B u z A m o l ó k , i z e m lék, k o z l s m é n y a k
Minden olyan döntési modell, amely szakfolyóiratok
ra vonatkozik, szükségképpen Bradford törvényén alap
szik. Az eddig ismertetett nagyszámú modell közül Brookes-modellje jelzi az elérhető megtakarítás mértékét is. Az indiai Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet ICentral Food Technological Research Institute, CFTRI) könyvtára ezért erre a modellre építette folyóiratállomá
ny án a k gazdas ágosság i e le mzé sé t.
A CFTRI 1950-ban létesült, könyvtára már az intézet tervezése alatt funkcionált, s gyűjtőkörét a kutatási profil bővülésével arányosan fejlesztette. Mint minden szakkönyvtárnál, az állomány zöme itt is folyóiratokból áll (31S folyóirat), amelyek nagyobb része elő van fizetve, de kapnak folyóiratokat cserébe és ajándékként is. Az előfizetett folyóiratok száma 216, ebből 164 külföldi.
Az elemzéshez szükséges adatokat a könyvtár által kiadott Documentation List szolgáltatta, amely a beérke
ző folyóiratszámok közül az intézet számára relevánsa
kat regisztrálja. A vizsgálat az 1975-ben megjelent cikkekre terjedt k i .
Az eredmények megbízhatósága érdekében Brookes mindkét (numerikus illetve grafikus) módszerét alkal
mazták. A numerikus módszerhez meghatározták az átlagos folyóiratköltséget (előfizetési díj, nyilvántartási és postaköltségek stb. a viszonylag olcsó indiai folyóira
tok kizárásával): 786 rúpia. Az átlagos másolatköltséget a másolásra fordított összeg és a másolatok száma alapján számították k i (17 rúpia).
A Brookes-modell szerint azokat a folyóiratokat, amelyek évente 786 : 17 =46-nál kevesebb releváns cik
ket közölnek, nem gazdaságos előfizetni, ezek esetében célszerűbb a releváns cikkek másolatát beszerezni. A könyvtárnak csupán 17 folyóirata van, amelyik 46-nál több releváns cikket közöl évente. Biztonság kedvéért
célszerű a 46-os küszöbértéket kissé csökkenteni, mond
j u k 40-re. Azokat a folyóiratokat, amelyek évente 40-nél kevesebb releváns cikket közölnek, nem gazdaságos előfizetni. Ez természetesen érinti a csereként vagy aján
dékként kapott, továbbá az olcsó indiai folyóiratokat.
Az elérhető megtakarítás mintegy évi 63 ezer rúpia volna.
A grafikus módszerrel becsülhető azon folyóiratok mennyisége is, amelyek évente legalább egy, az intézet számára releváns cikket publikálnak (a vizsgálat szerint 703). A gyakorlati számításokban ennek ellenére a könyvtár által ténylegesen beszerzett 315 folyóiratra számítva, előfizetésre érdemesnek 18 folyóirat tűnik, ezt az értéket biztonsági okokból 20-ra emelték. A teljes becsült megtakarítás összege a grafikus módszer alapján megközelíti a 63 ezer rúpiát (a két módszer tehát hasonló eredményre vezetett).
A vizsgálat során további következtetések is levonha
tók. Ezek szerint ha a könyvtár a rangsor első 20 folyóiratát fizetné elő, jelenlegi bibliográfiai teljessé
gének 45%-át tudná biztosítani (a többi 295 folyóirat eszerint a releváns tételek 55%-át adja). Az évente legalább egy releváns cikket tartalmazó,de eddig elő nem fizetett folyóiratok a teljes bibliográfiához 12,5%-kal járulnak hozzá.
Az elemzés szerint a Brookes-modell mindkét mód
szere eredményesen alkalmazható folyóiratok előfizeté
sére vonatkozó döntések meghozatalára.
