M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A
É R T E S Í T Ő J E .
A M. T. AKADÉMIA RENDELETÉBŐL
S Z E R K E S Z T I
A F Ő T I T К Á R .
T I Z E N N E G Y E D 1 K É V F O L Y A M .
B U D A P E S T .
N Y O M A T O T T A Z A T H E N A E U M R. T Á R S . N Y O M D Á J Á B A N . 1880.
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
É R T E S Í T Ő J E .
Első akadémiai ülés.
Ö s s z e s ü l é s . 1880. január 5-én.
Gróf L ő n y a y M e n y h é r t elnök úr elnöklése alatt.
1. A f ő t i t k á r b e m u t a t j a a gróf Teleki j u t a l o m r a decz. 31-ig beérkezett p á l y a - m ű v e k e t (vígjátékokat) ily rendben :
I. Osi vár. Yigjáték 5 felvonásban. Jeligéje : »Ősi joggal.«
II. Házassági három boldogság. Vígjáték 3 felvonásban. Jelige : »Hallgas l e á n y az anyád szavára.«;
III. Szegei szeggel. Y i g j á t é k 3 felvonásban. Jelige : »A ki m á s n a k vermet ás.«
IV. A műkedvelők. V í g j á t é k 3 felvonásban. Jelige : »Neveljetek anyákat.«
V. A mi nevelésünk. Vígjáték 4 felvonásban. Jelige : »Viel I r r t h u m und e i n Fünkclien W a h r h e i t . «
VI. Hölgy- vagy korhibák és női erények. V í g j á t é k 5 felvonásban. Jelige :
» F r a u e n s i n n ist wolil zu beugen
— Ist der Mann ein Mann u n d schlau — A b er n i c h t zu überzeugen :
Logik gibt's f ü r keine F r a u ; Sie k e n n t keine andren Schlüsse, Als K r ä m p f e , T h r ä n e n u n d Küsse.«
(Mirza-Scliaffy-Bodenstedt.) VII. Isten akarata. V i g j á t é k 3 felvonásban. Jelige :
»Művem nem épen n y e r n i jő, Magasról b u k n i is dicső.«
VIII. A tűr. V í g j á t é k 3 felvonásban. Jelige : »Fog.«
IX. Appuis Claudius. Szomorújáték 5 felvonásban. Jelige: »Sors bona, n i l aliud.«
X . Koppány. Traegoedia 5 felvonásban. Jelige :
» E m b e r hatalmával szegült az ég E r ő i ellen, meg n e m b u k n i a Istenre vallott volna.«
MAGY. T U D , A K A D É M I A . É R T E S Í T Ő . 1 8 8 0 . 1 . S Z . 1
XI. A házasság iskolája. Vígjáték 3 felvonásban. Jelige : T o u t comprendre c'est t o u t pardonner.«
X I I . A nagyon okos asszony. Vígjáték 4 felvonásban. Jelige: »Kis város.«
A p á l y a m ű v e k bírálatra az I. osztályhoz t é t e t n e k át ; jeligés leveleik pedig, közös boríték a l a t t , akadémiai és elnöki pecséttel lezárva, levéltári őrizet alá a d a t n a k .
2. U g y a n a z jelenti, h o g y a gróf Nádasdy Tamás-féle a l a p í t v á n y b ó l k i t ű z ö t t j u t a l o m r a , deczember 31-ig, a következő p á l y a m ű v e k (elbeszélő költemények) érkeztek :
I. Elbeszélő költészet. Jelige : »Vagy legyen erkölcs s igazság, Vagy veszszen el ez a világ.«
II. Bajusz László. Jelige : »A néppel és a népért.«
I I I . Márton vitéz. Jelige :
»Marczi én kedvellek téged,
Mert j ó h o n f i ú vagy s nagy a vitézséged, Kedvesebb t e n é k e d a Tisza vidéke, Mint t ü n d é r o r s z á g n a k m i n d e n ékessége ; S t a n u l h a t te tőled, szeretett vitézem, J ó hazafiságot az én m a g y a r népem.«
IV. Barátságból. Jelige : »Ez az Ilonka n e m t ü n d é r kisasszony, Szegény leáuy, n e m is királyi asszony.«
Л p á l y a m ű v e k bírálat v é g e t t az I. osztályhoz, jeligés leveleik pedig szabály- szerííleg lepecsételve az akadémiai levéltárba tétèîtrefc
3. U g y a n a z jelenti, hogy a Marczibányi a l a p í t v á n y b ó l kitűzött feladatra (a m a - g y a r kötőszók jelentése) két p á l y a m ű érkezett be.
I. A magyar kötőszói:. Jelige : »Sok kicsi s o k r a megy.«
II. Czím : a pályakérdés. Jelige: »Quantum potes, t a n t u m aude.«
A p á l y a m ű v e k az I. osztályhoz tétetnek át, jeligés leveleik az akadémiai levél- t á r b a n h e l y e z t e t n e k el.
4. U g y a n a z jelenti, hogy a S z t r o k a y - j u t a l o m r a (Az államszolgálat jogi t e r m é -
> v I ^ ^ ^ ^ ^ ^
I. Czím : a palyakïSrtfës.' Jelige : »Soha sem fogok egy fontos politikai állomást oly embernek adni, a kinek p o l i t i k a i elvei a k o r m á n y általános elveivel és i r á n y á v a l ellentétben á l l a n a k . « — W a s h i n g t o n .
II. Czím : a pályakérdés. Jelige : »Az ó h a j t o t t szabadság e m i n t a (Anglia) t a n ú - sága szerint csak ú g y keletkezhetik, h a minden n é p s a j á t közigazgatási jogát és s a j á t közigazgatási közegeit a folytonosság és igazság szellemében, a t á r s a d a l o m mai r e n d - jével összeegyezteti.« — Gneist —Takács.
A p á l y a m ű v e k , bírálat, végett, a II. osztályhoz tétetnek á t , lepecsételt jeligés
leveleik az a k a d é m i a i levéltárba t é t et n ed lë. — ^
5. U g y a n a z jelenti, hogy a Fáy-jut.alomra (A m ű v e l t á l l a m o k b a n fönnálló adó- rendszerek) egy p á l y a m u n k a versenyez :
I. Allamadó-rendszerek. Jelige :
»Adjátok meg az Istennek, a mi az Istené, A d j á t o k meg a k i r á l y n a k is, a m i a királyé, Dp, a király is a i l j a m e g a népnek, a mi a. népé !«
Krisztus.
â
A p á l y a m ű bírálat v é g e t t a II. o s z t á l y h o z tétetik át, jeligés levele az a k a d é m i a i levéltárban őriztetik meg.
6. U g y a n a z jelenti, h o g y a Lévay H e n r i k alapítványából k i t ű z ö t t m o n o g r a p h i a i pályakérdésre k é t p á l y a m ű érkezett.
I. Enyingi Török Bálint és kura. Jelige : »Vita ик r t u o r u m in memoria v i v o r u m posita est. — Cicero.
II. Szunyogszeghi Mayláth István. Jelige : »A végezet k i m o n d á , melyik g y ő z z ö n , melyik veszszen a két ü g y közül.« — Szalay : Magyarország t ö r t é n e t e . I. köt. 67. 1.
A két p á l y a m u n k a b í r á l a t végett а I I . osztályhoz t é t e t i k á t , jeligés l e v e l e i k a z akadémiai l e v é l t á r b a n helyeztetnek el.
7. U g y a n a z jelenti, h o g y a Lévay H e n r i k a l a p í t v á n y á b ó l kitűzött k é r d é s r e (Gabonánk kivitelét fenyegető veszélyek) egy p á l y a m u n k a é r k e z e t t be.
I. Adatok Magyarország gabona-kivitelének kérdéséhez. Jelige : »Valeat q u a n - t u m valere potest.«
A p á l y a m u n k a a I I . osztályhoz, jeligés levele az a k a d é m i a i levéltárba t é t e t i k . 8. U g y a n a z jelenti, h o g y a Vitéz-alapítványból k i t ű z ö t t természetrajzi pálya- kérdésre egy p á l y a m u n k a sem érkezett.
Tu d o m á s u l vétetik.
U g y a n a k k o r :
Az I. (nyelv és széptud.) osztály első ülése Z i c h y A n t a l t. t. helyettes elnöklése alatt.
10. T h e w r e w k E m i l I. t. b e m u t a t j a ós ismerteti Abel Jenőnek, mint v e n d é g n e k ,
»Magyarországi h u m a n i s t á k és Celtes K o n r á d tudós-társaságai« czimű é r t e k e z é s é t . Röviden így :
Magyarországi humanisták és Celtes Konrád tudós társaságai.
A X V I . század elején hazánkban állítólag virágzott tudós társasá- gokról azt szokták föltenni, hogy a budai, még Mátyás király uralkodása alatt keletkezett, és Celtesnek Bécsben székelő »Sodalitas L i t t e r a r i a Danubiana«-jával semmi összefüggésben sem állott, és hogy a »Sodalitas Septemcastrensis«, mely az erdélyi szászok közt alakult meg, eme bécsi társaság fiókja volt.
Szerző evvel szemben kimutatja, hogy a »Sodalitas Septemcastren- sis« soha sem létezett, és hogy a dunai tudós társaság, mely a bécsivel (a »Sodalitas Litteraria 13anubiana«-val) egy és ugyanazon t á r s a s á g volt, nem Mátyás király uralkodása alatt, hanem jóval később, 1497-ben lett alapítva Celtes K o n r á d által, mikor ez Bécsben való letelepedése előtt a budai udvarnál tartózkodó tudósokat meglátogatta. — A társaság czélja volt a tudományokat előmozdítani, s e czélját tudós összejövetelekkel, melyeket víg lakoma szokott befejezni, a humanismus szellemében írt művek közrebocsátása által iparkodott elérni. H a z á n k culturáján azonban épen semmit sem lendített, többek közt azért sem, mert a magyar tudósok
1 *
távol tartották magokat a társaságtól, melyben az udvari cancellaria cseh elemei játszották a főszerepet. Mikor ezek 1511. t á j á n hazánkat el- hagyták, a társulat is megszűnt.
