• Nem Talált Eredményt

Religio, 1885. 2. félév

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Religio, 1885. 2. félév"

Copied!
426
0
0

Teljes szövegt

(1)

KATH. EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

MDCCCLXXXV.

MÁSODIK FÉLÉV.

KIADÓ-TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ:

B R E Z N A Y B E L A,

E S Z T E R G O M - F O M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , K . M . T U D . E G Y E T E M I N Y . R . T A N Á R .

B U D A P E S T ,

R U D N Y Á N S Z K Y A. K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L . 1885.

(2)

T A R T A L O M - J E G Y Z É K

a „Religio" 1885. II. félévi folyamához.

Vezéreszmék, tanulmányok, czikkek és szózatok.

Visszatekintés. A szerk. 1, 2, 3.

H g Schwarzenberg Frigyes bib., prágai érsek. 1, 2, 3.

Megnyitó beszéd, mond. dr Pellet 0. a székesf. egybázm.

r. k. tanitó-egyesület III. közgyűlésén. 1.

Kirándulás Carthagóba. 3, 4.

N m . és f t dr Dulánszky Nándor pécsi püspök ur levele az egyházi zene érdekében. 4.

Házassági jogeset. Dr Hamvastól. 5, 6, 7, 8.

A kölni érseki szék ügye. 5.

Páli sz. Yincze két rendjének behozatala az osztrák-ma- gyar monarchiába. Galambos K.-tói. 7.

t Peitler Antal József váczi püspök (1808.—1885.) 8.

J á k y Ferencz hagyatékából. A ,szellem' szóról. 9, 10.

Hogyan lehet kath. egyleti életet kelteni ? Jelentés a nyitrai gymnasium ifjuság-segélyző egyesületéről. Dr Csősz Imrétől. 9, 10, 11, 12, 13.

A paderborni eset. 11, 12, 13.

f Lipovnoki Lipovniczky István nagyváradi 1. sz. püs- pök, (1814—1885.) 14,

Menjünk L u r d b a ! Hahnekamp Gy.-tői 14.

Egyházi beszéd. Mond. sz. István napján Budavárában Bende Imre apát, orsz. képviselő. 15, 16.

A kath. egyház Oroszországban. 15.

A d j u k vissza a régi hitegységet a magyar hazának. Rus- ticustól. 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25.

Dr Stern Pál, f 1885. ápr. 13. Zanathy Bódogtól. 17.

Mélt. és f t Markus Gy. praelatus elnöki beszéde az or- szágos kath. tanitók segélyalapja közp. bizottságának első gyűlésén. 18.

A kath. tanitók és a párbér behajtása. Beöthy főispán rendelete. 18.

Protestantismus, socialismus és nihilismus. Hohoff után.

19, 20, 11.

A protestáns történethamisitás indokai és kövekezményei.

22, 23.

A lelkipásztorkodás köréből. Egy plébánostól. 24, 43.

E g y angol prot. lap Ítélete a kath. papságról. 24.

Majer István v. püspöknek mint félszázados Írónak jubi- leuma. A szerk. 25.

Trapjtista zárdától Szerajevóig és vissza. P. Angelikus- tól. 25.

Az erdélyi kath. Statusgyülés. A szerk. 26.

XIII. Leo pápa mint költő. 26.

Majer István v. püspök az iró hivatásáról. 26.

A reformatio következményei a bölcselet és vallás terén, 26, 27, 28.

In hoc signo ! A kath. egyleti életről. A szerk. 27.

A társadalomnak nyilvánosan bűnhődő bűnösei. Statis- tika Magyarország börtönügye köréből. 27, 28, 29, 30, 31.

Az egyházi javak saecularisatiója. A szerk. 28.

Sermo, quem in ecclesia sua cathedr. habuit ill. et revss.

D. Claudius Vaszary Archi-Abbas. 29, 30.

A magyarországi kath. „Missió-Társulat" ügyében felhí- vás az ország kath. papságához. 31.

A fenti Társulat főpásztori jóváhagyása. 31.

A pápa mint békebiró. 32.

H o g y állítsuk talpra a kath. egyleti társas életet ? Kador tí.-tól. 32.

Minő szellemben javítandó a lelkészkedő papság anyagi helyzete? 33, 34.

A Szent Unio. Dr Lauran A.-tói. 33, 34.

Elnöki beszéd, melylyel nm. és f t dr S c h l a u c h LÖrincz szatmári püspök ur a Sz. L. Társ. közgyűlését oct. 21-én megnyitotta. 34.

Felelet a ,S2,ent Unio' cz. polemikus támadásra. Rusticus- tó'. 34.

A kánonjog a magyar tudományos Akadémiában. 35. 36.

N m és ft dr S a m a s s a J ó z s e f egri érsek ur zárbeszéde az egri egyházm. papság nyugdijintézeti gyűlésén. 36,37.

A kalocsai ,Mária-Kert' cz. folyóirat p r o g r a m m j a . 37.

Sz. Tádé apostolról. Hahnekamp Gy.-től 38, 39, 40, 43, 44.

Néhány igaz szó dr Lauran kanonok ur ,Egy pár őszinte' szavára. A szerk. 38, 39, 40.

Sanctissimi D. N . L e o n i s D. P. Papae XIII. Epíst. en- cyclica De civitatum constitutione Christiana, 40, 41, 42.

Elnöki beszéd, melylyel m. és f t dr Majer István v. püs- pök ur az esztergom-járási tanító-egylet őszi közgyű- lését megnyitotta. 44.

Világszemle. A szerk. 45.

U j korszak reggele Magyarországban. A szerk. 45.

A budapest-vizivárosi erzsébeti apáczák Némethy L.-tól.

45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52.

A szegény gyermekek sorsa s társadalmi gondozása ha- zánkban. Nóvák L.-tól. 46, 47. 48, 49, 50, 51, 52.

A trónörökös könyve. A szerk. 47.

Nagy-Asszonyunk védelme. Tomcsányi L. s. J.-tól. 50.

Az első keresztény hős és vértanú. Irsik -F.-től. 51.

Egyházi Okmánytár.

P á p a i breve, melylyel XIII. Leo pápa páli sz. Vinczét valamennyi kath. jótékony-egylet védszentjeül kihir- dette. 8.

Decretum S. Congr. Rituum, a fenti ügyben. 13.

Bucsus ima aquinói sz. Tamás tiszteletére. 13.

Decretum S. Rit. Congr. de mense Oct. B. Mariae s. V.

a Rosario dicando. 21.

Decretum S. Officii ad locorum Ordinarios quoad disp.

matrim. etiamsi copula incest, etc. reticita fuerit. 43.

Egyházi Tudósítások.

A) Belföld.

Abauj-Enyiczke. Hitéleti és tanügyi jelenségek. 1.

Arad. A debreczeni p á r b a j áldozatának temetéséről. 13.

(3)

Budapest. A magyar történelmi congressus és még va- lami. 2. — A szomszédban. 5. — Szent István király öröksége. 16. — A ,budapesti püspökség.' 18. — ,Veni Sancte' és a főpapi javak. 19. — Főpásztoraink tisz- telgése Tisza K. ünnepélye alkalmából. 15.

Budapest. A sárospataki határozatok. 4. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete a tanfelügyelők is- kolalátogatásáról. 5. — Időszerű reflexiók kath. tan- ügyünkről. 6, 7, 8, 10, 12. — N é p ü n k egyik fővesze- delme. 13. — A magyarországi lat. és gör. szert. róm.

kath. tanitók segélyalapja. 14, 16. — A kath. tanitók országos segélyalapja ügyében. 20. — A tanév elején.

21. — A rózsa-füzér hava. 22. — Az erdélyi r. k.

Statusgyülés. 23. — A congrua-ügy. 24, 25, 26. — Le az álarczczal! 27, 32, 33, 35, 36. — Puritanismus és

„elkeresztelés." 28. — A pápa mint souveraine. 29. — A franczia választások. 30. — Két u j egyesület. 31. — A Sz.-László-Társulat XX. rendes közgyűlése. 34. — Akadémiánkról. 37. — „Vigyázzunk!" 38, 39, 40. — Az ,Immortale Dei' és a két félhivatalos. 41. — Azok- ról a püspöki hirek gyártóiról. 42. — Res protestan- ticae. 43. — Az J m m o r t a l e Dei.' 44. — Két szem- pont. 46. — A legújabb kúriai döntvény a p á r b é r ügyében. 47. — U g r ó n G. interpellatiója dolgában. 48.

— A congrua-ügy. 49. — Irányiáda. 50. — Szirén- hangok. 51. — Visszapillantás. 52.

Budapest. A budai Erzsébet-apáczák alapításának száz- éves ünnepe. 41.

Budapest. A kath. hitoktatás ügyét illető mozgalom. 47.

Csanádi e g y h á z m e g y e . N m . és f t Bonnaz Sándor püs- pök ur negyedszázados püspöki jubileuma. 87.

Drégely-Palánk. Simor János bib. hg-primás hazafias nagy alkotása. 31.

Eger. Az egri érseki joglyceum. 15. — Gastein és E g e r , Samassa és P y r k e r László. 16. — Az egri megye papi nyugdíjintézetének ügyében. 37. — Az egri növen- dékpapság magyar egyházirodalmi társulatának ünne- pélye. 51.

Erdélyi e g y h á z m e g y e , A piskii róm. kath. templom alapkövének letétele. 7. - A vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza az erdélyi r. k. Status 1884. szept.

23-án kelt fölterjesztésére. 18. — A miniszter válasza.

22. — A Statusgyülést megnyitó püspöki beszéd. 26.

— A Statusgyülés tárgyalásaiból. 29.

