347.77:681.3.06 KONFERENCIA
AZ ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMOKKAL KAPCSOLATOS JOGVÉDELMI KÉRDÉSEKRŐL
Vida Sándor
Budapesti Francia Tudományos és MUizaki Dokumentációi Központ
A müncheni Mar Plánok I n e t i t u t für auelándlschss und i n t a m a - tíonaleg Patent-, Urheber- und Wettbewerberecht /irtásét a külföldi és nemzetközi szabadalmi-, szerzői- és versenyjogi kérdések tanulmá
nyozására/ 1967. október 18-án nemzetközi konferenciát rendezett az elektronikus számítógépi programokkal kapcsolatos j o g i védelem f o n - tosabb kérdéseiről.
A E első előadást B.A.RIHGBR, az Amerikai EgyeeUlt Államok: Szer
zői Jogvédő Hivatalénak munkatársa t a r t o t t a "The TJee o f Copyrightod Works i n Information Storage and B e t r i e v a l Systems" /Szerzői Jogi o l talom a l a t t álló müvek felhasználása Információkat tárold és f e l d o l gozó rendszerekben/ címmel.
Előadásában megemlékezett arról, hogy az Amerikai Egyeetilt ál
lamokban az elektronikus számítógépek gyártásában és felhasználásá- ban 1964. éta olyan ugrásszerű növekedés történt, ami az információk közlése terén és magában az emberek életében i s t e l j e s e n u j korsza
kot n y i t o t t . Valóságos forradalomnak nevezte ezt, amely talán egyike a történelem legdöntőbb eseményeinek, s amelynek jelentősége ma még valójában a l i g mérhető f e l .
Az előadó rámutatott a r r a , hogy az elektronikus számitógéptech
nika elterjedésének jelentőségét gyakran hasonlítják a könyvnyomtatás feltalálásához: a nyomtatott szöveg lehetővé t e s z i az Írásművek töme
ges terjesztését; ezzel szemben az elektronikus számítógéptechnikával az Írott szövegek nagyrésze feleslegessé válik. Végső soron lehetővé t e e z i ugyanis, hogy az emberek bárhol a világon, bármely szerző müvé
hez hozzájussanak egyszerűen ugy, hogy gépeken gombokat nyomnak be.
Ezért amint a könyvnyomtatás feltalálása a szerzői j o g létrehozásá
hoz v e z e t e t t , ugy feltehető, hogy a jövőben viszont az elektronikus számítógépek széleskörű alkalmazása f o g j a a szerzői j o g ma ismert felépítményét alapvetően megváltoztatni.
lézete s z e r i n t számol'-*, k e l l azzal, hogy a szerzői j o g i oltalom a l a t t álló müvek e z r e i vagy milliói - könyvek, c i i k e k , ábrák, térké
pek, f i l m e k s t b . - már a közeljövőben i s csak egy példányban készül
nek és információtároló berendezésekbe nyernek betáplálást. Az i n f o r mációtároló elektronikus gépeket pedig távíróval, laser-sugárral, mű
holdakkal, esetleg további elektronikus ezárnitógépekkel irányítják
TUS 15-évf. l.szám 1968.január
1 majd. E berendezések a közintézményekben, vállalatoknál, valamint a*
egyes emberek otthonában egyaránt hozzáférhetik lesznek. Ez pedig majd azt j e l e n t i , hogy bárki, a k i a megfelelő gombot megnyomja, e be
táplált müvekről másolatot kaphat. I l y e n körülmények között természe
tesen a nyomdal többszörözés számos esetben feleslegessé f o g válni.:
E lehetőségekre figyelemmel tárgyalta az előadó a szerzői müvek
nek elektronikus számitógépek felhasználásával kapcsolatos j o g i kár- ' dóséit, amelyek az Amerikai Egyesült Államokban a jogszabályalkotó
"szervek számára - a szerzői j o g folyamatban lévő kodlflkaoiőja során - már most i s komoly gondokat okoznak.
