ADATTÁR.
SZINÉSZETTÖRTÉNETI ADATOK.
Első közlemény.
E 14 drb. levél az 1 7 9 7 — 1 8 0 9 . időszakból a b. Wesselényi-féle színtársulat életére vonatkozik s mindannyi a Wesselényi-család levéltá- ból való; de később kerültek kezembe, hogysem A kolozsvári színészei és színház története ez. könyvemben felhasználhattam volna, holott nagyon becsesek s közűlök pár épen arra, a miről legkevesebbet tudunk, a színészet belső életére vet némi világot. Közülük az I. levél csak egy kevés jelentőségű sorban szól a színészetről; de a II—III. az eddig ismert legkorábbi adatokat nyújtja N.-Várad színészetének első évéről.
Megtudjuk belőlök, hogy Wesselényi, Beöthy Lászlót, az 1804-től híres bihari alispánt, akkor még nyugalmazott ezredest kérte volt fel biztosául, ki ezt a tisztet örömmel vállalta el. Kár, hogy a III-ik levélben említett Sehy-féle ügyről bővebbet nem tudhatunk. A tartalom valami színházi kihágásra enged következtetést, a mi Sehy erőszakos természete mellett, a miért ugyanott Váradon 1799-ben életével is lakolt, épen nem csoda.
Kotsi azon levelét, melyre Beöthy hivatkozik, nem találtam meg.
A IV—VII-ik sz. alattiak Miskolcz színészetének ez egészen homályos részére nyújtanak részletesebb adatokat, a miről könyvemben csak más, inkább közvetett forrásokból mondhattam el néhány vonást. E levelekből látjuk, hogy Miskolczon b. Wesselényi megbízottja Miskolczy György volt, akkoriban birtokos ugyanott, mint Szendrey Miskolcz v. tört.-ben írja, később megyei főpénztárnok s ekkoriban szolgabíró. Megtudjuk a IV-ik levélből azt is, hogy máj. 28-án értek színészeink 180l-ben Miskolczra.
honnan meg Debreczenből mentek volt. Ugyané levél érdekes adattal szolgál arra nézve is, hogy mi mindenféle áldozatokra volt szüksége b. Wesselényinek, hogy társulata sorsát egyik-másik városban biztosítsa s • az V-ik levélből világos, hogy b. Wesselényi csakugyan küldött Izdentzynek egy csikkót, csakhogy elkészíttesse a mindkét levélben említett
60 ADATTÁR
nyári színkört, mely 1802-re készen is volt. A társaság 1801-ben jul.
végéig ült Miskolczon s így Bayer bizonyosan-más nézetben lesz most már e városban a színészet történetéről, mint a mit művében {Nemz. játéksz. t.
I. 543 1.) ir. Ebből világos az is, hogy 1802-ben színészeink szintén voltak Miskolczon, minthogy a két megelőző évben sikerrel és mindkét évben deficzit nélkül játsztak ott. Ezt megerősítik a VI—VII. sz. a.
levelek egész világosan. A VII. sz. a. levélből azt is látjuk, hogy 1802-ben a szomszéd városokba is kirándulásokat tettek; de hogy játsztak-e, bizonytalan; azonban ekkor már az újság ingere elmúlván, megjelent a deficzit. Talán a kirándulások oka is ez volt. Minden adat azt mutatja, hogy 1803-ban, a múlt évi sikertelenség és Miskolczy épen nem biztató levele után, Wesselényinek már nem is volt komoly szán
déka, csak a végső esetre, Miskolczra újra elküldeni társaságát. 1803-ban M.-Vásárhely, Debreczen, Szeged voltak a nyári állomások. A debreczeni színház kibérléséről 1803-ban tanúskodik a VIII. sz. a. levél. A IX-ik a legfontosabb levél, egész emlékirat, mely a marosvásárhelyi bajokról értesít. Ebből az látszik, hogy Kotsi ekkor egy időre újra megvált az igazgatástól s Thuróczy Károly volt rövid ideig az. Azonban Kotsi őt tűrni nem tudta s így csakhamar kitört a baj. Más részről azt is látjuk, hogy az ekkor már dicsőséget hozott színészetet némelyek nem akarták csupán Wesselényinek engedni s ez kapcsolatban áll a kolozsvári com- missio felélesztésével és a kolozsvári állandó színház építése ügyével 1803-ban. A Kanyó X-ik sz. a. levele csak megerősíti azon nehézségek valódiságát, melyek a társulat megosztását 1806-ban követték. A XI—XIII.
sz. a. levelek a színészek magándolgairól szólnak, míg a Darvas XIV-ik számú levele azon viszonyokról szól, melyek a b. Wesselényi társula
tának Pestre ment és Vida László által átvett része dolgait érintik.
E levelek tehát nem csekély arányban tágítják ismereteinket színészetünk kezdő koráról s ezek is tanúi annak az egykor bő levélgyüjteménynek, melynek ez a Wesselényi-család levéltárában csak még mindig kicsiny töredéke azzal együtt, a mit ezeken kivűl is még ismerünk.
I.
1797.
G. Teleki Lajos levele.
Kolosvár, 7-a Nov. 1797.
(A levél legnagyobb része a vegyes házasságokra vonatkozik; a színé
szekről csak e pár sori írja:)
A theatrum, a mint hallom, jól foly; de még nem visgálhattam meg magam.
ADATTÁK. «1
IL 1798.
Beöthy László levele.
Várad, 11-a Aug. 1798.
Nagyságos Uram. E hónapnak 3-ik napjátul irott levelét Nagy
ságodnak csak 11-a vettem, mert itthon nem voltam és igy a mi rósz két musicusainkat el nem küldhetem ; de a czigányainkat tegnap elindí
tottam és gondolom a mi hasznokat vehetik nekiek, ma meg is próbál
ják őket; Sehy Ferencz uram volt nálam, ő maga is látta, hogy azok nem arra valók, mert valóban felette roszak és igy az éneklés, mivel legelső hallás volna ez a magyarok előtt, rósz effectust tenne ; én magam beszéllettem Sehy urammal és jól tudom, hogy a publicumot semmi nem alliciálja ugy, mint az musikás ének; mert valóban a mely fül abban gyönyörűséget ne n érez, Mydás legyen ; de ellenben a rósz musica a legszebb hangot is kellemetlenné teszi; így tehát semmit nem vesztünk elmaradásokkal; igyekeztem én másfelől is valamit tenni, hogy tudniillik a delettansokat öszve-szerezem ; de azok is (a kik különben örömöst cseleked
nék) illy munka üdéjén mind szijjel vannak; bár annyira mehetnék, hogy a mint Sehy uram Ígérte, Debreczenyből ide jőnek, akkorára haza kerül
nének ? azonban jövendőre is a mit tehetünk, elkövetjük és nagy remén- ségem vagyon az dolog jó kijövetelén és hogy talán az jó effectusa szerencséltetni fog bennünket, hogy Nagyságtokat közöttünk tisztelhetjük.
Most pedig ajánlott gratiajában örökös tisztelettel maradok Nagyságodnak alázatos szolgája
Beöthy László.
G. Saurral épen most beszéltem, köszönteti Nag3'ságodat és nagyon óhajtja, hogy Zsibón tisztelhesse Nagyságodat.
III.
1798.
Beöthy László levele.
Nagyságos Báró Ur. E folyó hónapnak első napján vettem utolsó levelét Nagyságodnak, a melly nem kevés örömömre vagyon, hogy Nagy
ságod bennem oly szép bizodalmat tészen és az theatrumnak s actorok- nak bajai eligazításiban biztosának választ, a mellyet annyival inkább örömmel felvállalom, mivel óhajtanám ebben a nemzetünket a legfőbb pótzon szemlélni; én igaz biró leszek, a minthogy minden hizelkedés nélkül írom, hogy itten az egész publicum egész megelégedéssel vagyon játékjaival és viseletivei. Nagy vigaszíalásomra volt nekem, látni a publicumnak (a napokban történt egy históriában) kimutatott kívánságát, hogy Sehy uram ártatlannak találtassák, a minthogy igazán ártatlannak találtatott és oly elégtételt nyert, a melylyel megelégedhetik; hogy pedig inkább megelégedjen a publicum annak kiszolgáltatásában, én mint interessatusnak találván magamat, ord. viceispán Péchy urat requiraltam
62, ADATTÁR.
annak elvégzését és azt meg is tselekedte; gondolom Kotsi uram megírta ezen egész dolgot és hogy úgy történt, ezzel authentzialom; csak azt óhajtom, hogy Nagyságodat is tisztelhetném itten és részt vehetne a mi örömünkben, mellyet szerzett a magyar Theatrum, Én rövid idő múlva bővebben gondolkozásaimat megírom Nagyságodnak a Theatrum további rendéiben, addig is pedig ajánlott állandóul . maradok Nagyságodnak alázatos szolgája
V. Olaszi 7-a Sept 798.
Beöthy László.
Czím: Méltóságos Nagyhadadi Báró Vesselényi Miklós ur eö Nagyságának, Fels, királyunk valóságos kultsosának tisztelettel szóló Sibón p. Zilaj.
1 8 0 1 .
Miskolczy György levele.
:
Gyöngyös, 3 t-dik máj. .1801.
Méltóságos Báró! Valóságos cs. és k. Kamarás ur!
