• Nem Talált Eredményt

MI VAN A FIÓKBAN?

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "MI VAN A FIÓKBAN?"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

MI VAN A FIÓKBAN?

— 1935. augusztus 14-én születtem a Békés megyei Medgyesegyházán. Gyu- lán érettségiztem 1953-ban.

— A család vagy az iskola tudatosította első irodalmi p r ó b á l k o z á s a i d a t ?

— Otthon irodalomról bizony kevés szó esett. Apám sok foglalkozást pró- bált mesterember volt, mellette nya- ranként csak a munkába kóstolhattam belé. Inkább az iskola és nővérem kedves ajándéka, egy gyerekkoromtól kísérő József Attila-kötet jelentett táp- láló inspirációt. Tizennégy éves kisdiák voltam még, amikor a Rádióújság gyermekmellékletében, a m a nevezetes mondat alatt, hogy „A fenti versek és rajzok beküldőinek 5 forintot fi- zettünk postán", megpillantottam a nevemet. Azóta sem volt olyan hangos irodalmi sikerem, mert a soros postás egyenesen a zsibongó VIII. osztályba kézbesítette a lapot: bekiáltotta az a j - tón az örömhírt, mire elszabadult a pokol. A kamaszos tombolás után nem lehetett nem vállalni a p o é t a s á g o t . . . 1953 tavaszán az Ü j Hang mutatott be az olvasóknak.

— H o g y a n lettél szegedi d i á k és Szegeden író?

— Véletlen átirányítás sodort a sze- gedi Pedagógiai Főiskolára, ahol 1955- ben magyar szakos tanári diplomát szereztem. A beiratkozással egyidejű- leg kerültem kapcsolatba a helyi író- csoporttal és a Tiszatáj-jal is, ameny- nyiben sikerrel vettem részt egy 1953- as szegedi irodalmi pályázaton. Sze- geddel való azonosuláson zökkenőmen- tes volt, hisz mind a főiskolán — ahol Vajtai Istvántól tanultam irodalmat és esztétikát —, mind pedig a lap körül

intenzíven zajlott akkor a fiatalokat segítő irodalmi mozgás. Közben az Ü j Hang és a Rádió rendszeresen közölte verseimet; a folyóirat hasábjain az 1950-es évek közepén Eörsi István be- mutató kritikában foglalkozott írása- immal. 1955 őszétől a mezőhegyesi 57- es m a j o r belsőperegpusztai osztatlan általános iskolájában tanítottam egy évet, m a j d Békéscsabára helyeztek át, ahol 1960-ig t a n á r k o d t a m . Bár n e m v e - hettem részt az egyetemi stílusgyakor- latok vitáin, a Szegedi Fiatalok 1959-es Antológiájába természetszerűen az én verseim is bekerültek.

— K i l e n c e d i k é v e ú j r a S z e g e d e n élsz, k é t v e r s e s k ö n y v e d — „ A v i r r a d a t v i t o r l á i " (1962.

Magvető, O j T e r m é s ) , v a l a m i n t a „ L á t á s és l á t o m á s " (1965. Magvető) — m e g j e l e n é s e m á r erre az I d ő s z a k r a esik. H o g y a n ítéled m e g p á l y á d n a k ezt a t e r m é k e n y é v t i z e d é t ?

— Szegedre visszatérve 1960-tól 1965-ig egy újszegedi kollégium nevelő- tanára voltam, ezt követően lettem a költőknek mindig szívesen kenyeret adó Délmagyarország munkatársa. Első könyvem megjelenése kissé v á r a t o t t magára; Tóth Dezső — aki a k k o r a Magvető Kiadónál tevékenykedett — gyorsította meg lassú átfutását. E könyvben — noha tónusát, szintjét m a is egységesnek érzem — sok még az idill, a dal, a felhőtlen életlátás. K r i - tikai visszhangja jó volt. némileg t a - lán túl is inspirált. A második verses- könyv így n e m hozott annyi ú j a t , mint amennyit a várakozás előlegezett, amennyit m a g a m is vártam. Sok benne a túl direkt, közéleti darab, a képi- burjánzás. Fejlődéstörténetileg i n k á b b ez a m u t á l ó kötet.

— N a g y o n s z i m p a t i k u s ez az o b j e k t í v h a n g , tiszteletet é b r e s z t ő ez a m ű v é s z i sze- r é n y s é g , m e r t n e m n é v s o r o k b ó l való k i h a - g y á s t k á r h o z t a t , n e m m e n e t r e n d s z e r ű heti esztétikai é r t é k r e n d e t r e k l a m á l m e l l d ö n g e - tőn. Készülő ú j k ö t e t e d h e z is ilyen s z i g o r ú v a g y ?

— 1967 végén még csak nyolc olyan versem volt, amit tervezett ú j köny- vemben vállalhattam. Ma 35—40 körül j á r e szám, s év végére valóban szeret- nék összeállítani egy ú j a b b versgyűjte- ményt. Verseszményem a modern kép- szerűség, ezt éppúgy szeretném tükröz- tetni benne, mint azt a férfiasabb, ke- ményebb hangvételt, ami — úgy hiszem

— jellemző ú j a b b termésemre. A kö- zösség, az e m b e r életörömét és halálfé- lelmét, a születés misztériumát, a csa- lád békéjét éppúgy el k í v á n n á m m o n - dani e könyvben, miként m i n d e n n a p i gondjainkat, nehézségeinket. Az é r t é k - rend — m á r m i n t a s a j á t helyi é r t é k - rendem — valóban soha n e m érdekelt.

Dolgozni kell — pontosan, szépen. Ez a legfontosabb.

(—) 570

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a