• Nem Talált Eredményt

Az infrastruktúra helye a fizetési mérlegben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az infrastruktúra helye a fizetési mérlegben"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

AZ INFRASTRUKTÚRA HELYE A FIZETÉSI MERLEGBEN

DR. SZABADI BÉLA

A szolgáltatásoknak a gazdaságban betöltött szerepével eddig is számos tanulmány fog—

lalkozott. Az elemzésekből nem hiányzik az a sajátos magyar viszonyokból eredő megközelí- tés sem, hogy az infrastruktt'ttral elmar-adottságainak és a szolgáltatások többnyire nem meg—

felelő minőségének általában milyen negatív következményei vannak a gazdaságra, milyen veszteségek forrásai. Megítélésünk szerint ugyanakkor viszonylag kevés ismeret van arról, hogy az infrastruktúra elmaradottsága milyen hatással van a szolgáltatások nemzetközi for—

galmára, a devizabevételek és —kiadások egyenlegére, a fizetési mérleg egyensúlyára. Ma ezek a kérdések — számottevő adósságállományunk miatt —- alapvető jelentőségűek.

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Helyzetünk értékeléséhez felhasználtuk egy általunk elvégzett nemzetközi Összehasonlí- tás eredményeit. 23 ország folyó fizetési mérlegének adatait hasonlítottuk össze egy viszony—

lag hosszú időszakban: 1980 és 1987 között. A vizsgált nagyszámú ország gazdasági fejlett—

ség, földrajzi régió és társadalmi berendezkedés tekintetében valtozatos csoportot alkot, tít—

t'ogó jellegű vizsgálatot tesz lehetővé.

A nemzetközi összehasonlítás mindig bonyolult feladat. mivel még egyeztetett módszer—

tan esetén is a nemzeti statisztikai gyakorlat bizonyos sajátosságai óhatatlanul megjelennek az adatokban. (Az elemzés során ugyanakkor ezeket a sajátosságokat nem mindig sikerül feltárni és különösen számszerűsíteni, következésképpen a nemzetköxi összehasonlítz'ts ered—

ményei helyzetünket viszonylag nagyvonalúan, tendenciaszerűen jellemzik, az országok kö!—

zötti valós eltérések nagyságrendjét érzékeltetik.) A fizetési mérlegek egybevetésénél külön gondot okozott, hogy azok egységesen, a szolgáltatásokat nem elkülönítve, hanem egyéb jó—

vedelmekkel (a beruházások jövedelme, munkajövedelem, ingatlanjöv'edelem) együtt mutat—

jak be. Ezért a számításokban a _,szolgaltatz'tsok és egyéb jövedelmek" kategoria lehetőség szerinti ,,megtisztítására", leszűkítése-re törekedtünk, hogy az adatok alapvetően csak a szol- gáltatások forgalmat tükrözzék.

A nemzetközi összehasonlítasban az egyes országoknak a Nemzetközi Valutaalapnak (international Monctary Fund IMF) megküldött fizetési mérlegeit használtuk fel. (Ez volt az eljárás Magyarország esetében is.—) Itt jegyezzük meg, hogy —— az eltérő módszertan és a ka- tegóriák különböző tartalma miatt — az IMF—nek megküldött, illetve a nemzeti metodika alap-

' Az infrastruktúra fogalmat a harmadik szektor vagya szolgaltato ágazatok szinonimájaként használjuk; a népgazda- ságnak az iparon, az épitőiparon és a mezőgazdaságon (es erdőgazdálkodáson) kívüli " " ( aít'soroljuk ide. A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében az elterjedt nemzetközi gyakorlathoz igazodva a vízgazdálkodást a gtíz— és a víllamtiS—

energia-termeléssel együtt az iparban szerepeltetjük.

(2)

DR. SZABAD]: AZ INFRASTRUKTÚRA És A FIZETÉSI MÉRLEG 229

ján összeállított —— például magyar —— mérleg bizonyos tételei magától értetődően nem feltét—

lenül esnek egybe. A nagyon különböző méretű országok nemzetközi szolgáltatási teljesít- menyeit úgy tettük összemérhetövé, hogy a szolgáltatásexportot, -importot nem önmagában, hanem a gazdaság valamely paraméteréhez (nevezetesen a külkereskedelmi áruforgalom érté- kéhez vagy esetenként a lakosság létszámához) viszonyítva vizsgáltuk.

!. tábla

A nemzetközi szolgáltatásjin'galom az áruforgalom/laz viszonyítva

i Az 1980. Az 1987.

Ország* i,,_,,,,_,,,.,,,___ ," , MW,", J,",

! évben (százalék)

Norvégia ... : 43,5 4l,7 Ausztria ... ; 44,1 40,8 Spanyolorszag ... ! 32,6 37,7 Jugoszlávia ... i 42.0 37,6 Görögország ... l 39.4 § 36,5 Franciaország ... 32,7 315 Dánia ... : 314 30,8

Egyesült Királyság ... ? 2X,7 285) Lengyelorszag ... , 19,6 26,3 Portugália ... § 28,8 _ 243 Belgium ... ' 24.8 % 24,1

Svédország ... 22,2 § 23,i Finnország ... ; ix_4 ! 223

Olaszország ... § 20,4 22,2 Japan ... 23,7 22,() Német Szövetségi Köztársaság ... 22,2 21,7 Egyesült Allamok ... 3 l7,9 : 20,l Magyarars zúg ... : I 4 _0 É 20 .0 Svájc ... 18_l l9.2 Hollandia ... 25,1 18,9

Koreai Köztársaság ... 22.4 16,6

lrország ... 16.l , ló,]

Románia ... _ 1 1.0 ; 7,U

* Itt és a továbbiakban (l., Z., és 4. tábla) az országokat az, 1987, évi érték sorrendjében helyeztük cl.

