NÉPESEDÉS A KAPITALIZMUSBAN ES SZOCIALIZMUSBAN
A statisztika mint tudomány, csak a XVIII. században fejlődött ki.
A népesség számbavételével azonban már a statisztikának mint tudomány- nak kialakulása előtt is foglalkoztak, mert ezt az uralkodó osztály érdekei így kívánták meg. A népesség számbavétele az adóztatást s a hadsereg szervezését nagyban elősegítette. így Kinában, Perzsiában, Görögország—- ban már jóval a keresztény időszámítás előtt adatokat gyűjtöttek a népes- ség számáról nem— és korszerinti megoszlásban, vagyoni helyzetéről, a fegyverforgatásra alkalmas személyekről. A feudális társadalomban a sta—
tisztika leltározó jelleget öltött. A XVII. század Végén és a XVIII. század—
ban jelennek meg először a statisztika és a demográfia mint burzsoá tudo—
mány a politikai aritmetikusok műveiben. Ezek a tudósok azt a főcélt tűz- ték ki maguk elé, hogy a társadalmi élet törvényszerűségeit pontos mennyiségi megfigyelések alapján mutassák ki és ezzel is segítséget adja—
nak a burzsoáziának a feudalizmus elleni harcban. Ennek az iskolának tipikus képviselői: Petty, aki a különböző gazdasági jelenségeket a szám, a mérték és a súly segítségével vizsgálja és adatai alapján helyesen jósolja meg, hogy a kapitalizálódó Anglia hamarosan Franciaország fölébe fog kerülni; Graunt, aki a demográfiai adatok törvényszerű ísmétlőd—ésével a zsoá ideológusai ezeket a törvényszerűségeket már akkor arra használták, hogy az eredeti felhalmozásnak nélkülözést és szenvedést kiváltó korsza—
kát az osztályok harmóniája, és az (értelem uralma korának minősítsék.
A demográfia ——- burzsoá értelmezésben — erre a szerepre különösen alkalmas volt. A népmozgalmi törvényszerűségeket könnyű a társadalom berendezésétől függetlennek és örökérvényűnek feltüntetni, miután a tár—
sadalmi berendezések megváltozása a népmozgalom adataiban nem azon—
nal jelentkezik, csak egy bizonyos idő multán érezteti hatását, és a népe—
sedés (születések, halálozások) adatai kisebb ingadozásoktól eltekintve, egy bizonyos koron és osztályon belül állandóságot mutatnak. Éppen ez az állandóság volt az, ami az első demográfusok érdeklődését felkeltette és amiből merész és politikai vonatkozásaiban téves, reakciós következte—
téseiket leszűrték. Különösen Guetelet és Malthus voltak azok, akik a kapitalizmus statisztikusai és közgazdászai közül behatóan foglalkoztak; a népesedési törvényszerűségekkel. Guetelet, belga matematikus, csillagász és fizikus műveiben azon fáradozott, hogy statisztikailag alátámassza a fatalizmus érvényesülését a társadalmi élet területén és bebizonyítsa a korabeli burzsoá társadalom örökkévalóságát, A maga korának a házas- ságokra, válásokra, halvaszületésekne vonatkozó statisztikai adataiból
%
370 NÉPESEDÉS A Karxrzmzuusazn És szociauzuusnan
-— amelyek jelentéktelen ingadozásokkal állandóan ismétlődő nagyságot mutatnak —— azt a következtetést vonta le, hogy ezek az emberek akara-—
, tától független törvényszerűségek, amelyek minden társadalmi formára egyformán jellemzők, évről—évre vas törvényszerűséggel ismétlődnek meg,
így Ouetelet a bűnözések magas számát, a munkásosztály magas cse-
csemőhalandó'sági arányszámát örökérvényű, a rendszertől független tör- Vénynek minősítette. Ezért gyakorlatilag hiábavalónak tartotta a nyomor, a bűnözés elleni küzdelmet, mert szerinte ,,a fentieket visszatükröző sta- tisztikai adatok állandósága ezeket mintegy természeti törvénnyé avatja".
Guetelet elmélete igy tagadta a gazdasági alépítmény hatását az erkölcsre, a népesség egészségügyi helyzetére.
A polgári tudósok különben az elméleteknek egész sorát gyártották a népesedési törvényszerűségek alakulásáról.
