Kiskereskedelmi áruforgalom elemzése

BARANYAI ISTVÁN :

KISKERÉSKEDELMI ÁRUFORGALOM ELEMZÉSE

W kiskereskedelmi vállalatok áruforgalmi szöveges beszámolójelenté—

seinek szinvonala, az utóbbi hónapokban némi fejlődést mutat, azonban ennek

ellenére még nem kielégítő és nem felel meg a mai követelmények—nek; Aszó- veges beszámolójelentések többsége csak általánosságban veti fel az áru—

forgalommal kapcsolatos problémákat, nem fedi fel a hiányosságokat, nem ad megfelelő képet az áruforgalom alakulásáról. A szöveges beszámoló—

jelentések nem segítik a vezetők munkáját, nem tájékoztatják megfelelően az irányító szerveket és így nem szolgálhatnak operatív intézkedések alap- jául. Ebből következik, hogy általában az irányítószervek (Irodák, Igazga—

tóságok) beszámolójelentésének színvonala sem éri el kívánt mértéket és így a Belkereskedelmi Minisztériumot sem tájékoztatják megfelelően az áruforga—

lom alakulásáról, a hiányosságokról. Mindez abból következik, hogy a vál—

lalati statisztikusok egy része még mindig úgy gondolja, hogy az elsőrendű feladat csak az egyébként is kötelező statisztikai kérdőívek helyes kitöltése és az elemzést, a vezetők és az irányítószervek gyors és helyes tájékoztatását mellékes, másodrendű feladatnak tekintik. Úgy gondolják elegendő az irá- nyítószerveknek a kérdőívek megküldése, holott munkájuk csak akkor ered—

ményes, ha a megbízható és gyors adatközlés párosul a helyes elemző muri—

kával. A kiskereskedelmi vállalatoknál tehát meg kell javítani a statisztikai elemzőmunskát, emelni kell a szöveges beszámolójelentések színvonalát.

E cél megvalósítása érdekében a kiskereskedelmi statisztikusoknak többet

és jobban kell foglalkozni elemző munkával, fel kell tárni a hiányosságokat és valóságos képet kell adni az áruforgalom alakulásáról. Mindez lehetséges, mert a statisztikusok a kereskedelmi problémákat már megismerték és az

1953. évi statisztikai beszámolási rendszer — főleg a havi árucsoportos

jelentés bevezetése — lehetőséget ad az áruforgalom részletes, helyes elerna zéséhez. A rendszeres, kötelezően előírt statisztikai kérdőívek kitöltése, az előzetes, vagy az árucsoportos jelentés azonban még nem elegendő az elemző munkához. A szöveges jelentés elkészítéséhez az áruforgalmat befolyásoló tényezőkre információt kell kérni az egyes áruforgalmi szakelőadóktól, akik a legjobban ismerik az áruforgalmi kérdéseket és a boltoktól tóvábbítják hozzájuk a fogyasztók problémáit és a szállító vállalatokkal (nagykereske—

delem, ipar) is állandó kapcsolatot tartanak. A statiszikusnak tehát a szám—

szerű kiérf-ékelés és az áruforgalmi osztálytól kapott adatok, információk

alapján kell elkészítenie a szöveges beszámolójelentést.

Milyen legven a jó szöveges jelentés?

A beszámolójelentés ne legyen túlságosan nagy terjedelmű, általános, semmitmondó szövegű, hanem a lényeges kérdésekkel, elemzéssel foglal—H

kozzon. A fontosabb adatokat táblázatokban helyes közölni. "A táblák előnye,

hogy—mindenki számára érthető, világos és könnyen áttekinthető.

404 (BAR—ANYA! tárun—

A beszámolójelentésben elsősorban az eladási tervteljesítés alakulását

és az értékesítés összetételét—"kell elemezni. Bevezetőben cél-szerű egy táb—

lázatban összefoglalni a legdöntőbb számokat. Pl.:

' Árueladás

Időszak Fogyasztónak [ Közületnek ' Összesen

Iogyasztói áron 1000 Ft-ban

!

1953 február ... . ... 6 800 300 7 100

1953 febmári tervtelj. %-a ... gas 102,1 983

1953 I. n. évi tervből február 28-ig telje— '

sitve % ... 65,6 66,8 65,8

1953 február ...

