Radic’, R.: A technológiai és szervezési változások foglalkoztatásra gyakorolt hatásának ökonometriai elemzése

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 5. szám 516

lagos gyermekgondozásra vonatkozó adatokban az eltérés igen erős és feltétlenül szignifikáns.

Az ATUS erre vonatkozó eredményei több mint hétszeres értéket mutatnak az NSP adataihoz képest: míg a szülők az előbb említett vizsgálat szerint egy nap 5,8 órát fordítottak a másodla- gos gyermekgondozásra, az NSP adatai mind- össze 0,8 órányi időt jeleztek.

Az ATUS által nyert adatok alapján egy nap alatt a vizsgálatba bevont személyek több, mint kétszerese vett részt másodlagos gyer- mekgondozásban az NSP eredményeihez ké- pest: közel 90 százalék a mintegy 37 százalék- kal szemben.

Ugyancsak jelentős eltérések mutatkoznak a két vizsgálat adatai között azoknak az egy nap alatt végbement epizódoknak arányában, amelyekben a szülők másodlagos gyermek- gondozást végeztek. Míg az NSP adatai szerint az ilyen epizódok aránya 4 százalék volt, az ATUS eredményei 60 százalékot mutattak.

Ellenkező jellegű, de ugyancsak szignifi- káns különbséget lehetett megfigyelni azoknak az epizódoknak arányában, amikor a gyermek a másodlagos gondozás alatt ténylegesen jelen volt. Itt az NSP adatai közel 90 százalékot je- leznek, az ATUS esetében viszont ez az érték csupán 73 százalék. Azoknak az egynapos epi- zódoknak az aránya viszont, amelyekben a szülők másodlagos gyermekgondozást folytat- tak, az NSP vizsgálati eredményei szerint mindössze 6 százalék, az ATUS adatai pedig 92 százalékot mutatnak.

A szerzők szerint az eltérések magyarázata egyértelműen a másodlagos gyermekgondozás fogalmának meghatározásában (aktív, illetve passzív tevékenység), valamint a vizsgálatnál al- kalmazott módszer jellegében (nyílt, illetve zárt kérdés feltevése) levő különbözőségben rejlik.

Az eredmények alapján összefoglalásként levonható tehát a következtetés: a szülők gyermekgondozási tevékenységének naplósze- rű módszerrel történő felmérésének adatai –

amennyiben azokat az ATUS által is alkalma- zott korszerű fogalommeghatározásokkal és módszerekkel gyűjtötték –, az Egyesült Álla- mokban régebben végzett hasonló tárgyú vizs- gálatainak eredményeivel csupán az elsődleges gyermekgondozás és a gyermekkel töltött idő vonatkozásában hasonlíthatóak érdemlegesen össze. A másodlagos gyermekgondozási tevé- kenységről a kétféle felmérési rendszer alapján nyert eredmények összehasonlítása a vizsgála- tok eltérő koncepciója és metodikája miatt nem lehetséges.

Fóti János,

a Központi Statisztikai Hivatal ny. főosztályvezető-helyettese

Radic´, R.:

A technológiai és szervezési változások foglalkoztatásra gyakorolt hatásának ökonometriai elemzése

(Eine ökonometrische Analyse der Beschäftigungswirkungen des technischorganisa- torischen Wandels.) – Wirtschaft und Statistik. 2006.

8. sz. 863–870. old.

A tanulmány elérhető:

http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/dest atis/Internet/DE/Content/Publikationen/Querschnitts veroeffentlichungen/WirtschaftStatistik/Gastbeitraeg e/OekonometrischeAnalyseBeschWtechnWandel,pr operty=file.pdf

A szerző a Wuppertali Egyetem professzo- ra, 2005-ben az „Innovációs tevékenység ökonometriai elemzése” c. tanulmányával Gerhard-Fürst díjat nyert. A cikkben bemuta- tott elemzés lefolytatását az motiválta, hogy az elmúlt néhány évtizedben a munkaerőpiacon alapvető változások következtek be. Az Egye- sült Államokban és az Egyesült Királyságban a társadalmi egyenlőtlenség növekedése figyel-

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 5. szám

517

hető meg, ami különösen igaz a magas, illetve az alacsony szakképzettségű foglalkoztatottak bérezésének alakulásában. Ezzel egyidejűleg Európában az alacsony képzettségű munkavál- lalók körében magas munkanélküliség tapasz- talható.