Igy egyes polgári elméletek szerint a népesedési viszonyok döntően befolyásolják a társadalom fejlődését, meghatározzák a társadalmi rend—
szer jellegét. ,,Ha a népesség növekedése volna a társadalmi fejlődés meg—
határozó tényezője, akkor a népesség nagyobb sűrűségének okvetlenül megfelelő magasabb tipusú társadalmi rendszert kellene életre hívnia.
A valóságban azonban nem ezt látjuk" — írja Sztálin elvtárs a ,,Dialekti—
kus és történelmi materializmus" című munkájában —— . . . ,,A lakosság
sűrűsége Belgiumban 19-szer nagyobb, mint az Egyesült Államokban és
26—szor nagyobb, mint a Szovjetúnióban, és mégis az Egyesült Államok a társadalmi fejlődés szempontjából magasabb fokon állanak, mint Belgium, Viszont Belgium egy egész társadalmi időszakkal áll a Szovjetúnió mögött, mert Belgiumban még a kapitalista rendszer uralkodik ugyanakkor, amikor
a Szovjetúnió már végzett a kapitalizmussal és létrehozta a szocialista rendszert."1
A másik ezzel ellentétes, de hasonlóképpen reakciós polgári elmélet szerint a népesség növekedése nem elősegíti, hanem éppen gátolja az omágok társadalmi, gazdasági [fejlődését. Ennek az elméletnek legismer—
tebb képviselője Malthus, anglikán pap volt, aki ,,Tanulmány a népesedés törvényeiről" című könyvében a kapitalista társa.-dalom minden bajának és hibájának gyökerét a természet örök és megváltozhatatlan törvényeiben látta és a dolgozó osztályok nyomoráért minden felelősséget a természetre és a dolgozók túlnépesedésére hárított. Szerinte és követői —— a jelen- kor malthusianistái —— szerint az emberiség növekedése mértani halad- vány (1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, stb.) szerint történik, tehát gyorsabb ütemű, mint ,a létfenntartási eszközök termelésének növekedése, ami számtani haladványt (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, stb.) mutat.
Malthus hívei a járványokat és a háborúkat úgy tüntetik fel, mint a természet törvényszerű ,,gondoskodását" a túlnépesedés és az ebből fakadó nyomor megszüntet—ésére. Ez az elmélet az imperialisták ember—r pusztító gyarmati politikáját és haborus törekvéseit igyekszik szolgálni.
Ezek szerint a háborúk demográfiai törvényszerűségek, amelyek a népes-—
ség egyensúlyának helyreállítását és a nem megfelelő emberanyag kiselej—
tezését célozzák. !
Malthus elméletével igazolták a német, japán, olasz fasiszták hódító politikájukat. Az ,,élettér" hiányára hivatkozva, a ,,túlnépesedett" Német—v ország, Olaszország és Japán számára gyarmat—területeket követelve lelep—
! Sztálin: A leninizmus kérdései, Szikra, Budapest, 1949, 650. old.
* ;
NÉPESEDÉS A KAP'ITALIZMUSBAN És szocmmzmosnan ( — 371
lezték politikájuk embertelen, imperialista jellegét. Ezzel szemben az igaz—
ság az, hogy például Németország több embert tudott volna táplálni, mint amennyi lakosa volt.
A burzsoázia a demográfiát az osztálytársadalom nyomorúságának igazolására használta fel, adatait meghamisította. Az uralkodó osztály érdekeinek megfelelően az osztályellentétek leplezését szolgáló átlagszá-
mitásokat alkalmazott. így az egész népességre adta a születések és halá—
lozásuk általános személytelen mutatószámait akkor, amikor a megbetege—
dések száma és a fiatalabb korosztályok halandósága a dolgozók között jelentékenyen magasabb, mint a vagyonos osztályok között.
Marx a burzsoáziának ezekkel a demográfiai elméleteivel szemben megállapítja, hogy nem a népesedési viszonyok befolyásolják döntően a társadalom fejlődését, hanem ellenkezőleg: a népesedés törvényeit alap— __
vetően a társadalom anyagi berendezése szabja meg. Tehát minden tár—
sadalmi formának és ezen belül minden osztálynak megvannak a maga népesedési törvényei.
