STATISZTIKAI IROI)AI ,MI FIGYELÓ 529
lesz, amely várhatóan az 1993. év közepére reali—
zálódik. Malajzia is tervezi tcrmelőkapacitása emelését, mig Bruneiben a világpiaci ár csökke- néséből származó jövedelemkiesés miatt nem terveznek termelésemelést.
A kibocsátás és az export oldaláról Algéria szerepe igen fontos, elsősorban az európai felve—
vők számára. A cseppfolyósított földgáz export- jában közel 25 százalékban részesedik, emellett a vezetékesgáz—szállításban is jelentős szerepet tölt be. Jelentős erőfeszítéseket tesznek a csepp—
folyósított földgázt előállító kapacitás növelésé- re és a jelenlegi eladások megkétszerezésére, A távolabbi tervek — az idegen tőke és kölcsönök rendelkezésre állásának függvényében ——: évi 50 milliárd köbméter kapacitás megteremtése 1995 után. A megvalósítás érdekében Algéria bármi—
lyen ellentételezési javaslat figyelembevételére hajlandó. A világ cseppfolyósított földgáz-kivi- teléhez járul még, de lényegesen szerényebb mértékben Abu-Dzabi és Líbia exportja.
A gázlelőhelyekben gazdag országok közül többen tervezik cseppfolyósított földgáz előállí- tását és exportját. Igy például Katar, ahol a tervezet iránt elsősorban a japánok érdeklőd- nek. Továbbá Venezuela, ahol a keleti vidéken évi 3 millió tonna kapacitású üzemet terveznek, a megvalósításhoz azonban külföldi tőkére és technológiára, valamint piaci lehetőségekre szá—
mítanak. Uj szállító lesz Norvégia, ahol ameri- kai cégekkel kötött egyezmény alapján l993-tól évi 2,5 milliárd köbméter cseppfolyósított föld- gáz szállítására vállalkoztak. További fejleszté—
sekre is gondolnak, hogy az Egyesült Allamok potenciális szállítójává váljanak.
Nigériában is foglalkoznak új tervezetekkel, ugyancsak kül földi tőke bevonásával Az új te- lephely tulajdoni részesedése 60 százalékban ni- gériai cégé, 20 százalékban a Shell további 10—
10 százalékban az Agip és az Elf. A terepmun- kákat megkezdték, és úgy tervezik, hogy 1991 és 1995 között elkészül a konstrukció. A beruhá—
zásban részt vevőket 10 éves adómentességgel ösztönzik.
A cseppfolyósított földgáz piaca három régió- ra és azon belül lényegében kilenc felhasználó országra korlátozódik. A felhasználók közül Ja—
pán az export 70 százalékát, Franciaország 15 százalékát veszi igénybe. A maradék 15 százalé- kos részesedés az országok csökkenő sorrendjé- ben Spanyolország, Belgium, Dél-Korea, Olasz—
ország, Egyesült Allamok, az Egyesült Király—
ság és a Német Szövetségi Köztársaság felhasz- nálását jelzi,
Az elkövetkező egy—két éven belül az import—
őrök listája bővülni fog, Potenciálisan nagy fo- gyasztónak igérkezik India (legalábbevi 6, 6 mil- liárd köbméterigénnye 1), további igényekre kell s7ámítani Japánbanes az ngesült Allamokban Az előrejelzések szerint a világigénye az ezred- fordulóra a jelenlegi évi 60 milliárd köbméter mennyiségről 90, majd az első évtizedben 120 milliárd köbméter lesz.
A hajózási szakértők számításai szerint a szál- litó tankerek befogadóképességének is ennek megfelelően kell emelkednie. A tengereketjelen- leg 75 cseppfolyósított földgázt szállító hajó jár- ja.
(Ism.: Deáky Györgyné—)
OUANDT R E ROSEN II. S.:
I NDOGFN OUTPUT A MUNKAIS RÖPIAC AGGREGÁLT MODELLJÉBFN
(lindogeneous output in an aggregate model of the labour market) The Ruviaw (;f'Efóiiwiiirx ami Slu/ixn'm. l989. 3. sz, 394 400, p.
