• Nem Talált Eredményt

< S / / . 6 3 Y

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "< S / / . 6 3 Y"

Copied!
338
0
0

Teljes szövegt

(1)<S//.63Y.

(2)

(3)

(4)

(5) • •. TÜKRE A MAGYAROK EREDETE ÉS NYELVE, MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELME, FÖLDRAJZA, ALKOTMÁNYA, SZELLEMI ÉLETE ÉS KÖZGAZDASÁGA, AMERIKAI KAPCSOLATAI, TRIANON. KOS S UTH LAJOS NEW YORKI SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSE ALKALMÁBÓL ,. KI ADTA. ' vtV. A MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG. *. B. U. D. A. P. E. S. T. *. !. 9. 2 8 *.

(6)

(7) ^. %. V__ 1.

(8)

(9) MAGYARORSZÁG TÜKRE.

(10) 35MÜT 0 ÁS 2H0 HAY0 AM.

(11) MAGYARORSZÁG TÜKRE A MAGYAROK EREDETE ÉS NYELVE, MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELME, FÖLDRAJZA, ALKOTMÁNYA, SZELLEMI ÉLETE ÉS KÖZGAZDASÁGA, AMERIKAI KAPCSOLATAI, TRIANON. KOSSUTH LAJOS N EW Y O RK I S Z O B R Á N A K L E L E P L E Z É S E ALKA LM Á BÓ L K IA D T A. A MAGYAR NEMZETI S Z Ö V E T S É G. *. B. U. D. A. P. E. S. T. *. 1. 9. 2. 8. *.

(12) ;iv,i ! {-" ;-.j :-n ■■■..a a . 1 / í o m / y :> '. a. IM3XI3S2L .AYHÁMTCtfUA .AXLAHÜIO Í. W. ■ i. IA T A J(. AH. í’ t. i. :í. \ i. (. B-sÁgosMctónrl Könyvtár Leltári szám :. 1 /1 « * v. 20314 -. RÉVAI IRODALMI INTÉZET NYOMDÁJA. BUDAPEST.. ro 33. /■ .<)/; í/i í. '.

(13) AZ AJÁNLÁST IRTA:. BÁRÓ. PERÉNYI ZSIGMOND. A MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG ORSZÁGOS ELNÖKE. MUNKAT ÁRS AK: Dr- AJTAY JÓZSEF D'- FENYŐ MIKSA GOMBOS ALBIN Dr- JANCSÓ BENEDEK Dr- JÁNOSSY DÉNES KÁDAS KÁROLY Dr- KISS JÓZSEF Dr. LAMPÉRTH GÉZA LIPTHAY BÉLA. Dr MÁTHÉ ELEK MUTSCHENBACHER EMIL PIVÁNY JENŐ Dr- PONGRÁCZ ALADÁR PÉTERFFY OKTÁV SZÁVAY GYULA SAIÓHELYI ISTVÁN SZÖLLŐSY ZOLTÁN TANFI IVÁN. KOS S UT H LAJOS AMERIKAI KÖRÚTJA ALKALMÁBÓL KÉSZÜLT ARCKÉPE.

(14) . AT«Í T2ÁJ/ÁCÁ XÁ. a ^ I0 M 0 I8 S lY K 3 * m. ó f lÁ ö. 3 A2M ATAM H U M. >13J 3 3HTÁM ta J1V. M3H3A8M3HJSTUM ÖH31 YHÁVIM MAO,,;.' SDÁMO’/IOM YJ VÁTMü Y33M3T3M AJUYO YA,ÁN2 • /■'/•; •’ IYJ.3BÓ1A2 HÁTJOS Y2ÖJJÖS2 HAVI 13HAT. 332SÖI YATIA <1 A2MIM ÖYHi3 ■«! Hl8JA 808M00 ’ű ••j a . / : i<: Oc DMal -<í 23*130 Y220V1AI ••>0 YJOMÁ/í 2/ GA>í 332' v, 22IM -’Ü AS3Ö HTM38MAJ -Hl A.Í38 YAH'HLi. 2 0 1 A J H T U 2 20M !/ ALi. mim/.

(15) ü z-t a fv&n'yvet ózezetet-te-t ad^u-IL am ezi-íL az m a g g a z. •üézeá'vzílizeíl, fzo g g. őH, aízá-íl m a Ixzl •potgázai- a ’b xctő n - a g g ^ggeé-ü-C-t (S(-C-CamoH-izaH, em íéH ezzezzeJi a z ó lz a z á z a , me-Cg-fjen •Da-Cami-iloz % őicöőgü-fl zi/ngo-tt, me-Cg aliíto z n -a g g , •ÍdoÍ cI ckj. o zö zág •DoCt, d e m a 'Ce'ti-poz'oa, m e g o íx m tíi-t-oa, ezer- í>el>éő£ n é z z ill éö m ég- Secszt/Ce■té’tő'C i* m eg- a H a z já f l •jJo&z'tanz a zága-Cm azóL J U la g g a z uezevnH ! S a n-'U/íjátofe- m e g el>l>őí a Hön-g-o-Soí ií>mezrvi éö özeze'fcm. a z óA -azát, •néd/j-é-teH éí> öegi-tóé-teH,. •táogg. j^eítóm adgom -. éc>. m e g i v i t •So-Cdcg -Cegge-n a m a g g a z !. ■éz. á e z é z z g i % M .gm <m d <7 íTKaggar Hemzetí (Szövetség országos elnöke..

(16) o , be Wl-'Ui VJWtt. -vj jJ N-ö-íl -o -Jr'-.. jj f vr!. . r. j. t. .;. r. ;. d. r. r d :!. .. U ^ O I i O Í3JIJ C iű J X ip io C J ' IJ'jH X j/tt i i l jL r , « 0. J-Sii vr: - }ö 'i •j: o '. rfoWf-cW (b 1'i ü vi . '■>. ;o .r! :Jt<. d I dct. J iv j|. i ,£ j J. }. jó. - ' r. p j .. u. jíí. ;. -. L .'} .O:. ’ : ;r «■>, íl i ; j V / -J x i ' i v. c». xxj|-'k> ... ■ > e , 1' ; op; . : :. - -■OCI- : -.Ji , .0 j ■ . :j ->> ) j í i - r :. í. j. .. : ' .10. ■: - , :,<) í l ;i. n ' .r ./ js : « l 3 c 2 \ .". í. . ífcs'-C/f* : ’. Jvdoj;. . j}. jj. ; .>.■ p t; JÜfc. i :';d d-a p ’i .í , ' ■' . I.,r Í j ; s; ,. Ji&lvrkiW .-ÍíxíjjA b . j : «S> Jf li-fíí. i;. Í5«OJ{f.piír-í J]JÍJS is. ,. . . M Í f c v .',- . -.y;;. :' í ;r e. ;, j. e: i pMj - p o r >od á m r o m.

(17) TARTALOMJEGYZÉK: O ld al. E l ő s z ó ............................................... .... ....................... ..... XIII. I. A magyarok eredete, őshazája és nyelve ■ .................. i. II. Magyarország történelme A Magyar nemzet h ő s k o r a ..................................................... 11. Vándorlás, honszerzés, vezérek k o r a .................................. 11. III. Magyarország történelme A magyar keresztény egyház megszervezése Szent István, Szent László korában és a keresztes háborúk hatása Magyarországra. .................................. 20. IV. Magyarország történelme Magyarország, mint a nyugati műveltség védőbástyája az Árpádok k o r á b a n ............................. 28. V. Magyarország történelme A tatárjárástól a mohácsiv é s z ig .............................................. 36. VI. Magyarország történelme A mohácsi vésztől a szatmári b é k é ig .................................. 52. VII. Magyarország történelme A szatmári békétől V ilá g o s ig ........................................... .. 69. VIII. Magyarország történelme Világostól napjainkig . . _ . ..................................... . Az önkényuralom korszaka*....................... Az októberi diplomától az 1867-iki 'kiegyezésig . . . . A dualizmus története a szabadelvű-párt megalakulásáig Tisza Kálmán kormányzata . . . . . . . . . . Tisza Kálmán bukásától a koalíció kormányrajutásáig . A koalíció kormányzása. . . . . . .. , . . , . .. .. 82 82 89 . 92 . 95 . 99 106.

