D r . B E R E N C Z J Á N OS tanszékvezető főiskolai docens:
SZEMPONTOK RORSCHACH
FORMAÉRTELMEZÉSI KÍSÉRLETÉNEK MEGÍTÉLÉSÉHEZ A XX. századi pszichológia egyik ismert, igen elterjedt személyi- ségvizsgálati módszere RORSCHACH svájci orvos-pszichológus „tinta- folt-értelmezési", formaértelmezési kísérlete. (Módszerét röviden Ror- schach-tesztnek, Rorschach-próbának szokták nevezni.) Idevonatkozó összefoglaló műve 1921-ben jelent meg [1]. Azóta — különösen az 1930-as évek óta — szinte bámulatos „ k a rr i e r t" f u to t t be a Rorschach- teszt a nyugati országokban, s a róla megjelent publikációk száma n a p - jainkban eléri a kétezret [2].
Hazánkban sem ismeretlen a Rorschach-próba. TARCSAY Izabella 1940-ben napvilágot látott részletes ismertetése óta a különböző tud o- mányos és népszerűsít ő művek egész sora tesz róla — hosszabban vagy rövidebben — említést [3].
A legú jabb magy ar pszichológia-tankönyvek közül a felsőfokú tanítóképző intézetek számára készült „Általános lélektan" közöl e n y - nyit a Rorschach-próbáról (Tankönyvkiadó, 1959. 145. 1.):
„Igen e l te rj ed t az ún. Rorschach-féle e l j á r ás . . . , me ly nek lényege, hogy a vizs- gált egyén e lmo nd ja, mi mi nd en t (formát, képet, jelenetet, folyamatot stb.) vél látni bizonyos színes tintafoltokban. A feleletek értékelésének módja it elég gondo- san kidolgozták."
Az említett tankönyvnél sokkal konkrétebb, didaktikailag is jól ér- tékesíthető anyagot ad kitűnő pszichológiai segédkönyvünk, GERÉB György ,,Pszichológiai Atlasz"-ának nemrég megjelent (Bp. Tank ön yv- kiadó, 1960.) II. kiadása, mely a 1 5 8 - 1 6 3 . oldalakon a 10 Rorschach- tábla reprodukcióját és az eljárásmód tömör, világos jellemzését is adja . Megjegyezzük, hogy a Rorschach-eljárás ismertetése a Geréb-atlasz I. kiadásában még nem volt meg. Az idézett II. kiadásban a következő rövid jellemzés olvasható a 158. oldalon:
,.Szürkefehér és több színű, összehajtás után szimmetrikusa n képzett ti n ta - foltok „felszólító jelleg"-et képviselnek a vizsgált személy számára. Jegyzőkönyv- ben rögzítik az egyes ké pe kre adott válaszokat s jelölési f o rm á k k al számszerűen is összesítik és értékelik ezeket. A feleletek osztályozása, elemzése és minősítése elsősorban abból indul ki, hogy a vizsgált személy válaszai az egész képre, a n n a k részeire vonatkoznak-e, sablonosak vagy különösek, s milyen mértékben talá ló ak tartalmi megállapításuk, ezek sorrendje, egymás közti viszonya tekintetében.
63
A vizsgálatok klinikai vonatkozásban egyes kó r f o r m ák felismerésénél, elkülöníté- sénél használatosak, d e személyiségvizsgálati alkalmazá suk is ki te rj e dt . "
A „Pszichológiai Atlasz" szövege itt példaszerűen, röviden utal a rra , hogy Rorschach és követői a fe lelete kne k milyen vonásait t a r t j ák lényegeseknek: az egész- vagy részletszerűséget (ún. „felfogásmód"); a feleletek t a r t a l mi vonatkozá- sait: helyes fo r ma l á t á s t, sablonosságot, vagy eredetiséget („vulgáris" vagy „origi- nális" feleletek), mi ndez e kr e később visszatérünk. Helyesen emeli ki elsősorban a módszer pathopszichológiai a lkal ma z á sát és azt, hogy normális személyek vizs- gá latára is alkalma zzák. Kritikail ag viszont n e m foglal állást Rorschach e l jár á s- mó d j á v al szemben —, de ez ne m az atlasz, h a n e m a tankönyv, illetve az előadás feladata.
A szovjet pszichológiai tankönyvek, (kézikönyvek többnyire nem. foglalkoznak a Rorschach-teszttel. AR - TYÓMOV egyetemi pszicho- lógiai-tankönyvének legutób- bi, 1958-as kiadásában t al ál- kozhatunk az „esztétikai ész- l e l é s i r ől szóló fejezetbe n egy tintafolttal (vö. 1. ábra), mely némileg emlékeztet Rorchach IV. t ábl áj ának f i - gu rájá ra. (Annál azonban l é- nyegesen „legömbölyítet- tebb", harmonikusabb benyo- mást kelt.) Artyómov a k ö- zölt tintafoltot ar r a hozza fe l példának, hogy ugyanazt a foltot különböző emberek má sként értelmez- hetik [4].
* * *
A Rorschach-teszt gyakorlati, karakterológiai használhatóságának megítélésében eltérő álláspontokkal talál kozhat unk a mai pszicholó- giában.
Nyugati pszichológusok között a Rorschach-specialisták, követők valóságos tábora alakult ki, akik külön folyóiratokat, kiadványsoroza- tokat adnak ki. Jellemző megnyilatkozás e táborból a svájci Walthe r MORGENTHALER-é, aki szerint a Rorschach-teszttel a személyiség egészét központibban lehet megragadni, mint bármilyen más tesztmód- szerrel [5],
Más ny u g at i pszichológusok jóval óvatosabbak a Rorschach-eljá- rásmód értékelésében; elismerik ugya n előnyeit, de figyelmeztetnek fogyatékosságaira is. Pl. Erich STERN szerint a Rorschach-teszt alap- j án következtetni lehet u gy a n egyes érzelmekre, de Rorschach el jár ás- módja „semmit sem mond az egyén k o n k rét élményeire és élettörténe- tére, életvitelére vonatkozólag" [6], Ilyen szempontból E. Stern többre becsüli a M u r r a y - f é le „Tematic Apperception Test"-et [7] és a v a n Lennep-féle, ún. „4 kép teszt"-et.
Ewald BÖHM 1953-ban arra mutatott rá, hogy a Rorschach-teszt csak közvetve és feltételesen t u d betekintést adni a személyiség ösztö- nös alapjaiba [8].
Bőven szaporítani lehetne az idézettekhez hasonló, óvatos, kritikus vagy szkeptikus megnyilatkozásokat — mai nyugati pszichológusok ré- széről. Ilyenféle álláspontok további idézése helyett inkább hadd hivat- kozzunk egy olyan legújabb problémafelvetésre — Ernst BOESCH cik- kére —, mely egészében a jelenlegi, ún. „projekciós tesztek" (melyek közé a Rorschach-teszt is tartozik) megalapozottságát, személyiségmeg- ismerési, diagnosztikus értékét vitatja. Teszi ezt azon az alapon, hogy a projekciós tesztek kevéssé tisztázták a projekció okait, fokát, körül- ményeit — és ebből adódott, hogy olyan jelenségeket, t ünet ek et vetet- tek egybe, hasonlítottak össze, amelyek nem eléggé egybevethetők [9].
Ha az eddigiekhez hozzávesszük a szovjet pszichológia-tanköny- veknek a Rorschach-teszttel kapcsolatos — n e m véletlenszerű — tar- tózkodó magatartását, akkor nyilvánvaló, hogy a főiskolai oktatás fo- l ya mán nem elégedhetünk meg a ,,formaértelmezési kísérlet" egyszerű, objektív (vagy inkább: objektívista) ismertetésével, hanem kritikai is- mertetésre kell törekednünk. Ez felel meg leginkább a szocialista iskola- reform felsőoktatásra vonatkozó irányelveinek is: korszerű, pszicholó- giai műveltség meggyökereztetésére törekszünk, polémikus módon, a hallgatók kritikai érzékének fejlesztésével [10].
#
A következő fejtegetések menete: I. Rorschach eljárásmódjának főbb mozzanatai. II. Pszichikai folyamatok és karakterológiai következ- tetések a Rorschach-tesztben. III. A megítélés és bírálat szempontjai (konklúziók).
I.