Nagyságodnak még Kolozsvárrul hozzám intézett böcsös két leve
lét ezelőtt mintegy két holnappal Miskolczon egész alázatos tisztelettel vettem, melyekre én Nagyságodnak mindgyán akkor válaszoltam volna, de mivel a ns. társaság csak 28-va hujus érkezett légyen meg Miskolczra, mindeddig nem tudtam rólok Ngodnak mit irni. Megérkeztek tehát 28-va praesentis, de mivel én 29-a currentis mindgyán kijöttem Miskolczrul, egyebet Ngodnak annál nem irhatok, hogy a tavalyi helye
ken fognak ismét játszani addig, rhig praefectus Izdentzy Antal úr a theatrumot elkészítteti, melly ugyan már valamennyire kezd is készülni, de hogy mentül hamarább elkészülne, nékem ez iránt az az alázatos gondolatom : Praefectus Izdentzy urnák vagyon egy fiatal katonatiszt fia, ez a fiú most épen Miskolczon lévén, az mint praefectus úrnál valék, az súgta fülemben: a mint hallom úgymond, Báró Veselényi eö Ngának igen híres és nagy ménese van bárcsak ennek a katona fiamnak egy csikót kaphatnék belőle. Ezt, mire való légyen, nem szükség magya
ráznom ; azért is az volna alázatos vélekedésem, írna Ngod egy levelet a. praefectusnak, melyben katonafiának egy harmadfű csikkót ajánlani
méltóztatna, s e mellett tudtára adni azt is, hová és mikor küldene érette. Ngos uram ! ez ugyan tőlem nagy vakmerőség, hogy erre Ngodat .ösztönözni bátorkodom; de esmérvén Ngodnak dicső nemzete boldogitha-
tásában való költséges fáradhatatlanságát, bátorkodtam Ngodnak ez iránt .esedezni mind azért, hogyha Ngod praefectus úrnak lej endő Írásával nem
késik, úgy az új theatrum két hét alatt feláll; mind pedig azért, hogy eszerint féláron megkapjuk a játszó szint, ha, csikkót fogunk elejibe:
következésképen nem fog kárára, sőt igen nagy hasznára lészen ezen dolog a társaságnak, mivel a hely nagyon alkalmatos és tágas hely lévén, két annyi nézőink fognak az új theatrumban lenni, mint a mostani alkalmatlan helyen. Hazamenetelemmel mindjárt körűinézem a társaság
ADATTÁR. (53
dolgait, és részemrul valamit elkövethetek hasznokra, mindazt hazafiúi kötelességembűi legnagyobb örömmel megteszem, Ngodat pedig azonnal fogom mindenekrűl tudósitani; kikérvén Ngodtúl is azt alázatosan, hogy az iránt, a mellyet ezen levelemben jelentettem, mit méltóztatik Izdentzy úrnak irni, énnékem is méltóztasson tudtomra adni. Többire nagyszivü- ségében s úri gratiájában ajánlott örökös tisztelettel vagyok Ngodnak alázatos szolgája
Miskoiczy György.
Czím: Gyöngyös Illustrissimo Domino L. Barom Nicolao Veselényi de Hadad, S. C. R. et A. Majestatis Camerario Titt. Titt.. Domino mihi gratioso.
Per Agriam, Szikszó, Tokaj, Debretzeny, Zilaj, a Zsibo,
V.
Miskoiczy György levele.
Gyöngyös, 26-dik Julii. 1801.
Méltóságos Báró! Cs. és királyi Kamarás úr!
Én a múlt éjtszaka 11 órakor, a midőn a Formenterai Remete nevű énekesjátéknak vége lett, indultam ki Miskolczrúl, mely napon a társaság cassáját revideálván, ekképen találtam;
Debretzenybűl való kiindulásokkor volt cassájokban... 75 frt 24 kr.
35 játékbúi bevettek summásán a költségeken felül ...619 » 49 » Némelly jóakaróiktól segíttettek cum 92 » — » Summa percept. 787 frt 13 kr.
Ezen summából úti költségek s az actorok fize
téseik usque 16-mum Julii tészen ... 667 frt 50 kr.
melly szerint Júliusnak utolsó fele részére marad... 119 frt 23 kr.
Ez ugyan még az actorok fél juüusi fizetésekre kevés, de hátra vagyon még Júliusnak egynéhány napja, melly legalább 100 frtot bé fog adni, annyival is inkább, hogy az utolsó játékokból való proventus nincsen a fent megirt 619 frt. 49 krokban, ezen játék pedig, a mint körűinéztem a theátrumot, legalább is beadott 40 rfrtot, minden reá tett költségen felül; és így mostan is vagyon szerencsém Ngodnak alázatosan jelentenem, hogy a társaság itt való mulatásábúl cassájoknak nincsen fogyatkozása és ha többre nem is, legalább fel fog a proventus annyira menni, a mibűl mind az actorok havi fizetések, mind pedig úti költségek ki fog telni és reménylem, hogy még e mellett egy-két frtjok marad is cassájokban.
Ngos uram, ámbár nagy bajjal, ez idén is kivittük oda a dolgot, hogy legkisebb deperditója sem volt a cassának; mindazonáltal nékem eleintén olly reménységem sem volt, hogy csak az actorok fizetése is kiteljen; ennek pedig főbb oka az, hogy a mostani theatrum nagyon alkalmatlan, és annak rendbe való tartása költséges: mivel azért a jövő tavaszon a theatrum tökéletesen készen lészen, alázatosan kérem Ngodat előre, méltóztasson nekik olly parancsolatot adni, hogy a jövő esztendő-
ú
ADATTAK.béli Szt. György napi debretzenyi vásár után egyenesen Miskolczra menjenek, mivel a mint fúlhegygyel hallottam, talán Ketskemét vidékére szándékoznak. Nem jól jönne pedig ki azért is, hogy camarat theatrum készítésére vettük, azért is pedig, hogy a miskolczi publicum ha látja károkat, másképen is kiszokta pótolni.
A theatrum derekasan épül és ez idén okvetetlen kész lészen, kivált (hogy) Ngod ebbeli alázatos projectumomat meg nem vetette, a theatrum mostani készűietibűl ugyan úgy látom, hogy praefectus urnák kellett Ngod levelét venni, mivel tízszerte is sebesebben dolgoznak körülte mint eleintén.
Medve uram ezelőtt egy holnappal énnekem felmondta hivatalját, mellyet is alázatosan jelentek; itiletem szerint el lehetne ereszteni azért is, hogy úgy is sokan vannak, azért is pedig, hogy az ő helyét Simonfi nevű új actor kipótolhatná és így a költség kevesedne; de leginkább azért is, hogy ez az egy ember az csak, a ki a társaságbeli tagok közt kevéssé erkölcsi characterére nézeve is hijjános, ámbár ugyan ittea magát igen jól viselte. Jantsót, Ngos uram itiletem szerint igen kár volna elereszteni és mondhatom, hogy ha ide fognak a jövő esztendőben jönni és Jantsó köztök nem lészen, rendkívül sokat fognak vele vesz
teni, mert az itt lévő publicum különösen szereti ötét, nem ismervén az ő makacsságát; de ki van hiba nélkül ? senki sincs. Itt az actorok mindnyájan emberül viselték magokat, mindenik dicsiretet érdemel; de mégis azt is meg kell vallani, hogy ezen becsületes jó actoroknak a szemefénye Kótsiné; bizony nagy részit lehet a keresetnek neki tulaj
donítani ; mert a mikor az ő neve a napi czédulákban volt, akkor mindig nevezetesen több jött bé; e mellett ugyan az is igaz, hogy a több asszonyok is mind játékaikra, mind erkölcsi magok viseletekre a legnagyobb megelégedésig producalták magokat. Többire úri gratiáiban ajánlott örökös tisztelettel vagyok Nagyságodnak alázatos szolgája
Miskolczy György.
Czim: Gyöngyös. Illustrissimo Domino L. Baroni Nicolao Veselényi de Hadad S. C. R. et A. Majestatis Camerario (Titt. Titt.) dominó mihi gratioso.
Szikszó, Tokaj, Debretzeny, Zilaj. Zsibó, VI.
1802.
Dániel Sámuel levele.
Méltóságos ur. Drága kedves uram öcsém! Régi kedves jó barátom!
Kotsi János uramtól vett levelére kedves Mlgs Uram öcsémnek én azonnal az kivánt száz aranyokat atyafiságos levelére megszerzettem és által is adtam Kotsi urnák, ki is remélvén, hogy megirta, mindeddig hallgattam, ámbár akkor magamnak sok költekezéseim miatt módom nem is vala benne magamnak szolgálnom; úgy emlékezem 14-dik Augustusig van megadásának ideje meghatározva. Kotsi János ur visszajővén, ezen napokban Miskolczon lévén, akartam vél le beszéltem,
ADATTÁR. 65
de otthon nem volt és haza kellett jönnöm, magam is gyengélkedő egésséggel s sok bajokkal küszködvén ezen dologidőn.
(A levél többi része teljesen érdektelen, magántermészetű.) Sajó-Szentpéter, die 15 July. 1802.
Dániel Sámuel.
Czím: de Miskoltz. Monsieur Mr le Baron Niclas de Veselényi, seigneur de Hadad, chambellan de sa Majesté, curateur trés bien merité de l'église etc.
par Debretzin, Zilah ä Sibó.
VII.
1 8 0 3 .
Miskolczy György levele.
Gyöngyös, 24-dik Mar. 1803.
Méltóságos Báró ! Kegyes jó uram !
Már régtűi fogva kellett volna tartozó alázatos kötelességembűi a theátrumnak folyó esztendőbeli nyári napokra Miskolczra lehető vagy nem lehető általjövetele iránt vélekedésemet megírnom; de mind a kétség, mind hivatalos bajaim mind ez ideig hátratartóztattak.
Mi illeti azt, ha valljon ez idén szívesen fogadná e Miskolcz a theátrumot vagy sem ? nincs nála bizonyosabb, hogy a legtisztább szívvel fogadná kebelébe; de bezzeg, ki áll érte jót, ha kikeresik-e költségeiket vagy sem ? Ugyanis a tehetősebbek csak a magok vagyonaiknak bál
ványoznak, a kik pedig örömest segítenének rajta, azok magok is más segítségekből élnek. így tehát Ngos uram nem merem biztatni a társa
ságot ; igaz, hogy könnyen meglehet, hogy mindenbe szerencsésen kijönnek, kivált ha szélyel nem mászkálnak mint tavaly és igyekezeteket egészen a munkára fordítják.
Fájdalom! sőt szégyen és gyalázat! hogy két magyar hazában egy kisded társaság pártfogást nem talál, és csak azért, hogy a magyar hazában, az hol néhány német társaságok tápláltatnak, magyar nyelven declamal. Boldog Isten! mit fog a következendő világ a magyarokról mondani ? mit fognak a literatúrai kedvellők szólani ? Azt, hogy még
1800-nak az elején is barbarusok voltak a magyarok.
