Budapest, 2020. május 29. 5. szám
T A R T A L O M J E G Y Z É K
Budapest, 2020. március 31. 3. szám
T A R T A L O M J E G Y Z É K
PÉNZÜGYI KÖZLÖNY
A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
JOGSZABÁLYOK, KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK
2020. évi I. törvény A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosításáról ... 408 25/2020. (II. 25.)
Korm. rendelet
A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról ... 411 26/2020. (II. 25.)
Korm. rendelet A látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeg megállapításáról szóló 39/2019. (III. 7.) Korm. ren de let módosításáról ... 413 1/2020. (III. 12.)
PM rendelet A pénzügyminiszter által adományozható elismerésekről ...
414 1061/2020. (II. 25.)
Korm. határozat A Központi Maradványelszámolási Alapból történő előirányzat- átcsoportosításról, valamint kormányhatározat módosításáról ... 419 1086/2020. (III. 10.)
Korm. határozat Az Integrált Jogalkotási Rendszer próbaüzemben, majd éles üzemben történő működtetéséhez, fenntartásához, támogatá- sához és továbbfejlesztéséhez szükséges 2020. évi központi forrás igényről ... 421 1098/2020. (III. 12.)
Korm. határozat A bölcsődei pótlék emelésének és kiterjesztésének 2020. évi ellen-
tételezéséről ... 422 1106/2020. (III. 14.)
Korm. határozat A Központi Maradványelszámolási Alapból, a rendkívüli kor mány zati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő és feje zetek közötti előirányzat-átcsoportosításról ... 424
HIRDETMÉNYEK 428
Jogszabályok, közJogi szervezetszabályozó eszközök
2020. évi
XXiii. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXi. törvény módosításáról ... 566 124/2020. (iv. 16.)
korm. rendelet
a veszélyhelyzetre tekintettel a kollektív befektetési formákra és az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó eltérő rendelkezé-
sekről ... 568 126/2020. (iv. 16.)
korm. rendelet a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a Magyar export-import bank zártkörűen Működő részvénytársaság és a Magyar export- hitel biztosító zártkörűen működő részvénytársaság működé-
sével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról ... 569 127/2020. (iv. 16.)
korm. rendelet a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a veszélyhelyzet során a Magyar export-import bank részvénytársaságról és a Magyar exporthitel biztosító részvénytársaságról szóló 1994. évi Xlii. törvény eltérő rendelkezéseiről ... 581 130/2020. (iv. 17.)
korm. rendelet
a Pénzügyi békéltető testület veszélyhelyzet alatti eljárásáról ... 583 133/2020. (iv. 17.)
korm. rendelet a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékeny-
ségről szóló 257/2018. (Xii. 18.) korm. rendelet módosításáról .... 584 137/2020. (iv. 20.)
korm. rendelet a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről ... 585 140/2020. (iv. 21.)
korm. rendelet a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről ... 587 144/2020. (iv. 22.)
korm. rendelet a gazdaságvédelmi akcióterv Család- és nyugdíjasvédelmi programja keretében a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében szükséges egyes rendelkezésekről ... 593 145/2020. (iv. 22.)
korm. rendelet a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel a pénzügyi ágazat rugalmas működése érdekében szükséges intézkedésekről ... 598 165/2020. (iv. 30.)
korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004.
(v. 25.) korm. rendelet és a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intéz- mények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendsze-
réről szóló 46/2012. (iii. 28.) korm. rendelet módosításáról ... 600 171/2020. (iv. 30.)
korm. rendelet
a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhíté-
séről ... 606 173/2020. (iv. 30.)
korm. rendelet a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülöz- hetetlenül szükséges és egyéb támogatásoknak a veszélyhely-
zethez igazodó különleges szabályairól ... 607
178/2020. (v. 4.) korm. rendelet
a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (iii. 18.) korm. rendelet szerinti teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó részletszabályokról ... 609 182/2020. (v. 4.)
korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbete- gedést okozó humánjárvány vonatkozásában a garantiqa krízis garanciaprogrammal kapcsolatos eljárások elektronikus útjáról 610 186/2020. (v. 6.)
korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról és a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020.
(iii. 18.) korm. rendelet helyiségbérleti szerződésekre vonatkozó rendelkezésének módosításáról ... 611 187/2020. (v. 7.)
korm. rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítése érdekében szükséges intézkedésekről ... 612 191/2020. (v. 8.)
korm. rendelet
a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről ... 614 196/2020. (v. 12.)
korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatásköreinek változá- sával, továbbá a hallgatói hitelrendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról ... 618 7/2020. (iv. 30.)
MNb rendelet a „30 éve szabadon” ezüst emlékérme kibocsátásáról ... 625 8/2020. (iv. 30.)
MNb rendelet
a „30 éve szabadon” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról ... 627 9/2020. (iv. 30.)
MNb rendelet a „150 éves a szervezett magyar tűzoltóság” ezüst emlékérme kibocsátásáról ... 629 10/2020. (iv. 30.)
MNb rendelet a „150 éves a szervezett magyar tűzoltóság” rézötvözetű emlék-
érme kibocsátásáról ... 631 11/2020. (iv. 30.)