Mi a Rorschach-próba lényege?
Módszerének lényegét szerzője tömören így fogalmazta meg:
„A kísérlet abban áll, hogy véletlenül létrejött formákat, vagyis hatá- rozatlanul megformált alakokat érteimeztetünk." (H. Rorschach [1] id.
műve, 15. lap.)
A karakterológiai értelmezésre kerül ő foltok, f o r m ák azonban n e m a ká r mi- lyenek, ha nem megter vez őjük határozott feltételekhez köti a foltok karakterológiai használhatóságát.
Milyeneknek kell a jellemvizsgálatra alkalmas foltoknak lenniök Rorschach szerint ?
a) A f o r m ák viszonylag egyszerűek legyenek. Bonyolult foltoknál a kísérleti tényezők számítása nehézkes.
b) A foltok tegyenek eleget bizonyos térelhelyezési, ritmikai, szimmetriái kö- vetelményeknek. Ha ezek hiányoznak, akko r a tá blák n e m keltenek a nézőkre, a kísérleti személyekre eléggé képszerű benyomást. Ilyenkor sokan pusztán „pac- n ik " - n a k tekinti k azokat, n e m t u d j ák tárgyszerűen értelmezni.
c) Va nna k s aját os követelmények a foltok színezésével és a f o r m ák változa- tosságával kapcsolatban is. így pl. az egyszínű, szürkés-feketés ár nyalatok mellett
65
(pl. az I., III., V., VI.. VII. tábla) legyenek két alapszínű, vagy többszínűek is. Kü- lönös jelentőséget tu l aj d on ít ott Rorschach és méginkább követői a színekkel, külö- nösen a pirossal kapcsolato s r ea gá lás m ódn ak („színsokk" [11], v a l a m in t annak, hogy m en nyir e észlelik a vizsgált személyek az ár nyalatokat, tónuskülönbségeket, v a l a m i n t a „kihagyott", f e h ér részeket, „negatív f or m á" -k at.
d) Az alakkal kapcsolatban is számos követelmény mer ül fel. így pl. legye- nek tárgyszerűen, k ön ny en egészként értelmezhető f or m á k. Szerepeljenek viszont részletekre bomló, egészként nehezen, vagy alig ér telmezhet ő f o r m ák is (pl. IV., még i n k á bb X. tábla).
A kísérlet lefolyása mármost Rorschach utasítása szerint a követ- kező:
A kísérletvezető egyenként a kísérleti személyek kezébe adj a a táblákat. Megkérdezi: „Mi lehetne ez?" („Was könnte dies sein.")
Megjegyezzük, hogy Tarcsay Izabell a idézett m agy ar ismertetésében „Mi ez?
Mire hasonlít?" ké rd és szerepel. Ez pontatlan f ordítása Rorschach kérdésének, m e r t ott feltételes m ód szerepel („kennte"), ami egyébként szerencsésebb és talá- lóbb is, tekintve, hogy a foltok nem valóságos tárgyábrázolások, h a n e m különféle értelmezést, hasonlítást engednek. Ezért a határozott, kijelentőmód alkalmazása („Mi ez?") voltaképp félrevezető.
Ezután a kísérleti személy válaszol a kérdésre, értelmezi az egyes táblákon észlelt foltokat.
A kísérletvezető törekedjék arra, hogy minden táblára legalább egy választ kapjon, természetesen mindenféle kényszerítő vagy szug- geráló mozzanat kiküszöbölésével.
Rorschach el vete tt e az előre megszabott válaszadási, expozíciós időt. A gya- n a kvó vizsgálati személynek szemléletesen (pl. itatóspapíron) b e m u t a t h a t j a a kí- sérletvezető a foltok létrejöttét. Egyébként magyarázatot, bővebb felvilágosítást a dni n e m szabad. A válaszadást Rorschach és tan ítvá nya inak tapasztalatai eseté- ben normális egyének r itkán u t a s í t j ák el, még mer ev elmebetegeknél is viszony- lag r i tka az elutasítás.
Rorschach utasításai szerint a kísérletvezetőt a passzivitás jelle- mezze a kísérlet végrehaj tása közben.
Kivételesen, indokol t esetben mégis lehetségesnek tart bizonyos aktivitást a kísérletvezet ő részéről, nevezetesen a következő esetekben :
a) Figyelmeztetheti a vizsgált személyeket, hogy a táblákat szabad megfor- ga tni ;
b) Egyszer-egyszer bátor íthat is — szigorúan tartózkodva azonban faggatás- tól, segítéstől, szuggerálástól. A b áto r ítás csak a r r a irányulhat, hogy a vizsgált személy nyugodtan m o n d j o n el b á r m it, amit a táblákról tud, akar.
Az egyes t á bl á kra adott válaszokat, valamint általában a kísérleti személyek magatartását, a válaszok időtartamát, körülményeit ponto- san jegyzőkönyvezni kell [12].
I I.
Milyen lelki folyamatokat „mozgat meg" Rorschach próbája? Ez sarkallatos kérdés a karakterológiai következtetések levonása szem- pontjából is.
Vannak, akik lényegében szabad asszociációs teszt-nek (pl. J. B.
MORGAN), mások egyszerűen képzeletvizsgálatnak tekintik.
E véleményekkel szemben maga Rorschach határozottan azt val- lotta, hogy a tesztjében előforduló forma-értelmezésnek — állítólag — semmi köze a fantáziához. Csupán annyi igaz — folytatta okfejtését Rorschach —, hogy a gazdag képzeletű ember másképpen reagál a tesztre, mint a szegényes képzeletű (i. m. 16. 1.).
A tesztben szereplő forma-értelmezés Rorschach szerint az észle- lés és felfogás fogalmába tartozik (i. m. 17. 1.).
Az észlelés és felfogás me ghat ár ozá s ában Rorschach BLEULER ta nk ön yv ére támaszkodik. Eszerint az észlelés lényege a meglevő képzetek asszociatív a l k a l m a - zása a jelenben adott érzékelés-komplexumhoz. A for ma- értelmezés kor az érzet- k o mp l e x u m és a képzet közti kiegyenlítő működés olyan nagy, hogy itt az észle- lésnek értelmezési jellege van.
A Rorschach-táblák foltjainak értelmezése sajátos észlelést kíván meg tehát. Ezt nevezi Rorschach értelmezésnek.
Az észlelés és értelmezés közti különbségek csupán individuálisak és fokozatiak, nem alapvetőek és elviek. Ebből következően — Ror- schach felfogása szerint — az „értelmezés" csupán egy különös ha t ár- esete lehet az észlelésnek. A formaértelmezési kísérletet tehát az ész- lelés próbájának lehet tekinteni — állapítja meg, mintegy konklúzió- képpen Rorschach. (Rorschach, i. m. 18. 1.)
Rorschach r á m u t at még a r r a is, hogy a normális személyek többnyire értel- mezésként fogják fel tesztjét. Viszont az értelmi fogyatékosok „fel a k a r j ák ismerni' ' a táblán szereplő foltokat. A m án iák us ok nál in kább az „észlelési" elem ke r ül túl- súlyra, a depresszíveknél pedig inkább az „értelmezési" jelleg. Ez a r r a vall, hogy a f f e k tív elemek is eltolják az észlelés és értelmezés közti különbséget — fűzi hozzá m ag ya r á z at ké nt Rorschach.
* * *
Lényegében ennyi az, amit maga a szerző „formaértelmezési kísér- l e f ' - é n ek pszichológiai lényegéről, alapvetésként adni tud. Ő maga is érezte ennek az alapvetésnek ki n e m elégítő voltát. Hívei, követői azóta sem szűnnek meg hangoztatni az elméleti megalapozás elmélyítésének, továbbépítésének szükségét. Mindezideig azonban kevés eredménnyel járt ez az óhaj.
1921 óta több száz, sőt ezernél is több t anul mány foglalkozott Ro r- schach tesztjével. Sokan kifogásolták Rorschach mechanikus-asszociá- ciós magyarázatát (pl. ná lunk 1940-ben Tarcsay id. m ű ve 11. lapján);
annak bizonyságául pedig, hogy a pszichológiai alapvetés kérdésében nem ju to t t lényegesen előbbre a Rorschach-kutatás, egy 1957-ben meg- jelent — a Rorschach-teszttel kapcsolatban barátságos — cikkre is hi- vatkozhatunk. (Horst MEYERHOFF: Zur Theorie des Rorschachtests.