Mcgjeg zés: A szocialista országok zíru- és szolgáltatástórgalmi adatai (az ! v—ó. táblában) a dollár- és a rubelelszámo—

lású bevételt és kiadást egyaránt tartalmazzák. Az 1—5. táblában Jugoszlávia és Románia 1980. és 1986. évi adatai szere—

pelnek.

4 Forrúx: Balance ot" Payments Statistics, 1987. International Monetary Fund. Washington. 1988. 786 old. Interna- tional FinancialiStalistics Yearbook, 1988. International Monetary Fund. Washington. 1989. 764 old.

A mutató az országok szakosodását fejezi ki, nevezetesen azt, hogy a világgazdaságba való bekapcsolódásukban mekkora viszonylagos szerep jut a szolgáltatáskereskedelemnek.

Az áruí'orgalomhoz viszonyított nemzetközi szolgáltatásforgalom különösen kiemelkedő ér- téket ér el Norvégiában, Ausztriában, Spanyolországban, Jugoszláviában, Görögországban, Franciaországban, Dániában és az Egyesült Királyságban: itt 1,5-2—szer nagyobb —— az így értelmezett — fajlagos szolgáltatási teljesítmény, mint hazánkban.

Nyilvánvalóan nem érdektelen, hogy az előbbi mutató konkrét értéke az áru— és a szol—

gáltatás-forgalom milyen abszolut színvonalán alakul ki. Spanyolországban és Portugáliában az egy lakosrajutó áruforgalom alacsony értéke mellett játszanak számottevő szerepet a szol—

gáltatások. (Miközben az egy lakosrajutó nemzetközi szolgáltatási teljesítmények sem tartoz- nak a magasabbak közé. Azt, hogy mennyire nem, az is mutatja, hogy e téren Magyarország semmivel sem marad el Jugoszláviátol és csak alig Görögországtól.)

Belgiumban, Svájcban, Hollandiában, írországban, Svédországban és a Német Szövet—

ségi Köztársaságban viszont a szolgáltatások viszonylag kisebb jelentősége nem a szolgál-

(3)

230 DR. szmmm BÉLA

tatási teljesítmények alacsony voltával, hanem a relatíve még magasabb külkereskedelmi áru- forgalommal magyarázható. (Az egy lakosra jutó szolgáltatásforgalom nagysága - a vizsgált 23 ország között — Belgiumban a második és Svájcban a harmadik.) Norvégiában, Ausztriá- ban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban vagy Romániában stb. ugyanakkor a szolgáltatások viszonylagos szerepe nagyjából Összhangban van szolgáltatóexportjuk és

—importjuk szinvonalával. (A szolgáltatásforgalom/áruforgalom, illetve az egy lakosra jutó nemzetközi szolgáltatási teljesítmény mutatójában lényegében azonos a ,,helyezésük" az or- szágok között.) Ez mondható el Magyarországról is, ahol a szolgáltatásforgalom —— bármely aspektusból vizsgáljuk is — egyaránt alacsonynak mondható.

2. tábla

A nemzetközi áru— és szolgáltatás/brga/um egyes jellemzői 1987-ben

§ Egy főre jutó

Szolgáltatás-§ § ' Sorrend

' forgalom árufor- § szolgáltatás—

Ország azgíi'gílor , __íalom forgalom W _Wf , ,.____w __,M

szazaülíaban ezer dollar (!) § (2) (3)

§ (2) (3) *

Norvégia ... : 41 _7 102 4,3 l. 4. ' l .

Ausztria ... 40,8 7,6 3,1 2. 9. ' 4.

Spanyolország ... 37,7 20 Ox 3. 17-18. 14.

Jugoszlávia ... 37,6 1.0 (),4 4. 21. 1940.

Görögország ... 365 1,7 0.6 5. 20. ? 15—16.

Franciaország ... 31,5 5,2 1,6 6. ll. 10.

Dánia ... 30,8 9,8 3.0 7. 6. 5.

Egyesült Királyság ... 28,9 4.9 2,1 8. 12. 8.

Lengyelország ... 263 0,3 O,1 9. 23. 22-—23.

Portugália ... 249 2,1 0.5 10. 16. 17—18.

Belgium ... 24,1 15,4 3,7 11. 2. 2.

Svédország ... 23,1 9,9 23 12. 5. 6—7.

Finnország ... 22,3 7,4 15 13. 10. 11.

Olaszország ... 22,2 4,1 2 0.9 14. 13. 13.

Japán ... 22,0 23 ; 0,6 15. 14. 15—16.

Német Szövetségi !

Köztársaság ... 21,7 az 1 1 ,8 16. 7. 9.

Egyesült Allamok ... 20,1 2,7 3 0,5 17. 15. 17—18.

Magyarország ... 20,0 I ,8 04 18 . 19. 20.

Svájc ... 19,2 18,4 3,5 19. § 1. 3.

Hollandia ... 18,9 ll,4 23 20. E 3. 6—7.

Koreai Köztársaság ... 16,6 20 0.3 21. 17—18. 21.

Irország ... 16,1 8,1 1.3 22. 8. 12.

Románia ... 7,0 0,4 (),1 23. 22. 22—23.

4 Forrás: lásd az !. táblánál és a Nemzetközi Statisztikai Évkönyv. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1989. 239--- 2 2. old.

Az országok többségében a nemzetközi szolgáltatási bevételben és kiadásban a szállítás súlya általában 30 százalék feletti. A szállítás viszonylag magas részesedése a szolgáltatásex—

portból rendszerint az ágazat hasonlóan számottevő súlyával jár együtt import oldalon.