Az előadást követő vitában Bzámos érdekes gondolat hangzott e l , C.J. de HAAS, a holland Szabadalmi H i v a t a l elnöke annak a nézetnek a¬
d o t t kifejezést, hogy a szerzői jogot jellemző klzárólagOBsági jogok súlypontja eltolódást fog szenvedni. Ezenfelül az i s várható, hogy a könyv- és lapkiadó vállalatok helyébe az elektronikus számítógépek e- lőállitői lépnek, mint a szerzők alkotásainak felhasználói, t e r j e s z tői. E megváltozott viszonyokra t e k i n t e t t e l szükséges lesz a szerzői díjazás u j rendszerének kidolgozása, figyelemmel a müvek elektronikus számítógépek utján történő hasznosítására.
K . H A B M B L , a Kémet Szövetségi Köztársaság Szabadalmi Hivatalának
elnöke a r r a mutatott rá, hogy az egyén szerzői Joga alighanem majd ha
jótörést szenved a tudományos-technikai forradalom következtében, ami végső soron a szerzői j o g kollektivizálásához vezet. Ezt - a szerzői jog szempontjából sajnálatos helyzetet - mindannyian kénytelenek va
gyunk, ha rezignáltán i s , de tudomásul vonni.
R . E L L S C H E I D egyetemi tanár /Köln/ & technika és a tudomány f e j lődésének fényébe állítva a kérdést, hangsúlyozta: egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy a gazdasági fejlődést j o g i szempontok m i a t t akadályozza. Ezért egyes személyek jogának / P r l v a t r e c h t e / hát
térbe k e l l s z o r u l n i a az esetben, ha a közösségnek ehhez jelentős ér
deke fűződik.
E . U L M E R egyetemi tanár /München/ ugyanősak azt mondotta, hogy a
jövőben a tudományos eredmények bizonyos részét nem l e fogják Írásba, szakcikkekbe f o g l a l n i , hanem közvetlenül elektronikus számítógépekbe táplálják be. Erre kezdeti példák már ma i s találhatók a v e g y i p a r i tárgyú közlemények terén. Ennek az irányzatnak erősödése esetén f e l tehető, hogy a szakfolyóiratok cikkeinek jelentős részét i s e l e k t r o nikus számitógépekbe táplálják majd be. Ez pedig számos folyóirat meg
szűnéséhez, valamint bizonyos folyóiratok példányszámának jelentős csökkenéséhez vezethet. Ezért azt ajánlotta, hogy elsősorban a szak
i r o d a l m i kiadó vállalatok készüljenek f e l erre a várható u j h e l y z e t r e . A második előadást G.KOLLE tudományos kutató /München/ t a r t o t t a
"Dae Problem dee Patentachutzea der Programme" /Elektronikus számító
gépi programok szabadalomjogi oltalma/ címmel, a k i a számítógépi prog
ramozás technikájának és folyamatának szabadalomjogi szempontból tör
tént részletes elemzése eredményeként a r r a a - nem egészen meggyőző - következtetésre j u t o t t , hogy a programok szabadalomjogi oltalmára nem lát lehetőséget.
71DA S.: Konferencia jogvédelmi kérdésekről A v i t a során W.iJALIACE, az angol Szabadalmi H i v a t a l elnökhelyet
tese arról emlékezett meg, hogy Hagy-Britanniében az elektronikus szá
mítógépeket előállító ipar nem érdekelt a programok szabadalmaztatásá
ban. /Éz - véleményem s z e r i n t - azért különösen figyelemreméltó, mi
v e l Hagy-Brltannia második helyen áll a világban az elektronikus szá
mítógépek gyártásában./
S.LJOTGMAK egyetemi tanár /Stockholm/ annak megfontolását aján
l o t t a , nem volna-e célszerűbb a megoldást a nehezen biztosítható sza
badalomjogi védelem h e l y e t t más jogterületen keresni, nevezetesen az üzleti t i t o k védelme körében, pontosabban a versenyjog területén.
