A KUKORICATERMELÉS FEHÉRJEHOZAMÁNAK NÖVELÉSE A TÜZBAB KÖZTESTERMESZTÉSÉVEL
Dr. ISTÓK BARNABÁS—
DOBRAY LAJOSNÉ—BORY MIKLÓS—BÁNSZKY TAMÁS
A késő őszi mezőgazdasági t á j különös jellegzetessége az igen sok helyen levágatlanul meredező, a szél által leveleitől többé-kevésbé megfosztott kukoricaszár, amelyik pedig idejében betakarítva t e k i n t é - lyes tápértéket jelentene. Hazánk állatállományának keményítő-érték szükséglete 85—90 millió mázsa keményítőérték s kb. 12,5 millió m á - zsa emészthető f e h é r j e . Ennek biztosításához a szántóterület 25 szá- zalékán termelt kukorica u t á n visszamaradó kukoricaszár mintegy 10 millió mázsa keményítőértékkel (össz. szükséglet 11—12 százalékával) j á r u l h a t n a hozzá, h a azt idejekorán betakarítanánk. Miután azonban a kukoricaszár f e h é r j e t a r t a l m a kevés (5—7 százalékos f e h é r j e k o n c e n t - ráció), a gazdaságok tekintélyes h á n y a d a n e m tesz különleges e r ő k i f e j - tést a kukoricaszár idejében történő betakarításához. Az amúgy is éppen íőmunkaidőszakra esik. Innen van az, hogy a november végén b e t a k a - rításra kerülő kukoricaszár miatt e mezőgazdasági t e r m é k nem tölti be az ország keményítőérték ellátásának 11—12 százalékában megjelölt szerepét, pedig t a k a r m á n y tartalék részesítése céljából még jó termő esztendőben is nagy jelentőségű lehetne a kukoricaszárral készített szilázs.
Lényegesen többet törődnének gazdaságaink azonban a kukorica- szárral, ha annak f e h é r j e t a r t a l m á t köztes termesztéssel megnövelni le- hetne, s a kukoricaszár ezáltal t e j t e r m e l ő t a k a r m á n n y á válna. Ennek megoldását olyan, a fagyig zölden maradó köztes növény biztosíthatná, amely a kukoricaszárra f e l f u t v a a csőtörés után is magas fehérjetartal- mú zöldmennyiséget biztosítana. Ezzel a kukoricaszár besilózását a fő munkaidőszak elmúltával is érdemessé lehetne tenni.
E célból kezdte el Istók B. vizsgálatait 1963-ban a Dél-Amerikai származású tűzbabbal (Phaseolus coccineus). Az ezirányú vizsgálatokat 1964-évben kiterjesztve, azokról és a kísérletek eredményeiről számo- lunk b e jelen dolgozatunkban.
Irodalom az 1964-évi leíráson kívül [4] n e m áll rendelkezésre.
Mindössze az egyéb babfélék termesztésére vonatkozó irodalomból v e t -
t ü n k figyelembe néhány d o k u m e n t u m o t . Parsikov etz. [6] leírása tudo- mányos bizonyítéka a n n a k a gyakorlatban régóta ismert ténynek, hogy a kukorica és a bab e g y ü t t e s termesztése a biológiai együttélés pozitív jellege alapján álló tényező Korohoda [5] a bab betakarítás időpontjá- n a k hatásait tárgyalja. Hackenbarth [2] b a b nemesítésére vonatkozó adatait a tűzbabtermesztés eredményessége esetén a nemesítésnél hasz- nosíthatnánk.
Spencer etz. [8], Unk. [10] termesztésre vonatkozó megállapításait csak részben t u d t u k hasznosítani kísérleteink során a késői vetési lehe- tőség miatt. Saulescu [7] vizsgálataiból kiderül, hogy 1 k h - r a számítva 20 500 az optimális kukorica tőszám.
A tűzbab terméscsökkentő hatásának vizsgálata során ezért ezt szem előtt t a r t v a a kukorica sortávolságát 70, és tőtávolságát 40 cm-re vettük. Nagyparcellás vetésnél ez jóval kisebb tőtávolság mellett ke- r ü l t megoldásra. A kísérletek metodikájával kapcsolatos eljárásokat Sváb [9] és Ceapoiu [3] leírásai alapján végeztük. A babtermesztés gépe- sítésére ill. gépesíthetőségére a Farm Mechanizáción leírásából szerez- h e t ü n k tudomást, mely b á r a törpebabra vonatkozik, de előreveti fé- n y é t annak, hogy a gépesíthetőség későbbi megoldásaira is gondolni lehet.