Ha csak módom és alkalmatosságom valamelly hirtelen változás által hátramaradásba nem esik, a jövő Szt. György napi vásárkor.meg fogom Debretzenyben a theátrumot látogatni, a hova is alázatosan ki fogom Ngodnak parancsolatját és rendelésit kérni.
A Ngod kegyességibűl minden érdemem nélkül levő csődör pej
paripám igen jó erkölcsű és már meglehetős járású, csak az a kár benne, hogy két holnap alatt is alig látom egyszer, mivel a legfőbb kötelességem Miskolcztúl 12 mértföldnyi távolyságu vidéken kell foly
tatnom. E napokon Pesten megfordulván, a magyar nyelv védelmére s előmozdíthatóságára készült versei Bozoki István nevű igaz hazafinak1 1 Bozóky Istv. A haza esedezése az ország gyűlése előtt a magy. ny.
íokélletesítése iránt. Pozsony. Belnay György bet. 1802. 30 1.
Irodalomtörténeti Közlemények. X 5
66 ADATTAR.
kezembe akadván, bátorkodom azokat, mint előttem igen kedves és igazságos verseket Ngodnak általküldeni. Pestrűl egyebet a nagy drága
ságnál újságul nem irhatok, az hol is a tiszta búzának kilája 5 rfrt 30 kr, a gabonának 4 rfrt 30 kr. s így per consequens minden.
Többire nagy úri gráfiaiban ajánlott, álhatatós tisztelettel vagyok Ngodnak alázatos szolgája
Miskolczy György.
VIII.
1803.
Halmágyi László levele.
Méltóságos L. Báró Camerarius u r ! Gratiosus jó uram !
[A levél első felében magyar és magyar feliratú radnai vagy gyergyói vasas ásványvizet kér tőle néhány üveggel apósa számára, ki a német vagy német feliratú magyar ásványvizeket nem akarja inni s csak a levél ilt közlendő 2-ik fele szól színház-ügyről.]
Ngod parancsolatját vévén a theatrum dolgában, tüstént írtam Debreczenbe, hogy a restáns arendát tegyék le és a következendő időkre is jelentsék bé a magistratusnak Ngod tetszését azért, hogy ha valahogy nem érkezném is mostanság oda bemenni, tehát a feltételbe hiba és hátramaradás ne legyen: de a savanyuvizzel magam akarok bemenni, mert annak nagy condimentuma és gyógyító ereje lesz a Ngod gratiájá- nak általam személyesen lejendő praesentálása . . . stb. Méltóságos Asszony ő Nga kezeit alázatosan csókolom és alázatos tisztelettel vagyok Ngodnak alázalos szolgája
Ér-Kőrös, 27-a Mar. 1803.
Halmágyi László.
FERENCZY ZOLTÁN.
NADÁNYI JÁNOS T Ö R T É N E T Í R Ó É L E T É H E Z .1
1.
(1673. ápr. 3.) A nagy-enyedi tanulóifjúság panaszlevele Teleki Mihály
hoz Nadányi János ellett.
Szolgálatunknak ajánlása után Isteniül ő Felsigitül minden idves- siges jókat kívánunk, tekintetes uram, Kegyelmedre nagy bovsiggel terjedni.
Mivel, tekintetes urunk, a sok, scholank felől való gonosz hirek mind mi nekünk tanulóknak sziveinket, tisztességes hírünknek s becsüle
tünknek megsértodésivel immár rigtől fogván fojtogatják, mind peniglen a' felső miltoságban helyeztetett tülünk becsülendő tekintetes uri rendeink- nek lelkeket nyughatatlankodtato szomorúsággal érdeklik, mind peniglen
1 E levelek iratási körülményeire von. lásd : Misztótfalusi Kis Miklós.
(M. Tört. Életrajzok XIV. évfolyam 1898.) 19—20. 11.
ADATTÁR. 67
a' mi keservesebb, keresztinyi vallásunk tisztaságának rutoltatasara és a mi Istenünknek szent nevének megkáromoltatására, ez hazában levő sok
féle eretnekeknek gyakor alkalmatosság szolgáltatódik: Kegyelmedhez t. uram, megtapasztalván a Kegyelmed mi hozzánk való szeretetinek gyümölcsit, más izben is scholánkon, mind peniglen az Istennek dicsős- sige mellett tiszti és keresztinyi kötelessige szerint való buzgólkodását értvén, szüksigeskipen kinszerittettünk ilyen szomorú ügyünkben nagy'bizo-
•dalommal folyamodni, kirvin Kegyelmedet azon, hogy mi nekünk, majd immár többire mindenektül elhagyattattaknak, ilyen keserves állapotunk
ban az alkalmatossággal szolg(áljon), scholankbul való kiirtattatásában forgolódván annak, a ki miá mászszor is scholanknak bizony nem kicsin
•bodulásával kelletett hazánknak miltóságos urát több ur híveivel, neve
det szerint peniglen Kegyelmedet, t. uram, busitanunk és a' ki mostan is legközelebb, ez az Isten anyaszentegyházának előmenetelíre és külső politianak virágzására ő felsiginek csudálatos bölcsesigibül rigi porábul felállíttatott seminariumjának sok nyelvek által való rutoltatásának, szidal- tnaztatásának fő oka, hogy ennekutánna ilyen sok undok, Istenünket boszszontó, minden igaz keresztiny embernek szivit fojtogató híreknek hallására ő tüle alkalmatosság ne áradjon, mely meglenne, hogy ha mos
tan a' dolog csak hol mi szines compositióval sopialódnék;1 az ifjúság pediglen csendes elmével forgolódhasson azok körül a' tudományok körül, a' melyek által jövendőben mind az Isten megromladozott Magyari, Saronnak mezejiben livő anyaszentegyházának, mind peniglen a külső politianak nagy haszonnal szolgálhasson. Mely Kegyelmed ilyen jó dolog
ban való forgolódásáért Isteniül szép jutalmat vészen, mi is peniglen, mint fiak, Kegyelmedhez való engedelmessigünket és tehetsigünk szerint való szolgálatunkat egész életünkben ajánljuk. His visis etc.
Ezek után Isten Kegyelmedet, t. uram, anyaszentegyházának, scholai- nak előmenetelire jó egissigben éltesse.2
Jánki Márton coll. seniora. Gidofalvi Bálás, contrascriba. Beszerményi János p. t. oratoriae praecept. ass. coll. Michael Szilágyi. Martinus Zilahi.
Johannes K. Vásárhellyi coll. thecarius. Andreas Eperjesi. Batzoni István s. s. th. stud. Váradi Gáspár s. s. th. stud. Stephanus Boóris Kis-Kaposi s. s. th. st. Hungarus. Stephanus Nagy Kaposi s. s. th. stud. Stephanus Gönczi s. s. theol. stud. Nicolaus M. Tótfalusi s. s. theol. stud. Fran- ciscus Sarkadi s. s. stud. Lazarus Vízaknai s. s. theol. stud. Michael Vízaknai s. s. theol. et phil. st. Johannes Komáromi s. s. theol. et phil.
1 Ugyanezen mondatnak más fogalmazása lejebb még egyszer előfordul:
.»ne recrud^-caljon mostani szines hazugsággal sopialod. . .« (igy!).
2 E fogalmazatnak, mely Jánki Márton senior kezétől ered, ugyancsak a Telekilevéltárban van egy tisztázata is, (2452a/! sz. a.) ugyancsak Jánkitól, s ennek dátuma is van : »Datum ex illustri collegio Nagy-Enyediensi anno supra millesirnum sexcentesimum septuagesimo tertio. Mensis Április die 3.« Aláírása:
»Martinus Jánki collegii senior manupropria, coeteríque publici.« Külczím : »Spec=
tabili ac generoso dominó, dominó Michaeli Teleki de Szék, illustrissimi principis Transsylvaniáé consiliario intimo; comitatuum Thordensis et Maramarosiensis comiti supremo, arcis ac praesidii districtusque Kővariensís capitaneo supremo etc.
dominó nobis omni promptitudine prosequendo.«
5*
ADATTÁR.
stud. Stephanus Zilahi Sylvanus th. et phíl. stud. Georgius Tolnai theol, Studiosus. Johannes Rákosi theol. stud. Stephanus Martonfalvi theologiae stud. Caspar Miszti theologiae stud. Petrus Bikfalvi theolog. stud. Basilius Eölvesi. Petrus Sz. Királyi.
Pecséttel. (Teleki-lev. 2452b/x. sz.)
'•.'• 2 .
(Kelet nélkül.) A nagy-enyedi tanuló ifjúság panasza Nadányi ellen.
Istentől szükséges lelki-testi bő áldást Kegyelmedre, tekintetes urunk, i(stenes) patronusunk hogy származzék, mind fejenként szivünk szerint kívánjuk.
Oltalmazó-s-tápláló kegyes dajkául Istentől mellénk rendeltetett tekintetes urunk, istenes patronusunk, magánason is hogy Kegyelmedet Írásunk által megtaláljuk, szükségesképen állapotunk kívánja, mivel Kárán- sebesi társunktól, nemkülömben mint Nadányi János urunktól e' mi collegyiumunk immár régtől fogva busittatik, de legközelebb a' elmúlt alkalmatossággal Nadányi urunkkal összecsatolván önnönmagát, sokképen kesergetett bennünket, fenyegetvén hol pálczázással, hol peniglen egyéb büntetésnek nemeivel, praemisso: hogy mi rettenetes eretnekségeket tanu
lunk, elannyira, hogy ha tekintetes urunk, Kegyelmed keze alatt nem lett volna, minden bizonynyal ellenünk szövött ártalmas practicáját hasonló gonoszszal megtromfoltuk volna, de szemünk előtt viselvén a' Kegyelmed természet szerint való, atyához illő rajtunk forgó gondgya viselését, mind a' bővséges alamisnálkodásra, mind peniglen scholánk javainak szapori- tására-s oltalmazására nézve, nem hogy ilyen nagy dologgal, de még kisebbel is Kegyelmednek szivét szomoritani-s-collegyiumunkhoz való szeretetit rescindálni nem akartuk, ennekutánna is egytől-egyig, a' mig Isten bennünket éltet, afféléktől magunkat megóvjuk, igyekezvén ellenben azon, hogy engedelmességünkkel és méltatlan szolgálatunkkal Kegyelmed
nek szeretetiben állhatatos megmaradásunkat continuálhassuk.