A munkaerőpiac összefüggéseinek vizsgálatá—
banjelentős szerepetjátszanák azok a modellek, ame lyekben a termelésben felhasznált munka' erő mennyiség magyarázó változói között a re—
álbéren és több más tetszés szerinti változón kívül az output is szerepel. Ez a formula rendki—
vül egyszerűnek látszik, ha nem feltételezzük, hogy az output maga is endogén változó, vagyis kül önböző további tényezők függvénye. A vizs—
gálat tárgya most az hogy az output feltétlenül endogén változónak tekintendő-e, vagy bizo—
nyos körülmények, illetve feltételek esetén fel—
fogható—e exogén változónak, Világos. hogy a kérdésre csak konkrét esettanulmány tapaszta- latai alapján lehet válaszolni, általános érvényű megállapítás erre vonatkozólag nem tehető.
A tanulmány kiindul ópontja a LucasRapping- féle munkaerőpiaci egyensúlyi modell Altonji- féle változata (1982). Ez a modell négy összefüg—
gésből áll: a munkaerő— kereslet a munkaerő-
kínálat, a munkanélküliségi arány, valamint az
endogénnek feltételezett termelési egyenlet. Kic- gészítésként a négy sztochasztikus egyenlethez az egyensúlyt kifejező azonosság csatlakozik.
A következőkben a tanulmány konkrétan be—
mutatja a négy egyenlet alakjátes a specifikáció alapjául szolgáló hipotéziseket. A munkaerő—
kereslet magyarázó változói a reálbéres az out—
put. A külön-külön figyelembe nem vett válto- zókat az időtrend változója juttatja kifejezésre.
A munkaerő—kínálat egycnletében a magyarázó változók a nettó reálbér, a közelijövőben várha—
tó nettó reálbér, a várható kamatláb—alakulás, valamint a munkaképes korúak számában vár- ható változások Az egyensúlyi azonosság alap- vető feltételezése az hogy a piaCi mechanizmus akadálytalan működése esetén az egyensúly minden további nélkül létre isjön. Ilyen helyzet—
ben a munkanélküliség csak rövid ideig. ideigle- nesen fordulhat elő. A munkanélküliség lénye—
gében a szerzők felfogása szerint attól függ, hogy mekkora a különbség a jelenlegi reálbér—
szint melletti munkaerő-kínálat és a jövőben anticipálható bérszínvonal esetén megvalósuló munkaerő—kínálat között. A kedvezőtlen bér—
alakulás kilátásai nyilván kevésbé serkentenek munkavállalásra, mint ahogy a kamatláb emel—
530 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ
kedésének a perspektívái sem. Ha a munkabér—
színvonal alacsony, bizonyára sokan vannak, akik a munkabér helyett inkább a munkanélküli segélyt választják.
Annak eldöntésére, hogy az outputot endo—
gén vagy exogén tényezőként kell-e kezelni, a modellnek termelési egyenlettel való kiegészíté—
sére van szükség: ennek függő változója a gaz- daság outputja, független változói a felhasznált munka és a tőkemennyiség. Alapjában tehát ez a negyedik sztochasztikus egyenlet logaritmizált alakú Cobb—Douglas—függvény, amelyben a két magyarázó változó mellett az időtrend is szere- pel azzal a céllal, hogy a hicksi értelemben vett semleges technikai fejlődést juttassa kifejezésre (ami egyébként azt jelenti, hogy a termelési té- nyezők helyettesítési határarányának és a ter—
melési tényezők arányának a kapcsolata válto- zatlan).
A továbbiakban a szerzők a modell egyes változóinak statisztikai meghatározásával fog- lalkoznak, így például a tőkeszolgáltatások és a kapacitáskihasználás mérésével. Elismerik, hogy aggályok merülhetnek fel az alkalmazott termelési függvény alakjával kapcsolatban. ,
A modell változói egyébként az Egyesült Al—
lamok 1948 és 1982 közötti adatainak bázisára épültek. A becslés a maximális esélyesség mód- szerével történt. Ez a jelen esetben feltételezi, hogy a termelési függvény egyenletének reziduá- lis tényezője nem korrelálhat bármelyik másik egyenlet reziduális tényezőjével sem. Ez a sta—
tisztikai teszt lényege.
A becslési eredmények — amelyeket a szerzők részletesen bemutatnak — a várakozásoknak megfelelően alakultak. A munkaerő-kereslet egyenletében a kereslet reálmunkabér—elasztici- tása — 0,52 értékű paramétert mutat: a jelenlegi reálbér egységnyi emelkedéséhez feleakkora munkakereslet tartozik.