MNb rendelet
a szervezett magyar tűzoltóság fennállásának 150. évfordulója alkalmából 50 forintos címletű érme kibocsátásáról ... 633 12/2020. (v. 5.)
ogy határozat a közép-Duna Menti kiemelt térség területi lehatárolásáról ... 635 13/2020. (v. 5.)
ogy határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – országos Fejlesztési és terület- fejlesztési koncepcióról szóló 1/2014. (i. 3.) ogy határozat módosításáról ... 636 1164/2020. (iv. 21.)
korm. határozat a központi költségvetés címrendjének módosításáról ... 637 1170/2020. (iv. 21.)
korm. határozat a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus világ- járvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyválla- latokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az MFb Magyar Fejlesztési bank zártkörűen Működő részvénytársaság és a garantiqa Hitelgarancia zártkörűen Működő részvénytársaság által megvalósítandó garancia-
konstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről ... 639 1171/2020. (iv. 21.)
korm. határozat a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus világ- járvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyválla- latokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az MFb Magyar Fejlesztési bank zártkörűen Működő részvénytársaság által megvalósításra kerülő hitelkonstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről ... 642 1176/2020. (iv. 23.)
korm. határozat
a központi Maradványelszámolási alapból, a beruházás elő készítési alapból, a gazdaságvédelmi programok előirány- zatból történő és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról ... 644
5. szám PÉNzÜgyi közlöNy 565 1185/2020. (iv. 27.)
korm. határozat a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus világ- járvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyválla- latokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a Magyar export-import bank zártkörűen Működő részvény- társaság és a Magyar exporthitel biztosító zártkörűen Működő részvénytársaság által megvalósításra kerülő hitel-, garancia- és biztosítási konstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről ... 653 1191/2020. (iv. 30.)
korm. határozat az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók gazdálkodá-
sának javításával kapcsolatos egyes intézkedésekről ... 654 1194/2020. (iv. 30.)
korm. határozat
a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus világ- járvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében létrehozandó széchenyi kártya Program hitelkonstrukciókról ... 655 1210/2020. (v. 8.)
korm. határozat a központi Maradványelszámolási alapból, a gazdaságvédelmi programok előirányzatból történő és fejezetek közötti előirány- zat-átcsoportosításról, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról ... 657 1226/2020. (v. 14.)
korm. határozat Magyarország csatlakozásáról a Multilaterális Fejlesztés finan-
szírozási együttműködési központhoz ... 663 az alkotMáNybÍróság
DöNtÉse 8/2020. (v. 13.)
ab határozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 111. § (36) bekezdés „ , és 95. §-ával megállapított 60/a. § (1a) bekez- dését” szövegrészének visszaható hatállyal történő megsemmisí- téséről és bármely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatóságának kizárásáról ... 664
52. CIKK Hiteles szöveg
Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, horvát, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és e nyelvek mindegyikén egyaránt hiteles. Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket a Felek a vegyes bizottság elé terjesztik.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennyolcadik év október havának tizenkilencedik napján.
A 44. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat (A megállapodás nemteljesítése)
A Felek megállapodnak, hogy a 44. cikk (4) bekezdésének b. pontjában említett „a megállapodás valamely lényegi elemének megsértése” az 1. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés rendszeres, súlyos és lényeges elmulasztásának különösen kivételes eseteit jelentik.
Az 52. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat (Hiteles szöveg)
Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatban felmerült vitás kérdések esetén figyelembe kell venni, hogy a megállapodás tárgyalására angol nyelven került sor.
Kísérőlevél
Hivatkozással az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, a Felek megerősítik egyetértésüket azzal kapcsolatban, hogy e megállapodás aláírásakor az objektíven rendelkezésre álló információk alapján egyikük sem tud a másik olyan hazai jogszabályáról vagy annak alkalmazásáról, amely e megállapodás 44. cikkének visszavonásához vezethet.
2020. évi XXIII. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról*
1. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) „Térségi Fejlesztési Tanács” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Térségi Fejlesztési Tanács
15. § (1) Az e törvényben foglalt egyes feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat önállóan, vagy a szomszédos megye megyei önkormányzatával közösen térségi fejlesztési tanács létrehozását kezdeményezheti.
(2) A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a Magyar Államkincstár vesz nyilvántartásba.
(3) A térségi fejlesztési tanács tagjai:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, valamint
b) az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője.
(4) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területe szerinti aa) területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
ab) megyei kormányhivatalok vezetője és állami főépítésze, valamint b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője.
(5) A térségi fejlesztési tanács üléseire a tanács döntése alapján egyéb, a feladatellátásban érdekelt szervezetek is meghívást kaphatnak.
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. május 5-i ülésnapján fogadta el.
2602 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 107. szám
(6) A térségi fejlesztési tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, munkaszervezetét kialakítja. A térségi fejlesztési tanács tisztségviselője a tanácsban végzett munkájáért díjazást nem kap, egyéb juttatásra nem jogosult.
16. § (1) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatot készít és fogad el.
(2) A térségi fejlesztési tanács munkaszervezete működésének részletes szabályait ügyrend rögzíti.
(3) A térségi fejlesztési tanács gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A térségi fejlesztési tanács működtetését a tagok által képviselt szervezetek befizetései és egyéb bevételek biztosítják. A működtetéshez a központi költségvetés támogatást nem nyújt.
(5) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal látja el.