A kísérletek leírása
A tűzbab köztes termesztési kísérleteket 2 csoportban végeztük.
A kísérletek egy részében vizsgáltuk a tűzbabot a silókukorica-szilázs f e h é r j e t a r t a l m á n a k növelése céljából Dobrai Lajosné révén a Hortobá- gyon, Magyar Gábor szójával együttes összehasonlító kísérletei kivite- lezésében, és Dr. Lőrinc József csengődi kísérleteiben. E kísérletek adatait eltérő jellegük m i a t t külön dolgozatban értékeljük.
A kísérletek nagyobb részben a tűzbab által a kukoricaszár fe- h é r j e t a r t a l m á t növelő egytényezős, 5 változós megoldásban kerültek megvalósítására, blokkban elhelyezett véletlen négyzetes elrendezésben, 5 ismétléssel.
A tényező a tűzbab tőszáma, mely a 70 cm-es kukorica sortávol- ság és 40cm-es kukorica tőtávolság mellett 0, 10, 20, 30, 40 cm tűzbab tőtávolsági változókkal (1, 2, 3, 4, 5 számú parcellák) került megvaló- sításra.
A parcellák nagysága a gépi vethetőség elősegítésére 4,2x685 m, összesen 28,78 négyzetméter, 1/200 kat. hold. Az ismétlések között vízszintesen 1 m. parcellaközi üres területet biztosítottunk, míg függő- legesen 2 sor kukoricavetés szolgált a zavaró tényezők kiküszöbölésére, ill. elkülönítésére. Kisújszálláson 2x400 n. öl kontroll és 2x1600 n. öl területű tűzbabbal v e t e t t parcellák is voltak.
A vetési idő a m a g kései beszerezhetősége, ill. szétküldése miatt m á j u s hó 10—június l - e közötti volt, a kukoricával együtt vetve, vagy a kukorica vetése u t á n az 1. táblázat szerint:
Kukorica-tűzbab vetési idők
1. táblázat
Nagyparcellás vetés kukorica t ű z b a b Eger V. 22
Kisújszállás V. 14.
Nagyléta V. 8.
Vetési mód
A kukorica vetése m i n d e n ü t t a szokott gépi vetéssel t ö r t é n t 6 so- ros vetőgéppel. A tűzbab vetését kézzel, duggatófával (pálcákkal m é r t távolság, ill. lyuggatott deszkával) végeztük.
A nagyparcellás kísérlet során gép után csoroszlyába dobott t ű z b a b módszert használtuk. A vetés második részében megfelelő átalakítással teljesen géppel végeztük a tűzbab vetését is a nagyparcellás vetésnél.
A vetés mélysége 7—8 cm géppel, 7—9 cm kapával ill. duggató fával.
A vetőmag adatai: A kísérlethez a kukoricából mindenütt a vidék termelési jellege szerinti kukorica f a j t á k a t használtuk (Mvl, Mv5 hibrid kukoricákat). A tűzbab 1000 magsúlya általánosságban 1000 g volt.
Kisparcellás kísérlet A kísérlet Z
helye ±
kukorica tűzbab kukorica t ű z b a b
VI. 1. — — — — V. 15. V. 14. V. 15. V. 11. V. 11.
V. 20.
1. ábra
Tűzbab—kukorica a növekedés elején (jellemző az egyforma magasság)
Fajtakiválasztásra a kísérlet e szakaszában még nem gondolhattunk — mivel a tűzbab dísznövénykénti termesztése sem elterjedt.
A kelés és növekedés tapasztalatai. Mind a kukorica, mind a tűzbab 4—7 n a p alatt kelt ki. A növekedés során az a feltevés, hogy a tűzbab növekedése erőteljesebb lesz, m i n t a kukoricáé, nem vált valóra. A k e - lés u t á n i 20-ik n a p o n pl. a kukorica magassága 30—40 cm o—8 levél- ben, a tűzbabé 20—30 cm 7—10 levélben. (1. ábra).
40—50 n a p r a (július hó elején) a kukorica magassága 70—100 cm kö- zötti, a tűzbab zömmel 40—-60 cm magasságú, s a kukoricán f e l f u t o t t . A tűzbab ezidőre t e l j e s virágzásban van.
A kelés utáni 90—100 n a p r a (augusztus vége) a tűzbab erősen virágzik és köt, néhány alsó hüvely pedig m á r érett.