Igy a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején a szüle- tések és halálozások száma ugrásszerűen esik. Azt a változást, amely a kapitalizmus térhódítása következtében valamennyi. kapitalista ország—
ban megismétlődik, az alábíbi sematikus ábra szemlélteti:
A születések és halálozások száma ilyen csökkenésének több oka van.
Kétségtelen, hogy a kapitalizmus magával hozta a temészettudományo'k és így az orvostudomány [bizonyos fokú. fejlődését, amely lehetővé tette az emberiséget legjobban pusztító ragályok elleni védekezést. Azonban a kapitalizmusnak csak bizonyos mértékig állt érdekében a tudományok és így az orvostudomány fejlesztése: mig magának a kapitalista osztályok egészségének védelmezéséről és a dolgozóknak mint ipari munkaerőnek épségben való megőrzéséről volt szó. A születések csökkenése részben a halálozás, különösen a csecsemőhalandóság számának esésével kapcso—
latos. A csökkenő csecsemőhalandóság mellett sokkal kevésbbé áll fenn annak a szükségessége, hogy a halálozási kieséseket nagyobb számú szüle- tésekkel pótolják. Azonban alapvetően a születések szá-mának csökkenését a kapitalista életfeltételek bizonytalansága, a nyomor, munkanélküliség, a megélhetés bizonytalansága okozza. Hozzájárul még ehhez az uralkodó osztályok részéröl, hogy számukra a gyermek terhet jelentett, mert hát- ráltatta fényűzési és élvezeti igényeik szabad kielégítését és hogy a kis- s középbirtokos osztályok a születések számának korlátozásával óhajtják vagyonukat a felaprózástól megóvni.
A kapitalizmus kezdeti korszakában ,a kapitalizmusra jellemző álta- lános születéscsökkenés mellett a születések száma a munkásosztály leg—
. jobban kizsákmányolt és elmaradt rétegein belül még viszonylag magas
a
372 Nárnsnnús A KAPITALIZMUSBAN És szoommzmusnax
maradt. Ennek oka, hogy a kapitalizmus kifejlődésekor a tőkés termelési (rendszernek még szüksége volt a munkaerőre és a munkatartalék szaporí—
tására. így széles körben alkalmazták még a női és gyermekmunkát; ami-
nek igénybevétele a tőkés számára relatív értéktöb'bletet, a bérek csök- kentésének új lehetőségét jelentette. Magyarországon például 1885—ben a bányászatban és kohászatban dolgozó gyermekek az összes munkások 12%-át alkották. Minél nyomorúságosabb volt a munkás helyzete, annál inkább kényszerült arra, hogy családja munkaerejét is áruba bocsássa.Mam: szerint: ,,Nemcsak a születések és halálozások száma, hanem a csalá—
dok abszolút nagysága is fordítottan arányos .a munkabér magasságával''.1 A kapitalista ellentmondások kiéleződésév—el —— Marx szavai szerint ——
,,a munkás népesség az általa létrehozott tőkefelhalmozással együtt növekvő terjedelemben termeli azokat a termelőeszközöket, amelyek őt magát is viszonylag fölös számúvá teszik".2
A gépek térhódításával, a munkás tartalékhadsereg növekedésével be—
következik a munkásosztály (kapitalizmushoz képest) viszonylagos túl- népesedése. A kapitalizmus ellentéteimek kiéleződésévzel növekszik a mun—- 'kásosztály ösztönös, majd tudatos mozgalma és az uralkodó osztály a mun—- kásosztály követelésére kénytelen bizonyos szociális intézkedéseket foga—
natosítani, részben pedig a munkásmozgalom semlegesítésére valósít meg korlátolt mértékű jóléti intézkedéseket. így csökken a női és gyermek—
munka alkalmazása, amit azonban alapvetően az idéz elő, hogy a kaptalíz- musnak már viszonylag egyre kevesebb munkaerőre van szüksége. A gyer—
mekmunka csökkenését tükrözik vissza a magyar adatok is:
A 7—14 éves gyermekmunkások létszámának alakulása Magyarországrm
A gyermekmunkások létszáma Csökkentés
Nemzetgazdasági ág %—ban
1900 l 1930
Östermelés ... 294 127 72 634 75
Bányászat ... 2 104 176 92
Ipar ... 59 186 11 940 80
Kereskedelem ... 8 365 2 580 70
Közlekedés ... 1 055 275 74
A gyermek már nem kereseti forrás, hanem anyagi megterhelést jelent a család számára és hosszú időre elvonja a dolgozó asszonyt a kereseti lehetőségtől. A születések száma így a kapitalizmus kifejlődésével eleinte
lassú, majd gyorsuló ütemben csökken. így például Magyarországon az
élveszületések arányszáma 1896—tól 1942—ig több mint a felére esett.A születéslétszám csökkenése London proletár városnegyedeiben
, Születések száma 1000 lélekre
Megnevezes ——_———————_____—__
1906—1910 ! 1932
Bethual—Gteen . . . . . 330 JÖA
Shoreditch ... . . . 32,9 17!)