O kegyelme látván a' radnóti gyűlésnek nem olyan formába való kimenetelit collegyiumunkra nézve, a' mint ő Kegyelme másokkal edgyütt (kik minékünk gonosz akaróink) reménlette, ujobban N. J. urunkkal éjjel és nappal kezdett fortalni, a' mint erre bizonyságul lehetnek a' környü- lette való cselédek, de a' mi még nagyobb (bizonyosan ugyan nem mondgyuk,) talám ujjob punctumokat gyalázatunkra és közönségesen a t. curátori coronának szomorúságára akarna kovácsolni, ingeminalván nagy sokszor, hogy a' Isten a' ő fia mellett ki nem költ, hanem ő kegyelme kész mind kedvetlenségünkben lenni, mind peniglen egyebeket a' Christus országáért szenvedni, melytől felette igen tartunk, igyekezünk is ilyen nagy tűznek szikrájában való eloltására, hogyha ugyan bizonyo
san megtudhatjuk; de mivel, t. urunk, Kegyelmed ilyennek lecsillapítá
sára mind az országtól mi mellénk rendeltetett, mind peniglen módgya felette igen jó vagyon, Kegyelmedet mint jó atyánkat alázatosan kérjük, hogy ő Kegyelmét effélétől tiltsa el; magát ugyan a' idegenek előtt s- még a' Kegyelmed udvarában is Kegyelmetek előtt ugy viseli, hogy
ADATTÁR. rV<
professorink és a' egész schola ellen való practicaja felől senkiben még csak suspicio ne lehessen, de a' dolog külömben nincsen; mi is x hogy ha Kegyelmed ebbeli kívánságunknak satisfacial, egy felett collegiumunkat és annak békesigit nagyobbra becsülvén, mindenképen igyekezünk Kegyel
mednek kedveskedni és az Isten előtt Kegyelmedért és a Kegyelmedhez tartozókért gyakor könyörgésekkel megjelenni. Ezek után Isten oltalma
zása és gondgyaviselése maradjon mind végiglen Kegyelmeden.
Az enyedi iskolában tanuló ifjúság Kegyelmedtül ez Írására, mint kegyes
Dajkájatul, jó választ vár.
Hátlapján:2 Tekintetes uraink, kegyes patronusink, fáj a szivünk rajta, hogy Kegyelmeteket gyakor írásunkkal búsítjuk, de mivel Isten Kegyelmeteket rendelte ennek a' seminariumjának oltalmára, kénszeritet- vén sok gonosztul.
Az okok a' melyekre nézve Nadányi János uram:
1. Hogy ő kegyelme, a' mioltatul fogva degradaltatott, mind a' mi tiszteletes professorinknak, mind peniglen az egész societasnak mind apertissime, mind peniglen per cuniculos veszedelmire igyekezett, melyrül az üdőknek következő ágazati szerint közöttünk-s-ő kegyelme között levő dissidiumok bizonyítják.
(Másik fogalmazása): Hogy ő kegyelme a miolta felsőb tisztibül degradaltatott, mind apertissime mind peniglen per cuniculos a' mi Kegyelmetek gondviselése alá rendeltetett societasunknak és tiszteletes Professor urainknak romlására igyekezett; de legközelebb, mennyi uta
kon és módokon akarta ellenünk csinált gonosz mérgit veszedelmünkre kiönteni, csak mostan is, vádolván nemcsak a praedicatori renden levő személyeknél, hanem még a' felső méltóságban helyeztetett uraknál is, hol mi pokolban koholtatott dögleletes tudományoknak tanulásával, taní
tásával és a' szent synatban mérges voxának előadásával, ugy gondoljuk, mindeneknél nyilván vagyon; a' mi peniglen mi nekünk közönségesen keservesebb, magát conjungalván a fejérvári professorokkal... (így !).
(Teleki-levéltár 2460. sz. a.)
3.
(Kelet nélkül). A nagy-enyedi tanuló ifjúság panaszirata a collegitim gondnokaihoz Nadányi ellen.
Isteniül ő felségétül minden kévánta szerént való jókat Kigyelme- teknek, mint kegyes patrónus urainknak kévánunk megadatni nagy bőséggel.
Az Istentül az mi isteni bölcseségben való neveltetésünkre mellénk rendeltetett kegyes dajkáink és t. curator uraink, áltáljuk sőt méltó becsü
lettel is követjük Kigyelmeteket mint t. patrónus urainkat, hogy ezelőtt gyakorlatossággal, mostan is legközelebb Kigyelmeteket búsítani kénszeré-
1 Ettől kezdve más kéz irása.
s Ugyanazon kéztől, melytől az előbbi levél befejezése származik.
7 0 ADATTÁR
tettünk; de mivel Isten Kigyelmeteket rendelte oltalmazó atyául mi mellénk: ha hol az szüksig kévánja, tartozunk Kigyelmeteket megtalálni..
Méltó panasz nélkül nem hallgathatjuk el egész társaságunknak nyilván megtapasztalt nagy kárával collegiumunkban való harmadik professornak ugy mint Nadányi János urunknak mi közöttünk lévő magaviseletlen- ségét, ki az mioltátul fogva sükeretlen tanétása miatt felső tisztibül degradaltatott, soha nem nyugott, hanem et apertissime et per cuniculos- mind az mi tiszteletes professorink ellen practicalt, mind peniglen ha directe nem, saltem indirecte is az egész societasnak romlására igyeke
zett, melyet comprobalt mind annak előtte, mind kiválképen az elmúlt alkalmatosságkor, vádolván minket holmi idegen dögleletes és kárhoza- tos tudományoknak tanulásával, tanétásával, conjungalni akarván eczer- smind önnönmagát feirvári professor urainkkal, hogy az mi kedves két professorinknak tisztekbül való kihagyásával és collegiumunknak Enyed- rül való bontakozásával hárman ő kegyelmek Feirvárat tanétanának;
jóllehet elébbi szándékát az Sionnak romlására Isten ő kegyelmének több magához hasonlókkal együtt vigben vinni nem engedte, de ezzel nem elégedvén, mihelt haza jött Radnoltrul, elébbeni cselekedetinek gyakorlá
sához fogott. Nem tudjuk, volt-e ott ő kegyelmének valami admonitiója.
avagy nem; minket szeretet nélkül való beszédivel hírünkben, nevünk
ben gyaláz, extollálván az feirvári és kolosvári deákokot mindenek felett,, minket penig éktelen tudatlansággal vádolván, mind professiojában absur- dusoknak és novellusoknak contumeliose compellalván, mind peniglen egyebütt, hogy az ki jobb is közülünk, csak egy syllogismusnak formá
lására is tudatlan; békesigünket és társaságunkban egymáshoz való szere
tetünket irigyelvén, némelyeknek magához színes beszedi által való kecse- getisível, egyiket az másik ellen gerjeszteni akarván, igyekezi nyugodal
munkat dissidiummal bontogatni, objectalván, ki micsoda rettenetes- dolgokat tanétott annakelőtte közülünk, mind nem rigen az felső méltó
ságok előtt, mind peniglen másutt, melyekrül szólani (ha szintén tilalma nem volna is) itilje meg akárki, hogy ha scholajának valóságos meg
maradására és igaz előmenetelire szándékozó professorhoz illenek-é avagy nem, jó atya ez ilyen! Micsoda tanétvány és skolai társaság az, a ki ilyet szeretne és nem aversalna inkább, mint valami pestist ? Hozzájárul, éhez az ő kegyelme tanétásban való haszontalansága is, mind a logikára nizve, melyben mit tanétson, theologiát-é, avagy peniglen Universum di- sciplinarum cursum, magok is az szegény tanétványok nem tudhatják, in;
reliquis minden tanétása inkább az mi philosophianknak refutalasa és az.
tanétványoknak az felső tudományoknak tanulása ellen való gát csiná- lása, mind az sidó nyelvre nizve, mely miá az ő kegyelme professiojá- nak hallásaiul telyessiggel eliszanyodott az iffiuság, mivel ő kigyelme ahoz (jó lilékkel mongyuk) igen keveset tud, ha jobban meg nem tanulja;
vadnak is némelyek közöttünk, az kik ő kegyelménél igy mind az tex
tusnak olvasásában promptusabbak, mind az grammaticanak tudására és annak regulainak magyarázására alkalmatosabbak, melyet, ha Kigyelme- tek kéván, re ipsa is docealnak. Ezen dologrul annakelőtte is Feirváratt emlikezetet töttünk volt, hogy bizattatnék ez a provincia arra, az
ADATTÁR. 71
ki jobban-s-épületesebben tanéthatna, de nem obtinéalhattuk. Kegyel
meteket azért, hallván ily sokszori panaszunkat és nyavalyánkat tudván, alázatoson kérjük, hogy illendő remediummal igyekezze megorvosolni, hogy mi is ne ily kedvetlenséggel és háborgással, hanem vidám és csen
des elmével tanulhassuk azokat a tudományokat, az melyek által akarja Isten mi általunk is jövendőben. Fiának országát gyámolétani, — secus, hogy ha megengedtetik, hogy ő kigyelme az miket eddig mind mi- rajtunk-s-mind t. professor urainkon elkövetett, ezután is ugyan- azonokat szabadoson elkövesse, (melyet külömben sem várunk, — mivel ő kigyelmében így majd többire is termiszetté vált), majd ugyan cum protestatione mondjuk, hogy ilyen nagy fenének elnyomására (általván kigyelmeteket is anyészor busitani) keresünk alkalmatos mérget, mivel kicsinytől fogva nagyig imár elkeseredvén, telyessiggel ő kégelmét (így) nem tolerálhatjuk.
Ezek után Isten Kigyelmeteket, t. uraink, minden gonosztul meg
oltalmazván, ecclesiainak épületire, scholainak előmenetelire, virágzó jó egéssigben sok esztendőkig éltesse Ammen, Ammen.