(18) VIII Oldal. A munkapárt megalakulása és Tisza István küzdelme az obstrukcióval .................................................................. Tisza István kormányzása a világháború kitöréséig . . . A világháború a l a t t ................................................... A Károlyi-féle Nép-köztársaság .......................................... A kommunista Tanács-köztársaság(Proletárdiktatúra) . A kommunizmus bukásától napjainkig................................. 109 113 117 123 125 126. IX. M agyarország földrajza ........................................................ 135 Az ország f e l s z í n e ........................................................ .... . 136 Éghajlat ..................................................................................... 140 Vízrajz ...........................................................................................14i Talaj, növényzet, á lla tv ilá g ..................................... .... 143 Közigazgatási felosztás, városok, nemzetiségi és vallásfelekezeti megoszlás, műveltségi viszonyok.........................145 Magyarország tájai és nevezetesebb városai . . . . . Budapest székesfőváros . V , . . . .. 147 150. X. A m agyar alkotm ány A magyar alkotmány je lle g z e te s s é g e ................................. 154 A magyar alkotmány történeti kialakulása. Az ősi magyar állam szervezet............................................... 157 A Szent István-i á lla m szerv ezet..................................... . 161 Az a ra n y b u lla ............................ 164 Az alkotmányos királyság f e l é ............................................... 165 A Szent Korona eszméjén nyugvó államszervezet . . . . 167 A rendi szervezet . . . .......................................................... 165 A törvényhozó hatalom megoszlása a király és nemzet között ................................ 169 A magyar szokásjog és Werbőczy .......... ............................... 170 Az alkotmányos nemzeti küzdelmek kora ....................... 171 A pragmatica s a n c t i o ........................ii .......................... ; . 173 A 48-as törvények és a -67-es kiegyezés . ........................ 175 Népköztársaság—Tanácsköztársaság ................................. 177 Az alkotmányos élet helyreállítása...............................................178 A magyar alkotmány mai alakjában .......... ............................... 179 A király . . . . . . ................................................... . 180 A kormányzó ..................................................................... 181 A nemzet ................................................................. 182 A törvényhozás . ....... ............................................................... 183 A végrehajtó h a t a lo m ....................... > 186 A bírói h a t a lo m ....................... ..................................... .... • 189.

(19) IX. XI. Irodalom XII. Tudomány. • • ................................................................ 191 ............................................................................. 207. XIII. Művészet és zene. .................................................................213. XIV. Magyarország mezőgazdasága ........................................... 225 XV. Magyarország ip a r a ........................................................... 241 XVI. Kereskedelem, Pénz és Hitelügy, Közlekedés . . . . Kereskedelem ................................................................................. 253 Pénz és H itelü gy...................................... 255 Közlekedés ....................................................... • 259. XVII. Mit tett Amerika a magyar nem zetért?....................... 261 XVIII. Mit tettek a magyarok Am erikáért?........................... 273 XIX. Trianon. ................. > . .. ................. ..... 283.

(20) KÉPEK JEGYZÉKE Oldal. Attila, Isten ostora, a hunok hatalmas k i r á l y a ................................. 3 A legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék: az úgynevezett „Halotti Beszéd" . . ........................ . ) ........................................... 6 Oleg, kievi orosz fejedelem meghódolása a honfoglalásra induló Árpád fejedelem előtt .................................................................. 14 Vajk megkerestatelése . < . i . ................................. ^ ....................... 21 Szent István Magyarország első k ir á ly a ............................................... 31 Nagy Lajos Magyar- és Lengyelország k i r á l y a ................................. 38 A magyar koronázási jelv én y ek ............................................................. 41 A budai „Halász bástya" Hunyadi János szobrával............................ 44 Mátyás király .................................................................................... , 46 Zrínyi Miklós készül az utolsó kirohanásra.......................................... 55 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ............................................................. 58 ...................................................................... 62 Thököli Imre kuruc vezér Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc a n y ja .................................................... 65 II. Rákóczi F e r e n c .................................................................................... 66 Gróf Széchényi István, a legnagyobb m a g y a r...................................... 75 Kossuth Lajos, mint Magyarország kormányzója................................. 77 A debreceni nagytemplom........................................................................... 80 A 13 aradi v érta n ú .................................................................................... 83 Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos és Schweidel József 48-as tábornokok főbelövetése az aradi sáncok között . . . . 84 Az aradi vértanuk emlékszobra Arad fő te r é n ..................................... 85 Báró Perényi Zsigmond, a magyar főrendiház elnöke, aki 1849 októ­ ber 24-én vértanúhalált h a l t ........................................................ 86 Kossuth Lajos búcsúja a h a zá tó l................................................................ 88 91 Deák Ferenc „a haza bölcse" szobra B u d a p esten ............................ A királyi palota a budai várhegyen........................................................ 93 A honvéd-szobor B u d á n .................................: ..................................... 100 Kossuth Lajos s ír e m lé k e ................................................................................. 101 Gróf Tisza István, a vértanú miniszterelnök................................................ 122 Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország harmadik kormány­ zója ........................................................................................................ 127 Gróf Apponyi Albert, Magyarország „Grand old man“- j e .........................129 Gróf Bethlen István, Magyarország ú jjá é p ítő je.......................................132 Washington György szobra a budapesti Városligetben..............................151 Az o r s z á g h á z ....................................................................................................185 Vörösmarty Mihály szobra B u d a p e ste n .....................................................196.

(21) XI O lda. Petőfi Sándor szobra Budapesten....................................................... 197 Arany János szobra B udapesten.......................................................... 199 Jókai Mór szobra B udapesten...............................................................201 A kassai székesegyház.............................................................................214 A koronázó Mátyás- (Nagy Boldogasszony-) templomBudán . . . 215 Mátyás király szobra Kolozsvárott......................................................217 Táncterem a marosújvári sóbányában tömör sósziklábavájva . . . 242 Kossuth Lajos Amerikába u t a z ik ...........................................................263 Washington György kardja, amellyel Kossuth Lajost New Yorkban 1851-ben m egajándékozták...........................................................265 Baltimore város polgárainak üdvözlő irata Kossuth Lajoshoz ezüst tokban ...................................................................................................266 Kossuth Lajos és titkára, Pulszky Ferenc Amerikában..................... 267 Amerikai K ossu th -érm ek .........................................................................268 Amerikai Kossuth-bankók.........................................................................269 Bandholtz Harry amerikai tábornok zárószalagja és pecsétje, amelyet az entente-misszió nevében a Magyar Nemzeti Múzeum kapujára erősített és amellyel megakadályozta, hogy a rumánok az értékes gyűjteményt k ifosszák.......................... 271 Asbóth Sándor 48-as honvédezredes amerikai altábornagy. . . . 278 Zágonyi „halálrohama" Springfield-nél, Missouri, 1861október 25-én 280 A Magyarországtól elszakított Felvidék emlékszobra a budapesti Szabadság-téren ................................................................................. 284 A Magyarországtól elszakított Délvidék emlékszobra a budapesti Szabadság-téren ................................................................................. 285 A Magyarországtól elszakított Erdély emlékszobra a budapesti Szabadság-téren ................................................................................. 286 A Magyarországtól elszakított Nyugatmagyaroszág emlékszobra a budapesti S za b ad ság-téren ........................................................... 287. T É R KÉ P E K J E GYZÉKE Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország. Szent István h a lá la k o r .................................................... 23 39 Nagy Lajos korában........................................................ 1863-ban 63 a szatmári béke id e jé n .................................................... 67 1914-ben 115 Trianon után .................................................................. 130 hegy- és v íz r a j z a ............................................................. 137 helye a Nap a la t t ................................................................... 305.