Bizonyos országokban a szolgáltatási bevételek és kiadások igen nagy — néha túlnyomó — hányada a szállítással hozható összefüggésbe. így 1987-ben Romániában, Norvégiában és Lengyelországban a teljes szolgáltatásexport 52—75 százaléka, Dániában, Finnországban, Hollandiában, Svédországban, Jugoszláviában, Japánban és az Egyesült Államokban 35— 45 x;7ázaléka. Az importon belül pedig a szállítás súlya Romániában, Lengyelországban, a Koreai Köztársaságban 53—86 százalék, Dániában, Finnországban, Görögországban, írországban,

(4)

Az INFRASTRUKTÚRA És A FIZETÉSI MÉRLEG 231

Olaszországban, Portugáliában, Hollandiában, Spanyolországban, az Egyesült Királyság—

ban, Jugoszláviában, Japánban és az Egyesült Államokban 35-48 százalék. Magyarország helyzete (Ausztriához hasonlóan) sajátos: a szállítás szerepe — elsősorban bevételi oldalon — elég csekély.

3 tábla

A nemzetközi szo/gáltatásforgalam szerkezete 1987-ben

A szám § tagas Ab A tagas— sagittalis

Ország i

aránya a szolgáltatásexportban aránya a szoigáltatásimportban

(százalék) (százalék)

Ausztria ... 7,6 52,8 39,6 17,4 48,9 33,7

Belgium ... 22,7 14,5 62,8 23,1 24,4 52,5

Dánia ... 37,5 27,5 35,0 37,3 38,7 24,0

Egyesült Államok ... 359 23,7 40,4 38,4 293 32,3

Egyesült Királyság ... 25,2 22,9 519 40,4 33,4 26.2

Finnország ... 36.0 22 4l,8 30,4 32,6 37,0

Franciaország ... 285 23,4 48,1 40,2 21,9 37,9

Görögország ... 14,0 51,2 34,8 44,4 27,8 27,8

Hollandia ... 45,5 12,3 42,2 ( 35,5 29,1 35,4

lrország ... 35,0 40,0 25,0 ; 385 30,8 30,7

Japán ... 44.4 7,1 485 39,4 22,3 38,3

Jugoszlávia ... 36,6 3l,7 3l,7 37.8 22 60,0

Koreai Köztársaság ... 30,7 25,0 44,3 52,8 11,3 35,9

Lengyelország ... 75_() 6,3 18,7 85,7 14,3 0.0

Magyarország ... ( 10,0 35,() 55,0 26,3 15,8 57,9

Német Szövetségi ;

Köztársaság ... 23,6 16,l 60,3 236 40,7 35,7

Norvégia ... 62,4 152 22,4 40,0 33,7 26,3

Olaszország ... 25,3 42,2 325 399 19,7 40,4

Portugália ... 18,2 63,6 18,2 47.6 l9_0 33,4

Románia ... 52.4 35_l 12,5 810 120 3.0

Spanyolország ... 19,8 68,2 12,0 41 _5 24,6 33,9

Svájc ... 13,3 40,0 46,7 23,9 50,0 26,1

Svédország ... 3l,5 21,7 46.24 26,7 37,6 35,7

Az idegenforgalom viszonylagos jelentősége a bevételekben és a kiadásokban egyaránt általában kisebb, mint a szállításé. Az idegenforgalmi export és import magas — és sokszor igen magas —— aránya ugyanakkor elég sok országra jellemző. (A szállítással ellentétben az idegenforgalom nagy súlya az exportoldalon általában nemjár együtt az importon belüli ma—

gas aránnyal és fordítva.)

1987-ben a szolgáltatási bevételeken belül az idegenforgalom aránya Ausztriában, Gö—

rögországban, Portugáliában és Spanyolországban volt a legmagasabb (51-68%), öket kö- vette Svájc, írország, Olaszország 40 százalék körüli, valamint Magyarország és Románia 35 százalék körüli aránnyal. Az idegenforgalmi kiadások súlya a szolgáltatásimporton belül a Német Szövetségi Köztársaságban, Svédországban, Dániában, Ausztriában és Svájcban volt a legnagyobb (38—49%).

Az egyéb szolgáltatás (ahová az előbbi két kategórián kívül minden szolgáltatás bele—

tartozik) viszonylagos jelentőse'ge rendszerint elmarad az előbbi ágazatok mögött.

Egyes országokban ugyanakkor a szolgáltatási bevételekben, illetve kiadásokban az egyéb szolgáltatás már meghatározó szerepet játszik. így 1987—ben a bevételekben Belgium- ban, a Német Szövetségi Köztársaságban, az Egyesült Királyságban az ágazat súlya 50 szá-

(5)

232 DR. SZABAD! BÉLA

zalék felett volt. Ugyanebben az évben a (szolgáltatási célú) kiadásoknak több mint a fele irányult ilyen szolgáltatások vásárlására (importjára) Belgiumban és Magyarországon. Az összehasonlított fizetési mérlegek általában nem teszik lehetővé az egyéb kategória megbon—

tását, belső szerkezetének feltárását és összehasonlitását. Néhány ország publikál ugyan bi- zonyos ilyen jellegű adatokat, de ezek az egyéb kategória nem azonos elemeit emelik ki, tar- talmuk is bizonytalan, így egybevetésük is kétes eredményt adna.

A szolgáltatásexportban és —importban lényeges strukturális átalakulás tapasztalhato.