Psychol. Rundschau, 1957. 1. sz.)
5* 67
Nézetünk szerint a pszichológiai, elvi alapoknak ez a több mint 30 éve tartó kidolgozatlansága, — az a tény, hogy a kutat ások e téren lényegesen előbbre nem m en t e k — nem magyarázhat ó sem azzal, hogy kevés még a kísérleti eredmény, sem valami véletlen, esetleges körül- m é ny közre játszásával. E kidolgozatlanság forrásait t e h át olyan t én y e- zőkben kell ke re snü nk, melyek egy vagy t ö bb pszichológiai irányzatra (Rorschach híveire) jellemzők, melyek gátolták az előbbrejutást e kér- dés megoldásában.
Vannak olyan lényeges kérdések, melyeket sem Rorschach, sem követői nem t e t t e k fel kellő következetességgel, és nem törekedtek r á- j u k tudományos megalapozottsággal választ adni. Ilyen kérdések: mit tükröznek a foltok? (Objektív és szubjektív értelemben.) Hogyan függ össze a foltok ilyen vagy olyan értelmezése az egyén viselkedésével, cselekvésével? Lehet-e, és men ny i ben lehet a válaszokból a vizsgált egyén jellemére, ann ak tá rsada lmi és sajátos egyéni vonásaira kellő tudományos megalapozottsággal következtetni?
Az itt meg pendí te tt ké rdése kre té r ünk m a j d vissza a következő, III. részben, mi kor fejtegetéseink ala pján megkísére ljük felvázolni a Rorschach-teszt. megítélé- sében lényeges szerepet játszó szempontokat.
Ahhoz, hogy közelebbről konkretizáljuk Rorschach módszerét, szük- séges lesz — h a csak egészen röviden, vázlatosan is — jelezni, milyen ismérvek a l a p j án csoportosítja Rorschach a vizsgált személyek vála- szait, hogyan próbálnak a válaszokból karakterológiai következtetések- hez eljutni.
Vegyük először az egyes válasz-mozzanatok karakterológiai értel- mezését szemügyre, maj d azut án több tényező összefüggésének jellem- tani értékelését!
A) A válaszokra a vizsgált személyek törekedhetnek globális, a folt egészét érintő (jele: G — globalitás), vagy egyes részleteket megragadó (jele: D — detail) válaszra. Ezt az ismérvet nevezte Rorschach a fel- fogásmód megnyilvánulásának.
A globális feleletek általában az egyén átfogó, szintetikus felfogás- módjának tanúbizonyságai Rorschach megítélésében.
A „G" válaszok is több csoportr a oszthatók. Vannak primé r, egyszerű G fele- letek. Ezek ismét feloszlanak konk rét tartalmi és absztrakt (pl. érzelem, hangulat ) G feleletekre.
Közvetettebbek, átdolgozottabbak az ún. szekundér ,,G" feleletek. Rorschach há- rom f a j t á j u k at t a rtotta számon: az egyes részletekből egészet szerkesztő, konstruktív G feleletet; az önkényesen értelmező, konfabuláló G-t (jele: DG, változatai: DdG, DzwG is). A h a r m a d i k : a kontaminációs G, mely két vagy tö bb össze ne m függő értelmezés egységes al ak ban való megadása.
A foltok részleteire vonatkozó feleletek (jelük: D) szintén több- félék lehetnek. Ezek viszont a pontos, aprólékos részlet-megfigyelő- képességnek, sőt továbbmenőleg — Rorschach szerint — a gyakorlatias érzéknek elárulói.
A ,,D" feleletek f a j t ái közül me ge ml í the t jük: a foltok részletei közti negatív f o r m á k ra vonatkozó, ,,Dzw" jelű válaszokat, az értelmetlen, kis részletekre vo na t - kozó, főleg oligofrének válaszaiban gyakori, „Do"-val jelölt feleleteket.
E csoportban is v a n n a k másodlagos., szekundér válaszok, pl. ha valaki kis részlet a l a p j án nagyobb részletet értelmez. Jele: DdD.
B) Az átélésmódba sorolja Rorschach azokat a válaszokat, melyek a forma és tartalom értelmezésére, továbbá a mozgás és a szín értel- mezésére, illetve jelentőségének kidomborítására vonatkoznak, azzal kapcsolatosak.
A forma-értelmezés lehet reális, pozitív (a közfelfogással meg- egyező) és önkényes. (Ezt ,,—" jellel jelölte Rorschach.)
A forma-felelete k jelölése: F + , vagy F —.
Az átélésmódba tartozik az is, hogy a válasz konkréten milyen t á r- gyat, illetve személyt ismer fel a foltban. Ezeket a válasz tartalmi vo- násának nevezték.
Statisztikai adatok a l a pj án leggyakoribbak az állat-értelmezések voltak. Át- lagban a válaszok 25—50 százalékát ezek teszik ki. Ha ennél kisebb arányú az állat-felelet, ebből fantázia-gazdagságra, ha nagyobb az arány, abból viszont me - revségre, sztereotipiára következtetnek.
Ha az állat-rész feleletek (jelük: Td) aránya nagyobb, mint az egész-állat-feleleteké, ez Rorschach szerint alacsony értelmi képesség- re, illetve depresszióra vall. Az állat-feleletekkel (mint állati szimbólu- mokról, egy állat-asszociációs teszttel egybekötve) W. GOLDFARB fog- lalkozott monografikusán. (,,The animal symbol in th e Rorschach-test and an animal association test", Rorschach — Research Exchange, IX.
1., 1945. 8—22.)
Értékes asszociációs, és némelykor affe ktív támpontokat szolgál- tathatna k az emberrel kapcsolatos válaszok, értelmezések. Az emberi test egészére, illetve egyes testrészekre vonatkozó válaszokat Rorschach hívei közül KADINSKY dolgozta fel monografikusán. (,,Human whole (M) and detail responses (Md) in the Rorschach-test." R—R—Exch. X.
4., 1946.)
A növény-válaszok (jelük: Pfl) nagy száma gyermekeknél és de- mentia senilisnél gyakori — Rorschach adatai szerint.
Az élettelen tárgy-válaszok objektivitásra vallanak, az anatómiaiak viszont absztrakcióról tanúskodnak. Ez utóbbi válaszok állandó vissza- térésének, rögződésének ROSS monográfiát is szentelt 1940-ben. (Rorsch.
Res. Exch. 1940. 4. 138—145.)
A válaszok tartalmi sokféleségének karakterológiai értelmezési problémáival maga Rorschach, és hívei is, viszonylag keveset foglal- koztak. (Bár van említésre érdemes, összefoglaló t a n u l má ny idevonat- kozólag P. MÖHR tollából: „Die Inhalte der Deutungen beim Rorschach- schen Formdeutversuc h u nd ihre Beziehungen zur Versuchsperson."
Schweiz. Arch, f ür Neurol, u. Psychiatrie, 1941, Bd. 47.)
6 9
Egyik legfontosabb tartalmi — egyben karakterológiai — prob- léma: a feleletek eredetisége. Az eredeti válaszokat a banális, közönsé- ges feleletektől statisztikai adatok alapján különböztették meg.
Az eredeti feleletek (j e l ük: Orig) a r á n y át Rorschach viszonyította a közönsé- ges (vulgáris, „V") válaszokhoz.
Rorscha ch az „a rany köz épút" híve volt az eredeti feleletek jellemtani érté- kelésében: h a az eredeti fele le te k száma túl alacsony, ez szürk eség re vall, viszont a túl maga s (átlag 30 százalékon felüli) a r á ny sem kedvező, me rt fan taszta, ere- detieskedő j ell emr e utal.
Különösen nagyra értékelte Rorschach a mozgásválaszokat. Ezek szerinte a belső produktivitásra jellemzőek. (A mozgásválasz jele: B.) (Idevonatkozó fontosabb monográfiák: FURRER 1925, PIOTROVSKY
1936, HERTZ & KENNEDY 1940.)
Ha nincs B (mozgás), felelet, ez alacsony intelligenciára, sztereotipiára, a p r ó- lékosságra enged következtetni. Depressziós h an gu latn a k is lehet jele. 1—2 B fele - let t ú ln y om óan reproduktív fa nt á z iá ra — esetleg p rakti ku s — intelligenciára vall, 3—5 B felelet közepes intelligenciát tükröz, 5-nél több B felelet ellenben pr oduk - tív intelligencia, elméleti gazdagság jele.