(6) A térségi fejlesztési tanács
a) rendszeresen vizsgálja és legalább kétévente értékeli a térség társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti állapotát, azonosítja fejlesztési szükségleteit,
b) az a) pont szerinti vizsgálatok eredményét a területi információs rendszeren keresztül nyilvánossá teszi,
c) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
d) megállapodást köthet az érintett miniszterekkel a térségi fejlesztési program finanszírozásáról,
e) figyelemmel kíséri az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtását, erre irányuló kormányzati döntés esetén közreműködik az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtásában,
f) előzetesen véleményezi az illetékességi területe szerinti megyék területfejlesztési koncepcióját és programját, g) tevékenységéről a tárgyévet követő év március 31-éig beszámolót készít, amelyet megküld a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek.
17. § (1) Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségekben az alábbi kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:
a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács, b) a Tokaj Borvidéken a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint
c) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács.
(2) A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok, valamint
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője.
(3) A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) az általános politikai koordinációért felelős miniszter képviselője, d) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
e) a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, valamint f) a borvidék többségi állami tulajdonú borászatának képviselője.
(4) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint
d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselője.
(5) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba egy miniszter egy tagot delegál akkor is, ha több felelősségi kör alapján jogosult delegálásra.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsok ülésein állandó meghívottként az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője részt vesz. A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.
(7) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a 16. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl az alábbi feladatokat látják el:
a) előzetesen véleményezik a kohéziós célú európai uniós források felhasználását megalapozó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumot, az országos, továbbá a kiemelt térséget érintő ágazati és területi terveket, b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormány elé terjesztik a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 107. szám 2601
52. CIKK Hiteles szöveg
Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, horvát, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és e nyelvek mindegyikén egyaránt hiteles. Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket a Felek a vegyes bizottság elé terjesztik.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennyolcadik év október havának tizenkilencedik napján.
A 44. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat (A megállapodás nemteljesítése)
A Felek megállapodnak, hogy a 44. cikk (4) bekezdésének b. pontjában említett „a megállapodás valamely lényegi elemének megsértése” az 1. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés rendszeres, súlyos és lényeges elmulasztásának különösen kivételes eseteit jelentik.
Az 52. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat (Hiteles szöveg)
Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatban felmerült vitás kérdések esetén figyelembe kell venni, hogy a megállapodás tárgyalására angol nyelven került sor.
Kísérőlevél
Hivatkozással az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, a Felek megerősítik egyetértésüket azzal kapcsolatban, hogy e megállapodás aláírásakor az objektíven rendelkezésre álló információk alapján egyikük sem tud a másik olyan hazai jogszabályáról vagy annak alkalmazásáról, amely e megállapodás 44. cikkének visszavonásához vezethet.
2020. évi XXIII. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról*
1. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) „Térségi Fejlesztési Tanács” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Térségi Fejlesztési Tanács
15. § (1) Az e törvényben foglalt egyes feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat önállóan, vagy a szomszédos megye megyei önkormányzatával közösen térségi fejlesztési tanács létrehozását kezdeményezheti.
(2) A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a Magyar Államkincstár vesz nyilvántartásba.
(3) A térségi fejlesztési tanács tagjai:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, valamint
b) az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője.
(4) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területe szerinti aa) területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
ab) megyei kormányhivatalok vezetője és állami főépítésze, valamint b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője.
(5) A térségi fejlesztési tanács üléseire a tanács döntése alapján egyéb, a feladatellátásban érdekelt szervezetek is meghívást kaphatnak.
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. május 5-i ülésnapján fogadta el.
566 PÉNzÜgyi közlöNy 5. szám
Jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 107. szám 2601 52. CIKK
Hiteles szöveg
Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, horvát, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és e nyelvek mindegyikén egyaránt hiteles. Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket a Felek a vegyes bizottság elé terjesztik.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennyolcadik év október havának tizenkilencedik napján.
A 44. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat (A megállapodás nemteljesítése)
A Felek megállapodnak, hogy a 44. cikk (4) bekezdésének b. pontjában említett „a megállapodás valamely lényegi elemének megsértése” az 1. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés rendszeres, súlyos és lényeges elmulasztásának különösen kivételes eseteit jelentik.
Az 52. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat (Hiteles szöveg)
Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatban felmerült vitás kérdések esetén figyelembe kell venni, hogy a megállapodás tárgyalására angol nyelven került sor.
Kísérőlevél
Hivatkozással az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, a Felek megerősítik egyetértésüket azzal kapcsolatban, hogy e megállapodás aláírásakor az objektíven rendelkezésre álló információk alapján egyikük sem tud a másik olyan hazai jogszabályáról vagy annak alkalmazásáról, amely e megállapodás 44. cikkének visszavonásához vezethet.
2020. évi XXIII. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról*
1. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) „Térségi Fejlesztési Tanács” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Térségi Fejlesztési Tanács
15. § (1) Az e törvényben foglalt egyes feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat önállóan, vagy a szomszédos megye megyei önkormányzatával közösen térségi fejlesztési tanács létrehozását kezdeményezheti.
(2) A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a Magyar Államkincstár vesz nyilvántartásba.
(3) A térségi fejlesztési tanács tagjai:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, valamint
b) az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője.
(4) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területe szerinti aa) területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
ab) megyei kormányhivatalok vezetője és állami főépítésze, valamint b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője.
(5) A térségi fejlesztési tanács üléseire a tanács döntése alapján egyéb, a feladatellátásban érdekelt szervezetek is meghívást kaphatnak.
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. május 5-i ülésnapján fogadta el.