A társulat Magyarországban tartózkodó tagjai voltak : Olmüczi Ágoston, Sclilechta János, Neid eck György, Piso Jakab, Balbus Jeromos királyi titkárok, Mibus Gyula udvari orvos, Vitéz J á n o s veszprémi és bécsi püspök s a társulat első eluöke, K r a u s s Bálint brassói tudós. — Szerző közli eme tudósok életrajzát, mely eddig csak nagyon hiányosan volt ismerve, [és függelékkép hozzácsatolja Celtes Konrádhoz intézett, mindeddig érdekes voltok daczára kiadatlan leveleiket.
Bírálatra a d a t i k .
11. Volf György 1. t. jelentést tesz a N y e l v e m l é k t á r újabb köteteiről.
Második akadémiai ülés.
A II. (Philos, tört. és társad, tud.) osztály első ülése 1880. január 12-én.
P a u 1 e r T i v a d a r r. t. osztályelnök elnöklése a l a t t .
13. Körösi József levelező t a g székfoglaló é r t e k e z é s é t t a r t j a : »A nemzetközi statisztika és a congressusok« czimű művével.
Szabályszerű t á r g y a l á s alá b o c s á t t a t i k .
14. Jakab Elek 1. t. »Kazinczy Gábor irodalmi h a t á s á r ó l « értekezik.
Miután felszólalás történt, h o g y a felolvasott é r t e k e z é s nem a I f . osztály köré- hez tartozik, a n n a k elhatározása, v á j j o n az értekezés h o l nyomatandó ki, az osztály- értekezletre és a kinevezendő b í r á l ó k r a bizatik.
Harmadik akadémiai ülés.
A III. osztály (Math, és természettud.) első ülése 1880. január 19-én
S z t о с z e к J ó z s e f r. t. elnöklése alatt.
16. Б . Eötvös Loránd 1. t. széket foglal »Adatok a z elect.ro-statisztlka elméle- téhez« czimű értekezéssel. Kivonata ez :
Megválasztatásáért — előzőleg — a következő szavakkal mond köszönetet :
I f j a n , komoly akarattal, de személyes érdem nélkül törekedtem
hazánk tudományos munkásságának terére lépni, s előttem minden ajtó
mintegy varázsszóra megnyílt, mindenütt baráti k a r o k r a találtam, melyek
első lépéseim támogatására ajánlkoztak. A szó, melynek ezt köszönhet-
5 tum, boldogált atyám neve volt, с név, mely legnagyobb öröklött kincsem s mely folyton a r r a int, hogy reá munka által érdemessé váljak.
Soha máskor nem éreztem ezt annyira, mint mikor a t. Akadémia I I I . osztálya levelező tagjául választott. E kitüntetést megérdemelni, arra magamat méltónak mutatni, éltem egyik legfőbb törekvése lesz.
Erdemetlenségem érzete soká visszatartott abban, hogy e tudomá- nyos testületben széket foglaljak ; mert ámbár megválasztatáson! óta többször voltam szerencsés e helyen értekezhetni, székfoglalóul valami készszel, egy kikerekitett egészszel kívántam volna föllépni. D e az idő múlt, s az idővel én is idősebb lettem, napról-napra meggyőződve arról, hogy a tudományban készek soha sem leszünk.
Kérem azért a tek. Akadémiát, legyen elnéző most is, midőn zöld asztala előtt széket foglalva, arra csak töredékeket hozhatok.
Előadó ezután benyújtá értekezését a lánczolatos elektromos sűrí- tőkről. Megállapítja azoknak átalános elméletét és alkalmazza azt a Franklin-féle telepre s a Jedlik-féle lánczolatos sűrítőkre ; végül a sűrí- tés egy nemét tárgyalja, melyet folytatólagos sűrítésnek nevez, s melyet mind nagy feszültségű elektromosságok előállítására, mind pedig kicsiny feszűltségüeknek mérésére alkalmasnak talál.
17. Konkoly Miklós 1. t. b e m u t a t j a az ó-gyallai csillagdában t e t t kővetkező t a n u l m á n y a i t : »a) J u p i t e r felületének megfigyelése 1879. őszén. Ъ) A m a g y a r k o r o n a területén megfigyelt m e t e o r o k radiatio p o n t j a i , levezetve az 1871 — 1878-ki megfigye- lésekből. c) Hullócsillagok megfigyelése a m a g y a r korona t e r ü l e t é n 1879-ben. V. rész.«
A rövid kivonatok igy szólnak :
I . A megfigyelések a bolygó felületére vonatkoznak, s az értekezés mellé 19 rajz is van 3 lapon mellékelve, nemkülönben 3 Mars kép is, melyek az évben nem mutatják a déli jeges sarkot.
I I . Az anyag, mely a 410 radians levezetéséhez használva lett, nem kevesebb, mint 2999 hullócsillag positiója, de ezek közül csakis 1641 vált be radians meghatározásra, s a többi részint mint sporadicus, részint mint rossz megfigyelés tekintendő. A radiansokból végre a legkisebb négyzetek elmélete szerint valószínűségi radiansok lettek bevezetve s ilyen a 41U radiansból 80 tűnt ki.
I I I . 1879-ben O-Gyallán, júl 25.,26. és 28-án, augusztus 11., 12., 13.
és 14-én, úgy november 13. és 14-én tétettek megfigyelések. A z összes ó-gyallai megfigyelések eredménye 449 hullócsillag kezdetének és vég- pontjának följegyzése. Selmeczbányán Schwarz t a n á r úr is 7 napon részt vett a megfigyelésekben, s azon idő alatt 91 hullócsillagot jegyzett föl, nemkülönben Gyulafehérvárott A r é d Jákó t a n á r úr szintén 4 megfigyelő napon 77 hullócsillagot figyelt meg. A positiók mind át lettek számítva az egyenlítői összrendezőkre. Az összes megfigyelés eredménye 617 hulló- csillagnak a följegyzése.
Az illető értekezések az előirt b í r á l a t r a adandók.
Negyedik akadémiai ülés.
Ö s s z e s ü l é s . 1880. január 20-án.
Gróf L ó il y a y M e n y h é r t elnök ú r elnöklése alatt.
19. Deák Farkas fölolvassa emlékbeszédét gróf Wass Sámuel 1879-ben elhunyt I. t a g fölött.
A III. osztály értekezései során kiadatik.
20. F ő t i t k á r bejelenti Schiffner Ferenc?, s z e n t p é t e r v á r i cs. k ö n y v t á r n o k n a k , az a k a d é m i a k ü l t a g j á n a k 1879. nov. 16-án bekövetkezett h a l á l á t .
Fájdalmas t u d o m á s u l vétetik, és az I, osztály f ö l h i v a t i k , hogy az emlékbeszéd- r ő l gondoskodjék.
21. Olvastatik a földmívelés-, i p a r - és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium á t i r a t a , melyhez csatolva átküldi a b e l g a kormány p á l y á z a t i hirdetését : a lapos és h o m o k o s tengeri p a r t o k o n fekvő k i k ö t ő k javításáról szóló m u n k á r a .
A III. osztályhoz tétetik át.
22. A II. osztály W e r t h e i m e r E d u á r d nagy-szebeni jogakadémiai t a n á r azon kérését, hogy ily c z i m ű értekezését »Tervezett négyes szövetség A u s z t r i a , Orosz-, F r a n c z i a - és Spanyolország k ö z t 1787—90« az osztály egyik ülésén személyesen föl- olvashassa, pártolólag terjeszti az összes ülés elé.
Az engedély m e g a d a t i k .
23. B e m u t a t t a t i k a dél-magyarországi történelmi és régészeti t á r s u l a t kérvénye, a z akadémiai k i a d v á n y o k n a k a t á r s u l a t k ö n y v t á r a részére megküldése t á r g y á b a n .
A könyvtári bizottság javaslata alapján e l h a t á r o z t a t i k , hogy a t á r s u l a t n a k a I I . osztály értekezései, továbbá a t ö r t é n e l m i és archaeologiai bizottság kiadványai f o g n a k megküldetni.
24. A nagyszebeni kir. j o g a k a d é m i a a statisztikai és nemzetgazdasági bizottság k i a d v á n y a i b ó l az első és második folyam megküldését kéri.
A kért kiadványok az intézet k ö n y v t á r a számára megküldetnek.
25. Olvastatik a k ö n y v t á r i b i z o t t s á g következő h a t á r o z a t a : A k ö n y v t á r i szabá- l y o k I I . részének 6. §-ában foglalt amaz intézkedés, mely szerint nem a k a d é m i a i tagok csak a könyvtári bizottság engedélyével k a p h a t n a k kölcsön könyveket, k i t e r j e s z t e t i k a k é z i r a t o k r a átalán ; — az i r o d a l o m t ö r t é n e t i érdekű ú j a b b k o r i levelezések fölhasználása p e d i g az irodalomtörténeti bizottság engedélyétől tétetik f ü g g ő v é .
Az összes ülés a bizottság e h a t á r o z a t á t h e l y b e n h a g y j a .
26. Az első cs. k. dunagőzhajózási t á r s a s á g forgalmi igazgatósága, az Akadémia t a g j a i n a k használatra egy állandó s z a b a d j e g y e t küld.
Köszönettel f o g a d t a t i k .
