Iskolarendszerünk 1937/38-bán és l946/47-ben.
Le régime scolaire de Hongrie en 1937/38 et 1946/47.
Résumé, Le systeme scolaire a dal etre
remanie en Hongrie aprcs la gue'rre, selon les czigmces des temps noureaur. La mesure la plus importante prise a cet égard etait (a creation des ,,ecoles dlenseignement général".C'e fut aua' termes du de'cret No. 6650/1945.
M. E. ou'on amit transformé et reuni en cool-es dlenseignement gene—ral les huit classes des ecoles primaircs et les ouatre classes
* infe'rieures des gymnasex respectivement les auatre classes des e'coles pri/maires supérieu—
ree. Les ecoles d'enseignement général a hutt classes constituent une nouvelle et commune source civilisatrice pour les enfants de 6 a I.; an.? et ont la destination () fourniva l'enf semble de la jeunesse du pays une scolarite éauivalant aua' ouatre classes inférieures dee eccles secondaires. La creation des écolcs d'enseignement général affecte donc tant les établissements de' degré inféríeur gue ceua' de degre' moyen. Einstitution dyéeoles pour tnaoailleurs est également une innooation de haute portée. Ces écoles de but et de desti- nation speciaua offrent la possibilite de continuer les études secondaires ou de degré moyen aua: travailleurs adultes cui, sans one
cela soit de leur _faute, n*enssent pas- zm
acou—e'rir dans leur _ieunessc cette scolarite'.L'Uni'versite des Scienws agraires a été créee, en dehors de fournir une culture plus intense des Sciences agronmniaues, pour centraliser les faculteg d'aoriculture et de eétérinaire, ensuite la section d'ingénicurs des foréts de l'Un/ioersite' ,.Palatin-Joseph"
des Sciences technigues et e'conomizzues. Le cadre des "autres écoles superieures" west
!on élargir avec le Conservatoire national de
mueioue, llúcolc superieure d'art armnatiauc et Z'École superieure des arts industriels, érigés en et,-oles d'enseignement supérieur, tandis gue PÉcole supérieure de commerce en est une creation recente.L'accroissement de ha clientele universi—
taire, passant de 13 mille avant la guerre a 25 mille, margue un progres notable dans l'enseignement super—leur. Les Unioersite's bu—
dapestoises compte—nt toute une joule d'étu—
diants. En effet, l'Unioersite' des Sciemes, [Université des Sciences technicues et e'co—
uoinigues et PUnioersite' des Sciences agrot- res de la oapítale ont eneemble unekpart de 810/0 dans le nombre total des étudiants.
tandis (juc les Unioersitós de la proninoc en doivent se eontenter d'une proportion de 19%.
*
A második világháború után a kö—znevelés
és közoktatás történetének is új korszaka
kezdődött. Ez 'az új korszak a maga de- mokratikus társadalmi átalakulásával, a há;
ború előtti időktől lényegesen eltérő politia
kai, szociális és világnézeti szemléletével
szükségképen új feladatokat rótt a tanügyi
igazgatásra. Közoktatási rendszerünket azt
időszerű követelményeknek megfelelően új alapokra kellett fektetni.Régebbi iskolafajták megszüntek, új iskola—
fojták keletkeztek, illetőleg régi iskolatípu;
sok átalakultak új iskolatípusokká közokta—
lízSügyünk átszervezése során. Az átalakulás és az 'iskolarendseerben végbement változás
szemléltetése wegen ()eseeállitottuk az 1937——
1938-es- fan-éc közoktatási statieztikai ada- tait (1. tábla), melyek a trianoni Magyaror- szág utolsó bekeévének iskolarendszerét mu-
tatjak be, míg a 2. tábla annak az iskola—etla-
tisetlkai adatgyüjtésnek az eredményeit fog- lalja egybe, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal —- a háború után első ízben —— az IMG/47. tanév folyamán hajtott végre. Mind- két táblázat az iskolák számát, az isko- lákban müködő tanerőket és az iskolák tanu—
loi t részletezi iskolafajtúk szerint, egybevetve a tanulók létszámát az iskolák, illetőleg a tanerők létszámával és így az átszervezés- ről jó tájékoztató képet ad.
