Az egészségturizmus fogalomrendszerének modellezése kiválasztott nyugat-dunántúli fürdõtelepülések mintáján keresztül

(1)

Printz-Markó Erzsébet–Albert Tóth Attila

Az egészségturizmus fogalomrendszerének modellezése kiválasztott

nyugat-dunántúli

fürdõtelepülések mintáján keresztül

Simulation of Health Tourism Concepts via a Sample of Spa Towns in Western Transdanubia

Összefoglalás

A tanulmány az egészségturizmus spektrumát vizsgálja, kiemelten kezeli a termál- és gyógyvízhez kötődő részét. A témához kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalmi áttekintés eredményeként létrejövő elméleti modellt teszteltük kiválasztott nyugat-du- nántúli fürdőtelepüléseken. A mintatelepülések vizsgálatakor az elérhető legfontosabb objektív adatokat értékeltük, megfigyeléseket végeztünk, szakmai mélyinterjúkat folytattunk a fürdőkben és szálláshelyeken. Korábbi nemzetközi és hazai elemzéseket áttanulmányozva feltételeztük, hogy a fürdőtelepüléseken a fürdőkomplexumok, a

Printz-Markó Erzsébet, tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, doktorje- lölt, Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola (printz-marko.erzsebet@sze.hu), Albert Tóth Attila, tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, doktorjelölt, Széchenyi István Egyetem, Regio- nális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola (albert.toth.attila@sze.hu)

(2)

gyógy-, wellness-szállodák és más szálláshelyek működése, fejlesztése egymásra kedve- ző szinergiahatást gyakorolnak. A kutatás igazolta feltevéseinket: a fürdőtelepülések szálláshelyei és fürdőkomplexumai hatással vannak egymás, valamint a település fej- lődési útjára.

Jour nal of Eco no mic Li te ra tu re (JEL) kódok: L83, O18

Kulcs sza vak: egészségturizmus rendszermodell, fürdőtelepülés, fürdőkomplexum, szálláshely

Summary

The study examines health tourism with special emphasis on spas. We tested the theory resulting from an overview of the international and Hungarian literature on selected spa towns in Western Transdanubia. The most important objective data available were evaluated and observations and deep interviews were made at the spas and accommodations. Having studied international and Hungarian analyses, we presumed that the operation and development of spa complexes, medicinal and wellness hotels and other accommodations at spa towns have beneficial synergies. The research proved our assumptions: the accommodations and spa complexes at spa towns affect each other as well as town development.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: L83, O18

Keywords: health tourism system model, spa town, spa complex, accommodation

Kutatási sarokpontok

A gyorsan változó, kifinomult fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás része az elmé- leti rendszerek aktualizálása. A magyarországi egészségturizmus keresletét és kínálatát a hazai adottságokon túlmenően nagymértékben alakítják a nemzetközi trendek is.

Ennek értelmében egyre inkább megfigyelhető az a holisztikus megközelítés, amely a test–lélek–szellem egységének beágyazódását jelenti a szolgáltatási és terminológiai modellekbe.

Az egészségturizmus összetett fogalom, mivel az egészségügy és a turizmus szolgál- tatásait ötvözi (Bywater, 1990; Porter et al., 2006; Kincses et al.; 2009; Molnár, 2011) valamint a test–lélek–szellem egyensúlyára törekszik (Dunn, 1959; Rátz, 2004; Albel−

Tokaji, 2006; Ruszinkó, 2006; Aquaprofit, 2007; Smith−Puczkó, 2010; Sziva, 2010; Mol- nár, 2011; Resiak-Urbanowicz és Printz-Markó, 2011; Michalkó, 2012; Kenney, 2015;

Printz-Markó et al., 2017). Ennek kapcsán fogalmazódott meg az igény az egyes elmé- leti modellek szintetizálására az igénybe vett egészségügyi és turisztikai szolgáltatások arányában, illetve a test–lélek–szellem egységének hangsúlyozásában az egészségtu- rizmus alkotóelemeire vonatkozóan. Rendszermodellünk tesztelésére vonatkozóan három olyan nyugat-dunántúli települést választottunk, amelyek fürdőlétesítménnyel

(3)

rendelkeznek. A vizsgálat a fürdők által kínált szolgáltatások egyfajta számbavételét jelenti. Amennyiben az egészségturizmus alszektorainak kínálati elemei döntő hányad- ban megjelennek a vizsgált létesítményekben, akkor feltételezhető, hogy a modell be- építhető a hazai egészségturizmus rendszerébe.

A vizsgálatba bevont fürdőtelepülések, -létesítmények kiválasztásának kritériumai

A kutatásba bevont helyszínek kiválasztását ötszűrős szempontrendszer mentén hatá- roztuk meg. Első tényezőként szerepelt, hogy az Országos egészségturizmus-fejlesztési stratégia (OES) szerinti három fő kategóriából (1. nemzetközi jelentőségű fürdőhelyek, történelmi, műemléki fürdők, gyógyhelyek; 2. országos és regionális jelentőségű turisztikai szolgáltatók; 3. helyi jelentőségű fürdők) egy-egy fürdőtípus képviseltetve legyen a mintában (Aquaprofit, 2007). Második befolyásoló elemnek számított, hogy az adott fürdőlétesítmény közvetlen összeköttetésben álljon egy szálláslehetőséggel. Ezt követ- te, hogy a fürdő egész éves nyitvatartással rendelkezzen. Negyedik kritériumként szerepelt, hogy kínálati skálája lefedje az egyes korosztályok igényeit, azaz többgenerációs fürdőként funkcionáljon az adott létesítmény. Ennél a szempontnál figyelembe vettük a Budai−Székács- és az Árpási-féle egészségturisztikai célcsoportokat: aktív fiatalok, szó- rakozást kereső fiatalok, egészségtudatos fiatalok, fiatal párok kisgyermekkel, családos középkorúak, egészségmegőrző középkorúak, egészségtudatos idősek, műtét utáni re- habilitációra szorulók, gyógyulni vágyó idősek, nagyszülők unokákkal (Budai−Székács, 2004; Árpási, 2012). Ötödik szempontként lényegesnek tartottuk, hogy az adott fürdőlé- tesítményt könnyen elérhessük személyes helyszínbejárás és tapasztalatgyűjtés céljából.