27. Főtitkár b e m u t a t j a az utolsó összes ülés óta b e é r k e z e t t ajándék-, csere- és k ö t e l e s könyvpéldányokat, továbbá az A k a d é m i a kiadásában azon idő óta megjelent m u n k á k a t ily renddel ;
Testületektől.
B o y a l Society. L o n d o n , a) P h i l o s o p h i c a l Transactions. "Vol. 168. ( E x t r a Vol.) Vol. 16 У. P. I. I I . Ь) T h e К . Society 3 0 - t h . N o v . 1878. c) P r o c e e d i n g s . No. 187 — 196.
d) C a t a l o g u e of Scientific papers. Vol. V I I I .
K ö n . Preuss. A k a d e m i e der Wiss. B e r l i n . M o n a t s b e r i c h t . 1879. S e p t e m b e r — O c t o b e r .
Académie I m p . des Sciences. S z . - P ó t e r v á r . B e p e r t o r i u m f ü r Meteorologie. VI.
В. 2. H e f t .
В. Microscopical Society. London. J o u r n a l . Vol. I I . No. 7.
Société В. de N u m i s m a t i q u e . B r ü s s z e l . Bevue Belge. 1880. 1. L i v r . Société des sciences pliys. et n a t . B o r d e a u x . Mémoires. 2. Sér. T o m . I I I . Société des Sciences N a t . et M a t h . Cherbourg, a) Mémoires. T o m . X X I . b) C a t a - logue de la b i b l i o t h è q u e . II. P a r t . 2. L i v r .
Société des Sciences de F i n l a n d e . Helsingfors. a) Observations M é t é o r o l o g i q u e s 1877. h) Öfversigt. X X I .
Société B. des Sciences. T h r o n d j e m . S k r i p t e r i det 19. A a r l i u n d r e d e . V I I I . B. 5. I I . N o r v é g kir. e g y e t e m . Christiania, o) F o r h a n d l i n g a r 1876. 1877. 1878. b) H e i - l a g r a m a n n a sogur. c) H o l s t : Om P o n c e l e t s Betydning. d) F o r t ö g n e l s e over F o r h a n d - l i n g a r . с) Begister 1868 —1877. / ) M o l l u s c a regionis arcticae Norvégiáé. r / ) B u g g e : B u n e I n s k r i f t e n . h) K j e r u l f : Om s t r a t i f l c a t i o n e n s spor.
Office of tlie A m e r . J o u r n a l . N e w H a v e n . T h e A m e r . J o u r n a l of Science. N o . 108. 109.
Kais. Akademie d e r Wiss. Bécs. a) D e n k s c h r i f t e n . P h i l o s . H i s t . Cl. X X V I I I . X X I X . В. b) D e n k s c h r i f t e n . M a t h e m . N a t u r w . Cl. X X X I X . В. с) A r c h i v . L V I I . В. 2.
II. Ii V I I I . В. 1. 2. H. d) F o n t e s r e r u m A u s t r i a c . II. A b t h . X L I . В. 1. 2. H . e) A l m a n a c h f ü r 1 8 7 9 . / ) S i t z u n g s b e r i c h t e . Pliilos. H i s t . Cl. XC. В. 1 — 2. 3. H . XCI. В. 1 . 2 . H. X C I I . В. 1. 2 — 3. H. X C I I I . В. 1—2. 3 - 4 . H . g) Begister zu den B ä n d e n 81—90. der Pliilos.
H i s t . Cl. 7i) S i t z u n g s b e r i c h t e der M a t h . N a t u r w i s s . Cl. I. A b t h . L X X V I I . B. 5. II.
L X X V I I I . B. 1. 2. 3 - 5 . H. II. A b t h . L X X V I I . B. 4—5. H. L X X V I I I . B. 1. 2. 3. 4 — 5 . H . L X X I X . B. 1. 2—3. H . III. A b t h . L X X V I I . B. 1 — 5. IL L X X V I I I . 1 - 5 . H. L X X I X . B. 1—2. 3—5.11. i) Anzeiger. 1879. N r . 24. 25. 26. 27. 7c) Inlialtsverzeicliniss z u m J a h r g . 1879.
К . k. Geolog. Beichsanstalt. Bécs. a) V e r h a n d l u n g e n . 1879. Nr. 14. b) J a h r b u c h X X I X . B. Nr. 4.
К . k. Statist. Central-Commission. Bécs. Ausweise über den a u s w ä r t i g e n H a n d e l d e r Oesterr.-Ungar. M o n a r c h i e . X X X I X . J a h r g . 2. A b t h .
K ö n . B ö h m i s c h e Gesellscli. der Wiss. P r á g a , a) A b h a n d l u n g e n . V. F o l g e . X V . B. V I . Folge. IX. B. b) S i t z u n g s b e r i c h t e . 1878. c) J a h r e s b e r i c h t . 1877. 78. 79.
Geschichtsverein. K l a g e n f u r t . Carintliia. 69-ster J a h r g a n g .
Erdélyi Múzeum-egylet. K o l o z s v á r . E r d é l y i M ú z e u m . VII. évfoly. 1. sz.
Kir. orvos-egylet. Budapest. É v k ö n y v 1879-ről.
Délmagyarorsz. t ö r t . és rég. t á r s u l a t . Temesvár. T ö r t é n e l m i és Bégészeti É r t e - sítő. V. évfoly. 4. f ű z . V I . évfoly. 1. f ü z .
Orsz. ш. kir. s t a t i s z t . h i v a t a l . B u d a p e s t . H i v a t a l o s jelentés a p á r i s i 1878. évi e g y e t e m e s kiállításról, 10. 11. 13. 13. 14. f ü z e t ,
A n g o l k o r m á n y . L o n d o n , a) B u d d h a Gay'a. b) A classified index of t h e S a n s k r i t Mss. i n t h e p a l a c e a t T a n j o n e . P . I. IE. c) Statistical A b s t r a c s f r o m 1863. t o 1877 ; f r o m
1866. t o 1877/8. d) A n n u a l s t a t e m e n t for 1878.
F r a n c z i a k o r m á n y . P á r i s . L e t t r e s du c a r d i n a l M a z a r i n . T o m . I I .
Olasz k o r m á n y . R ó m a . a) C a m e r a dei d e p u t a t i . N. 190 A. b) Arcliivio di Sta- tistica. A n . I V . F a s e . 3.
K e r e s k . és i p a r k a m a r a . B u d a p e s t . J e l e n t é s 1878-ról.
A p á t s á g . Zircz. N é v t á r 1880-ra.
U n i t á r i u s egyházi tanács. Kolozsvár. D á v i d F e r e n c z emléke.
I I . Magánosoktól.
D r . Stieda. D o r p á t . C. F r a n k e n h a u e s e r : U n t e r s u c h u n g e n über den B a u des T r a c l i e o — B r o n c h i a l — S c h l e i m h a u t .
L. R. L a n d a u . B u d a p e s t . S a m m l u n g k l e i n e r S c h r i f t e n .
T . W i e d e m a n n . Sz.-Pétervár. Z u m G e d ä c h t n i s s a n F . A. S c h i e f n e r . D r . Kovács Gyula. B u d a p e s t . Az i r ó i és m ű v é s z i t u l a j d o n j o g .
Dr. A. V a l c i c P e t r a v i e . B e l o v á r . B e i t r ä g e z u r medicinischen T a g e s f r a g e . Dr. W . L e i t n e r . L a h o r e . P r o c e e d i n g s of t h e A n j u m a n - i - P a n j a 6.
Arc. Scacchi. N á p o l y . R i c e r c h e cliimiche sulle i n c r u s t a z i o n i g i a l l e della lava Yesuviana del 1631.
M. Stossich, F i u m e a) Prospett-o della F a u n a del m a r e adriatico. b) A l c u n i cenni s o p r a il p r i m o s v i l u p p o delle S e r p u l e .
B a l o g h y I s t v á n . B u d a p e s t . N é p t a n í t ó k L a p j a . 1874 — 79. é v f o l y a m . Bogisich M i h á l y . B u d a p e s t . A keresztény e g y h á z ösi zenéje.
I I I . Köteles példányok.
A t h e n a e u m n y o m d á j a . B u d a p e s t , a) B e ö t h y : A m . nemzeti irodalom t ö r t é n e t i ismertetése. I. I I . köt. b) D o b n e r : A földadó-kataszter, c) F a r k a s : Généralisation d u l o g a r i t h m e , ci) M a g y a r Statist. É v k ö n y v . 1877. 7. 8. 9. f ü z . e) T á j é k o z ó . I I . k ö t . 3. 4.
5. 6. sz. / ) A K i s f a l u d y - T á r s a s á g É v l a p j a i . X I V . k ö t . g) Képes családi l a p o k . 1880.
1. 2. 3. 4. 5. füz. h) Greguss : T e r m é s z e t t a n . í) R é p á s s y : Olvasókönyv, fc) Margócsy : P r o t , e g y h á z i beszédek. VI. k ö t . I) K á r m á n : M a g y a r o l v a s ó k ö n y v . I I . B. irt) K e r é k - g y á r t ó és Czakó : M a g y a r olvasókönyv. I I . R. n) M a g y a r t a n ü g y . 1879. 5 — 6. 7—8.
f ü z . o) S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t n a p t á r a 1880-ra. p) Az A t h e n a e u m n a g y képes n a p t á r a 1880-ra. q) Tliome : Az ember, r) Alin : F r a n c z i a n y e l v t . II. folyam, s) Gazdasági zseb- n a p t á r 1880-ra- t) Századok. X I I I . évfoly. 8 — 9. 10. f ü z . «) S c h w a i g e r : A vajsavas b e n z y l a e t h e r r ő l . x) Simonyi : M a g y a r n}relvtan. y) U g y a n a z n é m e t ü l , г) Czobor : Az egyházi m ű v é s z e t e k h a z á n k b a n , j) G u r l t : Ú t m u t a t á s sebészi m ű t é t e k g y a k o r l á s á r a . v) Szabó : A l e g ú j a b b k o r t ö r t é n e t e . I . k ö t . 1. füz. w) Népiskolai f ü z e t e k . I. aa) Feszt : Geometria, bb) B e l k y : A t ö r v é n y s z é k i o r v o s t a n a l a p v o n a l a i , cc) C. Sallusti Crispi libri. dd) H á z i k ö n y v t á r . X X X I I . ее) Greguss A, : S h a k s p e r e p á l y á j a , ff) Asbótli : Új
Magyarország, r/y) Magyar g a z d á k É v k ö n y v e 1880. hh) Bolanden : A B e r t a l a n - é j . I. I I . k ö t . fí) Molnár : A t h l é t i k a i g y a k o r l a t o k .