GyÖri e g y h á z m e g y e . Papi szentgyakorlatok. 24. — Zárda- és iskola-szentelés. 43.

Hódmezővásárhely. Tanügyünk emelése. A kunfélegyházi és hódmezővásárhelyi kath. tanitó-egylet évi közgyű- lése. 6.

Kalocsa. Az iskolanénék Kalocsán. 10. — Lelki sz. g y a - korlatok. 2-t. — M. és ft. Majorosy János püspökké szentelése alkalmából. 32.

Kalocsai f ő e g y h á z m e g y e . A kulai esp. kerület papságá- nak üdvözlő felirata m. és ft. Majorosy János fölsz.

püspök úrhoz. 31.

Kassa. Oszi napsugár. 48.

Kisjenő. József főherczeg a hitélet körében. 2, 3.

R o z s n y ó i e g y h á z m e g y e . Szerény hozzászólás az országos kath. egyleti élet kérdéséhez. 45, 46.

Tataháza. A „Pázmány-Társaság." 11.

Tolna. Vogl Márton néhai tolnai káplán hamvainak át- helyezése. 1.

Sopron. Harangokról. 11. — A lourdesi lelki zarándok- lat. 24.

Szatmári e g y h á z m e g y e . F t . dr Schlauch L. püspök ur ő exclja Ugocsában. 17.

S z é k e s f e h é r v á r . Az egyházmegyei tanfelügyelő körirata.

5. — Fm. Simor J á n o s bib. hg-primás levele Havra- nek polgármesterhez. 8.

Ungvár. A munkácsi egyházmegye szentszékének n y i l a t - kozata a párbér rendezése ügyében. 8. — Városunk r..

kath. híveinek régi vágya teljesült. 14

VáCZ. Peitler A. J . püspök temetése 9. — A káptalan körlevele a püspök elhunytáról s a kápt. helynök meg- választásáról. 12.

Veszprém. Bezerédj Miklós v. püspökről. 52.

; Veszprémi e g y h á z m e g y e . Az u j kaposvári templom. 44.

Vilke. P é t e r - és Pál-napi gondolatok. 4. — Ne enged- j ü k bántani a vallást! 15, 16.

B) Külföld.

Angolország. Katholikussálesz-e az angol n e m z e t ? 49, 50'..

Ázsia. A keresztény missiók ügye. 49.

B é c s . Főpásztori tiltakozás Verescsagin festményei ellen 41.

Belgium. A belga püspöki kar felirata a pápához a pá- risi bibornok-érsekhez intézett pápai levél tárgyában.

9. — XIII. Leo pápa levele Piaerertshez, a löweni egye- tem rektorához. 17.

Bologna. Levél a ,Religio' szerkesztőjéhez. 12.

Egyesült-Államok. Kath. egyetem Amerikában. 6.

Francziaország. Mgr di Rende párisi apostoli nuntius beszéde és a kath. sajtó. 14. — Nord és Pas-de-Calais katholikusainak ezévi nagygyűlése. 47.

Fulda. A poroszországi püspöki kar együttes pásztorle- vele. 19.

Galiczia. Az orosz schisma propagandája. 52.

Köln. Az uj érsek. M g r K r e m e n t z é l e t - é s jellemrajza főbb vonásaiban. 51.

I Konstantinápoly. Mgr Azarian örmény kath. p a t r i a r k a I tiltakozása. 2.

London. Manning bibornok beszéde az angol iskolai és nevelésrendszerről. 12. — XIII. Leo pápa brevéje az angol püspökök karához a keresztény nevelés ügyé- ben. 51.

Münster. A németországi katholikusok XXXII. n a g y g y ű - lése. 21, 23, 27, 33, 35, 36, 37, 38, 39.

Németország. A Protestantismus viszálykodásai. 5. — A paderborni körlevél 8.

Páris. Guibert bibornok főp. parentatiója Courbet ten- gernagy felett. 20. — Mgr Thibaudier soissonsi és laoni pöspök levele a ,kath. pártalakitás' ügyében. 42.

Prága. Az u j prágai hg-érsek. 2.

Róma. X I I I . Leo pápa beszéde a római kath. egyletek és társulatok képviselőihez. 4. — Lavigerie bibornok fel- irata XIII. Leo pápához. 7. — Perraud autuni püspök levele. 11. — XIII. Leo pápa békebiróságáról. 30. — N é m e t küldöttség tisztelgése, a szentatya beszéde. 36.

— Bismarck és a kultarharcz. Botrány a római ,k;i- rályi' egyetem tanévmegnyitásán. 40. — Az J m m o r - tale Dei opus.' 43. — A Vatikánból. 47. — A pápai és a királyi Róma incompatibilitása. 49. — Bismarck hálátlansága. 52.

Svájcz. A Pius-egyletek XXIX. közgyűlése Einsiedeln- ben. 21. XIII. Leo pápa levele az itteni Pius egylet- hez. 23.

Kath. Egyleti Élet.

Beszéd, melylyel Veszely K. prépost-plébános, elnök, az erdélyi róm. kath irod. társulat közgyűlését megnyi- totta. 3.

A mértékletességi egyletek ügyében szózat a nép bará taihoz. 9.

A rajna - tartománybeli sz. Vincze-egyleti conferencziák virágzó állapota. 9.

Az erdélyi r. k. irodalmi társulat VIII. közgyűlése. 10.

A győr-egyházmegyei kath. legény-egyletek az országos kiállitáson. 14.

A kalocsai kath. legény-egylet kitüntetettjei az országos kiállitáson. 15.

Az egri egyházm. irod. egylet választm. ülése jnl. 27. 16.

(4)

Az országos közp. kath. legénv-egylet alapitásának XXIX.

évfordulója. 22, 23.

A Szent-László-Társulat XX. rend. közgyűlésére meg- hívó. 28.

Két u j kath. egyesület: 1. A magyarországi ,Papi E g y e - sület,' és 2. a' ,Missio-TársuIat.' 29.

A magyarországi ,Papi-Imaegylet' főpásztori jóváhagyása, alapszabályai, és felhívás csatlakozásra. 30.

A Szent-István-Társulat vál. ülése. 32, 44, 50.

A sopronvidéki róm. kath. tanitó-egylet közgyűlése. 33, 43.

A katb. néptanítók székesfehérvári egyesületének köz- gyűlése. 33.

A Szent-László-Társulat XX. rendes közgyűlése. 34.

A b. Szüz-Mária kisebb és nagyobb Congregatiói. 39.

U j Mária-egyesületek. 42.

A kalocsai kath. legény-egylet zászló-szentelése. 42.

Az egri főegyházm. r. k. tanitó-egyesület legutóbbi köz- gyűlésének Jegyzőkönyve. 43.

A budapesti Oltár egylet 26. évi tudósitványa. 43.

A budapest-jobbparti kath. legény-egylet téli felolvasásai és oktatásainak rendje. 43.

Az egri egyházmegyei irod. egylet közgyűlése. 44.

A nagyszombati vikariátus r. k. tanító-egyesületének II.

nagygyűlése. 45. 46, 47.

A budapesti sz. Vincze-egylet közgyűlése és u j elnöké- nek gr. Zichy N.-nak székfoglalása. 48.

A ^ a p i - I m a e g y e s ü l e t ' - r ő l . 48.

K a t h . segélyző-egyesület Esztergomban. 49.

Az egri egyházm. irod. egylet vál. ülése. 51.

Katholikus Actio.

A könyörületes keresztény szivekhez ! Felhivás adako- zásra. P. Angelicustól. 1.

Szellemi zarándoklat a lourdesi sz. Szűz szentélyéhez. 5.

Róm. kath. hitélet Romániában. 6.

Meghivó a magyarországi 1. és g. szert. r. k. tanítók se- gélyalapjának közp. bizottsági ülésére. 9.

Kivonatos számadás a fenti segélyalap vagyonáról. 11.

Az erdélyi r. k. Statusgyülés összehívása. 14.

•Statusgyülés. 22.

A magyarországi 1. és g. sz. r. k. tanitók segélyalapja közp. bizottsági ülésének Jegyzőkönyve. 24.

A győri kath. autonomia választmányának értekezlete. 41.

Irodalom.

A vatikáni magyarországi Okirattár I. sor. II. köt. 1.

4}alura-Galambos K., Páli sz. Yincze élete. 6.

Schmidt J. A vallástanítás és a világi tudományok mint amannak segédeszközei. 7.

beli ismeretlen költő. 7.

Cursus Scripturae sacrae. Auctoribus R . Comely, J . Kna- benbauer et F. de Hummelauer etc. 12.

Mercy and Justice to the Poor the true political Eco- nomy. By Edw. Bayshawe Bishop of Nottingham. 15.

Pellet Ö., A ker. nő hivatásáról. Szentbeszéd. 17.

Methodus infirmos provideudi. 17.

Temetési énekkönyv. 17.

Fonyó P., Népiskolai hitelemzéstan. 18.

Zádori J.. F r a g m e n t a Syntagmatis. 19.

A rózsafiizér-főtársulat kézi könyvecskéje. 20.

Szabó /., püspök, Jézus Krisztus élete és tanítása. 2. ki- adás. 26.

A szent Család képes N a p t á r a . III. évf. 36.

Dr Baza S., A Megváltó. Bibliai tanköltemény. 26, 47.

U j k a t h . hitbuzgalmi lap : A ,Mária-Kert,' szerk. Tóth Mike s. J . 29, 44.

Bossányi J., Bibliai genealogikus tábla. Dr V. S.-tói. 31.

Vigouroux abbé, La bible et les découverts modernes 4 köt. 32.

Dr Reindl H., A lelkipásztorkodás gyakorlati vezérfo- nala. 32.