Az okok között megtaláljuk a bővülő nem- zetközi kereskedelmet és a technikai fejlődést, ami a mindennapi életben a számítástechnika és a gépesítés egyre szélesebb körűvé válásában jut kifejezésre. További, lényegesen erősebb és mélyebb hatást gyakorolnak a mindennapokra és a munkaerőpiacra a gazdálkodó egységeken belüli szervezési változások. Egyre több gaz- dálkodóban tudatosul, hogy csak akkor tud lé- pést tartani a gyorsuló gazdasági folyamatokkal, ha versenytársainál gyorsabban alkalmazkodik a változásokhoz, ha felismeri, hogy komoly gátló tényezőt jelentenek a különböző munkaterületek szigorú elhatárolására, a hierarchikus és centra- lizált döntéshozatalra alapozott hagyományos szervezeti struktúrák. Olyan szervezeti formák felé fordulnak, ahol az egyes munkavállalók na- gyobb felelősséget vállalnak és több munkafel- adat végzésére is képesek.

Az előbbiek az egyes képzettségi szintű munkaerő iránti keresletre differenciáltan hat- nak. Miközben a vizsgálatok szerint a techno- lógiai fejlődés egyértelműen a magasan kvali- fikált munkaerő iránti keresletet növeli, a szer- vezési-szervezeti átalakulás hatásait illetően ezt nem lehet bizonyossággal állítani. A kér- déssel foglalkozó szakemberek szerint mind a szervezeti, mind a technológiai átalakulás

„készségorientált”. A tanulmány ennek vizsgá- latát célozza. A vizsgálatban a Német Munka- ügyi Hivatalnak – a kutatás számára csak rövid ideje rendelkezésre álló – a munkavállalók és munkáltatók összekapcsolt adatbázisa, továbbá az egyes üzemekre vonatkozó részletes infor- mációk álltak rendelkezésre.

A kutatás során a munkavállalókat három szakképzettségi csoportba sorolták és egy álta-

lánosított Leontieff-költségfüggvénnyel dol- goztak. Miután problémát jelenthet az innová- cióra, a szervezeti változtatásokra irányuló, az üzemeken belüli döntéshozatal, egy párhuza- mos modellt is alkalmaztak, ami azt jelent, hogy a szakképzettségi csoportok szerinti ke- resleti függvények mellett az üzemen belüli innovációs tevékenységet és a szervezeti vál- toztatásokat leíró egyenleteket is figyelembe vették.

A kapott eredmények a „képzettség- központú technológiai fejlődés” (Skill-Biased Technological Change) elméletet kevésbé iga- zolták. A termékfejlesztés a régi tartományok- ban mind a magasan, mind az alacsonyan kép- zett munkaerő iránti keresletet növelte, eköz- ben az új tartományokban és Kelet-Berlinben ez másként alakult. A szervezeti/szervezési változtatás az alacsony képzettségűeket diszk- riminálja, ugyanakkor a magasan képzetteket érintően semleges. Kimutatható, hogy a szer- vezeti/szervezési változtatások a magasan kép- zett munkavállalók iránti kereslet emelkedésé- ben jelentős szerepet játszanak.

A vizsgálódás azt is bemutatta, hogy az innováció és a szervezeti változások szoros kapcsolatban vannak egymással. Az utóbbi ösztönzi a termékinnovációt, miközben ez ho- lisztikus módon szervezeti/szervezési változta- tásokat von maga után. Igaz ugyanakkor, hogy Németországnak mind a nyugati, mind a keleti felében a magasan és közepesen képzett mun- kaerő között helyettesíthetőség, a magasan és alacsonyan képzett munkaerő között pedig komplementaritás figyelhető meg. A közepe- sen és alacsonyan képzett munkaerőt illetően eltérnek az eredmények: a nyugati országrész- ben komplementaritás, az ország keletin felén a helyettesíthetőség mutatható ki. Az árrugal- masság a várakozásoknak megfelelően minden kategóriában negatív, ez alól a régi tartomá- nyok alacsony képzettségű munkavállalói ké- peznek kivételt. A rugalmassági mutató az or-

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 5. szám 518

szág nyugati felében valamennyi kategóriánál szignifikáns, az új köztársaságokban és Kelet- Berlinben kevésbé erős.