Az output egységnyi növekedésével viszont 0,6 értékű munkaerő—növekedés jár együtt. A munkaerő—kínálat egyenletében a kedvezőbb kamatalakulás valóban a munkavállalás ellené- ben hat, a várható bérszínvonal-növekedés ugyanakkor serkenti. A munkanélküliségi egyenlet becsült eredményei már kevésbé kon- zisztensek a munkaerőpiaci egyensúly hipotézi- sével. Az egyenlet szerint a munkanélküliség nagyobb, ha a várható és a tényleges reálbér—
színvonal közti különbség nagyobb. Ez ugyan elfogadható állítás, de a becsült koefficiens szig—
nifikanciájához kétség fér.
A becsült eredmények azt mutatják, hogy a keresleti egyenlet zavaró tényezője (reziduuma) és a másik három egyenlet zayaró tényezője között korreláció nem áll fenn Igy tehát a ke—
resleti egyenletben szereplő output— paraméter mindenképpen szignifikáns és torzítatlan becs- lést biztosít A tényező ennek megfelelően akár endogén, akár exogén változónak is tekinthető.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
SILBERSTEIN, A. R.:
A FOGYASZTÁSI KIADÁSOKNIZSGÁLATA VISSZATERO INTERJUS MODSZERREL
(Recall effects in the US consumer expenditure interview survey.) — Journal of Official Starísrícx. 1989. 2, sz, 125442. p.
A családi fogyasztási kiadások szerkezetét az Egyesült Államokban egy folyamatos, az egész országot reprezentáló ,,panellel" vizsgálják: a kiválasztott családokat három hónapos, időkö—
zönként ötször keresik fel. Az interjúk során részletesen érdeklődnek kiadásaik felől, kivéve a mindennapos szükségletek céljára szolgálókat (például élelmiszerek) amelyekről egy másik mintán naplóvezetés segitségével gyűjtenekin- formációkat. A tapasztalatok szerint az interjúk során kapott adatok tekintetében a panelhatás elhanyagolható, míg az emlékezés hiányosságai számottevők.
A tanulmány a válaszok minőségét, pontossá- gát vizsgálja a ruházat és a lakásberendezési cikkek esetében az 1984—ben végzett megfigyelé- sek alapján. E termékek viszonylag könnyen azonosíthatók, viszont a három hónapra vonat—
kozó visszaemlékezés bizonyos gondokat okoz—
hat, ami erősen függ mind a kérdező, mind a válaszoló egyéniségétől, személyi adottságaitól.
A visszaemlékezéssel kapcsolatos torzítás ab- ból ered, hogy egy esemény minél távolabb van időben vagy minél kevésbé jelentős az egyén számára, annál bizonytalanabbá válik felidézé—
se. Ezt befolyásolja még a megkérdezett személy érdeklődése, fáradtsága is. Ezek a tényezők, fö- leg ha családi kiadásokról van szó, bonyolult összefüggésben vannak egymással. A tanul- mányban a vizsgálat egysége a család, azaz olyan egyének közössége, akik közös döntéseket hoznak együttes jövedelmeik elköltéséről.
Az első kikérdezés csak a megfelelő hónapra vonatkozik, és a becslések során nem használják fel azokat, mivel a tapasztalatok szerint erős az ún. teleszkóphatás, valamint az első kikérdezés tapasztalatlanságból adódó bizonytalansága. A többi kikérdezés 3 hónaponként követi egy- mást, s a megelőző három hónap kiadásait ki—
vánja feltárni.
Az elemzés két egymás után következő kikér—
dezést vizsgált, 1984 másodikes harmadik perió- dusát A harmadik periódusban amelyben nin—
csenek szezonális vásárlási időszakok, 3408 ru- házatra és 2762 lakásberendezési vásárlásra vo- natkozó feljegyzés volt. A függő változó (ame—
lyen keresztül a visszaemlékezési hatást vizsgál- ták) az volt, hogy milyen mértékben tért el az első hónap kiadása az egész három hónapos időszak átlagától.
A kikérdezések tapasztalatai azt jelzik, hogy a válaszolás minősége sok tényezőtől függ (füg—
getlen változók); nevezetesen a megkérdezés módjától a válaszoló személy iskolázottságán át az életkorig. Az emlékezés tekintetében különö- sen ez utóbbi szempont bizonyult nagyon fon—
tosnak.