Marchal-Rada I., E g y tékozló fiu emlékiratai. 32.

Jedlicska P., A kereszténység alapja a valódi haladásnak. 35.

A magyar r. kath. papság irodalmi munkásságának köny- vészeti jegyzéke 18Ő0—1884. összeáll. Szolcsányi Gy.

E g e r b e n . ' 37.

j Katholikus Hitoktatás. Folyóirat. Szerk. Fonyó Pál. stb. 38.

Fülei Szántó L., Szünórák. Költemények. Paszlavszky S.- tól 40.

Horváth K., Tollrajzok. 42.

Menjetek Józsefhez ! Ajtatossági kalauz sz. József tisz- telői számára. Szerk. egy győregyh. áldozópap. Hahne- kamp Gy,-tői. 43.

Adatok az egri egvházmegye történetéhez. Szerk. Kandra K. 45.

Les frères trois-points, révélations complètes, par L. Ta- xii. 45.

Alföldi Kl. Javaslat az alsó klérus párbér és congrua- rendezése ügyében. 46.

Pór A., Rónay Jáczint pozsonyi nagyprépost. 47.

Jozgits J., Ünnepnapi szentbeszédek. 48.

Emléklombok Jézus Társasága kalocsai érseki főgymn. és Stepbaneumának 25 éves ünnepére. 49.

A külföld szónokai. U j folyóirat. Szerk. és kiadja Ribé- nyi A. 49.

Dr Kováts Gy., A párbér jogi természete. 50.

V. Kovács Gy., Kertész bácsi beszélgetései. Paszlavszky S.-tól. 51.

Dr Dallos J., A kath. kultusz szelleme. 52.

Hivatalosok, V e g y e s e k stb.

(5)

Megjelenik e lap heten- ként kétszer : s z e r d á n és szombaton.

Előfizetési dij:

félévre helyben s posta- küldéssel 5 t r t . Szerkesztő lakása : Buda- pest, VIII., József-körut 50., hova a lap szellemi részét illető minden kül-

demény czimzendfi.

RELIGIO.

KATH. EGYHÁZI S IRODALMI F0LY0IRAT.

NEGYVENNEGYEDIK ÉYFOLYAM.

Budapesten, julius 1.

1.

Klőlizethetni minden kir. postahivatalnál ; Budapesten a szerkesz- tőnél, es Rudnyanszky A. könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza 8. sz. alatt, hova a ne- taláni reclamatiók is, bérmentes nyitott levél-

ben, intézendők.

II. Félév. 1885.

TARTALOM : Vezéreszmék és Tanulmányok: Visszatekintés. — Herczeg Schwarzenberg Frigyes bibornok p r á g a i érsek. — Megnyitó beszéd. — Egyházi Tudósítások-. T o l n a : Vogl M á r t o n néhai t o l n a i k á p l á n h a m v a i n a k áthelyezése. •— A b a u j-E n y i e z k e : H i t é l e t i és t a n ü g y i jolenségek. — Katholikus Actio. A könyörületes keresztény szivekhez ! — Irodalom : V a t i k á n i magyarországi o k i r a t t á r . —

Vegyesek. — Előfizetési félhivás.

Visszatekintés.

Meminisse j u v a b i t .

I.

A lezajlott félév igen gazdag volt oly esemé- nyekben, melyek m á r önmagukban véve magasan kiemelkednek, és olyanokban, melyek egész be- láthatatlan sorát a következményeknek rejtik méhökben s ekként a jövő megvilágításának mind- megannyi. nagy villanytelepeiül tekinthetők.

Európa népei, melyek a kereszténységnek, vagyis a kereszténység hirdetője és oszlopának, a kath. egyháznak köszönhetik,

1

) — hogy báró Eötvössel szóljunk, — mindazt, a miben az ókor összes müveit népeit s valamennyi nem keresz- tény kortársaikat felülmúlják, — lázas tevékeny- séget fejtenek ki az emberi alkotás minden terén.

Európa keresztény népeinek fejlődése a vi- lágtörténelemben igazán páratlanul áll.

Mig az ókor világhírű nemzetei többnyire a földközi tenger partjain fekvő szűkebb nagy szé- lesebb körű hazájukban játszották le zajos sze- repűket, vagy e körtől távolabb eső valamely zugában a földnek zajtalan életöket, alig birva fogalommal egy is közülök az összemberiség éle- tének nagy concertjéről : addig Európa népei

lassanként sorba megtanulták a kath. egyháztól magukat az egész nagy emberiség tagjainak te- kinteni és ezen állásnak megfelelően törekedni s működni közre az összemberiség sorsának előbbre vitelében.

E nagy világtörténelmi eszmét a históriai tudomány pragmatikájával, mint tudva van, elő-

Sz. P á l apostol szerint az egyház „columna et firmamentum veritatis." I. Tim. 3 ; 15.

ször sz. Ágoston lángesze fejtette ki „De civitate Dei" czimü müvében — és éppen ezer év kel- lett hozzá, mig a sok „praktikus" kortársa által eszelős rajongónak t a r t o t t Columbus Kristóf az összemberiség boldogitásáról szóló evangeliumi eszmének — az ismeretlen világok felé is utat törhetett.

Az európai keresztény népcsaládoknak kifelé, messze, ismeretlen világrészek felé való gravitá- lása tehát keresztény eszmében gyökerezik. S a mennyiben az európai népek az egész földkerek- ségére kiható gravitálása nem egyéb, mint e népek világuralomra termettségének kézzelfog ható jele: nem kell hozzá nag}^ fejtörés, hogy valaki rájöjjön a történeti bölcselet egyik legki- magaslóbb ama tényére, hogy Európa népeinek nagysága, világuralma, s a föld minden né- pei fölött kivivott supremácz^ája, tősgyökeres

„katholikus" talajban fogamzott és kicsirázott eszme.

Ugyan hol volt még akkor Luther és Calvin az ő protestálásukkal, mikor az apostolok a föld né- peit egymásközt és utódjaik számára evangelizá- czió végett felosztották ? Hol volt a minden „ha- ladást" magának tulajdonitó protestantismus a hosszú, „sötét*-nek gúnyolt középkorban, midőn az egyház nagy hithirdetői és néptéritői a ker.

felvilágosodás fáklyáját a nemzeteknél egymásután meggyújtották — s a barbárságukhoz csökönyö- sen ragaszkodó népeket a keresztény haladás ut- ján megindították ? Vagy mi köze a protestantis- musnak Columbus Kristóf eszméjéhez és vállalatá- hoz, melynek következménye vala Amerika be- népesitése s Európa nyugati nemzeteinek sorban kilépése a világuralom pályájára?

1

(6)

Hajh, jó volt erre figj^elmeztetni, s jó lesz ezt el nem felejteni, kivált nálunk, a hol még arra is el lehetünk már készülve, hogy egyszer csak támad valamely „providentialis" kálvinista nagy- ság közöttünk, a ki bebizonyítja, hogy Magyar- országot is a protestantismus találta fel szá- munkra.

De mire való az európai nemzetek világural- mának s e világuralom eredetének és gyökereinek fel fejtegetése jelenleg 1

Arra való, mert éppen a lezajlott félévben Európa államainak életét majdnem mondhatni egyedül, mindenesetre kiválóan a világuralom- ban való osztozkodás felé gravitáló politika do- minálta.

A kis Belgium államot alkotott Afrikában.

Bismarck versenyre kelve Angliával, a szapora, élelmes és alkotó szellemmel bőven megáldott né- met f a j számára u j földrészt nyitott meg Afri- kában. Francziaország milliókat áldozott s kor- mányt buktatott meg e félévben azért a kis ré- szért, melyet az európai népcsaládok világuralmi versenyében magának kivivni és megtartania si- került. S mit mondjunk Angliáról, mit Oroszor- szágról, erről a két birodalom-colossusról, me- lyekhez hasonlót a világtörténelem csak az oly gyorsan lehanyatlott spanyol világuralomban lá- tott, a melyről ismeretes a mondás, hogy abban a nap soha le nem nyugodott?! A világuralom politikája buktatta meg Angliában a Gladstone- kormányt, s ugyanez a világuralmi politika kezdte éppen a lefolyt félévben igen mérgesen szétszórni szikráit ama conílagrácziónak, a mely Anglia és Oroszország ázsiai összeütközésének következménye lesz Európában.

És éppen ez a conflagráczió fogja megmu- t a t n i az európai keresztény népcsaládnak, mii}

7

veszedelmes zsák-utcza, mily kiállhatatlan hety- zet az, melybe jutottak. E zsákutczát eg}

f

edül an- nak köszönhetik, hogy elhagyták a beléjok a kath. egyház által oltott világuralmi gravitáczió- nak vezéreszméjét, t. i. a keresztény evangé- liumi szeretet expansióját s mindnyájan az okvet- lenül összeütközésre, végeredményben pedig con- tlagráczióra vezető önérdek útjára tértek.

Kiki maga felé ! Ez az igazi protestáns elv dominálja a világpolitikát. Fanyar gyümölcsei kez- denek nagyban kifejlődni.

De mit mondjunk arra a sajátságos tüne- ményre, hogy a tulajdonképeni világuralom élén

jelenleg a két protestáns Anglia és Németország, és a schismatikus Oroszország állanak?

Erre csak azt mondjuk, a mit Manning bi- bornok felelt egy hasonló kérdésre.