M. k i r . e g y e t e m n y o m d á j a . Budapest, a) P h i l o l . Közlöny. I I I . évfoly. 9. 10.
fiiz. b) Acta r. Sc. Universitatis Budapestinensis a n n i 1879/80. Fase. I . c) A b u d a p e s t i m. k. tud. e g y e t e m tanrende 1879/80. t a n é v m á s o d i k felére, d) S c h w a r z : E l e m e n t e der P o l i t i k . 1. 3. L i e f , e) T o r k o s : M a g y a r nyelv és i r o d a l m i kézikönyv. I . I I . В . f ) Son- nenfeld : N é m e t nyelv és i r o d a l m i k é z i k ö n y v . I. I I . II. g) Sbornik. B r o j 2 3 — 2 7 .
W i g a n d F . К . n y o m d á j a . P o z s o n y , a) A m a g y a r i f j ú s á g k ö n y v e s h á z a . 13—18.
f ü z . b) Claudius : H u n d e r t Gebote, с) J ó k a i : B a b B á b y . 9. fűz. d) K a s t n e r : D e u t s c h e Sprachlehre. I. T h . é) Pulszky : É l e t e m és korom. / ) A m. kir. m i n i s z t é r i u m rendele- teinek g y ű j t e m é n y e . 1879. 3 f ű z . g) Andrássy : B e m e k költemények, h) D r i n é n a p l ó j a . i) K a l t e n b r u n n e r : Geschichten aus Oberösterreich, fc) G y a k o r l ó k ö n y v Schulz kisebb latin n y e l v t a n á h o z .
Bef. f ő i s k o l a n y o m d á j a . Kolozsvár, a) É v i jelentés Kolozsvár sz. k i r . város 1878. évi á l l a p o t á r ó l , b) K ö z h a s z n ú erdélyi képes n a p t á r 1880-ra. c) K ö z h a s z n ú n a g y - enyedi n a p t á r 1880-ra. d) M á t r a i : Az élet s z í n f a l a i és a színpad coulissai, e) Acta г.
Sc. U n i v e r s i t a t i s Claudiopolitanae a n n i 1878/9. F a s c . 3.
Kovács M i h á l y n y o m d á j a . Bozsnyó. A g y ű r ű .
T ó t h L á s z l ó n y o m d á j a . Kecskemét, a) P r o t e s t á n s pap. I. é v f o l y . 1. 2. 3. sz.
b) A n a g y s z a l o n t a i g y m n a s i u m É r t e s í t ő j e 1878/9-röl. c) A kecskeméti k. r. főgyinna- siuni É r t e s í t ő j e 1878/9-röl. d) A k e c s k e m é t i á l l a m i f ő r e á l t a n o d a É r t e s í t ő j e 1878/9-ről e) Oláh : Az orgona-építészet t ö r t é n e t e , f ) A k e c s k e m é t i jog- és á l l a m t u d o m á n y i kai- É v k ö n y v e 1878/9-ről. g) L o s o n c z y : Kesergő l a n t .
I V . Saját kiatlásbeli munkák.
a) É r t e s í t ő 1879. 7. 8. sz.
b) T e r m . É r t e k . IX. k . 20. 23. sz.
c) N y e l v t u d . Értek. V I I I . k ö t . 5. 6. sz.
d) T á r s a d . É r t e k . V. k ö t . 9. sz.
e) A r c h . Értesítő. X I I I . k ö t . 10. sz.
/ ) M a g y a r o r s z . rég. E m l é k e k . IV. köt. I. B.
g) T e m e s v á r i Telbárt é l e t e és munkái.
I. Igazgatósági ülés.
1880. fehr. I.
Gróf L ó n y a y M e n y h é r t akadémiai eltiök ú r elnöklése alatt.
1. Az Akadémia elnöke b e m u t a t j a a M. F ö l d h i t e l i n t é z e t levelét, a mely m e l l e t t az intézet, m i n t az Akadémia v a g y o n á n a k kezelője, m e g k ü l d i az A k a d é m i á n a k 1 8 7 9 . decz. 31-én l e z á r t számadásait, v a g y o n - m é r l e g é t , nyereség- és veszteség-számláját, a z a l a p í t v á n y o k j e l e n állását f ö l t ü n t e t ő k i m u t a t á s s a l .
A zárszámadások megvizsgálására gróf Cziráky J á n o s , gróf Erdődy S á n d o r és Sztoczek József igazgató tagok kérettek föl.
2. B e m u t a t t a t i k az akadémiai elnökségnek az 1880-ik évi költségvetésre v o n a t - kozó előterjesztése, mely i t t következik :
»Az 1879-iki költségvetést a zárszámadással egybevetve, a következő e r e d m é n y áll előttünk :
Az előirányzott 116,800 f r t h e l y e t t b e v é t e t e t t . 156,976 f r t 52 kr.
Levonva a bevételből az előirányzott . . . 116,800 forintot T ö b b bevétel . 40,176 f r t 52 kr.
Az 1879-re előirányzott kiadások összege . . 116,665 f r t A tényleges kiadások összege pedig . . . . 114,811 » 90 kr.
T e h á t kevesebb k i a d á s . 1853 f r t 10 kr.
A bevételnél a nayy többlet 40,176 f r t rendkívüli bevételekből származik.
H a g y o m á n y o k b ó l . . . . 794 f r t A d o m á n y o k b ó l 12,220 » Ú j a l a p í t v á n y o k k é p . . . 20,000 »
I g é n y b e nem vett tétel leírásából 551 f r t 25 kr folyt be. K ü l ö n - féle k a m a t o k és k a m a t h á t r a l é k o k is növelték a bevételt. E r e n d k í v ü l i bevételeknek köszönhetni, hogy az új építkezésekre 1874 —76-ban fölvett adósságból a múlt évi t ö r - lesztések u t á n még m e g m a r a d t 30,996 f r t 47 k r . most egyszerre törlesztethetett.
Ez adósság a m o n d o t t h á r o m év a l a t t m e n t . . . 144,330 frt 31 k r r a . E z összegből 1874-ben leíratott 40,300 f r t 98 kr.
1875-ben » 26,371 » — 1876-ban » 9,541 » 03 » 1877-ben » 3,214 » 67 » 1878-ban » 33,906 » 16 »
1879-ben » 30,996 » 47 » . 144,330 f r t 31 kr.
Az ú j építkezésekre fölvett adósság t e h á t teljesen törlesztve van.
M i n t h o g y azonban a M. Földhitelintézet a Széchenyi-szoboralapból, még a b é r - h á z építésekor kölcsönzött összeget is visszafizette : az Akadémia a nevezett intézet- nek még m i n d i g 46,312 f r t 82 k r r a l tartozik. F e n n á l l e m e l l e t t maiglan az Első M.
Ált. Biztosító Társulatnál, szintén még az első építkezés a l k a l m á v a l kölcsönvett 40,000 f r t n y i tartozás. E n n é l f o g v a e z ú t t a l is m e g ú j í t a n d ó az Igazgató-tanács határozata, h o g y a rendkívüli bevételek (kamathátralékok, ú j a d o m á n y o k , h a g y o m á n y o k stb.), v a l a m i n t a kiadásoknál n e t á n m e g t a k a r ' t a n d ó összegek, tőkésítés h e l y e t t , az Akadémia t a r t o z á - sainak törlesztésére fordíttassanak.
A m i a rendes bevételekre előirányzott összegeket illeti, csupán két megjegyzést kell tenni. Először, hogy a házbér a m u l t év folytán, évnegyedenkint csökkent. T ö b b helyiség, bolt és szállás üresen állott, s áll részben m a is ; egyes szállásoknál a h á z b é r t kellett a l á b b szállítani ; k é t lakó v é g r e h a j t á s a l a t t áll. Oly b a j o k , melyek m i a t t a h á z b é r u t á n i jövedelmet a j ö v ő évi költségvetésben szükségkép kevesebbre kellett elő- irányozni. A másik megjegyzés, hogy az Akadémiai-kör részéről a múlt évre előirt összeg az év kezdetén fizettetett ki.
A m i m á r a z 1880-iki költségvetést illeti, a b e v é t e l e k é s kiadások a követke- zőleg előirányozhatok.
IL
A M. T. A k a d é m i a költségvetése az 1880-ik é v r e :
A ) B e v é t e l e k .
I. A l a p í t v á n y o k k a m a t a i . . . . 20,633 frt.
IV. K ö n y v e k eladásából . . . . 4,000 »
V. Az a k a d . olvasó-körtől • • • • _ _ • 85,263 frt.
VI. Az á l l a m r é s z é r ő l :
a) T ö r t é n e l m i és i r o d a l o m t ö r t é n e t i források és e m l é k e k kiadására
és földolgozására . . . . 15,000 frt b) Történelmi m ű e m l é k e k k i a d á -
sára és f ö l d o l g o z á s á r a . . . 5,000 » c). Országos é r d e k ű t e r m é s z e t t u d o -
m á n y i k u t a t á s o k r a . . . . 5,000 »
d) A k ö n y v t á r g y a r a p í t á s á r a . . 5,000 » . 30,000 f r t . 1 15,263 f r t . B ) K i a d á s o k .