1953 január %-ában ... 97,6 98,2 97,6

1953 február ... §

1952 február %-ában ... 106,8 ] 100,5 " 106,5

Amennyiben a bolthálózatban lényegesebb változás történt, ezt figye-

lembe kell venni a viszonyitásnál. '

Egy—egy negyedév végén a teljes negyedévi forgalmat, tervteljesitést is ki kell mutatni és viszonyítani kell az előző év megfelelő időszakának for—

galmához. '

Nem elegendő csak a globális értékesítés vizsgálata, hanem árucsopor—

tonként is meg kell vizsgálni a tervteljesítést és a forgalom alakulását, mert csak így tudjuk megmagyarázni, hogy az áruforgalom részleteiben hogyan

alakult, milyen változás állt be az áruforgalomban, Pl;

Fladás 1953 x 1953" 1953'

Árufőcsoport 1953. februárban februári terv t$§§§§§§§üf Igggáráagzgás

! 1000 Ft-han teljesítés %-a 28—ig telj. % eladás %-ában Élelmiszer és élvezeti 3 160 105,3 66,0 98,0

cikkek ...

Textil ruházati cikkek . .. 2 620 97,0 64,5 1062

"Vegyes iparcikkek ... 1 320 88,8 eso E 93,3

! i

!

Összesen ... 7 100 98,8 l 65,8 97,6

így most már megállapítható, hogy az élelmiszer és élvezeti cikkekből a februári túlteljesítés elleneére az I. negyedévi terv időarányos részét meg—

felelően teljesítettük, vegyes iparcikkekből a februári lemaradás ellenére a negyedévi terv időarányos részét teljesítettük, míg ruházati cikkekből ——

bár az eladás februárban emelkedett — lemaradás van. Azonban, ha figye- lembevesszük, hogy márciusban a ruházati cikkek tervezett eladása maga- sabb a februárinál, a negyedéves terv eddigi teljesítése általában kielégi—

tően alakult.

Ezután rá kell térni a tervteljesítés még részletesebb (árucsoporton—

kénti) elemzésére. Előfordul, hogy egy—egy íőárucsoport tervteljelsríté—se, vagy forgalom alakuláSa a tervnek megfelelően alakult, azonban ennek ellenére

KISKERESKEDELMI ÁRUFORGALOM ELEMZÉSE 405

árucsoportonként aránytalanságok mutatkozhatnak. Éppen ezért meg kell vizsgálni minden egyes árucsoport forgalmának alakulását, azonban a be- számolójelentésben csak a tervtől, vagy előző hónaptól, negyedévtől való ,

lényegesebb eltéréseket közöljük. Pl.:

1953 1953 I. niggsedévi februgisiladáo

Ámcsoport februári eladás februári tervtelj. tervből február az 1953_ januári 1000 Ft ' % 28-ig teljesítve % eladás %-ában

festi! ruházati cikkek . . . . 2 620 97,0 04,5 98.0

, Ebből:

. Pamutszövet _ ... 420 965 60.0 88,2

(iyapjúszövet ... 310 ' 100,5 68,0 1035

Férfi felsőruházat ... 750 * 96,2 sw " 97.45

Cipő ... 46Ó 95,0 63,5 102,2

Egyéb textil és ruházati

cikkek ... 200 100,5 67,5 98,0

A ruházati cikkeknél a pamutszövet, férfi felsőruházat és a cipő áru-

csoportoknál lemaradás, mig a gyapjúszövetnél és az egyéb cikkeknél, a negyedévi terv időarányos tervteljesitésében túlteljesítés mutatkozik. A terv- től való lemaradást és túlteljesítést indokolni 'kell, meg kell magyarázni,

hogy mi idézte elő, hogy nem a tervnek megfelelően alakult a forgalom. Az

elemzésnél az árucsoporton belül egyes cikkek forgalmának alakulásával is kell foglalkozni és meg kell jelölni azokat a cikkeket, amelyek befolyásolták a forgalom ilyen irányú alakulását. Ezen kívül rá kell mutatni azokra a tényezőkre, amelyek előidézték a tervtől való eltérő teljesítést. Pl.: áruhiány, választékhiány, minőségi hiányosságok, helytelen árutérités, túlfeszített terv,

fogyasztók nagyobbfokú érdeklődése egyes cikkek iránt stb. Amennyiben pl. ,

választékhiány állt fenn a tervidőszakban, meg kell jelölni milyen cikkből, miért volt; amennyiben pl. áruhiány volt, meg kell jelölni a hiánycikkeket.

A választélkhiány tárgyalásánál közölni kell, hogy a fogyasztók érdeklődése milyen árucikkek felé irányult stb.