Mivel állandó lakhelyünk, Mosonmagyaróvár és Győr, illetve a nyugat-dunántúli régió kiemelkedő kínálattal, gazdasági mutatókkal rendelkezik, ezért irányított mintavéte- li helyszíneink a soron következők lettek: Lipóti Termál- és Élményfürdő;¹ bükfürdői Gyógy- és Élménycentrum,² valamint kehidakustányi Kehida Termál-, Gyógy- és Élmény- fürdő.³ A három fürdőhely főbb jellemzőit, ismertetőjegyeit a melléklet tartalmazza.

Az egészségturizmus meghatározása

A Turisztikai Szervezetek Nemzetközi Uniója⁴ 1973-as definíciója szerint az egészségtu- rizmus „…az ország természeti erőforrásait, de különösen a gyógyvizeket és az éghaj- lati adottságokat hasznosító egészségügyi létesítmények kiaknázása” (Smith−Puczkó 2010:19). Az Európai Fürdőszövetség⁵ szerint az egészségturizmus olyan üdülőterü- letekre történő pihentető utazást jelent, amely során egészségfejlesztő ajánlatokat és módszereket lehet igénybe venni például egy gyógyfürdőben vagy gyógyhelyen (Kirsch ner, 2005).

Az egészségturizmus magyar sajátosságokkal átitatott meghatározására 2005-ben, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) előkészítése során került sor. A definíció alapján az egészségturizmus a turizmusnak azon formáját jelenti, ahol a „turista utazásának fő mo- tivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás és/vagy a megelőzés, és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egész-

(4)

ségturisztikai szolgáltatás(oka)t” (Aquaprofit, 2007:9). Ennek értelmében az egészségtu- rizmus alappillérei a gyógyturizmus és wellnessturizmus (Rátz, 2004; Albel−Tokaji, 2006;

Ruszinkó, 2006; Michalkó, 2012). Smith−Puczkó (2010) megközelítésében az egészség- turizmus részei az alábbiak: szabadidő- és rekreációs turizmus, spaturizmus, thalassoturizmus, spirituális turizmus, holisztikus turizmus, jóga- és meditációs turizmus, munkához kapcsolódó wellness- és a gyógyturizmus két fő formája: sebészeti és terápiás gyógyturiz- mus. Az egészségturizmushoz kapcsolódó elméletek összegzését tartalmazza az 1. ábra.

1. ábra: Az egészségturizmus értelmezése

Turisztikai termék alrendszere

Gyógyturizmus Wellnessturizmus

Turisztikai termék EGÉSZSÉGTURIZMUS

Megvalósítás eszköze

Természetes gyógytényező Természeti adottság Motiváció

Prevenció, rekreáció, regeneráció,

terápia, rehabilitáció Test+lélek+szellem harmóniája

Forrás: Saját szerkesztés Resiak-Urbanowicz−Printz-Markó, 2011 alapján

Az 1. ábra „input-output” nézőpontból rendszerezi az egészségturizmust, mely szerint a motiváció és a megvalósításhoz szükséges természet alkotta erőforrások eredmé- nye. Ez az értelmezés nem tartalmazza a diszkrecionális jövedelmet, a szabadidőt és az ember alkotta erőforrásokat. Az ember alkotta mesterséges erőforrások is a meg- valósítás fontos eszközei, idetartoznak a termál- és gyógyfürdők, egyéb fürdőtípusok, illetve egészségügyi intézmények (Czeglédi, 1999), wellnesscentrumok, gyógyszállo- dák, wellness-szállodák (Voleszák, 2000), és minden további olyan egyéb létesítmény, amely az egészségturizmus vendégkörének igényeit kiszolgálja. A wellness-szállodák kialakulásának hátterében Michalkó szerint az áll, hogy a turizmus kiválóan felismer- te, „a test, a lélek és a szellem optimumának elérését időben és térben koncentráltan kell a vendég számára biztosítani” (Michalkó, 2012:180). A kifinomult fogyasztói igé- nyek kiszolgálásához elengedhetetlen a szakképzett emberi erőforrás. A turisták nö- vekvő tudatosságát és a szolgáltatók egyre nagyobb képzettségi igényét hangsúlyozza az Albel-féle spapiramis-rendszer (Albel−Tokaji, 2006). Formádi (2008) a gazdálko- dási, turisztikai és egészségügyi ismeretek, készségek meglétét hangsúlyozza. Matolcsy

(5)

(Szántó, 2009) úgy gondolja, hogy az oktatás révén tudja hazánk felvenni a versenyt az elsődleges konkurenseinkkel (például Ausztriával, Svájccal).

Az egészségturizmus néhány rendszermodellje

Az egészségturizmus fő kutatási problémája Bywater megközelítésében az, „hogy ez a szektor az egészségügyhöz vagy a turizmushoz tartozik, illetőleg, hogy a kettő ösz- szekapcsolható-e, s ha igen, milyen mértékben” (Bywater, 1990:52). Ezen kérdéskör megvilágítását segíti Porter és diákjai (2006), a budapesti Egészségügyi Stratégiai és Kutatóintézet (ESKI) (2009), valamint Molnár (2011) fogalomértelmezése, illetve az ezekre épülő saját rendszermodellünk.

Porter és diákjai (2006) az ázsiai térség egészségügy- és turizmuskeresletét és -kíná- latát vizsgálták a Thaiföld Egészségügyi Turizmus klaszterelemzésén keresztül. Rend- szermodelljük elsősorban a gyógy-/orvosi turizmushoz kapcsolódó kínálati elemeket tartalmazza. A skála egyik végpontja az egészségügyi, orvosi tevékenység kiszervezé- sét jelenti, itt megnyilvánul az egészségügyhöz tartozó szolgáltatások dominanciája.

