T M T 3 0 . évf. 1 9 8 3 . 10.
hasznos adatok: a publikáló ország kódja, p é l d á n y s z á m , a folyóiratot feldolgozó i n d e x e l ő és referáló szolgáltatá
sok ( p l . onlinc h o z z á f é r h e t ő a d a t b á z i s o k ) , tág deszkrip- torok és ETO jelzetek.
Az online v á l t o z a t o t főleg adott időszaki kiadvány címének, legújabb megrendelési címének és árának gyors ellenőrzésére, i l l . aktualizálására használják. Nagyon hasz
nos annak kikeresése is, hogy melyik adatbázis dolgozza fel valamelyik folyóiratot. Az online hozzáférés ügyes alkalmazása h a t é k o n y a b b á teheti a műszaki k ö n y v t á r a k gyarapítási tevékenységét.
Az adatbázis kapcsolati dija 65 S/óra. Egy teljes rekord n y o m t a t á s á n a k ára 0.20 S-
Nemzetközi vállalatok
Az új, 518. sz. Diin and and Bradstreet (D and B) - Principal International Businesses nevű fájl 133 ország mintegy 57 ezer vállalatának adatait tartalmazza. A fájlba való felvételre a vállalatokat évi forgalmuk és kereskedelmi jelentőségük alapján választották k i . Vala
mennyi t e r m é k c s o p o r t o t képviselő cégek szerepelnek, akár ipari, akár kereskedelmi jellegűek, vagy akár magán, akár állami vállalatok. A szocialista országok vállalatait a fájl nem tartalmazza.
Az adatbank egy rekordja tartalmazza a vállalat fő adatait, az Egységes Ipari Osztályozás k ó d j á t , évi forgal
mát USA dollárban és helyi valutában, alkalmazottainak számát.
A fájlban végzett keresés ára 100 S.óra. A megjelení
tés és n y o m t a t á s háromféle f o r m á t u m b a n t ö r t é n h e t , ezek ára 2.0, 1,50 vagy 1,0 S. aszerint, hogy mennyi adatot k é r ü n k egy vállalatról,
/Announcing: ARTHUR D. UTTLE/ONLINE; New Dim and Bradstreet International Business File - Chronolog, 11. köt. 2. sz. 1983. p. 83:27-83:29;
Ulrich's available in March - Chronolog, 11. köt.
3. sz. 1983. p. 83:45-83:46/
(Roboz Péter)
A k ö n y v t á r i m u n k a p s z i c h o l ó g i a i a t m o s z f é r á j a . A s z a k k ö n y v t á r o s é r t é k r e n d j e
Az Egyesült Á l l a m o k b a n újszerű t a n u l m á n y készült k ö n y v t á r s z a k o s h a l l g a t ó k , k ö n y v t á r t a n i tanszéken dolgo
zók, közművelődési k ö n y v t á r o s o k és s z a k k ö n y v t á r o s o k k ö z ö t t azzal a céllal, hogy megállapítsák és összehasonlít
sák, milyen é r t é k í t é l e t e van az egyes csoportoknak. A
t a n u l m á n y b e t e k i n t é s t ad a k ö n y v t á r o s világ pszichológi
ai atmoszférájába: miért választja a k ö n y v t á r o s ezt a pályát, mi motiválja, mi jelenti számára munkája legfőbb j u t a l m á t , milyen céljai vannak stb.
értékek a döntésben
Az é r t é k e k idealizált végcélok, melyeknek szerepük van a cselekvés irányításában. K ö z p o n t i helyet foglalnak el az egyén t u d a t á b a n , és m e g h a t á r o z z á k viselkedését, befolyásolják magatartását. A d ö n t é s e k alapja az, hogy Összhangban vannak-e az egyén által becsült é r t é k e k k e l . Arisztotelész szerint a „boldogság egyes összetevői", k ö z ö t t ü k az egészség, a barátság, a prosperitás, a tisztelet azok a célok, melyeket az emberek érvényre j u t t a t n i kívánnak, amikor d ö n t é s e k k e l állnak szemben. A d ö n t é seket azon az alapon h o z z á k meg, hogy azok e r e d m é n y e a fenti célok felé, vagy azokkal ellentétes irányba vezet-e.
Rokeach - számos t a n u l m á n y a révén — felfedezett egy visszatérő é r t é k s o r t , ilyenek a végrehajtási képesség, az ö n é r z e t , a barátság, melyek az emberek számára vezérfonalat jelentenek életük folyamán.