Ne feledjük, hogy a katholicismus a termé- szeti erkölcsi törvényen alapszik. Ha tehát a katholikus nemzetek, p. Francziaország, még a természeti erkölcsi törvényeket is lábbal tipor- ják : erre mig egyrészről bizonyára nem a katho- licismus tanitotta, addig másrészről ennek az a következménye, hogy Francziaország okvetlenül lehanyatlik s akarva nem akarva kénytelen áten- gedni a vezérszerepet azoknak az akatholikus nemzeteknek, melyek a positiv vallás tekinteté- ben tévelyben vannak ugyan, ele a természeti erkölcsi törvényt jobban megtartják, mint né- mely katholikus nemzetek.

Mert nem a protestantismus, nem a schisma oka a világuralmi hegemóniának, valamint nem a katholicismus az oka némely kath. nemzetek hanyatlásának !

Hogy példa világosítsa fel a dolgot: annak, hogy Oroszországban az ez évi iparkiállitást imá- val s fényes vallásos szertartással nyitották meg;

ellenben annak, hogy nálunk a kiállítás megnyi-

! tása akár egy atheus nemzet körébe is beillett volna : annak egyszerű oka az, hogy az orosz nemzet körében a rendalapitó és fentartó nagy eszmék s elvek iránt a természetes józan ész sza- vának több tért engednek, mint nálunk. Éppen igy : hogy az angol f a j körében nagy a vallásos- ság és egyre terjed a katholicismus; ellenben a katholikus Olaszországban üldözés és rablás tár- gya a katholicismus: ennek a két furcsa tüne- ménynek az oka szintén csak abban rejlik, hogy az angol nép, protestantismusa daczára, erősen hajlik a katholicismushoz, mert követi a termé- szeti erkölcsi törvény józan sugallatait ; ellenben a kath. olasz nemzet körében azok, kik most eme kath. nemzet szellemét kezükbe keritve nyo- morgatják, nemcsak a katholicismussal szakítot- tak, hanem a természeti erkölcsi törvény nyel is a legfeszesebb lábon állanak.

Hinc derivata clades

In pátriám p o p u l u m q u e fluxit !

Mindhiába ! Nemzet, mely — a költővel

szólva — saját „őrlelkét" tapodja — nem lehet

nagy nemzet soha, akár protestáns, akár katho-

likus legyen — a neve.

(7)

3 RELIGIO.

Herczeg Schwarzenberg Frigyes bibornok, prágai érsek.

i .

Az egyház Ausztriában ebben a végéhez ért félév- ben, gyorsan egymásután, két nagy főpásztor halálát volt kénytelen gyászolni.

Alig zárták be Rudigier Ferencz József, Ausztria K e t - telerje után a linzi fényes dóm k r y p t á i t , midőn márcz. 28.

u j gyászhir j á r t a be Csehországot s onnan az egész k a t h . egyházat. Aznap éjjel hunyt el ugyanis a p r á g a i bibornok- érsek, kiben a p á p a legrégibb bibornokát, a ki utolsó vala a X V I . Gergely által creált bíborosok közöl, kiben az uralkodó monarchiájának legidősb főpásztorát és dynas- t i á j á n a k egyik legerősebb oszlopát, Csehország pedig prímását veszítette el, a ki sz. Adalbert ősi székének nem elégedett m e g fényében ragyogni, hanem annak m a g a is többszörösen u j fényt szerzett, kölcsönzött.

Schwarzenberg Frigyes J á n o s József Coelestin her- czeg l e g i f j a b b fia vala Schwarzenberg József J á n o s n a k és A r e n b e r g Paulina herczegnőnek. Született 1809. apr.

ö-án Bécsben. Edes a n y j á t igen korán legkínosabb balál érte. F é r j e , I. N a p o l e o n n a k Mária L u j z á v a l t ö r t é n t egy- bekelésére, fényes ünnepélyt rendezett. Külön bálterem volt épitve fából. Szerencsétlenségre kigyuladt és az i f j ú herczegné a lángok közt találta halálát. J ó nevelését te- hát a bibornok n a g y n é n j é n e k és dr. Greif nevelőjének köszönhette. Elvégezvén a középiskolát, a t y j a kivánsá- gára a j o g t u d o m á n y o k a t kezdte hallgatni. E g y év múlva azonban á t m e n t a theologiára. E r ő s küzdelem után val- lásos lelkű a t y j a is beleegyezett szándékába. A papi p á - lyára lépett.

Gruber salzburgi érsek, a hires katecheta m e g h i - ! vására, Salzburgba ment h i t t a n u l m á n y a i folytatására. E közben 1830. márcz. 14-én felvette a kisebb rendeket. ! N é h á n y nappal utóbb a császár kegye a salzburgi főszé- j kes-káptalan domicellaris k a n a n o k j á v á nevezte ki. Az i f j ú herczeg tanulmányai befejezése végett Bécsbe ment, hol a semináriumba csak igen nehezen j u t h a t o t t be. Zenner ; kanonok, a papnevelő intézet szigorú kormányzója, avval fogadta, h o g y : „Én nem vagyok hajlandó önnek kiván- j ságát teljesíteni ; a f ő r a n g u a k r i t k á n szolgáltak az egy- háznak díszére és hasznára ; sokan közülök mély sebeket ejtettek az egyházon." Schwarzenberg herczeg nem riadt vissza. E r e z t e hivatását. Kérte, hogy vegye őt a k o r - mányzó saját közvetlen szigorú felügyelete alá és ő sza- vát adja, hogy a bizalmat m e g f o g j a érdemelni. í g y is történt. P é l d á j a lett a többieknek.

1831-ben bevégezte theologiai t a n u l m á n y a i t és azon- nal felvehette volna az egyházi rend szentségét. A t y j a azonban ú j r a ellenkezni kezdett. N e m b í r t fia „állhata- tosságában" hinni. K é t évig t a r t o t t a kényes helyzet.

Az alatt az i f j ú levita t a n u l t és imádkozott. V é g r e m e g - nyerte a t y j a beleegyezését és 1833. jul. 25-én a salzburgi herczeg-érsek által áldozópappá szenteltetett. N e m s o k á r a alkalma nyilt édes a t y j á n a k saját m a g á n tapasztalni, h o g y fia igazi hivatással biró, kiválasztott szolgája az Istennek és vallásnak. Megbetegedett s betegsége végén saját fia I részesité a vallás vigaszaiban. Ugyanazon év deczember \

havában papfia k a r j a i közt adta vissza lelkét t e r e m - tőjének.

Lelkipásztori működését az i f j ú lelkész, és már ak- kor k a n o n o k , mint segédlelkész a salzburgi fő-székesegy- háznál kezdte. 1835. jun. 25-én meghalt G r u b e r érsek.

A főszékesegyházi káptalan, leszámitva Schwarzenberg szavazatát, e g y h a n g ú l a g őt választotta m e g salzburgi érsekké. Mikor kérdezték, e l f o g a d j a - e a megválasztást, válasza ez v o l t : „Nem merek az Isten akaratával ellen- kezni." X V I . Gergely pápa 1836. febr. 1-én erősité meg a választást és igy Schwarzenberg herczeg 27 éves ko- rában már salzburgi herczeg-érsek lett.

Az i f j ú érsek működése igen áldásos vala. T ö r e k - vése volt a keresztény hit és k a t h . ö n t u d a t erősitése.

Igen buzgó volt az Isten igéje hirdetésében. Messze vi- dékről siettek az i f j ú érsek beszédeinek hallgatására. Vi- lágos felfogás és szigorú logikai gondolatmenet, csengő, messzeható h a n g j a és nemes magatartása,- tekintélyes a l a k j á t m é g inkább emelve, varázshatással volt a népre.

Mint szónok nemcsak Salzburgban hallatta szavát, kü- lönféle alklmakkor W ü r z b u r g , Fulda, Mainz, P r á g a fő- papi városok is szerencsések voltak az i f j ú főpásztor buzdító szónoklatainak hatását érezni. 1841-ben Rómába ment ad visitanda limina Apostolorum. X V I . Gergely pápa annyira meg volt elégedve a kétszeres herczeg püs- pöki működésével, hogy őt áldozár-bibornokká creálta.

A mindenfelől jövő elismerés és hódolat nem szé- dité el a f ő r a r g u f ő p a p o t . Az egyház legfőbb pásztorá- nak bizalmától t á m o g a t v a , f ő g o n d j á t mindenek előtt a n ö v e n d é k p a p s á g nevelésére és alapos oktatásása forditá.

F á r a d h a t a t l a n tevékenységet f e j t e t t ki egy gyermek-se- minarium felállításában. 1844-ben letelepité az irgalmas nénéket Schwarzachban, a honnan azok számos r a j t bo- esátának ki mindenfelé.

Következett a 48-iki zivataros időszak. A népbol- dogitók először is mindenütt zavarost csináltak, azután pedig igyekeztek benne — halászni. Schwarzenberg bi- bornoknak is m e g g y ű l t velők a baja. Elégületlenséget keltettek a nép egy részében. „Mi a panaszuk ellenem,"

kérdé ez időtájban a bibornok egyik meghittjétől. „Semmi, volt a válasz; csak az nem tetszik nekik, h o g y eminen- cziád főnemesi családból származik." „Hát nem tudja-e a nép, viszonzá n y u g o d t a n a bibornok, hogy midőn a p a p i r u h á t felvettem, a herczeg bennem m e g h a l t ? ! " A zivataros időknek is végök szakadt. Az egyházra nézve azonban a forradalomból merített tanulságok j o b b idők h a j n a l á t deriték fel. „Szabadság" l e t t a jelszó mindenben.