(22) IX. •blO m. iiaJü’x iB buH KidoSíi l o b n s g i?öJá<l. m. ...................UOi. ius itt 5IS \1£ SbS €d£. \. iifibuS. . n . j 'icjGijUÍl Blítos?. -j ó M ie /íö t . x firf/3 f■■.í í i \ /. i p a r a i A moiqms .■•■.■. ; ■/’ .'/5 JA össnOlOX A ....................... . jicnüvxxolo iirío /!i. iA d é liis a b a tö m ő i n í d i v n i d ó / . iié v ib a o is m g in o M ia a iT ái)í; h í fcdfcáhsuiA ? >ii; \. . oY 7/3 1/.US3 SOii/.Ot. í. <!()£ TrfS 7 HdS -A ■iv. ........................................ JüJxO i-iabnsifisanr i » d - tS 8 I í Íí i ,— ,yf ">;.xr»7Óii & nifn& alo<j ü o ib v '>'!■ rrriif; • [. ■ ................................................... lif id f if e ín A. i -fi. -:. VI. .. i. /fomodfii. i é ' ! BÖ'élfexzöTBx. :JA " ' , k l '• •', '***/.' ■ K-\ ^R^gfebíí/i t y .73. ■ - "•. Ttl:’-:. d .. .. iejfhátriÍB '^ n s H. ,. !~i .. v,í. 'L..-T. fi. G'<io\'</í?t!!(!.,. r:. -/B írn i. ... -i. xiloríüiií.ü. .v [ír..;..; rnuüxÍjM / / l i i xc á o n tn a n g ív. ■:! ^ts-Ai■ tobllöS Ilit <K. ,{3n-bS #snii< }2 "G m sfkjxiálsri,,. í / íuj^ í.X. j|í,:i,J(;X.;Í3 lÓíiiGSfi'IOTÍ.V:':;;' í A . . .. ri‘jiM-SG«bc(lGXÍ : , I| . N fiX^lo iÖÍaGX?.10'!G7';i!.,,í5 .A. Mi %S. n9iai-ab2bG ffrxSi. ■A. vtei. ítGCiyioi. r n '^ j í t. >íj(i!l-j-riÍii«<:oX i6 /ir;iiiiA A ífi'W Íia a itö í íe jííi jííiA. ........................ • 3tj. -oM. — ; lavjlof !>: .(Abic.r „myti. ads. m >r-~ (M. .. .. - -. ■. ...... ■. : nu'k- ■!‘.inv.>. . A. jjoh;.ii;:;/.lo löta&sfnmGy^í.M A. \8£. ’ 3!... ■ ÍA . W, kE|> . w, . • •• . •0 ^ - . cit." ... . f ö{ .. . » !«i ■ v'.:: 8(. iü)2GX>,<>: . rmyi-sÉfibfií.iíi.v?. .. ■ ■ '■. 7 .. \. .. ». ! . -. '. : " ÍT. ■ í " i/ial j.iuxA u ., .. . . .. .^uni.7;.;r.A' o :M XGx?.ioii;y3fiM. 1TV; ' )3CSfilínG73 ■i. róiabi o/íad nGtnifix^. kssx in o n . ; . i . . . fltití-MQI 3GSfiimG7;:f::í. .rí;; fiOíxh'! 3GSfi-i01 •.; .r;r< .7 -v„x,i 3 íígíg. <jgH. e. oylaii HGS/ncm.:.

(23) Előszó. A múlt század nyolcvanas éveitől kezdve egészen a világháború kezde­ téig a kivándorlás Magyarország terü­ letéről Amerikába évről-évre fokozó­ dott. Az Amerikába vándorolt magya­ rok, minek utána leküzdötték az első évek nehézségeit, általában véve jó el­ helyezkedést találtak új hazájukban, sőt egyesek tekintélyes társadalmi ál­ lást is tudtak maguknak kivívni. A nagy háború előtt az amerikai magya­ roknak Magyarországgal való kap­ csolata nem volt olyan szoros és benső, mint az utóbbi években, talán leginkább azért, mert Magyarországon aránylag kevesen érezték meg az amerikai magyarság nagy fontosságát. Talán a legelső, aki az érzelmi kapcsolatok kiépítésén lelkesen fáradozott, s azóta* is Magyarországon mindig az amerikai magyarság szószólója, Zseny József volt, aki 1902-ben az akkor fennállott Országos Nem­ zeti Szövetség turulos nemzeti zászlaját kivitte az amerikai magyarsághpz, résztvett a clevelandi Kossuth-szobor leleplezésében és egyik előmozdítója volt annak a tervnek, hogy az amerikai magya­ rok adományaiból Budapesten Amerika és az egész világ nagy hősének, Washington Györgynek, szobor állíttassák. A világháború után a fehérre vérzett, letiport és feldarabolt Magyarország sokkal inkább tudatára ébredt az amerikai magyar­ ság jelentőségének. Közrejátszott ebben az is, hogy az amerikai ma­ gyarság a saját kezdeményezéséből, tőle telhetőleg igyekezett a bal­ sors csapásai alatt szenvedő ó-haza segítségére jönni. Még 1919-ben, a fegyverszünet idejében, az Amerikai Magyar Szövetség nevében Pivány Jenő és az azóta elhúnyt dr. Baracs Henrik előadták Magyarország ügyét a washingtoni szenátus külügyi bizottságában és az amerikai magyarság nevében kérték, hogy a szenátus olyan békeszerződést, amely Magyarország feldarabolását mondaná ki, ne ratifikáljon. Az Amerikai Magyar Szövetség indította meg a szi­ bériai magyar hadifoglyok segélyezésére és hazaküldésére irá­ nyuló mozgalmat is, míg egy New Yorkban alakult bizottság a.

(24) XIV. magyar kórházak és a magyar gyermekek segélyezésére, Hoover akkori kormánybiztos védnöksége alatt, még az amerikai méretek szerint is óriási összeget gyűjtött. Azóta se szeri, se száma azoknak a kisebb-nagyobb segély-akcióknak, amelyeket az amerikai magya­ rok az ó-hazában válságos helyzetbe jutott egyházak, emberbaráti egyesületek javára megindítottak. Az amerikai magyarságnak ez a szivekbe markoló, nemeslelkű áldozatkészsége volt egyik indító oka annak, hogy Kossuth Lajos szobrának leleplezésére, amelyet emlékére New Yorkban állí­ tottak, Magyarország társadalma, a társadalom minden rétege nagyszámban zarándokol Amerikába. A nemzeti zarándoklás alkal­ mából a Magyar Nemzeti Szövetség vezetősége elhatározta, hogy némi viszonzásul az ó-haza iránt annyiszor megnyilvánult szeretetért vigyünk amerikai testvéreinknek olyan szellemi és erkölcsi értéket jelentő ajándékot, amely az Amerikába kivándorolt magyaroknak, és még inkább az ott született és magyarul tudó gyermekeiknek gyö­ nyörűségére, épülésére, őseik hazájának és saját leszármazásuk­ nak megbecsülésére fog szolgálni. Az amerikai magyarok kezébe óhajtunk adni egy olyan köny­ vet, amelyben az Amerikába szakadt véreink — röviden összefoglalva, de azért mégis alaposan megírva — megtalálhatják azokat a leg­ lényegesebb ismertetéseket, amelyek őseik eredetét, nyelvük szép­ ségeit, Magyarország történetét, földrajzát, alkotmányát, gazdasági és kulturális állapotát, Amerikával való történelmi kapcsolatait, Kossuth Lajos amerikai útjának jelentőségét, a trianoni békediktátum gyászos következményeit és szörnyű igazságtalanságát tárják fel. Azt hisszük, hogy e munka minden amerikai magyar házánál, ahova 'majd eljut, szívesen látott ajándék lesz, mert egyrészről megtudják magyar véreink belőle azt, ami sem magyar, sem amerikai könyvekből, legalább így tömören összefoglalva, nem tudható • meg, másrészt mert ez a könyv hozzá fog járulni olyan balhiedel­ mek eloszlatásához, amelyeket Magyarország nem ismerői, vagy esetleg rosszakarói terjesztenek a magyarokról és amelyek — az amerikai magyar sajtó elismerésre méltó munkálkodása ellenére is — gyakran a magyarok és még inkább Amerikában született gyermekeik között is hitelre találnak. Ez a könyv Pivány Jenőnek, a Magyar Tudományos Aka­ démia külső tagjának tervezete szerint készült, s megírásában, illetve összeállításában a tervezőn kívül a következő szakemberek voltak szívesek résztvenni: dr. Ajtay József, dr. Fenyő Miksa, dr. Gombos Albin, dr. Jancsó Benedek, dr. Jánossy Dénes, Kádas Ká­ roly, dr. Kiss József, dr. Lampérth Géza, Lipthay Béla, dr. Máthé Elek, Mutschenbacher Emil, dr. Pongrácz Aladár, Péterffy Oktáv, Sajóhelyi István, Szávay Gyula, Szöllősy Zoltán és Tanfi Iván. Szándékunkban van ezt a könyvet ez .év végére angolul is meg­ jelentetni ama magyar származású amerikai gyermekek és felnőttek számára, akik a magyar nyelvet már nem, avagy kevéssé beszélik.

