• Nem Talált Eredményt

Kisebb közlemények

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kisebb közlemények"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

2. szám.

1. Általános igazgatási költségek.

2. A pénzügyigazgatás költségei.

3. Igazságügyi költségek. , 4. Belügyi költségek.

Ide tartoznak pl.:

a) Kultusz— és tanügyi kiadások.

b) Egészségügy.

c) Rendészet és köztisztaság.

d) TűZrendészet.

5. Hadügyi költségek, melyeknek nagy része beruházás.

6. Külügyi . költségek.

—146—

lassan

7. Reprezentácíó, regii.

8. Városi épületek, erődítmények stb. karban-

tartása 3 építkezések (szintén beruházás). _ Thirriny Gusztáv elnök a nagy tetszéssel foga—

dott előadást megköszönve, örömét fejezte ki, hogy előadó olyan téren dolgozik, amelyen sok munka vár megoldásra és számíthat sikerre. A gazdaság—

történet egyike az elhanyagoltabb tudományos disz—

ciplínáknak. A történeti statisztika területén a né—

pességi kérdések azok, amelyekben Acsády—Ignácon kívül nálunk alig foglalkozott valaki, holott itt is sok érdekes probléma kínálkozik feltárásra.

ünnepélyek, jus descensus

Kisebb közlemények.

Petites communications.

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. — Office central royal honyrois de statistt'gue.

Halálozás. —— Décés. ld. Farkasfaloi (Findural Imre nyug. stat. főtiszt folyó évi január 29—én 86 éves korban Vácott elhúnyt. Id. Farkasfaloi Imre l871-től 1907—ig teljesített szolgálatot az Országos m. kir. (1897 óta M. kir. Központi) Statisztikai Hivatalban, ahol főleg a könyvtári szolgálat meg- szervezése és kiépítése érdekében fejtett ki buzgó

és eredményes munkásságot. Főbb iradalmi művei:

Rimaszombat története (Budapest, 1876, újból át- dolgozott kiadásban: 1894.), Fáj András élete és művei (u. 0. 1892), A váci országgyűlés története (Vác, 1894.). Ezenkivül több földrajzi dolgozata jelen meg.

Külföldi statisztikai társaságok!)

Sociétés de statislz'gue de l'étranger.

Société de Statistigue de Paris.

A Párizsi Statisztikai Társaság 1929 december 18-án tartotta meg e'vi tisztújító ülését. A Társaság közel 700 főnyi taglétszámából 245-en voltak jelen az ülésen és vettek részt a szavazásban. Elnökké a távozó 1929. évi elnök, Colson C, professzor he- lyébe Marin L. v. miniszter, a nemzetközi antropo- lógiai intézet és a kereskedelem—földrajzi társaság 1) L. még Magyar Statisztikai Szemle 1928.

f(Vl.) évf. 1.239. 1., 1929. (VII.) évf. 222., 337., 714., 1.122 lap és 1930. (VIII.) évf. 62. lap.

Személyi hirek.

Ferdinand Faure %. En hiver de 1929, est mori M. Ferdinand Faure, un des plus émi-

nents statisticiens de la France, le mieux connu

dans les milieux de statistigue internationale, membre honoraire de la Société Hongroise de Sta—

iístigue depuis 1927. Comme professeur et comme statisticien officiel, M.Paure déploya une acti- lvite' slatistígue de grande valeur. II enseigna d'abord 4) la Faculté de droit de Bordeaux et fut ensuile lle premier titulaire de la chaire de statistigue cre'ée á la Faculté de droit de l'Unioersité de Paris.

Ayant été nommé directeur de I'enregistrement, des domaines et du timbre, il a fondé Ie ,,Bulletin

elnöke választatott. A tisztikar többi tagjai közül választásra került egy alelnöki, a főtitkári és két választmányi tagi tisztség. A választások eredménye—

képen 1930-ban a következő tisztikar vezeti a Tár- saság ügyeit. Elnök: Marin L.; alelnökök: Paulet G.; Aupetit A. és Dugé de Bernonville; főtitkár:

BarrioI A.; pénztáros-irattáros: Trignart A.; a va'- lasztmány (tanács) tagjai a Társaság volt elnökeit!

kivül Bloch R., Hamon G. M., Razous P., Michel E., Risler G. H. és Chevalier G,

Nouvelles personnelles.

Faure Ferdinánd 'i'. 1929 telén húnyt el Fran- ciaország egyik legjelesebb, a nemzetközi statisz—

tikai körökben is legjobban ismert statisztikusa, Faure Ferdinánd, a Magyar Statisztikai Társaság 1927—ben megválasztott külföldi tiszteletbeli tagja.