K. von FILSECE ügyvéd /Düsseldorf/ bírálta az előadót, mert az i szabadalmi jog hagyományos fogalmaiból k i i n d u l v a kereste a megoldást.
Az adott kérdés kapcsán ezzel szemben olyan u j jelenséggel talál
kozunk, amelyet aligha lehet a hagyományos szabadalomjogi kategóriák alapján megoldani. A helyes megoldást - nézete s z e r i n t - pragmatikus módszerrel k e l l k u t a t n i . Ez annál i s inkább célszerű volna, mert a programokat készítő német irodák /tehát nem az elektronikus gépeket gyártó iparvállalatok/ nagyon i s érdekeltek abban, hogy az általuk k i d o l g o z o t t programok szabadalomjogi oltalomban részesüljenek.
A harmadik előadást E.OLüEE egyetemi tanár /München/ t a r t o t t a
"Der Ürheberschutz der Programmá elektronischer Rechenanlagen" /Elek- tronikus számitóberendezések programjainak szerzői j o g i oltalma/ cím
mel. Az előadás tulajdonképpen továbbfejlesztése v o l t a Bajor Tudomá
nyos Akadémia Filozófiai és Történeti Osztálya 1966. október 11-i e¬
gyüttes ülésén nevezett által t a r t o t t korábbi előadásnak.1/
Az előadó a következő gondolattal kezdte a kérdés tárgyalását:
annak mérlegelése során, hogy az elektronikus számítógépi programokra kiterjeszthető-e a szerzői j o g i oltalom, mindenekelőtt a következőket k e l l eldönteni: ha különböző programozóknak ugyanazt á f e l a d a t o t k e l l megoldaniuk, ugy ezek lényegében azonos programokat fognak-e megszer
keszteni? Lehet-e olyan ideális programról beszélni, amelynek megszer
kesztésére a legtapasztaltabb és legjobb programozóknak szükségszerű
en képesnek k e l l lenniük? Széleskörű variációs lehetőségei állnak-e fenn a programok megszerkesztésének? E variációk közül a különböző programozók, akik önálló alkotótevékenységet f e j t e n e k k i , saját egyé
n i u t a t Járnak-e?
Szakkörök véleménye s z e r i n t a f e l v e t e t t kérdésekre a következő válasz adható!
A megegyezés lehetősége a k i s és egészen rövid programoknál fenn
állhat, nem zárható k i . Alapvetően széleskörű választási lehetőség áll azonban fenn. Ez szükségszerűen azt eredményezi, hogy minél t e r j e d e l mesebb a program, annál nagyobb lehet az eltérés a különböző programo
zók által ugyanazon f e l a d a t megoldására szerkesztett programok között.
^Bayerlsche Akademie der Wisoenschaften. Sitzungsberichte. 1967.
l . s z . 19 p.
TM2 15.éitf. l.azám 1968.Január
E válasz tehát e l v i igenlését j e l e n t i a számítógépi programok szerzői j o g i oltalma lehetőségének.