(25) XV. és általában amaz amerikai barátaink számára is, akik Magyarország és a magyar nép iránt elfogulatlanul érdeklődnek. Mielőtt ezt az előszót lezámók, külön is hangsúlyozzuk, — bár erre a hangsúlyozásra az amerikai magyarok közismert lojalitása folytán talán nincs is szükség — hogy e könyv nem azt a célt kívánja szolgálni, hogy az Amerikába szakadt magyarságnak az Amerikai Egyesült Államok iránt való hűségét csak némileg is csök­ kentse. Ellenkezőleg úgy érezzük, hogy Kossuth Lajos nemzeté­ nek Amerikában letelepedett fiai önmaguk iránt volnának hűtlenek, ha bármi okiból csorbát szenvedhetne bennük az igaz hűség érzete Washingtonnak velünk oly rokonlelkű, szabadságszerető nemzete iránt. És már a magyar becsület szempontjából is feltétlenül szük­ ségesnek tartjuk, hogy azok a magyarok, akik végképpen Ameri­ kában telepedtek le és ott az állampolgárságot megszerezték, min­ den tekintetben és teljes odaadással megfeleljenek azoknak a köte­ lességeknek, amelyeket a nekik új hazát adó, régi hazájukkal lelkileg annyira rokon nagy köztársaság állampolgársága rájuk ró. Csak azt kívánjuk, hogy az amerikai magyarság tudatában legyen annak a büszke örökségnek, amelyet magyar leszármazásuk rájuk hagyott s kellően fel legyen vértezve a magyarok ellen külföldön gyakran terjesztett balhiedelmek eloszlatására és a sokszor célzatosan ter­ jesztett hamis állítások megcáfolására. Budapest, 1928. február havában A Magyar Nemzeti Szövetség.

(26) vx SÉs. HiiíÍBieif ’y Fr 1 [ i m i d í i d ; ; " :;> 3 r f . - ‘ F c;'.-n ; v. ifid. >; ,v --’. ’ nöiii/F. - iflteio! f öa. 's k. c. A.\'a. j'. í■. •r” "- " ; íxo iio. ::. j űí:>fj;x;J. r d d ' n a. A a. ÍA. ■. t —J VV ;ü F ■ •> x V j '.I ~ - ' K o - ; . i. ;f r ,'n '. -f i: ; j. í. . G an'o. a a r r í n/iflö. •; . . . í í i í k í s Í. lifcíylö*. ■. t ■■. ■. -Fij3Xí.:';n ,Xt\ .. wv,\zm'A X-i it ./•ijsxn'í YSá íiaiű.va/ifijlflí fi, ' :n ? tts’ 19' n F F ív-Tí /. '. oa. a te siá sa^űil s c a i xfi /Hiénád yftT9tíbavít9XB íédioa® íád>íu iiantsd s í :. y>9s - ;>■. :■. bn r ; ,ü 'Fai : ■. j j i j í £Í i. ■. .'. ’. vío Aíuib/ v,. ■ F i . ’V T S . :i } ". : ■ fi. "•.... , A. d Is'; .. í. í. :. - a i í i . . d i i j v j i a x ^ a a : : ! i o x h í n ű s l o q f f i f .H í : s n ík >. z -j. a í a s . l m a b í n r / F id. iö>F s isoáosfi áansUdlélaara [saeftfeBsbo • ■■■■, - ■ ■ ' ■ ■ Sálkitol Jg>[;Iíjí.A :íí íjí-j t .Aáa ííjscií i.u d dáít í iád -yyrtomfi .-b:::’ Jii Ü .Ü \ . /iiiiF.1. -.;;r-'!b«ío.• ..'.a. iBiíibwi.SBZiB-íSBín Ifiáiiomfi sn Ysod .j ííííb é /W lse d ■: F . -d " "i'd, i>i ■i::: dki í : " F ' ;r",F aolío jíctí : ..<."■■■ n o aí -ff- ra-ísol ívMtojl ;■ rí. iiü' i k í .-u í .. -. :. \p.nn «0)im fiih.üHG. . . ..•. r ■. • 'y,. ; ;.... :oF-j;. ÍOf;,UV ■ ■ ’ )Zid'idi; filjltfiK Ü'ji. . " ;V .. - ; V;. -a-'v ..

(27) I.. A magyarok eredete, őshazája és nyelve A magyarok, mint előttük sok más nép, Ázsiából, az „em­ beriség bölcsőjéből”, jöttek Európába. Több mint ezer évvel ezelőtt. A Krisztus utáni IV-ik században indult meg az a nagy világtörténeti folyamat, amelyet népvándorlás-nak nevezünk, s amely az Ázsiában és Európa keleti részén lakó népeket nyugat felé, a m ár ott levőket pedig egyik helyről a másikra sodorta. Kezdődött ez a mozgalam a gótok vándorlásával, legmagasabb hullámokat vert a hunokéval (375) és végződött a magyaroké­ val, akik ázsiai őshazájukat elhagyván, a IX-ik század elején (820—30 körül) jelentek meg Európa keleti részén. Hol volt az ázsiai őshaza? Miért hagyták azt el a magya­ rok? Ezekre a kérdésekre ma m ár biztos, okmányszerű adatok­ kal támogatott feleletet adni nem tudunk. A népek őskora és történeti kora között mindenütt bizonyos szakadék van, amelyet csak a regék, mondák és hagyományok szivárványhídja ível át. így van ez a magyaroknál is. Egy szép ősrege szerint (A csodaszarvasról), a hűn és magyar nép közös ősatyja Ménrót (vagy Nimród) óriás volt, aki Perzsia vidékén, Evilát földjén lakott. Ennek nejétől, Enéhtől, két ikertestvér-fia született: Hunor és Magyar. A két fiú szép daliává serdült s egy alkalommal vadászatra indult. Cserkészés közben hirtelen gyönyörű szarvaspár szökkent fel előttük. A hímet hamarosan elejtették, a gím (ünő, nőstény) azonban elmenekült fegyverük elől s hol fölbukkanva, hol meg eltűnve ingerelte, csalta őket mind beljebb, tovább az erdőségbe, puszta­ ságba . . . Elértek a Kur folyóhoz (amely a Káspi tengerbe szakad nyugatról), ott megpihentek, lovaikat legeltették, meg­ itatták s tanakodtak, jó lenne m ár visszatérni, mert a szarvas is eltűnt az alkony homályában. De reggel, amikor felserkentek, ismét ott szökdösött előttük a kecses gím a folyó túlsó partján. Nosza, utána! Átúsztattak a Kur folyón s kergették a szarvast egészen a Donig, onnan tovább a Meoti (Azovi) tengerig. Ott a szarvas, mint a pára, Köd előtte, köd utána — Míg az ember széjjelnézne: Szemük elől elenyésze . . . (Arany.).