Amennyiben a tervlemaradás a kereskedelmi munka hiányosságaiból

adódott, közölni kell, hogy milyen intézkedéseket tettek, illetve kívánnak _ tenni az értékesítés megjavítása céljából. Ha a vállalat nem képes a problé- mát megoldani, beszámolójelentésében konkrétan határozza meg, hogy milyen segítséget kér irányitó szervétől, Amennyiben a vállalat úgy látja,

hogy terve esetleg nem reális, helyes, ha a beszámolójelente'sében a terv bírá-

latával is foglalkozik. A *

Rendszeresen kell foglalkozni az idénycikkek forgalmának alakulásával, az esetleges vásárok eredményével, hiányosságaival és mindenkor az adott helyzetnek megfelelően a fontosabb cikkek forgalmának alakulásával.

Miután letárgyaltuk a tervteljesitést, a forgalomalakulást, a tervteljesí—

tést befolyásoló tényezőket és a hiányosságokat, meg kell vizsgálni, hogy a forgalomalakulás, egyes áruclsoportolk forgalmának nagyarányú növeke—

dése, vagy csökkenése milyen hatással volt az áruforgalom összetételére. Pl.:

Élelmiszer és élvezeti cikkek

Textil, ruházati

cikkek Egyéb iparcikkek

Időszak Összesen

eladása az összes eladás %-ában

1953 február . . . ... . 44,5 35,ö 20,0 , 100,0

1953 Január ... 44.143 33,9 21,8 100,0

1952 I. negyedév ... 45,() 35.12 19,8 _ 100,0

Az árueladás összetételét ebben a formában csak a vegyesjellegíí kis——

kereskedelmi vállalatok értékelhetik. Elelmiszerkiskereskedelmi vállalatoknál:

a) alapvető élelmiszercikkek, r/

b) egyéb élelmiszercikkek. "

c) élvezeti cikkek

Ruházati kiskereskedelmi vállalatoknál:

a) szövetáruk,

b) kontekcíó áruk,

c) cipő és egyéb textilruházati cikke/k

arányát célszerű vizsgálni.

Az ilyen csoportosít ás helyes, mert olyan árucsoportokat von össze amen lyek a másik összevont árucsoportba tartozó árucikkek jellegétől élesen el- különülnek Ez a csoportosítás nemcsak az árueladás összetételének vizsgá- latára, hanem pl. az élelmiszer, vagy ruházati szakvállalatoknál a tervteljesí—

tés elemzésénél is helyes és alkalmazható Az értékesítés tárgyalása után a—

beszerzési tewteljesítést kell elemezni A beszerzés alakulását nem lehet külön vizsgálni, mivel az értékesítési terv teljesítését döntően befolyásolja _a beszerzés. Tehát amennyiben egyes árucsoportoknál a beszerzés miatt p.l az értékesítési tervteljesítésben lemaradás van vagy pl. a választékhíányt szintén beszerzési nehézség idézte elő, feltétlenül az értékesítési résznél is kell foglalkozni a beszerzéssel. Ugyanakkor a beszerzési terv teljesítése

nagy mértékben a szállítási szerződéskötésektől és a szerződések teljesítése-,

től függ

Ezért nem lehet a beszerzés értékelését különválasztani a szállítási szer-, ződések tárgyalásától.

' A beszerzési terv teljesítését és a szállítási szerződéskötések alakulását, szintén áruíőcsoportonként kell vizsgálni. Pl.:

1953 1953

1953 1953 I. I. negyedévi II. negyedévi február havi negyedévi be— tervből tervből

Árufő'csoport beszerzés szfegés; tagból

, 1000 Ft—ban _teljesítvee '" ' ' g_% február 28-ig szállítási szerződéssel_{lekötve %}

Élelmiszer és élvezeti

cikkek ... 8 020 66,6 96,5 35,7

Textil, ruházati cikkek . . 2 559 68,2 98,6 39,6

Vegyes iparcikkek ... 1 230 63,7 100,0 40,0

Összesen . . . I 800 66,2 97,4 Jn.!

KISKERESKEDELMI ARUFORGADOM ELEMZÉSE

407

Ezután

árucsoportonlként kell elemezni az ada tokat és csak azokat az

árucsoportokat kell kimutatni, amelyeknél lényeges eltérés van a tervtől

és az előző időszaktól. A túlteljesítés és lemaradás okaira minden esetben konkrétan rá kell mutatni. Ph: a na gykereskedelem nem szállított, vagy az

előző hónapra ütemezett és elmaradt áruszállítást most pótolta, stb. A nem megfelelő ütemben szállitó nagyker

eskedelmi, vagy az ipari, vállalatokat meg

vállalat nem volt hajlandó átvennl az árut, meg kell jelölni az átvétel meg-

tagadásának okát. .