1980 és 1987 között általában csökkent a szállítás és egyúttal nőtt az idegenforgalom és az egyéb szolgáltatás viszonylagos jelentősége. Az általános tendenciától magától értetődően vannak eltérések. így Magyarország nemzetközi szolgáltatásforgalmának változása is sajá—

tosnak tekinthető, mível nőtt a szállítás súlya, tulajdonképpen stagnált az idegenforgalomé és csökkent az egyéb szolgáltatásé.

EGYENLEGEK

Több országban az infrastruktúra jelentős mértékben járul hozzá a fizetési mérleg egyen—

súlyához, az infrastrukturális ágazatok számottevő devizabevételei tartósan finanszírozzák (kiegyenlítik vagy számottevően mérséklik) a külkereskedelmi mérleg passzivumát, és (az áru- exporthoz képest) magas színvonalú áruimportot tesznek lehetővé. Az infrastruktúrának ez a jelentős szerepe a üzetési mérlegben nyilvánvalóan nem függetleníthető egyfelől az ország

—- földrajzi stb. —— adottságaitól és bizonyos hagyományoktól, másfelől az infrastruktúra kiépí- tettségétől és minőségétől, a gazdasági szabályozástól és a fejlesztéstől.

4. tábla

A sza/gáltatási és az áruforgalmi egyenleg összefüggése

A szolgáltatásforgalom Az áruforgalom

Ország egyenlege az áruforgalom százalékában az

1980. 1 1987. í 1980. 1987.

évben

!

Spanyolország ... ll,4 i 16,7 —22,3 § —l 63 Görögország ... 19,0 151) "40,l ! ——32,9 Ausztria ... 140 9,0 ml 6,3 —7,8 Portugália ... 4,5 5,5 ——30,3 ———1 5.2 Franciaország ... 4.9 4,l ——5,9 ———3.4 Koreai Köztársaság ... 1,5 4,1 —l l _3 9,0 Svájc ... 3,6 3,2 u9,l —4,7 Egyesült Királyság ... 4,0 3,2 l,5 ——5.7 Belgium ... l,5 3.1 ——4,4 mO,l Olaszország ... 2,7 2,6 ——9,9 0,0 Lengyelország ... 0,0 1.8 ———7.1 3,4 Dánia ... 3,3 l,0 "23 - l,6 Magyarország ... _ m0,6 0,6 ——(),5 (),5 Hollandia ... § (),l (LO ——1 ,O S,]

Románia ... 0,0 ——1,0 ——7,() l4,4 Svédország ... O,8 ——l ,1 ——3,5 6,6 Egyesült Allamok ... —-—O,5 ——l,2 —5,8 ——24,2 Jugoszlávia ... ——3,0 w—1,7 —21,2 —3_l

Német Szövetségi Köztársaság ... —2,6 92,0 24 HA

írország ... —_1,0 —2,1 _1 1.8 9,l

Norvégia ... 4,5 —2,2 5.1 ———l ,9 Finnország ... LO —2,7 ——2,l 3,5 Japán ... § —4,5 —5.4 l,0 27,0

l

(6)

Is.) b) b)

AZ INFRASTRUK'I'ÚRA ÉS A rizr—a'i ES! MÉRLEG

Számottevő szolgáltatási egyenlegtöbblet jellemző Spanyolországra, Görögországra, Ausztriára, Portugáliára, Franciaországra, a Koreai Köztársaságra, Svájcra, az Egyesült Királyságra, Belgiumra és Olaszországra. Ez a többlet Spanyolországban, Ausztriában, Franciaországban és Belgiumban önmagában elegendő a többé-kevésbé jelentős kereskedel- mimérleg—hiány teljes kompenzálására. Érdekes módon a szolgáltatásforgalom Viszonylagos mérete (szolgáltatásforgalom/áruforgalom) nem feltétlenül határozza meg a szolgáltatási egyenleg irányát. így például annak ellenére, hogy a szolgáltatások súlya Norvegia külkeres—

kedelmében változatlanul igen magas, szolgáltatási egyenlege 1987-ben negatív volt, ugyan—

akkor a Koreai Köztársaságban vagy Portugáliában a szolgáltatások nemzetközi forgalmá—

nak viszonylagosan csekély jelentősége mellett alakult ki pozitív szaldó.

Az országok másik —— az előzőnél kisebb — csoportjánál a szolgáltatási egyenleg hiányt mutat, ugyanakkor kiemelkedő áruexport-ke'pességük miatt a kereskedelmi mérleg — általá- ban nagy — többlettel zár. Ide sorolható Franciaország és Svédország, de mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaság és Japán. Bizonyos szempontból ide is tartozik a Koreai Köz—

társaság, amelyik újabban a szolgáltatási exporttöbblet mellett jelentős kereskedelmi többle—

tet is ,,produkál".

5. tábla

Az egyes ágazatok szerepe a szolgáltatási egyen/eg [dala/(ulásd/Jun

A szállítás i Az idegenforgalom i Az egyéb szolgáltatás egyenlege az áruforgalom százalékában az

Ország ! , _ , , ,,,,,, . _ , ,

_ 1980. 3 1987. ' 1980. l l987. 1980. 1987.