/RAGHA VAN, K. S. -SHALINI, R.. Economics of periodkals in special Ubraries: an application of Bradfords distribution to CFTRI Library peri- odicals holding. = Annals of Library Science and Documentation, 24. köt. I. íz. 1977. p. 34-41./
(Sárdy Péter)
INFORMATIKAI K U T A T Á S O K Informatikai kutatások a Szovjetunióban
0968-1977)
A z országos tudományos és műszaki információs rendszer főbb továbbfejlesztési irányainak meghatározá
sakor, az erőforrások felosztása során az elsőbbség helyes megállapításakor nagy jelentősége van az informatika területén az utóbbi 10 évben végzett szovjet kutatások helyes értékelésének és a még megoldatlan feladatok feltárásának.
A z informatika és az információs tevékenység fejlesz
tését az országos tudományos-műszaki információs rend¬
szerről (1966), a társadalomtudományi tájékoztatás meg
javítására irányuló intézkedésekről (1968) és az országos tudományos-műszaki információs rendszer továbbfejlesz
téséről (1971) szóló kormányhatározat szabta meg.
A fenti rendelkezéseknek megfelelően a Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Állami Bizott
sága határozatot hozott az egységes tudományos-műsza
ki információs rendszer és az Országos Automatizált Tudományos-Műszaki Információs Rendszer létrehozásá
nak programjáról.
Az elmúlt 10 évben a tudományos tájékoztatás területén számos fontos esemény zajlott le, melyek közül a legfontosabbak a következők:
a tudományos-műszaki információ szabadegyetemé
nek megnyitása a VINITI-ben 1969. november 13-án;
az információs dolgozók össz-szövetségi tanácskozása (Moszkva, 1971. augusztus 2 6 - 2 7 . ) ;
az Információs Dolgozók Továbbképző Intézetének megnyitása (Moszkva, 1971);
364
T M T . 2 5 . é v f . 1 9 7 B / 7 - 8 .
össz-szövetségi szeminárium a köztársasági, területi vezetők információellátásának sajátosságairól (Moszkva, 1974. augusztus 4—8.);
„Tudományos-műszaki tájékoztatás a Szovjetunióban ( N T I - 7 4 ) " c , a Népgazdasági Eredményeket bemutató kiállítás területén rendezett kiállítás (Moszkva, 1974.
augusztus-szeptember);
a IV. össz-szövetségi konferencia az egységes tudomá
nyos-műszaki információs rendszer fejlesztési problémái
ról (Moszkva, 1974. szeptember 2 4 - 2 7 );
„Tudományos-műszaki információ" elnevezésű szak indítása a Szovjetunió Felsőfokú és Középfokú Szakok
tatási Minisztériuma által (1975. május 25.), amely az információs dolgozóknak a felsőoktatási rendszerben való közvetlen képzését jelentette;
trAz informatika, könyvtártan és bibliográfia alapjai"
c. tárgy tanításának megszervezése a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen (1975), a többi egyetemen és felsőfokú tanintézetben a .JBevezetés a szakmába" c.
kötelező tanfolyam keretében;
össz-szövetségi tudományos-műszaki konferencia a tudományos-műszaki információ automatikus feldolgo
zásának problémáiról (Zvenigorod, 1976. május 4 - 7 . ) ; össz-szövetségi szeminárium a tervezőintézetek infor
mációellátásáról (Sztravropol',1976. június 1 5 - 1 8 . ) ; értekezlet a köztársasági tudományos-műszaki infor
mációs rendszerek fejlesztésének eredményeiről és tevé
kenységük továbbfejlesztési irányairól az 1976-1980 években (Kisinev, 1976. november 30-december 2.);
össz-szövetségi tudományos konferencia az egységes információkereső nyelvekről (Jurmala, 1977. szeptember 6-8.).
Ezek a rendezvények nemcsak az országban folyó elméleti, módszertani és gyakorlati kutatások eredmé
nyeinek integrálását jelentették, hanem a kutatások további elmélyítését és kiszélesítését, új feladatok kitűzé
sét is elősegítették. Az elért eredmények alapján elmond
ható, hogy az informatika nemcsak önálló tudományág, hanem tantárggyá is vált.
