Kovacsicsné Nagy Katalin: Bevezetés a kriminálinformatikába

(1)

SZEMLE

1257

tározása és definiciókatalógusokban való ki- adása 1975-ben indult meg. Azóta 20 tárgy- kör fogalmait tartalmazó kötet jelent meg, illetve van jelenleg előkészítés alatt. A nagy—

szabású munka lezárására —— a tervek sze—

rint —- 1982-ben kerül sor, s addig két jelen- tős feladatot kell még megoldani:

—a gazdasági szabályozók várható változására tekintettel a szükséges mértékig felül kell vizsgálni és módosítani kell az eddig kiadott fogalmi kataló-

gusok anyagát;

— ki kell dolgozni a további, még hátralevő tárgy- körök fogalmait.

A tervekben — az eddig megjelentetett ka- talógussorozat helyett — egy olyan összevont definíciókatalógus kidolgozása szerepel, amelyben a lapok cserélhetők, a változások.

a kiegészítések tehát egyszerűen megoldha—

tók, s amelyben a fogalmak azonosítása, a közöttük levő összefüggések kifejezése szám- jelrendszer útján történik (ezzel megoldható- vá válik többek között a rendszer számítógé—

pes kezelése is).

A Központi Statisztikai Hivatal területi igazgatóságai által végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai alapján nyújtotta be Botka Zol- tán, a Statisztikai Koordinációs Bizottság Tit- kárságánakavezetője ,,A statisztikai adatok megbízhatósága" című előterjesztést. Mivel az adatok pontosságának javítása érdekében tett erőfeszítések ellenére még mindig jelen- tős a téves adatokat közlő adatszolgáltatók

száma, az előterjesztés alapján a Bizottság

— többek között —- állást foglalt amellett,

hogy

-—-az igazgatási statisztikai tevékenységet végző szervek felügyeleti és ágazati jogkörben végrehaj—

tásra kerülő ellenőrzési programjukba iktassák be a statisztikai tevékenység ellenőrzését is. melynek ke- retében vizsgálják a statisztikai törvényben előírt kö- telezettségek teljesítését;

-— az ellenőrzések eredményeit többoldalúan cél- szerű hasznosítani; következetesen fel kell tárni a hibás adatközlés okát. a hibát vétő személyes fele- lősségét, és alkalmazni kell a jogszabályi előírások—

nak megfelelő felelősségre vonást;

—— az állami statisztika egységes rendszerébe tar- tozó adatgyűjtések határidőinek felülvizsgálata út- ján az elrendelők fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy 1. az adatszolgáltatók — végleges, ellenőr—

zött adatok hiányában -— ne kényszerüljenek előzetes adatok közlésére; 2. (: beküldési határidők megosz- lása időben lehetőleg arányosabb legyen, minél ke- vesebb kötelezettség terhelje a statisztikusokat az el- kerülhetetlenül jelentkező csúcsidőszakokban (példá- ul az egyszeri adatfelvételek végrehajtása -— ha le- hetséges —- ne az év, félév végére essék);

— a felügyeleti, illetve ágazati minisztériumok, or- szágos hatáskörű szervek. a Statisztikai Koordinációs Bizottság tagjai segítsék elő a statisztikusok erköl- csi és anyagi elismerését, a statisztikai munka meg-

becsülését. rangjának emelését;

—emelni kell a statisztikusok szakmai ismeretei- nek szinvonalát, és folyamatosan gyarapítani kell szakismeretüket. ezért 1. el kell érni, hogy a statisztikai munkát végzők a munkájuk végzéséhez szüksé- ges szakképzettséggel rendelkezzenek, 2. rendszeresíd teni kell az esetenkénti, egy-egy adatgyűjtést érintő .,beoktatások" gyakorlatát, illetve -— ahol ez még nem rendszeres — gondoskodni kell a bevezetéséről.

B. 2.

MAGYAR SZAKIRODALOM

KOVACSICSNÉ NAGY KATALIN:

BEVEZETÉS A KRIMlNÁLlNFORMATlKÁBA

Akadémiai Kiadó. Budapest. 1978. 300 old.

A kriminálinformatika — és ezen belül a kriminálstatisztika — jelentősége világszerte növekszik. A fejlett tőkés országok jelentős részében a bűnözés növekedése okoz gon- dot, és a növekvő bűnözés jelentős mérték- ben megnöveli a bűnözéssel, (: bűnüldözés- sel, a büntetőbíráskodással kapcsolatos, részben számszerűsíthető tudnivalók iránti igényeket. A szocialista országokban a bű- nözés általában nem vagy csak kis mérték- ben növekszik ugyan, de — amint ezt ha- zánkban is tapasztalhatjuk — bizonyos bűn- cselekményfajták jelentősége az idők folya—

mán megnő, új elkövetési módok bukkannak fel, átalakul a bűnözés struktúrája. Ezek a jelenségek arra utalnak. hogy a bűnözés kü- lönböző okok miatt szocialista viszonyok kö- zött is társadalmi probléma marad, és jelen- tősége bizonyos időkben meg is növekedhet.