A szorzói j o g i oltalom kérdésének megválaszolása azonban mégsem történhet i l y e n sommásan, szükséges az alkotófolyamat egyes fázisai
nak alaposabb vizsgálata i s . Ez nagy vonalakban a következőket j e l e n t i : a program kidolgozásának elsó fázisa a célkitűzés, a feladatok pontos meghatározása.Ez gyakran /különösen kereskedelmi vonatkozása
programoknál^ figyelemmel az elektronikus számítógépek alkalmazásának lehetőségére, adatfeldolgozási blokkdiagramban nyer rövidítést. - A második fázist a megoldás feltárása és rögzítése képezi.I fázisban sár a megoldás módszerének és elveinek kidolgozásáról van sző és annak a¬
lapján a program megszerkesztésének meghatározásárólf először k i d o l gozzák a program tervezetét, majd blokkdiagramját, ezután pedig blokk
ról blokkra haladva, a részletes megoldásokat. Az előadó i t t a z t a ha
s o n l a t o t használta, hogy a program kidolgozásának első és második fá
z i s a ugy v i s z o n y l i k egymáshoz, mint a filmtéma vázlata a kidolgozott filmforgatókönyvhöz. - Végül a harmadik fázisban /hasonlóképp«n ahhoz, amint ahogy a forgatókönyvből a f i l m kiterebélyesedik/ az a d a t f e l d o l gozási blokkdiagramból maga a program áll elő, amely általában gépi nyelven készül és utasítások ezreiből áll. De ebben az utolsó fázis
ban, a kódolásnál i s jelentós ezerepe marad az egyén szellemi alkotó tevékenységének, nem utolsósorban az időszükségletet és a térőlószük
ségletet k e l l egymással összhangba hozni. És e vonatkozásban újra csak az állapitható meg, hogy a különböző programozók e munkafázisban i s más és más utakat Járnak és;hogy még az adatfeldolgozási blokk
diagram azonossága esetén i s a programlépések jelentőé eltérést mutat
nak egymástól, különösen módjukat és mennyiségüket illetően.
A szerzői j o g i oltalom lehetősége ezért tehát akkor lép be, ami
kor a program megszerkesztése első alkalommal nyer egyéni, i n d i v i d u ális j e l l e g e t , általában tehát a programtervezet g r a f i k a i ábrázolásá
nál, majd pedig a programozás további és részletesebb lépcsőinél és a végleges programoknál.
A szerzői Jogi oltalom lehetőségének alapvető igenlése m e l l e t t azonban az előadó rámutatott a eterzől j o g i oltalom alóli kivételek
re és az oltalom korlátaira i a .
nevezetesen,kivételt képeznek az oltalom alól azok a programok, amelyek felhasználása az egész társadalom részére n y i t v a áll. Ilyenek elsősorban azok, amelyek programkönyvtárak formájában valamennyi f e l használó rendelkezésére állnak, katalógusokban" közzétettek és bár
mely megrendelő által beszerezhetők. Ezek ugyanis általában olyan programok, amelyek t i p i k u s feladatok megoldására alkalmasak, vagy o¬
lyan alprogramok /szubrutinok/, amelyek nagyobb programokba mint a¬
zok elemel építhetők be. E programok szabaddá tétele mindenekelőtt a¬
zért i n d o k o l t , mivel mint rövid programok viszonylag kevés utasítás
ból állnak, és ezért individuális jellegük i s a l i g van.
A j o g i oltalom korlátját képezi végül az a körülmény, hogy szer
zői j o g i oltalomban osak a mü részesülhet. A mü létrehozásának alap
jául szolgáló alkotó tevékenység módszere / p l . a válogatás módszere/, szabályok, elvek, formulák ellenben nem képezhetik szerzői j o g i o l t a -
VHU S.i Eonforenoia jogvédelmi kérdésekről lom tárgyát, oltalmat csupán ex ezek fe lhasználásárai létrehozott konkrét program élvezhet. A feladatok megoldásának alapjául szolgaié elvek tehát szabadon maradnak / o l t a l m a t nem élveznek/, mert I t t , akárcsak másutt, a szerzői Jog nem állhat útjába tantételek es f e l i s merések felhasználásának. A szerzői Jogi oltalom köre tehát a konk
rét, e s e t i programozási megoldásokra korlátozódik. Ez más szóval azt j e l e n t i , a Jog nem zárja k i , hogy harmadik személy saját programjának kidolgozásánál a programfeladatok megoldásának alapjául szolgáló e l veket, módszereket és formulákat felhasználja.
Lehetséges, hogy a programozók e Jogi megoldással elégedetlenek lesznek, mert elsődleges és legnemesebb szellemi tevékenységük, neve
zetesen a megoldási elvek felismerésefnem részesül j o g i oltalomban.
