességben, és hogy mutat-e összefüggést olyan

Vizsgáltam, hogy van-e különbség az anti-angiogenetikus hatású TSP-2 szérum szintjei között praeeclampsiás betegekben és egészséges, normotenziós terhes

(2011) Membrane connectivity estimated by digital image analysis of HER2 immunohistochemistry is concordant with visual scoring and fluorescence in situ hybridization