Kutatási területeit tekintve az informatika kinőtt a tudományos tájékoztatás kereteiből, ahol létrejött és megerősödött; jelenleg a tudományos kommunikáció szférájában keresi az alapvető törvényszerűségeket.
Az utóbbi 10 év eredményei áttekinthetők az infor
matika tudományos irodalmának elemzésével. A vizsgá
lat a következő fajtákra terjedt k i ;
az 1967 után megjelent monografikus jellegű művek;
a kandidátusi és doktori értekezések szerzői referá
tumai;
a „Naucsno-Tehnicseszkaja Informacija" c. folyóirat
ban megjelent cikkek.
A monográfiák és monografikus jellegű gyűjtemények általában a nagy ágazatközi és határterületi problémákat vizsgálják (1. táblázat). Számos könyv foglalkozik a filozófiával, logikával, nyelvészettel, pszichológiával, szo-
t. táblázat
A z i n f o r m a t i k a t e r ü l e t i n 1 9 6 8 — 1 9 7 7 . é v e k b e n megjelent m o n o g r á f i á k megoszlása t e m a t i k a szerint
T e m a t i k a A m o n o g r á f i á k s z á m a d b %
A z i n f o r m a t i k a e l m é l e t e 2 8 2 3 , 4 T u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó 1 3 1 0 , 8 T u d o m á n y o s d o k u m e n t u m o k és
i n f o r m á c i ó t á r o l á s és - keresés 57 4 7 , 5 E b b ő l :
i n f o r m á c i ó k e r e s ő r e n d s z e r e k i n f o r m á c i ó k e r e s ő n y e l v e k m ű s z a k i b e r e n d e z é s e k
3 5 21 1
2 9 , 2 17,5 0 , 8 A t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó
terjesztése és felhasználása 2 1 1 7 , 5
A t u d o m á n y o s t á j é k o z t a t á s
t ö r t é n e t e és szervezete 1 0 , 8
ö s s z e s e n : 1 2 0 1 0 0 , 0
ciológiával stb. határos kérdésekkel. A monográfiák majdnem negyed része az informatika elméletének kér
déskörébe tartozik, közöttük az információ természeté
vel és problémáival, a szociális információ szerepével a társadatom irányításában, az informatikával, a tudomá
nyos információ jellemzőivel, a tudományos kommuni
káció törvényszerűségével foglalkozó alapvető filozófiai művek is találhatók. Különleges helyet foglalnak el azok a könyvek, amelyek az informatika problémáit a kiber
netika, a matematikai logika, a szemiotika szemszögéből vizsgálják.
A monografikus müveknek majdnem a felét az információkeresés elméleti és gyakorlati kérdéseinek szentelték. Ebben a kérdéskörben a monográfiák részará
nya nagyobb, mint a disszertációk esetén és még inkább, mint a cikkek esetében. Ez arra utal, hogy a vizsgált időszakban az információkeresés témakörében az elmé
leti általánosítások folytak.
Figyelmet érdemel az is, hogy a tájékoztatási tevé
kenység műszaki berendezéseivel és a szervezési kérdé
sekkel l - l mű foglalkozik, mig 1968 előtt ezek voltak többségben.
A disszertációk kisebb kérdéskört érintenek, célirá
nyosabbak és jobban kapcsolódnak a gyakorlathoz 12. táblázat). A kutatások nagy része az információkere
séssel, ezen belül a deszkriptor-típusú nyelveknek az automatizált információkereső rendszerben való felhasz
nálásával foglalkozik.