Mindez elkerülhetetlenül szükségessé teszia bűnözés struktúrájának, trendjeinek ponto—

sabb vizsgálatára szolgáló módszerek kifej-

lesztését és alkalmazását, az előreszámítás (prognózis) lehetőségeinek megteremtését, és általában azoknak az adatoknak a sta—

tisztikai elemzését, amelyek a bűnözés tár- sadalmi—gazdasági okairól és összetevőiről nyújtanak ismereteket. A szerző nagy érde- me, hogy e kérdések fontosságát az elsők között ismerte fel hazánkban, és tudományos kutatómunkájának jó részét a kriminálinfor- ; matikának szentelte. Több mint másfél év- tizedes kutatásainak összefoglalója ez a könyv, amely sok hasznos, és bizonyos ré- szeiben úttörő módszertani vizsgálatot tar—

talmaz.

A mű három főrészre oszlik. az első kettő a demográfia és a statisztika módszereivel vizsgálja a bűnözés korstruktúráját, valamint időbeli alakulását és területi helyzetét. A harmadik rész a bűnüldözés modelljeit tár- gyalja. A továbbiakban a három főrészen belül emeljük ki azokat a sajátosságokat, amelyeket különösen figyelemreméltónak tar- tunk.

Az első részben a szerző felhívja a figyelmet a kor szerinti elemzés fontosságára, arra a meghatározó szerepre, amelyet a bű-

(2)

1 258

nözésben az életkor játszik. Ennek kapcsán hangsúlyozza a finomabb kor szerinti elem—

zés fontosságát, és több olyan mutató be- vezetését javasolja, amelyek a korstruktúra elmélyültebb elemzésére alkalmasak. Külö- nösen fontosak a bűnözés korgörbéinek vizs- gálatával kapcsolatos megállapításai. Szer- zőnek a korgörbék szélső értékeire, átlagai—

ra, szóródására, valamint aszimmetriájára vonatkozó érdekes megállapításai jó mód- szertani kiindulóalapot szolgáltatnak e kér—

déskör további. elmélyültebb vizsgálatára.A korstruktúra különböző paramétereiben. mu- tatóiban tapasztalható területi és időbeli változások elemzése nagymértékben hozzájá- rulhatnak a bűnözés szerkezeti változásai- nak, különbségeinek jobb megértéséhez.

A következő két fejezet részben összefügg egymással: a kriminalitási táblák a bűnözési prognózis készítésének is hasznos eszközei lehetnek. A szerző összefoglalja a kriminali- tási táblák számítása terén már a korábbi- akban is folytatott módszertani kutatásait.A kriminalitási tábla a halandósági tábla módszerén alapuló modell. de ennél bizonyos fokig bonyolultabb, tekintettel a több—

féle esélyre. Nagyon üdvözlendő. hogy a táblamódszer alkalmazására a halandósá- gon túlmenően különböző egyéb társadalmi jelenségek esetében is kísérlet történik, a módszer ugyanis haszonnal alkalmazható sok olyan folyamatra, amelyek a kor vagy az idő függvényében változnak. A bűnözés tipikusan ilyen jelenség, és amint a szerző fejtegeté- seiből is látszik, a táblamódszer alkalmazása nagyon hasznos elemzési eszköz. Hasznos részben azért, mert tisztított bűnözési muta- tókat ad. és azért is, mert a bűnözés ponto- sabb előrebecslését teszi lehetővé. A krimi- nalitási táblákból számítható tiszta mutatók az összbűnözés vagy egyes bűncselekmény—

fajták területi és időbeli összehasonlitására alkalmasak ugyan, de csak bizonyos fenn—

tartásokkal. A matematikailag tiszta muta- tókban ugyanis nyilvánvalóan nem jelentkez- nek a térben, de főleg az időben változó jogpolitikai, jogalkalmazásbeli különbségek.

Az ilyenfajta torzító hatásokat mindenképpen figyelembe kell venni.