If'aure Ferdinánd kétféle minőségben fejtett ki ér—

tékes statisztikai munkásságot: mint professzor és mint hivatalos statisztikus. Mint professzor elsőbb a bordeauxi jogi karon, majd a párizsi egyetem jogi karán oktatta a statisztákat, első professzora—

ként e főiskolák statisztikai tanszékének. Mint hi—

vatalos statisztikus pedig a jószágigazgatási s bélyeg— és illetékügyi hivatal igazgatói állásában

(2)

2. szám.

de statistigue et de legislation compare'e de PEnre—

gistrement'f, dans leguel il publia d'extrémement précieua: renseignements sur la répartition et les mutations des fortunes. Élu député vers 1900 et sénateur ensuite, M. Fa ure fit partie de la Chambre Haute jusgu'a sa mart. Il fut en outre membre du Conseil Supérieur de Statistigue, d'abord vice-president país, en 1899, president de la Société Statístigue de Paris et directeur de la ,,Revue poli- tígue et parlementaire", Iaguelle, ainsi gue d'autres revues économigues et statistigues, ont publie' de lui un grand nombre de remarguables études.

Membre de lllnstitut International de Statistígue depuis 1897, il participa a 11 Sessions de Illnstitut, prenant la parole dans plusieurs guestions, et assista la derniére fois á celle du Caire. Ses importantes communications et proposiiions présente'es aux Ses—

sions et parties dans le Bulletin de l'Institut furent hautement appre'ciées dans cette ílluslre Compagnie internationale de statistigue.

Georges Patrik Craigie % (1843—1930.) La mort de M. Georges Patrik Craigie, survenue le 10 janvier 1930, a privé I,.ftngleterre dlun de ses plus vieux statisticiens, mettant en deuil aussi la Société Hongroise de Statistigue dont il fit partie en analité de membre honoraire depuis 1923. Ne' en 1843, M. Craigie, aprés avoir fait ses études universitaires et acguis une haute instruction diagri- culture, déploya une activité íéconde aussi dans la vie agricole pratigue et devint bientót un des membres les plus connus des milieux agricoles anglais. Cette activité lui valut entre autres d*étre déle'gué par la Chambre dlAgriculture de North Riding of Yorkshire au Conseil de la Chambre Centrale dlAgriculture de Londres et élu de 1879 a 1890 secrétaire de la Chambre Centrale d,Agri- culture. Aprés la creation du niinistére britannigue de l'Agriculture, il y a été nomme' en 1890 directeur de la section de statistigue, dlíníormations agrícoles et d'enseignement teclznigue et en 1897 sous-secre- taire adjoínt d'État. Aprés avoir pris sa retraite de fonctionnaire en 1906, iI enseigna encore long—

temps avec un succés remarguable á PUniversité de Cambridge, ou il fut chargé du cours d'économie rurale. Sa brillante activite' d'organisateur de'ploye'e au ministére de IlAgriculture, ainsi gue ses ouvrages scientifigues, lui ont vala plusieurs distinctions.Pre- nant une grande part aux travaux de Socié—

tés scientifigues, il a été d'abord secrétaire, país, de 1902 a 1904, president et finalement vice-president honoraire de la Royal Statistical Society et en 1900 il présida la section e'conomigue de la ,,Brítislz Association". M. Georges Patrik Craigie était un des membres les plus anciens de Plnstitut Inter- national de Statistigue gui I'a nommé membre titulaire un an aprés sa fondation. De 1909 a 1913,

— 9147 ———— 1930

megszervezte és megindította a ,,Bulletin de statis- tigue et de legislation comparée de l'Enregistre- ment" c. időszakos kiadványt, mely rendkívül érté—

kes anyagot közölt a vagyon megoszlásáról és vál- tozásairól. Faure a francia törvényhozásban a szá- zadforduló körül mint a képviselőház tagja, majd haláláig mint szenátor is tevékenykedett. Tagja

volt a legfelsőbb statisztikai tanácsnak, alelnöke, majd 1899—ben elnöke a Párizsi Statisztikai Társa' ságnak. Szerkesztette a ,,Revue politigue et parle—

mentaire" c. folyóiratot, melyben —— valamint más közgazdasági és statisztikai folyóiratokban is —- számos értékes tanulmányt adott közre. Faure 1897 óta tartozott a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagjai közé; az Intézet 11 kongresszusán vett részt, legutoljára a Kairóban megtartott szesszión, s szá- mos kérdéshez szólt hozzá az egyes ülésszakokon.