Intézmények értékrendszere
Az egyén számára az a legkellemesebb állapot, amikor az általa és az i n t é z m é n y más tagjai által becsült é r t é k e k azonosak, míg az é r t é k o r i e n t á c i ó b a n m u t a t k o z ó eltéré
sek konfliktushoz vezethetnek. Az é r t é k e k elsőbbségi sorrendjének felállítása a k ö n y v t á r o s o k esetében bepil
lantást enged a foglalkozás ökológiájába,
A felmérés eszköze
A Rokeach-vizsgálat kidolgozója és ellenőrzője Milton Rokeach volt. F e l m é r ő lapja 18 rövid, leíró magyaráza
tot t a r t a l m a z ó b e h a t á r o l t é r t é k e t sorol fel, amelyek b e t ű r e n d b e n , enyvezett h á t ú címkére vannak nyomtatva a lap jobb oldalán. Ezeket kell — fontossági sorrendbe - átrendezni a baloldali 18 k o c k á b a . A felmérő lapot a projektet i s m e r t e t ő kísérő levéllel e g y ü t t a k ö n y v t á r o soknak p o s t á z t á k . A lapon k é t további kérdés is szere
pelt: a nemre és a születési évre v o n a t k o z ó a n . A földrajzi helyet a válaszlevél postabélyegzőjéről olvasták le, a k ö n y v t á r t í p u s t előre k ó d o l t á k a n y o m t a t v á n y o n .
Statisztikai minta kiválasztása'
A jelen vizsgálatban - amely a Rokeach-vizsgálat módszerére épült - a felmérő kérdőívet a Szakkönyvtá-
423
rak és Információs Központok Címjegyzékében (Dircc- tory of Speciai Libraries and Information Centen) felsorolt k ö n y v t á r a k közül kiválasztott 200 műszaki k ö n y v t á r o s n a k k ü l d t é k el. ( A z első személyt találomra választották k i , majd a második találomra kiválasztott száma — a 60-as — alapján a címjegyzékben szereplő minden hatvanadik i n t é z m é n y k ö n y v t á r o s á n a k k ü l d t e k el a kérdőívet.) 101 h a s z n á l h a t ó kérdőív érkezett vissza.
Beszámolók, szemlék, k ö z l e m é n y e k
nek-e, melyeket elérni szeretnének, vagy amelyek birto
kában vannak.) Az igaz barátságot minden csoport magasabbra é r t é k e l t e , mint a közművelődési k ö n y v t á r o sok. A szak k ö n y v t á r o s o k viszont a nemzeti biztonságot helyezték magasabbra a közművelődési k ö n y v t á r o s o k és a könyvtárszakos hallgatók helyezésénél.
2. táblázat Értéksorrend
Eredmények
Az /. táblázat kor, nem, földrajzi elhelyezkedés és k ö n y v t á r t í p u s szerint csoportosítja a b e é r k e z e t t válaszo
kat.
1. táblázat
A válaszok megosztása kor, nem és földrajzi helyzet szerint
S z a k - könyvtá¬
rosok Köz
művelő- d é l i könyvtá¬
rosok
Tanszék Hallgatók
Reprezentatív minta 101 2 5 35 1 2 6
Átlag életkor 41 5 0 4 8 2 6
Nem
f é r f i 2 4 % 7 4 % 7 1 % 2 5 %
nő 7 6 % 2 6 % 2 9 % 7 5 %
Földrajzi hely IUSA)
Északkelet 2 4 % 1 2 % 2 9 % 2 1 %
Észak-közép 3 0 % 1 2 % 2 9 % 3 1 %
Dél 2 4 % 3 6 % 2 1 % 3 1 %
Nyugat 2 2 % 4 0 % 2 1 % 1 6 %
Könyvtártípus
K o r m á n y z a t i 2 % H u m á n t u d o m á n y i 9 %
Orvosi 2 2 % T u d o m á n y o s és
műszaki 3 2 % Társadalom
t u d o m á n y i 3 4 %
A 2 táblázatban a 18 „ é r t é k " rangsorolása l á t h a t ó ; s z a k k ö n y v t á r o s o k , közművelődési k ö n y v t á r o s o k , könyv
t á r t a n i tanszéki dolgozók és k ö n y v t á r s z a k o s hallgatók szerinti c s o p o r t o s í t á s b a n . A sorrendet a válaszokból kapott besorolási k ö z é p é r t é k alapján állították össze. A legnagyobb eltérést valamennyi felmérésben a végrehajtá