Az átalakulás a kisdedó'üó intézményét nem érintette. A gyermekek továbbra is 6 éves korig óvódában helyezhetők el. Az intézetek ,
száma 1946/47—ben még nem érte el az 1937——
1038—as létszámot, mert még igen sok épület újjáépítése nem fejeződött be, a kisded- óvókba járó gyermekek száma is jóval ala—
csonyabb még a 10 év előtti létszámnál.
A közoktatást rendszer átszervezése terén
a legfontosabb lépés az átalános iskola meg—
teremtése volt. A 6650/1945. M. E. sz. ren-
delet új alapokra helyezte az egész magyar közoktatást és az általános iskolát állította a demokratikus nevelés középpontjába. A ren"
(lelet értelmében az elemi mindennapi isko- lák I—VIII. és a gimnáziumok, illetőleg a polgári iskolák I—IV. osztálya helyett álta—
lános iskola elnevezóeeel új inkolát kell szor- vez'nli. Ez a 8 osztályos általános iskola a (l—M éves gyermekek müvelődésének új és közös forrása lesz. lngyenessé teszi és köte- lezően előírja minden gyermek számára az eddigi középiskolák művelődési anyagának el—
sajátítását és módot nyujt arra, hogy min—
den tehetség érvényesülhessen. A rendelet éra
9— 10. szám 353 ' — 1947
1. Az iskolák főbb adatai az 1937/38. tanévben.
Principales données sur les écoles dans l'année scolaire 1937/38.
"ki ' .,
Iskolák Tancro ) fanulók Egy iskolára Egy tanerore Écoles Personnel Éléves Pat école , pdf
Az iskolafai megnevezése . enseignanll) * pedagogue
Genres d'écoles
iulott iamiló
száma -— nombres , , .
pmporhon des eleves
Népoktatás —Enseigi'iement pm'maire.
Kisdcdóvó intézetek —— Écoles kmalemelles ... 1.309 1.767 124523 951 7015 Elemi mindennapi iskolák — Eco/es primaires guo:
tidiennes ... 6.899 20.149 963.087 139'6 47'8 Általános továbbképző-(isme'tlő—)iskolák M Eco/es
prim. comple'menlaires générales ' ... 4.437 6.478 167223 37? 22'8
Gazdasági továbbképző-(ismétlő-)iskolák —- Écoles
prim. comple'menlaires agricoles . . . ... 1.303 4107 132098 1014 32'2 Önálló (szaklaníiós) gazd. népiskolák — Écoles prim.
agi'icoles indépendantes (avec instituteurs spéciaux) 55 216 19.119 347'6 88'5
Közép és középfokú oktatás — Enseignement secondaz're et de degré moyen.
Polgári iskolák — Écoles prímaires supe'iieures . . . . 397 4124 93.561 2357 227
Gimnáziumok —— Gymnases ... 33 662 14.900 451'5 22'5
Reálgimnáziumok — (]ymnases rea/s . 75 1.434 31.765 4421 221
Reáliskolák —— Eco/es re'ales ... 18 382 6.918 384'3 18'1
Leányko'zépiskolák —-— Écoles secondaires de [eunes
[illes ... 47 1.010 16.410 3492 163 Felső mezőgazdasági iskolák — Eco/es moyennes
agrícoles ... 4 48 806 201'5 16'8 Felső kereskedelmi iskolák — Écoles moyennes de
commerce ... 49 797 12.164 248? 153
vón'o'ke'pző intézetek — Écoles norma/cs ma/emelles 4 58 450 1125 7'5
Tanitó(nő) képző intézetek —— Écoles normales piimaires 55 857 8.336 1516 97 Szakoktatás -— Enseignement teehnigue.