Az elsődleges dokumentumáramlással foglalkozó munkák jelentős számát az indokolja, hogy a tudomány, a technika és a népgazdaság különböző területein lévő konkrét anyagokat elemezték. A különböző felhasználói kategóriák információellátásának kidolgozásához tovább-
365
B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , k ö z l e m é n y e k
2. táblázat
A z i n f o r m a t i k a t e r ü l e t é n 1 9 6 8 — 1 9 7 7 . é v e k b e n m e g v é d e t t d i s s z e r t á c i ó k megoszlása t e m a t i k a szerint
T e m a t i k a A d i s s z e r t á c i ó k s z á m a d b %
Elsődleges d o k u m e n t u m o k és
i n f o r m á c i ó á r a m l á s 2 2 1 3 , 8 M á s o d l a g o s d o k u m e n t u m o k és
k i a d v á n y o k 2 6 1 6 , 4 I n f o r m á c i ó k e r e s é s 58 3 6 , 5
E b b S I
i n f o r m á c i ó k e r e s ő rendszerek 2 4 d e s z k r i p t o r - t í p u s ú
i n f o r m á c i ó k e r e s ő n y e l v e k 2 3 t e m a t i k u s , h i e r a r c h i k u s és
fazettás o s z t á l y o z á s i r e n d s z e r e k 11
I n f o r m á c i ó s i g é n y e k és kielégítésük 11, 3 A z i n f o r m á c i ó s f o l y a m a t o k
a u t o m a t i z á l á s a 14 8 , 8 A u t o m a t i k u s szövegolvasás 6 3 , 8 A t u d o m á n y o s t á j é k o z t a t á s
m ű s z a k i b e r e n d e l é s e i 4 2,5 A t u d o m á n y o s t á j é k o z t a t á s
t ö r t é n e t e és szervezete 11 6 , 9 1 5 , 1
14,5
6 , 9
Ö s s z e s e n : 159 1 0 0 , 0
ra is az információs igénykutatás szociológiai módszereit alkalmazták. Egyre gyakrabban kerülnek a tisztán infor
matikai módszerek is előtérbe, amelyek a felhasználótól jövő visszacsatolásra épülnek.
Az informatikai kutatások jelentős részét képező disszertációk témakörét azonban számos külső körül
mény korlátozza. Ilyen pl., hogy a tudományos fokoza
tot odaítélő tanács mereven két tudományágra — a műszaki és a pedagógiai tudományokra - orientált.
Figyelemre méltó, hogy olyan fontos elméleti kuta
tási irányokban, mint a tudományos információ szerke
zete és általános jellemzői, az információs folyamatok társadalmi-pszichológiai és logikai alapjai vagy a tudo
mányos kommunikáció elmélete még jóformán egyálta
lán nem készült értekezés.
Az 1961-ben indított Naucsno-Tehnicseszkaja Infor- macija c. folyóirat 1967 óta két sorozatban jelenik meg, amelyek Az információs munka szervezése és módszer
tana és információs folyamatok és rendszerek alcímet viselik. Bár a folyóirat az informatikai cikkek csekély hányadát tartalmazza, a cikkek tartalom szerim. megosz
lásának modelljeként szolgálhat. A cikkek nagy része a tudományos tájékoztatással, annak szervezésével és mód
szertanával foglalkozik. A másik nagy témakör az általá
nos kérdéseket fogja át, az elméleti kutatások eredmé
nyeit is tartalmazza f i . táblázat).
Az 1968-1977. években a szovjet informatika fontos eredménye volt annak felismerése, hogy a technika egyedül nem képes a tudományos tájékoztatás alapvető problémáinak a megoldására, mivel problémái főként logikai-szemantikai és társadalmi-pszichológiai jellegű
ek. Ehhez a felismeréshez az információs feladatok számítógépes megoldásában szerzett tapasztalatok vezet
tek. Ma már világos, hogy mit lehet és mit nem lehet a számítógéppel végeztetni, ezért elsősorban automatizált adatfeldolgozásra használják.
Ennek eredményeként lényegesen megváltozott a kutatás és fejlesztés tematikája: egyre inkább a tudomá
nyos tájékoztatás alapvető problémáinak megoldására irányul. Az információs technikai eszközök létrehozását célzó kutatások és fejlesztési munkák aránya a minimá
lisra csökkent, amit mindenképpen pozitívan kell érté
kelni.