Az oltalom osak a programozói tevékenység másodlagos eredményeire, a programfolyamatok részletes kidolgozására t e r j e d k i . E j o g i megol
dás azonban a tudományos müvek szerzői j o g i védelmének szabályaiból fakad, amelyeknél • jog az o l t a l m a t ugyanilyen korlátok közé szorít
j a .
A rendkívül érdekes előadáshoz fűzött számos megjegyzés közül most csupán. egyről kívánunk megemlékezni, amely egyben alkalmas a
j o g i megoldások végességánek szemléltetésér© i s . C.J. de HAAS, a h o l land Szabadalmi H i v a t a l elnöke zéróazsvában a r r a mutatott rá, hogy az elektronikus számítógépi programok jogvédelme kérdésének felvetése j o g i ismereteink határainak, korlátozottságának bevallását t e s z i szük
ségessé.E problematika a szabadalmi és szerzői j o g i oltalom szélső ha
tárán mozgó kérdéseket v e t f e l , ezért a j o g i oltalom msgengedhetóeége
• e l l e t t és ellene szinte ugyanolyan sulyu érvek hozhatók f e l . ő Baját személyében nagyobb rokonszenvvel f o r d u l azok felé az érvek felé, ame
lyek a j o g i oltalom megengedhetőBÓge m e l l e t t szólnak, e kérdés azon
ban semmiképpen sem dönthető e l az egyén érzelmei alapján. Az e l e k t r o nikus számítógépi programok j o g i oltalma kérdésének elméleti és gya
k o r l a t i megoldása olyan f e l a d a t , amelynek érdekében, e konferencia csak az első - bár igen eredményesnek mondható - lépést t e t t e meg.
TXT 1 5 . é V f. l.etáffl 1968.január
T I B A. 3. I Conferenco on probléma o f l e g a l p r o t e o t i o n of e l o c t r o - njo computer programmee
Three lectures aa w e l l as the diacueeiona a t the Conferenco on gprelgn and I n t e r n a t i o n a l Patent Righta. Copyrighté an3~"CoapetlÍion a i s h t e organlzed by tne Maz Plánok I n e t l t u t e a i Kunloh" I n öotober 1 8 1 9 6 7 , are reviewed i n b r l e f .
I n h l a leoture e n t i t l e d The nee of copyright ed worfca I n l n f o r m - t i o n etoraae and r e t r i e v a l nyatema. Miee B . A . R U B E R /OSA/ oaae -to -Ena ooncluelon t h a t the wideepread uae o f e l e o t r o n i o computere w i l l oause basio changee i n copyrighté.
G . K O L L E /Germán Pederal Bepubllo/ i n h l a l e o t u r e on p r o t e o t i o n of patent r l g h t e of eleotronio computer programmee r e a o h o d t n e ? K a l conclusion - which however doea not eeemto be qulte eonrlncing — t h a t there l e no p o B B i b l l i t y t o proteot the patent r l g h t e o f computer programmee.
On the other hand E.UIMER /Serman Pederal Bepublie/ polnted out I n h i o leoture on the p r o t e o t i o n of copyrighté o f e l e o t r o n i o computer programmee t h a t there I B, i n p r i n c i p l e , a p o a e i b i i i t y t o p r o t e o i
theae copyrighté conaiderlng the l i m l t B of auob p r o t e o t i o n , e i m i l a r t o the p r o t e o t i o n o f the copyrighté o f e e l e n t i f i c worke.
o°o
BMfl. § . : KoHitepeHgKg no Bonpocan SBJUHTH npaa B c r n a a O g p o - rpauuaun fag SJ8KTPOHEO—BHIHGJIHT 6HhHHX MafflBH
KpaTKHfi o i i e i o i p e x goiuiasax A O npeHHSX, npocaymafiaux Ha KOHujepeHnag. npoBeneraoB 18 OKTHÖPH 1967 r o a a HHCTHTTTOM ao accaeao- WMXL aapygeraoro B MeiayHapoaHoro nateaTHoro. a B i o p c g o r o H K O B B J - peHTCKoro n p a B a . HMBHH uasoa liaaaga B MPHZ8H9.