Érezhető az egyes eljárások szintjéhez kapcsolódó komplexitás és rizikó mértékének erősödése, ezt támasztja alá, hogy a tartózkodás helyszíneként a szállodák mellett megjelennek a kórházak is. A skála másik végpontján a turizmushoz kapcsolódó szolgálta- tások vannak túlsúlyban: az utazási csomagok turizmusszolgáltatásai között, kiegészítő elemként, egészségmegőrző ajánlatokat is kialakítottak.

Az ESKI munkatársai (Kincses et al., 2009) az egészségügyi és a turizmusszolgál- tatások igénybevételének mértéke alapján elsőként jelenítik meg a hazai egészségtu- rizmus rendszerezésében az egészségügyi turizmust mint alszektort. Molnár (2011) megközelítésében az egészségturizmus két alkotóeleme a wellnessturizmus és a gyógy- turizmus, amelyet harmadik pillérként kiegészít az e kettő metszeteként létrejövő, 2008-tól dinamikusan fejlődő, németországi gyökerekkel rendelkező medical wellness irányzat (Aquaprofit, 2007; Smith−Puczkó, 2010).

Az egészségturizmus rendszermodellünk és annak tesztelése

A fenti rendszerek szintetizálásaként az egészségturizmust meghatározó két fő szolgál- tatást az igénybevételi arányukkal és a holisztikus szemlélet szerint a test–lélek–szellem harmóniáját figyelembe vevő turizmustípusokkal modelleztük a 2. ábrán. Egyben azt is illusztráltuk, hogy az egészségturizmus altermékei közül melyek vehetőek igénybe, illetve jelenthetnek lehetőséget a jövőben a vizsgált fürdők területén. Amennyiben a mintavételi helyszínek kínálata illeszkedik az elméleti modellünkhöz, akkor az alá- támasztja annak alkalmazhatóságát. A rendszerezett egészségturizmus-spektrum gyakorlati tesztelésének céljából bejártuk a kutatásba bevont helyszíneket, és feltérképez- tük szolgáltatási palettájukat. Az ábra méretarányosan érzékelteti az egészségügyi és turisztikai szolgáltatások igénybevételét, valamint a test–lélek–szellem dimenzióját az egészségturizmus típusainál.

(6)

Rendszermodellünk új tudományos hozzáadott értékét az adja, hogy az egészség- ügyi és turisztikai szolgáltatások igénybevételi aránya mellett (Bywater, 1990; Porter et al., 2006; ESKI, 2009; Molnár, 2011) egyértelmű és átlátható módon egyaránt súlyozza a test–lélek–szellem dimenzióját. Nemcsak a wellnessturizmusban, hanem a gyógytu- rizmusban is értelmezhető ez az egység, hiszen adott terápia sikeréhez a gyógyulásba vetett hit is hozzájárul.

Az egyes dimenziók értelmezéséhez tartozik, hogy a test dimenziójához kapcso- lódnak a fizikai cselekedeteink, a lélek dimenziójához az érzelmeink, a szellem di- menziójához pedig gondolkodásmódunk, hitrendszerünk. Ez utóbbi meghatározza az érzelmeinket, amelyek hatással vannak cselekedeteinkre. Betegségeink lelki gyöke- rekhez kapcsolódnak, ezért gyógyításukhoz, illetve egészségünk megőrzéséhez fontos ennek az egymásra épülő hármasságnak (test, lélek és szellem) a figyelembevétele.

Gondolkodásmódunk, hitrendszerünk befolyásolja érdeklődési körünket, amely po- zitív, illetve negatív érzéseket, információkat közvetít a testünk felé, esetünkben egy adott gyógykezeléshez vagy egészségmegőrző technikához kapcsolódóan. Ezek az ér- zéseink, megtapasztalásaink irányítják cselekedeteinket, itt az attitűdünket az adott egészségturisztikai szolgáltatás igénybevételéhez.

Az egészségturizmus meghatározásait elemezve megállapítható, hogy a két alszek- tor, a gyógy- és a wellnessturizmus (Rátz, 2004; Albel−Tokaji, 2006; Ruszinkó, 2006;

Michalkó, 2012) kínálata jelen van a mintavételi helyszíneken.

A gyógyturizmus spektrumát vizsgálva látható, hogy mindegyik fürdő minősített gyógyvízzel rendelkezik.⁶ Bükfürdőn társadalombiztosítási támogatással is igénybe ve- hetők a gyógykezelések, talán ezért is a három helyszín közül itt a legjelentősebb a gyógyvízre épülő gyógyturizmus. Kehidakustány esetében nem, azonban orvosi fel- ügyelet mellett kínálnak gyógykezeléseket (például súlyfürdőkezelés).

A reprodukciós és a thalassoturizmus érintőlegesen kapcsolódhatnak a vizsgált fürdőkhöz. A bükfürdői gyógyvíz összetételének köszönhetően kiválóan alkalmas kró- nikus nőgyógyászati és urológiai gyulladások kezelésére. Ennek értelmében támogat- hatja a reprodukciós turizmust, illetve annak előkészítési fázisát. A kutatási helyszínek esetében a thalassoturizmus elemzése erőltetettnek tűnhet, azonban ha figyelembe vesszük, hogy olyan kezelési eljárásokat is magában foglal, amelyekben tengervizet, tengeri algákat és a tenger sóját használják fel (Smith−Puczkó, 2010), akkor met- széspontot lehet felfedezni. A bükfürdői thermo spa kezelések során thermo spa al- gapakolás, illetve thermo spa tengeri sós pakolás vehető igénybe, a kehidakustányi iszappakolás a holt-tengeri fekete iszappal valósul meg. A Nemzetközi Fürdőszövetség⁷ értelmezésében és a Spafinder megközelítésében (Rátz, 2004) a fürdők a spák egyik típusát jelentik. Ebben a megközelítésben mindhárom mintavételi helyszín kapcsoló- dik a spaturizmushoz.