2602 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 107. szám
(6) A térségi fejlesztési tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, munkaszervezetét kialakítja. A térségi fejlesztési tanács tisztségviselője a tanácsban végzett munkájáért díjazást nem kap, egyéb juttatásra nem jogosult.
16. § (1) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatot készít és fogad el.
(2) A térségi fejlesztési tanács munkaszervezete működésének részletes szabályait ügyrend rögzíti.
(3) A térségi fejlesztési tanács gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A térségi fejlesztési tanács működtetését a tagok által képviselt szervezetek befizetései és egyéb bevételek biztosítják. A működtetéshez a központi költségvetés támogatást nem nyújt.
(5) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal látja el.
(6) A térségi fejlesztési tanács
a) rendszeresen vizsgálja és legalább kétévente értékeli a térség társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti állapotát, azonosítja fejlesztési szükségleteit,
b) az a) pont szerinti vizsgálatok eredményét a területi információs rendszeren keresztül nyilvánossá teszi,
c) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
d) megállapodást köthet az érintett miniszterekkel a térségi fejlesztési program finanszírozásáról,
e) figyelemmel kíséri az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtását, erre irányuló kormányzati döntés esetén közreműködik az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtásában,
f) előzetesen véleményezi az illetékességi területe szerinti megyék területfejlesztési koncepcióját és programját, g) tevékenységéről a tárgyévet követő év március 31-éig beszámolót készít, amelyet megküld a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek.
17. § (1) Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségekben az alábbi kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:
a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács, b) a Tokaj Borvidéken a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint
c) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács.
(2) A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok, valamint
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője.
(3) A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) az általános politikai koordinációért felelős miniszter képviselője, d) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
e) a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, valamint f) a borvidék többségi állami tulajdonú borászatának képviselője.
(4) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint
d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselője.
(5) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba egy miniszter egy tagot delegál akkor is, ha több felelősségi kör alapján jogosult delegálásra.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsok ülésein állandó meghívottként az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője részt vesz. A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.
(7) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a 16. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl az alábbi feladatokat látják el:
a) előzetesen véleményezik a kohéziós célú európai uniós források felhasználását megalapozó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumot, az országos, továbbá a kiemelt térséget érintő ágazati és területi terveket, b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormány elé terjesztik a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
2602 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 107. szám
(6) A térségi fejlesztési tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, munkaszervezetét kialakítja. A térségi fejlesztési tanács tisztségviselője a tanácsban végzett munkájáért díjazást nem kap, egyéb juttatásra nem jogosult.
16. § (1) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatot készít és fogad el.
(2) A térségi fejlesztési tanács munkaszervezete működésének részletes szabályait ügyrend rögzíti.
(3) A térségi fejlesztési tanács gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A térségi fejlesztési tanács működtetését a tagok által képviselt szervezetek befizetései és egyéb bevételek biztosítják. A működtetéshez a központi költségvetés támogatást nem nyújt.
(5) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal látja el.
(6) A térségi fejlesztési tanács
a) rendszeresen vizsgálja és legalább kétévente értékeli a térség társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti állapotát, azonosítja fejlesztési szükségleteit,
b) az a) pont szerinti vizsgálatok eredményét a területi információs rendszeren keresztül nyilvánossá teszi,
c) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
d) megállapodást köthet az érintett miniszterekkel a térségi fejlesztési program finanszírozásáról,
e) figyelemmel kíséri az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtását, erre irányuló kormányzati döntés esetén közreműködik az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtásában,
f) előzetesen véleményezi az illetékességi területe szerinti megyék területfejlesztési koncepcióját és programját, g) tevékenységéről a tárgyévet követő év március 31-éig beszámolót készít, amelyet megküld a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek.
17. § (1) Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségekben az alábbi kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:
a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács, b) a Tokaj Borvidéken a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint
c) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács.
(2) A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok, valamint
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője.
(3) A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) az általános politikai koordinációért felelős miniszter képviselője, d) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
e) a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, valamint f) a borvidék többségi állami tulajdonú borászatának képviselője.
(4) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint
d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselője.
(5) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba egy miniszter egy tagot delegál akkor is, ha több felelősségi kör alapján jogosult delegálásra.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsok ülésein állandó meghívottként az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője részt vesz. A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.
(7) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a 16. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl az alábbi feladatokat látják el:
a) előzetesen véleményezik a kohéziós célú európai uniós források felhasználását megalapozó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumot, az országos, továbbá a kiemelt térséget érintő ágazati és területi terveket, b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormány elé terjesztik a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 107. szám 2603
c) irányítják a térség területfejlesztési programjának végrehajtását, d) döntenek a hatáskörükbe utalt fejlesztési források felhasználásáról.
(8) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetésére a 15. § (4) bekezdés a) pontját, a 15. § (5) és (6) bekezdését és a 16. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetéséhez a központi költségvetés támogatást nyújt.”
2. § A Tftv. a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § E törvénynek a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi XXIII. törvénnyel megállapított 15–17. §-ára tekintettel a térségi fejlesztési tanácsok legkésőbb 2020. augusztus 31-ig módosítják szervezeti és működési szabályzatukat.”
3. § Hatályát veszti a Tftv.
1. III/A. Fejezetének „Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum” alcíme, 2. III/A. Fejezetének „Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum” alcíme.
4. § Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2020. évi XXIV. törvény
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról*
1. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 1. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén letelepedett videómegosztóplatform- szolgáltatóra.
(1b) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – az (1a) bekezdésben foglaltakon túlmenően – arra az egyik tagállamban sem letelepedett videómegosztóplatform-szolgáltatóra is,
a) amelynek az anyavállalata vagy a leányvállalata Magyarországon telepedett le; vagy
b) amely egy vállalatcsoport része és egy, ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó másik vállalat Magyarországon telepedett le.
(1c) Az (1b) bekezdés alkalmazása során, ha az anyavállalat, a leányvállalat vagy a vállalatcsoport további vállalatai mind különböző tagállamokban telepedtek le, a videómegosztóplatform-szolgáltatót akkor kell Magyarországon letelepedettnek tekinteni, ha anyavállalata Magyarországon telepedett le, vagy ha egyik tagállamban sincs letelepedett anyavállalata, akkor abban az esetben, ha leányvállalata Magyarországon telepedett le, vagy ha egyik tagállamban sincs letelepedett leányvállalata, akkor abban az esetben, ha a vállalatcsoport másik vállalata Magyarországon telepedett le.
(1d) Az (1c) bekezdés alkalmazása során
a) ha a vállalatcsoportnak több leányvállalata van és ezek mindegyike más tagállamban telepedett le, a videómegosztóplatform-szolgáltatót akkor kell Magyarországon letelepedettnek tekinteni, ha leányvállalatainak egyike legelőször Magyarországon kezdte meg tevékenységét, feltéve, hogy folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn Magyarország gazdaságával;
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. május 5-i ülésnapján fogadta el.
5. szám PÉNzÜgyi közlöNy 567
A Kormány 124/2020. (IV. 16.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzetre tekintettel a kollektív befektetési formákra és az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó eltérő rendelkezésekről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) alatt a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014.
(III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kbfr.), valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § A Kbfr. 27. § (1) bekezdésében, valamint 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a nyilvános, nyílt végű alternatív befektetési alap (ABA) kizárólag likviditási célból a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében, eszközeinek 30 százaléka erejéig is felvehet hitelt, 5 évet meg nem haladó futamidőre.
3. § Az Öbr. 26. §-ában meghatározottaktól eltérően a pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 5 éves lejáratú hitelt vagy kölcsönt is felvehet az Mnbtv. 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében. A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege a hitelfelvétel, illetve a kölcsön folyósításának időpontjában nem haladhatja meg a két tartalék együttes állományának 50%-át.
4. § A 2. § és 3. § szerinti hitelfelvétel 2020. december 31-éig kezdeményezhető, ezen időpontot a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 6. § a rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
6. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
2038 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 77. szám
A Kormány 124/2020. (IV. 16.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzetre tekintettel a kollektív befektetési formákra és az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó eltérő rendelkezésekről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) alatt a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014.
(III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kbfr.), valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § A Kbfr. 27. § (1) bekezdésében, valamint 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a nyilvános, nyílt végű alternatív befektetési alap (ABA) kizárólag likviditási célból a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében, eszközeinek 30 százaléka erejéig is felvehet hitelt, 5 évet meg nem haladó futamidőre.
3. § Az Öbr. 26. §-ában meghatározottaktól eltérően a pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 5 éves lejáratú hitelt vagy kölcsönt is felvehet az Mnbtv. 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében. A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege a hitelfelvétel, illetve a kölcsön folyósításának időpontjában nem haladhatja meg a két tartalék együttes állományának 50%-át.
4. § A 2. § és 3. § szerinti hitelfelvétel 2020. december 31-éig kezdeményezhető, ezen időpontot a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 6. § a rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
6. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
2040 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 77. szám
A Kormány 126/2020. (IV. 16.) Korm. rendelete
a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
A Kormány
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
1. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása
1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazása szempontjából)
„c) diszkontkamatláb: az az éves szintű kamatláb, amely a futamidő alatt a faktorált, forfetírozott, leszámítolt exportkövetelések hátralévő, még nem törlesztett összegére (névértékére) vetítve, a diszkontértékkel (jelenértékkel) megegyező összegű exporthitelnyújtás és követelésvásárlás esetén az exporthitelekre érvényesített – a kétéves és két éven túli futamidő esetén a 7. § (2) bekezdésében, egyébként a 7. § (1) bekezdésében meghatározott legkisebb kamatlábbal számított – kamattal egyező hozamot eredményezne. A faktorált, forfetírozott, leszámítolt követelések diszkontértékének (jelenértékének) számításakor kétéves és két éven túli futamidő esetén a 7. § (2) bekezdése, egyébként a 7. § (1) bekezdése szerinti kamatlábakat kell alapul venni. [d = ((1–D)/t)*n; ahol „d” az éves szintű diszkontkamatláb századrésze; „n” az éven belüli elszámolási időszakok száma; „D” a diszkonttényező: 1/(1+i/n)t;
„i” a kétéves és két éven túli futamidő esetén a 7. § (2) bekezdése, egyébként a 7. § (1) bekezdése szerinti kamatláb éves szinten meghatározott mértékének századrésze; „t” az években kifejezett futamidő és az éven belüli elszámolási időszakok számának szorzata];”
2. § Az R1. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamatkiegyenlítés kétéves és két éven túli futamidejű exporthitelek, refinanszírozási exporthitelek és követelésvásárlás finanszírozásához csak akkor vehető igénybe, ha
a) az OECD Tanácsának vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló ajánlásának hatálya alá tartozó ügylet megfelel az ajánlásban meghatározottaknak,
b) az OECD Tanácsának a hivatalosan támogatott exporthitelekkel és a környezeti és társadalmi átvilágítással kapcsolatos közös megközelítésről szóló ajánlásának hatálya alá tartozó ügylet esetében a megfelelően elvégzett környezeti célú átvilágítás, valamint az annak keretében készített környezeti hatástanulmány vagy környezeti és társadalmi hatástanulmány alapján az Eximbank által finanszírozott ügylet nem minősül a környezetre nézve károsnak, és
c) az Eximbank lefolytatta az OECD Tanácsának a fenntartható hitelezési gyakorlatokról és a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló ajánlásának hatálya alá tartozó ügylet esetében az ajánlásban előírt eljárásokat.”