: evben

Ausztria ... ———0,2 ; ———0.9 8.1 . 5,4 6,l 45 Belgium ... O,9 ; 0,7 ——l ,3 ? —()_6 1.9 3,(l

Dánia ... 1,4 * 0,4 Mos mm 22 2.0

Egyesült Allamok ... m—0,3 —O,7 —(),l ——0,9 —(),l 04

Egyesült Királyság ... 0,5 ——l.2 (),2 ———().6 3,3 5,0

Finnország ... (),0 ——0,3 (),3 ———l _9 0.7 ———(),5

Franciaország ... 0,0 ———().4 1.0 l,2 39 3.3

Görögország ... 2,2 —-——3,0 lO.2 l().2 6.6 7.8

Hollandia ... 1.9 1.2 ——2,1 — 22 0.3 1.0

Irország ... —l ,(l ——l ,l (),0 0.0 (),(l H—l .0 Japán ... ——l ,7 —1,7 —l ,6 ——--2,5 ——— l ,2 ———l .2

Jugoszlávia ... ——1 ,7 —O,9 65) 5.3 —-—8.2 —6,1

Koreai Köztársaság ... ——l,9 ——0.1 (),0 1.9 3,4 2.3

Lengyelország ... , (),O ()_0 0.0 más ().0 2.6

Magyarország ... ———2,2 ——2.() ] ,1 2,6 (),5 (),/)

Német Szövetségi

Köztársaság ... § ——0,5 m-(),4 ——3.5 —3.3 l ,4 1.7

Norvégia ... 7,3 3,5 —2_() ——4,4 —— (),R _, 1.3

Olaszország ... ——0,8 —— —-().X 4, l 3.4 MO!) 0.0 Portugália ... ——1 ,6 —l _8 G,! 7.8 ().0 A—t)_5 Románia ... ' —3,4 ———1 ,O [A l .0 2,0 — ——l .0

Spanyolország ... * 1.3 1,4 1034 162 —0,7 ————0.9

Svájc ... _ 0.0 __()_3 23 0.9 4.3 2,6

Svédország ... 0.8 0.2 —-1_9 ——2.l § H) O.K

Végül vannak olyan országok, ahol tulajdonképpen az előbbi kompenzálások egyik l'or—

mája sem tapasztalható. Ide sorolható Magyarország is, ahol bár vannak e téren árnyalatnyi Változások, mégis, továbbra is érzékelhető a törekvés az áru— és a szolgáltatásforgalom külön- külön kiegyensúlyozására. Ez azonban logikusan következik az adottságokból, hiszen az

(7)

234 DR. SZABAD! BÉLA

infrastruktúra állapota miatt számottevő szolgáltatási exporttöbblet aligha jelölhető meg reális célként (sőt — a nagy erőfeszítések ellenére —— még a kiegyensúlyozott forgalom elérése is kétséges).

A szolgáltatásforgalom egyenlege (ennek iránya és mértéke) —— vizsgálataink szerint —— ál- talában viszonylag kevéssé függ a szállítás szaldójától. (A másik két ágazat - az idegenforga—

lom és az egyéb szolgáltatás — szerepe rendszerint sokkal nagyobb.)

A szállítás szaldo'jo — a külkereskedelmi áruforgalom értékéhez viszonyítva — általában nem jelentős; 1987—ben kivételt ez alól tulajdonképpen csak Norvégia (t3,5%), Görögor—

szág (—3,0%), Magyarország (——2,0%), Portugália (—l,8%) és Japán (—1,7%) képez.

Mindkét vizsgált időpontban, 1980-ban és 1987—ben Belgiumnak, Dániának, Hollandiának, Norvégiának, Spanyolországnak pozitív, míg Ausztriának, az Egyesült Államoknak, íror- szágnak, Japánnak, Jugoszláviának, a Koreai Köztársaságnak, Magyarországnak, Olaszor- szágnak, Portugáliának viszont negatív szállítási ngenlege volt. 1980 és 1987 között egyéb- ként a szállítási egyenleg csaknem minden országban romlott vagy nem javult.

Az idegenforgalmi bei—élo! alakulásában több tényező együttes hatása fejeződik ki: a ter"

mészeti adottságok és a tradíciók mellett igen fontos szerepe van az infrastruktúra kiépítettsé- gének, az igénybe vehető szolgáltatások minőségének, árszínvonalának (minőségükhöz ké—

pest) stb.

6. tábla

Az idegenforgalmi bevételek, kiadások és egyen/eg

Bevétel az Kiadás az Egyenleg az

Um,—u; l 1980. 1987. 1980. 1987. l 1980. 1987.

' évben (milliárd dollár)

Ausztria ... i, 6,4 7.6 3,1 4.5 3,3 3,l

Belgium ... § 1.8 3,0 3,3 3,9 ——l,5 ——O,9

Dánia .. ., ... 3 l,2 2,2 1 3 29 ——0,1 ——0,7

Egyesült Allamok ... 10,6 15,4 lO.4 208 (),2 ——5,4

Egyesült Királyság ... i 69 10,2 6,4 ( ! 19 0,5 ———1,7

Finnország ... ' (),7 0,8 0.6 _ 15 (),1 —0,7

Franciaország ... i 8,2 120 6,0 8,6 2,2 3,4

Görögország ... 1.7 22 03 (),5 l,4 1,7

Hollandia ... l,7 2,7 4,7 6,4 —-3,() —3,7

lrország ... 0,6 (LX 0.6 (),8 O_O 0.0

Japán ... 0.6 2,1 4,6 10,8 ——4,0 ——1 8.6

Jugoszlávia ... l,7 l,7 O,l (),1 l,6

Koreai Köztársaság ... 0.4 2.2 0,4 0.7 0.0 l,5

Lengyelország ... 02 O,] 0.2 (),2 0,0 —O,l

Magyarország,7 ... 0,4 (),8 0,2 0,3 0,2 0,5

Német Szövetségi

Köztársaság ... 4.9 7,7 17,4 23.6 -——l 25 ——1 5.9

Norvégia ... 0.8 13 15 3.1 ——0.7 ——l,8

Olaszország ... 8.9 _ 122 1.9 4,5 7,0 7,7

Portugália ... Ll 2,l O,?) 0.4 O,8 1.7

Románia ... O_3 : 0.2 O,l (),l 02 0.1

Spanyolország ... 6.9 14,8 12 13 S,"! 129

Svájc ... 3,2 5,4 2,4 4,3 (),ti l,l

Svédország ... LO 2,0 2,2 3,8 —l,2 ——l,8

Megjegyzés. A nem konvertibilis valutájú országokban akár jelentős torzítást is okozhat a regisztrált és a valóságos idegenforgalmi bevétel közötti eltérés (a különbség a lakosságnál lecsapódó jövedelem). Ennek figyelembevétele nélkül aligha lehetne értelmezni például Lengyelország igencsak alacsony —— statisztikailag kimutatott —— idegenforgalmi valutabc- vételét.