Nemzetközi statisztikai tárgyú nagyobb közleményei és javaslatai az Intézet Bulletinjeiben jelentek meg és általános elismerést és megbecsülést vívtak ki szá—

mára a statisztikusok nemzetközi társaságában is.

Craigie Patrik György 'l'. (1843—1930). Anglia legrégibb statisztikusainak egyikét, a Magyar Sta—

tisztikai Társaság pedig 1923—ban megválasztott kül—

földi tiszteletbeli tagját gyászolja Craigie Patrik.

György 1930 január 10-én bekövetkezett halálával.

Craigie, aki 1843-ban született, egyetemi tanulmá—

nyainak befejezése után mint képzett és a gyakor—

lati életben is eredményes munkásságot kifejtő mezőgazda szükebb hazája gazdatársadalmának rö—

videsen egyik legismertebb tagja lett, akinek mun- kásságát azzal is értékelték, hogy a londoni KÖZ- ponti Mezőgazdasági Kamara tanácsába a North Riding of Yorkshire-i Mezőgazdasági Kamara kép—

viselőjéül őt küldték ki; 1879-töl ISSN—ig titkára volt a Központi Mezőgazdasági Kamarának. A brit föld—

mívelésügyi minisztérium önálló minisztériummá való alakulása után 1890-ben a statisztikai, hír—

szolgálati és szakoktatási csoport vezetője lett, majd 1897-ben helyettes államtitkár. 1906-ban vonult nyugalomba, de azután is mint a cambridgei egye- temen a mezőgazdaságtan előadója hosszabb időn át becses tevékenységet folytatott. Nemcsak a föld- mívelésügyi minisztériumban kifejtett rendkívül nagyértékű szervező munkásságával, hanem tudo—

mányos irodalmi tevékenységével is több kitunte—

tést nyert el. A tudományos társaságok életében is.

sokat szerepelt: a londoni Királyi Statisztikai Tár—

saságnak titkára, majd 1902—től 1904-ig elnöke, az- óta pedig tiszteletbeli alelnöke volt; a ,,British As—

sociation" közgazdasági osztályán pedig 1900-ban elnökölt. A Nemzetközi Statisztikai Intézet legré- gibb tagjai közé számíthatta Craigie Patrik Györgyöt,"

aki egy évvel az Intézet megalakulása után, tehát 1886—ban választatott az Intézet tagjává. Craigie 1909—től 1913—ig mint pénztáros az Intézet vezetésé—

ben aktív részt vett s fáradhatatlan munkássága

(3)

2. szám. _l48—_

1930

il participa acliuement comme trésoríer a la direction de l'lnslitut et en récompense de son actioile' inlassable y fut élu en 1914 membre honn—

raire. II a assiste' aux 13 premiéres Sessions de Hnstitut dont la plupart Pont nommé rapporteur et a pris la parole dans un irés grand nombre de discussions. Dans le Journal de la Royal Statistical Society, il a publié plusieurs substantielles études, et dans le Bulletin de l'Institut, il enrichít de nombreux articles tres appréciés la litte'rature statistigue inter—

nationale.

jutalmául 1914-ben tiszteletbeli taggá választatott., Az Intézet első 13 ülésszakán volt jelen, a legtöbb ízben mint az ülésszakok egyik előadójawemnkkül számtalan vitában vett részt. A londoni Statisztikai Társaság Journaljában több becses dolgozata jelent meg, az Intézet Bulletinjeiben pedig rendkívül értékes statisztikai tanulmányokkal gazdagította a nemzet-- közi irodalmat is.

Összefoglaló helyzetjelentés

Résumé de la situation en Hongrie.

[. Az 1929. év adatai.

1. Données de 1929.

D'aprés les chi/Tres provisoires, le mouve- ,ment de la population a été déíavorable en 1929. La proportion des mariages contraetés -(8'9 pour 1000 habitants) a été inférieure non

seulement (i celle de l'année préce'dente (9'30/09),

inais encore auz chiffres correspondants dlapr'és—

__auerrc, sauf l'année 1925 ou elle avait été égale;

ment de 8'90/1m.

(24'20/00) est restée au—dessous de toutes les anne'es La proportion des nés—vioants .d'aprés-guerre. La mortalite' ayant aussi été supű—

rieure (175) d celle de 1928 en raison surtout de

,lfe'pide'mie de grippe du de'but de llanne'e, le nombre proportionnel de l'aceroissement naturel a été [res íaible (6'7), présentant une rliminution sur la plu- part des années d'aprésAguerre ou il avait e'te' au- dessus de 10 ou prés de 10, sau/ en 1924 ou il fut ín/e'rieur méme a celui de 1929.