si képesség helyezése mutatja. Az érdekes, színes életet a közművelődési k ö n y v t á r o s o k a 2. helyre, a t ö b b i e k jóval h á t r á b b t e t t é k . (Ezekből az a d a t o k b ó l nem volt kiderít
h e t ő , hogy a rangsorolt é r t é k e k olyan dolgokat képvisel-
K ö z m ü -
Szak könyvtárosok . . . , Hallgatók Tanszék rosok
Önbecsülés 1 4 1 2
Független ség 2 5 3 4
Belső harmónia 3 6 5 5
Bölcsesség 4 7 2 3
Családi biztonság 5 3 6 7
Végrehajtási képesség 6 1 9 1
Barátság 7 ' 11 7 6
S z e r e l e m 8 9 4 11
Boldogság 9 1 3 8 9
V i l á g b é k e 10 8 10 12
Egyenlőség 11 1 0 11 8
Szépség (a természet
ben és a művészetekben) 12 12 1 3 1 4
Érdekes, színes élet 13 2 12 10
K é n y e l m e s élet 14 1 4 14 15
Élvezetek ( ö r ö m t e l i 15
élet) 1 6 15 17
Társadalmi elismerés 16 15 1 6 13
N e m z e t i biztonság 17 17 17 1 6
Üdvözülés i ö r ö k é l e t i 18 1 8 18 18
A nemek szerint külön készített Marm-Whitney tesztek sem mutattak j e l e n t ő s eltéréseket e t t ő l a sorren
diségtől. Egészen más a helyzet az életkor vizsgálata esetén. Rokeach és Fcather arra az e r e d m é n y r e j u t o t t , hogy t ö b b érték pozíciója a korral c s ö k k e n , m á s o k é emelkedik. ( A műszaki k ö n y v t á r o s o k esetében a végre- Imjtási képesség, az egyenlőség és a bölcsesség fontossága a korral növekszik, míg a boldogságé és az örömé csökken. Érdekes, hogy az egyenlőség növekvő fontos
sággal bír a k ö z é p k o r eléréséig, majd c s ö k k e n n i kezd. A szakkönyvtári és közművelődési k ö n y v t á r o s o k életkora közel állt egymáshoz (41 i l l . 50 év), az értékrendbeli különbségeket tehát nem az életkor-beli eltérés magya
rázza. A hallgatók ( k ö z e p e s é l e t k o r u k 26 év) és a gyakorló k ö n y v t á r o s o k k ö z ö t t m e g m u t a t k o z ó rangsoro
lási különbségek viszont részben az életkor számlájára írhatók.
A földrajzi elhelyezkedés és a s z a k k ö n y v t á r típusa nem befolyásolta lényegesen a sorrendet.
424
T M T 3 0 . évf. 1 9 B 3 . 1 0 .
Következtetések
Mind a 4 csoport értékrendszere szembetűnően azo
nos. A magasra értékelt önbecsülés, szabadság, belső harmónia és bölcsesség azt jelenti, liogy a könyvtárosok általában megfontolt, nem befolyásolható egyének, s inkább a szemlélődő, elmélkedő típushoz tartoznak.
A társadalmi elismerés mind a 4 kategóriában ala
csony helyezést kapott, míg a végrehajtási képesség magasra került, ami további bizonyíték arra, hogy a könyvtárosokat inkább az önbecsülés motiválja, mintsem a tisztelet és a csodálat mások részéről.
A politikai, gazdasági konzervativizmust kifejező érté
kek helyezése (pl. nemzeti biztonság) következetesen alacsony, míg a liberalizmussal kapcsolatos (szabadság, egyenlőség! magasabb helyre kerülnek. Az adatok vizsgá
lata általában arra enged következtetni, hogy a könyvtá
ros nagyobb súlyt helyez a belső, mint a külső értékekre.
A szakkönyvtáros képe
Az elmondottakból egy, a saját értékrendszere állal irányított, meditatív szakkönyvtáros képe bontakozik ki.
aki politikailag liberális és individuális, s akinek sokkal nagyobb megelégedést ad az eszmékkel, gondolatokkal és az emberekkel, mintsem a tárgyakkal való foglalkozás.
A kényelemre, örömre és elismerésre kisebb hangsúlyt helyez; az önbecsülés, a szabadság és a belső harmónia motiválja.