Az Kigyelmetek gondviselése alá Istentül bizattatott enyedi collegiumban levő iffiuságnak alázatos irása Ki- gyelmetekhez, melyre Kigyelmetektül, mint Kegyelmes
atyáktul vár jó választ. Manu propria.
(Teleki-levéltár 2461. sz. a.)
4.
(Kelet nélkül). Vádpontok Nadányi ellen.
A p o l ó g i a i l l u s t r i s a c r e f o r m a t i T r a n s y l v a n o r u m c o l l e g i i N a g y E n y e d i n i a d g l ó r i á m D e i a c C h r i s t i e t c o r p o r i s e j u s , i n u t r o q u e , t a r n s e c u l a r i , q u a m i n t e r n o v i t a e s t a t u e x a e d i f i c a t i o n e m c o n g r e g a t i : i n c a u s a u t n e m i n i n o n n o t a , i t a m u l t o m i n u s a p u d e o s , a p u d q u o s i n - s t i t u i t u r , m a g n i f i c o s , s p e c t a b i l e s a c g e n e r o s o s d o m i n ó s, d o m i n o s c u r a t o r e s , l i t e r a r u m l i t e r á t o r u m q u e f o e l i c i s s u c c e s s u s s t u d i o s i s s i m o s , z e l o t i s s i m o s f i d e i d o r n e s t i- c o r u m n u t r i t i o s , e x i m i o p i e t a t i s a c r e l i g i o n i s o r t h o - d o x a e z e l o a r d e n t e s p a t r o n o s , i n c a u s a i n q u a m a p u d h o s n o n i n c o g n i t a .
Nagyságos, tekintetes és nemzetes uraink, az Istennek, ő felsége nevének dicsőségére s az Christus testének sok rendben való épületire és megromlott hazánknak mind más nemzetek előtt ékességére, mind pedig az hazabeli s külső eretnekek előtt is dicsekedésére ez ideiglen az prophetáktól és apostoloktól vött igaz orthodoxa religiónak fényével tün
döklött, sok viszontagságokon forgott, már pediglen (ha az edgy Isten meg nem szánja) majdan utolsó romlásához közelitett néhai nemes és hires erdélyi Nagy Enyeden plántáltatott collegiumnak, Isten veteményes kertének patronusi, curatori, tutori, istenes dajkái.
72 ADATTÁR.
Mind isteni, mind pediglen emberi törvény megengedi, csak magános személynek is utolsó és igyefogyott állapotjában illendő és igaz uttal- s-móddal való mencségit: mennyivel inkább edgy egész társaságnak mencsége (igaz igyében) justum et aequum est hogy bévétettessék, ad- mittaltattassék és az Istennek dicsőségét szerető elméktől kegyes conside- ratióban vétessék. Azért ez is, a nemes társaság, ez közönséges igazság
hoz és a kegyes itélőkriek aequitásához támaszkodván, Nagyságtokat s kegyelmeteket alázatoson kéri, hogy ez igybeli mencségit kegyes és atyai füleiben venni méltóztassék.
I. Tudtára lehet Nagyságtoknak-s-Kegyelmeteknek ez mi szomorú igyünknek kezdeti, processusa és közelebb való exitusa, hogy tudni
illik e siralmas igyünkben való villogásinknak nem edgy valami magános személy lőtt légyen az oka-s-authora (a szokott vád szerént) a mi részünkre nézve, hanem az egész társaságnak offensioja, mely körül mindazáltal a tanulók változó állapatja szerént felesen hazájok szolga
latjára kihivattak, azt hitünknek igazsága szerént ma is állatjuk.
II. Hogy csak a magunk fájdalmának és régtől fogva való nyava
lyáinknak bajos és súllyos érzésitől inditatván, sőt ugyan kénszeritetvén, mentünk arra, hogy ebbéli nyomoruságinkban Istentől rendeltetett orvosink
hoz folyamodnánk és azokat betegségünknek orvoslására kérés által kér- nök, ebben bizonyságink lehetnek t. n. curator urainkhoz beadott suppli- catióink, melyekben hogy Nagyságtok-s-Kegyelmetek betekénteni ne diffi- cultáljon, alázatoson könyörgünk azon.
III. Hogy ez kérelem szerént való irásunkat-s-t. n. curator uraink
hoz való supplicationkat ő kegyelme accusatio gyanánt vévén, actoris partibus sumptis, minket t. n. curator uraink eleiben citált, senki nincsen a kinél obscurus lehetne.
IV. Ekképpen ő kegyelmétől provocaltatván és ugyan törvénben idéztetvén (hát mit tehettünk volna!) kénszeritettünk osztán magunk mencségére-s-defensiójára istenes curatorinks-kegyes patronusink előtt, mint már in causam attracti, bővebben is igyünket-s-causanknak statusát kije- lenteni-s-d eclarál ni.
V. Vádgyában pedig, a'mint a citatiójának summájából eléggé kiteczczik, azt kívánta ő kegyelme mi tőlünk, hogy felelnénk meg az edgy más közt hallattatott szókról, beszédekről és mi oka lőtt légyen t. curator uraink előtt való panaszolkodásinknak.
VI. Mi arra mint már in causam attracti magunk oltalmazására azt feleltük, hogy ő kegyelme nem láttatott a mi ítéletünk szerént alkal
masnak a gyümölcsös és elémeneteles tanításra. Ezt pedig minemű nem kicsin okoktól viseltetvén mondottuk légyen Nagyságtok-s-Kegyelmetek előtt, avagy csak rész szerint declaráljuk.
VII. Az mi a sidó nyelvnek dolgát illeti, mondásunknak bizonyítá
sára íeltöttük volt, hogy ő kegyelme mind az idő alatt, melyben ő kegyelmének hallgatói voltunk, a Grammaticaban levő theorianak taní
tásában töltötte el edgy hétben arra rendelt négy óránknak jobb részit, a praxist vékonyon avagy ugyan nem is attingalta, melyből lehetett volna két annyi idővel hamarébb való előmenetelünk, melynek erősité-
ADATTÁR. 7 3
sére elégséges az, hogy t. curator urainknak közönséges hozzánk küldet- tetésekig három egész esztendők forgása alatt nem mehettünk elébb az ötvenedik soltár expositiojánál, csak a soltárokat kezdvén elől, addig is pedig, ha mi praxis volt is, két három lineacskán elvesztegettünk egy egész órát és igy tellyességgel desperaltunk, hogy semmi részben elő
menetelünket nem láttuk, üdőnket is azonban elvesztvén. Mi pedig mivel időnknek nagy részit a deákságnak tanulásában foglaljuk, drága időnk
nek csak kicsin részét is nem azért fognók a nyelvek tanulására, hogy mindörökké csak olvasni tanulnánk, soha pedig azt, a mit olvasnánk, nem értenők; mert az olvasás tanulására nem sok idő kívántatik, hanem hogy a Grammaticaban fundamentumocskát vetvén, a bibliának értekezésére magunkat készítgetnők. Az pedig ő kegyelmének esziben sem volt, mert némelyeknek mi közöttünk igyekezetit látván, disvadealta a sidó Dictio- nariumnak tanulását és ez mostani examenben is ilyen szavát hallók ő kegyelmének: Ki tudná, ugy mond, a Dictionariumot ? Az melylyel fel- tötte ő kegyelme, hogy telyesseggel lehetetlen dolog volna a bibliának eredet szerént való szavainak megértése és egész megtanulása, holott mi
* vékon ítéletünk szerént azt gondoljuk, hogy soha ennek a nyelvnek foganatos tanítója nem lehet az, a ki a' sidó lexicont nem érti-s-nem tudgya.
VIII. A' kik közüllünk privatum collegiumokban-s-collatiokban akarták magokat gyakorolni, azokat ő kegyelme tiltotta az edgymás között való conferalástul, látván nyilván való épületek után nagyobbra való igyekezeteket, kiknek immár nem volt elég az exacte megtanult grammatica reguláinak ottan való unalmas revocalása, recoqvalása.
IX. Az ő kegyelme leczkéjét hallgatók közül gyakorlatossággal mind az olvasásban, mind pedig a fordításban, mind az grammaticabeli némely reguláknak explicalásában manifeste megfogták. Mert prima fronte míg gyengébbek voltunk abban a nyelvben-s egyébben is, akár mit tanitott ő kegyelme, elhittük; de annak utánna szorgalmatoson inquiral- ván, deprehendaltuk a dolgot másképpen lenni.
X. Mikoron osztán mi is eléb eléb menvén, a lexiconok olvasására fogtuk volna magunkat és naponként Isten kegyelméből, a néma mesterek tanítása által világosodnánk, sokszor mind olvasásban, mind pedig az vocabulumoknak értelmének kimondásában, mind végezetre a textusnak fordításában, kezünkben levő lexiconok authorinak, ugy mind Buxtor- fiusnak, Sebastianus Munsterusnak, Frorsíerusnak,1 Melftirerusnak, Sanctus Pagninusnak ellenek tanitott: mely alkalmatossággal néha ugyan nálunk lévén a leczkén megnevezett könyveinknek valamelyike, ha mondották, hogy nem ugy vagyon, Uram, itt-s-ez-s-ez az author különben mondgya, egyebet nem felelt, hanem ezt: igy vagyon, tudom én, a mint én mondom; ha pedig urgeáltuk, csak elhallgatta. És igy a két rész között mi csak függőben maradtunk, kételkedvén, ha ő kegyel
mének kellene-é inkább hinnünk, vagy a megnevezett sidó nyelvnek doc- torinak, inter quos et Június.
XI. Megvolt az is gyakorta, hogy ha valami dologban ő kegyelme
1 Igy, javítással.
74 ADATTÁR.
devialni láttatott, ugy mint regula explicatiójában, vagy szónak flectalásá- ban, és ha midőn a gyengébbeket examinálván, azoknak rósz feleleteket jóvá hadta, azomban az expertusabbak találták mondani: talám nem ugy, Uram, talám igy kell inkább érteni etc. avagy igy felelt: De csak im őtet akarom vala próbálni, azért engedem meg feleletit; avagy némelyeket közülünk csak contemnálván, meg sem hallgatta szavát: Te hallgass, mondott, nem tudod te ; némelyeket pedig ad maiam crucem is ablegalt, mely miatt félben is hadták a nyelvek tanulásában való igyekezeteket.