I. Személyes j á r a n d ó s á g o k :
a) Rendes t a g o k fizetése . . . 4,200 f r t b) F ő b b tisztviselők fizetése . . 6,210 » c) A többi » » . . 10,500 »
d) Szolgák fizetése és r u h á z a t a . 4,581 » . 25,491 f r t . II. Az összes A k a d é m i á t illető k i a d á s o k r a :
a) A l m a n a c h , É r t e s í t ő 2,000 f r t b) E é g i számlák kiegyenlítésére
utolsó részlet, 2,624 » . 4,624 f r t . I I I . Az I. o s z t á l y n a k o s z t á l y i és b i z o t t s á g i kiadásaira . 12,000 » IV. A II. osztálynak osztályi k i a d á s o k r a 4,000 » V. A I I I . » » » 5,800 » VI. A történelmi b i z o t t s á g kiadásaira, a z Akadémia a l a -
p í t á s a t ö r t é n e t é n e k k i a d á s á v a l 13,000 » V I I . Az a r c h a e o l o g i a i b i z o t t s á g n a k 5,000 » V I I I . A m a t h e m a t i k a i és t e r m é s z e t t u d o m á n y i bizottságnak 5,000 » I X . A k ö n y v k i a d ó b i z o t t s á g n a k . . . . . . 4,000 » X . A közgazdasági b i z o t t s á g n a k 2,000 » X I . J u t a l m a k r a 5,000 » X I I . A Budapesti S z e m l e segélyezése 2,200 » X I I I . Előfizetés a » L i t e r a r i s c h e B e r i c h t e « folyóiratra k ü l -
földi tagok s z á m á r a 1,200 » X I V . A k ö n y v t á r g y a r a p í t á s á r a és a k é z i r a t t á r rendezésére 5,000 »
X V . Az A k a d é m i a é p ü l e t e i n e k f e n t a r t á s á r a , fűtésre, vilá-
gításra, javításokra , 7,000 » Átvitel : "101,315 f r t ,
A t h o z a t : 101,315 f r t . XVI. Ügyvédi, irodai, postai és m á s vegyes k i a d á s o k r a , a
Széchenyi-érem költségeivel 3,500 » X V I I . Adó 3,685 » X V I I I . K a m a t o k :
a) A M. F ö l d h i t e l i n t é z e t n e k . 3,000 f r t t>) E. M. Á. Biztosító-Társulatnak 2,400 » c) Az A k a d é m i a által kezelt ala-
pok u t á n 1,200 » . 6,600 » Í15.100 f r t . Az előterjesztett költségvetés bevételei közt az A k a d é m i a saját jövedelmei, m i n t az a l a p í t v á n y o k és é r t é k p a p í r o k k a m a t a i , a M. Földhitelintézetnél bevételűi elő-
írt összegben vétettek föl a költségvetésbe. A h á z b é r a fennebb é r i n t e t t okokból keve- sebbre i r á n y o z t a t o t t elő.
Az állam által eddig a d o t t segélyösszegek bizton r e m é l h e t ő k ez évben is. Azon 5000 f r t o n kívül, mely m ű e m l é k e k kiadására v a n előirányozva, a többi összeg m i n d benfoglaltatik az országos költségvetésben. A z érintett 5000 í r t r a nézve is o k u n k v a n
hinni, h o g y azt a n. m. vallás- és közoktatábügyi miniszter ú r ez évre is utalványozza arcliaeologiai bizottságunk részére, t á r c z á j á n a k a műemlékek f e n t a r t á s á r a és k i a d á s á r a nyert dotatiójából. Ez i r á n t m á r ez igazgatósági ülésből fölterjesztés teendő.
A kiadások közt a személyes j á r a n d ó s á g o k cziméu f ö l v e t t összeg megfelel a valódi k i a d á s o k n a k , ha a közelebbi években e l h u n y t tagok fizetése, a jelen pénzügyi viszonyok közt, midőn az Akadémiát m é g a múltból is 86,312 f r t tartozás t e r h e l i , m e g t a k a r í t t a t i k . M i n t h o g y az Akadémia osztályainak és b i z o t t s á g a i n a k költségvetései, levonások n é l k ü l csak e föltétel alatt fedezhetők : nem lehet kétség, hogy az I g a z g a t ó - ság ez a l k a l o m m a l is m e g ú j í t j a e részben a közelebbi évek f o l y t á n hozott h a t á r o z a t á t .
Az összes Akadémiát illető kiadásokra (II.) meg kell jegyezni, hogy e czímet ez évbeu is t e r h e l i a múlt évekről fenmaradt fizetetlen számlák kiegyenlítése. E czélból 2624 f r t van fölvéve a költségvetésbe. T e k i n t e t t e l e rendkívüli k i a d á s r a is, szükséges, h o g y azon megszorító intézkedések, melyek az Evkönyvekre nézve már két évben h o z a t t a k , m o s t is f e n t a r t a s s a n a k , s az E v k ö n y v e k b e ez évben is c s a k a közülés t á r g y a i vétessenek föl.
Az Akadémia és az igazgatóság bizonyára most is ö r ö m m e l értesül azon k ö r ü l - ményről, h o g y a költségvetés czímei alatt az A k a d é m i a osztályainak ós bizottságainak összes k i v á n a t a i tekintetbe v é t e t h e t t e k és m e g t a l á l j á k fedezetüket.
Az I. osztály két költségvetést t e r j e s z t e t t az Igazgatóság elé : az osztály és a n y e l v t u d o m á n y i bizottság részéről. E két költségvetés egybefoglalva a következő.
1. A Corpus P o e t a r u m I I . és III. kötete befejezésére . . . 940 f r t 2. Értekezések kiadására 1,200 » 3. A nyelvtörténeti s z ó t á r r a 1,000 » 4. Aristophanes f o r d í t á s a nyomatására 700 » 5. A Codex Cumanus n y o m a t á s á r a 300 » H. A magyar-ugor szótár folytatására 687 » 7. A Nyelvemléktár f o l y t a t á s á r a 1,306 » Á t v i t e l : 6,133 f r t 7
Á t h o z a t : 6.133 f i t . 8. A n y e l v t u d o m á n y i bizottság r é s z é r e :
a) A bizottsági előadó díja . b) N y e l v t u d o m á n y i k ö z l e m é n y e k . c) Nyelvőr segélyezése
d) Philologiai Közlöny segélyezése
360 f r t 1,842 » 1,500 »
500 4,202 »
9. Az irodalomtörténeti b i z o t t s á g részére :
a) I r o d a l o m t ö r t é n e t i a d a t t á r . . . . 1,200 » b) I r o d a l o m t ö r t é n e t i m o n o g r a p l i i a . . 400 »
c.) A bizottsági előadó d í j a 400 » • 2,000 » Összesen 12,335 f r t . Ez összeg h e l y e t t k e r e k s z á m m a l 12,000 forint v é t e t e t t föl a költségvetésbe, megadva az osztálynak az osztályi és bizottsági kiadások tételei közt az á t r u h á z á s j o g á t . Megjegyzendő, hogy ez összegből az i r o d a l o m t ö r t é n e t i czélokra k é r t 2000 frt a t ö r t é n e l m i czélokra a d o t t 15,000 f r t n y i országos dotatióból fedeztetik.
A II. és III. osztálynak, osztályi kiadásokra, a k ó r t összegek i r á n y o z t a t n a k elő.
A III. osztály költségvetésében az É r t e k e z é s e k kiadására szükséges összegen fölül, mely 4500 f r t o t tesz, P e t z v a l r. tag »Egy forgatási gőzmozdítónak g y a k o r l a t i elmélete«
czimű m u n k á j á n a k kiadási költségei (1300 frt.) is b e n f o g l a l t a t n a k azon esetre, lia a b i r á l ó k kiadásra a j á n l j á k .
A bizottságok részére a m ú l t évben felvett összegek vannak ez é v r e is előírva.
A történelmi bizottság részére 13,000 f r t van előirányozva, azzal a megjegyzéssel, h o g y a Széchenyi-szobor leleplezésére megrendelt m u n k a , mely az A k a d é m i a megala- pításának történetét tárgyazza, szintén e bizottság költségvetésében t a l á l j a fedezetét.
Az érintett ünnepélyre e fölött emlék-érem veretése is el van h a t á r o z v a . E z okból e m e l t e t e t t a költségvetés XVI. (Vegyes kiadások) czíme 3500 f r t r a .
Az akadémiai épületek f e n t a r t á s á r a is nagyobb összeg (a tavalyi 6000 f r t helyett 7000) van fölvéve ; a többlet fedezésére szolgál azon rendkívüli kiadásoknak, a melye- ket a p a l o t á b a n és a bérházban, az idők rombolása következtében is szükségesekké vált javítások, átalakítások sat. igényelnek. E rendkívüli kiadások összegét 4992 f r t r a teszi a házgondnok. Az elnökség, fölhasználva az é r i n t e t t 1000 f r t o t a legsürgősebb teendők fedezésére, a nagyobb á t a l a k í t á s o k és j a v í t á s o k r a nézve szakértők véleményét я m á s mesterek a j á n l a t a i t is m e g h a l l g a t v a , nem m u l a s z t j a el kellő időben jelentést tenni, s az Igazgatóság e l h a t á r o z á s á t , e l ő t e r j e s z t e n d ő javaslataira kikérni.