Az egyház főpásztorai is erélyesen kezdték visszaköve- telni a josephinistikus bureaucracziától — az egyház sza- badságát. Schwarzenberg bibornok maga köré gyiijté egyházi t a r t o m á n y á n a k püspökeit. Közös feliratban a reichsrathtól szabad közlekedést követeltek Rómával, követelték a placetum megszüntetését, követelték a p ü s - pöki h a t ó s á g szabadságát a hittan, cultus, fegyelem és egyházi javak administratiója terén. E g y ú t t a l , szintén közös főpásztori körlevélben, a salzburgi egyházi t a r t o - m á n y püspökei a néphez fordultak, felszólítva hiveiket, h o g y főpásztoraikat az egyház szabadságának visszaállítá- sában ima s a hitélet buzgó tevékenysége által — segítsék.

(8)

A salzburgi érsek egyúttal N é m e t o r s z á g primása.

Midőn t e h á t 1848. őszén N é m e t o r s z á g püspökei Lennig mainzi káptalani dékán inditványára W ü r z b u r g b a össze- j ö t t e k , Schwarzenberg bibornok készörömest sietett az ö r ö k k é emlékezetes conferencziákban az elnöki széket elfoglalni. Mindenszentek napján volt a Veni Sancte. 0 eminencziája m a g a pontifikált. E k k o r irta az ,Augsb.

P o s t z e i t u n g ' a következő n y i l a t k o z a t o t : „A bibornok, egy igen megnyerő, erőteljes ifjú alak, bámulatos feje- delmi magatartással, minden tekintetben kiváló jelenség, a ki fellépése által igen mély nyomokat h a g y o t t a szokatlan nagy számmal megjelent hivek lelkében. N e m csekélyebb volt a hatás minden katholikus emberre, midőn az ol- t á r n á l miséző bibornokot, 4 érsektől és 16 püspöktől és számos f ő r a n g ú paptól környezve l á t t á k . N e m lehetett megszabadulni a gondolattól, hogy ezek a f ő p a p o k leg- alább is 15 millió német katholikust képviselnek, kik ugyanazon h i t kötelékeivel egybefüzve, bármily messze l a k j a n a k egymástól N é m e t o r s z á g különféle vidékein, e g y - séges és bensőséggel teljes testületet k é p e z n e k . ' Az e g y - ség és közösség feltüntetésére legkivált a bíboros p r í m á s megjelenése szolgált. A főpásztori közös tanácskozások- nak egyik legbecsesebb t e r m é k e volt az a közös főpász- tori levél, melyet a würzburgi püspöki conferenczia 1848.

sz. Márton n a p j á n a német néphez intézett. Idézzük be- lőle a következő r é s z l e t e t : „Ismételve m o n d j u k , szeretett

híveink, hallgassatok kéréseinkre és intelmeinkre, m e r t m a g a az Isten az, a k i általuuk hozzátok s z ó l ; de n e m

csak általunk, hanem komolyabban és megrendítőbben az idők eseményei és jelei által. Sokáig szólt ő a n é p e k - hez, de ők nem hallgattak r e á ; meghóditani a k a r t a s z á m t a l a n áldásai által sziveiket, de ők nem ismerték fel az idők intéseit E k k o r felszabaditá a lázadás zivatarait, a melyek átviharzottak a fejedelmek és uépek fölött és m e g i n g a t t á k a p a l o t á k a t a magasban és a k u n y - h ó k a t a völgyekben, és sok régi védgátat á t t ö r t e k és sok régi u t a t szétromboltak, u g y h o g y a biztonságban levők is megrezzentek, az álmosok éberek lettek, a kevé- lyek m e g a l á z t a t t a k ; — és — szent igaz a m i t m o n d u n k

— az Ur, a mi Istenünk, büntető kezét vissza nem vonja erről a nemzedékről, mig az ismét el nem ismeri öt, mig alázatosan ismét össze nem gyülekezik a megvetett kereszt köré, és az egyházban, melyet Krisztus vére árán szerzett magának, ismét nem tiszteli édes anyját, a ki egyedül ve- zeti az emberiséget az üdvösség utján. Azért emeljétek fel fejeiteket, és tudjátok meg, és pedig ezekben a ti napjai-

tokban, a mi nektek békességetekre szolgál !"

1849-ben april 30.— j u n . 17-ig Schwarzenberg bi- bornok részt vett az osztrák püspöki k a r tanácskozmá- nyaiban. Az eredmények ismeretesek.

Megnyitó beszéd. )

Tisztelt' Közgyűlés !

N a g y örömmel s nemcsak külső, hanem igazi benső tisztelettel üdvözlöm a székesfehérvári egyházmegyei r.

*) T a r t o t t a Székesfehérvárott, a megyeház nagytermében dr.

Pellet Ödön, székesegyházi apátkanonok, egyházmegyei főtanfel-

k. tanitó-egyesület jelenlevő tagjait ; ünnepélyes h a n g u - l a t b a n köszöntöm a t a n - és nevelésügy iránt érdeklődő tisztelt vendégeinket, s a harmadik nagy vagyis közgyűlé- sünket ezennel megnyitottnak nyilvánitom.

A legelső, a legbölcsebb, a legigazabb néptanitó, a mesterek mestere Jézus saját országát a mustármaghoz hasonlitá, mely legkisebb ugyan a magvak között, de h a felnőtt, fává válik, u g y hogy az égi madarak t a r t ó z k o d - nak ágain. A mi egyesületünk is kis magból kelt, szü- kebbkörli tanácskozás és megbeszélés vetette m e g annak alapját, később kilépvén a tett mezejére, csakhamar ál- talános, nagy, egész egyházmegyei tanitó-egyesületté ala- kult. 0 méltósága a megyés püspöké, az egyházmegye főpásztoráé a teljes dicsőség, ki a t a n ü g y iránt is nagy és meleg érdeklődésénél fogva belátva a jól szervezett és vezetett tanitó-egyesiiletek kimondhatlan hasznosságát és czélszerüségét, egyházmegyéjében azt jelen szerveze- tében megalakittatni ó h a j t á . Szívesen és készségesen vet- tem az alakítandó egyesület szervező szálait kezembe mint ez időszerinti egyházmegyei főtanfelügyelő, hogy a nagy feladatot Isten segítségével szerencsésen megoldhassam.

Nehéz, fáradságos, szervező munkálkodásunk a leg- t ö b b esperesi t a n k e r ü l e t b e n a legfogékonyabb szivekre talált, hosannával üdvözöltetett a nt. p a p s á g és néptanitó u r a k által egyaránt, u g y hogy különösen a f t . esperes u r a k ebbeli buzgalmát fennen kellene dicsérnem, hacsak m a g o k nem tiltakoznának ezen magasztalás ellen, saját bensejökben találván a m e g n y u g t a t ó vigasztalást, hogy a legszentebb ü g y n e k a népnevelés előbbrevitelének szí- vesen hozták m e g a f á r a d s á g áldozatát. H a néhány k e - rület lassúbb volt is, az n e m a lanyhaságnak, hanem inkább a helyi viszonyokkal összefüggő s véletlenül fel- merülő nehézségek- és küzködéseknek volt inkább t u l a j - donitható, melyeket legyőzvén, egész lelkesedéssel ragasz- kodnak most az egyesület tömör testéhez. Csak igen kevés h e l y ü t t kellett a szunyadozókat felráznunk, a der- medezőket szellemi életre ébresztenünk, barátilag kérve, figyelmeztetve, hivatalosan sürgetve, s h a azt vettük észre, hogy a tespedés- és tétlenségnek oka a haladástól való irtózás, ismételt hivatalos sürgetéstől sem riadtunk vissza, mignem az előretörő k o r követelményeinek ellenállhatla- nul meghódolva, azáltal eltiportatva, m e g - és összetört csökönyösségök r o m j a i r a sikerült feltűznünk a szerény győzelem diadalzászlaját, hadd lássa minden ember fenn, lenn és minden oldalon. Azért ma, midőn egyesületünk 3-dik nagygyűlését volt szerencsém összehívni, midőn itt összegyülekezve önöket mint a népoktatás szakavatott h o r d n o k a i t és a t a n ü g y buzgó apostolait újból köszön- töm, egyúttal lelki vigasztalásul nyilváníthatom, hogy az alakulás nehézségei m á r leküzdvék, a kezdeményezés akadályai elháritvák, a 12 alesperesi körre oszlott egye- sület egy szerves egészszé egyesítve, annak ügyvezetése megkönnyítve, a kormányzás minden szálai a központba vezérelve, életrevalóságának jeleit adva, nemcsak lézeng és éledez, h a n e m megizmosodva él, sőt fejlődő virágzása felé lépésről-lépésre e g y a r á n t merészebben közeleg.

ügyelő és egyesületi elnök ; a székesfehérvári egyházmegyei római kath. tanitó-egyesület harmadik nagy közgyűlésén 1885-iki év Ju- nius hó 25-én.

(9)

9 RELIGIO.

Tisztelt Közgyűlés ! H a egyesületünk czélja felett behatóan elme'lkeclünk, ugy találjuk, hogy annak kettős főiránya van : az egyik önök személyét érinti, mert emelni akarjuk a néptanítók erkölcsi és társadalmi állását, javí- tani anyagi helyzetét, szükség esetén egyeseket segélyezni is óhajtunk ; a másik a nevelés-oktatás terén felmerülő kérdések megvitatása, nyilvános előadások, nevelés-tanitás- tani tételek esetleg pályakérdések kidolgozása által elő- segíteni az egyesület tagjainak önképzését, s ezáltal a rájok bizott iskolák minél sikeresb vezetését biztositani.