Bermondsay . . . . . 32,0 1536
Stepney ... 34,9 16,9
! Marx: A tőke, Szikra, Budapest, 1949, 636. old. x
! Marx: I. m., 683. old.
NÉPESEDÉS A KAPITALIZMUSBAN És SZOCIALIZMUSBAN 373
Ugyanakkor a tőkés termelés a munkaerő időelőtti kimerülése-hez és elpusztításához vezet. A tőkéseknek nem fontos, hogy a munkás élete meddig tart, fontos, hogy amíg tart, munkája mennyire intenziv. Az 1870-es években például dr. Lee, Manchester egészségügyi tisztviselője megállapí- totta, hogy ,,ebben a városban a jómódú osztály, átlag0s élettartama 38 év, a munkásosztályé csak 17 év".1 Magyarországon az 1930—as népszámlálás adatai alapján a földnélküli zsellér élettartama 34 év volt, a zsírosparaszté és a földbirtokosoké 44. Hersch statisztikus, aki Párizs kerületeit a lakos—
ság vagyoni helyzete alapján őt csoportba osztotta be, a következő halálo—
zási arányszámokat nyerte:2
Általános halandóság
Párizs kerületei 1090 lélekre
Igen gazdag...§ ... 7,l Jómódú . ... 12,3 Közepes ... 13,5 Szegény ... 13,9 Igen szeg—ény ... a ... 16,4
A munkásosztály halálozási arányszáma — ami az egész népességgel együtt a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenettel, az orvostudo- mányok kifejlődésével, a pusztító járványbetegségek elleníf' szérumok tömeges alkalmazásával csökken —— a kapitalizmus ellentmondásainak fokozott kiéleződésével újra emelkedni kezd.
A kapitalizmus különben mindenütt, így a gyamnatokon is, a szüle- tések és a népszaporodás csökkenéséhez, vagy éppen a gyarmati népek teljes kiír—tásához vezet. így például Peru és Ausztrália őslakosságát a spanyol és angol megszállók majdnem teljesen kiirtották. Az afrikai rabszolgakereskedelem áldozatainak száma 10 millióra rúg. Az angolok indiai uralmának következtében a hindu lakosság halandósága igen magas. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal adatai szerint az 1931-es nép—r' számlálás idején az átlagos [élettartam Indiában a férfiaknál 23,2, a nők—
nél 22,8, mig Angliában a népessége 55 év.
A munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak születési *L'arányszáma a kapitalizmusban azonban még mindig magasabb, mint a kizsákmányoló osztályoké. A burzsoáziának részint érdeke, hogy a vagyon ne szakadjon több részre, részint fényűzési szükségleteinek kielégítését gátolja a gyer-
mek. !
A születési arányszámok London burzsoá és proletár városnegyedében 1932—ben
Proletár városnegyed Burzsoá városnegyed
Bethual Green ... 15,4 Kensington ... 12,9
Sonedítch ... 17,5 Westminster ... 9,3 Bermondsay ... 16,6 Hampstead ... 10,9 Stepney ... 16,8 Chelsea ... 11,9
1 Marx: A tőke, Szikra, Budapest, 1949, I. kötet, 695. old.
! U. o. '
7 Statisztikai Szemle
NÉEESEDÉS A xari'mmzmosasn És azoommzilosaj
A kapitalizmus apologetikusai a magasabb kultúrát a szaporodás cSöxk— - kenésének döntő okaként jelölik meg. A feudalizmusból a kapitalizmus , ídőszakába való átmenetre ez érvényes is. A gyermekbalandóság csökke—
nésével a születések számábanIS csökkenés áll be. A kultúra azonban nem jár szükségszerűen a születések folytonos csökkenésével, csak akkor, ha az egy reményvesztett, hanyatló osztály kultúrája. Lenin ezzel kapcsolat—
ban a következőket mondja: ,,Az öntudatos munkás rendlávül messze áll a születéskorlátozó felfogástól. Nem engedi öntudatát ilyen síránkozással elhomályosítani."