A gyógy- és wellnessturizmus metszéspontját jelenti a medical wellness (Aquaprofit, 2007; Smith−Puczkó, 2010). Ez Bükfürdő kínálatában fontos súlypont, hiszen külön medical wellness és medical fitness részleg működik a fürdő területén. Kehidakustány esetében az orvosi vizsgálathoz kötött eljárások, a fiatalító-szépségápolási kozmetikai programok részeként értelmezhető a medical wellness.

(7)

2. ábra: Egészségturizmus rendszermodellünk és annak tesztelése

Forrás: Saját kutatás alapján saját szerkesztés

Aktív mozgáshoz kapcsolódó programok révén mindhárom fürdő kínálatában megjelenik a fitness. Bükfürdő esetében külön ki kell emelni, hogy a medical wellness, medical fitness részleg kiépítéséig külön Fitpoint üzemelt, amely egyéni állapot-

(8)

felmérésekre és programajánlásokra adott lehetőséget. Ennek értelmében a selfness is mint kapcsolódási pont határozható meg. A vizsgált fürdők mindegyike rendelkezik élménymedencével és a wellnesshez kapcsolódó kínálattal.

Bükfürdő és Kehidakustány SZÉP-kártya-elfogadóhely. Ebből következően hozzá- járul a hazai lakosság, a munkavállalók egészségmegőrzéséhez. Tehát értelmezhető a kínálati palettán a worksite wellness.

A spirituális turizmus része a spaközpontok felkeresése (Magyar, 2008). Amennyi- ben a fürdőkre mint „nedves kolostorokra” tekintünk (Márai, 1943), akkor a mintavé- teli helyszínek mindegyike kapcsolódhat ezen turizmusfajtához. Itt fontos megemlíte- ni egy olyan nyugat-dunántúli fürdőt, amely nem szerepel a mintában, azonban már jelenleg is szoros kapcsolódási pontot képez a fürdőzés és a spiritualitás között. A lenti fürdő különlegességét az adja, hogy a fürdő területén található a Szent György Ener- giapark. Egyedi módon itt nem két, hanem három jótékony földsugárzású energiavo- nal találkozik össze. Tehát Lenti egyértelműen kapcsolódik a spirituális turizmushoz is. Az energiahelyek a testi-lelki fittség elérését segíthetik. A kehidakustányi fürdőléte- sítmény esetében lehetőség a holisztikus-, jóga és meditációs turizmus. A desztináció kínálatának, valamint egy szélesebb látókörnek köszönhetően kooperáció létesíthető a Zalaszántói Béke Sztúpával. Elképzelésünk szerint a Peace Run (Békefutás) vagy egyéb, elsősorban fizikai igénybevétellel járó programjaik záró, revitalizációs prog- rameleme lehet a termálvízben történő fürdőzés.

Mivel a mintaterületek többgenerációs fürdők, és egyszerre többféle fürdőkategó- riát is magukban foglalnak (gyógyfürdő, élményfürdő, wellnessfürdő, strandfürdő), ezért kínálatukban az egészségturizmushoz kapcsolódó alszektorok szolgáltatási elemei is fellelhetőek, illetve a keresleteknek megfelelően fejleszthetők. Tehát a kutatási hely- színek számos ponton kapcsolódnak a megfogalmazott egészségturizmus spektrumhoz.

A vizsgált fürdőtelepülések szálláshelyeinek értékelése A kutatásba vont három település szálláshelyeinek vizsgálata szoros összefüggésben van a fürdőlétesítményekkel, hiszen ezek a szálláshelyek, a turisztikai szuprastruktúra fontos elemeként, lehetővé teszik a vendégek hosszabb idejű tartózkodását, ezáltal a magasabb bevételtermelő képességet az adott településen. A viszonylag kisebb, alacsony állandó lakónépességű településeken a helyi lakosság és a regionális vonzás- körzetben élők, mint korlátozott potenciális vendégkör, hosszabb távon, fenntartható módon nem feltétlenül lenne elegendő a fürdők nyereséges működéséhez. A szállás- helyek biztosítják a lehetőséget, hogy a nagyobb távolságból érkező turisták a település fő vonzerejének számító fürdőben ne csak egy fürdőbelépőt, hanem komplex gyógyá- szati, egészségmegőrző, wellness szolgáltatáscsomagot vegyenek igénybe, akár a fürdő- komplexumban, akár a gyógy- vagy wellness-szállodákban vagy más kategóriájú szállás- helyeken. Az olyan fürdőkomplexumoknál, ahol a fürdő és a szálloda egymás mellett található, és közvetlen átjárási lehetőség van közöttük, ott a gyógyászati szolgáltatások egy részét sok esetben a fürdőben biztosítják a vendégeknek, és a szálloda épületé- ben ki sem építik a gyógyászati, wellness-szolgáltatások teljes vertikumát. Ez kölcsönös

(9)

előnyöket nyújthat a fürdőnek és a szálláshelynek, de elsősorban a vendégek számára előnyös, mert még a legkiválóbban felszerelt és kiépített gyógyszállodák sem mindig tudják azt a sokféle szolgáltatási lehetőséget biztosítani, ami egy fürdőkomplexumban rendelkezésre áll (Albert Tóth, 2011). A szálláshelyek munkahelyeket teremtenek a te- lepülés lakóinak, a fürdők vendégeinek a számát is növelhetik a saját vendégeik által, és a helyi adók vonatkozásában is bevételt jelenthetnek a települések számára.

A vizsgált három település szálláshelyi kapacitásait és struktúráját elemezve meg- állapítható, hogy Bük kiemelkedik a mezőnyből, ahol 18 szálláshelyen 1344 kiadható szoba található, míg Kehidakustányban 6 szálláshelyen 180 szoba, Lipóton 5 szálláshe- lyen 100 szoba várja a vendégeket. A büki szálláshelyek kínálata is a legváltozatosabb, 9 szállodából három minősített négycsillagos szálloda, két minősített gyógyszálloda (Danubius, Piroska) található a településen (ÁNTSZ, 2017a).