(28) 2. Hiába keresik tovább, híre sincsen, nyoma sincsen. A dús vidéken tanyát vertek, megpihentek, aztán megint útrakeltek vadászatra, új kalandra. Egyszerre csak vidám zene csendül a távolban. Odamentek, csodát láttak. Dúl királynak szép lányai tündérekkel táncot jártak . . . Szerelemre lobbant szíve a két daliának, rácsaptak a táncolókra, a tündérek elröppentek, de a lányok rabul estek. A két legszebbet m indjárt nőül vették, egyi­ ket Húnor, másikat Magyar. Húnor maradékaiból keletkezett a hűn, Magyar maradékaiból a magyar nemzet. így a régi rege. Annyit a kutató tudomány is m ár kiderített, hogy a magya­ rok őshazája valóban ott volt valahol az Európát és Ázsiát elvá­ lasztó Ural hegységen, Ural folyón és Káspi tengeren túl. Való­ színűleg Perzsia közelében, vagy éppen szomszédságában. A kró­ nikák és mondák Scythia vagy Szittya-ország és „Evilát földje” néven is említik ezt az őshazát, ahol a rokon hún nép is lako­ zott légyen valaha. Először nyílván az Ázsia déli, keleti és középső részeiről mindinkább szétáradó, számra nálunknál sokkalta nagyobb néptömegek elől húzódtak a magyarok s a velük rokon kisebb népek észak és nyugat felé. Idők folytán ők maguk is elszapo­ rodtak. A rendelkezésükre álló földterület már nem győzte őket sem eltartani, sem befogadni, — mondja a hagyományok után a krónikás. Azért a hét fejedelmi személy, akiket mind a mai napig „hét magyar”-nak neveznek, elhatározta, hogy szülő­ földjéről eltávozik és fegyverrel szerez földet, amelyen lakozhassék. Akkor Pannóniára gondoltak, amelyet közhír szerint Etele (Attila) király földjének ismertek, akinek ivadékából szár­ mazott Álmos, Árpád atyja. Ezek lehettek az első megmozdulás rugói. Később aztán mindinkább belesodródtak a nagy népvándorlás forgatagába s az ragadta őket előre, mind tovább napnyugat felé. A rege és hagyományok szerint tehát — amelyeket a leg­ újabb tudományos kutatások megerősíteni látszanak — a magya­ rok közös eredetet és rokonságot tartottak a húnokkal. És ezt a rokonságot ma sincs okunk restelni és letagadni. A húnokat és hatalmas királyukat, Attilát, némely egykori írók és ezek után későbbiek is nagyon fekete színekkel festették. Ez azonban inkább annak a félelemnek és rettegésnek a következése volt, amelyet e vitéz és harcias népnek Európában való megjelenése keltett azokban, akik éppen félelmükben közelebbről meg sem ismerhették őket. Az a görög (byzánci) író, Priskos Rhetor, aki mint követ, meglátogatta táborhelyén Attilát, s így közelről, színről-színre volt alkalma megismerni őt és népét, más és a valóságnak megfelelőbb képet fest róluk. A húnoknak eredetileg Kelet-Ázsiában volt a birodalmuk; miután ezt a kínaiak, akik állítólag a húnok ellen emelték a „kínai falat”, megdöntötték, a húnok átvonultak Európába (375-ben) s itt a Dontól a Dunáig,.

(29) 3. onnan a Rajnáig terjedő földet meghódították. Törzstáborukat a mai Magyarország területén a Tisza és Duna közti síkságon ütötték fel s ott volt (a mai Szeged vagy Hódmezővásárhely táján) Attila egyszerű fejedelmi sátra. Itt jelent meg Priskos Rhetor, aki okos és vendégszerető házigazdának mondja Attilát. Kiemeli egyszerűségét. Vendégeit aranytálcáról, aranykupából kínálja, ő maga fa-tálról eszik, fa-kupából iszik igen mértékle­ tesen. öltözete egyszerű, arannyal, drágakővel nem ékesíti, pedig. Attila, »Isten ostora«, a húnok hatalm as királya. Egykorú kép a Turóczi Krónika augsburgi kiadásából.. udvarában egyébként nagy a pompa. A lakomán felköszönti vendégeit, dalokkal gyönyörködteti, amelyeket udvari énekesei dalolnak. A húnok ezeket könnyekig meghatva hallgatják. A fri­ kai bohóc is van udvarában, aki furcsa alakjával, zagyva beszé­ dével m ulattatja a vendégeket. Attila mindvégig komoly méltó­ sággal ül. Csak akkor mosolyodik el, mikor legifjabb fia, Ernák, odasímul mellé. Ezt szelíden, szeretettel megsímogatja .. . Isme­ retes a nagylelkűsége is, amikor világhódító útján, mint rette­ gett „Isten ostora”, 452-ben a szent város, Róma, elé ér és azt Leó pápa kérésére megkíméli az elfoglalástól és feldúlástól. Udvarában római és görög Írnokok foglalkoztak. Főembere Onegesius is görög-római műveltségű volt s azt m ondta: „Inkább i*.

(30) 4. lennék szolga Attilánál, mint nagyúr a rómaiaknál.” Hatalmas, elhatározásában szilárd, könyörgésre engesztelékeny, — írja róla Jordanes, a gótok történetírója. A német krónikások „nagylelkű” embernek és igazságos királynak mondják, „aki­ nek nem volt párja”. A modem történetírók közül a francia Thierry Amédée és az angol Bury B. János, a Cambridge-i egye­ tem tudós tanára, méltatja legjobban Attila rendkívüli hadvezéri és uralkodói képességeit. A nyelvtudomány viszont azt bizonyítja, hogy a magyar nyelv az úgynevezett ural-altáji nyelvcsaláddal s közelebbről en­ nek finn-ugor ágával (amelyhez finnek, vogulok, osztjákok zűr­ jének, lappok, számojédek, mongolok, török-tatárok, mordvinok, cseremiszek, némelyek szerint a japánok is tartoznak), állt és van rokonságban. Ezek az újabban turániaknak nevezett népek laktak valamikor együtt vagy közeli szomszédságban az ázsiai őshazában. A népvándorlás idején aztán, más előretörő népek (húnok, avarok) által is szétszakítva, elváltak egymástól s a finnek Észak-Európába, az „ezer tó országába” vonultak (velük mentek az észtek, livek, karjalaiak, lappok); a vogulok, oszt­ jákok, zűrjének, mordvinok, cseremiszek stb. nagyrészt Ázsia északi részem (Szibéria) találtak mostoha otthonra, míg az erőtől duzzadó magyarság a termékenyebb déli tájak felé tört magának utat s az Ural hegység, Káspi tenger és Kaukázus között elterülő lapályon ütött újabb tanyát (830 körül). A népek közös eredetét és rokonságát a tudomány általá­ ban két alapon tudja megállapítani: 1. a nyelv, 2. a faji, ember­ tani (antropológiai) jelleg alapján. Az ősmagyarok faji jelle­ géről, amely tehát tisztán magyar faji jellegnek volna mond­ ható, egykorú megbízható adataink nincsenek; csak abból az időből, amikor más népekkel keveredtek s ennek folytán eredeti faji jellegük módosult, megváltozott. A fentebb jelzett rokon­ ságot tehát csupán a nyelv alapján lehet megállapítani. És pedig első sorban a nyelvtani szerkezet közössége, vagy hasonló­ sága alapján. A szó-anyag, szó-kincs közössége, vagy hasonló­ sága csak másodsorban jöhet figyelembe, mert egyes szavakat, mint minden más nép, a magyar is többektől vett át, akikkel érintkezett (s épp így adott is át szavakat azoknak). A magyar nyelv szerkezete pedig a legtöbb rokonságot, vagy éppen azonosságot m utat az ural-altáji, illetve finn-ugor népek nyelvével, amelyek egészen eltérők a másik nagy nép- és nyelvcsalád, az úgynevezett árják, vagy indogermánok (német, angolszász, szláv, latin népek, örmények, albánok, kelták stb.) nyelvétől, valamint a sémi (héber, arab) nyelvektől is. Ilyen jellemző sajátságok, például (amelyek csak az uralaltáji nyelvekben fordulnak e lő ): az alanyi és tárgyi ragozás. Pl. szeretek (angolul: I lőve) alanyi; szeret-l-ek (angolul: I lőve you) tárgyi, ahol egy l betű jelzi a második személyű tárgyat. Ezt az angol csak külön szóval (you) tudja kifejezni. Ilyen sajátos­.