3. § (1) Az R1. 6. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Amennyiben a külkereskedelmi szerződés részteljesítést is lehetővé tesz, a részteljesítés elfogadottnak tekinthető, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a kiszállítási ütemtervben előre meghatározott magyar hányadnak.”
(2) Az R1. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szolgáltatásexport e rendelet szerint akkor finanszírozható, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet vagy annak az exportált szolgáltatás nyújtásában részt vevő, belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülő alvállalkozója által foglalkoztatottak több mint fele olyan személy, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és
5. szám PÉNzÜgyi közlöNy 569
a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. A feltételek megvalósulását az Eximbank vagy refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézmény, az Eximbank belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi.”
(3) Az R1. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Eximbank által a kamatkiegyenlítési rendszer keretében nyújtott versenyképességet javító hitelek és versenyképességet javító refinanszírozási hitelek feltételeinek meg kell felelniük
a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseinek, b) a 651/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezéseinek,
c) az Európai Bizottság jóváhagyásában meghatározott feltételeknek vagy d) az 1. § (5) bekezdése szerinti árazásra vonatkozó feltételeknek.”
4. § Az R1. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az Eximbank az általa közvetlenül nyújtott, kamatkiegyenlítési rendszerbe bevont hitelek, követelésvásárlások legkisebb kamatlábát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Európai Unió állami támogatási előírásaival összhangban,
a) a piaci kamatlábak, illetve
b) az egyéni referencia kamatlábra vonatkozó rendelkezések,
c) az Európai Bizottság jóváhagyásában meghatározott kamatlábak vagy
d) a finanszírozási feltételeket rögzítő szerződés napján érvényes, az OECD Titkárság által közzétett, általánosan vagy az ágazatokra alkalmazandó, a folyósított hitel devizanemére vonatkozó kamatláb
figyelembevételével határozza meg. A legkisebb kamatláb meghatározására a versenyképességet javító hitelek kivételével a szerződéskötés napján kerül sor, amely kamatláb rögzített a teljes futamidő alatt. A versenyképességet javító hitelek esetén a kamatláb a hitel Eximbank általi, belső szabályzataiban és a termékleírásokban rögzített jóváhagyásának napján kerül rögzítésre, és rögzített a teljes futamidő alatt. A rögzített legkisebb kamatláb a futamidő alatt történő módosítására kivételesen, további biztosíték nyújtására tekintettel a fedezettség lényeges javulása esetén, az Eximbank belső szabályzatában meghatározott feltételek szerint kerülhet sor.
(2) Az Eximbank által közvetlenül nyújtott kétéves és két éven túli futamidejű exporthitelek, és a kétéves és két éven túli futamidejű követelésvásárlás legkisebb kamatlába az OECD Megállapodás rendelkezései szerint megállapított időpontban a hitelnyújtás devizanemére érvényes, az OECD Titkársága által közzétett, általánosan vagy az ágazatokra alkalmazandó CIRR kamatláb (a továbbiakban: CIRR), amely kamatláb rögzített a teljes futamidő alatt, kivéve ha az OECD Megállapodás alapján kötelező vagy megengedett a kamatláb módosítása.”
5. § Az R1. 11/A. és 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„11/A. § Az Eximbank köteles teljesíteni az OECD Kereskedelmi és Mezőgazdasági Igazgatósága által meghatározott adatszolgáltatási, valamint bejelentési kötelezettségeket, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljár az OECD-ben. Az Eximbank az Európai Unió és az OECD Kereskedelmi és Mezőgazdasági Igazgatósága által előírt értesítési, konzultációs, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeinek jogosult a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársasággal közösen eleget tenni.
11/B. § Az Eximbank az Európai Bizottság számára készítendő éves tevékenységi jelentéshez e rendelet vonatkozásában az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő ügyletekkel kapcsolatban szolgáltat adatot.”
6. § Az R1. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. § (1) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése, a 9. §, a 11/A. és 11/B. § a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke, I. Melléklet 1. és 2. pontja, valamint II. Melléklete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
7. § Hatályát veszti az R1.
a) 2. § f) pontjában az „az Eximbank üzletpolitikájában a Törvény 1. § (5a) bekezdés 5–7. pontjában meghatározottak alapján rögzített feltételeknek megfelelően” szövegrész,
b) 6/A. §-a,
c) 8. § (1) bekezdésében a „Ha az így számított kamatláb nem éri el a 0,1%-ot, a felszámításra kerülő kamatláb mértéke legalább 0,1%.” szövegrész,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 77. szám 2041
a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. A feltételek megvalósulását az Eximbank vagy refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézmény, az Eximbank belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi.”
