KARSAI LÁSZLÓ
Guernicától az ETA-ig
A BASZK NÉP A POLGÁRHÁBORÚBAN ÉS MA
Guernica. Kisváros Észak-Spanyolország Vizcaya nevű megyéjében egy völgyben fekszik, 10 kilométerre a tengertől, 30 kilométerre Bilbaótól. 1937 tavaszán mintegy 7000 lakosa van, barátságos kis falvak veszik körül, jelentősebb ipara nincs, h a d á - szati jelentősége elhanyagolható.
1937. április 26, hétfőn — ezelőtt negyven évvel — vásár n a p j á n a város k ö r - nyéki falvak, tanyák lakói bejöttek Guernicába, tojást, húst, gyümölcsöt eladni.
A várost kegyetlen fasiszta bombatámadás éri: a házak többsége lángokban áll;.
1654 halott, 889 sebesült, köztük sok nő, öregember, kisgyerek.
Göring_lS46Aaaii elismerte: a német iégierö~a~spaTtyol-polgárhábpxút p r ó b a t e r e p - nek tekintette, itt próbálták ki mindazokat a légiharcmódszereket, amelyeket későbfT az esetleges II. világháborúban alkalmazni szándékoztak.
Guernica így jelkép lett, a fasiszta kegyetlenség, rombolás, gyilkolás szimbóluma..
De egy kis nép, a baszkok számára Guernica többet, mást is jelentett és jelent ma is_
_Guemica_a_baszkok-sze»t-vár©sa—már—hosszú-évszázadok-óia. A városban v a n az a szentként tisztelt tölgyfa, amely alatt h a j d a n á n a baszkok uralkodói, a nép- választott képviselői előtt, minden két évben esküt tettek az ősi alkotmány tisztelet- b e n tartására. A_baszkok-már-ősidők óta élnek_az_ibériai ^félsziget északi_részén,, a.
Pireneusok két oldalún, a z . A t l a n t h ó c e á n - P a r t j á n , idegen népek tengerében, kicsiny,, független szigetet alkotva. Nyelvüket, kultúrájukat, népszokásaikat~a~folytonos vissza- szorulásban is megőrizték. Pusztították őket a mórok, de területüket elfoglalni nem- tudták. Kemény_harcok—utánra 16. században megszállták^ föMj.üket_a_spanyolok (a baszk nép ekkor 50 000 embert Tmszített)~dé~ meghódítani nem tudták_őket, Baszké földet két részre vágták és megosztoztak,. rajta^á~spanyör~éir~francia uralkodók, de a.
baszk népből mindmáig nem tudták teljesen kiölhi""á^zabadságvágyat és azt a hitet, hogy a határ két oldalán élők egy népet alkotnak.
A modern baszk polgári nacionalizmus a 19. század végén született a viharosan-.
fejlődő_baszkföldú.kagitalizmus hatására. Sabinö Arana Goiri, a baszk nacióriálizmus- atyja 1865-ben született Biíbaóban, a ' b a s z k kapitalizmus fellegvárában. „Istennel és ősi jogainkért!" — hirdeti meg a baszk nemzeti újjászületés jelszavát. Sabino Arana.
mozgalmat szervez, nevet ad Baszkföldnek, EUZKADI a baszkok hazája, hirdeti a.
Baszk Nemzeti Párt. Zászlót tervez, röplapokat ír, megkísérli a dialektusokra s z a b - dalt baszk nyelv egységesítését.