(31) 5. sága továbbá a magyar nyelvnek a grammatikai nemek (genus) teljes hiánya. A hangsúly mindig az első szótagon van. (Más nyelvekben meglehetős bonyolult szabályai vannak a hangsúlyozásnak.) A szóalakokat, a névszók viszonyát hátul tett raggal vagy névutóval képezi és jelöli, soha előraggal vagy esetekkel. Pl. Ház-bán, (angolul: in the house). A birtokot jelölő szón személyraggal meg tudja jelölni a birtokos szemé­ lyét is a magyar nyelv. Pl. ház-ara (angolul: m y house). Meg kell itt jegyeznünk, hogy mindezen sajátságokat, amelyek tulaj­ donképen a nyelv szellemét adják, minden nyelvrokonai között a magyar őrizte meg a legtisztábban, annyi érintkezés, kevere­ dés, viszontagság közepette is, amivel kétezer éven keresztül meg kellett küzdenie. A magyar lélek és jellem szilárdságának egyik tanúbizonysága ez. Az északra szakadt kisebb rokonnépek az idők folyamán sokkal többet feladtak és vesztettek ősi nyel­ vük szelleméből, alakjából. Innen van, hogy ma m ár oly nagy a különbség az ő nyelvük és a magyar nyelv között, hogy a közös eredetet csak a tudományos búvárlat tudja megállapítani. Arról, hogy egymást megértsék, szó sem lehet. De míg a nyelv ősi fundamentumát, szellemét ily félté­ kenyen őrizte a magyar, nem zárkózott el attól, hogy szókincsét a változó idők és körülményekhez képest, más nyelvekből átvett szavakkal gyarapítsa, gazdagítsa; ám még ezeket is a maga nyelvének szelleméhez igyekezett idomítani. Az ősi szókincs, a legprimitívebb fogalmak megjelölése, közös a nyelvrokonokéval. Pl. a testrészek neve: szem, fej, fül, száj, fog, stb. A családtagok: atya, anya, gyerek, fiú, leány, stb. Természet: tűz, hegy, kő, füst, víz, ló, eb, híd, hal, stb. Igen sok szót azoktól a török népektől vett át a magyar, amelyekkel az Ural hegység déli lábánál került szomszédságba. Pl. búza, árpa, bor, tarló, sarló, csata, vér, háború, balta, bicska, buzogány, stb. A törökkel különösen sok a szóegyezés, m ert vele századokon át tarto tt az érintkezés. Némelyek ebből a török nyelvrokonságot akarták bizonyítani az ural-altáji helyett, de ma már kétségtelen, hogy az utóbbi a helyes. Voltak, akik restelték is azt, hogy a magyar olyan apró-cseprő és „műveletlen” néppel legyen rokonságban, mint a lappok, stb. De ezen éppúgy nincs restelni való, mint azon, hogy pl. az angol és francia nyelv a cigánnyal is rokoneredetű, mert az utóbbi is az indogermán nyelvcsalád tagja. És az ural-altájiak között is pl. a finnek a műveltség magas fokán állanak. A magyar azután a szlávoktól, németektől, latinoktól (olasz, francia) is vett át szavakat az előtte addig ismeretlen új fogalmak (kereszténység, európai műveltség) és tárgyak megjelölésére. Hogy azonban e tekintetben a nyugati nemzetek is sokat tanulhattak a magyaroktól, érdekesen bizonyítja a természet szó, amely már a legrégibb magyar kódexekben is előfordul s amely — mint a terem, teremt, teremtő szavak — az ősmagyar.

(32) 6. fcievw •ntrnwcM Seníttó fqg fcpWdbrwm Kjegftnu yU pár cf cbonrav uogmuc. fljtnyi tmloflbtn rcrunrrtvt d m totv litmuor adumét. tfoáxma wla tokt fwntdtíumtrr rímeid p.trawMiwiber! no!ov gumiárat! rmnidi -ráki ihat Wíwi nlmoj wr tg-fii gtTmlcervl. (jf nwn&H utkt mtrcr Titt oicjk. yö ki ntynn cmdúl 07 girmJf rwl.l)Alávet l ^ l u l bob. ]?4dlui4 cbotarr ttriniroevc tftoi tvl.grfikdever Cajtde urduiig-arrtnrvintc.<fevet oy Tduyv gitmlTrwí. tío* gwmlf&cn KtUtar evet. tf e?gtmilfntt w í kd'cniv ucLi vxyc búg turcbucar migt j ocojru. vola. Wnm b«on imt^Mut. gt-maki w finantt fidlalirr cvtc. h^orogtivtciftw.ífvtttvt w r ejumntaf vdLagbdt. cflevn baUhitc efjmculnrt ftyr. címeid w ntmtnw. Kic oyve. miv vognruc, feug efrtv ütutne fymimicbel tik efnutn ‘•áS at>lKr’iuricbam O vertnor. yú meid ojtcbu? t.irov vngmuc. Vmuggiu. uromc ifttnktgibncr r* ldic err bng wrgoflíiii w ndu. ef Jugiggtn. ^fbulfcíífii merni w buner. \ ívtnugguc \)m ad»jí>niiun4r. öfbovdug- intelmei jrdhwngdhr: efmend . búg tsmwgg^oc crcrer Cftumagguí ^enr jxttrttror. buta odiw tnnoim ovdouut-, cf hemit. Inig' ovga tnend w buner Cfvnnagguc mend lyemnorr. búg Ugtiwt neki feged ftromc fcmtdaxx. húg tíben 1 v xu m ütigucm ii bulwflk w buner. Cf loboducha wr tldm urvl. cfyaail kmxorvuirvvl, efvexdftr w r ] I mjgulmatxit. «f oaaun uefea tmmbi uruMgbdc irarr. t f wenS> uwbtti r<?<r. Cf KmCtoic tuwnc^vy cHtntral. %jH. ^,^-vrrebmef Imnym nttuaggyifC? fcegtn ernberlüki err «á T ) vr-ey rwpuu ve btrnmf világ runmusbelcyltneme. *J nemim txfhrr rummve. bog ur uvr íücgűmdxl alrr-um. yUm. uoob. kebdtben bdbejtr. bugínr&gtwp vvrua wend w {yctrru t f wnmrct ca^icun w y .^levl locbtorina tít>tt w r. Cfnybemietuc. cUmair «*. fi naíhftó fct daTOíi. bxe fiunar f jftT inra gü Jűí’dr <F*«ficincmT wmitn ad<Jw paerre. A le g r é g ib b ö s s z e f ü g g ő m a g y a r n y e lv e m lé k : a z ú g y n e v e z e tt » H a lo tti B e s z é d ..