Az előzőkhöz hasonlóan, a mozgásválaszoknak is több f a j t á j át le- het megkülönböztetni.
Így pl. KLOPFER a mozgásválaszok közé számította az állati mozgást is és FM-mel jelölte, az ún. „passzív mozgást" pedig .,m"-mel jelölte.
A részletek mozgását, m i n t „kismozgást" is külön szokás jelezni: Bk.
Itt is lehet szekundér (B sec.) és konfa b ul á lt (konf B) esetről szólni. A moz- gás- és színfelelet kom bi n á c i ó j a: BFb. (Ennek is több f a j t á ja lehet.)
Végül, az átélésmódhoz tartoznak a színekre vonatkozó feleletek is.
Ezekben Rorschach szerint a külvilággal szembeni affektív magatartás nyilvánul meg. A mozgásfeleleteknek ezért mintegy „ellenlábasai" (je- lük: Fb).
A csak formára és színre reagáló feleleteket „az egocentrikus al- kalmazkodásra képtelen affektivitás" jeleinek tekintik Rorschach és követői. A színfeleletek hiánya viszont érzelmi szegénységre vall, a k ü l- világhoz fűződő kapcsolatok hiányát is mutatja. A szín-, for ma- vá la- szok (FbF) a labilitás elárulói.
Többen foglalkoztak azzal, hogy némely vizsgált személy egyes szí- nes tábláknál (pl. a VIII.-nál) különösen zavart, vagy elutasító módon viselkedik. (Űn. „szín-sokk".) Ezt a szín-sokkot általában félelmi, szo- rongásos tünetnek t a r t j á k.
A színfeleletek s o r á b an külön szokták nyilván tartani a világos-sötét á r ny a- latokra vonatkozó („Hell-dunkel", jelük: Hd) válaszokat. (Vö. BINDER tanúim.) [13]
A színértelmezések t ová bbi f a j t á i: a) f orm á ról színre h a l a d ás (jele: FFb);
b) színről f o r má ra h a l a d ás (jele: FbF);
c) „tiszta" színfelelet (Fb).
Ennyit a válaszok egyes mozzanatairól és azok karakterológiai é r- tékeléséről.
A jellemtípus megállapítása szempontjából, „diagnosztikai" szem-
pontból azonban ez még nem elég, mer t hiszen az egyes tényezők ar á- nyára, viszonylataira, összefüggéseire van Rorschach a jellemzéskor tekintettel.
Ilyen sajátos viszonyítás történik az élménytípus megállapítása- kor. Az élménytípushoz a mozgás- és színfeleletek aránya j utt at el.
Négy esetet, négyféle élménytípust különböztet meg Rorschach a moz- gás- és színfeleletek mennyisége, egymáshoz való viszonyuk al ap j án: 1. Akinél sem mozgás-, sem színfelelet egyáltalán nem for dul elő, azt koartált (beszűkített) típusnak nevezi. Szembetűnő ellenszenvvel formalista, pedáns embe rként jellemzi ezt a típust. Ennek közelálló rokona az, akinél legfeljebb egy mozgás- vagy színválasz fordul elő:
ez a koartatív típus.
2. Ennek ellenkező véglete az a típus, akinél egyenlő a r án y b an sok mozgás- és színfelelet található (képletben: x B, x Fb). Ez sokoldalú, rokonszenves, soktehetségű, ambiaequalis típus.
3. Ha nagyobb a mozgásfeleletek száma, mint a színfeleleteké, akkor állunk az introverzív személyiséggel szemben. Ezt absztrakt, elméleti emberként jellemzi Rorschach.
4. Ha viszont a színválaszok száma nagyobb a mozgásválaszok- hoz képest, az ilyen: extrotenzív személy. Ez praktikus, szorgalmas ember.
Ez utóbbi két típust összefoglalóan dilatált típusnak nevezte és hangsúlyozta a különbséget a J u n g - f éle „introvertált" és „ext ro ve rt á lt"
típusokkal szemben [14].
A válaszok egyes tényezőinek, mozzanatainak további viszonyítá- sával, korrelációk kiderítésével próbálkozik Rorschach következtetni a vizsgált személyek válaszaiból az intelligenciára, az affektivitásra, a tehetségre stb.
Pl. az intelligencia legfontosabb ismérveiként a következőket említi: nagy pozitív F százalék, 7—10 G felelet, gazdag, változatos felfogásmód (G, G—D, G—Dd stb.), optimális, rendezett felfogásmód (egészről részre, vagy fordítva), t a rt a l m i változatosság, kevés állat-felelet, 20—30 százalék közötti eredeti válasz stb. Az a ff e kt i vi tá s ra a színválaszokból lehet elsősorban következtetni. A fáradtság, dep- resszió a koartáltság felé tol el, a jó hangulat viszont általáb an növeli a válaszok szá mát és eltolódást jelent az a mbiae qua litás felé. (Rorschach, i. m. 89. 1.) A tehe t- séggel kapcsolatban me gálla pítja pl., hogy a sokoldalú tehetségűek a mb ia e qu a li - sak; az introverzívek kulturális, az extrotenzívek civilizatorikus tehetségek, a szisz- tematik us-tu domány os tehetség viszont koartivitást kíván meg.
III.
Eddigi fejtegetéseinkben elsősorban magának Rorschachnak (és ki- sebb mér ték ben néhá ny ismert követőjének) kísérleteire, műveire t á- maszkodva ismertettük vázlatosan a „formaértelmezési kísérlet" né- hány fontos vonását. Ezek előrebocsátása nélkül a megítélés, a kritika nem lett volna sem eléggé érthető, sem eléggé megalapozott.
Ahhoz, hogy reálisan ítélhessük meg Rorschach módszerét, két lényeges kérdés-komplexumot kell fel ve t nün k:
71
1. A jellemvizsgálati kutatások melyik csoportjába tartozik Ror- schach kísérlete, általában mi a viszonya egyéb módszerekhez?
2. Milyen pszichikai folyamatok játszódnak le a vizsgált szemé- lyekben a formaérte lmezési kísérlet elvégzésekor, men ny ibe n lehet ezek és az adott válaszok a l apj án olyan általánosabb karakterológiai követ- keztetésekhez eljutni, amilyenekhez Rorschach és követői eljutottak?
A következőkben e kérdésfeltevésekre kíséreljük meg röviden a válaszadást.
* * *
A Rorschach-próba — szerzőjének szándéka és a pszichológiában általánosan el t er j ed t vél emény szerint is — az ún. „projekciós" („bele- vetítési") — személyiségtesztek közé sorolható.
Milyen h el ye t foglalnak el a projekciós személyiségtesztek a k ü- lönféle jellem- és személyiségvizsgálati módszerek között?
Ismeretes, hogy a jellemet, a személyiséget különféle tényezők, tüne tek a l ap ján próbálták és próbálják megközelíteni a pszichológusok. Vannak pl., akik alkati-fiziológiai tényezőket vesznek alapul (például Kretschmer). Mások egyes testmozgások, bonyolult mozdulatok alap- ján próbálnak a jellemre következtetni (pl. a járásból, mimikából, írás- ból stb.). El t e r j ed t a beszédhang karakterológiai vizsgálata is [15].
E speciális módszerek mellett alkalmazzák az egyén lényeges tevé- kenységformáinak (pl. munk a, különféle szükségletek, vágyak kielégí- tése, pihenés, szórakozás stb.) tartós megfigyelését is a jellem, szemé- lyiség tanulmányozására.
Az eddig felsorolt módszerektől lényegesen különböznek azok a személyiség-vizsgálati tesztek, melyek bizonyos feladatok, próbák (tesz- tek) megoldásakor vizsgálják az egyéniséget. E teszteket úgy igyekez- nek megválasztani, hogy a feladat elvégzésekor a személyiség lényeges vonásai határozottan megnyil vá nulj anak, mintegy „kivetítődjenek". (Innen ered a „projekciós teszt" elnevezés.)