A mai baszk nemzetiségi-függetlenségi mozgalmak minden ellentmondásossága benne rejlik m á r Sabino Arana Goiri harcaiban. A baszk tartományok gyors ipari- gazdasági fejlődése felbomlasztotta az ősi társadalmi struktúrát, a baszk megyéket:
egymást követő hullámokban árasztották el a szegény spanyol bevándorlók munkát keresők tömegei. A 20. század elején már szülőföldjükön is kisebbségben vannak a.
baszkok. Sabino Arana__yilágosan-látta,—hogy-a-baszk - származású-nag-ypolgárság-leg- sa játabb gazdasági-politikai érdekeitől hajtva_szövetkezett a spanyol államhatalom - mai, földesurakkal. A baszk és spanyol munkások kizsákmányolásához szüksége volt az államhatalom_ elnyomó er.ejéré,—az-el»y5égesr|ttam_peűi^
kínált~termékei számára. A Baszk. .Nemzeü P á r t le^nkágErSdíözép-— és—kispolgár- ságra "támaszkodhatott, ezek a rétegek éreztékTérsosórban a kettős, állami-nemzetiségi elnyomást. A proletariátusba süllyedő kispolgári-kisparaszti rétegek számára vigasz is, politikai program is az ősi baszk vértestvériség mítosza, a baszkok f a j i felsőbb- rendűségének hangoztatása. A munkásság is megosztott, a baszk szakmunkások sok- szor joggal látták a „bevándorló" spanyol tömegekben bernarcaik, osztályharcuk
sikereinek egyik fő akadályát. A Baszk Nemzeti P á r t az eltérő gazdasági-társadalmi helyzetű csoportok, rétegek, osztályok között próbált meg egységes népi m o z g a l m a t .szervezni. A párt és az egyre ú j a b b spanyol tömegekkel szaporodó baszkföldi m u n -
kásosztály szervezetei között semmiféle kapcsolat n e m létezett a 20. század első
"harmadában. Baszkföld társadalmi-politikai megosztottsága földrajzilag is jól k ö r ü l - határolható volt: N a y a r r a . é s Álava megyék zömében mezőgazdaságból..élő_paraszti lakossága bigottul vallásos volt, az évszázadok során egyre jobban elspanyolosodott, jó részük a karlistákat követte; a tengerparti Vizcaya,~GüipuzcoaITmegyekI.peííig. a Baszk _Nemzét'i Párt, illetve a szocialistaniunkásszervezetek befolyása alatt álltak.
Euzkádi és a Spanyol Köztársaság. ÍÍ931Vben a választásokon a republikánus p á r - tok győztek, XIIL Alfonz..lemondott. A madridi cörtes liberális-polgári vezetői . ú j
¡alkotmányt szavaztattak meg, ez elismerte a köztársaság történelmi t a r t o m á n y a i n a k jogát az autonómiára, azzal a feltétellel .(és számtalan burkolt és nyílt fenntartással), hogy 70 százalékos többségű népszavazási támogatást kell felmutatniok. E b b e n a z
•esetben_a_baszkok,_katalánok-megkaphatják_az autonómiát.
Navarrában a karlisták küldöttei 123—109-es, minimális többséggel elvetették az autonómiát. Baszkföld három valóban baszk megyéjében viszont, amikor n e m a pol- gármestereknek kellett szavazniuk, a 489 887 szavazóból 411 756 igent m o n d o t t az
autonómiára. Az igennel szavazók^_nem _csak. baszk nemzetiségűek voltak, igen sok
¡spanyol munkás; "szocialist~kommunista is a terület gazdasági-kulturális a u t o n ó m i á - jara szavazott, ez volt a nehezen formálódó baszkföldi népfront—egyik első_meg- mvilvánulása.
Madridban húzták-halogatták a_.baszk_autonómia_ügy_ét. Az_..időhúzás" pedig a jobboldalnak kedvezett. 1933-tól kezdve a karlisták, a z . ultraroyalista _ baszk jobb-_
•oldali elemek Navarra_városaiban._falvaiban. egyre nyíltabban^ szervezkedtek, fegy- verkeztek, gyakorlatoztak, a spanyol—marokkói gyarmati háború tábornokai vezetik
•őket. A karlisták vörös baszk sapkái, amelyek a Falange kék ingével együtt a l k o t j á k
•majd a spanyol fasiszták egyenruháját, egyre gyakrabban t ű n n e k fel a köztereken, .példaképük Hitler.