Gazd. faníió(nő) képző iniézet -— École norma/e
agricole ... 1 9 65 65'0 7'2
Középfokú gazdasági iskola w École agricole de
degré moyen ... 1 17 149 1490 8'8
' Női gazdasági iskolák -— Eco/es agricoles pour lemmes 5 46 ' 296 59? 64
Mezőgazdasági Szakisk. (földmíves isk.)—— Eco/es pro/.
agn'coles (de laboureurs) ... 10 68 507 50'7 7 *5
Téli gazdasági iskolák — Eco/es agricoles d'hiver .. 15 93 l,122 74'8 12"!
Szőlészeli és borászati tanfolyamok — Cours de
vih'cullure el d'oeno/ogle ... 7 34 176 25'1 5'2
Kmószeti szakiskolák —— Eco/es hotlicoles . . . . . . 7 58 368 52'6 6'3
Erdészeti szakiskolák —— Eco/es forestiéres . . 2 10 85 42'5 837
) Nléhe'szcri szakiskola —— École d'apicullure... ... 1 3 17 170 5'7
Mezőgazdasági tejipari szakiskola —— École d'industrie
laitiére agricole ... ; ... 1 4 64 64'() 160
Bányászati szakiskolák H— ILcoles (l'application miniére 3 24 129 43'0 5'4
iparművészeti iskola __ École des arts de'coralifs . . .. 1 35 247 2470 7"!
Felső ipar-iskolák w— École: moyennes d'induslrie. . . . 3 78 859 286-0 111)
Női ipariskolák — Écoles d'industn'e pour jeunes íilles 22 256 1.605 73'0 6'3
Iparraiziskola — École de dessín industriel ... 1 44 492 4920 11'2
Fa: e's fémipari szakiskolák —— Lcole niétallurgigue et
d,industiie du bois ... 6 70 878 1463 125
Egyéb ipari szakiskolák —— Áutres écoles spéciales
d'industrie ... 8 % 1 .160 1451) 12'()
Kereskedelmi szakianfolyamok —— Cours de commerce 49 360 2.272 464 63
Iparoslanonc iskolák — Eco/es d'apprentissage
industriel ... 376 2.237 56.643 1506 25'3
Kereskedőtanonc iskolák —— Eco/es d'apprentissage
commercial ... 28 154 2.893 1037 18'8
Egyél) szakiskolák —— Áuhes écoles professionnelles. . 33 _ 435 2.386 ' 723 55 Felső oktatás —— Enseignement supéríeur.
Tudományegyelem, Budapest —- Université des
Sciences, Budapest . . . . ... . , . . . 1 817 4016 40160 49
Tudományegyetem, Debrecen Université des
Sciences. Debrecen ...- ... 1 214 971 9711) 415 Tudományegyetem, Pécs ." Université des Scrences,
Pécs ... 1 189 1280 12800 68 Tudományegyetem, Szeged -— Université des Sciences,
Szeged ... 1 194 1.151 1.510 60
József Nádor Műsz. és Gazi-tud. E y. Büdapest — Université ,,PalatinxJoseph" des ciences techni:
gues et économignes ... 1 446 2.328 2.328'0 5'2
1) A más intézetben is taníió tanerők annyiszor szerepelnek, ahány iskolában lanítanak. —— Le personnel enseígnanl gui
" !
Iskolák 523321;:, Tanulók Egv iskolára Egyg'r'ű"
Az iskolafai megnevezése Écoles enseignanll) Éleves Dar ecole pédagoguc Games d'écoles
, jutott tanuló
J; szama —— nombres . , *
proporhon des eleve:
Róm. kal. hittudományi főiskolák —— Ecoles supe'lieures
de théologie catb. rom. ... . ... 22 163 8?6 353 5'4 Református hittudományi főiskolák —— Écoles supén'eu.
res de théologie calvinistes ... 3 24 166 55'3 6'9 _ Izraelita hittudományi főiskola —— École supérieure de
lbéologíe iszaélíle ... . ... l 8 5! 510 64
Jogakadémia, Eger —— École Supérieure de droil, Eger ! 17 203 2030 119
Jo akadémia, Kecskemét —- cole Supérieure de droil,
ecskemél ... l 18 326 3260 18!