Forrás: Yearbook of Tourism Statistics, 1987. World Tourism Organization. Madrid. 1988. 149—154. old.

(8)

AZ INFRASTRUKTÚRA ÉS A HzE'rEst MÉRLEG 235

Atapasztalat azt mutatja, hogy a bevétel nemcsak a szűkebb értelemben vett idegen—

l'Ofgalmi kapacitások (szálláshelyek, éttermek stb.) mennyiségi és minőségi jellemzőitől függ (bár ezek fontossága nyilvánvaló), hanem egyre inkább az ennél sokkal szélesebb — anyagi és nem anyagi — infrastruktúra (például itt—, üzemanyagtöltő—, telefonhálózat, különböző kultu- rális létesítmények) általános állapotától, a legkülönbözőbb szolgáltató ágazatok (szállítás, posta és hírközlés, bankszolgáltatás, kulturális szolgáltatás, egészségügyi szolgáltatás stb.) működőképességétől. Az idegenforgalmi kapacitások értékesülését nyilvánvalóan negatívan érinti ,,külső környezetük" viszonylagos elmaradottsága.

Visszatérve az 5. táblához: a szolgáltatási szektor egyenlegének kialakulásában többnyi- re alapvető vagy legalábbis meghatározó jelentősége van az idegenforgalomnak. Az árufor- galom értékéhez viszonyítva igen számottevő idegenforgalmi bevételtöbbletjellemző Spanyol- országra (ahol 1987—ben az idegenforgalom pozitív egyenlege a külkereskedelmi áruforgalom több mint 16 százalékával volt egyenlő), Görögországra (4-10%), Portugáliára (_l—8%), Ausztriára ("Jr 5%) és Jugoszláviára (%S—%).

Magyarország 1987—ben a külkereskedelmi áruforgalom 2,6 százalékának megfelelő ide—

genforgalmi többletet ért el. Ez a viszonylag jelentős szaldó ugyanakkor nem magas bevé—

telekkel és jelentős idegenforgalmi teljesítményekkel, hanem a kiadások alacsony színvonalá- val hozható kapcsolatba. (Erről a későbbiekben még szólunk.)

A szolgáltatási szektor szaldójára erőteljes hatással lehet természetesen az idegenforga- lom negatív egyenlege is. Az e téren nagy importőrnek számító országok (Hollandia, Japán, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Svédország) a külkereskedelmi áruforgalom e'r—

tékének 2,2—4,4 százalékát fordítják e hiány finanszírozására.

SZOLGÁLTATÁSFORGALOM ELSZÁMOLÁSI RELÁCIÓK SZERlNT

A rendelkezésre álló adatok alapján2 elvégezhető a magyar szolgáltatási bevételek és kiadások vizsgálata elszámolási viszonylatok szerint, felvázolhatók az esetleges azonosságok és eltérések.

7. tá bla

Az egyes ágazatok szerepe a nem rubele/számola'sú szolgáltatási egyenleg kialakulásában

, i ' A szol ál—

A szállítás [i'—39533" l nggílítyfgs tatásfgr- Relatív

l galom egyenleg

Év M az idegen-

egyenlege a nem rubelelszámolású 13511ng áruforgalom százalékában

l

:

1980 ... -—2,5 (),8 ————0,2 ——-l ,9 ——2,7

1981 ... —2,2 1,4 (),0 ——0,8 -—-—2,2

1982 ... —2,3 2.0 ——0,1 __0,4 m2,4

1983 ... ——-2,0 19 "0.1 —0,2 ——2,l

1984 ... ———l ,9 19 ——0,3 w0,3 —-—2,2

1985 ... —2,0 1,7 ——0,4 —0,7 ——2,4

1986 ... —2,3 2,2 l —0,5 —0.6 —-2,8

1987 —2,7 3.6 —0,8 O,] —3,5

A nem rubelelszámolású szolgáltatási bevételek és kiadások egyenlege a vizsgált időszak- ban általában (egy év kivételével) mindig negatív volt; a hiány nagysága ugyanakkor bizo- nyos ingadozást mutatott.

? Lásd az !. táblánál felsorolt forrásokat.

(9)

236 DR. SZABADI BÉLA

A táblából jól látható az idegenforgalom kiegyensúlyozó szerepe (1980 és 1987 között).

Az idegenforgalom nélkül a szolgáltatási egyenleg hiánya minden évben meghaladta a kül—

kereskedelmi áruforgalom 2 százalékát (nagyobb volt 200 millió dollárnál), sőt az így értelme- zett deficit 1984—től folyamatosan növekvő tendenciát mutat. (1987-ben elérte az áruforga- lom értékének 3,5 százalékát, meghaladta a 350 millió dollárt.)