Szeptember végén (120—130 napra) virágzás alig van már, de az érés lassú. A hüvelyek átlag 20 százaléka érett csak (6—44 százalék határok között). Októberben a tűzbabszár és levél zölden maradt, legfeljebb az alsó levelek sárgultak meg a s ű r ű b b helyeken.
Egyéb észrevételek: A t ű z b a b a növekedés során a t a l a j t 30 cm v e -
2. ábra
Tűzbab-kukorica június végén (a kukorica m á r m a g a s a b b , m i n t a tűzbab)
3. ábra
Tűzbab levelek, hüvely
5. ábra
Tűzbab—kukorica teljes éréskor 4. ábra
Tűzbab—kukorica a növekedés végén
tési tősűrűség esetében is jól árnyékolta, nedvesen tartotta. 20 cm tő- távolság alatt a parcella alja dzsungelszerű sűrűségű volt.
Amikor a kukorica alj levelei a kontroll parcellában már szárazak, a tűzbab melletti kukoricában alig száradók voltak.
A tűzbabot a kísérletek során semmilyen növényi, vagy állati kár- tevő nem támadta meg, mindössze Kisújszálláson mutatkozott néhány zsenge tűzbab szemen állati kártevőtől származó rágási kár.
Tőszám: Bár a tűzbab-vetőmag 94 százalékos csiraképességű és tel- jesen tiszta volt, a tűzbab tőszáma sehol sem közelítette meg a csira- képesség alapján várható elvetett magszámot. Ennek a vetés utáni száraz időjárás ill. a tűzbab vízigénye volt az oka.
A 2. táblázat adataiból láthatóan a legtöbb parcellában a kukorica
tőtávolsága a középső sorokban általában 50 cm körüli, néhol ennél
több. Tehát több parcellánál a tervezettnél kevesebb kukorica maradt
meg 1—1 sorban. Ehhez viszonyítva a kh-ra kivetített termés jónak
mondható (2. táblázat). Tűzbabból a tervezett tőtávolságot még ke-
vésbé sikerült megközelíteni (a l e g s ű r ű b b a 14,8 cm) — ami a t e r m é s - mennyiségben erősen érezteti hatását.
Eredmények: A tűzbabtermesztés eredményességét a kukoricaszem- t e r m é s r e gyakorolt terméscsökkentő hatásának, a termés és t á p a n y a g - hozamok nagyságának felmérésén keresztül vizsgáltuk. A katasztrális holdra számított t e r m é s e r e d m é n y e k e t az egri kísérletben a 2. táblázat m u t a t j a .
2. láblázat Tőtávolság és össztermés az egri kisparcellás tűzbab kísérletben
Parcella Kukorica tőtávolság cm Májusi morzs. kh/q Tűzbab tőtávolság Szem/kh/q Kukoricaszár kh/q Tűzbab-zöld kh/q
I. 1. 45,5 15,6 — — 59,6 —
I. 2. 68,0 29,6 97,0 0,827 68,0 9,0
I. 3. 52,5 21.4 75,5 1,446 57,0 16,4
I. 4. 42,5 23,2 37.8 2,066 53,6 18,40
I. 5. 42,5 23,1 14,8 4,040 60,4 24,0
II. 4. 42,4 22,5 56,5 1,106 59,0 11,0
II. 3. 62.0 26,8 67,5 0,898 63,8 10.8
II. 2. 45,5 24,0 67,5 0.614 60,0 8,0
II. 1. — 26,4 — — 65,6 —
II. 5. 56,5 20,7 24,2 2,504 48,8 19,6
III. 5.
III. 1.
III. 2.
III. 3.
III. 4.
56,5 36,0 52,5 52,5 45.5
23,6 27,2 21,6 23,6 11,8
25,2 6 8 , 0 75.5 45,5
3,636 1,578 2,112 2,474
53,0 56,0 49.0 55,0 54,8
11,0 8,2 16,8
7,0 IV. 3.
IV 4.