Jo akadémia, Miskolc —— École supe'tieure de droil,
itkolc ... l M 312 3170 223
Gazdasági akadémia, Debrecen —— Acade'mie agrono:
miaue, Debrecen .. ... l 20 132 13.70 66
Gazdasági akadémia, Keszthely —— Académie agrono-
migue, Keszthely ... 1 14 163 1630 ll*6 Gazdasági akadémia, Magyaróvár — Acade'mie agro:
nomigue, Magyaróvay ... l 18 163 163'() 91 Áll. polg. isk. tanárképző főiskola, Szegcd —— École
norma/e supén'eure d'ÉIal pour l'enseignemenl pri-
maire supe'rieur, Szeged. . . .. ... l 29 435 435'0 15'0 An olkisasszonyok polg. isk. tanárképző főiskola, Bpest
c. norm. sup. des soeurs anglaises pour
I'enscignement primaire supérieur, Budapest ! 30 146 1460 49
Testnevelési tanárképző főiskola, Budapest —— Éc. norm.
sup. pour l'éducalion physígue, Budapes! ... 1 39 170 170'0 4'4
Gyógypedagógiai tanárképző főiskola, Budapest — Éc.
norm. sup. pour I'enseignement médico-pe'dagOgi:
gue, Budapes! ... l 12 17 170 1'4
Képzőművészeti főiskola, Budapest — École Supérieure
des beauz-arls, Budapes! . . . ... 1 29 322 3221) 110 ') A más intézalbcn is tanító tanerők annyiszor szerepelnek, ahány iskolában tanitanak. -,. Le personnel enseignanl gui professe dans d'autres écoles aussi t'lue la sierme y figure aulanl de fois.
tolmébon 1945-től kezdve a gimnázium alsó osztályai és a polgári iskolak fokozatosan megszűnnek és helyüket az általános iskola felső tagozatának osztályai foglalják el. Az
1046/47. tanévben a volt elemi iskoláknak
I._VI., továbbá a gimnazimnoknak és polgári iskoláknak I. és II. osztályai alakultak át általános iskolai osztályokká, míg a III. osz- tály átalakulása a következő tanévben kerül sorra. Működött ezeken kívül mintegy 3000 népiskola, vagyis olyan régebbi elemi iskola, amelyekben az általános iskolákra való át—
alakuláshoz szükséges tárgyi vagy személyi feltételek még nem voltak megteremthetők.
Az 1937/38—as tanév 6.899 olomi iskolájá'al szemben 1946/47-ben 3.006 népiskola és 4.086
általános iskola, együtt tehát 7.182 iskola működött, vagyis 283—mal több, mint 10 év előtt, de ez a többlet a gimnáziumok és pol- gári iskolák alsó osztályaiból alakult általá—
nos iskolai egységek hozzaszainítzisabol adódik.
Az általános iskolák i-endszemsi tásával kapcsolatban telje-sen megszüntek; a. régi iskolarendszer népiskolai továbblcúpzői: az
általános és gazdasági továbbképző (is-
métlő) népiskolák, melyek az elemi iskolát végzettek utánképzését voltak hivatva el—
lát-ni. Az önálló szaktanítós gazdasági nép—
iskolák pedig az alsófokú mezőgazdasági szakoktatás keretében gazda— és gazdaasz- szonyképző iskolákká alakultak át.
A polgári iskolák 2 év mulva teljesen megszűnnek, mert ezalatt a jelenleg még fennálló III. és IV. osztályok ls átalakul- nak általános iskolai (*)sztz'ilyokká.
A középiskolai oktatás az elsö alaptör—
vény (az 1883. évi XXX. tc.) óta rendkí—
vül sok változáson ment keresztül. Az 1924. évi XI. te. úgy szabályozta a közép- iskolák rendszerét, hogy a gimnáziumok és reáliskolak mellett felállította a reálgim—
náziumokat. A leánygimnáziumok rendsze—
rét viszont az 1926, évi XXIV. tc. szabá- lyozta, amely a leány;:imnáziumok mel- lett a leányliceumokat létesítette. Az 1934.