A projekciós személyiség-teszteknek szinte megszámlálhatatlanul sok változatát dolgozták ki a XX. században. Néhány legismertebb típusuk:
a) A választásos tesztek. Ide sorolható pl. a WILDE-féle „vágy- próba", vagy a gyermeklé lekt anban alkalmazott PIGEM-féle teszt. Igen elterjedt továbbá a SZONDI Lipót-féle arckép-választásos „ösztön-diag- nosztikai kísérlet", az ún. „genoteszt" is a nyugati karakterológi- ában [16].
b) Az értelmezést kívánó projekciós tesztek közé tartozik a VAN LENNEP-féle, ún. „4 kép-teszt", amelyben 4 különböző kép alapján kell a kísérleti személynek egységes t örténetet megszerkeszteni. E cso- portba sorolható Rorschach „formaértelmezési kísérlete" is [17].
c) A projektív alakításos-tesztek jellegzetes példája a WARTEGG- teszt, melyben adott egyenes és görbe vonalak, pontok felhasználásával kell a kísérleti személyeknek rajzot készíteni, illetve befejezni [18],
d) Számos projektív teszt kombinálja az értelmezést és alakítást.
Ilyen pl. az előzőkben már említett MURRAY-féle „tematikus apper- cepciós teszt" is. Ebben 31 különböző jelenetet kell a vizsgált szemé- lyeknek értelmezni, magyarázni, alakítani.
Nem kevés azoknak a nyugati pszichológusoknak száma, akik ez utóbbi módszert pozitívabban értékelik, mint a Rorschach-próbát. így pl. Heinz REMPLEIN [19], a már említett Erich STERN stb.
Már e vázlatos összeállításból is kiolvasható, hogy a Rorschach- próbában a vizsgált személyek passzívabbak, mi n t pl. a választásos és alakításos tesztekben. A kísérleti helyzet egyoldalúbb, beszűkítettebb t eh át sok más projektív teszthez viszonyítva, nem is beszélve a t er mé- szetesebb élethelyzetben, sokoldalúbban vizsgálódó, megfigyelő k ar ak- terológiai módszerekről.
Ha tekintetbe vesszük a személyiségvizsgálatoknak azt a követel- ményét, hogy az egyén mag at a rt ás án ak minél szélesebb, minél jellem- zőbb körét vegyék kutatá saik körébe, ez szintén nagy m ér t ék b en a Rorschach-próba megbízhatóságát, értékét csökkentő elv, követelmény. (E szempontra még a következőkben kissé részletesebben visszatérünk.) Természetesen, bizonyos mértékig okkal m u t at n a k rá gyakorlati pszichológiai kézikönyvek (mint pl. PAULI p r ak tik u m a [20] — Ror- schach el járásmódj ának n é h á ny előnyére. így pl. arra, hogy a vizsgált személyek asszociációit nem ir á nyí t j ák, szuggerálják meghatározott irányban.
* * *
Miután megkíséreltük elhelyezni Rorschach eljárását a személyi- ségvizsgálat, a projekciós tesztek körében — és eközben szinte ön- kénytelenül né hány értékelési szempont is felvetődött már — tovább kell m e n n ü n k: vizsgálnunk kell, milyen pszichikai folyamatok játszód- n ak le tipikusan a vizsgált személyekben a kísérletkor (pszichológiai alapvetés). E ku tat ás nyomán re mé l het ü nk választ a „formaértelmezési kísérl et" jellemtani megbízhatóságára, használhatóságára, egyszóval:
ért ékére vonatkozóan is.
Mi nd járt kiindulásul hangsúlyozzuk: Rorschach magyarázatát, mely szerint eljárása lényegileg az „észlelés próbája", illetve sajátos észlelés- értelmezési próba, több szempontból sem t a r t j u k kielégítőnek. Nem csupán azért hibás ez a magyarázat — amint arr a számos pszichológus r ámu t at ott —, mert ne m eléggé modern, mechanikus, asszociációs ala- pon áll —, han em elsősorban azért, mert a foltok értelmezésének ma- gyarázatából teljesen kihagyja a tükrözés problémáját.
Márpedig minden pszichikai fo lyamat lényegének felt ár ásá ban — és így a Rorschach-vizsgálat lényeges mozzanatainak kutatásak or is — fel kell t enn ü nk a kérdést: mit tükröz a szóbanforgó pszichikai folya- m a t a tárgyi valóságból?
Te hát: mit tükröznek a Rorschach-táblák foltjai?
Minthogy ezek a foltok — szerzőjük intenciója szerint — „vélet- le nsz erű" tintafoltokna k tekintendők — következésképpen sem reáli-
73
san, objektíven, sem alkotójuk intenciója szerint e foltok nem tükröz- nek a tárgyi valóságból semmit.
Ez a megállapítás első látszatra talán meghökkentő, ámde kétség- kívül helyes, hiszen a foltokba n semmiféle ábrázolási tendencia (tük- rözés!) nincsen.
A materialista, a nervizmu s alapján álló pszichológia szemszögéből nézve, tehát beszélhetünk a fol t egészének észleléséről (objektív tükrö- ződés). Számot a d h a t u n k arról, hogy az egyes foltok, illetve azok egyes részei milyen pszichikai rezonanciákat vá l t an ak ki benn ünk, mire em- lékeztetnek mink et , milyen ké peket támasztanak bennün k. („Szubjek- tív tükröződés", különféle mnémikus idegfolyamatok; a 2. jelzőrend- szer, subcorticalis jelzőrendszer serkentő és gátló hatásai stb.)
Rorschach kísérletében nyilvánvalóan n e m a foltok észlelésén va n a hangsúly, h a n e m azon az értelmezésen, melyet a kísérleti személy a foltok alapján ad. Észlelésen a materialista pszichológiában — mint az m a már közismert nálunk — a tárgyak, jelenségek egészének tük- rözését é rtjük. Észlelésről nincs és nem lehet szó tehát ott, ahol nincs tükrözés. Ezért nem lehet észlelésnek nevezni az értelmezést, mint h a - sonlítást, sajátos, szubjektív tükrözést.
Cikkünk előző részéből nyilvánvaló, me nn y ir e közel hozza Ror- schach az észlelést, felfogást és értelmezést, men nyir e nehézkesen, h o - mályosan próbál különbséget tenni észlelés és értelmezés között. Ez n e m véletlen, h a n e m annak eredménye, hogy Rorschach nem áll a tu- dományos, materialista pszichológia alapján: figyelmen kívül hagyja a pszichikai folyamatoknak a valóságot tükröző jellegét, ne m tesz meg- felelő különbséget objektív tükrözés (a folt egészének objektív észle- lése) és szubjektív tükröződés (a foltok különböző értelmezései) között.
Ebből az elvi, világnézeti tisztázatlanságból egyrészt terminológiai za- varosságok szá rmaznak közvetlenül, másrészt távolabbi kö vetke zmény- ké nt vég ere dmény ben a pszichikai tükrözés tud ományos kidolgozatlan- ságának hi ányá ra vezethető vissza — nézet ünk szerint — a Rorschach- teszt oly sokat h á ny to rg at o tt és a nyugati pszichológusok eléggé g y a - kori véleménye szerint sem kellően megoldott elvi, pszichológiai alap- vetésének fogyatékossága is.
* * *
A tudományos, pavlovi pszichológia egyik alapelve a tu da t és cse- lekvés, mozgás és mag at art ás egységének elve. A karakterológiára f o r - dítva-— e nagyon lényeges elv értelme az, hogy elsősorban az ember munká já ból, t i p i k us cselekvésének sajátságaiból lehet legjobban meg- ismerni az egyéniséget.
E szempontból tekintve, a Rorschach-teszt „nagyon rosszul áll".
Hiszen szinte kizárólagosan passzív-szemlélődő jellegű, a vizsgált sze- mély cselekvésének nem j u t t a t teret.
A Rorschach-próba szembeszökően intellektuális jellegű [21].
Az eddigiekben a Rorschach-kísériet pszichikai alapjairól szóltunk vázlatosan. Most rá kell t é rn ünk arra a további problémára, hogy m i n d - ezek alapján, és a vizsgált személyek válaszaiból miféle indokolt, me g - alapozott karakterológiai következtetésekre lehet eljutni?
Kétségkívül, magának az egyes foltok egészének és részleteinek észlelése, megfigyelése alapján is vonhatók le bizonyos mérv ű k a r a k - terológiai következtetések (pl. a megfigyelőképesség objektivitása, ala- possága, részletessége, kritikus volta stb. tekintetében).