IV. 5.
IV. 1.
IV. 2.
52,5 85,5 75,5 52,5 45,5
21,3 17,2 19.5 23,9 27.6
37.7 56,5 56,5 32,3
1,568 2.140 1,500 0,880
48,0 33,0 49,0 58,0 65.0
9,8 12,0 8,4 12,0
V. 5.
V. 1.
V. 4.
V. 3.
V. 2.
56,5 42.4 62,0 45.5
18,0 18,1 15,6 9,9 19.6
24,2 56,5 67,5 67,5
1,196 1,486 0,500 0,392
30,0 35.0 39,0 16,0 51,0
11,6 7,2 9,2 9,8
3. táblázat
Összesített termelés és táplálóanyag az egri kísérletben
K e m é n y í t ő é r t é k Em. f e h é r j e összes konc. tömeg összes konc. tömeg
o — ,
5 P 'S _o .ű t a k a r m á n y o k n á l t a k a r m a n y o k n a l
—i ? . W ^ rr* rri
•3 -tű g w W
O N S 3 N
r to -.-J u
£ g W E S Tűzbal szem kh/q Kukor szár kh/q Tűzbal zöld kh/q J3"
xT X kh/q kh/q kh/q kh/q D1
M
— 54,8 — 23,92 17,9 6,02 1,79 1,57 0,22
0,867 58,7 9,40 27,56 20,2 7,36 2,28 1,86 0,42 1,410 53,8 12,60 24,57 17,4 7,17 2,16 1,69 0,47 1,855 47,8 11,10 22,15 15,8 6,35 2,01 1,60 0,41 2,575 50,3 14,96 25,73 18,7 7,03 2,44 1,94 0,50 1. 22,4
2. 24,4 3. 20,6 4. 18,1 5. 21,1
1. A tűzbab-termesztés kukorica termésre gyakorolt hatását a n a g y - létai adatok így jelzik kezelésenként (kat. holdra vonatkoztatva)
Kukoricatermés
cső cső cső m á j u s i morzsolt db % q q % _ Konroll parcellák 17,502 100 64,56 38,7 100 Túzbab: 20 cm tőtáv./parc. 15,303 87 52,87 31,8 82 Tűzbab: 30 cm. tőtáv./parc. 14,658 84 47,11 28,3 73
A kapott adatok itt n e m feltétlenül jelzik a tűzbab közvetlen t e r - méscsökkentő hatását a kukoricára, mivel ez az alacsonyabb kukoricatő illetve csőszámmal is magyarázható. Bizonyítja ennek véletlenségét az is, hogy a ritkább tőtávolságú tűzbab parcellák m u t a t j á k a nagyobb terméscsökkentő hatást.
A kisújszállási kísérletek ezirányú adatai a következők:
I. kisparcellák: kukorica tisztán 618,0 kg 100 százalék.
I. kisparcellák: kukorica tűzbabbal 517,8 kg. 83,78 százalék.
II. kisparcellák: kukorica tisztán 576,8 kg. 100 százalék, II. kisparcellák: kukorica tűzbabbal 510,2 kg 88,45 százalék, III. nagy parcella: kukorica tisztán 50,96 q 100 százalék, III. nagy parcella: tűzbabbal 42,26 q 82,92 százalék.
Az eredmények itt kézzelfoghatóan mutatják a tűzbab kukorica- termécsökkentő hatását 11—17 százalékos mértékben.
Az egri kísérletből a kukorica és tűzbab tőtávolságát is l á t h a t j u k a 2. táblázatból. Miután azonban a tőtávolságokat csak minden parcella középső sorában számoltuk meg, azok n e m a d j á k a valóság h ű mását.
A parcellák termését összességében es külön-külön katasztrális holdra
számítva t ü n t e t t ü k fel. Az eredményeket rangsor korrelá- cióval értékeltük az ugyanolyan számú parcellák átlagtermései- ből kiindulva. A kapott adatok:
r y (a tűzbab szemtermés- hez viszonyított korrelá- ció) - —0,33;
ty = 0,608 P = > 10 szá- zalék.
rz (a tűzbab zöld t e r m é s é - hez visz. korreláció) =
= —0,25;
tz = 0,445 P = > 10 száza- lék.
A tűzbab kukoricára vo- natkoztatott hatása t e h á t nega- tív ugyan, de gyenge.
2. A tűzbab szemtermésé- nek nagysága a 3. táblázatból állapítható meg. Ez kat. hold- ra viszonyítva a legsűrűbb p a r - cellák átlagában 2,575 q - á t ért el, 1,196—0Í04 határok között.
Figyelembe véve azonban azt, hogy tűzbabbal a legsűrűbben v e t e t t parcellákban is az átlagos lőtá- volság 31 cm, 10—20 cm tőtáv elérése esetén a termés 2—3 szorosára lehet számítani öntözés nélkül is.