Ez nem személyi, nem magánügy, ez a tanügyet, a nép- oktatást és népnevelést, az iskolát érinti, tehát a közjót czélozza, hogy a jól és helyesen, szóval módszeresen kép- zett tanítóknak jó iskoláik legyenek. Es lia a jó iskolá- ban semminek sem szabad hiányoznia, mi ott lényeges a tantervben, ugy különösen nem szabad édes hazánkban egy iskolában sem hiányozni a magyar nyelv okos taníttatásának még az idegenajku községekben sem. Hiszen nem isme- retlen önök előtt, tisztelt néptanítók, a nagyméltóságú, val- lás- és közoktatásügyi miniszter ur folyó évi május hó 28-ról 20301. sz. alatt kelt rendelete a magyar nyelv taníttatása tárgyában ? Már az 1879. évi XVIII. t cz. el- rendelte a magyar nyelv kötelező tanítását az összes nép- oktatási tanintézetekben, és ámbár ismételten intézkedett a miniszter az emiitett törvényczikk pontos végrehajtása iránt : mégis a tanítók alkalmazásánál és a magyar nyelv- nek a tantervbe való felvételénél az iskolafentartók igen gyakran tekinteten kívül hagyták a törvény határozott rendelkezéseit, miért is részint a törvény szakaszai sze- rint részletezve, érvénytelennek és semmisnek nvilvánitja mindazon egyénnek rendes, segéd vagy ideiglenes taní- tóul történt megválasztatását és alkalmazását, ki a ma- gyar nyelvet beszédben és Írásban annyira el nem sajá- tította, hogy a népiskolákban taníthassa; részint azon tanítók mellé, kik az 1872-iki év előtt végezték a ké- pezdei tanfolyamot és nyertek tanítói oklevelet, de a magyar nyelv tanítására a népiskolákban képtelenek, a magyar nyelvből is képesített segédtanító alkalmaztatását sürgeti és rendeli el.

Tisztelt Közgyűlés ! Tudtommal a székesfehérvári püspöki egyházmegye területén egyetlenegy tanitó sem létezik, ki a magyar nyelvet tanítani ne tudná, vagy tény- leg is ne tanítaná, s ez nagy vigasztalás egyfelől ; de azt sem tagadhatjuk másfelől, hogy itt az ország kellő kö- zepén tehát annak szivében, egyházmegyénkben 92 önálló lelkészi állomás közt 34 egészen német és 11 szláv va- gyon, tehát úgyszólván fele az egyházmegye területének idegenajku. Itt még nagy és fáradságos aratási munka várakozik a lelkész de különösen a néptanító urakra.

Uraim ! Mi ezt összetett kezekkel nem nézhetjük ; de ne erőszakoskodjunk, mert akkor inkább ártunk, mint használunk, hanem igenis okosan tegyünk meg mindent, miáltal nyelvűnket szép szerével terjeszthetjük, azt az idegenajkuakkal megkedveltethetjük, törvényszabta köte- lességünket pedig el ne mulaszszuk, hiszen nyelvében él a nemzet. Azon legyünk tehát, hogy a ki Magyarország- ban születik és él, annak ne csak szive legyen magyar, ha- nem nyelve is : én azt óhajtom, ki magyarosan eszik és iszik, az beszéljen is magyarul, zengedezze is zeneszerü szép ma-

gyar nyelvünket s hogy e tekintetben a székesfehérvári, egy- házmegyei r. k. tanitó-egyesület minden egyes tagja ve- télkedve és vállvetve teszi meg kötelességét, arról szív- ben meg vagyok győződve, mert hol hazafias lelkesedésről van szó, ott F e h é r m e g y e mindig az első sorban szokott harczolva feltűnni.

Tisztelt Közgyűlés ! A lefolyt egyesületi évben vagyis mult évi junius hó 26-án t a r t o t t nagygyűlésünk óta, márczius 5-én és május hó 28-án tartattak központi bi- zottsági ülések, melyekben az egyesület belügyei intéz tettek el, az utóbbi egyúttal a mai közgyűlés tárgysoro- zatát is előkészité, melynek egyik pontja, sajnos, hogy gyászba borítja lelkünket ! Ugyanis, egyesületünk alap- szabályainak 15. §-a értelmében 3 évre választá tiszt- viselőit s igy az alelnököt is. S lia körültekintek, a jó és nemesszivü egyházi férfiút, a tudományosan müveit tan- ügyi irodalmi bajnokot, a lánglelkü népnevelőt, néhai dr.

Pátkai Seidel Pált, az egykori legkedvesebb tanítványo- mat, ki egyesületünkért szivvérének utolsó cseppjét is kész lett volna kiontani, melyért élt és halt, nem látom ! Magához hívta Az, ki őt szereté, és kit ő is viszont sze- retett. Az elmúlt május hó 19-én villámgyorsan terjedt el a leverő hír városunkban, hogy ő meghalt, másnapon vagyis 20-án a városi és kerületi papság, több egyesü- leti tanitó és őt szerető buzgó híveinek s a környékbe- liek nagy részvéte mellett tétetett sírba, nekem jutván fájó osztályrészül a gyászszertartás végzése. N y u g o d j é k béké- bén, adjon Isten neki örök nyugodalmat, az örök világos- ság fényeskedjék neki !

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Tolna, j u n . 28. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Vogl Már- ton néhai tolnai káplán hamvainak áthelyezése uj sírbolt- jába, melyet pécsegyházmegyei káplán és budapesti theolo- gus társai emeltek, f. hó 25-én, a boldogult halálozásának évfordulati napján, azon részvét és kegyelet nyilvánulásai közt ment végbe, a mely a boldogult emlékéhez teljesen méltó vala.

Ünnepi szint öltött a város, az utczák megelevened- tek, a lakosság sürü tömegben sietett a h a r a n g hivó sza- vára az Isten hajlékába, hol a kegyelet ünnepélye gyász sz. misével vette kezdetét.

A tágas templom teljesen megtelt ájtatoskodókkal.

A templom h a j ó j á b a n emelkedett a papi jelvényekkel s egy feltűnő diszes koszorúval ékített sarcophag ; a koszorú széles szalagjain ezek valának olvashatók: „A pécsegy- házmegyei káplánok felejthetlen kartársuknak kegyeletük jeléül 1885. jun. 25-én."

A gyászmisét nsg. Pécsy József prépost-plébános tartotta teljes ornatusban, a gyászünnepélyre megjelent lelkészek segédlete mellett, melynek végeztével megindult a gyászmenet a temetőbe.

A fekete zászló elővitele mellett lépdelt a helybeli mindkét temetkezesi egylet küldöttsége égő lámpáikkal, ezt követte 20 fehérbe öltözött lányka fehér liliommal s a sirra küldött koszorúkkal kezökben, s utánuk j ö t t e k a lelkészek karingben fekete stólával.

Sajnálatos körülmény, hogy ép ezen időben t a r t a t -

(10)

van országszerte az iskolai vizsgálatok s e miatt a boldo- gult iskolatársai nem vehettek részt a kegyelet ez utolsó tényt ben, hanem csak lélekben csatlakoztak azon impozáns körmenethez, mely a boldognltat egy év múlva felke- reste s megtisztelte. Az egyházmegye lelkészeit is a fenti ok akadályozta a tömegesebb megjelenésben és sajnálko- zással adtak kifejezést távol maradásuknak. Dr. Breznay Béla egyetemi tanár ur ő nagyságát, kinek a boldogult Budapesten kedves tanítványa s később saját szavai sze- rint egyik legjelesebb munkatársa volt, nagy elfoglalt- sága akadályozta a megjelenésben.

A lelkészek közöl megérkezett ft. Reitman Venczel alapi plébános Fehérmegyéből, ugyanaz, ki a boldogult- ban. mint kis gyermekben felismervén a kiváló szellemi kincset, azt saját fáradalmai áldozatkészségével értékesí- teni t ö r e k e d e t t : atyaként gondoskodván az eszes fiúról, annak kiképeztetését élete feladatává tűzvén ki. Megje- lent ma egy éve a boldogult temetésén s mai napon em- lékének s hamvainak megtiszteltetésén, mindkét esetben magával hozván a mélyen gyászoló anyát és testvéreket, kik a fájdalom könnyeit hullatták szerettük ravatalára.

Ott volt ft. Gajdossik János esperes-plebános Mözsről, ft. Streicher Péter pleb. Hőgyészről, Streicher József káplán Pécsről, Horváth István kápl. Faddról, Gál Fe- rencz papnövendék Faddról, s a helybeli Pécsy József prépost s Anderle József káplán.

A lelkészeket követte a faddi dalárda 19 t a g j a tiszt.

H o r v á t h István káplán, mint karmester vezetése mellett, s ezek után a városi elöljáróság, intelligentia, s a hivő nép beláthatlan serege.

A temetőbe érve a bold, koporsója előre bocsájtott orvosrendőri intézkedések után, virágokkal diszitett fe- kete fátyolylyal vonatott be s r a j t a papi jelvények s'kiváló szép koszorúk valának.

A gyász szertartást végző nsg. Pécsy József pré- post ajkairól felhangzott a „Non intres in judicium" ima, mire a helybeli énekkar a „Ments meg engem Uram"

megható éneket éneklé. Az egyházi imák végeztével át- vitetett a koporsó az u j sirbolthoz s az beszenteltetvén a faddi dalárda teljes elismerést érdemlőleg adta elő a

„Mért oly bus" czimü alkalmi éneket. Ezután Anderle József tolnai káplán a boldogult hamvai felett gyász-beszé- det tartott, melyet a jelenlevők nagy figyelemmel s könyek- kel szemökben hallgattak végig. E k k o r betétetett a ko- porsó a sírboltba s a faddi dalárda nagy meghatottságot keltő éneke hangzott fel „Szállj alá örökös hazádba stb.

Még egy ima a boldogult lelke üdveért s az átadatott az örökkévalóságnak.