A cikk befejezésként az innovációra és szervezeti változtatásokra irányuló döntések endogén jellegét, ezeknek egy szimultán egyenletrendszerben történő vizsgálatának szükségességét említi. A vizsgálatok szerint az innováció és a szervezeti/szervezési változók legalább egyike – mind a nyugati mind a keleti országrészben – endogén.

John Ede,

a KSH ny. vezető főtanácsosa E-mail: ejohn@freemail.hu

Segal, Mark R.:

Sakk, valószínûség és összejátszás

A sakk és a valószínűség rossz viszonyban vannak, a szerencsének és a véletlenszerűség- nek nincs feltűnő szerepe a lépésválasztásban magas színvonalú játék esetén. Mégis, ha a játék eléri a sakk-világbajnokságok (WCC) szintjét, akkor a sakk és konspiráció mégis együtt jár. A gyanúsítások hosszú és színes példáját kínálja a sakk ezen a téren. Az egyik gyakran emlegetett vád szerint az 1985-ös WCC sakkmérkőzéseit lépésről lépésre előre megbeszélték. Mivel a gyanú egy korábbi sakkvilágbajnoktól, Bobby Fischertől származik, ezért mindenképpen fi- gyelemre érdemes. Bár Fischer szakértelmét er- re vonatkozólag megkérdőjelezték, mégis szá- mos magas színvonalú sakkozó egyetértett vele, például Szpasszkij, Polgár Zsuzsa. Mivel az egyetlen publikált, konkrét alapja Fischer gya- nújának egy speciális lépéssorozat, ezért ezt fogjuk vizsgálni valószínűség-számítási és sta- tisztikai módszerekkel.

Az 1985-ös mérkőzés megértéséhez szüksé- ges röviden ismertetni a sakkversenyek addigi történetét. 1948 előtt a mindenkori sakkvilágbaj- nok dönthette el, hogy kivel szeretne játszani, és ez lehetővé tette számára, hogy elkerülje az iga- zán veszélyes ellenfeleket. Az akkori világbaj- nok halála, a második világháború és a Nemzet- közi Sakkszövetség (FIDE) felállítása megszün- tette ezeket a meghívásos mérkőzéseket. 1948- ban a FIDE hat játékost hívott meg, hogy kör- mérkőzést játszanak a világbajnoki cím elnyeré- séért. Ezután 1990-ig három éves ciklusokban rendeztek versenyeket, melyek során a legjobb játékosoknak egy vagy két zónaközi bajnokságot rendeztek. A zóna győztes játékosai közül egy- mással játszott mérkőzések alapján választották ki azt, aki a világbajnokot kihívhatta.

Ez az időszak egybeesett a hidegháborúval, és a szovjet játékosok dominanciája jellemezte.

1948 és 1972 között mind a kilenc világbajnoki mérkőzésen szovjet kihívó játszott szovjet vi- lágbajnokkal, és bár 1972-ben az amerikai Bobby Fischer lett a világbajnok, de 1975-ben Anatolij Karpov elnyerte tőle a címet.

1978-ban Karpov kihívója Viktor Korcsnoj volt. Korcsnoj korábban disszidált Hollandiába a Szovjetunióból. A szovjet sakkszövetség igyekezett – sikertelenül – nyomást gyakorolni a FIDÉ-re, hogy zárják ki Korcsnojt a ver- senyből, de Korcsnoj a selejtezőkön egymás után három szovjet játékost ejtett ki. Röviddel a világbajnoki mérkőzés előtt Korcsnoj súlyos autóbalesetet szenvedett. Ezen a világbajnok- ságon mindkét oldalról számtalan gyanúsítás történt. Többek között Karpov kérte Korcsnoj székének átvizsgálását nem megengedett se- gédeszközöket keresve. Korcsnoj viszont azzal vádolta Karpovot, hogy kódolt üzeneteket kap a számára felszolgált joghurtok színe alapján.

Karpov parapszichológust fogadott, aki a mér- kőzések során igyekezett hipnotizálni Korcsnojt. Ez számtalan vitához vezetett, és Korcsnoj végül felbérelt egy másik hipnotizőrt