Baszkföld megosztottan forrongott ezekben az években. A haladó baszk naciona- listákat_elkeserítette_a—központi—kormány- halogató—politikája. E u z k a d i b a n _ j p g g a K
¡sérelmezték, hogy a katalánok-megkapták. az autonómiát,., ők^pédig,, nenn A baszk tömegek nacionalizmusát. más oldalról erősítette a köztársasági erők egy részének
;harcos, időnként durva ateizmusa. A baszk nép ngna_áUati.a_jobholdal-mellé, m e r t a burgosi tábornokok féktelen, brutális centralizmusánál biztatóbbnak ítélték—a m i n - den félénkségével, habozásával együtt mégis decentralizációs. .madridi—kormányt.
Baszkföldön_ia36-nyaféft- egy csapásra megváltozott a helyzet. 1936. július 18-án Franco_Iázadása_Nauarra-m.egy.ében, Álava .jó részében .győzedelmeskedett. A karlis- ták, akiknek szervezkedését a köztársasági k o r m á n y n e m akadályozta meg, 1936
•októberében, véres erőszakkal, m á r a tartomány lakosságának 10 százalékát, 40 000
• embert soroztak Franco seregébe, és Franco 7000 baszk nacionalistát végeztetett ki.
/jl A m i k o r 1936. október 7-én_ Guernica~szent—tölgyfája a l a t t _ a Baszk A u t o n ó m / "Kormány_vezetőie.-José-Antonio-de-Aguirre_letette az esküt, Baszkföld, hosszú év=- y .-századok-óta-először—valóban—független,—önálló,—autonóm^volt. azon az áron. h o g y _ .
-megszakadt_minden-összeköttetése-a—köztársasági-Spanyolországgal, és két megyére,, .alig 7000 km2-re visszaszorítva kellett szembeszállnia az iszonyatos^ túlerővel.
... Baszkföld^ első független kormánya_a legszélesebb értelemben_vett_népfrontkor- mány volt. A kulcspozíciókban (például belügy, hadügy, igazságügy) 5 baszk naciona- l i s t a kapott helyet, a kormánynak ezen kívül 3 szocialista, 1 kommunista és 2, a .spanyol köztársasági pártokat képviselő tagja volt. A kormány pártösszetétele a baszk : népfront hallatlan erejének bizonyítéka, a fasizmussal szemben az önállóságát-auto-
n ó m i á j á t - m o s t - m á r - v é g r e - t é n y l e g e s e n j s elnyert Éuzkadi nép,e_szoros egységfrontba Jömörült. Az autonómia megadásával a spanyolországi demokratikus erők egység-
f r o n t j a erősödött. Euzkadi területén a parasztság, munkásság, a kis- és középpolgár- s á g és a papság szilárdan állt a köztársaság oldalán. Franco,-a-spanyol-egyház nagy—
;80
részének támogatásával, „kereszteshadjáratot" hirdetett a spanyol népfront ellen.
A baszk egyházmegye püspöke visszautasította a _spany.ol_érsek_Erancót_.támogató pásztorlevelét, a baszk papok döntő többsége^ népe-oldalára-állk-
A baszkföldi erők bátran és okosan harcoltak Franco ellen. Erős, demokratikus néphatalmat teremtettek,_ pénzt vertek, a nagy spany_ol_és-baszk-bankokat-ellenőrzé- sük _alá vonták, a fegy-ver.gyár.tó_üzemeket a bilbaói védelmi tanács irányítása alá helyezték. Euzkadi Köztársaság pár hónap alatt ,46__gyalogos zászlóaljat állított fel.
A gudarik, a baszk nacionalista barfnsok-együtt-harGottak_a_sBanyol szocialistákkal.
kommunistákkal és a nemzetközi brigádok önkénteseivel. Az igazi haladó hazafiság és az internacionalizmus ragyogó történelmi példája Baszkföld nemzeti-internacio- nalista harca függetlenségéért, a hazai s nemzetközi fasizmus-ellen. Az északi f r o n - ton a spanyol—baszk fasiszták, jelentős_olasz_fasiszta_reguláris_erőkkel_együtt. t á m a d - tak, ugyanakkor Euzkadi védelmében igen sok olasz internacionalista is részt vett.