Az értelmezés jellege, sajátosságai, a folt-értelmezéskor lejátszódó mnémikus folyamatok egyéni vonásai, tulajdonságai is sokszor k a r a k - terológiai érdekűek.
Tap aszta la taink szerint a karakterológiailag leginkább megbízható, k a r a k t e - rológiailag jelentős válaszok közül a következőket e melj ük ki:
A válaszok tarta lmi köréből az egyének képzetkörére, érdeklődési köré re lehet a rá nylag megnyugtatóan következtetni. A gyakori „semleges" válaszoknál vagy egybevetésekre, vagy t ová bb kut at á sra van szükség (pl. anatómiai, állat, t é r k ép stb. banális válaszok). Egy-egy kiugró, a többitől elütő t a r t a l mú válasz motiváció- jára érdemes felfigyelni.
Az „eredeti" („Orig") válaszok karakterológiailag méltányolhatok a nn y ib a n, f o g y jelenlétükből a képzelet gazdagságára lehet következtetni. (Viszont h iá ny uk nem jelenti okvetlenül a f a nt á zia szegénységét!)
A globalizáló, vagy inká bb részletező tendenci a — bizonyos mértékig — az összefoglaló-szintétikus és a részletező-analitikus észlelés-szemléletmódnak felel meg.
Vél eményünk szerint tehát a Rorschach-féle formaértelmezési kí- sérlet a következő pszichikai te rülete ken bír figyelemremélt ó k ar a k t e - rológiai jelentőséggel: az egyén érdeklődési, tapasztalati körei (emlék- képek bevetítése a konkrét értelmezés folyamatába); a képzelet tulaj- donságai (különösen: gazdagsága, aktivitása, eredetisége, mélysége, ir á- nyultsága); a szemléletmód analitikus, illetve szintétikus jellege.
Ezzel szemben nem látjuk bizonyítottnak, ha a lényegében pasz- szív formaértelmezés alapján Rorschach és követői — még bizonyos számú statisztikai adat alapján is, de túlságosan merész általánosí- tással — általában az intelligenciára, a tehetségre, az egyéniség egé- szére akarn ak következtetni. A foltok értelmezésekor lejátszódó lelki- folyamatok ugyanis sokkal szűkebb körűek, körülhatároltabbak, hog y- sem azokból az értelmesség, a tehetség, az egyéniség egészére t u d o m á- nyos megalapozottsággal következtetni lehessen [22],
Olyan tapasztalatok ugyanis, mely ek szerint a válaszok bizonyos mozzanatai (pl. a felfogásmód, a „G" feleletek, az „Orig" feleletek száma stb.) korrelációt mu t at n a k a vizsgált személyek értelmességével, illető- leg más mozzanatok a tehetséggel, vagy az egyéniség egyéb vonásaival, még nem bizonyítanak e kapcsolatok szükségszerű, okozati volta mel- lett. Minthogy a foltok értelmezésekor az értelmesség meg nyilvánulá- sára ne m szükségszerűen, feltétlenül k e r ül sor, nyilvánvaló, hogy n a - gyon g yak r a n meddő erőlködésre vezet, ha a Rorschach-vizsgálatból min de ná ron a vizsgált személyek értelmességének fokára akarna k kö- vetkeztetni.
Lényegében hasonló jellegű — h a bár más t er ü l et re vonatkozó —
75
tudomá nyosan n e m kellőképpen indokolt, túlzott általánosítás az, amit Rorschach és követői a szín- és mozgásválaszok karakterológiai ér t é- kelésére vonatkozóan vallanak.
S a j át t ap as zt al at a in k köréből több k onkrét esetet idézhetnénk, melyekben egyáltalán nem volt találó Rorschach megállapítása a tiszta színfeleletek állítóla- gos „egocentrikus a lk almaz kodá sra képtelen a ffe k tiv it ást" jelző mivoltáról. De a tények ne m egy esetben rác á fol tak a r ra a d og mára is, mely szerint „a színfelele- tek hiánya érzelmi szegénységet, a külvilághoz való alkalmazkodás hi á nyát"
mu t a t j a .
De n em j á r n ak jobb a n a reális adatok ellenőrzésekor a mozgásválaszokkal kapcsolatos Rorschach-féle tételek sem. Adódott viszonylag sok B felelet átlagos, vagy gyenge intelligenc iáj ú egyénnél is és fo rd ítv a! (Sajnos, helyhiány mi at t a da - ta ink at konkrétizálni, részletezni nem áll módunkban.)
A karakterológiai következtetésekben, amikor Rorschach statiszti- kai adatok, korrelációk a l ap ján próbálja egyes válaszok karakterológiai jelentőségét megadni, voltaképp mechanisztikusán, sematikusan általá- nosítva jár el. Egy bizonyos konkrét válasz ugyanis csak szerény t ü- net, melynek nagyo n sokféle oka, motívuma, konkrét feltétele és össze- függése lehetséges. Ezért nagyon felszínes, sematikus eljárásmód a bi- zonyos szempontból hasonló válaszokat egyszerűen ,,egy kalap alá vonni", megfelelő jelölésekkel ellátni. Maj d az egyes válaszok százalék- ar ányát kiszámítani és korrelációszámítással meghatározni az egyes válaszok és az egész kísérlet karakterológiai é r t é k é t . .. és kész a jel- lemkép! Mindezeknek al apj án a mai emb er ne m tud szabadulni a be- nyomástól, hogy nincs messze az idő, amikor a Rorschach-teszthez v a- lamilyen bonyolult elektronikus „pszichológus-automatagépet" szer- kesztenek, mel ybe b ed o b h at ju k értelmezéseinket (akár egyszerre sok személy is) és rövid idő múl va a gép kidobja a kész jellemrajzot. (Akár- csak a régi időkben a p a pa g áj kihúzta csőrével a planétát!)
Ugyancsak kísérti Rorschach figyelmes olvasóját az a gondolat is, hogy a sok jelölés és számítás, meg táblázat közül valahogy kicsúszott az élő, eleven embe r a pszichológus kezei közül.
Ámde ne m e n j ü nk ilyen messzire!
Mintha éreznék az i l y e n f aj t a mechanizáció veszélyét, egyoldalúsá- gát, Rorschach és követői is, nem egyszer átcsapnak az ellenkező vég- letbe és az intuíció fontosságát hangsúlyozzák [23].
Rorschach maga a pszichoanalitikusok közé számította sajátmagát.
Művében ált alában is foglalkozott azzal, mit n y ú j t h at a „formaértelme- zési kísérlet" a pszichoanalitikusok számára. Rámut at arra, hogy tesztje segítségével a pszichoanalitikus segítséget nye r a diagnózis differenci- álásában (neurózis, lappangó schizofrénia), a t herápiára nézve (szubli- mációs lehetőségek), a prognózis t eki ntetében is. (Rorschach, i. m.
118—120. 1.)
Ezen t úl me nő en Rorschach maga életének utolsó évében közvetle- nül, k onkré ten is foglalkozott tesztjének pszichoanalitikus értelmezési technikájával. Idevonatkozó kézirata po sthumus műk ént jelent meg ba - rá tj a, OBERHOLZER gondozásában [24],
Ha Rorschach pszichoanalitikusnak vallotta is magát, az is bizo-
nyos, hogy szemléletmódja erősen empirikus, pszichotechnikus. Leve- lezésében, egyéni megnyilatkozásaiban távol állt a freud ist a dogmák abszolutizálásától [25]. Magának a formaértelmezési kísérlet l én ye gé- nek nincs köze a pszichoanalízishez. Csupán mint értelmezési el já rás- mód, mint „ideológia" jöhet számba a pszichoanalízis, viszont a pszi- choanalitikus szemlélet, technika alkalmazása növeli a Rorschach-teszt - tel szemben jogosan tehető kifogások számát.
* * *
Rorschach mű vén ek figyelmes tanulmányozásakor lépten-nyomon a szorosan vett pszichológiai okfe jt és közben — nyílt, vagy g yak rab ban r e j te t t — etikai állásfoglalásokra bu k kan un k . Ilyenkor, tö bbn yi re h o - mályosan, formális lepelbe burkolva, előtűnik világnézeti-erkölcsi érté- kelése, szemléletmódja, fgy pl. azt vallotta, hogy a k ul t úra mindig az introverzióból nő ki és az introverziónak, min t beteges t ü n et n ek keze- lése, a végéhez ért (!?) materialista-introvertált korszak e r e d mé n ye volt.