Ezt a megállapítást igazolják a statisztikai adatok is.
Születési arányszámok a Szovjetúnió, Nyugat-Európa és Amerika varosazban
Születési
Városok arányszám Év
1000 lakosra
Moszkva ... 28,5 1938
Leningrád ... 27,4 1938
Kiev ... . . . 27,4 1938
Hatkov ... 27,7 1938
New-York ... 13,5 1936 London ... 13,6 1936 Párizs ... 11,5 1936 Berlin ... 14,l 1936
A szül-etési arányszám, különösen pedig a természetes szaporodás érték-e tekintetében a Szovjetúnió az első helyet foglalja el a világon.
,,Jelenleg nálunk a népesség tiszta szaporulata évenkínt hárommillió lelket tesz ki. Ez azt jelenti, hogy évenkint népességünk egész Finnország lakos—
ságának megfelelő lélekszámmal növekedik."1
*
A népesedésstatisztikára vonatkozó fenti megállapítások érvényes- ségét a magyar népesedésstatísztika adatai is igazolják. A népesedés- statísztika legfontosabb mutatószámai a házasságkötések, a születések, a halálozások (csecsemőhalandóság) száma; a születések és halálozások különbsége adja a termész-etes szaporodástf Ezeknek a mutatóknak alaku-
lása a magyar kapitalizmus kialakulásától napjainkig a következő:
1. Házasságkötés
A házasságkötések számának emelkedése előfeltétele a népmozgalom kedvező alakulásának. Ha Vizsgáljuk a házasságkötések számának alaku—
lását 1876-tól kezdve, 10 éves átlagokban azt tapasztalhatjuk, hogy ez állandóan csökkenő tendenciát mutat. Míg az 1876—1885. években 1000 lélekre évente átlag 9,77 házasságkötés jutott, az 1906—1915. években ez az átlag 8,35—re esett. Az első világháború éveiben a házasságkötések szá-
! Sztálin: A Szovjetúnió agrárpolitikájáról. Gyűjtemény Sztálin elvtárs műveiből, Szikra, Budapest, 1949, 429 old. (,,Beszéd az élenjáró arató—cséplőgépkezelők és kezelőnök értekezletén.
1935 december 1. ")
NÉPESEDÉS A KAPITALIZMUSBA'N És SZOCIALIZMUSBAN 375
mában visszaesés tapasztalható, 1919—ben, a háború befejeztével, a házas—
ságkötések száma ugrásszerűen emelkedett. 1919—ben 1000 lélekre 20,4, 1920—ban 13,1 házasságkötés esett. Ez annak tulajdonítható, hogy a háború alatt kiesett házasságokat közvetlen a háborút-követő években pótolták.
Azonban már 1923—ban a házasságkötések száma 9,6—re, 1924-ben 9,1—re esett vissza, 1930 és 1943 között pedig 9 alatt mozgott. A második világ- háború után nem hirtelen, ugrásszerű emelkedés pótolja a háború alatt elmaradt háZasságokat (ami sokkal kisebb mérvű volt, mint az első világ-—
háború évei alatt), hanem fokozatos, állandóan emelkedő tendencia tapasz—
talható, ami a biztos és anyagilag jól megalapozott jövő tudatából ered.
így a háborút követő években a házasságkötések száma a következőképpen alakult:
1000 lélekre
1945 ... 8,1 1946 ... 10,9 1947 ... 10,8 1948 ... 10,7 1949 ... 11,7
Kétségtelen, hogy a társadalmi átalakulásunknak a demográfiára gyakorolt hatása máris jáentkezik a — házasságkötések számában. Míg a kapitalizmus fokozatos kifejlődésével a házasságkötések száma esett, a szocialista rendszer építésével, az életfeltételek megjavulásával emel—
kedik.
2. Élveszületés
A születések száma a magyar kapitalizmus kifejlődésének éveitől kezdve állandó csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a kapitalizálódás.
A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején a születések száma ugrásszerűen leesett. Ezt tükrözik vissza nálunk is a statisztikai adatok.