La mortalité au-dessous d'un an s'est aggrauée, tandis aue les décés par tuberculose diminuaienl Ie'gérement. La population calculée a la fin de 1929 ('8,662.000) accusait un acceroissemenl par rapport a 1928 (8,604.000).

La situation du marche' du travail s'est également aggrave'e. Les chi/I'res des Offices de placement relatifs aux o/íres ilyemploi, aux de—

mandes de travail et aux placements n'ont guérc change essentiellement, mais le nombre des chő—

meurs —— plus de 16.000 —— appartenant aux Syn dicats ouuriers a dépassé le chi/he correspondant de l'anne'e préce'dente (en nombre rond 14.500).

La formation des salaires presentait une certaine iluctuation, augmentant dans certaines branclies

d'industrie et dans certaines catégories d'ouvriers (ferblantiers, journaliers, ouvríeres de fabrigue) et diminuant en d'autres branches.

A rendelkezésre álló előzetes eredmények sze—

rint a népmozgalmi adatok 1929—ben kedvezőtlenül alakultak A házasságkötések arányszáma ezer lé- lekre 89 volt, szemben az előző év 9'3-del. Ez az arányszám a háború után a legalacsonyabb, kivéve az 1925. évet, amidőn ugyanezzel az arányszámmal találkozunk. A háború utáni évek során 1929—ben volt a legalacsonyabb az élveszületési arányszám is: 242. Minthogy a halálozási arányszám —— külö- nösen az éveleji influenzajárvány miatt —— szintén rosszabbodott (1725) az előző évvel szemben, a ter- mészetes szaporodás arányszáma igen gyönge: 67 volt. Ennél a szaporodási arányszámnál csupán az 1924. évi arány volt rosszabb, a legtöbb évben az arányszám meghaladta, vagy megközelítette a 10-et.

A csecsemőhalálozás is rosszabbodott, míg a gümő—

kór pusztítása egy árnyalattal enyhült. Az ország kiszámított népessége az előző évi 8.604 ezerről 8.662 ezerre szaporodott.

A munlrapiac helyzetében is rosszabbodás ész—

lelhető az elmult évben. A hatósági munkaközvetí- töknek a munkahelyekre, munkakeresőkre és mun—

kaközvctílésckre vonatkozó adataiban lényeges vál- tozás nem történt, de a munkanélküliség további terjedésére mutat, hogy a szakszervezetekbe tartozo munkások közül több mint 16 ezer volt munka nél—*

kül, szemben az előző évi 14% ezerrel. A munka-

bérek alakulása bizonyos hullámzást mutat, ameny-_

nyiben egyes iparágakban és munkáskategóriákban munkásnők) a munkabér emelkedett, más iparágakban esett.

(bádogosok, napszámosok, gyári

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Y compris ceux-ci, l'Allenzagne a 54 Bureauac municipauoc (le statistigue; et la ville de Recklinghausen, de 60.352 habitants, s'est aussi décide'e a en cre'er un sous peu!) En

Charles Keleti, gut devint ainsi liorganisateur de la statistigue officielle de Hongrie, on*il dirigea pendant vingt—cing ans, ayant un grand rőle aussi dans la vie

Illyefalvi, Direcieur du Bu- reau de Statistiaue de la ville de Budapest, membre du comité de la Société Hongroise de Statistigue, Rédaeteur en chef de la Re- vue urbaine

Kevés nemzetközi tárgyú statisztikai kiadvány forog közkézen, mely az érdeklödök és búvárkodók akkora táborának tudásszomját elégítheti ki, mint ez a Nemzetek

kodás, mind a praktikus élet minden ágában, ami minden esetre nem csekély mértékben szerkesztőjé- nek, Loveday A.-nak, a Nemzetek Szövetsége pénz- ügyi osztálya

Thirring, Louis: Notices sur les rapports entre Iilnsiitut international de statistiaue et la statistigue hongroise. a Journal de la Société hongroise de sta—listigue 1934. évi

gyar Statisztikai Társaság választmánya el- határozta, hogy a Journal de la Société Hongroise de Statistigue Thirring—számot fog kiadni tiszteletbeli tagja iránti

ható, azonban az adatok sok esetben már a meg- változott államterületre vonatkoznak, így a térké- pek nem szolgálhatnak az adatok hátteréül.. A kötet az előzőekhez