A gudarik és szövetségeseik halált megvető bátorsággal és elszántsággal küzdöt- tek, de nem volt megfelelő tüzérségük és nem volt légierejük. A szorongatott hely- zetben levő köztársaság az északi front segítségére alig egy tucat szovjet repülőgépet tudott küldeni, hiány volt páncélautókban, légvédelmi fegyverekben. A . f r a n c o i s t á k viszoritbőségesen_el_voltak_látva-mindennelT-A katonai túlerő végül is győzedelmes- kedett, a baszk hazafiak elkeseredett, szívós védelmi harcok után kénytelenek voltak a tengerpart felé visszavonulni. Bilbaóban Aguirre kormánya kemény kézzel szer- vezte meg a városba menekült, mintegy 100 000 ember ellátását, élelmet és fegyvert importáltak, ahonnan csak tudtak.
1937 tavaszán Euzkadi helyzete kritikussá vált. A Condor-légió 1937 márciusától márTnindennap" támadtá~Eüzkácli—területét, városokat, falvakat bombáztak, templo- mokat döntöttek romba. Március 31-én, egy különösen pusztító bombázás nyomán csaknem 300-an haltak meg egyetlen napon, köztük 2 pap és 13 apáca.
Guernica — magyarázat és következmények. Ezek az előzmények rávilágítanak Guernica bombázásának okaira. A fasiszták ellen harcoló baszkok szent városát meg- torlásként a k a r t á k elpusztítani, hogy megtörjék a baszk katonák harci szellemét.
Guernica lerombolása bosszú is volt, azért, mert a baszkok még a pápa különbéke- közvetítését is elutasították, nem voltak hajlandók elárulni a köztársaságot.
Soha el nem felejthetővé „Spanyolország évszázadokon áthatoló sikolya" (Mal- raux), Picasso megrázó festménye teszi, de sokan szerették volna m á r akkor, 1937 tavaszán (és ma is) meghamisítani a történelmi valóságot.
Franco_ötlg.te,- bár a maga szemérmetlenségében először esztelennek tűnt, de azóta a hivatalos spanyol propaganda annyiszor ismételte, erővel sulykolta bele az emberekbe: bombázás nem is volt, a baszk nacionalista •kormány_maga-gy.úi.totta-fel a várost a Komintern _ügynökökkel. anarchistákkal együtt; míg a köztársaságiak 1937. április 26 óta azt mondják, ami törfénfT amirők a-m é g ma is élő szemtanúk beszámoltak: német repülők bombázták a várost.
A guernicái" vita nem véletlenül robbantTía és tart m á r 40 éve. Nem kevesebbről van itt szó, mint a francoisták indította háború morális igazolásáról. A-francoisták saját harcukat az antikommunista kereszteshadiáratll_elméletével—igyekeztek_iga=
zölni. De a baszkok katolikusok voltak, és nem álltak Franco mellé, Guernica pedig vallásához és szabadságához őszintén ragaszkodó emberek városa, akiket a fasiszta zsoldosok lemészároltak.
A polgárháború rövid mérlege Euzkadiban: 50 000 halott, 200 000'politikai emig- ráns, jobban mondva hazájából elüldözött menekült. Az autonómiát eltörölték, a baszk nyelvet betiltották, Baszkföld brutális -fasiszta-katonai—megszállás-alá—került.
Nem véletlen, hogy 33 évvel később, 1970-ben, a híres-hírhedt burgosi perben az ETA egyik fiatal harcosa a fasiszta bírák előtt kijelentette: „Nem spanyol állam- polgárnak, hanem baszk katonának érzem magam, aki harcban áll az idegen meg- szállóval. Követelem, hogy r á m és társaimra a genfi hadifogoly-konvenció előírásait alkalmazzák."