1980 és 1987 között az idegenforgalom szerepe hazánkban meglehetősen sajátos volt, pozitiv egyenlege tulajdonképpen nem a magasabb (és az áruexport szinvonalánál nagyobb) aruimportot alapozta meg, hanem az egyébként erőteljesen negatív szolgáltatási szaldót mér- sékelte. (Legsikeresebb ebből a szempontból az 1987-es év volt, ekkor a szolgáltatásforgalom egyenlege —— éppen e hatás eredményeként — egyensúlyt mutatott.)

Az idegenforgalom előbbi kiegyensúlyozó szerepe a kiutazások szigorú — adminisztratív iellegű — korlátozásával járt együtt. Az utazások liberalizálása 1988-ban ugyanakkor - a hely- zethez igazodó szabályozás hiányában — az idegenforgalmi bevételtöbbletet tulajdonképpen felemésztette. (Az idegenforgalmi kiadások az előző évi 186 millió dollárról 644 millió dol—

lárra nőttek.)

8. tábla

A nem ru[Je/elszámolású

Egyenleg Egyenleg-

Év 1 val tozás

millió dollár

1980 ... 85 ' ——

19341 ... ' 135 1 1 50 1932 ... 1141 t 46 1983 ... 169 —— 12 1934 ... 161 ' — a 1935 ... 1 147 ' _ 14 1986 ... ; 199 : —:— 52 1987 ... 1 371 t 172 1988 ... l ax í ———333

I'orm's: lásd az L táblánál és a Statisztikai évkönyv, l9tx'8. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1989. 200. Old.

A nem rubelelszz'tmolásu idegenforgalmi egyenleg 1988-ban több mint 330 millió dollár—

ral romlott. Tekintettel arra, hogy a többi ágazat egyenleghiánya az elmúlt években sem csökkent, nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy a teljes szolgáltatásforgalom hiánya lényegében (vagy legalább) az előbbi értékkel nőtt. 1989-ben pedig tovább folytatódott a nem rubelelszámolású egyenleg romlása; az 1988. évi mérsékelt bevételi többletet több száz millió dolláros hiány követte. Ennek a szolgáltatásforgalmn szaldójara gyakorolt következ—

ményei nyilvánvalók. (A kialakult helyzet részletes elemzését nem tekintjük e tanulmány feladatának.)

A teljes idegenforgalmi bevétel Magyarországon — ahogy a 6. tábla bemutatta, kétségte—

len növekedése ellenére —— továbbra is alacsonynak számít. (A világtendeneiának megfelelően más országokban is volt — sokszor legalább ekkora — fejlődés.) A rend kedvéért megjegyez- zük, hogy a magyarországi turizmus nem rubelelszámolású bevétele sem tekinthető kiemelke- dőnek. E téren tehát - legalábbis elvileg — nagyok lennének az előrelépés (a kifutás) lehető—

ségei. Az idegenforgalmi bevétel további — és érzékelhető — növekedésének ugyanakkor alap- feltétele az infrastruktúra általános állapotának javítása. Ma nemcsak a minőségi turizmus fellendítése'nek, hanem még a mennyiségi turizmus további bővítésének is szemmel láthatók az infrastrukturális korlátai.

(10)

AZ INFRASTRUKTÚRA És A FIZETÉSI MÉRLEG 237

9. tábla

A: egyes ágazatok szerepe :: rubelelszámo/ásll szolgá/tatási egyenleg kialakulásában

? w, !

l ' v . ' l A szolgál—

; A szállítás Ögrgjáííg sgigeágifitetgs l tatásfor- Relatív

, ! ; galóm egyenleg

l'iv l ' az idegen-

, , . forgalom

; egyenlege a rubelelszamolasu nélkül

1 áruforgalom százalékában

1980 ... 5 ——l _l l,4 ().5 (LX -——0.6

1981 ... m—l,3 1.4 l_l 1.2 ———0.2

l982 ... -—l ,0 Of) (),3 (),2 /-w().7

1983 ... NOX 1.1 Of) l.2 0.1

1984 ... ———(),8 1.3 0.9 l,4 l 0.1

1985 ... ————l .0 l.3 (),9 12 l ——().1

1986 ... 0.8 m (),7 t_5 ; —0,l

1987 ... -——v0,9 § LS l,l 2_() 0.2

A rubelelszámolású szolgáltatásforgalmat általában az előzőtől eltérő sajátosságok jel—

lemzik.

A leglényegesebb eltérés a szolgáltatási bevételek és kiadások egyenlegének előjelében nyilvánul meg. A rubelelszámolású szolgáltatásforgalom szaldója ugyanis minden évben po—

zitív volt, tendenciáját tekintve pedig emelkedő többlettel zárult. A pozitív egyenleg azonban ezúttal —- a sajátos konkrét körülmények miatt — nem minősíthető egyértelműen kedvezőnek.

A rubelelszámolású relációban ugyanis az utóbbi években az áruforgalmi mérleg állandó többletet mutat (ami már az export zavartalan folytatásának is akadálya). Jó lenne tehát, ha például a szolgáltatásforgalom esetleges hiánya mérsékelné az előbbi többletet (és teremtené meg az áruexport további bővítésének feltételeit). Erre azonban részben az egyes tételeken belüli kiegyensúlyozott forgalomra való törekvés, részben a partnerországok szolgáltatási kapacitásainak hiánya miatt feltehetően kevés a lehetőség.

Az idegen/brgalom ezúttal is kiegyensúlyozó szerepet tölt be a szolgáltatásforgalomhan.

Az idegenforgalom nélkül a szolgáltatási egyenleg általában negatív lesz, a hiány ugyanakkor viszonylag jelentéktelen. (Például l985-ben az így értelmezett deficit az áruforgalom O,l szá- zalékának felelt meg. szemben a nem rubelelszámolású viszonylattal, ahol valamivel több mint 2 százalékának.)