3. A zöld tűzbab terméshozama is változó adatokat n y ú j t . Bár a leg- kisebb tűzbab-tőtávolság 15—20 cm volt, azaz seholsem érte el a b e t e r - vezettet, a zöld t ű z b a b mennyisége a kukoricaszárral együttes össz. tö- m e g t a k a r m á n y m e n n y i s é g 15—30 százalékát t e t t e ki (a 3. táblázatból kivehetően) az 5-ös, l e g s ű r ű b b parcellákon. Annyit jelent ez, hogy 15—
20 cm tűzbab-tőtávolsággal 20—25 q zöldet számolva (amennyit elér- tünk) 5—10 cm-re 35—40 q zöldet adhatna a tűzbab. Ez igen tekinté- lyes f e h é r j e kiegészítésnek számítana a kukoricaszár besilózása révén.
4. A tápanyaghozam a tűzbabtermelés révén általában növekedő irányzatú, még k e m é n y í t ő é r t é k viszonylatban is, b á r az elsőrendű cél, az emészthető f e h é r j e növelése.
A tűzbab laboratóriumi vizsgálatai a 4. táblázat szerinti értékeket m u t a t t á k .
6. ábra
A tűzbabnövény befonta a kukoricát, de a csövek jórésze szabadon maradt
A tápérték vizsgálatok eredményei
4. táblázai
o
-ban
c ~ -ban o
JÍ -ban
száraz anyag Ä
S-l 0) t/J 0» >>
c
£ a>
s-i QJ _ o a;
Megnevezés
száraz anyag kem. érték k. é. sz. a 1 Ä
S-l 0) t/J 0» >>
c
£ a>
CS N M sá <D S-l
•5
>
£ ©
AJ N cn si
s-t 0) nyers fehér konc.
Zöldbab (szem) 88,6 71,5 80,8 18,9 21.4 16,63 18,4 26,5 20,0 10,51 52,6
T ű z b a b (zöld) 15,4 8,18 53,2 2,41 1,85
12,10 12,10
1,63 1,26
6,8 8,2
22,9 22,6
23,2 15,5 15,4
A keményítőérték hozamot kat. holdra viszonyítva az 5. táblázatból látható eredményeket k a p j u k , ha a m á j u s i morzsolt kukorica é r t é k e t globálisan 0,8-al, a kukoricaszárét 0,21-el, a tűzbab szemtermést 0,7-el, és a tűzbab zöldet 0,1-el számítjuk. Az emészthető f e h é r j é t a követke- ző globális értékkel számoltuk: m á j u s i morzsolt kukorica 7 százalék, kukoricaszár (októberi) 0,4 százalék tűzbab szem 18 százalék, t ű z b a b zöld 2 százalék.
5. táblázat
Százalékos termelési adatok a kisparcellás kísérletekben
K e m é n y í t ő érték Megnevezés
(egri kisparcel-i lás kísérlet)
t a k a r m á n y
Em. f e h é r j e
t a k a r m á n y
x 03 tUD o>
£
F e h é r j e konc.
t a k a r m á n y
M OS 'aű 0)
:0
a
K u k o r i c a
kontroll cm 44,7 T ű z b a b cm 68,5 T ű z b a b c m 58,6 T ű z b a b cm 46,2 T ű z b a b cm 30,9 K o n t r o l l h o z visz.
átlag eltérés %
100 100 100 100 100 100 7,5 8,8 3,77 115 113 123 127 119 192 8,2 0,2 5,70 103 97,5 119 121 108 244 8,9 9,7 6,6
92,5 88,5 105 113 102 186 9,1 10,2 6,45 107 105 116 136 124 228 9,5 10,4 7,12 + 4,4 + 1,0 + 15,8 1 -(- 24,3 + 13,3 4- 105 — —
Az 5. táblázat tőtávolsági adatai sorrend szerint 40, 30, 20, 10 c m - r e vetett tűzbab-távolságnak felelnek meg, azonban a hiányos kelés f o l y - t á n a ritkult tövek a jelzett tényleges tőtávolságot adták.
Az 5. táblázatból kiolvashatóan a keményítőérték hozam, az egri kísérletekben még a tömegtakarmányok viszonylatában is emelkedett a kontrollhoz viszonyítva.
A f e h é r j e h o z a m átlagviszonylatban természetesen lényegesen több, mind a szemes, mind a t ö m e g t a k a r m á n y o k viszonylatában. Míg a szem- termés f e h é r j e t a r t a l m a 13,3 százalékkal nőtt, a t ö m e g t a k a r m á n y o k é
105 százalékkal. Együttes viszonylatban is 24,3 százalékkal lett több a fehérjehozam átlagosan.