A sírbolt felett diszes sodrony-keritéssel körülvéve emelkedett a nézőt nagyon kellemesen meglepő sötét- szürke márvány kereszt, e felirattal : „Itt nyugszik Yogi Márton tolnai káplán, meghalt 1884. jun. 24-én életének 29. évében. Ezen emléket kegyeletes szeretetök jeléül emelték pécsegyházmegyei káplán- és budapesti iskola- társai. Áldás és béke porain !"

A kereszt gothikus alakú, nagyon finom márvány, magassága 71/2 láb, becsületére válik a bonyhádi szobrász és kőfaragónak, D ü r r István urnák, ki a kegyeletes czélt tekintve nagyon jutányos áron 90 f r t é r t és mesteri kézre

valló ügyesség és tisztasággal állitá elő, a miért is a helyszínén azonnal tömeges megrendelést kapott.

Ugyanezen alkalomra megjelent Vogl Márton élet- rajza a hamvai felett tartott gyászbeszéddel, ára 50 kr., k a p h a t ó Budapesten a „Havi Füzetek" kiadóhivatalában II. Donáti átcza 3. Az ebből bejövő tiszta jövedelem a boldogult lelke üdveért alapítandó sz. mise költségeire fordittatik.

Yogi Márton sírboltja és emlékkeresztjére az utolsó kimutatás óta küldöttek Proksch Fer. káplán 1 frt.

Peczkó Antal kép. tanár 1 frt. Szvetics Anselm 1 f r t . Összesen a kegyeletes czélra felajánltatott 182 f r t 25 kr.

A sírbolt és kereszt a temetkezési ünnepély kiadásaival került 224 f r t 97 krba.

S most, tisztelendő társak, kiknek áldozatkészsége, s nemes leikök kegyelete egy oly megragadó, oly p á r a t - lan s oly nemes alakban nyert kifejezést, a minő a f.

évi jun. 25. ünnepély vala, a midőn az önzetlen szeretet, nemes kegyelettel párosulva ülte diadalát, fogadjátok tő- lem a boldogult hátramaradt édes anyjának és családjá- nak nevében kifejezett hálás köszönetemet s keressétek jutalmatokat Istennél, kinél a legcsekélyebb nemes tett sem marad jutalom nélkül !

Mindazoknak pedig, kik a boldogult iránti kegye- I letöknek kifejezést adandók az ő hamvai u j sírboltjába

való áthelyezési ünnepélyén megjelenni szívesek voltak, a pécsegyházmegyei káplánok s a boldogult budapesti is- kolatársai, mint az ünnepély megalkotói nevében mondok köszönetet, kérvén reájok Istennek áldását.

Änderte József}

káplán.

Abauj-Enyiczke. Hitéleti és tanügyi jelenségek. — Pünkösdkor szállt az apostolokra a Szentlélek tüzes nyelvek alakjában, s az a tisztító és éltető tüz csodákat müveit az egyház kezdetének bár küzdelmes, de mégis a hamis elvek felett való győzelem következtében legdicsőbb nap- jaiban. Azóta az apostolok tisztfolytatói, kiket hasonló- képen a Szentlélek tett püspökökké s a kegyelemnek szakadatlaiiul áradozó, legbőségesb forrásához vezetett, szintén megjelennek híveik körében pünkösdkor és a pün- kösdi ünnepkörben, hogy a bérmálás szentségének szerény kiosztása által megerősödjenek szentegyházunk gyerme- kei a hit megvallásában, mely nélkül a keresztény élete nem élet csak tespedés ; mely nélkül a szorgalom és min- dennemű igyekezet nem más, mint tisztán az anyagi jó- létre való törekvésnek a szivet és lelket hidegen és üre- sen hagyó, mától holnapig tartó váza, melyet a világ talán még ideig-óráig ékesnek is talál, de csak azért, hogy a hitből eredő cselekedetek hiányát s a hiány vé- szes eredményeit annál borzalmasabbnak tüntesse fel a családban, egy egész helységben, és igy tovább.

n. gondolatoknak ama röpke szárnyán haladva, csakugyan jobban értjük, miért bir oly nagy fontosság- gal egy főpásztornak, hogy a bérmálás szentségét feladja a jövő reményeinek, rendesen ünnepélyes hódolattal fo- gadott megjelenése. Nagymélt. és f t . Schuster Konstantin, kassai püspök, megjelenése is a hódolattal teljes fogadás örömünnepe vala Evyiczkén junius hó elején. A gyer-

(11)

liELIGIO. 7 mekek, felserdültek és felnőttek egyaránt siettek leróni

hálás tartozásukat a bérmálásra j ö t t kegyes főpásztor- nak buzgó plébánosuk, ft. Tomcsko Alajos, vezetése alatt.

A helybeli leányiskolának a szent keresztről nevezett apá- czáli fáradhatatlan vezetése alatt álló növendékei mig vi- rággal hintették be ú t j á t a k a r j á t áldásra emelő f ő p a p - nak, addig a község fiatalsága ünnepi öltönyében, lóhá- ton ülve s hosszú sorban húzódva, ment eléje ő nmlgnak és mozsárdurrogások közt kiséré őt a templomnak, hol Enyiczke apraja, nagyja epedett az áldás után, bolti ye alá. Mint tudva van megyeszerte, s különösen a bizo- nyos fegyelemhez és az egyházi s iskolai ügyekben, hogy ugy mondjuk, katonás fegyelemhez szoktatott lel- készkedő papság előtt, — ő nagyméltósága mihelyt leg- kisebb alkalma nyilik, különös figyelmére m é l t a t j a az is- kolák megvizsgálását. Ugy történt itt is. Testületileg meglátogatták a fiu-leányiskolát és a kisded-óvó intéze- tet. A kegyes és leereszkedő főpásztor teljes megelége- déssel távozott a nevezett intézetekből. Különös megelé- gedésének adott ő nagym. kifejezést a nagy szorgalmat kifejtő apáczák vezetése alatt levő leányiskolát és az apró tót gyermekeket szemlátoaiást gyorsan magyarosító kis- ded-óvót illetőleg. A legilletékesb helyről kapott elis- merésre azt mondhatni : méltán ; az a leányiskola és kis- ded-óvó nagy áldása a községnek, mivel mindkettő mig az annyira kivánatos hitéletnek igyekszik megvetni szi- lárd alapját, egyszersmind az első a gyermekeket a sok hasznos tudni való mellett oly hasznos kézimunkák elő- állítására is tanítja, melyeket a szegény pórnép, melyet min- denfelől még az ág is huz a mai viszonyok közt, eddig vagy nélkülözni volt kényteten, vagy pedig drága pénzen venni.

Napjainkban, midőn annyi nemes eszme hangozta- tását olvassuk olykor-olykor irodalmi előhaladásunkról tanúskodó lapjainkban és kisebb, nagyobb összejövetelek alkalmával, — nem foglal utolsó helyet a magyarosodás sürgetése. Helyesen ! Csak az a kár, valljuk meg őszin- tén, hogy a sok beszédet kevés tett követi. A czél el- érése módozatainak megválasztásában nincs meg az any- nyira szükséges egység, az egyesek részéről csekély ál- dozat, mely összehalmozva mihamar bámulatos eredményt mutathatna fel édes hazánknak még mindig ki nem elé- gitő állapotaiban. Szóljunk egyenesen. A kik annyira ajkukon hordozzák a magyarosodás szent ügyét, — kezd- jék a kisded-óvó intézetek felállításával. Enyiczke élő példa rá, hogy a magyarosodás ügyének az a legbiztosabb alapja.

De mily áldás az más szempontból is mind a gyermekek-, mind a szülőkre nézve ! A kik tudják, mily nevelésen s a tisztaság mily fokozatain megy keresztül sok elcsene- vészedett gyermek a családtagokkal zsúfolt, szegényes és egészségtelen szülői házban, — azok sietni fognak egyszersmind bevallani, hogy a kisded-óvók a legszük- ségesebbekre szorítkozó egészségtan előadásának biztos helyei. Akaratlanul is ily gondolatokat keltenek bennünk a kassai püspök ő nagymlnak ama megelégedésről ta- núskodó szavai, melyeket az iskolák látogatása alkalmá- val hangoztatni kegyes volt. — 0 nmlgnak elismerése legszebb jutalma az illetők lankadhatatlan fáradozásinak ; de első sorban figyelmeztetést nyert a község a főpapi

ajkakról arra is, hogy hálával adózzunk Enyiczke kegyes úrnőjének, mélt. gróf Z chy- Pécliy Jakobina asszonynak, ki az enyiczkei leányiskola és kisded-óvó intézet megte- remtője s folyvást pártfogója ! V a j h a községenkint a fiú- iskolákra, a tanitók tisztességes díjazására is lassan-lassan annyi gond fordíttatnék, hogy ne kellene országszerte annyi elszomorító képét látni a nemtörődésnek s a sze- gény nép gyermekei elhanyagolásának . . . Pedig hát bi- zonyításra nem szorult dolog, hogy a falusi nép — az eke szarvánál és kapa-, kaszával kezében annál több hasznot fog hajtani e folytonos fizetéstől meggörnyedt országnak, minél vallásosabb, egészségesebb és okszerűb- ben működő t a g j a lesz falvának . . . Adja Isten, kinek szent áldásától f ü g g a munka sikere, hugy a mindinkább üdvös ténykedésre sarkaló kath. egyesületek ügye ha- zánkban ama tekintetben is üdvös működést létesítsen ; s ha kegyes főpásztoraink meg-meglátogatják híveiket, mindannyiszor nagy lelki örömmel töltse el atyai szivö- ket az egyház csemetéinek szerényen óhajtottuk és bol-

dog jövőt igérő állapota ! Laborcz.