A üzetési mérleg részletes és több aspektusból elvégzett vizsgálata feltárta, és számszerű formában konkretizálta az infrastruktúra szerepét Magyarország nemzetközi fizetéseiben.

Az infrastruktt'n'a súlya Magyarország fizetési mérlegében —— mint láttuk — más országok—

hoz képest általában nemjelentös, a nemzetközi fizetésekben kiegyensúlyozó szerepe nem szá—

mottevő (sőt nem rubelelszámolású viszonylatban a szolgáltatásforgalom egyenlege rendsze- rint ncgativ). Jelenleg Magyarországon nincs olyan infrastrukturális alágazat vagy tevékeny- ség, amelynek pozitív szaldója kiemelkedő jelentőségű lenne.

A helyzet (: téren tehát nem kedvező, de az infrastruktúra erőforrásokból Való részese—

désének színvonala miatt lényegesen jobb eredményt nehéz is lenne reálisan elvárni. Az el- múlt évtizedekben az infrastruktúra beruházásokból való részesedése Magyarországon 43—48 százalék között mozgott, mig az összehasonlításba bevont tőkés országokban 60—70 százalék (néha még annál is nagyobb) volt.

Nemzetközi fizetési helyzetünk stabilizálása érdekében (ami a nem rubelelszámolásá re- lációban alapvető fontosságú) a külkereskedelmi forgalom nagyobb többlete mellett — más országokhoz hasonlóan — a szolgáltatásforgalom egyenlegének javítása is fontos szerepet játszhatna. Ennek lehetőségeit és konkrét feltételeit célszerű lenne gazdaságfejleszte'si kon—

cepció formz'tjában ősszekapcsolni. A szolgáltatásforgalomban a kedvezőbb egyenleg elérésé—

(11)

238 DR. SZABADI: AZ INFRASTRUKTÚRA És A FIZETÉSI MÉRLEG

nek alapja nyilvánvalóan az infrastruktúra fejlesztésének gyorsítása, míg különböző szerve- zési intézkedések, a szabályozás módosítása összességében kisebb hatással járhatnak.

Stratégiai jellegű elképzelés kidolgozása más okból is szükséges. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a piaci helyzet a szolgáltatásexport számottevő fokozását engedné meg, de az érintett vállalatok nagyobb fejlesztésre, illetve a jelentős kockázat egyedüli vállalására nem—

igen képesek.

TÁRGYSZÓ: Infrastruktúra. Fizetési mérleg.

PE3IOME

B cBoeü cra'rbe aBTop na ocnosarnm Memnyaapolmmx nannbrx nccneuyer (285le memny cdiepoíá oőcnyxcmsannx a marexcnbnvr őanancom, anamanpye'r Bnemnearconowrmecxyro pOJIL nntbpa- crpymypbr.

B xone aroro orr cpaBHHBaer rercyurne nharexnme Ganancm 23 crpan aa nepnon c 1980 no 1987 ron. I/Iccnezryer BOIIpOC o TOM, Kaxyro OTHOCl/[Tejlbl-lyw ponb B ornenbnmx crpanax Hrpae'r memrynaponnaa ropromm ycnyraMIrr so Bknioaennn ;; mapoaoe xo3srücrno, anannanpyer manamaky crpyrcrypu oöopora ycnyr (no Baxcaeümum orpacnaM) a npwrmm namenennü.

l'IyreM conocraeneaua canbno Toeapooöopora n oöopora ycnyr norcasueaer, a rcarcoü mepe B paccmarpnaaeMmü nepnon nadapacrpyxrypa coneücrsoaana pom—roaecnro nnaremnmx Ganancoa ornenbnux crpan.

Aarop npn nomonrn mexcnynaponaoro cpaBHeHHH oraetraer na BOHpOC 0 Tom, a rakott mepe a nepsoovrepenno B xaxnx oönacrsrx Benrepcrcan Toproami ycnyrarvm momer C'lI/ITaTbCH cnenntbntrnoü (neőnaronpnarnoü) n KaKle pont, B orrtnonennax nrpaer ornocnrenbnoe orcrasanne oreaecrneu—

noir undipacrpyxrypbt.

SUMMARY

Based on international data the study analyses thc correlations of the servicing sphere and the balance of payments as well as the role of infrastructure in external economy.

The author compares current accounts in 23 countries between 1980 and 1987. The role of international trade in the services' sector of the individual countries as regards their integration in the world economy. the structural change (by main branches) in the trade of services and its causes are analysed.

Comparing the trade balance in commodities and in services thc author points out to what

extent infrastructure contributed to the eouilibrium of the balance of payments of the individual countries in the period observed.

The author answers, by means of international comparison, to what extent and in which fields Hungary's foreign trade in services can be taken for particular (unfavourable) as compared to other countries, moreover, what is the role of the relative backwardness of Hungarian infra- structure in the development of the differences.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

A törzstanfolyam hallgatói között olyan, késõbb jelentõs személyekkel találko- zunk, mint Fazekas László hadnagy (késõbb vezérõrnagy, hadmûveleti csoportfõ- nök,

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Tehát ahhoz, hogy megértsünk egy szerzőt és annak eszméit, először meg kell értenünk a dolgok természetét, a hatókörüket, amely csak az adott

Az értékorientáció vizsgálatára a mondásválasztás módszerét alkalmaztuk (1.). A 10-11 éves tanulók gondolkodása az operatív intelligencia szintjén van. Ez azt jelenti,

indokolásban megjelölt több olyan előnyös jogosultságot, amelyek a bevett egyházat megillették – például iskolai vallásoktatás, egyházi tevékenység végzése bizonyos