A kutatás egyik célja annak megállapítása volt, hogy vajon a könyvtárosi és információs pályára készülő hallgatók beillenek-e az imént felvázolt képbe. A minta alapján megállapítható, hogy sokkal közelebb áll hozzá
juk a szakkönyvtárosok értékrendszere, mint a közműve
lődési könyvtárosoké. Érdekes kutatási téma lenne annak vizsgálata, hogy a jövőbeni hallgatók hogyan tudják meg már idő előtt, hogy a szakma értékrendszere szorosan illik az övékéhez. Feltehető, hogy a tanulmány során észlelt értékazonosságok már azelőtt léteznek, hogy a hallgatók könyvtárosképző intézménybe kerül
nek.
Minden foglalkozásnak létezik egy érzékelhető „at
moszférája" — az értékeket illetően - , amely a pályavá
lasztásban szerepet játszik. A könyvtáros szakmának is tisztában kell lennie a rá jellemző értékrendszerrel és atmoszférával, valamint a mögöttük meghúzódó motivá
ciós erővel, s ezt fel kell használni az oktatás, a továbbképzés és a vezetés elméleti megalapozásában.
/YERKEY, A.N.: Tlie psychological clitmte of iibrarianship. Values ofspecial librarians • Special Libraríes, 72. köt. 3. sz. 1981. p. 195-200./
(Fazekas Zsuzsa)
A f e j l ő d ő o r s z á g o k i n f o r m á c i ó i g é n y e ; e l e m z ő e s e t t a n u l m á n y
Az Unesco és az I F S T D (United Nations Interim Fund for Science and Technology for Development — az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Segélyforrása a T u d o m á nyos és Műszaki Fejlesztéshez) megbízást adott a fejlődő országok tényleges információigényeinek meghatározásá
ra. Ezt e l é r e n d ő kijelöltek 8 fejlődő országot (Kolumbia, Costa Rica. l o r d á n i a , Kenya, Dél-Korea, Malaysia. Ma
r o k k ó és Nigéria), hogy az ezekben szerzett tapasztala
tok általánosítható t á m p o n t u l szolgáljanak a t ö b b i fejlő-
Az b s z a k e m b e r b ő l ailo team 1 9 ö l első telében gyűjtött anyagot az átfogó t a n u l m á n y h o z . Mindegyikük a 8 kijelölt ország közül legalább egybe e l l á t o g a t o t t , ahol a k o r m á n y z a t részéről kijelölt megbízottal dolgozott e g y ü t t . A z alkalmazott vizsgálati módszer sok tekintet
ben eltért az ilyen feladatoknál szokásostól. A fő eltérés az volt, hogy a szakemberek minden esetben és elsősor
ban az országos fejlesztési terv k ö v e t e l m é n y e i szempont
jából t a n u l m á n y o z t á k a hivatalnokok és beosztottjaik információs igényeit. Ennek é r d e k é b e n a szaké
nek alapvetően meg kellett ismerkedniük a terv egészé
vel, annak kiemelt részterületeivel, s általában a főbb országos célokkal. Mindezek ismeretében tettek kísérle
tet arra, hogy m e g h a t á r o z z á k az országos célok elérésé
hez szükséges i n f o r m á c i ó k a t , majd azt igyekeztek felde
ríteni, hogy a tervezési folyamathoz milyen m é r t é k b e n t á m a s z k o d n a k a meglevő információkra és információs szolgáltatásokra.
Az alábbiakban - anélkül, hogy az egyes országokat k ü l ö n tárgyalná - a t a n u l m á n y összevontan jellemzi a 8 ország információs h e l y z e t é t , cs további lépésekre tesz javaslatot.
Meglevő akadályok és javasolt előrelépések
Infrastruktúra
A szakemberek m e g á l l a p í t o t t á k , hogy a szóban forgó o r s z á g o k b a n az u t ó b b i 10 év alatt az információs
szolgáltatások j e l e n t ő s e n fejlődtek. E rövid idő alatt az előrehaladás s z á m o t t e v ő volt, de egyenetlen.
T ö b b országban az információs infrastruktúra annyi
ból áll. amennyit az egyetemi és s z a k k ö n y v t á r a k képesek nyújtani. A k ö n y v t á r a k és d o k u m e n t á c i ó s k ö z p o n t o k igyekeztek könyv- és f o l y ó i r a t á l l o m á n y u k a t kiegészíteni cs hozzáférhetővé tenni. Egyes országokban megszervez
tek a k ö n y v t á r o s o k és tájékoztatási szakemberek képzé
sét, sőt a tervfeladatok alátámasztására nemzeti statiszti
kai szolgáltatást is k e z d e m é n y e z t e k . Valamennyi vizsgált ország kisebb-nagyobb m é r t é k b e n b e k a p c s o l ó d o t t nem
zetközi információs rendszerekbe és programokba, vala-
425