Francisco Franco Bahamonde és az ETA. Franco csaknem 40 évig uralkodott
Spanyolország fölött. Franco szerint csakis egy, az ősök vallásához hűséges, integrált Spanyolország képes a liberális, dekadens, demokratikus (ezek a szavak s z ó t á r á b a n egyet jelentettek) Európában, s ha kell, Európával szemben f e n n m a r a d n i . Franco,
—akj-maga-is_egy kisebbség, a portugállal rokon galíciai nemzetiség szülötte, a leg- vadabb spanyol nacionalista politikát folytatta. N e m t ű r t e a baszk é s ' K a t a l a n n e m ~ zetiségek minimális kulturális autonómiáját sem. Amikor azonban a változtatások, rgfnrmok- olkpriilhetetlenné váltak. Franco engedett, visszavonult, így nrivto mpp»
hatalmát, gondosan ügyelve _arra_hogv a lényeg, a spanyol—baszk—kalalán_nagy.tőke diktatórikus uralma fennmaradjon.
Korbács és kalács: börtön a kommunistáknak, dje_béremelés széles t ö m e g e k n e k : rendőrsortűz"~a^bászk~autonómiá~ért tüntetőkre, de ú j lakótelepek Bilbao, Barcelona"
ipari negyedeiben; sajtóperek azok ellen, akik komolyan vették, hogy „pozitív i r á n y - ban" lehet bírálni a rendszert, de az 1970-es évek elején m á r Madrid könyvesbolt- jaiban a vásárló kedvére válogathatott Marx, Lenin, Guevara, Hitler, Mao, De Sade stb. művei között.
„Demokrácia akkor lesz Spanyolországban. — m o n d t a egy spanyoL.miniszter a 60-as évek elején —, ha 2000 dollár lesz az évi egy főre eső nemzeti jövedelem."
vára. Körülbelül 2,6 millióan élnek azon a 20 551 km2-nyi területen. De m á r e k é t egyszerű szám mögött is hallatlanul bonyolult társadalmi-politikai valóság rejlik.
E 2,6_ millió emberből jó, ha 600 000-en t u d n a k - a . .francia—spanyol politikai á l l a m - határ két oldalán baszkul (francia területen mintegy 50—70_00(Les, döntő többségé- ben elfranciásodott baszk töredék é l ^ a d a k o s ' s á g nagy föbbsége spanyol vagy f r a n c i a anyanyelvű és érzelmű. A bevándorlási hullám Spanyolország elmaradott mezőgaz- dasági területeiről évente ú j és ú j tízezreket vetett Madridba, Katalóniába, Baszk- földre, vagyis az iparilag fejlett területekre. Baszkföld társadalma a legfejlettebb nyugat-európai ipari_területekével vetekszik. Az iparban es a szolgáltatásokban fog- lalkoztatják a dolgozók több mint 90 százalékát, a terület népsűrűsége akkora, m i n t Belgiumé. Francia-Baszkföld_vi.szant-szegény. elmaradott—terület. Biarritz ragyogó luxus-üdülőhelyei mögött az évente több ezres baszk kivándorlás t a n ú s í t j a ; a—közz.
ponti francia kormány j i Jerület_gazdasági-fejlesztését_elhanyagolja.
" SpanyoLBaszkföldön-a—'viszonylagos—gazdasági—jólét—kiter.melte_a_gsendes, hall- gató többséget, amely n e m törődik Baszkföld nemzetiségi problémáival, elsősorban
Ezt a „rendet" a leglátványosabb módon az ETA. harcosai—zavarták meg az utóbbi másfél évtizedben. Spanyol-Baszkföldön a k o r m á n y elsősorban az ETA a k - ' "cióifá'Kiva'tkózva odázza el mindmáig a valóban mélyreható demokratikus r e f o r m o k
bevezetését.
Az ETA-ról sokan még Spanyolországban is csak annyit tudnak, hogy v a l a m i - féle titkos terrorista szervezet, de az ETA története sokkal tanulságosabb annál, s e m - hogy a napisajtó szenzációhajhász híreivel, kliséivel el lehetne intézni.