(33) 7. A halotti beszéd és könyörgés. Olvasása betű szerint Latiatuc fcleym zumtuchel Serm o su p (ra ) sepulchrum . mic vogmuc. Yfa pur ef chomuv vogmuc. Menyi miloftben terumteve eleve miv ifemucut adamut. ef odutta vola neki paradifumut hazóá. Ef mend paradiíumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa w t ig fa gimilce tvL Ge mundoa neki meret nu(m) eneyc. yfa ki nopun emdul oz gimilf twl. halalnec halaláál holz. Hadlava choltat terumteve iften tvl. ge félédévé. Engede urdung intetvinec. ef evec oz tiluvt gimilftwl. ef oz gimilfben halalut evec. Ef oz gimilfnec vvl keferuv uola vize: húg turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horoguvec iften. ef veteve wt ez muncaf vilagbele. ef levn halalnec. ef puculnec feze. ef mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Húg ef tiv latiatuc fzumtuchel. ifa ef num igg ember mulchotia ez vermut. Yfa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromc iften kéglimét ez lelic ért. húg iorgofTun w neki. ef kegiggen ef bulfcaffa mend w bűnét. Ef vimagguc fzen achfcin mariat. ef bovdug michael archangelt. ef mend angelcut. húg uimaggonoc erette. Ef uimagguc fzent peter urot. kinek odút hotolm ovdonia. ef ketnie. húg ovga mend w bűnét. Ef vimagguc mend fcentucut. húg legenec neki feged uromc fcine eleut. húg iften w uimadfaguc mia bulfaffa w bűnét. Ef zoboducha w t urdung ildetuitvl. ef pucul kinzotviatwl. ef vezeffe w t paradifu(m) nugulmabeli. ef oggun neki munhi uruzagbele utót. ef mend iovben rezet. Ef keaffatuc uromchuz charmul. Kir(ie e)l(eison). Scerelmef bratym uimagguc * ez fcegin ember lilkiert kit vr ez nopun ez homuf világ timnucebelevl mente, kinec ez nopun teftet tumetivc. húg ur uvt kegilmehel abraam. yfaac. iacob kebeleben helhezie. húg birfagnop ivtua mend w fzentii ef unuttei cuzicun iov leleol iochtatnia ilezie wt Ef tivbennetuc. clamate III. K(irie eleison). Kiejtése. Látjátok feleim, szömtökkel, Sermo supra sepulcrum. mik vogymuk. Isa pur és chomuv vogymuk. Mennyi milosztben terömtéve élévé miv isemüköt Ádámut. és odutta vola néki paradisumot házóá. És mend paradisumben volov gyimilcsiktűl munda néki élnie. Héon tilutóa ű t igy fa gyimilcsétűl. Gye mundóa néki, mérett nőm ennéjik. Isa ki nopun emdöl oz gyimilcstűl, hálálnék haláláal holsz. Halláva choltát terömtőe istentűi, gye félédévé. Engede ördcng intetvínek, és evék oz tiluvt gyimilcstűL és oz gyimilcsben halálut evék. És oz gyimilcsnek ül keserűv vola vize, hugy turkukat migé szokosztja vola. Nőm héon mugánek, gye mend ű fojánek halálut evék. Horoguvék isten, és vetéve űt ez munkás világbeié és lón hálálnék és pukulnek fésze, és mend ű nemének, kik ozuk miv vogymuk. Hugy és tiv látjátuk szömtökkel. isa és nőm iggy ember múlchotja ez vermöt. Isa mend ozchuz járov vogymuk. Vímádjuk uromk isten kegyilmét ez lélikért, hugy jorgossun 6 néki. és kegyidjen. és bulcsássa mend ű bűnét. És vimádjuk szen(t) achszin máriát. és boudug Michael arkangyelt és mend angyelkut. hugy vimádjonok érette. És vimádjuk szent péter urot, kinek odutt hotolm oudania és ketnie hugy oudja mend ű bűnét. És vimádjuk mend szentököt, hugy légyenek néki segéd uromk színe előtt, hugy isten iv vimádságuk miá bulcsássa ű bűnét. És szoboduhha űt ördöng ildetvítűl. és pokul kínzotujátúl. és vezesse űt paradisum nyugalmábelé. és odjun néki mönnyi uruszágbelé utót és mend jovben részét. És kéássatuk uromkhuz chármúl. Kyrie eleison. Szerelmes brátim vimádjomuk ez szegíny ember lilkiért kit ú r ez nopun ez homus világ timnöcébelől mente kinek ez nopun testét tömetjük, hugy úr űt kegyilméhel Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyhezje, hugy bírság nop jutva mend ű szentii és önöttei közikön jov felől jochtotnia ileszje űt. És tiv bennetök. Clamate tér- K. • ja v ítv a . uimaggomuc-. Mai nyelven .• Látjátok, fcle(barat)im, szemetekkel, (Beszéd a koporsó fölött.) mik vagyunk. Bizony! por és hamu vagyunk. Mennvi malasztban teremté elé (isten) a mi ősünket, Ádámot. és adta vala neki a paradicsomot házává. És az egész paradicsomban való gyümölcsökkel monda neki hogy éljen. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De megmondá neki, hogy miért ne ennék •-Bizony a mely napon eendel ő gyümölcsből, halálnak halálával halsz meg«. Hallá holtát a teremtő istentől, de elfeledé. Engede az ördög csábításának. És evék a tiltott gyümölcsből. És a gyümölcsben halált evék És a gyümölcsnek oly keserű vala íze, hogy torkát m egszakasztja vala. — Nem csak magának, hanem egész fajának halált evék. — Haraguvék isten és beleveté ót e bajos világba. Es lón halálnak és pokolnak fészke és minden (ő) nemének. Akik azok, mi is azok vagyunk, a hogy is ti látjátok szemetekkel. Bizony! egy ember sem kerülheti ki e (sír) vermet. Bizony' mind ahhoz járulók vagyunk. Imádjuk (kérjük) urunk sten kegyelmét e lélekért hogy irgalmazzon neki és kegyelmezzen és bocsássa meg minden ő bűnét. — És könyörögjünk Máriának a szent asszonynak es boldog Mihály arkangyalnak és minden angyaloknak, hogy imádkozzanak érette. És könyö­ rögjünk Szent Péter úrnak, kinek adatott hatalom oldani és kötni, hogy oldozza fel minden ő bűnét. És könyörögjünk minden szenteknek, hogy legyenek neki segítői urunk szine előtt, hogy az ő imádságuk miatt bocsássa meg bűneit, és szabadítsa meg ót az ördög üldözésétől s a pokol kínzásától, és vezesse őt a paradicsom nyugalmába, és adjon neki a mennyországba utat és minden jóban részt. S kiáltsátok urunkhoz háromszor Kyrie eleison! — Szerelmes barátim! imádkozzunk e szegény ember leikéért, kit az Ű r e napon a hamis világ tömlöczéból kimente, kinek e napon testét temetjük, hogy az Úr őt kegyelmével Ábraham, Izsák és Jákob kebelébe helyhezze és az Ítélet napja elkövetkezvén minden szemei és boldogai között jobbfélől iktatni élessze föl (őt). (És) titeket is Kiáltsátok háromszor: Kyrie eleison! A le g r é g ib b ö s s z e f ü g g ő m a g y a r n y e l v e m l é k : a z ú g y n e v e z e tt » h a lo tti b e s z é d «..