Élveszületések számának alakulása Magyarországon, 1876—1946 (10 éves átlagokban)
Élveszületés , ÉV szám szerint 1000 meine
1876—1885 613 956,1 43,90
1886—1895 . . . 647 454,3 4252
1896—1905 . . . 639 8893 38,13
1906—1915 . . . 564 518,4 34,43
191 6—1925 206 168,8 25,58
1926—1935 ... 209 809,5 26.23
Az élveszületések arányszáma az első világháború éveiben a háborús kiesés következtében 17—re és az alá esett vissza. Az első; és második Világ- háború közötti időben állandóan csökkenő tendenciát mutatott, az 1922-es 30,8-ról leesett 1941—ben 19—re. A háborúutáni években nem hirtelen és
ugrásszerű az emelkedés, mint az első világháborút követően, hanem foko—
zatos, és 1948-ban már meghaladja az 1938. évi arányszámot:
7*
376 NÉPESEDÉS A xarxwantzuussas És szooIALIzuwman —-
1000 lélekre
Ét, 1939 ... 19,6 1940... ... ,2o,o' 1941 ... . ... 19,o 1942 ... ma 1943 ... 18,4 1945 ... 18,4 1946 ... 18,4 1947 ... 20,6
§ 1948 ... 21,0
!; a.
A születések számában bekövetkezett mennyiségi emelkedés —- habár 1—2 év adataiból a tendencia véglegesen ki nem olvasható —— a társada- lomban végbement núnőségi átalakulás következménye.
3. Halálozás
A halálozási arányszám alakulása a kapitalizmus kifejlődésével bizo- nyos mértékig eső tendenciát mutat. Azonban, mint a magyar adatok is mutatják, ennek a csökkenésnek korlátai vannak és egy bizonyos időn túl
a halálozási arányszám stagnál. Igy míg Ell-%n az 1000 lélekre eső halá—
lozások száma 24,8, 1925uben 17,1, 1943—ban 14,5-re esett le. Azonban a későbbi években tapasztalható, hogy az arányszám legfeljebb 13,5—ig—
süllyed. Ennél a csökkenésnél is figyelembe kell venni, hogy a halálozási arányszám nem oszlik meg egyenlően valamennyi társadalmi osztály között. Legkevésbbé a munkásosztály halálozási arányszáma csökken.
A fiatal évjáratokban a munkások halálozási arányszáma Sokkal magasabb és így átlagos élettartamuk sokkal alacsonyabb, mint a kizsákmányoló osztályoké.
A második. világháborút követően a halálozási arányszámok olyan alacsony átlagokat mutat-nak, amilyen Magyarországon még nem volt tapasztalható.
Halálozások alakulása
Év 1000 lakosra
1946 ... 15,0 1947 ... 12,9
1948 ... 11,6
4. Csecsemőhalandóság
A csecs—emőhalandóság arányszáma a születés pillanatától 1 éves korig történő elhalálozásokat viszonyítja az összes születése—k számához.
A társadalom fejlettsége a csecsemőhalandóság alakulásában is vissza—
tükröződik. Azokban az országokban, ahol a feudális jellegű nagybirtok- rendszer az uralkodó, a csecsemőhalandóság lényeges javulást nem mutat.
Az iparosodás kezdetén, amikor már a munkásosztály számban §s jelentő—
ségben emelkedik, a csecsemőhalandóság csökken Ennek magyarázata, .
NÉPESEDÉS A KAITIALIZMUSBAN És SZOCIALIZMUSBAN 377
hogy a kapitalizmus a feudalizmussal szemben bizonyos hatá—rokíg az orvostudomány kiiiejlődését elősegíti és hogy a munkásosztály már elég erős arra, hogy az uralkodó osztályra nyomást gyakorolva kihamoljon
magának bizonyos szociális intézkedéseket.
A kapitalizmusban azonban a csecsemőhalandóság csökkenése hatá- rok között mozog, egy bizonyos fokon megtorpan a társadalmi rendszer korlátain. A csecsemőhala—ndóság csak a szocialista társadalomban csökken- het korlátlanul, ahol a szociális és egészségügyi intézmények, az orvostudo—
mány korlátlan fejlődése s az életszínvonal magas foka ennek lehetőségét teljes mértékben biztosítja.