Az ETA harcosai tevékenységük kezdetén, az 1960-as évek elején ezt az össze- adást írták föl a baszkföldi házfalakra: a 4 spanyolországi baszk megyének és a 3 franciaországinak egyesülni kell. Az_egy.esülés-útiában nemcsak a fasiszta Spanyol- ország. de polgári demokratikus Franciaország is ott áll._ mindkét állam keményen ragaszkodik területének minden négyzetméteréhez. Az ETA ideológiájának egyik f ő alkotórésze éppen ezzel a történelmi realitással számot vetve alakult ki: le vkell_rom- bolni a . k é t kapitalista államot! Az 1960-as években az ETA ideológiájának egyik f ő jellegzetessége a'szocialista, antikapitalista elméletekhez "váló ösztönös vonzódása, és a direkt akciók hirdetése voltT~Az Bi'A kezdetben n e m volt szocialista mozgalom.
Első dokumentumaikban még az ősi baszk vér mítoszának ápolása eleinte jól m e g - fért Algéria és K u b a Guevara és Ho Shi Minh p é l d á j á n való lelkesedéssel. Az_ETA fiataljai kiábrándultak az emigráns baszk k o r m á n y és a _ hazai. nemzeti_erők_meg- alkuvó, habozó, békét hirdető politikájából. Megalkuvás nélküli n^ílt_harcot h i r d e t - tek a népüket elnyomó Joét_kapitalista államhatalpm,- de elsősorban a jövendő Euz- 82
k a d i köztársaság területének és lakosságának négyötödét elnyomva-megszállva tartó spanyol fasizmus-ellen:—
Az ETA I,_konfiresszusa 1962-ben kitúzte-Euzkadi-eg-vesítésenpk jelszavát, hitet t e t t a szocializmus és a demokrácia mellett, de szerpbefordult a Spanyol K o m m u - nista-Parttal és egyes dokumentumokban még a nem baszk származású munkásokról is megvetéssel beszélt. 1966-ban a mozgalom marxista szárnyát, amely a spanyol baloldallal való_szöy.etség_politikáját óhajtotta_kQ.v.etni,..kizár-ták—a—szer-vezetból, az E T A kettészakadt. A mozgalom szélsőséges, úgynevezett katonai szárnyának egyik vezetője 1970=berr—a"~párizsi Le Mond'e-ban brutális őszinteséggel kijelentette: „Mi n e m Franco-ellenesek, h a n e m mindenekelőtt spanyolellenesek vagyunk!"
Az indulat indulatot szül. Mivel Spanyolországban az 1960-as években szinte m i n d e n liberális, demokratikus út el volt zárva a nemzetiségek elől, jogaikért más módon, mint erőszakos eszközökkel, nem küzdhettek. De megértve az ETA harcosai- n a k elszántságát, a messzire látó politikusok Spanyolországban,„és.az.egyszerú m u n - _kások Bilbao, Barcelona, Madrid gyárnegyedeiben joggal vélték úgy, hogy egy kasz- tíliai m u n k á s mégiscsak jobb szövetséges az ETA számára, mint a legtisztább vérű baszk burzsoá? '
A spanyol kormány megriadt az ETA egyre növekvő népszerűségétől. A f r a n - coista fasiszták az első, inkább látványos, mintsem véres bombarobbantások után a hagyományos módszerhez folyamodtak, a legvadabb kormányzati terrorral, börtön^
büntetéssel, kínzásokkal .igyekeztek, .megsemmisíteni_gz_ ETA-t. E z é r t _ a z _ E T A _ h a r - cosai fegyvereiket a spanyol titkosrendőrök, katonatisztek, az elnyomó apparátus"
tagjai ellen fordították. __
" A—Svanvol~KP~volitikám teljesen egyértelmű, világos az ETA-val kapcsolatban.