A tűzbab szaporodási százaléka átlagosan csak 406 százalék (315—
450 átlaghatárok, 147—773 szélső h a t á r é r t é k között). Az összes parcel- lák közel fele 400 százalékon felüli szaporítási hányadost m u t a t o t t . Figyelembevéve azt, hogy a kései vetés m i a t t igen sok hüvely zölden maradt, e köztes termesztés szaporítási százaléka jobb, mint a gyakor-
latban folyó tiszta tűzbab-termesztés ilyen irányú eredménye. T e r m é - szetesen a szaporítási százalék növelése terén mind nemesítési, mind szelekciós vonalon sok a tennivaló e növénynél.
Következtetés
A tűzbab köztestermesztési kísérletek során n y e r t tapasztalatok alapján a következő tanulságok vonhatók le:
1. A t ű z b a b az eddigi termelési tapasztalatoktól eltérően a k u k o r i - ca között köztesként az eddigitől kisebb kézimunka igénnyel t e r m e s z t - hető. Eddig ugyanis, 1,2x1,2 m. sor és tőtávolságra karós rendszerben termesztették. Ezért munkaigényessége, valamint alacsony szaporítási százaléka m i a t t csaknem m i n d e n ü t t felhagytak termesztésével, magas szerződéses átvételi ára ellenére (q/1600—2800 Ft.).
2. A t ű z b a b köztes termesztése során az a hiedelem, hogy a tűzbab elnyomja a kukoricát, n e m vált valóra. így a 40—10 cm-es t ű z b a b - t ő - távolságból a 10—20 cm-es tőtávolság adatai irányadók a további k í - sérletek szempontjából, a n n á l is inkább, mivel ezt is csak többlet-vető- maggal lehet elérni. A megközelítőleg 15 cm tőtávolságot elért tűzbabos parcellák eredményei azt mutatták, hogy kat. hold viszonylatában el- érhető — közepesnél rosszabb talajviszonyok esetében is — öntözés nélkül:
23 q m á j u s i morzsolt é r t é k ű kukoricatermés mellett 4,04 q tűzbab- szemtermés 60 q kukoricaszár, 24 q tűzbab zöld, és 500 szaporítási szá- zalék.
Mindezek annyit jelentenek, hogy ilyen tőtáv elérése esetén a kontrollhoz viszonyítva elérhető termésnövekedések keményítőértékben elérik a 20—30 százalékot, míg emészthető f e h é r j é b e n össztakarmány viszonylatában 70, és tömegtakarmány oknál 200—250 százaléknyi a többlettermés.
Feltételezhető azonban, hogy a 10 cm tőtávolság elérésével korábbi vetéssel ( m á j u s közepe, vége helyett, április közepe) jobb talajon a f e - hérjetermelés az így elért többletnek is kétszeresére növelhető (kuko- ricaszár—tűzbabzöld szilázsnál 14—16 százalék f e h é r j e koncentrációra), ami az országos kukoricatermesztés részbeni köztesítése esetében is az országos f e h é r j e h i á n y jórészbeni pótlását jelenthetné. Megállapítható ugyanakkor az adatok a l a p j á n , hogy a tűzbab a kukoricatermésre csök-
kentőleg hat (r = —0,33), bár ennek mértéke signifikánsan n e m bizo- nyított (P = > 10 százalék).
3. Nem t é r t ü n k ki a kísérlet során a tűzbab vetésének, b e t a k a r í t á - sának gépesítésére, a kukorica és tűzbab vegyszeres gyomirtására. Ezek még m a nem megoldott feladatok. Erre n e m is voltunk tekintettel. Ha ugyanis a kísérletet további termesztési változtatása során (100x50 cm-es sortávú, 30—40 cm-es tőtávolságú kukorica vetés, 100x50 cm-es sortávú, 6—18 cm-es tőtávolságú tűzbabvetéssel) az e r e d m é n y m e g f e - lelne a f e h é r jenövelés kívánalmainak, érdemes lenne a gépészeti és vegyészeti szakembereknek e kérdéssel foglalkozni. Ez esetben ugyanis nemcsak magyarországi, de világviszonylati jelentőségű lenne e kérdé- sek megoldása, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a tűzbab szemtermése elsőrendű népélelmezési fehérjedús táplálékként is szá- mításba jöhetne.
összefoglalás
Szerzők a takarmányozásra országosan használt kukoricaszár f e - h é r j e hiányának megszüntetésére egy Dél-Amerikából származó nö- vényt, a tűzbabot (Phaseolus coccineus) termesztették Istók B. azon meg- figyelése alapján, hogy e növény a kukoricatörés időszakában még tel- jesen zöld, de alsó-, középső hüvelyei m á r beértek. A tűzbabot egyté- nyezős kísérletben a szokásosan vetett kukoricára (70x40 cm) 10, 20, 30, 40 cm-re vetették m á j u s közepe és június eleje között kisparcellá- san és katasztrális hold viszonylatban 25—40 cm-re. A kísérlet é r t é - kelése során kiderült hogy:
1. bár a tűzbab — vetőmag használhatósági százaléka 94 % volt, a v e t e t t tűzbabok a kései vetés és időjárás miatt a v á r t n á l ritkábban keltek.