(3) Az R1. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Eximbank által a kamatkiegyenlítési rendszer keretében nyújtott versenyképességet javító hitelek és versenyképességet javító refinanszírozási hitelek feltételeinek meg kell felelniük
a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseinek, b) a 651/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezéseinek,
c) az Európai Bizottság jóváhagyásában meghatározott feltételeknek vagy d) az 1. § (5) bekezdése szerinti árazásra vonatkozó feltételeknek.”
4. § Az R1. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az Eximbank az általa közvetlenül nyújtott, kamatkiegyenlítési rendszerbe bevont hitelek, követelésvásárlások legkisebb kamatlábát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Európai Unió állami támogatási előírásaival összhangban,
a) a piaci kamatlábak, illetve
b) az egyéni referencia kamatlábra vonatkozó rendelkezések,
c) az Európai Bizottság jóváhagyásában meghatározott kamatlábak vagy
d) a finanszírozási feltételeket rögzítő szerződés napján érvényes, az OECD Titkárság által közzétett, általánosan vagy az ágazatokra alkalmazandó, a folyósított hitel devizanemére vonatkozó kamatláb
figyelembevételével határozza meg. A legkisebb kamatláb meghatározására a versenyképességet javító hitelek kivételével a szerződéskötés napján kerül sor, amely kamatláb rögzített a teljes futamidő alatt. A versenyképességet javító hitelek esetén a kamatláb a hitel Eximbank általi, belső szabályzataiban és a termékleírásokban rögzített jóváhagyásának napján kerül rögzítésre, és rögzített a teljes futamidő alatt. A rögzített legkisebb kamatláb a futamidő alatt történő módosítására kivételesen, további biztosíték nyújtására tekintettel a fedezettség lényeges javulása esetén, az Eximbank belső szabályzatában meghatározott feltételek szerint kerülhet sor.
(2) Az Eximbank által közvetlenül nyújtott kétéves és két éven túli futamidejű exporthitelek, és a kétéves és két éven túli futamidejű követelésvásárlás legkisebb kamatlába az OECD Megállapodás rendelkezései szerint megállapított időpontban a hitelnyújtás devizanemére érvényes, az OECD Titkársága által közzétett, általánosan vagy az ágazatokra alkalmazandó CIRR kamatláb (a továbbiakban: CIRR), amely kamatláb rögzített a teljes futamidő alatt, kivéve ha az OECD Megállapodás alapján kötelező vagy megengedett a kamatláb módosítása.”
5. § Az R1. 11/A. és 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„11/A. § Az Eximbank köteles teljesíteni az OECD Kereskedelmi és Mezőgazdasági Igazgatósága által meghatározott adatszolgáltatási, valamint bejelentési kötelezettségeket, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljár az OECD-ben. Az Eximbank az Európai Unió és az OECD Kereskedelmi és Mezőgazdasági Igazgatósága által előírt értesítési, konzultációs, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeinek jogosult a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársasággal közösen eleget tenni.
11/B. § Az Eximbank az Európai Bizottság számára készítendő éves tevékenységi jelentéshez e rendelet vonatkozásában az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő ügyletekkel kapcsolatban szolgáltat adatot.”
6. § Az R1. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. § (1) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése, a 9. §, a 11/A. és 11/B. § a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke, I. Melléklet 1. és 2. pontja, valamint II. Melléklete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
7. § Hatályát veszti az R1.
a) 2. § f) pontjában az „az Eximbank üzletpolitikájában a Törvény 1. § (5a) bekezdés 5–7. pontjában meghatározottak alapján rögzített feltételeknek megfelelően” szövegrész,
b) 6/A. §-a,
c) 8. § (1) bekezdésében a „Ha az így számított kamatláb nem éri el a 0,1%-ot, a felszámításra kerülő kamatláb mértéke legalább 0,1%.” szövegrész,
2042 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 77. szám
d) 8. § (2) bekezdésében az „Amennyiben az így számított kamatláb nem éri el a 0,1%-ot, a felszámításra kerülő kamatláb mértéke legalább 0,1%.” szövegrész,
e) 8. § (3) és (4) bekezdése, f) 13. §-a,
g) 13/A. § (1) bekezdése, h) 2. melléklete.
2. A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
8. § A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„17. fizetési garancia: valamely szerződéses kapcsolatban (pl. szállítási, adásvételi, bérleti, támogatási szerződésben) vállalt fizetési kötelezettség teljesítésének biztosítására vállalt garancia vagy készfizető kezesség;”
9. § Az R2. 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E rendelet garanciákra vonatkozó rendelkezéseit az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható készfizető kezességek esetében is alkalmazni kell.”
10. § Az R2. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Eximbank az Európai Bizottság által jóváhagyott garanciatermékeit az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az Európai Bizottság jóváhagyásában meghatározottak szerint nyújthatja.”
11. § (1) Az R2. 4. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Amennyiben a külkereskedelmi szerződés részteljesítést is lehetővé tesz, a részteljesítés elfogadottnak tekinthető, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a kiszállítási ütemtervben előre meghatározott magyar hányadnak.”
(2) Az R2. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szolgáltatásexporthoz e rendelet alapján akkor nyújtható garancia, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet vagy annak az exportált szolgáltatás nyújtásában részt vevő, belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülő alvállalkozója által foglalkoztatottak több mint fele olyan személy, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. A feltételek megvalósulását az Eximbank belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi.”