(Rorschach id. főműve, 10. 1.) Veszélyt látott azonban az introverzió túltengésében is, m e r t ez a tendencia a fegyelmezett, logikus gondol- kodásnak h át at fordít.
Értékelésére lényegében a szélsőségektől irtózó középutasság, a formalisztikus harmónia-keresés a leginkább jellemző. Az egyén fejlő- désének optimális célját abban jelölte meg, hogy harmo nikus viszonyt létesítsen a három elv: a tudatosság, a bensőség és az alkalmazkodás- affekti vitás között (i. m. 113. 1.). Ennek megfelelően, szerinte a „nor- mális ambiaequalis" ember testesíten é meg az ideált.
Ebből a középutas harmónia-eszményből jut el néha szinte ny ár s- polgárias, tud ományosan indokolhatatlan karakterológiai értékeléséhez. Pl. a „túl sok" (30 százalékon felüli) „eredeti" választ már negatívan értékeli, min t a világtól elzárkózást, különcködést. A „túlságosan sok"
egy tárgykörből való tartalmi választ is negatívan értékeli, mint pe- dantizmust, szűklátókörű szakemberséget.
Ismét olyan ponthoz é r t ünk ezzel, ahol nem f o g ad hatj u k el Ror- schach álláspontját, érvelését tudományosan megalapozottnak. A fo r - maértelmezési kísérletből ugyanis semmiképp sem lehet az ideális, ér- tékes jellemre következtetni. Az erkölcsi értékelés — amit az „ideális jellemre" vonatkozó állásfoglalás konkretizál — csupán meghatározott társadalmi rendszer keretein belül vethető fel tudományosan. (Nem pedig a társadalomtól lényegében függetlenül, elvontan, mint Rorschach teszi.) Minthogy az erkölcsi értékelés, az emberi jellem értékelése min- dig meghatározott társadalmi, osztályérdekeket fejez ki, ezeket is tisz- tázni, tudományosan indokolni kellene. Ilyen problémák felvetésétől, tudományos indokolási szándékától Rorschach mindvégig távol marad ezért egész karakterológiai értékelése indokolatlan, tudománytalan.
* * *
Az eddigiekben — a helyszűke miatt csak igen szerény mért ékb en
— igyekeztünk n é h á ny megítélési, kritikai szempontra utalni a Ror- schach-féle „formaértelmezési kísérlet"-tel kapcsolatosan.
77'
Ilyen megfontolást érdemlő, kritikai szempontokra talán azért is érde mes felhívni a figyelmet, m e r t nem r i t kán ol yanformán emlegetik a Rorschach-teszt továbbfejlesztésének szükségességét, min tha n ap jaink - ban csupán az ex ak t a bb mérés lenne már a fő probléma Rorschach tesztjével kapcsolatban. Ügy gondoljuk azonban — és e tekintetben
•utalhatunk már idézett nyugati pszichológusokra is (fent idézett 6., 8., 9. sz. jegyzetben) — előbb még érdemes behatóan tisztázni a mérendő jelenség, a „ t ü n e t" pszichológiai természetét, a formaértelmezési kísér- letből levonható karakterológiai következtetések megalapozottságát és ehhez hasonló alapvető problémákat [26].
A Rorschach-próba többoldalú megítélése, kritikai vizsgálata szem- pontjából a m a g u n k részéről többféle — még fo lyamatba n levő — kí- sérletet végeztünk. Egészen röviden a következő szempontokra m u t a t - h a t u n k rá — eddigi tapasztalataink nyomán:
a) A vizsgált személyek értelmezései többnyire jóval nagyobb m eny - nyiségben f o r d u l n a k elő és színesebbek, egyénibbek, mint ahogy az a
„klasszikus módsz er"-rel végzett vizsgálatok jegyzőkönyvéből kiderül.
Ez abból adódik, hogy az egyén a maga első reagálásait és sok közbülső képzetét is — különböző gátló körülmények folytán — elhallgatja. így a jegyzőkönyvek sokszor csak „végeredményekről" adnak számot —, amit ti. az egyén végülis jónak lát közölni. Ugyanaz a válasz is egészen eltérő jellegű, jelentőségű lehet más-más személyeknél (pl. a „pillangó"
válasz lehet automatikus, banális, de kapcsolódhat nagyon is egyéni, érdekes asszociációkkal, melyekről az egyén hallgat. Ezért aligha indo- kolt ilyen kétféle választ sematikusan, azonosan jelölni.) Ez a szempont f el hí v ja a figyel met az egyébként igen aprólékosan kidolgozott jelölés- rendszer problematikus, sok esetben külsőséges, sematikus voltára is.
b) A Rorschach-próba hagyományos elvégzése u tán megkíséreltük, hogy érdeklődő személyeknek rövid felvilágosítást ad j u n k (ügyelve arra, hogy ne k onk re ti zá l ju nk erősen, ne szuggeráljunk) egyes válaszok ér- telmezésére vonatkozóan. (Pl. említettük, hogy a válaszok globális, vagy részleteket megfogó jellegéből vagy tartalmából mire próbálnak követ- keztetni.) Ilyen rövid magyarázat után megismételtük a próbát. A meg- ismételt próbából az adódott, hogy a kísérleti személyek nagy része n e m érti jól a feladatot, maga a hagyományos módszer a tudat bizo- nyos beszűkítésével, megmerevítésével, gátlásokkal jár együtt. Ez sok esetben torzított er edmé nyh ez vezet, mert a vizsgált egyénekről a re- álisnál kedvezőtlenebb kép adódik a válaszok, a jegyzőkönyv alapján. c) A kísérlet „hagyományos" elvégzése után, lehetőséget adtunk a vizsgált személyeknek arra, hogy az egyes táblákat tetszés szerint átalakítsák [27]. Ez az átalakítás tört énhetett úgy, hogy a tábla egyes részeit eltakarták (vagy leragasztották, kivágták), vagy átfestették akár a Rorschach-tábla egy részét, a kár az egész táblát. Közben vagy utólag átalakításaikat magyarázták, értelmezték. (Tetszés szerint, ilyen „ma- gyará zat ok" adását nem erőszakoltuk.)
E kísérletünk eredményét illusztrálják a mellékelt II—III—IV.
ábrák.
Példák arra, hogyan alakítják át vizsgált személyek a Rorschach-táblákat
(vö. 2— 4. ábrákat)
Co
O1 -ia
Megjegyzés: A II. és III. sz. á brá kon a Ro rscha ch-táb lák a felső sorban, az átalakítások alat ta l át hat ó k; a IV. sz. ábrán viszont az eredeti Rorschach-táblák a balszélen, egymás alatt helyezkedne k el, az átalakítások me ll é jük csatlakoznak job b felől.
4. ábra
Az előző oldalakon közölt ábrák átalakításai különböző jellegűek, típusúak. Jelenleg nincs t er ü nk bővebb elemzésre, csupán arra utalunk, hogy v a n n a k az eredeti formához eléggé ragaszkodó, de azt felbontó, kiegészítő, egységbefogó, részletező vagy stilizáló átalakítások. Ezzel ellentétes típusú a radikálisan, az eredeti ábrát szinte felismerehetetle- nül változtató. (Ugyanitt erős szintétikus-absztrakciós törekvésekkel is találkozhatunk, gyenge technikai kivitelben.)
Az eredeti, első kísérletkor fel vett jegyzőkönyvekkel való össze- hasonlításból az adódott, hogy a vizsgált személyek átalakítási tevé- kenységének egyes vonásaira lehetett előző válaszaik alapján következ- tetni (pl. a 2. esetben sok volt a ,,G" felfogástípus, ez megfelel a r a j z - ban a részletek eltüntetésének, a legömbölyítésnek), másokra azonban válaszaik semmiféle t ámp on tot nem adtak, ez csupán a tevékenység alapján t ű nt ki. Ez is bizonyítja, hogy maga a tevékenység önálló és lényeges karakterológiai tényező és a Rorschach-teszt egyik konkrét fogyatékossága a tevékenység kikapcsolása.