Feltétef~nélküli szolidaritás a baszk néppel és élharcosaival, azzal a terrorral szem- ben. amelynek- áldozatai. a burgosi per ideién például, ameiy 1970-ben r e i K a v a r t a a világ haladó közvéleményét, a spanyol kommunisták minden erejüket bevetették az ETA-harcosok megmentése érdekében, tüntetéseket szerveztek országszerte és kül- földön is. A spanyol kommunisták is segítettek leleplezni a hamis tanúkra, kínzá- sokkal kicsikart „vallomásokra" épített, többségükben hazug vádakat. Santiago Car- rillo, a Spanyol K P főtitkára többször is egyértelműen leszögezte p á r t j a álláspontját az ETA módszereivel kapcsolatban: „Mi n e m használunk ilyen eszközöket, de tisz- t e l j ü k azokat, akik így cselekszenek, m e r t ők hisznek abban, hogy hasznosat cselek- szenek." Carrillo ugyanakkor kiemelte, hogy rövid távon az ETA akciói az addig élenjáró baszkföldi munkásmozgalmat visszavetették. A közvéleményt, a spanyol- országi haladó erőket pedig a burgosi perek során nem is annyira az ETA harcosai- n a k látványos akciói mozgósították, h a n e m a kormány ügynökeinek hihetetlen b r u - talitása, a szörnyűséges kínzások. A nép joggal látta meg ebben a Franco-rendszer igazi arcát és a fasizmus ellen megmozdultak a baloldali, demokratikus erők országszerte.
Az ETA legnagyobb hatású akciója Carrero Blanco tengernagy_meggyilkolása voltrT~923_decernberében es ezzel a rendszer ..erős embere!l_tűnt_el a spanyol poli- tikai élet színpadáról. A francoista ultrák legkeményebb politikusát, a fanatikus spanyol nacionalistát végezték ki az ETA harcosai. Carrero Blancóval hosszú-hosszú évekig lehetetlen lett volna még az az_óvatos__demokfátizálűdási—politika—iSr-amelyet . János Karoly"es~kormánya jelenleg folytat.
Az ETA.merényleteinek fő eredménye-az-volt,-hogy— a—1«ilág_és_ Spanyolország figyehnét-a-baszk_nép_sorsára,irányították. De ezek az akciók önmagukban nem old- ják meg a baszkföld lakóinak problémáit sem.
-Baszkföldön éppen az 1973—74 óta tartó tőkés gazdasági ,válság_tárta fel, hogy a-,..spanvol_gazdasági-csoda" részben igen—ingatag-alapokon-áll. A baszkföldi hajp.-
^ y á r a ^ n a g y ^ n e h é z s é g e k k e l küzdenek, az infrastrukturális beruházások nem elegen- dőek, a lázongó, politikai harcoktól, tüntetésektől zaklatott tartomány csak igen keveset kap a Madridban meghatározott költségvetésből. Itt sincs pénz alapkutatá- sokra, a technika dinamikus fejlesztésére, a fogyasztási t e f m é k e l c g y á r t a s á r a orien-
tált jóléti gazdaság első működési zavarai ú j a b b komoly társadalmi feszültségek forrásaivá váltak. Mindezek a nehézségek oda vezettek, hogy — megosztottságuk ellenére — az ellenzéki erők már hosszú évek óta többségbe kerültek spanyol_Baszk- földön a kormányjOsövetőkkél szemben. 1976. december 15-én, a népszavazáson a v á - lasztók RbT6íTj^zaléka_köyette az_ellenzékjelhívását, és tartózkodott a szavazástól, míg az országos átlag a baszk megyékkel együtt is alig "haladta ínég a 20 százalékot.
De ez a körülbelül 60 százalékos ellenzéki tömb igen megosztott, különösen a m i a baszkföldi nemzetiségi problémákat illeti. 1976 tavaszán a Sistema című folyó- iratban megjelenhetett egy komoly szociológiai felmérés „A spanyolok a regionális probléma előtt" címmel.
Baszkföldön a megkérdezettek 8,5 százaléka úgy vélte, hogy a nemzetiségi - k é r - dés politikailag „nem probléma" sem Spanyolországban, sem Baszkföldön. Az a kisebbség, amely így válaszolt, sokszor szerepel a napi hírekben, sokszor az ETA-ról szóló híradásokkal együtt, ö k azok, akik a baszkföldi városokban t ü n t e t n e k a baszk autonómia ellen, fegyveres merényleteket szerveznek a baszk autonómiát támogató szervezetek, személyek megsemmisítésére.