A gyógyszállodáknak már évszázados hagyományai vannak Magyarországon, külö- nösen a fürdőtelepüléseken, de manapság ezeknek a szállodáknak is alkalmazkodni kell a kereslethez, a vendégek folyamatosan változó igényeihez. A gyógyszállodákra hagyományosan jellemző balneoterápiás kezelések mellett már a prevenciós jellegű wellness-szolgáltatások nyújtása is fontossá vált. A wellness-szállodák egyre divatosab- bak mindenhol a világon, így nálunk is, amelyek elsősorban a megelőzésre és az él- ményre helyezik a hangsúlyt (Albert Tóth, 2016). Lényeges különbség a gyógy- és a wellness-szállodák között, hogy a wellness-szállodákban általában nincsen orvosi fel- ügyelet melletti kezelés, ez csak a minősített ötcsillagos wellness-szállodákban kötelező kritérium, de ilyen minősítésű szálloda nem található a három vizsgált településen.

Mindegyik településen működik panzió, üdülőház, és egyéb szálláshely kategóriába sorolható szálláshely, kempingek Bükön és Lipóton üzemelnek szezonális jelleggel.

Érdemes kiemelni, hogy Bükön még országos szinten is jelentős mennyiségű a ki- adható férőhelykapacitás, amely 5366 férőhelyet jelent, ennek kicsit több, mint tíz százaléka található Lipóton és Kehidakustányban, ahol 629, illetve 541 férőhely áll rendelkezésre. Az éves szobakapacitás kihasználtsága szintén Bükön a legmagasabb, 68%-os volt 2017-ben, míg ugyanez a mutató nem érte el az ötven százalékot Kehida- kustányban (49%) és Lipóton (46%) (KSH, 2017).

A kapacitási adatokból következően a vendégek és a vendégéjszakák száma is Bükön a legmagasabb, de az arányok is érdekesen alakultak az utóbbi tíz évben. A 3. ábrán a 2008 és 2017 közötti vendégéjszakaszámok láthatók, amelyből kitűnik, hogy Bükön a kapacitásarányoktól jelentősen eltérően, mintegy hússzorosa a vendégéjszakák szá- ma a Lipótihoz képest, szinte minden évben. A fejlődés viszont mindegyik településen szembetűnő. A 2008-as évhez képest, Bükön 38%-kal, Kehidakustányban 67%-kal, Lipó- ton 92%-kal sikerült növelni a vendégéjszakák számát 2017-ig. A külföldi és a belföldi vendégéjszakák aránya is eltérést mutat a három településen. A 2017-es évben Bükön 61/39%, Kehidakustányban 27/73%, Lipóton 38/62% volt a külföldi és a belföldi ven- dégéjszakák aránya (KSH, 2017). A büki külföldi vendégéjszakák számának magasabb aránya a nagyon jó minőségű szállodáknak, a szállodavállalatok nemzetközi értékesítési és marketingmunkájának, a külföldi piacokon évtizedek alatt sikeresen bevezetett turisztikai desztinációnak és a jól működő helyi TDM-szervezetnek is köszönhető.

(10)

3. ábra: Vendégéjszakák számának alakulása a vizsgált településeken, 2008 és 2017 között

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Bükfürdő 538 329 531 996 665 780 655 801 635 181 655 957 679 835 675 063 702 882 742 016 Kehidakustány 43 261 42 385 37 087 36 566 38 670 40 911 46 065 71 499 72 190 72 090 Lipót 20 807 18 317 15 240 14 765 16 167 15 532 30 289 40 742 40 268 39 836

0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 600 000 700 000 800 000

Forrás: Saját szerkesztés KSH-adatok alapján

A szállásdíjbevételek (4. ábra) tekintetében az arányok hasonlóak az előzőekhez képest, de részleteiben vizsgálva, a büki fölény már olyan mértékű, amit majd ké- sőbb az 5. ábra támaszt alá. A szállásdíjbevétel növekedés 62%-os volt Bükön, 56%-os Kehidakustányban és 126%-os Lipóton 2008 és 2017 között.

Érdekes képet mutat a Széchenyi Pihenőkártya használatának mértéke a szál- láshelyeken. A SZÉP-kártyával fizetett szállásdíjak aránya a belföldi forgalom 30%-a volt Bükön, 56%-a Kehidakustányban és mindössze 12%-a Lipóton 2017-ben (KSH, 2018). A vendégek tartózkodása után befizetett idegenforgalmi adó mértéke 269 millió Ft volt Bükön, 21,7 millió Ft Kehidakustányban és 13,7 millió Ft Lipóton 2016- ban. Ezek alapján Bük a 10. helyezést érte el a magyarországi települések között a beszedett idegenforgalmi adó mértékét illetően, míg Kehidakustány a 80., Lipót a 105. lett az országos listán (Magyar Államkincstár, 2018).⁸

A szállodaiparban használatos mutatószámok (5. ábra) alapján már közvetlenül összehasonlíthatóak az egyes települések mutatói, kiküszöbölve az eltérő kapacitá- sokból adódó arányokat. Jól látható, hogy az egy vendégre, az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak már nem Bükön a legmagasabbak, ugyanígy a REVPAR-mutató⁹ és a kiadott szobák átlagára is Lipóton a legkedvezőbb.

Ezek a mutatószámok utalnak arra, hogy a vizsgált településeken a legkisebb ka- pacitásokkal rendelkező és a legkevesebb vendégéjszakát realizáló Lipóton, a bevé- teli oldal tekintetében hatékonyabban üzemelnek a szálláshelyek. Magasabb átlagá- rakat tudnak elérni a kiadott szobáknál, amelyet ugyan az alacsonyabb foglaltsági mutató leront, de egy kivételével még így is megelőzi a másik két település mutató- számait.