A kukoricát a legsűrűbb vetésű tűzbab sem n y o m t a el.
2. A kukorica szemtermésének a tűzbab, katasztrális hold viszony- latú vetésnél 13—17 százalékos terméscsökkenését okozta. A kisparcel- lás kísérletben a tűzbab vetési sűrűség és kukorica szemtermés r =
= 0,2—0,3 korrelációt m u t a t o t t P = 10 százalék felett, jelezve, hogy a csökkentés mértéke n e m szignifikáns. Ezzel szemben a 15 cm s ű r ű s é - get adó legsűrűbb vetésű tűzbab parcella (I—5) ill. parcellák (5. szá- múak) a következő százalékos eredményt hozták a tűzbabmentes kont- rollok átlagához viszonyítva százalékban:
II/5 kontroll 15
parcella cm tb. tőtáv.
5-ös parcellák 31 cm átl. tőt.
Kukorica termésátlag 100 104 94,2
össz. kern, é r t é k h o z a m 100 124 107,0
össz. em. feh. hozam 100 172 136.0
Az adatok azt jelzik, hogy ha a további kísérletek során ezek meg- erősítést nyernek, a kukoricával n y e r t f e h é r j e d ú s tűzbabszem mint ab-
rak, az abrakellátást országosan 6—8 millió q f e h é r j e d ú s abrakkal (az össz. abraktermés 13—20 százalékával) növelhetné. Ezáltal az összfe- h é r j e t e r m e l é s is mintegy 20—25 százalékkal növelhető lenne.
Ilyen viszonylatban érdemes lenne foglalkozni a kukorica—tűzbab társítás együttes vegyszeres gyomirtásának és betakarítási gépesítésé- nek kérdésével.
ERHÖHUNG DES EIWEISSGEHALTES BEI M A I S A N B A U DURCH FEUERBOHNEN ZWISCHENKULTUR
v o n :
Dr. B. I s t ó k — F r a u Dobray—M. Bory—T. B á n s k y Z u s a m m e n f a s s u n g .
Die V e r f a s s e r h a b e n e i n e a u s S ü d a m e r i k a a b s t a m m e n d e Z i e r p f a n z e , d i e F e u e r b o h n e ( P h a s e o l u s coccineus) zu u n t e r s u c h e n a n g e f a n g e n , a u s d e n Z w e c k , d i e E i w e i s s a r m u t des K u k u r u z s t a m m e s zu v e r m e i d e n , auf G r u n d B. Istóks B e - m e r k u n g e n , d a s s d i e P f l a n z e n is d e r Zeit des M a i s b r e c h e n s n o c h ganz g r ü n sind, a b e r die u n t e r e n u n d m i t t l e r e n S c h o t t e n schon reif sind.
Die F e u e r b o h n e n w u r d e n d u r c h einige F a k t o r e n v e r s u c h t auf g e w ö h n l i c h gesäten K u k u r u z (70x40 cm.) In k l e i n e n P a r z e l l e n auf 10, 20, 30, 40 cm. d a r a u f gesät, zwischen m i t t e Mai u n d a n f a n g J u n i auf 25— 30 cm. p e r k a t . Joch.
Durch d e n V e r s u c h h a t sich h e r a u s g e s t e l l t :
1. O b w o h l d i e S a m e n d e r F e u e r b o h n e n 94% N u t z e n s w e r t h a t t e n , h a b e n die B o h n e n n u r s c h ü t t e r e r g e k e i m t als m a n e r w a r t e t h a t t e , w e g e n d e r s p ä t e n S a a t u n d s c h l e c h t e n W e t t e r . J e d o c h h a b e n die B o h n e n a u c h bei d e r d i c h t e s t e n S a a t , d e n K u k u r u z n i c h t v e r d r ü c k t .