A bűnözés előrebecslése természetesen egyike a legnehezebb társadalomstatisztikai módszertani problémáknak. A nehézségekkel a szerző bőven foglalkozik is, amikor a kü—

lönböző prognosztikai módszereket ismerteti. A kriminalitási tábla alapján végzett sa—

ját előreszámitásai arra utalnak, hogy a módszer az összbűnözés várható volumene tekintetében sokkal jobb becsléseket nyújt, mint a kor szerinti és különösen a bűntettek szerinti bontás esetében. Különösen ez utób—

bi esetben tapasztalható lényeges eltérés a becsült és a tényleges adatok között. ami mindenképpen arra utal, hogy az egyes bűn-

SZEM LE

cselekményfajták számának alakulására rendkívül sok, gyakran figyelembe sem vehe—

tő tényező hat. Ezek az összbűnözés előre—

becslése esetében bizonyos fokig semlegesí- tik egymást, kisebb és lényegükben eltérő in- díttatású bűncselekménycsoportok esetében azonban felerősödnek. A szerző véleményé- vel ellentétben véleményem szerint ez és nem annyira az esetleges latens bűnözés az oka a tényleges és a becsült adatok közötti

különbségeknek.

A könyv második része a bűnözés időbeli és területi vizsgálatára vonatkozó módszere- ket mutatja be. Ezek a trendfüggvény alkal—

mazása az idősorok elemzésére, az index—

módszer (érték— és volumentipusú indexek) bevezetése a kriminalitás különböző megkö- zelítéseinek mérésére, valamint a súlypont—

és a középpontszámítás statisztikai módsze- reinek alkalmazása a bűnözés területi vizs—

gálatára. A bűnözési idősorok trendfüggvé—

nyeinek lineáris transzformációjával foglalko—

zó fejezet érdekes és újszerű matematikai statisztikai kísérlet az egységes rendőrségi és ügyészségi, valamint a bírósági statisztikai rendszer idősorainak összehasonlítására.

A módszer lényege a két idősor trendfügg- vényeinek transzformálása oly módon, hogy az Y tengelyen levő értékek különbségeit nyújtással vagy éppen zsugorítással küszö- böli ki. az X tengelyen pedig a két idősor értékeinek időbeli eltolódását korrigálja.

részben az adatok eltolásával, részben az Y tengely esetében már alkalmazott nyújtá—

si, illetőleg zsugoritási módszerrel. Az elem—

zéseket az összes közvádas bűncselekmény- re és több, viszonylag gyakran előforduló főcsoportra, illetőleg bűncselekményre végzi el. A szellemes módszerrel a két statisztikai rendszer formailag közelíthető és összeha- sonlítható. Hangsúlyozzuk itt a ,,formai" jel- zőt, mert a két rendszer lényegi különbségei miatt további kutatást érdemelne az ilyen összehasonlítás lényegi célja és értelme.

Ebben a részben a bűnözési indexek mód- szertanában is találhatunk új megállapításo—

kat. A szerző különösen sokat foglalkozik a súlyozás kérdéseivel, ez egyébként a bűnö- zési indexek számításának alapvető problé- mája, és a kriminálstatisztikai szakirodalom- ban meglehetősen eltérő elképzelésekkel ta—

lálkozhatunk a súlyrendszer meghatározására tett kísérletek során. A könyv szerzője a kiszabott büntetési tételekre építi fel a súly—

rendszert és szellemes módszert dolgoz ki a mellékbüntetések, valamint a visszaeső bű- nözés hatásának figyelembevételére. A súly- rendszer empirikus módon, tehát a bíróság által kiszabott büntetési tételek alapján tör- ténő kialakításával lényegében egyetérthe- tünk, de talán szükségesnek tűnt volna e módszer jogosultságának részletesebb indok—

lása. A szakirodalom ugyanis több más

(3)

SZEMLE

1259

módszert is ajánl, így a teoretikus, a szub- jektív (elsősorban a Sellin—Wolfgang-féle) súlyozás módszereit. sőt újabban olyan ér—

dekes kísérletekkel is találkozhatunk, amelyek a teoretikus és az empirikus módszer ötvözésén alapulnak. Meggondolandónak tartom ezenkívül a visszaesés tényének súly—

növelő hatását az empirikus súlyozási mód- szer esetében, mert a bíróság ezt a büntetés kiszabásánál már eleve figyelembe veszi.

A szerző fontos elméleti hozzájárulása a súlyozási problémakörhöz a súlysorozatok analízise. olyan súlysorozatok típusainak a kidolgozása, amelyek segítségével bizonyít—

ható, hogy a bűncselekmények jó részét súly- rendszerük görbéi megfelelőképpen jellem- zik. Elemzései alapján az is bizonyítottnak látszik. hogy (: kriminalitás mérésekor az in- dexszámitásnak döntő jelentősége van, sok- oldalúbb és alapvetőbb megállapításokra ad lehetőséget, mint az eddig általában

használatos viszonyszámok.

A bűnözés súlypontjával és középpontjá—

val foglalkozó fejezet néhány érdekes elem- zési szempontra hívja fel a figyelmet. Véle- ményem szerint azonban a súlypont- és kö- zéppontszámítás meglehetősen mechanikus elemzési módszer nemcsak a kriminálstatisz- tikában, hanem a népesedési statisztikában is. lnformatív jellege kétségtelen, de sok szempontból korlátozott, ennek részletes tag- lalásába itt talán nem szükséges belemenni.