12. § Az R2. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Eximbank exporthitel garanciát csak abban az esetben nyújthat, ha legkésőbb a garanciaszerződés megkötésének időpontjáig:
a) az OECD Tanácsának vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló ajánlásának hatálya alá tartozó ügylet megfelel az ajánlásban meghatározottaknak, és
b) az OECD Tanácsának a hivatalosan támogatott exporthitelekkel és a környezeti és társadalmi átvilágítással kapcsolatos közös megközelítésről szóló ajánlásának hatálya alá tartozó ügylet esetében a megfelelően elvégzett környezeti célú átvilágítás, valamint az annak keretében készített környezeti hatástanulmány vagy környezeti és társadalmi hatástanulmány alapján a garantált ügylet nem minősül a környezetre nézve károsnak, és
c) az Eximbank lefolytatta az OECD Tanácsának a fenntartható hitelezési gyakorlatokról és a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló ajánlásának hatálya alá tartozó ügylet esetében az ajánlásban előírt eljárásokat.”
13. § (1) Az R2. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unió Tanácsa által létrehozott, exporthitelezéssel foglalkozó csoport felé, valamint az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felé fennálló, az Európai Unió jogszabályaiban meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségeket – az előírt formában, tartalommal és határidőben – az Eximbank
5. szám PÉNzÜgyi közlöNy 571
végzi, és az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljár ezekben a testületekben. Az Eximbank az e rendelet hatálya alá eső szállítói vagy vevőhitelekhez nyújtott garanciaügyleteihez kapcsolódóan a (2)–(6) bekezdésben meghatározott valamennyi szükséges eljárást lefolytatja. Az Eximbank a kétéves és két éven túli futamidejű exporthitel garancia ügyleteinél az e rendeletben rögzített garancia feltételektől eltérő feltételeket alkalmazhat, feltéve, hogy az ilyen esetekben a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott kötelező bejelentési eljárásokat lefolytatja.”
(2) Az R2. 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Eximbank a következő előzetes értesítési kötelezettségének tesz eleget tájékoztatás céljából:)
„a) amennyiben az Eximbank egy bizonyos ügyletre vagy ügyletcsoportra, egy bizonyos ágazatra vagy ágazatokra, egy bizonyos országra vagy országokra, vagy teljes rendszerére vonatkozóan az e rendelet rendelkezéseinél kedvezőbb fedezeti feltételek nyújtásával el szándékozik térni, döntése hatálybalépését megelőzően legalább hét munkanappal értesíti e szándékáról az Európai Unió tagállamában lévő export-hitelügynökségeket (a továbbiakban: ECA) és a Bizottságot, megjelölve a tervezett eltérés okát, amely lehet a nemzetközi versenyhez történő igazodás is, és közli a felszámításra kerülő megfelelő díjmértéket,”
14. § Az R2. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az Eximbank a 8. és 9. §-ban meghatározott értesítési, konzultációs, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeinek jogosult a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársasággal közösen eleget tenni.”
15. § Az R2. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az Eximbank által vállalt befektetési hitelgarancia, beszállítói hitelgarancia, importhitel garancia, rövid lejáratú garancia, versenyképességet javító hitelgarancia, hitelfedezeti garancia, valamint fizetési garancia
a) a 11. és 12. § rendelkezései szerint,
b) az Európai Bizottság jóváhagyásában meghatározott feltételekkel, c) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseivel összhangban, vagy d) a 651/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezéseivel összhangban nyújtható.”
16. § Az R2. 17. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)
„c) a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló, 1998. május 7-i 98/29/EK tanácsi irányelv.”
17. § Az R2.
a) 1. § 1. pontjában a „vállalt garancia” szövegrész helyébe a „vállalt garancia vagy készfizető kezesség” szöveg, b) 1. § 2. pontjában a „vállalt garancia” szövegrész helyébe a „vállalt garancia vagy készfizető kezesség” szöveg, c) 1. § 4. pontjában a „vállalt garancia” szövegrész helyébe a „vállalt garancia vagy készfizető kezesség” szöveg, d) 1. § 7. pontjában a „vállalt garancia” szövegrész helyébe a „vállalt garancia vagy készfizető kezesség” szöveg, e) 1. § 10. pontjában a „vállalt garancia” szövegrész helyébe a „vállalt garancia vagy készfizető kezesség” szöveg, f) 1. § 14. pontjában a „vállalt hitelgarancia” szövegrész helyébe a „vállalt hitelgarancia vagy készfizető kezesség”
szöveg,
g) 1. § 15. pontjában a „vállalt garancia” szövegrész helyébe a „vállalt garancia vagy készfizető kezesség” szöveg, h) 1. § 16. pontjában az „által nyújtott garancia” szövegrész helyébe az „által nyújtott garancia vagy készfizető
kezesség” szöveg,
i) 4. § (3) bekezdésében az „1. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „1. § (1a) bekezdésében” szöveg, j) 8. § (2) bekezdése b) pontjában a „relációs” szövegrész helyébe a „fedezeti” szöveg,
k) 8. § (3) bekezdése b) pontjában a „relációs” szövegrész helyébe a „fedezeti” szöveg, l) 8. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „relációs” szövegrész helyébe a „fedezeti” szöveg lép.