Magyarország csecsemőhalandóságának alakulása 1900 és 1940 között
Év 100 élveszületettre esik
19001 ... 32,5 191015 ... 29,5 1920 ... 19,3 1930 ... -... 15,2 1931 ... 16,2 1932 ... IBA 1933 ... 13,6
1934 ... 14,8
1935 ... 15,2 1936 ... 13,9 1937 ... 13,4 1938 ...' 13,1 1939 ... 12,1 1940 ... 13,0
1 Az 1900. és 1910. évi adatok Magyarországnak a trianoni békeszerződés megkötése elötti
területére vonatkoznak. **
Az arányszámokból kitűnik, hogy a csecsemőhalandóság 1900-tól kezdve 1930—ig állandóan csökken. Azonban 1930 és 1940 között már bizo—
nyos megtorpanás tapasztalható. ,
Csecsemőhalandóságunk a háború befejezésének évéíbien elég magas.
1946—tól kezdve állandó, egyenletes csökkenés tapasztalható. Az, 1949. évi csecsemőhalandósági arányszám Magyarország eddigi legalacsonyabb, tehát legjobb értéke.
5. Természetes szaporodás
A születések és halálozások különbsége a természetes szaporodás. Ha a születések száma felülmúlja a halálozást, pozitiv szaporodásról, ellenkező esetben negatív szaporodásról vagy fogyásról beszélünk.
A természetes szaporodás arányszáma hazánkban 1947 óta kedvezőb- ben alatkult, mint másfél évtized. óta bármikor.
*
Niépmozgalmi adataink alakulásából kitűnik, hogy a felmabadulás után végbement társadalmi változás ezen a területen is érezteti hatását.
378 NÉPESEDÉS a KAPITALIZMUSBAN És szocumzmnsnax
A szocialista, s a szocializmust épitő népi demokratikus államokban, , a népesedésstatisztika a népesedési törvények marxista Vértehnezésén ala-
* pul. A demográfia meghamisítása nem érdeke a dolgozók államának, amely ' tudatosan felhasználja a demográfiai mutatókat a szociális, kulturális intéz- kedések eredményeinek mérésére. A demográfia adatai nagy jelentő—
ségűek a népgazdaság tervszerűsí—tésénél is; lehetetlen felállítani a munka- erőmérleg—et a dolgozók és a munkástartalékok kormegoszlásának adatai híján, nem lehet elkészíteni az iskolahálózat, a kulturális, közegészségügyi intézmények, a társadalombiztositás, a kereskedelmű hálózat fejlesztésének tervét a népesség számának és összetételének Vizsgálata és ismerete nélkül.
MM * MAGYAR-SZOWET
KOZGAZDASÁGI
SZEMLE űj, kettős száma
A TARTALOMBÓL:
A. I. Mikojan: A szocializmus tábora és a kapitalizmus tábora
I. Dugylnszkij: A Szovjetúnió és a népi demokratikus országok gazdasági együttműködése
Szántó Rezső: A takarékpénztárak szerepe a szocialista gazdaságban V. Mászlenyikov: A kínai nép történelmi győzelme
J. ankov: Gyarmati felszabadító harc a második világháború után N. N. Báránszkij: A Szovjetúnió gazdasági földrajza
A. I. Szumcov: A szocialista számvitel néhány kérdéséről
G. Prugyenszkij: Átfogóan használjuk ki a munkatermelékenység fokozá- sának tartalékait
A. Merkulov: A munkatermelékenység tartalékainak részletes elemzése Szelke Arpád: Halászat és halipar a Szovjetúnióban
A népi demokratikus országok 1949. évi terveredményei Maradéktalanul aknázzuk ki az állóalapok tartalékait
I. Báránov: A gazdasági szerződések az állami terv teljesítésének eszközei A. Alexéjev és M. Poljákov: A Szovjetúnió pénzügyi rendszerének meg—
erősödése és a tőkés országok valutakáosza .
A. Petrusov: Agrárválság érlelődése a kapitalista országokban
K. Lavticsenko: A mezőgazdaság hanyatlása a marshallizált nyugateurópai országokban
G. Poljáková: A rizspiac helyzete
Hogyan számolják el a munkaegységeket a kolhozokban?
Hogyan számolnak el a kolhozok a gép- és traktorállomások dolgozóival?
Kapható és megrendelhető a kiadóhivaztalban:
Budapest, (Kossuth Lajos—tér 13—15.
Telefon: 127—917 és 114—615