Baszkföldön_a lakosság. közel__egyharmada véli úgy, hogy a legfontosabb _prob- léma, a legsürgősebb_ tenmyal<L.Spany.olországban--a „rend. fönntartása". Ez az egy- harmados kisebbség az, amely a legélesebben szembekerült Euzkadiban a másik e ^ i a ^ r m a d ^ k — a j ^ e l y - ^ Í s z o n t ~ a _ t a r t ö m á n y i ^ ü t o n ó m i a megadását t a r t j a a legfon-
tosabbnak. ^ Baszkföldön a független Euzkadi Köztársaságot a lakosság 32 százaléka ó h a j t j a ^
A baszk nacionalisták jó része csak a független Baszk Köztársaság létrejöttében látja népe fennmaradásának egyetlen biztosítékát. De ezen a ponton föl kell t e n n ü n k a kérdést: ez a politika valóban Baszkföld lakosságának „radikális szükségleteiből"
fakad-e, a „Zazpiak bat — heten együtt!" jelszó kifejezi-e a hét megye n é p é n e k v a - lódi törekvéseit? A válasz egyértelmű "nem." Francia' B"ászKföldön~~(Franciaországtól á baszk nacionalisták mintegy 3000 km2-t, 250 000 lakost követelnek) a baszk naciona- listák befolyása elenyésző, alig 1—2000 embert t u d n a k m a g u k mögé állítani. Ebből a lakosságból a legtúlzóbb baszk nacionalisták szerint sem beszélnek ma m á r többen mint 50—70 000-en baszkul. Spanyol Baszkföldön (Spanyolországtól mintegy 17 000 km2-t, 2,4 millió lakost követelnek a baszk hazafiak) a lakosság körülbelül e g y h a r - mada — mint láttuk — támogatja a függetlenség, a szeparatizmus gondolatát.
A baszk nacionalisták arra hivatkoznak, hogy Euzkadi Köztársaság, a m e n n y i b e n az általuk kívánt területen és népességgel létrejön, 35, jelenleg m á r létező független államnál népesebb, 9 államnál pedig nagyobb területű lenne. A gazdasági ellenérvek rendelkezésére állnak mindazoknak, akik Baszkföldön és azon túl is ezzel a tervvel nem értenek egyet. Lássuk a politikai ellenvetéseket is. A baszk nacionalisták S v á j c r a hivatkozva állítják: ahogy Svájcban egymás mellett tud élni a német, francia, olasz nemzet, a jövendő független Baszk Köztársaságban ugyanígy élhetnének a baszkok, spanyolok, franciák. Igaz, Svájc hosszú évszázadok küzdelmei után, a h á r o m n e m - zetiség jó részének közös akaratából, közös érdekek, célok képviseletére alakult meg, mint önálló állam. Spanyol és francia Euzkadiban viszont a lakosság döntő több- sége nem kíván elszakadni a többségi nemzeti államtól és ezzel a józanul gondolkodó baszk nacionalisták egyre növekvő számban értenek egyet.
Ha Spanyolország valóban demokratikus állammá válik, akkor remélhető, hogy Vizcaya és Guipuzcoa baszk megyék valódi autonómiát kapnak, ekkor valósulhat meg a baszk és a spanyol nép önkéntes egysége, és erről az alapról kiindulva foly- t a t h a t j á k együttes küzdelmüket a demokratikus, szocialista Spanyolországért, amely egyedül hozhat valódi megoldást a baszk nép nemzetiségi problémáira is.
F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M
THOMAS, Hugh: The spanish civil war (London, 1961).
SALVI, Sergio: Le nazioni proibite (Firenze, 1973).
TODERO Frigyes: Spanyolország 1939—1975 (Budapest, 1976).
CARRTLLO, Santiago: Demain ll'Espagne. Emtretiens avec R. Debray et M. Gatto (Paris, 1974).
HERMET, Guy: L'Espagne de Franco (Paris, 1974).
Sistema (Revista de ciencias sociales) Madrid, 1976.
84