Mellőzve a költségvetésnek é v e n k i n t ugyanazon összegben előforduló, úgyszól- v á n rendes czimeit, vagy azon czímeket, melyek, m i n t a j u t a l m a k és a d ó k czímei, a tudvalevő szükségletnek megfelelőleg v a n n a k előírva, csak az utolsó ( X V I I I . ) czímet illetőleg van még némi megjegyzésünk. Az Akadémia tartozásaiból u j a b b a n 30,996 f r t törlesztetvén, ez á l t a l a k a m a t t a r t o z á s kevesbedett. Azonban még az előirt összeg is leszállítható, lia az E. M. Á. Biztosító Társulatnak a 40,000 f r t n y i tartozás, a mely u t á n 6 % k a m a t j á r , fölmondatik, s az Akadémia összes tartozása a M. Földhitelinté- zetnél összpontosíttatik. Ez i n t é z e t ugyanis, tekintettel az alacsonyabb k a m a t l á b r a , késznek n y i l a t k o z o t t az Akadémia összes tartozása u t á n , a k a m a t o t 6 °/o-ról 5 ' | j % - r a szállítani le.
A b e m u t a t o t t költségvetés, m i n d e n egyes tételeire nézve, helyben h a g y a t v á n , a M. Földhitelintézetnek kiadatni, illető tételei és p o n t j a i pedig az osztályokkal és bízott-
и
ságokkai közöltetni rendeltetnek. E g y ú t t a l az elnökség előterjesztésében foglalt javas- latok is elfogadtatván, az elnökség a szükséges intézkedések megtételére fölkéretett.
3. B e m u t a t t a t i k az akadémiai ügyész jelentése az akadémiai alapítványok és hagyományok biztosítása, illetőleg befizetése iránt, a m ú l t évben t e t t intézkedések eredményéről.
E r r e nézve a következő h a t á r o z a t o k hozatnak :
a) Bencsik G y ö r g y ellen a h á t r a l é k o s kamatok b e h a j t á s a t á r g y á b a n nem indí- t a n d ó meg a per.
b) Néhai gróf E o r g á c h István és K á l m á n örököseik azon a j á n l a t a , h o g y a 3000 f o r i n t n y i alapítványi t ő k é t földtehermentesítósi k ö t v é n y e k b e n fizetik le : el nem fogadható.
c) Következő a l a p í t v á n y o k , m i n t behajtliatlanok, l e í r a t n a k :
<5) Seper Miklós h a g y a t é k á n a k egyharmad része.
f ) Gróf S z t á r a y Viktor a j á n l a t a 30 éven át é v e n k i n t fizetendő 15 f r t . d) Következő kétes h a g y o m á n y o k , m i n t b e h a j t l i a t l a n o k , töröltetnek :
« ) A n t u n o v i t s Béláé, mely a h a g y a t é k egy ötöd részéből állt volna.
(?) F o g a r a s y Jánosé, mely egy budapesti h á z b ó l állt.
f ) K u b i n y i Eerenczé 1000 f r t
«) Seeger Erigyesé 200 »
e) A főtitkári h i v a t a l utasíttatik, h o g y a Vitéz, P y r k e r László, Pongráoz J á n o s és Szodoray Elek-féle h a g y o m á n y o k r a vonatkozó előiratokat az Akadémia levéltárában keresse föl, és azok i r á n t T ó t h Lőrincz v o l t pénztárnok ú r t ó l k é r j e n fölvilágosítást.
4. Olvastatik gr. S z a p á r y Gyula m. k. pénzügyminiszter úrnak f. é. j a n u á r 23-án k e l t leirata, melyben az Akadémiát értesíti, hogy a néhai Marczibányi A n t a l á l t a l az A k a d é m i a javára t e t t a l a p í t v á n y á n a k az örökösök b i r t o k a i r a t ö r t é n t zálogjogi bekebe- lezése alkalmából, az A k a d é m i a t e r h é r e előírt 144 frt 121/« k r n y i bejegyzési illetéknek t ö r l é s é t elrendelte, m i v e l a kötelezvény szövegéből az derűi ki, hogy az ü g y l e t e t leg- f ö l j e b b alaki s z e m p o n t b ó l lehet kölcsönnek minősíteni, s hogy lényegében csak az a l a p í t v á n y biztosítása szándékoltatik eléretni.
Tudomásul v é t e t i k és az akadémiai ügyészszel közöltetik.
5. Olvastatik S t e i n b a c h István k i r . közjegyzőnek f. évi j a n u á r 12-én az Akadé- m i á h o z intézett i r a t a , m e l y b e n az A k a d é m i á t értesíti, hogy A m i z o n i Károly budapesti kereskedő, végrendeletében akkép intézkedett, hogy Deák Eerencz-útczai h á z a , jelen haszonélvezőjének h a l á l a u t á n , egy országos magyar nőnevelő intézetnek szolgáljon alapúi, és azon ó h a j t á s á t fejezte ki , h o g y ez intézet m i n d e n k o r tisztán m a g y a r j e l l e m ű és irányú legyen, fölkérvén az Akadémiát, hogy e szándék valósulása f ö l ö t t ő r k ö d j é k ; kijelenti t o v á b b á , liogy a m e n n y i b e n szándéka n e m teljesülhetne, az egész a l a p í t v á n y az Akadémia t u l a j d o n á b a m e g y át. A kir. k ö z j e g y z ő ezek u t á n fölkéri az Akadémiát, jelölje ki azt, a ki a h a g y a t é k i t á r g y a l á s n á l az Akadémiát képvi- selni f o g j a .
Az Igazgató-tanács az akadémiai elnök u r a t kéri föl, h o g y az A k a d é m i a igaz- g a t ó s á g á t képviselni szíveskedjék.
«) Aczél I s t v á n B. D u k a Miklós j j Igaz D á n i e l
525 f r t 700 » 200 »
a) Gróf G y u l a y S a m u cs. k. a l t á b o r n a g y n a k ö r ö k b e f o g a d o t t fiai n e m e s i r a n g r a e m e l t e t é s e a l k a l m á b ó l , 10,000 f r t n y i a l a p í t v á n y a , osztrák j á r a d é k k ö l c s ö n - k ö t v é n y e k b e n .
b) Amizoni K á r o l y 2000 f r t n y i h a g y o m á n y a .
c) N é m e t h M i h á l y egri k a n o n o k 100 f r t n y i h a g y o m á n y a . d) Blásovich A n t a l budapesti k e r e s k e d ő hagyomán3'a.
e) Gróf Z i c h y Á g o s t 150 f r t n y i a d o m á n y a , a B e g u l y - a l a p j a v á r a . T u d o m á s u l szolgál.
7. Olvastatik a b u d a p e s t i p l i i l h a r m o n i a i t á r s u l a t v á l a s z t m á n y á n a k f o l y a m o d á s a , m e l y b e n az Akadémia d í s z t e r m é t classicus zeneművek e l ő a d á s á r a á t e n g e d t e t n i k é r i , és a j á n l k o z i k , hogy e n n e k fejében valamely t u d o m á n y o s vagy i r o d a l m i czél j a v á r a bizo- n y o s összeget kész fizetni.
Az I g a z g a t ó - t a n á c s , m é l t á n y o l v a a p h i l h a r m o n i a i t á r s u l a t nemes f ö l a d a t a i t , e g y e l ő r e egy esztendőre megengedi, h o g y a társulat z e n e k a r i h a n g v e r s e n y e i t az A k a d é m i a dísztermében, a nappali ó r á k b a n , tarthassa ; a t á r s u l a t által fizetendő össze- g e t pedig a m a g y a r írói segélyegylet j a v á r a a j á n l j a föl.
8. Olvastatik a m a t h e m a t i k a i és t e r m é s z e t t u d . á l l a n d ó b i z o t t s á g n a k k é r e l m e , h o g y m i v e l a kitűzött, m u n k á l a t o k a z év végéig e l ő r e l á t h a t ó l a g n e m f o g n a k m i n d elkészülni, d o t a t i ó j á n a k a z o n része, m e l y ez évben nem f o g k i a d a t n i , a b i z o t t s á g r e n - delkezésére 1881-ben f ö n t a r t a s s é k .
Az I g a z g a t ó s á g megengedi, h o g y a bizottság j e l e n é v i d o t a t i ó j á n a k a z o n része, m e l y ez évben n e m f o g igénybe vétetni, a bizottságnak j ö v ő évre f ö n t a r t a s s é k .
9. Olvastatik a z akadémiai f ő k ö n y v t á r n o k i r a t a , melyben e l ő a d j a , hogy Mészáros János k ö n y v t á r i szolga, e l ő h a l a d o t t kora és betegeskedése m i a t t , a s z o l g á l a t r a teljesen a l k a l m a t l a n n á v á l t ; m i n é l f o g v a n y u g d í j a z t a t á s á t k é r i .
Mészáros J á n o s — t e k i n t e t t e l hosszú és h ű s z o l g á l a t á r a — teljes fizetésének m e g t a r t á s á v a l , n y u g d í j a z t a t i k .
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
É I i T E S T T Ó J E .
Ötödik akadémiai ïdés.
Az I. (nyelv és széptudományi) osztály második ülése.
1880. febr. 3-án.
P u l s z k y F e r e n c z t. t. osztály elnök elnöklése alatt.
29. (4.) Goldzilier Ignácz 1. t a g felolvassa ily czimii értekezését : »Az izlam épí- tészeti emlékei,kapcsolatban a m u l i a m e d á n világ-nézettel.« Kivonatban í g y :
Jelen értekezés, mely egy nem sokára megjelenendő tanulmánysorozat 5. fejezetét képezi, nem a maur építési stilus és művészet tárgyalásával foglalkozik. T á r g y a egy tapasztalat megmagyarázása, mely a kelet figyel- mes utazójának lépten-nyomon szemébe ötlik, hogy tudniillik sehol sem találkozunk oly sok templommal, romokkal egyáltalán, mint a muhame- dán, különösen arab tartományokban. Az értekezés e tünemény külső és belső okait törekszik felmutatni. Miután visszautasítá az angol Man- ning azon nézetét, hogy e romok mintegy tanujelei a keletiek vallásos kegyeletü felületességének, szerző az épen jelzett tünemény okait két cso- portban tárgyalja, szólván először technikai, azután psychologiai okairól.