A vizsgált időszak másik fontos eredménye, hogy megkezdődött a mágnesszalagos adatbázisok létrehozása és az azok alapján folytatott szolgáltatásokat ellátó automatizált információs rendszerek tervszerű kidolgozá
sa.
Az automatizált információs rendszereket hatékony együttműködésüket biztosító hálózat fogja majd össze.
Ennek révén jelentősen csökken egyazon műveleteknek a különböző rendszerekben történő többszörös és indoko
latlan ismétlése, következésképpen fokozódik a munka
megtakarítás és ugyanakkor javul az információellátás színvonala A munka a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság ellenőrzése mellett, pontosan kidolgozott prog
ram szerint folyik. Az automatizált információs rendsze- 3. táblázat
A „ N a u c s n o - T e h n i c s e s z k a j a I n f o r m a c i j a " c. f o l y ó i r a t b a n az 1 9 6 8 - 1 9 7 7 . é v e k b e n megjelent
c i k k e k megoszlása t e m a t i k a szerint
T e m a t i k a A c i k k e k száma
d b %
Á l t a l á n o s kérdések 2 5 2 16,6
T u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó és
d o k u m e n t u m o k 1 2 4 8 , 1
I n f o r m á c i ó s k i a d v á n y o k 1 4 1 9 , 3
I n f o r m á c i ó e l e m z é s 1 4 1 9 , 3
I n f o r m á c i ó s n y e l v e k 1 2 6 8 , 3
I n f o r m á c i ó k e r e s ő rendszerek 1 7 5 1 1 , 5 A s z ö v e g f e l d o l g o z á s a u t o m a t i z á l á s a 1 2 8 8 , 4 T u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r d í t á s 1 4 0 , 9 A z i n f o r m á c i ó s t e c h n i k a e s z k ö z e i 8 0 5 , 2 I n f o r m á c i ó s t e v é k e n y s é g
a S z o v j e t u n i ó b a n 2 8 7 18,9
I n f o r m á c i ó s t e v é k e n y s é g k ü l f ö l d ö n 4 2 2 , 8 O k t a t á s és t o v á b b k é p z é s 10 0 . 7
Ö s s z e s e n : 1 5 2 0 1 0 0 , 0
366
T M T . 2 5 . í v f . 1 9 7 8 / 7 - 8 .
reket és hálózatokat a népgazdasági irányítás szervezeté
nek, valamint a terület gazdasági-földrajzi felosztásának figyelembevételével hozzák létre.
Fontos eredménynek tekinthető az is, hogy sikerült a tudósok és szakemberek érdeklődését felkelteni a tudo
mányos kommunikáció problémái iránt. Ma már a vezető tudósok és szakemberek jelentős része elismeri, hogy a tudományos kommunikációs rendszerek általában — és ezen belül a tudományos tájékoztatás - a kutatás és fejlesztés hatékonysága növelésének, a tudományos ered
mények gyakorlatba történő bevezetése meggyorsításá
nak lényeges tartalékait képezik.
Ennek köszönhető, hogy a tudományos kutató- és tervezőintézetekben, a vállalatokban kedvezőbbekké vál
tak az információs szolgáltatásokhoz szükséges feltéte
lek. Maguk a tudósok és szakemberek is bekapcsolódtak a tudományos kommunikáció problémáinak tanulmá
nyozásába és sok hasznos javaslatot tettek az információ
ellátás formáinak és módszereinek javítására. Jó példa erre az 1973-ban és 1976-ban a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság elnöke által létrehozott, akadémikusok vezette bizottság is, amelynek feladata az országos tudományos és műszaki információs rendszer helyze
tének tanulmányozása, a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozása volt.