(11)

4. ábra: Szállásdíjbevételek alakulása a vizsgált településeken, 2008 és 2017 között (M Ft)

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Bükfürdő 2742 2858 2966 2753 2991 3464 3939 3869 3965 4468

Kehidakustány 340 320 274 277 286 305 336 451 489 529

Lipót 160 134 131 131 132 133 202 355 369 363

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000

5. ábra: Bevétellel kapcsolatos hatékonysági mutatószámok a vizsgált települések kereskedelmi szálláshelyein 2017-ben (Ft)

Egy vendégre jutó szállásdíj

vendégéjszakáraEgy

jutó szállásdíj REVPAR-mutató Átlagár

Bükfürdő 5 095 6 022 9 068 13 345

Kehidakustány 7 866 7 346 8 505 17 356

Lipót 7 706 9 124 12 987 28 153

0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000

Az eredmények összegzése

A tanulmány eredményei hasznosíthatók az egészségturizmus elméleti rendszerezésé- hez, valamint gyakorlati összefüggések továbbgondolásához hozzájárulva, az egészség- turizmus hatékonyabb pozicionálásához. A megközelítésünkben rendszerezett egész- ségturizmus-spektrum emberközpontú, intellektuális, spirituális, mentális és fizikális

(12)

szempontból egyaránt újszerűen rendszerezi az egészségturizmus fogalmait. Egyfaj- ta visszacsatolást jelent a Dunn-féle wellnessfilozófiához (1959) a trendek (Kenney, 2015) figyelembevétele mellett.

Az egészségturizmus szektoraiban való elmélyülés, illetve a fürdővendégek fo- gyasztói magatartásának elemzése segítséget jelenthet a wellness-szállodák fürdőláto- gató vendégei részére nyújtott szolgáltatások kialakításában is (Happ, 2008). Hiszen fontos árbevétel-növelő hatással rendelkezhet a fürdő területén vagy vele közvetlen összeköttetésben álló, akár csak kisebb kapacitású wellness-szálloda is (Mundruczó–

Szennyessy, 2005). Mindez jól tükrözi az egészségturizmus üzletágához kapcsolódó szálláshelyfejlesztések és a további vonzerő- és szolgáltatásfejlesztések szinergiahatását (Mundruczó et al., 2010).

A fürdőtelepülések versenyképességi vizsgálatánál (Bakucz et al., 2016) megálla- pítják, hogy a minőségi szálláshelyek, szállodai beruházások hiánya lemaradáshoz ve- zethet, hátrányosan érintheti a településeket. A fürdőtelepülések szálláshelyei jelentős mértékben hozzájárulnak az adott település turizmusához, a fürdőkomplexumok sike- res működéséhez, a terület fejlődéséhez.

Bük kiemelkedik a három vizsgált település közül a vendégéjszakák számának és a bevételek mértékének tekintetében, de a relatív mutatószámok, a hatékonyságot mérő mutatók már Kehidakustány és Lipót eredményességét, sikerét is igazolják. Mindegyik te- lepülésen szükség van további összehangolt turisztikai fejlesztésekre a fenntartható fejlő- dés, a szezonalitás csökkentésével a kiegyensúlyozott négy évszakos turizmus érdekében.

Melléklet:

A kutatásba vont fürdőhelyek főbb jellemzői, ismertetőjegyei

Fürdõhely Bükfürdő:

Bükfürdõ Gyógy- és Élménycentrum

Kehidakustány:

Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdõ

Lipót:

Lipóti Termál- és Élmény- fürdõ & Camping****

Megye Vas Zala Győr-Moson-Sopron

Gyógyhely 1979 2016 nem

OES kategória nemzetközi országos és regionális helyi A víz jellemzõi alkáli-hidrogénes, magas

fluorid-, jodid- és vastartal- mú víz

kénes, kalcium-magnézi- um-hidrogén-karbonátos minősítésű víz

alacsony keménységű nát- rium-hidrogén-karbonátos fluoridos víz

Összes oldott anyag

15 000 mg/l 748 mg/l 1394 mg/l

Kútfúrás éve 1957 (1960) 1977 1968

A kút talpmély- sége

1282 m 192 m 2200 m

A kút vízhozama 9000 l/perc (1100 l/perc) 720 l/perc 1300 l/perc Hévízkútból fel-

törõ víz hõfoka

58 °C 49 °C 65 °C

(13)

Kehidakustány:

Lipót:

Gyógyvízzé minõsítés éve

1965 2002 2004

Gyógyvízjaval- latok

valamennyi mozgásszervi betegség, emésztőrend- szeri panaszok, keringési zavarok

magas vérnyomás, reu- matikus és mozgásszervi panaszok, idegrendszeri kórképek, bőrbetegségek kezelése, Bechterew-kór

kopásos ízületi és gerinc- betegségek, ízületi gyulla- dás kezelésére, valamint balesetek mozgásszervi szövődményeinél

Medencék 34 db medence 13 db medence 5 db medence

Csúszdák 6 db óriáscsúszda, 1 db gyermekcsúszda

3 db óriáscsúszda, 1 db gyermekcsúszda

6 db óriáscsúszda

További vizes szolgáltatások

vizes játékpark és vízi játé- kok, úszásoktatás

ivókúra (Csend szoba, gyógyfürdő), aromaolajos kádfürdő, babaúszás

vizes játékpark és vízi játékok

Szolgáltatások szaunavilág, szaunaszeán- szok, masszázs, reumatoló- giai szakrendelés, vendég- látás, fürdőshop, manikűr, pedikűr, játszószoba

szaunaoázis, szaunasze- ánszok, Csemete Kuckó, vendéglátás, rendezvény- szervezés/konferencia − hotel, szolárium, fodrászat, pedikűr, manikűr, kozmetikai szalon

finn szauna (belépőjegy árában), masszázs, vendég- látás, fürdőshop

Sportolási lehetõségek

úszás, strandröplabda úszás, szabadtéri sakk és lengőteke

úszás, strandröplabda, strandfoci, futball, tollas, pingpong

Programok ingyenes animációs programok, Minimax Családi Nap, Halmay Úszóverseny, Strandok Éjszakája, Ma- gyar Fürdőkultúra Napja

aquafitness, gyermek- animáció a Csemete Kuckóban

főszezonban minden szombaton és vasárnap műsorok és előadások a színpadon

Szállás a für- dõvel összekötve

igen, 1 db kemping:

166 beállóhely, 10 db hatszemélyes Aqua Camp mobil ház, 1 db ötszemé- lyes jurtasátor (a kemping vendégei ingyenesen igénybe vehetik a fürdőt), valamint 2 db szálloda (Hunguest Hotel Rép- ce***, Hunguest Hotel Répce Gold****)

igen, 1 db szálloda: Kehida Termál Hotel****(42 db szoba, konferenciaterem)

igen, 1 db kemping:

120 beállóhely, 15 db hatszemélyes mobil ház, 6 db kétszemélyes faház, 14 db négyszemélyes hálókocsi (a kemping vendégei ingyenesen igénybe vehetik a fürdőt)

SZÉP-kártya- elfogadóhely

igen igen nem

(14)

Kehidakustány:

Lipót:

Egyéb Magyarország második legnagyobb gyógyfürdője, Bük Thermal Natural Life termékcsalád, Szín5-ös kampány

Gyermekterápia (sérült központi idegrendszer kezelése: kehidai gyógyvíz + Pető-módszer konduktív pedagógia + családbarát környezet), csúszda hang- és fényeffektekkel

OnBike akció: –50% a kerékpárral érkezőknek 2012 óta

Fürdõk Nemzeti Tanúsító Véd- jegy minõsítés

van nincs nincs

Fürdõ vendégek szavazása (2015–)¹⁰

Az Év Fürdője 2017 (7. hely)

Az Év Fürdője 2016 (10. hely) Az Év Fürdője 2015 (12. hely)

Az Év Feltörekvő Fürdője 2015 (13. hely)

Forrás: Saját szerkesztés Aquaprofit, 2007, www.bukfurdo.hu/, Csapó, 2016, ÁNTSZ, 2017b; Géher et al., 2016, http://kehidatermal.hu/, Kiss−Nagy, 2003, http://lipotfurdo.hu/, /www.termalfurdo.hu, htt- ps://azevfurdoje.hu/2017-top15, www.furdoszovetseg.hu/vedjegy/, Szántó, 2018 alapján

Jegyzetek

1 Lipóti Termál- és Élményfürdő & Camping hivatalos honlapja: http://lipotfurdo.hu/.

2 Bükfürdő Gyógy- és Élménycentrum hivatalos honlapja: www.bukfurdo.hu/.

3 Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő hivatalos honlapja: http://kehidatermal.hu/.

4 Turisztikai Szervezetek Nemzetközi Uniója:International Union of Official Travel Organizations (IUOTO).

5 Európai Fürdőszövetség: European Spa Association (ESPA).

6 Fürdők Nemzeti Tanúsító Védjegy használatára vonatkozó jogosultsággal rendelkező fürdők. Magyar Fürdőszövetség, www.furdoszovetseg.hu/vedjegy/.

7 Nemzetközi Fürdőszövetség: International Spa Association (ISPA).

8 A szálláshelyeken a vendégek tartózkodása után fizetett idegenforgalmi adót tartalmazó országos listán a főváros nem egy településként szerepel, hanem a budapesti kerületek külön-külön találhatók. Ma- gyar Államkincstár, 2016-os adatok: Tartózkodás után fizetett idegenforgalmi adó önkormányzatonként, 2016-os éves beszámoló. (Igényelt adatok a Magyar Államkincstártól.)

9 REVPAR-mutató (Revenue per Available Room): egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel. A szobaárbe- vétel és a kiadható szobák számának (kapacitásának) hányadosa, illetve kiszámítható a szobafoglaltság

%-os mutatójának és az átlagárnak a szorzatával. Egy mutatóban jeleníti meg a foglaltság és az átlagár együttes hatását. Az egyik legfontosabb szállodai (szálláshelyi) mutatószám, amely utal az adott szállás- hely hatékonyságára, bevételtermelő képességére.

10 Eldőlt, melyik Az Év Fürdője 2015-ben. Háttérinformációk, érdekességek, www.termalfurdo.hu/sajto- kozlemeny/eldolt-melyik-az-ev-furdoje-2015-ben--hatterinformaciok-erdekessegek-11; Az Év Fürdője 2016 szavazás végeredménye, https://azevfurdoje.hu/top15; Az Év Fürdője 2017 szavazás végeredmé- nye, https://azevfurdoje.hu/2017-top15.

(15)

Felhasznált irodalom

Albel Andor − Tokaji Ferenc (2006): ALFÖLD SPA Gyógyítás és wellness a Dél-Alföld termálfürdőiben. Schneider Nyomda Kft., Gyula.

Albert Tóth Attila (2011): A magyar szállodaipar egészségturisztikai vonatkozásai. VI. KHEOPS Tudományos Kon- fe rencia tanulmánykötet, Mór, 379–388.

Albert Tóth, Attila (2016): The importance of Spa and Wellness Hotels in Leisure Destinations in Hungary.

International Leisure Review, Vol. 5, No. 2, 3–29.

ÁNTSZ (2017a): Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyszállókról. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, február 7., www.antsz.hu/felso_menu/ugyintezes/hatosagi_nyilvantartas/term- eszetes_gyogytenyezok_nyt/gyogyszallok.html?query=gy%C3%B3gysz%C3%A1ll%C3%B3.

ÁNTSZ (2017b): Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság törzskönyvi nyilvántartás, OTH által elis- mert gyógyvizek jegyzéke. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, http://efrirb.antsz.hu:7778/

ogyfi/gyogyviz.jsp.