Különösen a kairói mecsetek építési történetének eredeti kútforrásaiból azt m u t a t j a ki, mily felületes és komolyság nélküli volt az arab építészek irá- nya mind az anyagok megválasztásában mind pedig az arányokat tekintve ; különösen a Muajjad mecset építésének jegyzőkönyvére utal. melyből ez épület történetére és átalán az a r a b építés m ó d j á r a igen nevezetes követ- keztetések vonhatók. Az arabok nem voltak soha sem építészek ; még leg- szentebb épületjök, a mekkai kába helyreállításán is görög keresztyén mesterek dolgoztak. Meghódított tartományokban a legtöbb mecsetek régi keresztyén vagy pogány templomokból vett anyagokból építtettek.
A kairói Tulunmecsetben és az arab építészet egyéb bámult műremekein, görög építők Ízlését csodáljuk. Byzanczi építészek voltak azok is, kiknek Andalusia csodálatot ébresztő maur építési remekeit köszönjük. Az épít- mények hanyatlásának psychologiai okaira térvén át, szerző a muliamedán világnézet azon sajátosságait jelzi, melyek a hívők lelkében a fentartás
MAGYAR T U D . A K A I ) . É R T E S Í T Ő . 1 8 8 0 . 2 . S Z . 2
érdekét nem ébreszthetik. Első sorban a mubamedán világnézetnek in- kább a világ múlandóságát kiemelő irányára, mely épen Egyiptomban élénk ellentétben tűnik fel az ókori pogányműveltségnek az örökkévaló- ságra s az emlékfentartásra irányuló érzelme ellenében. Mig az ó-egyip- tomi műveltség, mely az örökkévalóságra irányult, oly emlékeket hozott létre, melyek évezredeket túléltek, addig a muhamedán világnézet, mely a mulandóságot hangsúlyozza, és melynek szemében egyedül Alláh mara- dandó, nem nevelt érzéket a conservdlás iránt. Ezzel összefügg a muha- medánok utilitaris érzelme is. A mi nem szolgál a mindennapi szükség- letnek, annak fentartása nem foglalkoztatja őket. Csak annyi é/téke van egy régi épületnek, a mennyi használhatóságot n y ú j t a jelen korban, a használatra nem alkalmast romlásnak engedik indulni. Felhozatnak his- tóriai mozzanatok is, melyek e tüneményeket elősegítették, különösen pedig azon kíméletlenség számos példája, melylyel az ellenfél (még maga a muhamedán is) az ellenség szent -épületeit pusztította háború esetén.
Mind e mozzanatok együttvéve n y ú j t j á k az izlám építkezési emlékei ro- mos állapotának magyarázatát.
B í r á l a t r a adatik.
30. (5.) Thewrewk Emil 1. t. b e m u t a t j a s főbb vonásaiban ismerteti d r . Kont, I g n á c z n a k , m i n t vendégnek ily czimű é r t e k e z é s é t : »Lessing m i n t philologus.« Ki- vonata ez :
Sok oldalról jellemezték már Lessinget, de munkásságának azon
irányát, melyből a többi mintegy foly, t. i. a philologiait még nem méltat-
ták eléggé. A jelen értekezés czélja tehát kimutatni azon hatást, melyet
Lessing az egész klassikai philologiára gyakorolt, fejtegetni mindazon ér-
tekezéseit, melyek a philologiára vonatkoznak s meghatározni, hogy meny-
nyiben módosították vagy javították a tudomány jelenlegi álláspontján e
tanulmányokat. Az értekezés két szempontból tekinti Lessinget mint phi-
lologust : először mint irodalomtörténészt, azután mint műtörténelmi ku-
tatót. Minthogy Lessing szaktudós nem volt, azért a philologia formális
oldalára nagyobb súlyt nem fektetett, hanem főtörekvése az volt, hogy az
ókori iratokban levő szellemet a német irodalomba átültesse, hogy e
mintákból vonja le az örökké igaz elveket. Dolgozatai főkép a r r a czéloz-
nak, hogy az egyes irodalmi fajok közt a szoros választó falat huzza, hogy
ezek által a theoriát megalapítva, gyakorlatilag is alkalmazza a szabályo-
kat, s hogy nemzetét ama nagy kincsekre figyelmeztesse, melyek a klassi-
kus ókor irataiban fönmaradtak. Az értekezés chronologiai rendben szól
az egyes dolgozatokról ; először a d r á m a körül t e t t kutatásait (Plautus,
Seneca, Sophokles) méltányolja, azután az epigrammról és meséről irt
theoriáit fejtegeti, s kimutatja azután, hogy mily mély aristotelesi tanul-
mányokon alapszik mindezek koronája, a hamburgi dramaturgia. E r r e
azon kisebb philologiai értekezéseit s bírálatait tárgyalja, a melyek az
egyes Írókra vetnek világot, ilyen H o r a t i u s védelme és Lange H o r a t i u s
fordításának bírálata. Teljesség kedveért az értekezés az összes philolo-
giai levelekre és töredékekre is kiterjed, minthogy e nagy szellem minden
egyes megjegyzése érdekes. Az értekezés második része a műtörténelmi
19 csoportot tárgyalja. I t t különösen Laocoouról szól bővebben a szerző, kiemeli a vezér-eszméket, s azon általános igazságokat, melyek mai napig is érvényesek ; kifejti, hogy kik foglalkoztak Lessing előtt már e kér- désekkel, s hogy mennyire jutottak. E r r e következik a Lessing és K l o t z közti vita támadásának oka s azon darabok megbeszélése, melyeket e vita előhozott, különösen a »Briefe antiquarischen Inhalts« főbb pontjai- nak méltatása és »Wie die Alten den Tod gebildet« cz. értekezésnek fej- tegetése; végül az apróbb műtörténelmi jegyzeteket és czikkeket tárgyalja.
Mint zárszó az értekezés egy tekintetet vet a philologia álláspontjára Lessing idejében, s azon nagy különbséget tünteti fel, mely az akkori phi- lologusok működése és Lessing úttörő dolgozatai közt létezik.
B í r á l a t r a adatik.
Hatodik akadémiai ülés.
A II. osztály (Philos, tört. és társad, tud.) második ülése.
1880. febr. 9.
P a u l e r T i v a d a r r. t. osztályelnök elnöklése alatt.
32. (4.) Torma Károly 1. t a g olvassa következő értekezését : »A limes dacicus ós római f e l i r a t s régiségtani közlemények.« A k i v o n a t így szól :
A királyhágón-túli részek rómaikori emlékeinek földirati tekintetben kétségkívül legfontosabbika ama feliratos fogadalmi-oltár, melyet értekező 1858-ban Alsó-Kosályban (Szolnok-Doboka megyében) lelt. A Corpus Inscriptionum L a t i n a r u m I I I . kötetének 827. száma alatt közölt felirat olvasása a következő: Deae [Nem\esi reg[in(ae)] Val(erius) Válen\tin\us b(ene)f(iciarius) co(n)s(idarla), \miles] le(gionis) XIII [g(eminae)]
Grordi(anae), aed[il(is)] col(oniae) nap(ocae), a (ntiquis) cens(ibus) subsi m])(eratore) dfomino) viol [a] co(n)s(ulibus) [qfnavitJ\ Samum cum reg(ione) \tr\aris val\lum i í
n(ostro) M. A[iitfonioJ] Gordi(ano) Augus\to et A X. [tó.]...
A K r . u. 239. évben I I I . Gordianus uralkodása a l a t t kelt feliratban a Samus — a mai Szamos vize — - s a vallum vagyis a sánczolat, árok, töltés neveztetnek meg, illetőleg az mondatik, hogy Valerius Yalentinus napocai aedilis a Samust vagyis átvitt értelemben e folyó mellékét a val- lumon túli regióval azaz előtartománynyal a régi adólajstromokba felvette, a mit mai szólásmóddal így fejezhetnénk ki : Valerius Valentinus Dacia e részének ú j adóösszeirását elkészítette, s hogy ezt teljesíthette, Nemesisnek egy ara votiva felajánlásával hálálta meg.
Mi volt természetesebb, mint hogy e felírat merőben ismeretlen val- lumát felkeresni és ha lehet megtalálni azok kötelességévé vált, a kik a királyhágón-túli részek rómaikori emlékeivel foglalkoznak. Ertekezőnek 1862-ben sikerűit a vallumot a Szilágyság és Erdély határán megtalálni
3*
s i r á n y á t kijelölni. Vizsgálatai eredményét az Évkönyvek X I . kötetének 2.da- r a b j á b a n tette közzé. H a t ismeretlen Castrum stativum helyfekvését — köz- t ü k a Dacia egy részének nevet a d o t t P o r olissumét — s aKis-Sebestől Tihóig vonúló vallum i r á n y á t jelölte ki e közleményben, melynek a l a p j á n Dacia addig merőben ismeretlen északnyugati részének rómaikori térképe össze- állítható lett. Értekező helyjelöléseit a kül- és belföldi szakirodalom he- lyeseknek találta, s h a b á r nem a vallum létezése, de az alsó-kosályi fel- i r a t n a k a censusra illetőleg anuak subsignalására vonatkozó kitételé mikép értelmezése iránt Mommsen a Corpus Inscriptionum L a t i n a r u m - b a n teljesen tisztába jönni nem t u d o t t : értekező meghatározásai Dacia e részének földiratára nézve értékesíttettek is.