Fontosabbnak tartom a szerzőnek e fejezet- ben tett azon megállapítását, hogy a bú- nözés területi eloszlásának vizsgálatára más módszerek is szükségesek, így az elkövetési helyet a lakóhellyel kombináló ,,honnan-ho- vá" matrixok készítése és ezek alapján áram- lási kartogrammok szerkesztése. A területi elemzés további kiterjesztése ezeknek a mód- szereknek a kidolgozásával, fejlesztésével lenne elképzelhető. Ennek a bizonylati alap- ja egyébként biztositott.

A könyv harmadik része a bűnüldözés mo—

dellezésével foglalkozik. A modellkészítésta kibernetika nagymértékű fejlődése tette le—

hetővé. A modellkészítés a jogtudományok- ban elsősorban az államigazgatás területén, majd fokozatosan az egyéb ágazatokban, így a büntetőeljárósban is megkezdődött.

Meg kell azonban állapítanunk, hogy a bűn—

tetőeljárás területén a kutatások még csak kísérleti stádiumban vannak, a modellek al—

kalmazására eddig nem került sor annak el- lenére, hogy -— amint a szerző is megálla—

pítja — a modell alkalmas a bűnüldözésbe bekapcsolódó szervezetek tevékenységének átfogó jellemzésére, az apparátusok szerve—

zetének tervszerűbb, optimális kialakitására.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy olyan, kü- lönböző eljárásokra kidolgozott modellek áll- janak rendelkezésünkre, amelyeknek segítsé- gével az elemző munka megkezdhető.

A szerző részletesen ismerteti a modellal- kotással kapcsolatos elképzeléseit, és hat mo- dellt állít fel: a nyomozási eljárás, a tárgya- lás előkészitése. az első fokú bírósági tár—

gyalás, a fellebbviteli eljárás, a perújítási el- járás és a törvényességi óvás modelljeit. A hat modell közötti összefüggést egy hetedik modellen foglalja össze. A modellek általá—

nos ismertetése után a szerző részletesen, egyes mozzanatokra bontva ábrázolja az el- járás folyamatát. ilyen részletes és a bűn—

tetőeljárás egészét átfogó modellkísérletre, még nem volt példa a magyar kriminálsta—

tisztikai irodalomban, és feltehető, hogy ez a kezdeményezés termékenyítőleg fog hat- ni a gyakorlati munkára is, a nagyobb ará- nyú számitógépes kísérletek megkezdésére.

Mindehhez a jelenlegi statisztikai rendszer átalakítására lenne szükség, de elképzelhe—

tők lennének ilyen gyakorlati kísérletek a mintavételes módszerrel kiválasztott anyag

alapján is.

A művet bő és jól válogatott bibliográfia egészíti ki.

Összefoglalásul megállapítjuk, hogy Ko—

vacsicsne' Nagy Katalin könyve a hazai kri—

minálstatisztikai irodalom nagy nyeresége, és fontos hozzájárulás a tudományág módszer- tanának fejlesztéséhez. Azzal, hogy saját ed- digi kutatási eredményeit összefoglalva, több tárgykörben új, összefüggő módszert dolgo—

zott ki, jelentős mértékben elősegíti e fontos terület összefüggésrendszereinek jobb meg—

értését. Nyilvánvaló, hogy a széles területet felölelő műben olyan megállapítások, gon—

dolatmenetek is találhatók, amelyek a recen- zens megítélése szerint vitathatók, vagy nem kellően megvilágították. Néhányra fel is hív—

tuk a figyelmet. Mindez azonban nem vál—

toztat azon a véleményünkön, hogy szerző

munkája magas színvonalú, és a kriminalil tással, annak mérésével, kölcsönhatásaival foglalkozó szakemberek nagy haszonnal ta- nulmányozhatják. A mű egyben annak is szép példája, hogy a statisztika és a demog- ráfia elemzési módszerei miképpen haszno—

sithotók (: társadalmi folyamatok olyan bo- nyolult területén, mint amilyen a bűnözés és a bűnüldözés.

Dr. Vukovích György

VÁLLALAT! JUVEDELEMSZABÁLYOZÁS — VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS. 1979

Közgazdasági ismeretek. Kossuth Könyvkiadó. Bu- dapest. 1979. 96 old.

Enyhén szólva kicsit bosszankodva veszi kézbe az olvasó a méltán népszerű Közgaz- dasági lsmeret sorozat legújabb kötetét. A bosszankodás oka az. hogy ilyenkor, a meg- jelenés időpontjában — 1979. augusztus—