Az elmúlt 10 évben alakult k i az informatika termi
nológiája. Elterjedését nagymértékben elősegítette 3 terminológiai szótár (az 1281 kifejezést tartalmazó orosz-angol-francia nyelvű szótár, 1968; a 3035 kife
jezést tartalmazó orosz—angol szótár, 1971; a 2235 kifejezést tartalmazó 14 nyelvű informatikai szótár, 1975). Szót érdemel az informatika kifejezésnek az orosz nyelvterületen való meghonosodása. A korábban
„A tudományos információ elmelete" elnevezésű ágazat helyett született az „információ" és az „automatika"
kifejezések egyesítéséből az információ gyűjtésével, át
adásával, feldolgozásával és felhasználásával kapcsolatos számos kérdést egységbe összefogó integrált tudományág
megnevezés. A z utóbbi időben azonban többen — helytelenül - a korábban egyértelműen „számítástechni- ká"-nak fordított angol „computer science" megfelelője
ként használják.
A következő 5 - 7 év feladatai közül - amelyek megemlítése nélkül az áttekintés nem lenne teljes — ezért az egyik legfontosabb az informatika tudományos infor
máció fogalmának, struktúrájának, alapvető jellemzői
nek, átadási és felhasználási sajátosságainak a tanulmá
nyozása. Ehhez az olyan alaptudományokban alkalma
zott módszerek és eredmények szükségesek, mint a filozófia, logika, pszichológia, valamint a matematika, kibernetika és a szemiotika.
A tudományos tájékoztatás területén az információ
keresés elméleti alapjaira, a referálás és indexelés automatizálási módszereire, a különböző konfigurációjú számítógépeken megvalósított automatizált információ
kereső rendszerekhez szükséges egységesített alkalmazói
programcsomagok kidolgozására, a faktografikus infor
mációkereső rendszerek felépítésének és működtetésé
nek tanulmányozására irányuló kutatások elmélyítésére és kiszélesítésére van szükség. Emellett fontos helyet foglal el az automatizált információs központok hálóza
tainak kialakítására irányuló kutatás, ezen belül elsősor
ban a hálózat felépítésének és földrajzi elhelyezésének kidolgozása, a hálózatba tartozó automatizált informá
ciós központok optimális üzemmódjának és műszaki eszközeinek a meghatározása.
Szélesebb körűvé válnak a tudományos kommuniká
ció folyamatait és törvényszerűségeit a tudományos tájékoztatás körén túl vizsgáló.kutatások;a tudományos dokumentumok összeállításának specifikus vonásaira, a mérnöki pszichológia szempontjából a dokumentumok és kiadványok formai követelményeire, a nem formális csatornákon történő információátvitelre és a tudomá
nyos kommunikáció egyéb vonatkozásaira irányuló kuta
tások.
Egyre fontosabbá válik a felhasználóknak a kiszélese
dő információs források hatékony felhasználására való oktatása, az interaktív automatizált információkereső rendszerekkel, mikroformátumokkal és egyéb korszerű eszközökkel folyó munkamódszerek megszoktatása.
Az informatikai kutatásokat a tudományos kommu
nikáció módszereinek és eszközeinek fejlesztését előre
jelző munkákkal szoros kapcsolatban kell folytatni, figyelembe véve a modern társadalom életében betöltött szerepének várható megváltozását is.
/MIHAJLO V, A. I. - CSERNÓJ, A. I. - GIUA- REVSZKIJ, R. Sz.: Iszszledovanija po informatike
v SZSZSZR (1968-1977 gg.j. = Naucsno-Tehni
cseszkaja Informacija. 2. sor. 11-12. sz. 1977.
p. 1-14.1
(Viszocsekné Péteri Éva)
» » »
A tájékoztatás területén folyó kutatások támogatása az NSZK-ban
A Szövetségi Kutatási és Technológiai Miniszter a tájékoztatás és dokumentáció előmozdítását célzó 1974.
december 17-i kormányprogram keretében támogatja az alábbi tárgykörökben kidolgozandó kutatási és fejlesztési terveket.
1. A tájékoztatástudomány általános alapjai
A tárgykör pontos körvonalazása, elméleti alapok, módszerek.
2. Információkereső nyelv és osztályozási rendszerek
Szerkezetük vizsgálata; a terminológia hatása az infor
mációkereső nyelvekre; osztályozási rendszerek és tezau- 367