Ujabb időben azonban O r t v a y Tivadar 1. t. »Dáczia és Moesia terü- letén« czímű közleményében értekező abbeli véleményét, hogy a kimuta- t o t t vallumot a rómaiak D a c i a limeseűl építették, vitatván azt állítja és kivánja bizonyítani, hogy e vallum nem római hanem b a r b a r mű, s.e véle- ményéhez csatlakozik Rómer r . t. is »Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie stb.« czím alatt megjelent művében.
Х е ш csupán ez okért, m e r t hisz a vallum római voltát annak ismé- telt bejárása nélkül is lehet vala értekezőnek védelmeznie s bizonyítania, de főleg a végett, hogy a vallum monograpliiáját teljesen biztos autopti- kus adatok a l a p j á n oly módon készíthesse el a mint az a caledoniai, bri- tanniai és germaniai limeseket illetőleg m á r rég megtörtént : a vallum pontos vizsgálatára szánta el m a g á t , s a valóban fáradságos m u n k á t 1879.
nyarán létesítette is.
A limesnek ugyanis Kis-Sebestől T i h ó i g terjedő mintegy 60 kilo- méternyi hosszú s a Meszes-hegyláncz gerinczén, folyton nagy erdőségeken á t vezető vonalából 19662 lépés-, vagyis mintegy 15 kilométernyit vizsgált meg s mért fel ; közvetlenül a vallum aggerén fekvő 25 propugnaculum r o m j a i t fedezte fel s n é h á n y b a n próbaásatást tétetett ; a vallummenti hadútak i r á n y á t meghatározta ; a limes északkeleti elkanyarodásáuál levő Porolissum óriási erődítvényeit tüzetesen megvizsgálta ; a Szilágyság leg- nagyobb részét elfoglalt regio transvallumot, melynek h a t á r a i t a Réz- és Bükk-hegység alkotta, kijelölhette ; a szilágy-nagyfalui tumulusokban va- lószínűleg a metanasta jazygek, Dacia északnyugati szomszédjai nyomaira lelt ; a limes környékén több b a r b á r k o r i t a n y á t constatált ; s e felett N a - poca s Porolissum környékét, illetőleg a g g e r é t átvizsgálva, D a c i a néhány érdekesebb pontján felirat- és régiségtani k u t a t á s o k a t tett.
Vizsgálatai eredményét egy terjedelmesebb monographiában állí- t o t t a össze, melyben a L i m e s Dacicust, i r á n y á t t. i. és szerkezetét nyom- ról-nyomra ismerteti s azt a caledoniai, britanniai és germaniai limessel hasonlítván össze, azokat az eltéréseket igyekszik kimutatni, melyek a da- ciai vallumot amazoktól megkülönböztetik ; a vallumot a tisza-dunamel- léki úgynevezett római sánczokkal valószínűleg összefüggésben levőnek m u t a t j a ki, s e vonalban jelöli meg D a c i a nyugati limesét, mely ekkép a D u n á t ó l a Xagy-Szamosig v o n u l t ; kifejteni törekszik, hogy Daciát, me- lyet T r a j a n u s a Dunától észak felé azért ékelt a barbárföldbe, hogy mint
21 hadászati alapból először Pannónia inferior határait északnak fel a Kár- pátokig, majd meg Daciáét keletnek Moldova felé kiterjeszthesse, ekkép szorítván északnak a római birodalom alkalmatlan barbár szomszédjait s adván az impérium e részének biztosabb határokat. De mert nagyszabású tervét utódai létesíteni nem tudták, a rómaiaknak Daciát, a mind nyugta- lanabbá vált szomszédok ellen nyugatról és keletről erős védvonallal kel- lett e beékelt, s így hadászatilag határhegyei daczára sem igen előnyös helyzetében megerősíteni, mely védvonal nyomait a duna-szamosi és a szé- kelyföldi vallumban lelhetni meg ; hogy Dacia nyugati vallumát, melyet valószínűleg már Antoninus Pius kezdett rakatni, hihetőleg a Severusok fejezték be tán épen Severus Alexander ; hogy a Dunának délre kanyaro- dásától, Yácz t á j á r ó l a Tiszáig vezető Csörszárokban, mely a Berettyó irányában a daciai limessel valószínűleg érintkezik, alighanem azt a vona- lat szemlélhetni, a meddig Trajanus terve szerint Dacia-Pannonia határai ki lettek volna térj esztendők, a mely esetben Dacia Pannónia inferior ke- leti közvetlen szomszédjává válik s északról mindkettő egyenesebb hatá- rokhoz j u t vala ; mindazt feltüntetni igyekszik, a mi Dacia limessel való megerősítését T r a j a n u s utódai alatt szükségkép követelte ; s végül több a limes mellékén lelt feliratos emléket s régiségtárgyat ismertet és a Sebes- váraljánál feküdt
C a s t r u més vicus nevét állapítja meg, mely Resculum viens Aficaenorum vagy Afigaenorum volt.
SzabáU'szerű elintézésre bocsáttatik.
33. (5.) Kautz G y u l a r. tag olvassa Weisz Béla ily c z i m ű értekezését : » A n e m z e t - g a z d a s á g t a n és módszere, egyúttal észrevételek a kutatások nehézségeiről a t á r s a d a l m i tudományokban.« K i v o n a t b a n így :
Az értekezés foglalkozik a tudományos k u t a t á s azon kérdéseivel
vájjon a nemzetgazdaságtanban az inductiv és deductiv módszernek mi-
lyen szerep j u t ? E kérdés megfejtésével különösen három bölcsész és socio-
log foglalkozott: Mill, Cairnes és Comte Ágoston. Miután jóformán csak
özek fejtették ki az egymással szemben álló legfontosabb érveket, értekező
ezek nézeteinek előadására és bírálatára szorítkozik. A mi mindenekelőtt
Millt illeti, okoskodása röviden a következő : A nemzetgazdaságtan
lényegileg abstrakt tudomány, módszere pedig aprioristicus. így értették
és tárgyalták legkitűnőbb gondolkozói. A nemzetgazdaságtan kénytelen
feltételekből és nem tényekből következtetni. Valamint a geometria oly
vonal fogalmából indul ki, melynek csak hossza van, úgy a nemzetgazda-
ságtan oly emberi lényekből, kik mindig úgy cselekednek, hogy a szük-
ségletek legnagyobb számát aphysikai megerőltetés legkisebb mennyiségével
érjék el. A nemzetgazdaságtan következtetései is tehát, mint a geometriáé,
csak in abstracto igazak, azaz bizonyos föltételek alatt. Hiába remélik,
hogy a társadalmi tudományokban az igazságot az annyira complex jelen-
ségekben, melyek vizsgálatán a természettudomány leghatályosabb eszkö-
zét, a kísérletet nem lehet alkalmazni, az inductiv módszer által lehessen
felfedezni. Cairnes elmélete következőkben foglalható össze : A nemzet-
gazdaságtan módszere a deductio, mert a jelenségek complex természetűek,
részekre nem bonthatók és kísérlet alá nem vethetők. De a nemzetgazda- ságtan! kutatás azon előny nyel bír, hogy ismerjük a gazdasági tevékenység végútját — mit a természettel szemben nélkülözünk, ez nagyon előmoz- dítja a kutatást. Míg a physikus kénytelen az okozatból az okra következ- tetni, addig a nemzetgazda következtethet az okokból az okozatokra.
Különben némileg a nemzetgazdaságtanban pótolható a kísérlet logikai eljárás által, melyben a föltételeket változtatjuk. Comte nézetei különö- sen a következők : A két tudományos módszer előnyei nagyon különbözők az egyes tudományokban, azonban kétségtelen, hogy minden kutatás az észleletből indul ki, és még ha a priori okoskodunk, világos, hogy az ál- talános elvek, melyek minket vezetnek, az észleletből származnak. A logi- kai tökély, melyre törekedni kell, abban áll, hogy egyik módszer által erő- sítsük meg azt, mit a másik által nyertünk. A sociologiában, tekintettel a tárgy nehézségeire, az összes módszereket kell alkalmazni, különös fontos- sággal bír a történeti módszer. Az inductiv módszert a nemzetgazdaság- tanban is lehet alkalmazni, mert a mi a kísérletet illeti, annak lénye- ges tulajdonsága nem abban áll, hogy tetszés szerint csoportosíttassanak a tényezők, hanem hogy általában változzanak. Az értekezés a deductiv iskola által az inductiv ellen felhozott érveket részletesen bírálván, Comte nézetét fogadja el, megtoldván különösen azon megjegyzéssel, hogy a mód- szer választása függ a tudomány állapotjától is. Mert a módszer alapté- tele az, hogy az ismeretesből induljunk ki ; ha az ismeretes egy általános elv, akkor a deductio alkalmazható ; ha egyes tények : az inductió. Miután pedig a nemzetgazdaságtan jelen stadiumában különösen a tények isme- rete nagyon szaporodott, korunkban leginkább az inductió alkalmazásától lehet első sorban a tudomány előbbrevitelét várni.
T ud o m á su l vétetik.
34. (6.) W e r t h e i m e r Ede, nagy-szebeni t a n á r m i n t vendég, olvassa következő ér- tekezését : »A négyes szövetség Ausztria-, Spanyol-, Franczia- és Oroszország közt 1787—1790. Adalék Ausztria keleti p o l i t i k á j á h o z a m ú l t században.*
Tudomásul vétetik.
Hetedik akadémiai ülés.
A I I I . (Mathem. és term, tud.) osztály második ülése.
1880. február 16.
S z t o c z e k J ó z s e f r. t. osztályelnök elnöklése alatt.
36. (4) Horváth Ignácz 1. t. - A víz sebességének változásáról a D u n a Thonet- u d v a r i keresztszelvényében« cz. értekezését olvassa. K i v o n a t a ez :