KATHOLIKUS ACTIO.

A k ö n y ö r ü l e t e s k e r e s z t é n y s z i v e k h e z !

Tegnap junius 21-dikén este 8 és 9 óra közt egy duló vihar összerongálta a trappisták épületét, a dió- i nagyságú jégdarabok árja letarolta minden termésöket,

sőt a konyhaveteuiényeket is megsemmisitette és le-' szedte a fák gyümölcseit. Ha Isten nem küld gyors se- gítséget, élelemrészletök fogytával beáll az inség, a nyo- mor. A több mint hetven árvagyermek elpusztul, éhen hal.

Az Isten és az ő Szűz Anyja nevében adakozásra hivom fel Magyarország minden rangú és rendű keresz- tény lakosait : siessenek gyors adakozásukkal megmen- teni a szétfoszlástól oly intézményt, mely a keresztény műveltségnek első és úgyszólván egyetlen támasza Bosz- niában. Az áldozárok intentiót is vállalhatnak.

A pénzadományokat kérem „P. Bonaventura, Alt- Gradisca, Slavonia" czim alatt, vagy az én nevemre kül- deni.

Máriastern, junius 22. 1885.

P . Angelicus.

I R O D A L O M . Tájékozásul.

A magyarországi róm. kath. főpapok és káptalanok költségén megindított „Vatikáni magyarországi okirat- t á r á b ó l egy u j a b b kötet jelent meg (az első sorozat Il-ik kötete), mely BGentilis bibornok magyarországi követsé- gének irományait" (1307—11) foglalja magában. Ezen vállalat ugyanis, eltérve az eddigi gyakorlattól, mely sze- rint az okiratok szorosan chronologiai rendben adatnak ki, azon eljárást követi, hogy mindegyik kötet egy be- fejezett egészet képezzen, a mi által egyes történeti ala- kok, események és időszakok megvilágítása biztosabban

! érhető el. í g y a jelen, 80 ivre terjedő kötetben mindaz

! össze van foglalva, a mi Gentilis bibornok követségének okirataiból fönnmaradt. Ezen gyűjtemény e szerint ugy

(12)

ezen nevezetes főpapnak magyarországi működését és a szent-széknek az Anjou-dynasztia trónraemelése érdeké-

ben kifejtett áldásos következményű actióját, mint ha- zánknak állapotát, történetünk egyik válpontján, az Ar- pád-ház kihalta idején, állitja elénk. Az okiratokat meg- előzi a történeti bevezetés, melyet P ó r Antal pozsonyi k a - nonok és akadémiai t a g irt és Rosty Kálmán kalocsai jézus-társasági tanár fordított latinra ; továbbá a k ö t e t - nek okirattani szempontból ismertetése Dr. Fejérpataki László akad. tagtól, a ki a kötet szerkesztésében tevékeny részt vett. Szintén tőle származik a kimerítő index. A kötethez a legjelentékenyebb négy okiratnak fénynyo- mata, kiválóan sikerült reproductiója van csatolva. — Ez a kötet is, mint a megelőző, fényes kiállításban jelent meg. A beküldött példány hollandi papirosra van nyo- matva, a melynek vizjegyei minden lapon Magyarország és a Szentszék czimereit tüntetik elénk. A kiadvány a Szent-István-Társulat ügynöksége (Lövész utcza 13. szám) u t j á n szerezhető meg. A hollandi papirosra nyomatott

•példány ára 10 írt. Veim-papirosra nyomatott példány ára 8 frt.

Sajtó alatt van egy harmadik kötet, mely a pápai tizedlajstromokat tartalmazza a XIII. század végéről és a XIV. elejéről, mely hazánk középkori geográfiájának nagybecsű okmánytárát fogja képezni. — És közelebb sajtó alá adatik azon kötet, mely Budavára visszafog- lalásának kétszázados ünnepe alkalmából XI. Incze pápa

•bécsi követének, Bounovisi bibornoknak 1686-ík úr leve- lezéseit foglalandja magában.

VEGYESEK.

— „4 szentatyának rendkiviil tetszik az u. n. szel- lemi zarándoklatok eszméje. Több alkalommal ilyen di- csérőleg nyilatkozott róla. Legközelebb ismét közlünk egy felhívást ilyen szellemi zarándoklatra.

— Kegyelmes füpásztorunk, Magyarország bibor- nok herczegprimása, mult vasárnap Bajcsról É r s e k ú j v á r r a m e n t át, hogy a bérmálás szentségét kiszolgálja. 0 emi- nencziáját fényesen és lelkesen fogadta az érseki város elöljárósága és népe.

— A st. pölteni egyházmegye Alsó-Ausztriában f.

hó 28-án ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Meg-

jelentek Ganglbauer bécsi bibornok-érsek, Eder salzburgi herczeg-érsek, Müller linzi püspök és a vallásügyi mi- nister képviseletében Bozzi osztályfőnök.

— Az eucharistikus congressus ezidén f. hó 9—13-ig, svajczi Freiburgban lesz, Mermillod lausannei püspök el- nöklete alatt.

— Az amerikai kath. egyetemet Washingtonban 1886. szeptemberben fogják megnyitni. Spalding püspöké a főérdem. Két évig hihetetlen a mennyit beszélt, irt és tett ez ügyben.

— Mgr Rende párisi muntius az ottani ,Société bibliographicpie' közgyűlésén gyönyörű beszédet mondott a sajtóról és annak kötelességeiről.

— Megtérés. N a g y feltűnést kelt Bajorországban kirchbergi gróf F u g g e r Erzsébet visszatérése a protestan- tismusból a kath. egyház kebelébe.

— Egy káplán is lehet nagy ember, ha tehetsé- geit nagy dolgoknak szenteli és kötelességeit corde magno et velido teljesiti. Példa erre Vogl Márton néhai tolnai káplán, a kiről szól mai lapunk egyházi tudósításainak elseje.

t Knives főmunkatársunkat, dr. W o l a f k a Nándort, a nagy tudományu és jeles tollú irót, súlyos csapás érte.

Szeretett édes anyja elhunyt. Vigasztalja meg kesergő lelkét a vigasztalások Istene. A gyászjelentés igy szói : Isten szent Felségének tetszett kedves jó anyánkat, ille- tőleg anyósunkat és nagyanyánkat Öiv. Wolafka Tóbi- ásné, szül. Kohlenberger Katalin asszonyt, azelőtt negyed- századon keresztül gyakorló és volt es. kir. helyőrségi szülésznőt, háztulajdonost e hó 28-án reggeli 5 órakor 55. éves korában hosszas és kinos szenvedés után a szt.

egyház kegyszereivel ellátva, ezen életből kiszólítani. Az Istenben boldogult hült tetemeit f. hó 29-én délutáni 5 órakor fogják a halottas házból (Majorok, Svajcz-utcza 3. sz.) a belvárosi róm. kath. sírkertbe a boldog feltáma- dás reményében a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint eltakaritani. Az engesztelő sz. miseáldozat a drága halott lelki nyugalmáért f'. hó 30-án a józsefvárosi r. k.

plébániatemplomban fog az Irgalom Atyjának bemutat- tatni. A nekünk és sokaknak felejthetetlen drága halott lelkét a jóakaró hívek ájtatos imáiba ajánlja a gyászoló család.

S z e r k e s z t ő s é g i telephon.

H Gy. Sopron. A kit emiitett, arra mi is első sorban gon- doltunk.

E l ő f i z e t é s i felhiirás.

Féléves előfizetőinket tisztelettel kérjük az előfizetés megújítására, a hátralékban levőket pedig hátralékuk beküldésére.

Előfizethetni félévre 5 frttal, egész évre 10 írttal.

Szűkebb ellátású paptársaink intentiók elvállalása fejében is megkapják lapunkat. Lapunk hiveit azonfelül kérjük még annak ismerőseik körében való terjesztésére.

Budapesten, 1885. jun. 17.

A szerkesztő-kiadó.

Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.

B u d a p e s t , 1885. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. (Papuövelde-utcza 8. sz.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Mindennek meg van a maga ideje, s mértéke. Mi által azonban nem azt akarom mondani, hogy mesterembereink ne ol- vassanak újságokat, v a g y más könyveket: nem; sőt azt mondom,

Mi az Isten? Sokak előtt csak üres szó; legtöb- bekre nézve pedig egy trónvesztett fejedelem, kit büntetlenül el lehet feledni, v a g y megsérteni. Mi a társadalom ?

telkedni. Igy vagyunk az emiitett hitnyomozás dolgában is, főkép azóta, hogy az egyház- és hazaáruló L1 o- r e n t e e folyó század második évtizedében „Histoire critique

Nyomatott Kozma Vazulnál ("hal-piacz és aldunasor sarkán, 9.. Előfizethetni minden cs. A közelebb leforgott viszontagságteljes időszak alatt egyházi életünk üdvös

tek a máglyára, mint a menyegzőre, ,care nate ! coelum aspice, ez a természeti érzelem minden önzésein az isteni ma- laszt által diadalmaskodó anyának harczi szózata fiaihoz a

„a teremtett lénynek más czélja nem lehet, mintsem hogy magát föntartsa ; ha mással egyletbe lép, csak ön föntartásá- ról biztosabbau rendelkezik." 2 ) Elég büszke

engedi, a) hogy a mi vitánk az egyház és államközötti vi- szonyról folyik, hogy ez nálunk házi ügy, melyet a prote stansok, lia nem is istápolnak, békével nézhetnek. b)

Roma örökre a pápáké, a pápa örökre romai püs- pök, a ker. világ közép- és vonzpontja kimozdul, ha Roma nem a pápáé. Lehet, hogy Konstantinápoly- ban,