(34) 8. term gyökből származik. Olyan bonyolult, elvont fogalmat, mint a természet, a magyarok a saját nyelvükön tudtak kifejezni, míg a nyugati nemzetek mind a latin natura szóhoz voltak kény­ telenek kisegítésért folyamodni. Mindebből aztán egy teljesen eredeti, gazdag és színes magyar nyelv fejlődött, alakult ki. Ennek a nyelvnek érté­ kes és becses sajátsága még az egységesség is. Vannak ugyan benne is bizonyos nyelvjárások, dialektusok (a nyugati, dunán­ túli, alföldi, Duna—tiszai, északnyugati (palóc), északkeleti, Királyhágóntúli (erdélyi és székely, nyelvjárás), de ezek sem egymástól, sem az irodalmi nyelvtől nem nagyon különböznek. Minden nyelvjárásbeli magyar megérti a másikat és megérti az irodalmi nyelvet is, amely a nyelvjárási sajátosságokkal az írók műveiben csak színesedik, gazdagodik, de alapjában nem változik. Ezzel szemben a legtöbb nyelvben (angol, francia, olasz, szláv, spanyol, stb.) oly nagyok az eltérések, hogy egy­ azon nemzet más-más táj szólást beszélő fiai egyáltalában nem, vagy csak nehezen értik meg egymást, az irodalmi nyelvet pedig az iskolában, a könyvekből kell külön megtanulniok. Igen becses tulajdonsága a magyar nyelvnek az is, hogy a legnagyobb könnyűséggel és zengzetesen ömlik a régi klasszikus (görög, latin) költészet ritmusába, amiben például az angol nyelvet erősen felülmúlja. Milton, aki Istentől ihletett költő volt, az „Elveszett paradicsom” című világhírű költeményének elő­ szavában panaszkodik is, hogy az angol nyelv mily nehezen alkalmazkodik a klasszikus költészet ritmusához. A magyarban pl. Bercsényi, Vörösmarty, Arany s még sokan mások, valóság­ gal remekeltek a klasszikus formákban. A magyar nyelv legrégibb, írásban fennmaradt emléke az u. n. „Halotti beszéd” a XlII-ik század elejéről. Ezt egy latin misekönyvben a Pozsony-vármegyei Deáki községben találták (ez ősi, színmagyar községet Trianonban szintén Cseh-Tótországhoz csatolták!). E nagybecsű nyelvemlék egy temetési beszédet tartalmaz, amely a paradicsombeli tiltott gyümölcs élvezetére s az ebből következett halandóságra emlékeztet, továbbá a halott felett elmondott könyörgést. E becses emlék, amelynek hasonmását, valamint mai helyes­ írás szerinti szövegét mellékletben bemutatjuk, tanúsítja, hogy az egyház ebben az időben is használta a magyar nyelvet olyan­ kor, mikor a néphez akart szólni — prédikációban és imában. Különben az egyházi és világi hatóságok nyelve is még jóidéig a latin volt, éppúgy, mint más európai nemzeteknél. Az okirato­ kat (diploma), törvényeket (decreta) latin nyelven szerkesztet­ ték, a leveleket is úgy írták. A magyar nyelvet csak a mohácsi vész után, a hitújítás (reformáció) idején, 1530 körül, kezdték irodalmilag használni és művelni. A refornláció hirdetői és ter­ jesztői (papok, világi urak) iskoláik mellett könyvnyomdákat állítottak (Honter János 1534-ben Brassóban, Nádasdy Tamás.

(35) 9. 1536-ban Sárvárszigeten, stb.), és ezekben magyar nyelvű köny­ veket is nyomattak. E példát csakhamar követték a katholikusok (Nagyszombat 1578) és gazdag magyar nyelvű hitvitázó irodalom fejlődött, amely Pázmány Péter esztergomi érsek (1570—1637) gyönyörű magyar nyelvében érte el legszebb virágzását. De azután a latin és, a Habsburgok németesítő politi­ kája folytán, a német is megint századokon keresztül háttérbe szorította a nemzeti nyelvet. Csak a nép ajkán és dalaiban (virágénekek, kuruc-nóták) s egyes nagy írók, költők műveiben élt tovább. Teljes jogaiba azonban csak a múlt század első felé­ ben lépett, amikor az 1843—44. évi országgyűlés elhatározta, hogy a hivatalos nyelv (törvényhozás, közigazgatás, hitoktatás nyelve) Magyarországon ezután a magyar lesz. Századok mu­ lasztását kellett ekkor pótolni. És az isteni Gondviselés e célra lánglelkű hazafiak, politikusok, szónokok, tudósok, írók, költők egész seregével ajándékozta meg ekkor a nemzetet, akik az el­ hanyagolt, jogaitól megfosztott, sokszor kigúnyolt és megvetett nyelvet csodálatos virágzásra emelték. Részint a régi nyelv­ kincsek, a népnyelv és népköltészet felhasználásával, részint korszerű újításokkal (nyelvújítás).* És — hogy itt csak a legnagyobbakat említsük — Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Madách Imre olyan műveket alkottak ezen a nyelven, ame­ lyek az egész művelt világ figyelmét ráirányították. S jóformán mindenütt akadtak, akik megtanulták ezt az idegennek nehéz — mert egészen sajátos, eredeti — nyelvet azért, hogy zengő­ ragyogó szellemkincseivel a saját hazájuk és nemzetük kincses­ házát gazdagítsák. * Itt meg kell jegyeznünk az örök igazság nevében, hogy a való helyzet nem ismeréséből eredő, vagy rosszhiszemű az a vád, mintha Magyarországon a magyarság üldözte és elnyomta volna azoknak a nem­ zetiségeknek anyanyelvét, amelyeket a régebbi magyar királyok külön­ böző okokból (pl. a németeket, szászokat az ipar és kereskedelem üzése végett) ide vendégekül (hospites) behívtak, vagy akik a török-tatár vesze­ delem elől idemenekültek, vagy akiket a későbbi Habsburg-uralkodók, épp a magyarság gyengítése végett, betelepítettek. E vád alaptalanságát épp az bizonyítja a legfényesebben, amit Trianonban az ország szétdarabolásához ürügyül használtak, hogy nagy számban éltek és élnek még ma a megcsonkított határokon belül is nem-magyar anyanyelvű állampolgá­ rok, akik ugyanazt az ősi anyanyelvűket használják, amellyel őseik száza­ dok előtt ide beköltöztek. Mit gondolnak a vádlók: hogyan lett volna ez lehetséges, ha nekik volna igazuk? Az igazság az: hogy itt inkább a magyar nyelv volt sokszor üldözött és háttérbe szorított és a magyar inkább megtanulta a vele szomszédságban lakó más anyanyelvű polgár­ társa nyelvét, hogysem azt üldözte, elnyomta és a magáét ráerőszakolta volna. Még akkor sem tette azt, mikor erre jogos önvédelemből talán alapos oka lett volna. Ha ezt megteszi, bizonyára még írmagját sem találta volna itt Trianon semmiféle nemzetiségnek!.

(36) 10. És mindenki, aki előtt így megnyílnak ennek a nyelvnek gazdag szépségei, velünk együtt érzi a költő (Ábrányi Emil) szavainak igazságát, akinek lantja így zeng a magyar nyelvről: Oh, szép magyar nyelv! Aki egyszer téged Ajkára vön, többé nem dobhat el; Szentség gyanánt hogy befogadja éked, Őrző oltárrá válik a kebel. Pajzán derűs vagy, mint nőink szeme, S erős, szilárd, mint hősök jelleme! Gyöngéd vagy és lágy, mint mennybolti kék, S dörögni úgy tudsz, mint villámos ég! Minden, mi fejben vagy szívben fakad, Tőled nyer pompát, színdús szavakat. Nagy eszme, érzés oly ragyogva hord, Mint egy király az ünneplő bíbort!.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Akarták, hogy az kimon- dásba és felemelésbe mind király s mind az urak benne leu- nének az ország között (a mint illenék es lennf), és hogy o felségének es mind pap és

A már jól bevált tematikus rendbe szedett szócikkek a történelmi adalékokon kívül számos praktikus információt tartalmaznak. A vastag betűvel kiemelt kifejezések

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Az adatintegráció során a különböző forrásból származó helyzeti adatokat egységes vetületi rendszerbe vagy egységes koordináta rendszerbe kell

Nem szeretném elhallgatni: 1991-ben nemcsak krónikása, hanem aktív részt vevője is voltam az 1956 utáni első – sikeresen sikertelen – újságírósztrájknak, és egyike

a „M.”, három évvel fiatalabb tőlem, ő ő egy ilyen hát nem tudom pedagógiai szakközépiskolát végzett, ott érettségizett, majd az mellett még egy ilyen OKJ-s

mert »ifjaik mindennap vadászatban valának, a honnan az naptól fogvást a magyarok a többi nemzeteknél különb vadá- szok,« írja az Anonymus. Még azon időben is, midőn tanyáik

Biztunk mind eddig is az Austriai háznak nemzetünkhez te endö hasonló indulatához, avagy csak illy okra való nézve, hogy megegyezett akaratbul az fegyvernek megállásárul az