XII. Ezeket nyilván való példákból, observatióinkból megmutathat
nék, de annak felette azt is vettük eszünkben, hogy mikor ő kegyelme a gyengéket examinalta valamely nehezebb dologról-s-azok nem felel
hettek meg, nem declarálta maga nekik a dolgot, hanem az elsőbbekre menvén, mondott: Die ipsi, domine, si piacet és a mit azok feleltek vagy jó volt vagy nem, abban hadta, vagy imigy amúgy elhálószta, ugy mindazáltal, hogy mi abban a'mit magunk is certissimis rationibus vilá
gosnak lenni nem láthattunk, meg nem nyukhatnánk, ennyiszer rajta érvén ő kegyelmét.
XIII. Sőt ugyan szokása volt az ő kegyelmének majd minden tanítási- * ban, hogy azt, a'mi a dolognak feje volt, semminek tartván, csak el
menne mellőle és a mi legderekasabb, azt mondotta csak semminek-s- kicsin dolognak: a'mint ezt közlebb való examen alkalmatosságával is comprobálta, ezt mondván publice: De semmi, kicsin, gyermeki dolog a sidónak magyarra fordítása, midőn a bibliának expositióját emlegetnék.
Mi pedig bizony soha csak edgy óránkat is, nem hogy három esztendei időnket, a sidónak tanulására nem költenők, ha azt fel nem tennők, hogy a nyelvek értése (nem puszta olvasása) a bibliának magyarázására szük
séges segéd volna. Ha csak az olvasással megelégszünk, a' csak olyan, mint ha valamely gyermek örökké abecét vagy olvasást tanúina a deák
ban, azonban soha edgy deák szót, vocabulumot is maga anyai nyelvén nem értene, mégis a' volna híre, hogy jó deák. Ilyen véggel, hanemha azért vesztegetnők időnket, hogy a parasztok előtt csak olvasással hírt kapni akarnánk, hogy mi is tudunk valamit a' nyelvekhez; addig pedig mi egyéb peregrinumoknak is tanulásán nem igen kaptunk, míg a' sidó textusnak alkalmas értelmére nem jutnánk.
XIV. Mikor nem igen régi alkalmatossággal a syntaxist kezdette volna tanítani és csak csupán a regulákat a Buxtorfius Grammaticajából kiírta volna, az exemplumot nem citálván expresse, hanem csak a' locust, sokszor, Isten tudgya, nem tudta megkeresni, a mely verset citált, sem elicialni az exemplumot, hanem vagy másra fogta, vagy pedig csak sicco pede elmulatta és a nehéz difficultásokban ugyan usitatissimum volt ez:
Sequens, haec facilia süni, holott mi nekünk legnehezebbnek láttatik vala.
XV. Sem a logicaban, sem pedig a sidóban nem azt tanitotta- s-nem is azt intendalta ő kegyelme, a' mi professiojának czélja és vége lett volna, hanem a sidóban a theologiára exorbitalván, theologiank- nak refutalására való alkalmatosságot keresgélt; a logicaban pedig többire csak a philosoph iának traducaltatása forgott fenn és professorunknak- s-az értelmesebb legényeknek minden alkalmatosságbéli gyalázása, hogy
ADATTÁR. 75
edgy jó syllogismust nem tudnának formálni, vagy valamely dolgot három syllogismussal edgy más után megpróbálni, ez okon, mert a logicát contemnálták, holott damnato abusu, non damnatur usus rei, nec vitium artificis est vitium rei. Sőt gyalázatunkra ő kegyelme novellusoknak compellalt-s-nevezett tanítványi előtt is: Hoc dicuní — inquiens — novelli és igy sokakot-s-kiváltképen azok közül, a kik a maga lecz- kéjét frequentálják, félen hiván, a' több professor uraink tanítását damnálja előttök és őket attól iszonyitja: Síupidus es tu domine, quod hoc credis; soha pedig azon nem igyekezett, hogy a maga értelmét- s-sensusát ad conscientiam et ad convictionem usque demonstrálja, hanem ha valaki az ellen valamit objiciált, a mit ő kegyelme bevett, eleitől fogva soha directe nem igen felel, hanem csak valami tréfás aver- sióval szokott élni. Nem elég pedig annak, a ki az igazságot fundamen
tumoson akarja inquirálni és a dolgot ugyan penetralni, edgy két e trivio quovis arrepta ratio. Ha csak az, bizony a logicanak abususával, nincs oly erős igasság, a melyet el nem fordíthatni, kiváltképen a gyenge elmék előtt, a' kik edgy ratio ellen mást nem opponálhatnak. Mi pedig mivelhogy azt tanuljuk, hogy veritatem inquirenti semel de omnibus dubitandum, idque eo fine, ut re semel comperta, nunquam postea dubitare liceat: nem mindjárt engedhetünk meg mindent ez okon, hogy ez-s-ez mondja-s-ilyen ratioval állatja. Mert praeterquam, quod errare humánum est, a ratio is oly lehet, hogy más ratio ellene lehet, a' mely helyesebb is és a másnak erejit semmivé teheti: jól lehet néha az is forgott fen, hogy discipuhtm oportet eredére, holott az a' pronunciamm mindenféle hamis tudományoknak, tévelygéseknek és eretnek
ségeknek szülő anyja lehet. Mert minden eretnek azon épit, hogy tudo
mányát a praeceptoratol vette, azért igaz-s-olyan tudós emberek lévén az elejék, nem nyuguttak volna meg a hamisságban.
XVI. (Itt megszakad a szöveg.)
(Teleki-levéltár 2462. sz. a.)
5.
1673. decz. 20. A nagy-enyedi collegium felügyelőinek Ítélete Kovács Mihály és Nadányi János ügyében.
1673. die 20. Dec. Jelen lévén méltóságos urak Bánfi Sigmond és Rédei Ferencz uramék; Bethlen Miklós, Macskási Boldisár uramék;
Lipcsei György, Szabó Krestély, Belinyesi Ferencz, Sam(ar)iai Péter uraimék ; Debreczeni Mihály és Kaposi Pál uraimék.
D e l i b e r a t u m .
Az mi az Kovács Mihály dolgát illeti, ő lévén az actor, nem com- parealt ad tuitionem suae causae, azért actore non comparente, rei absol- vuntur.
Az mi a deákok dolgát nézi, az egész coetus meg nem büntettet
hetik abbeli vétkéért, vakmerőségéért, mivel derekasabban az officialisok vétkesek, mellettek levő egynehány primarius legényekkel edgyütt, nem
76 ADATTÁR.
is az Kovács dolga annyiban consideraltatik, mint a curatorok ellen való excessusok (interveniálván ez dologban az professorok lágysága is, holott ő kegyelmeknek authoritate kellett volna cselekedni és az collegiumot zabolában hordozni), mely cselekedetekért magokat, ugy mint a' seniort Janki Mártont, Beszerményi Jánost contrascribat, Kapossit és Zilahit eliminalni kellett volna az collegiumból gyalázatosan, mindazáltal ex gratia curatorum abbeli büntetések condonaltatott, hac cum qualificatione, hogy ennek utánna ha ilyen dologban mind ők s mind peniglen successorok devialni találnának, nem az coetus, hanem a senior és contrascriba Primarius legényekkel hatod magokkal . . . sine omni misericordia ez deliberatumunknak v 1 síné mora pro . . -1 eliminaltassanak gyalá- toson ; insuper az curatorokat, kiknek deliberatiojokhoz tartották magokat, kövessék meg; ezt is ha nem effectuálnák, csak eliminaltassanak az collegiumból.
*
D e l i b e r a t u m . Mivel Nadányi János uram ő kegyelme, és az iffiuság között való contentionak feje és summája csak ez, hogy ő kegyelme Nadányi uram az tanuló iffiuságtól vádoltatik hivataljának épületes végben vitelére való alkalmatlansággal: mivel pedig ő kegyelme logicát és a' sidó nyelvel tanitja, nem ismerjük most magunknak sem idő, sem egyéb környülálló dolgokra és requisitumokra nézve elégséges alkal
matosságunkat arra, hogy ő kegyelmének functiojára való habilitasát, avagy inhabilitasát végsőképen determináljuk. Azért concludaltunk ugy, hogy húsvét előtt két héttel generale examen legyen az collegiumban és akkor Nadányi uram is mind logicában s mind sidóban exament tegyen, mely e(xamenr)e az secularis curatorokon kivül convocaltassanak és jelen is lenni igyekezz(enek) püspök Tiszabecsi Gáspár, Tarpai András, Sz. Györgyi Dávid, So . . .2 János uram, Porcsalmi András, Kapossi Pál uram, Deb- reczeni Mihály, Veszprimi István, Eszéki István és Sz. Györgyi György, Dallyai Mihály uramék. Ezek a böcsületes személyek az secularis cura- torokkal edgyütt determinálják finaliter, elégséges-é ő kegyelme tisztinek épülelesen való végben vitelére avagy nem, addig pediglen az logicara járó iffiak ő kegyelmének minden leczkéjere, ugy mint az logicara és sidóra eljárjanak és tanitványihoz illendő böcsülettel hallgassák az ő kegyelme tanítását, alumniájok vesztése alatt.
Kívül más Mzzel: Deliberatum de Johanne Nadányi et Michaele Kováts.
(Teleki levéltár 2457.)
6.
1674. máj. 29. A nagy-enyedi tanulók újabb panasza Nadányira.
Isten kedves egészséggel folyó lelki és testi jókkal bővölködő hoszszú élettel álgya Kegyelmedet, nemzetes urunk.