E. A.PHHTEP ( C M ) HcnojBaoBagHa TpyaoB saauiqaBiBti aBiopcgnTi gpagoM B c a c T B i i a i HSLHOIBIŐHHH B oopaooTKM HHtpopMalnjiH. M 8TOM flogjaae aETOp BpESHOR B SaKaBVeHHB, 1T0 fflHpOKOe npilieHflHIie anöKTpOHHO-BH- '•izcazT&.iiEUi. HantHH npHBenai s SOPÖHHHM RsueaasBSíM s oÓJiacTi aBTop- CKZX n p a s .
r.KOJIJE ( * P T ) DpaBO naTeHTHOfl q a c T o m nporpajot ma BÜBHTPOHHQ—
BH1MC JIHTS JIBHHZ MaJJHH. AB TOP, B KOH6TO0M HTOre. npmtOflHT K BHBOJV.
HŐ KaxymeMyoH, osaaKo, yőeaHrejiBHHii, t s o B OTHOGIQHHZ n p o r p a u i AOH MeEipOHHO—BHTOOÍHieSIiHHZ MaUHH HOT B03MOIHOCTH OŰesneiHMTl H&X6HT—
sjv q n c T o i y .
7IDÁ S.: Xoiirerencia jogvédelmi kérdésekről
Qpo$6ccop E.yJISUBP Í$PT) 3aaara a B i o p c B i g a g a Ha nporpanuB agg 3JÍsKTPOHHO-BH<mc JIBTA BBHMI MaiizH. S oiflaTJua o i npsiMfljiiiéi'u S&Baa-
% R , H B f f t p Majrwrflfti- TiptfgrfiniBfljrfcfflJft ttnamwmnn-tr aaSHTH aSxOpCKBX npaB B 0TK038HÍ1H nporpaUM SHH aS6ETpOSB&-HHiülC2Hr8JIÍ2iI BBJUBH, BTpH y C J O - BHEZ cxogrmx c aamzToit aBTOporax opas a a H a j u m e T P J S H , TO e c i B B onpeasjEeKEuz paiutax B a j a i m .
3SS
TXDA.S.i Kbnferens uber Pragen dee u r b e b e r e c h a t e e B der Programme elektronieoher Bechsnanlagen
E r e i Vortrage und d l e darauf folgende Dlsknssion au der gonfe- renz über Pragen dee aaalkndlechen und i a t e r n a t i o a a l e n Patent-. Ur=
héber- und Wettbewerbreehtea. veraue^altet duxch daa Mai Planck I n - e t i t u t am 18. Október 1§OV I n München, werden kars boeproohen.
írl.B.A.BIHSEB /&SA/ gelangt I n seInam Tortrag Plo_Anwendung von unter ürheberschutz atehenden fferken I n Informatlongepeiohei— und I n -
íormatlonereoherchBBystecea zar Schlusafolgerung, daae die ansgedehn- te Amrendung von elektron!echen Rechenan1ágén l a Urheberreeht grand - legenda Terandersngen m i t B l o h hrlngen w i r d .
G.KOLLE /Deutsche Bundesrepublik/ b r l n g t i n oelnem Tortrag Ober daa Problem dee Patentschutzes der Programne die n i c h t gans überzou- génd erachelnende Polgerung, daee keine Högliohkeit t u s Patenteohut*
der Programme f u r Bechenanlagen besteht.
3.U1KEB /Deutsche Bundeerepubllk/ f t l h r t demgegenüber i n seinem Tortrag über den Drheberschntz d e r ProffT"™ »To^tronlBOherBechenan- lagen aue. daes d e r Urheberschutz der Programme elektronlsoher Beohen- aníagen p r t n z i p i e l l möglich i a t , u.z. uater ahnliohen Bedlngungen wie Jene von wiseeneohaftlicben Berken, d.h. unter Beachtung der Sohran- ken des Schutzes.