Megjegyezzük, hogy eddigi kísérleteinket itt csupán vázlatosan körvonalaz- tuk. Részletes közlésre itt részben helyszűke, részben azért ne m kerülhet sor, m e r t ezek még f oly a ma t ba n v a n n a k és lefolytatásuk, továbbfejlesztésük még hosszú időt igényel.
* * *
Befejezésül csak en nyit : tudatában vagyunk annak, hogy csupán szerény mé rt é kb en sikerült néhány kritikai mozzanatot említenünk egy olyan — egész k ö n y v t á rt megtöltő — kísérleti módszerrel kapcsolat- ban, mint amilyen a Rorschach-teszt.
Rorschach e l j á r á smó d j án ak ismerői, specialistái talán akadnak szem- pontjaink között olyanokra, melyekről eddig nem olvastak, nem hallot- tak. A pszichológia főiskolai oktatói számára is talán pendítünk meg egy-két olyan szempontot, gondolatot, kísérleti lehetőséget, melyet akár előadásokon, akár szemináriumi gyakorlatokon felhasználhatnak.
Ha ilyen é rt e le mb en cikkünk adott néhány szerény, felhasználható mozzanatot, indítást, úgy célunkat teljesen el is értük. írásunkat illuszt- ráló példának szá ntuk arra, hogyan lehet egy konkrét anyagrésszel k ap - csolatosan világnézeti és pszichológiai kritikai szempontokat ér vény e- síteni pszichológia-oktatásunkban.
J E G Y Z E T E K , I R O D A L O M
111 Dr. H er m an n RORSCHACH: Psychodiagnostik. Bern, 1921. Idézeteink az 1948.
évi 6. kiadásból valók. (Verlag Hans Huber, Bern.)
[2] Bruno K L OP F E R - n e k a C. G. JUNG 80. szü le té sna p já ra kiadott emlékkönyv- ben megjelent c i kké nek („Studien zur analytischen Psychologie C. G. Jungs", Rascher-Verlag, Zürich, 1955. 151—160. 1.) közlése szerint 1955-ig mintegy 1500—2000-re tehető a 12 nyelven me gjelent, a Rorschach-teszttel foglalkozó írások száma. Az US A-ba n 1937-ben indult speciálisan Rorschach-kutatásokat tartalma zó kiadvány sorozat (Rorschach—Research—Exchange). Svájcban pe- dig hasonló jelleggel a d j ák ki 1952 óta a „Rorschachiana" füzeteit.
[3] Tarcsay Izabella: Pszichodiagnosztika. Bp. 1940. Eggenberger—Rényi kiad. — Azóta megjelent, említésre érdemes utalások ná lunk a Rorschach-tesztre:
Mátrai László: Jellemtan. Bp, 1943. OKT. 96—99. 1. Kritikai sze mpon tként az eljárás, de még inkább az értékelés hosszadalmasságát, nehézkességét említi meg. Hark a i Schiller P á l: Bevezetés a lélektanba. Bp. 1944. P a n th e o n kiad. 262.1.
Mérei Ferenc: A Rorscha ch-táblák felszólító jellege. Magy. Psychol. Szemle, 1947. 115—125. 1. — Léná rd Ferenc: A lélektan útjai. Bp. 1947. Franklin. 244, 247. 1. — Lénárd Ferenc : Emberismeret. Bp. 1948. Egy. ny. 39—41. 1. — Hárdi István: Lelki élet, lelki ba jok . Bp. 1959. Medicina kiad. 120—121. 1. — Az MTA. kiadásában megjelent „Pszichológiai Ta nulmá nyo k" 1958-ban dr. Mous- song—Kovács Erzsébet („Elektroencephalographiás és Rorschach-vizsgálatok halmozott elektroshock-kezeléssel kapcsolatosan", i. m. 319—326. 1.) és 1959-ben MEZEI Árpád („A Rorschach-próba rendszeres továbbfejlesztése", i. m. 601—
612. 1.) és P. LIBERMANN Lucy („A Rorschach-teszt grafiku s ábrázolási mód- szere", i. m. 613—638. 1.) tollából közöltek a Rorschach-tesztről anyagot. Tá r- gyunkhoz kapcsolódik továbbá l e gúja bban RÉTI László k r i t i k á ja BÖHM köny- véről a Magy. Pszichol. Szemle 1960. évi 1. számában, 107—109. 1.
[4] V. A. ARTYÓMOV: Kursz lekcii po pszichológii. Izd Ha rk. Univ. 1958. (2.
kiad.) 134. 1. Az áb rán láthat ó tintafolt esetében, az esztétikai észlelésnél, nagy szerepe va n a fa ntáz iána k. Az adott tintafolt hol fanta sz tik us állatnak, kép- zeletbeli szigetnek, vagy kigondolt f igur ák együttesének tűnik.
[5] Rorschach id. mű ve 6. kia dá sá nak 219. l apján olvasható az idézett mo n da t W. Morgenthale r függelékként közölt cikkében.
[6] Erich STERN: ..Uber Verha ltens- und Chara kte rstörungen bei Kind er n und Jugendlichen." 1953. Rascher-Verlag, Zürich. 39—40. 1.
[7] MURRAY „Tematic Apperception Test"-jéből képanyagot közöl Geréb Gy.
Pszichológiai Atlaszának II. kiadásában, a 164—166. lapon.
[8] Ewald BÖHM: „Ein Fall von masochistischem T r a n s v e s t i s m u s im Rorschach- und Szondi-Versuch, nebst einer grundsätzlichen Vergleichung der beiden Ve rfa h re n" , megjelent a „Szondiana" 1953. évfolyamában, mely a svájci pszi- chol. folyóirat mellékleteként jelenik meg. (Hans Hu be r kiad. 1953. No. 21.) [9] Ernst BOESCH: Projektion und Symbol. Psychologische Rundschau, XI. J a h r -
gang, April 1960.
[10] A főiskolai oktatásban két lehetőségünk van lényegében a Rorschach-teszttel kapcsolatban: vagy elhagyjuk vagy tárgyaljuk. Az elhagyás n e m lenne indokolt, me rt jellegzetes, a moder n pszichológiában igen elterjedt személyiségvizsgá- latról van szó. A kritikai tárgyalás mellett szól az is. hogy e teszt kritikus b e mu ta t á sa módot n yújt a hozzá hasonló egyéb projektív tesztek kritikai jel- lemzésére is, minthogy tipikus modern polgári pszichológiai e ljárásmódról és szemléletről van szó. Kívánatossá teszi a kritikai tárgyalást az is, hogy sem a használatos tankönyv, sem az előzőkben [3] említett művek többsége se mmi - féle kritikai szempontot nem tartalmaz . így hallgatóink tájékozatlan ok ma - r a d n a k a Rorschach-teszt ált. lélektani, karakterológiai értékét illetően. Ami a teszt orvosi-pszichiátriai jelentőségét illeti, annak elbírálása teljesen ha tás- körün kön kívül esik. E r r e sem jelen cikkünkben, sem a pszichológia-oktatás- ban n em szükséges kiterj eszkednünk. Mindent összevetve, iskolareformunk alapelveinek szellemében különösen indokoltnak és időszerűnek t a lá l juk a Rorschach-próba kritikai tárgyalását, elemzését.
[11] Hans ZULLIGER: „Das A u ft re te n und die Bedeutung des Farbshocks beim Rorschach-Test." Nederl. Tijdschr. Psychol. 1938., 6.
[12] Ma m ár a Rorschach-teszt jegyzőkönyvvezetése egyes pro blé máin ak is egész irodalma van. így pl.: hogyan jelöljék meg pontosan azt a helyet, me l yre a vizsgált személy értelmezése vonatkozik. (Schneider koordináta-hálót szer- kesztett a hely-jelölésre. Hertz betű- és számjeleket kombinált, Vernon a fel- nagyított tábla egyes részeire írta rá a válasznak a jegyzőkönyvben f el tü nte- tett sorszámát stb.) További probl éma: mit tekintsenek egy feleletnek; ho- gyan jellemezzenek röviden egy-egy választ stb.
[13] BINDER, H.: Die Helldunkeldeutunge n im psychodiagnostischen Expe ri men t von Rorschach. Schweiz. Archiv f ür Neurologie. 30, 1932.
6* 83