Tekéntetes, nemzetes curator urunk, nyilván vagyon Kegyelmednél, Nadányi uram már sok üdőktől fogva mennyi utakat módokat elkövetett
1 A pontozott helyeken a papir ki van szakadva.
3 A papir ki van szakadva.
ADATTAR. 77
egész collegiumunknak, tanítóknak és tanulóknak becstelensegben való hozására: mely ő kegyelme igyekezetinek mely foganatja lett légyen, sokak előtt szivünk keserűségével emlegetjük. Mostan is ő kegyelme, ő kegyelmével való dolgunknak terminusa elközelgetvén, ujjabb mesterséget akar követni gyalázatunkra, hogy mint valami rósz rabjait hurczoljon, nagyobb böcstelenségben hozhasson; más több reánk neheztelő atyánk
fiainak is dagályoknak kiöntésére alkalmatosságot adhasson és spectacu- lomot csinálhasson; urunk ő nagysága parancsolatjával examenre t. n curator uraink deliberatuma ellen nagy küsebbségekre Fejérvárra akar vinni: mint ha itt t. n. curator uraink, tiszteletes tudós embereknek censurájából megértvén a dolgot, meg nem Ítélhetnék. Urunk ő nagysága parancsolatjának, ő nagysága után minden nevezetes gyámolinknak lel
künk kötelessége alatt tartozunk engedni; de mivel ő kegyelme nálunknál nagyobb ember lévén, azt hatalmasságoknak engedelméből, mint valami gonosztévőket üstökön fogva, merő boszszúságból ide s tova akar hurczolni, mi, nem azért mint ha vesztett perünknek szele rezzentette volna meg fülün
ket, készebbek leszünk, mivel a' nemes ország semmi kárt nem vall bennünk, hivatalunkat félben hadni, hogy semmint a Nadányi uram boszszús kíván
ságának engedni. Ezt penig gyanítottuk mind az Nadányi uram gyakor alájárásából, ki most is oda van udvarhoz, mind pedig most a Szakmári Péter uram, ki per imprudentiam találta kibeszélleni. Minek okáért kérjük Kegyelmedet alázatoson, mint t. n. curator urunkat, igyekezzék Kegyelmed az ő kegyelme e' mostani kívánságától származandó gyalázatunkat rólunk elfordítani. Mert okát, mért gyalázatoskodnánk, fáradván oda le, nem látjuk, hanem ha ő kegyelme itt lejendő tudós embereknek censurája után lett igaz ítélet felől kécscséges fogna lenni. Mely Kegyelmed atyai igyekezetit Kegyelmednek tisztünk s kötelességünk szerént mind cseleke
detünkkel, mind Kegyelmed nevének érdemes jó emlékezetben való hozá
sával edgyen edgyen meg igyekezzük szolgálni.
Datum in ill. coll. N.-Enyed anno 1674. die 29. Maji. K. K. V. V.
Az fejérvári Nagy-Enyéden letelepedett tanuló ifjúság.
Kivül: Nadányi uram ellen való supplicatio.
(Teleki-levéltár 2459. sz. a.)
7.
(Kelet nélkül). A nagy-enyedi tanuló ifjaság panaszlevele Bethlen János gondnokhoz Nadányi ellen.
Szolgálatunknak ajánlása után Istentül Kegyelmednek kívánunk virágzó jó egissiges életet, hozzátartozóival egyetemben szivünk szerint.
A' minapiban t. urunk, tött volt Kegyelmed ígéretet mi nekünk, hogy ha Isten Kegyelmedet Fejérvárra hozza, jó szível munkálódik abban, hogy attul a' gyalázatos oda le való meneteltül megszabadulván, dolgunk itthon igazittassék el. Mostan is azért alázatoson kérjük Kegyelmedet, ha minket közönségesen nem akar Kegyelmed szánni és tekinteni, akár csak a' mi tiszteletes professor urainknak eddigien sokszor közönsiges theat-
78 ADATTÁR.
rumokra való, olyan tudós emberekhez nem illő gyalázatos hurczoltatá- sokat és szivekben való kimondhatatlan keserüsigeket (melyeknek miá majd ugyan kedvek is alig vagyon immár ő kegyelmeknek a' körülettünk való forgolódásra) tekincse meg és mint fiának becsületire igyekező jó atya attul a gyalázatos utazástul szabadicson meg, hogy mi is, Uram, Kegyelmed felől mind éltiben Kegyelmednek jót mondhassunk, könyörög
vén Istennek Kegyelmed virágzó egissiginek megmaradásáért, holta után is peniglen mind Istennél emlékezetben legyenek a' Kegyelmed irgalmas cselekedetiért neve (Így) mind peniglen áldásban a következendő posteri- tasnál; hogy ha peniglen csakugyan el kelletik mennünk, mi azt is meg- cselekeszszük, jóllehet ott se szállásunk, se peniglen itelünk nem liszen (mivel az honnan várnánk, oda is az irgalmasságnak ajtaját az helytelen rósz vádak bezárlották): kiváltkipen ha két avagy három napok alatt ott detinealni fognak. De hiszen Isten gondot visel mi rólunk is s ezek
nek a zűrzavaroknak (melyek az ő csudálatos itéletibül már régtül fogván egész collegiomunkat nyomják), jó vigit adja, ha a' belénk esett tüz által való megemisztetisünket nem akarja. Ezek után Isten Kegyelmedet, t. urunk, éltesse jó egissigben a' közönsiges jónak előmozditására és a Jesus Christus országának előmenetelire rendeltetett scholáknak megmara
dásokra.
Fölül: Ad Johannem Betlen.
Alatta a czímzés: Spectabili ac generoso dominó Johanni Betlen, collegü N. Enyediensis curatori supremo munificentissimo, nobis dominó in aevum colendissimo,
(Teleki-levéltár, a 2461. számú levél hátlapjára írva.)
8.
(Kelet -nélkül). A nagy-enyedi tanuló ifjuság levele három kicsapott tarntlótársuk érdekében.
A Nagy-Enyedi collegiombéli egész ifjúságnak Kegyelmedhez, mint tekintetes urához és fautorához igen alázatos suplicatioja.
Tekintetes urunk, mostani keserves esetünkben erős bizodalmunk lévén a' Kegyelmed ecclesiákhoz és scholakhoz való istenes affectusában, kénszeritteténk Kegyelmedhez, mint tekintetes urunkhoz és istenes fauto- runkhoz folyamodni.
Igen alázatosan könyörgünk annakokáért Kegyelmednek, mint t. urunknak és istenes fautorunknak, hogy méltóztassék Kegyelmed, tekintetes Bánfi Sigmond uram és tekintetes Rhédei Ferencz uram előtt instálni, amaz három iffjak mellett (a' kiket a' collegiumból tekintetes és tiszteletes curator uraimék ő kegyelmek a' napokban közönséges deliberatom szerint kiigazitottanak),1 hogy ő kegyelmek méltóztassanak nyavalyások
nak condonálni s collegiomban való bemeneteleket ne differalni, a' minemű istenes gratiajokat tekintetes Bethlen János és Bethlen Miklós uramék ő kegyelmek is, sőt önnön maga tiszteletes Nadányi uram is, amazoknak alázatos megkövetésekre, nyavalyásoktól meg nem tagadták.
] A zárójel közé tett szöveg le van húzva.
ADATTÁR. 79
Annak felette ezen is Kegyelmednek leginkább esedezünk, hogy a mi kegyelmes urunk ő nagysága előtt is instáljon mellettünk közönsége
sen s mostan ellenünk felgerjedett haragját complacálja. Hogyha, tekin
tetes urunk és istenes fautorunk, Kegyelmed több istenes főrendekkel együtt ő nagyságát nem fogja engesztelni, félő, hogy igen megindult haragja szerint ne bánjék ő nagysága velünk.
Mely Kegyelmed hozzánk megmutatandó istenes indulatjáért min
denekben magunkat Kegyelmedhez, mint tekintetes urunkhoz és istenes fautorunkhoz háládatosaknak lenni megmutatjuk, Istenünk előtt esedezni, emberek előtt Kegyelmed felől jó emlékezettel lenni, semmi időben el nem mulatjuk. K. K. V. V.
Más kézzel: Steph. Zilahi, Steph. Martonfalvi, Joh. Rákosi, exules ex col- legio propter clar. Joh. Nadányi.
(Teleki-levéltár 24D8. SZ. a.)
9.
1693. nov. 9. Nadányi János levele Pápai Páriz Ferenczhez.
Szolgálatomat ajánlom Kegyelmednek, jó egésséges hosszú élettel álgya Isten Kegyelmedet kedvesivei eggyütt.
Kegyelmed levelét becsülettel elvettem; a mint megírtam Balkon Pál sógor uramnak, én az házat Telekiné asszonyomnak Kegyelmed irása szerint oda adom, eddig is, ha tudtam volna ő kegyelme akaratját, inkább akartam volna ő kegyelménél való létét; ha kell, a felső kertet is majorral ő kegyelme s gyermekei gondviselések alá vehetik, csakhogy a körülötte való építést kívánom, sövény, micsoda helyben állítását; ezen kívül ha a sindelyezésre, vagy m i1 derék munkájára mit költ ő kegyelme, hiszen fizetésébül kitudhatni. Kegyelmed énnékem eggyet nem külde maga mun
kájában, csak másoknál látom : másképen gondolkodtam volna Kegyelmed felől. Én ha Isten csendességet ad, magam is bemégyek két holnap alatt, akkor mindent ugy hagyok, ha lehet, hogy a sok rósz emberek miá ne búsuljak. Az asszonynak ő kegyelmének Kegyelmed alázatos szolgálatomat mondgya; ha ily nyomoruságink nem volnának ide ki, kit Kegyelmetek maga is hallott, másképen is örömest adnám s inkább ő kegyelmének, mint másnak. Már ha ő kegyelme mit fizet, az ő kegyelme jóakaratja.
Édes komám uram, Bánfi Pál uramé vagy Bánfi Gábor uram maradékijé (így) a tetétleni föld ide ki Szoboszló mellett, egy rósz Károlyi nevű debreczeni embernél van zálogban ezer forintban; ha az asszonynyal beszélhetne Kegyelmed, vagy annak hol lenne útja, vegye reá Kegyelmed, engedjék ő kegyelmek kiváltanom, hiszem én több jó akarattal lehetek még s atyafiú is volnék szegrül végrül; az a rósz semmire kellő ember
nél másként is méltóbb. Én bemegyek, ha Isten éltet, két hónap alatt, addég Kegyelmed tudósicson ez dolog felől: csak Balkon Pál sógor
1 Javítással, előbb mire állott.
so
ADATTÁR.uramnak kell küldeni a levelét, ő kegyelme nékem megküldi. Én most Jánosiban lakom. Isten tárcsa Kegyelmedet jó egésségben.