2. Die F e u e r b o h n e n h a b e n in den K u k u r u z S a m e n e r f o l g e i n e n 13—17 % . V e r l u s t v e r u r s a c h t . In k l e i n e P a r z e l l e n R e l a t i o n d e r S a a t d i c h t e d e r B o h n e n h a t s i e h t beim K u k u r u z S a m e n e r f o l g e i n e r = —0,2 : —0,3 K o r e l a t i o n gezeigt ü b e r (i. D a r a u s ist es zu e r s e h e n , dass d e r V e r l u s t n i c h t b e d e u t e n d ist. D a g e g e n d e r dichteste 15 cm. d i c h t g e s ä t e P a r z e l l e (1/5) d a s s h a i s t P a r z e l l e n (No. 5 b e z e i c h - net) den f o l g e n d e n p e r z e n t u e l l e n E r f o l g g e b r a c h t h a t , gegen d e n F e u e r b o h n n n
f r e i e n K o n t r o l l p a r z e l l e n :
1/5 P a r z e l l e 5 P a r z e l l e n 15 cm. P f . w e i t 31 cm. P f . w e i t e
M a i s E r t r a g i n d u r c h s c h n i t t 100 104 94,2 G e s a m m t e S t a r k e w e r t 100 124 106,5 G e s a m m t e r E i w e i s s e r t r a g 100 152 123,0
Der E r f o l g h a t b e w i e s e n , d a s s w e n n bei d e n f o l g e n d e n V e r s u c h e n diese E r - f o l g e b e k r ä f t i g t w e r d e n , d a n n w i r d der m i t F e u e r b o h n e n g e s ä t e K u k u r u z L a n d - lich m i t 6—8 m i l l i o n e n q. e i w e i s s r e i c h e n F u t t e r e r h o b e n . D a m i t w i r d die ge- s a m m t e E i w e i s s p r o d u k t i o n a u c h m i t cca. 20% e r h o b e n w e r d e n .
In diesen B e z u g w a r e es R a t s a m m i t d e r F r a g e d e r K u k u r u z — F e u e r b o h n e n Z u c h t gleichzeitig m i t c h e m i s c h e n U n k r a u t r o t t e n u n d M a s c h i e n e n - E r n t e zu b e - f a s s e n .
IRODALOM
[1] A t ö r p e b a b gépesített szedése (Dwarf bean picking mechanizde) F a r m Mechanization. London, 1958. 10. köt. 112. sz.
[2] Hackenbarth. J.: Die genetischen G r u n d l a g e n der Qualitätszüchtung bei Körnerleguminosen. (Genet. Agr., Pavia. 1962. 15. köt. 3—4. sz.)
[3] Ceapoiu, AT.: (Az üzemi kísérletek metodikája.) Metodica experimentelor in productie. (Probl. Agric., Bucuresti, 1962. 14. évf. 4. sz.).
[4] Istók B., Dobrainé: Ü j t a k a r m á n y n ö v é n y a kukoricaszár f e h é r j e t a r t a l m á n a k kiegészítésére. (Az Egri T a n á r k é p z ő Főiskola Tudományos Közleményei, Eger, 1964.).
[5] Korohoda, J.: A b a b különböző b e t a k a r í t á s i i d ő p o n t j a i n a k h a t á s a a mag színének változékonyságára. (Wplyw róznych t e r m i n ó w sprzetu fasoli n a zmiennosc b a r w i nasion). Przeglad Ogrodniczy, Warszawa, 1957. 35. köt.
11. sz.
[6] Parsikov, V. M.—Makszimov, V. O.: Fiatal b a b - és kukoricanövények bioké- miai f o l y a m a t a i n a k sajátosságai a fénytől és a széndioxid ellátottságtól f ü g - gően. (Oszoblüvoszti biohimicsnüh processziv u molodüh roszlünah kvaszoli i k u k u r u d z ü zalezsno vid szvitla i zabezpecsennja vugleküszlotoju.) Ukr. Bot.
Zs. K ü j i v , 1962. 19. köt. 4. sz.
[7] Saulescu, N.—Popa, T. etz.: Az állománysűrűség h a t á s a a h i b r i d k u k o r i c a termelésére. (Influenta densitatii culturii a s u p r a productiei la p o r u m b u l
d u b l u hibrid) Probl. Agric. Bucuresti, 1962. 14. évf. 4. sz.
[8] Spencer, R. T.—Rindale, E.: Szántóföldi bab termesztése. (Production of field beans.) The Agricultural Gazette of South Wales, Sidney, 1960. 71. köt. 6. s z , [9] Sváb, J.: Statisztikai módszerek mezőgazdasági k u t a t ó k számára. Mg. Kiadó,
Bp. 1961.
[10] Unk, J.: Az étkezési b a b termesztése. Magyar Mezőgazdaság XIX. évf. 18. sz.