Aquaprofit (2007): Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befekte- tési Rt., Budapest.

Árpási Zoltán (2012): Wellness turisztikai szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei a Dél-alföldi régióban. PhD-érteke- zés, Szent István Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Gödöllő.

Bakucz Márta – Tegzes Andrea (szerk.) (2016): Fürdőtelepülések versenyképességi vizsgálata néhány magyar és közép-európai régióban. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

Böjte Csaba (2013): A Fehér Szív Útja. Helikon Kiadó, Budapest.

Budai Zoltán – Székács Orsolya (2004): A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző cél- csoportok igényei szerint. In: Aubert Antal – Csapó János (szerk): Egészségturizmus. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 137−144.

Bywater, M. (1990): Spas and Health Resorts in the EC. EIU Travel and Tourism Analyst, No. 6, 52−67.

Czeglédi József (1999): A turizmus főbb termékei és szolgáltatásai. Külkereskedelmi Főiskola, Budapest.

Csapó Tamás (főszerk.) (2016): Bük Város monográfiája. Bük Város Önkormányzata, Bük.

Dunn, Halbert L. (1959): High-Level Wellness for Man and Society. American Journal of Public Health, Vol. 49, No. 6, 786–792.

Formádi Katalin (2008): Egészségturisztikai szakmák vizsgálata. Turizmus Bulletin, 11. évf., 4. sz., 34–45.

Géher Pál – Bender Tamás – Ákoshegyi György (2016): Magyarország gyógyfürdői és gyógyvizes termálfürdői.

Magyar Balneológiai Egyesület, Budapest.

Happ Éva (2008): Wellnesshotel vagy konferenciaszálloda? In: Értékőrzés és értékteremtés. XI. Apáczai Napok 2007, Konferenciakötet, Győr, 500−509.

Kincses Gyula – Borbás Ilona – Mihalicza Péter – Udvardy Enikő – Varga Eszter (2009): Az orvosi szolgáltatá- sokra alapuló egészségturizmus tendenciái. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), Budapest.

Kirschner, Christoph (2005): Glossar Europäischer Heilbäderverband. European Spas Association, Bad Hom- burg.

Kiss Veronika − Nagy Zoltán (szerk.) (2003): Magyar Fürdőalmanach. Magyar Fürdőszövetség, Országos Szé- chényi Könyvtár, Budapest.

Kenney, Patrick (2015): Wellness Tourism Taking the Vacation World by Storm. WRVO, 16 August, http://

wrvo.org/post/wellness-tourism-taking-vacation-world-storm#stream/0.

KSH (2017): Turizmus, vendéglátás / Tájékoztatási adatbázis / Szálláshely szolgáltatás adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGA.

Magyar Réka (2008): Spirituális turizmus I. A hit a legdrágább termék. Turizmus Trend, 1−2. sz., 12−14.

Márai Sándor (1943): Füves könyv. Révai Kiadó, Budapest (112: A fürdőzésről).

Michalkó Gábor (2012): Turizmológia. Elméleti Alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Molnár Csilla (2011): Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai, különös tekintettel Kelet-Magyarországra. PhD-érte- kezés, Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr.

Mundruczó Györgyné – Szennyessy Judit (2005): A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gaz- dasági hatásai. Turizmus Bulletin, 9. évf., 3. sz., 30−41.

(16)

Mundruczó Györgyné – Pulay Gyula – Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata. Állami Számvevőszék Kutató Intézete, Budapest.

Porter, Michael E. − Harryono, Monica − Huang, Yu-Feng Tom − Miyazawa, Koichi − Sethaput, Vijak (2006):

Thailand Medical Tourism Cluster. Harvard Business School. Microeconomics of Competitiveness, 5 May, www.isc.hbs.edu/resources/courses/moc-course-at-harvard/Documents/pdf/student-projects/Thai- land_Medical_Tourism_2006.pdf.

Printz-Markó Erzsébet (2016): Az egészségturizmus magyarországi rendszere a klaszterszerveződés összefüggésein keresztül. PhD-értekezés-tervezet, Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr.

Printz-Markó, Erzsébet – Darabos, Ferenc − Ivancsóné Horváth, Zsuzsa (2017): Dimensions of Wellness Tourism in Hungary. Knowledge Horizons – Economics, Vol. 9, No. 1, 24–35.

Rátz Tamara (2004): Zennis és Lomi Lomi, avagy Új trendek az egészségturizmusban. In: Aubert Antal − Csapó János (szerk.): Egészségturizmus. Főiskolai jegyzet, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 46−65.

Resiak-Urbanowicz, Marta − Printz-Markó, Erzsébet (2011): Vergleichsstudie der Gemeinsamkeiten und Unterschiede im Gesundheitstourismus von Polen und Ungarn. In: Kincs, ami van – Fókuszban az egész- ségturizmus. Konferenciakötet, Nyugat-magyarországi Egyetem, Győr, 104−120.

Ruszinkó Ádám (2006): Egészségturizmus I. Oktatási segédanyag a Heller Farkas Főiskola Egészségturizmus Szakirány hallgatói részére.

Smith, Melanie – Puczkó László (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Sziva Ivett (2010): Öntsünk tiszta vizet… Az egészségturizmus fogalmi lehatárolása és trendjeinek válogatott bibliográfiája. Turizmus Bulletin, 14. évf., 4. sz., 73−76.

Szántó Zoltán (2018): Magyar Fürdőszövetség – Az új elnök tervei. Turizmus.com, május 14., https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/magyar-furdoszovetseg-az-uj-elnok-tervei-1157617.

Szántó Zoltán (szerk.) (2009): Szezonnyitó egészségturisztikai konferencia. Merre tovább?. Turizmus Trend, No.

7−8., 34−36.

Voleszák Zoltán (2000): A turizmus és a vendéglátás alapjai I. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport számára, 11. évfolyam, Szociális Foglalkoztató, Sopron.