'Az értékesítés és a beszerzés tárgyal ása után a készletek alakulását kell vizsgálni. Elsősorban a vállalat glob ális készleteit kell vizsgálni, hogy eme]—

kedett, vagy csökkent—e az előző hónaphoz képest. Pl.:

Árukészlet 1000 Ft-ban 'fogyasztól áron ] Február 28—i készlet a

január 31-i készlet 1953. január 31-én , 1953. február 28-án %—ában

8 500 l 8 750 , 102,8

Ezután helyes, ha részletesebben foglalkozunk a készletek alakulásával és különösen azon árucsoportok készletét kell vizsgálni, amelyeknél jelentő- sebb változás állt be és amelyek előidézték a készletek növekedését. Pl.:

Árukészlet 1000 Ft—ban

1953. február 28-i Árucsoport

1953. január 31-én, 195138—1'23már kégíiíiÉÉíágtlár ÉÉIÉPÉSÉÉÉÉÚ

Textil ruházati cikkek

! —

összesen ... 6 070 5 220 103,o

Ebből: 42

Férfi felsőruházat ... 1 210 1 270 , 105,o 48 Női felsőruházat ... 980 1 075 109,7 ' 47

Bőr lábbeli ... 750 700 93,3 31

pamutszövet ... 520 620 119,2 % ) 26

készletekben beállott jelentősebb változások okait kdzölni kell.

. A

A,készletekylzsgálatá nál nagy Jelentősége van a__fol'gási sebe sseg számíta-

Fol-gási idö napokban Árucsoport

! 1952 dec. , 1953 jan. [ 1953 febr.

Vegyes iparcikkek összesen ... 36;

32 37

Ebből :

Villamossági és műszaki cikkek . . 47 52 56

Uveg- és pal-cellán áruk ... 30 32 * 35

Könyv ...

az 47 51

Háztartási vegylcikkek ... is 34 10

5- — 24—18

408 BARANYAI: KISKERESKEDELMI' ARUFORGALOM ELEMZÉSE

Ezután foglalkozni kell a készletek összetételé vel abból a szempontból,

hogy az megfelel—e a fogyasztók igényeinek az adott időszakban. .

Amennyiben a vállalatnál jelentős me nnyiségű olyan árurvan, amelyet előreláthatólag nem t ud értékesíteni, közöln i kell egyrészt, hogy' a készletek

milyen cikkekből tevődnek össze, másrészt közölni kell, hogy milyen intéz-

kedéseket tettek a készletek átadására (Aruközvetítő Irodának felajánlás,

irány'ítószervének bejelentette, hogy esetleg nem tudja—e az árut egy másik helyi vállalathoz irányítani stb.).

Fo lalkozni kell még az egyes idényekre való felkészüléssel. 'A pénz— ——

ügyi, halózatiejlesztési és technikai problémáikkal abból a szempontból kell

foglalkozni, hogy milyen hatással voltak az értékesítési, vagy beszerzési

terv teljesítésére és milyen hiányosságok merültek fel ezzel kapcsolatban;

Az említett elemzési módszerek csak általánosak és a kiskereskedelmi

vállalatok sajátos adottságait nem veszi figyelembe. A vállalatok szakmai

SajátOSis—águknak megfel elő—en egészítsék ki e módszereket és minde zek alap-

ján javítsák meg szöveges beszámolójelent é—seiket.

Hogy a kiskereskedelmi szöveges beszámolójelentés betöltse feladatát, fel kell tárni a hiányosságokat, eredményeket, teljességében és a valóságnak

megfelelően kell, hogy megmutassa az áruforgalom; a tervteljesítés ala—

kulását. Legyen iránytűje a vezetésnek az operatív intézkedések, beavatko—

zások elindítója és alátámasztója. A szöveges beszámolójelentés segítse az irányitószervek munkáját, legyen fegyver a hiányosságok elleni harcban és

,

váljék mielőbb a vezetés és ellenőrzes eszközévé.

A Központi Statisztikai Hivatal Ipari főosztályának lapja, az

IPARSTATlSZTIKAI ÉRTESlTÖ

az iparstatisztika gyakorlati és időszerű elméleti kérdé- seivel foglalkozik, kapcsolatot képez az üzemi statisz- tikusok és a Központi Statisztikai Hivatal között, az ipar—

statisztikusok mindennapi munkájának segítőtársa Megjelenik minden hónap végén

Elötizetési ára 'egy- évre 24 Ft, félévre 12 Ft Egyes szám ára: 2 Ft

Megrendelhetö a Posta Központi Hirlapkodánil

(V., József nádoxutér 1.)