Datum Debreczen 1698. 9. Nov.
Kegyelmednek szolgáló komja Nadányi János m. propria.
P. S. Itt nagy sirás rivás van; Kegyelmed elhiszem hallotta: a földnek Berettyó Újfalutól fogva Székelyhidig, Váradig vala raboltatása.
Külczím: Tiszteles és tudós Pápai Ferencz uramnak, a N. Enyedi col- legiumban érdemes professornak etc. nékem jó akaró komám uramnak Enyeden.
(Teleki-levéltár, 2303. sz. a.)
K ö z l i : D R . D É Z S I L,
K A L Á S Z Á T A PANNONHALMI K É Z I R A T T Á R B Ó L . Első közlemény.
L e v e l e k G u z m i c s I z i d o r h o z . Kultsár István levelei Guzmicshoz,
1.
Édes barátom !
Már régen ki voltak készítve a Mappák: de nem akartam üresen Küldeni magokat. Különösen az volt czélom, hogy megkérjem Barátom Uramat valamelly afféle dolgozásra, melly az Aurorába, jöhessen. Ezt meg lehet tenni a nélkül, hogy a Szerzetes karacterek kitétessenek.
Dolgozni valami szépet és érzékenyt lehet a nélkül; hogy az egyházi minémiiségünkel összveütközzék. Melly szépeket irtt Denis.
Az a czélunk az Aurorában, hogy tanítson és gyönyörködtessen : de úgy, hogy a munkák eredetiek, 's ne német fordítások legyenek, mint a Zsebkönyvben. Továbbá azt óhajtjuk, hogy tiszta s érett magyar nyelven legyenek írva a darabok. Én az első kötetben eleget tettem a Benedictinusok helyett Füred és Tihan leírásával. Örvendenék, ha ezen példa felébresztené a Benedictinusokat akár topografika, akár historika, vagy poétika leírásokra.
Horváth Endrének darabját megelégedve olvassák. Tisztelem és arra kérem, hogy az 1823-ik Esztendei Almanákot se hagyja üresen.
Egy hónap múlva talán elkezdik nyomtatni: de ez még nem perempto- rius terminus. Egyszersmind arra is kérem Barátom Uramat, hogy tegye őtet figyelmetessé Homér fordítására. Szép nyereség a Literaturánkra nézve, illy nagy munkával ditsekedhetni. Melly tsak azon példák szerént is, mellyeket közlöttem, nem megvető fordítás. Mikor lesz megint olly bátor lelkű, 's tehetős Hazafi, aki majd illyen nagy munkára magát elszánja: Rari nantes in gurgite vasto.
Az országnak minden Rendéi most méltán a Sz. Benedek Szer
zetére vetik szemeiket és attól várják a' Poezisban 's folyó Ékesenszól- lásban, úgy a Magyar Históriában is azon szép munkákat, mellyek által magokat az egykori Jesuiták hazánkban megkedveltették. Erre tsak
ADATTÁR. 81
ugyan a' Benedictintisok legalkalmatossabbak lehetnek, mivel a Bibliotheca szerzésre módjok vagyon, és mivel Tanitók lévén, tanulhatnak is. Ez lenne a szerzetnek legnagyobb ditsősége, és kipótolhatná azon elmulasz
tást, mellyet eddig nem lehetett eléggé sajnálni.
Tumpacherre irt Versek nálam vannak. Nem adtam, nem is adhattam ki hoszszaságuk miatt. Felkeresem, 's viszszaküldöm.
Fő Tisztelendő Regens x apátur Urat alázatosan tisztelem, s arra kérem, hogy a' Humaniórákban már jól gyakorlott, nagy emlékezetű, s' tanulni szerető két ifjú embert küldjön le a' Vacaliókra, kiknek én szivesen szállást adnék, hogy itten Horváth István és Schvartner Márton Urakkal gyakrabban társalkodván, útmutatást vehessenek a' Historico D i p l o m a t i c a bővebb tanulásra. így tanította Fröhlich Prayt; igy volt Ruinart Mabillon mellett; igy maga Schvartner is Schlőzer és Gatterer tanitásaik után boldogult. Egy két szóval való útmutatás sok haszontalan tapogatásokat megelőzhet, mellyeken Horváthnak által kelle vergődni, mig a' mostani derék Historikus tactusra juthatott.
Méltóságos Fő Apátur Urnái mély tiszteletem jelentését kikérvén, vagyok Barátom Uramnak és a Szerzetnek2
Pesten, Febr. 28-ikán 1822.
igaz Barátja Kultsár.
2.
Édes Barátom!
Köszönöm mind a' Hegyről, mind a' Viz mellől irtt levelét.
Ferenczy mig Pestre vissza nem jött, azért neki ajánlást nem tehettem.
De, ha megjön is, őtet tsak a' fejér Márvány, nem pedig a' test színű érdekelheti; mert a' fejér eres már magában nem képeknek való. Ha mindazáltal ide jön, hol megtelepedni szándékozik, el nem múlatom őtet tudósítani; jó volna addig is valamelly Márványos által egy két kisded táblát megsimíttatni 's nekem beküldeni.
Nevetségre, vagy boszuságra ime egy új, tüneményt küldök, melly jobb és hathatósabb ész munkáját kívánatossá teszi. Jót akarunk mind
nyájan : de annyi felé tsapván, és illy gyenge erővel küszködvén, sem
mire sem megyünk. Határt kellene szabni a' Szabadságnak, és ennek korlátjai között Solidus Tudományokba kapnunk; mert Schlőzer nekem régen megmondotta: Ein Volk, welches nur Dichter hat, ist noch in ihrer Kindheit. — Hej ! mi nagyot tehetnétek Barátom, ha a' Histó
riára, Physikára, és Mathesisre, 's ezeknek kiterjedt ágaira adnátok magatokat!!
Fördéshez sok szerentsét.
Pesten, Aug. 3-ikán 1825.
Kultsár.
1 Horváth Pál tihanyi apát volt Nóvák Krizosztom főapát elöregedése miatt régens (kormányzó) apát Pannonhalmán.
2 Kultsár István a rend feloszlatása előtt maga is benczés növendék pap volt.
Irodalomtörténeti Közlemények. X. 6
82 ADATTÁR.
Vitkovics Mihály levele Guzmicshoz.
Tisztelt Barátom!
A' Ti, kiket szeretlek, társaságtoktúl el válván mind azon egyenes Barátságos szívességekre, és vig pillantásokra, mellyekbe olly igen akarva részesítettetek; utazásomban, haza jöttönben sokszor 's elevenen emlékez
tem vissza; s vágytam lelkemben azon gyönörű Tájra közétek vissza.
De Néktek ottan kell élnetek, nekem pedig itten. Hasztalan a sopánkodás ! Egy Ismét-meglátás egész tellyeségben megtölti az illy Vágyást, és ez is egy fő öröm az Életben.
Azt tudhadd, ha nem írnám is, hogy Pestre érkezvén, azonnal a' Prókátori zsolozsmához fogtam ; a' Ti üdvözlésteiteket elosztogatván azoknak, kiknek szóltak; ugy Leveleiteket is kézhez szolgáltatám.
A Kazinczynak szólló csak tegnapelőtt indult biztos alkalommal Széphalom felé. Szemere Pali igen köszöni a' Zircz-Emlékezetét, mellynek régi becsüllője.
Azután hozzá fogtam tellyesitéséhez azoknak, amikre kértetek.
A' mi a dalt illeti, azt oda alább olvashatjátok. A' »Die drei Jahr Hunderte«
Nevű könyvet, mellyet Endre kivánt megküldeni számára, felsültem annyibul, hogy ílly czim alatt többféle könyv látott német Napvilágot. Irt illyet Jénisch ; irt Eschen Mayer; és irt egy dramaturgista. A' két első tudós Munka; ez az utolsó egy drámában foglalt szatíra. Már most az a kérdés:
mellyiket kivánnja Endrének? szóllj vele,'sjegyezzétek ki, a mellyik tetszik.
Ugy tartom, hogy Eschen Mayerét akarná Endre, mert ez az Eposzról is szóll.
»Apulejus Tüköré« iránt megakarom szóllitani Sághyt; de ő eluta
zott Budárul bizonyos dolgaiban. Ha visszatér, fogok vele értekezni.
De térjünk megint vissza az előbbenire. A' mint vágytam Titeket Füredi utamban meglátogatni, ugy, a Prókátori környüallasok miatt aligha el nem maradok Füredrűl, és a' Titeket látástól. De él még a mi Istenünk, a' ki egybehoz Veletek. Addig is tiszteld a' Szent István diplomájának őrzőjét, érdemes öregteket. Tiszteld különösen Horváth Apáturt. Csókold a' Priort, a' Pincernarum Regalium Magistert, Kovátsot, * Imrét, és a' többi Szent atyákot. Legyetek jó Egészségben, és ha Pest felé tekintetek, emlékezzetek meg Te és Endre, hogy ott lakik, ki titeket szeret.
Pesten, Június 5-én 1824.
Vitkovics Mihály.
Hej Pajtás be nevetem a' világ bolondságát, Nem adnám éreite a Perzsi Majorságát.
Csendesen e>zem, iszom, senkivel nincsen perem.
Minden pásztor tár>am az én jó emberem.
Egy karaj kenyeremet, s egy darab szalonnámat, Ha meg eszem, félre váfíom a kucsmámat
A' gondok nem hervasztják mosolygó két orczámat, Fügyörézve szivom kis kurta pipámat.
Majd délre ha jól lakik a nyájam, haza megyek, Eg3' két dézsa tejet Perzsikémnek fejek.
1 Dr. Kovács Tamás, ki öt évvel utóbb, 1829-ben főapát lett.