évi XI. te. megint a tanítás egységesíté—
sét célozza s csupán egyféle típust ismer:
a gimnáziumot. Az 1937/38. tanévben 'a
középiskolák létszáma (gimnáziumok, reál—
gimnáziumok, lreáliskoílák 'és ileányközépis—
kolák együtt) 173 volt, a jelenlegi 175—tel szemben.
9— 10. szám 355 ' 1947
_ 2. Az iskolák főbb adatai az 1946/47. tanévben. 1)
Principales données sur les _écoles dans l'anne'e scolaire 1946/47. 1)
— — ———
.. ,a .,
Iskolák Tanml') Tanulók Egy iskolára Egy mm"
Ecoles Personnell Éléves Par école , Dar
Az iskolatai megnevezése ensergnant ) pedagogue
Genres fe'coles —. ._....
, jutott tanuló
szama —-— nombres . . .
proportion des eleves
Népoktatás wEnseignement primaz're.
Kisdedóvó intézetek —— École! maIErnelles. ... 1.173 2.544 77.031 657 30'3 Népiskolák —- Eco/es primaires ... . 3.096 4.274 279938 90'4 65'5 Általános iskolák —— co/es d'enseignement général .. 4.086 28.048 "(10.308 173'8 25'3
Közép én középfokú oktatás —— Enseignement secondaíre el de degré moyen.
Polgári iskolák —- Écoles primaires supe'rieures . . .. 364 4.384 5i.984 ,142'7 Il'9
Gimnáziumok —— Gymnases ... 175 3.515 51.217 2927 146
Mezőgazdasági e': kertészeti középiskolák — Écoles se-
condaires agricoles el fhorticullure ... 37 529 2.729 738 5'2
Ipari középiskolák —— Ecoles secondaires industrielles 26 554 3.934 151 "3 ("1
Kereskedelmi középiskolák —— Écoles secondarres .
commerciales ... . ... 75 1.306 17.373 1316 131?
Óvónőképző intézetek —- Eco/es normales matemelles 4 64 501 125'3 7'8
Tanitó(nő) képző intézetek — Écoles normaies nrimaires 58 903 11.867 , 2046 131 Dolgozók közép és középfokú iskolái — Eco/es secon:
' daires et de degré moyen pour travail/eurs ... 254 2.170 9.545 376 4'4
Szakoktatás — Enseignement technigue.
Parasztiőiskola -— Université paysanne ... t 8 24 24'0 3'0
Gazda- és gazdaasszonyke'pző iskolák —— Eco/ex (l'appli:
cat-ion pour lermiers et fermiéres ... 105 564 t.894 18'0 3'4
Kertészeti szakiskolák -— Eco/es (l'application lrorticoles 4 53 127 31 "7 24 Szőlészeti és borászati szakiskolák —- Écoles spéciales
de vilrculture et d'oenologie ... 6 19 69 11'5 3'6
Alerde'sz iskolák —— Eco/es infe'neures forestiéres. . . . 2 10 97 48'5 9'7
Mezőgazdasági tejipari szakiskola -— École d'indushie
lartiére agricole. . . . ... l 8 37 370 4'6
Háztartási szakiskola —— École spéciale ménagére . . . . I 5 8 . 8'0 l'ó
! Bányászati szakiskola —— École (l'application miniere. . 1 10 55 55'0 5'5 Iparművészeti iskola -— chole des arts décmatils t 42 140 1400 3'3
Iparraiziskola École de dessin industriel . . . . t 42 367 367'0 8'7
Felső ipariskolák —- École: moyennes d'industrre. .. . 10 233 1.873 1873 8'3
Fa: és fémipari szakiskolák "— Écoles nre'lallurgigues
et dlindustrie du bois ... 2 35 257 128'5 7'3
Női ipariskolik —— Écoles d'industrie pour ieunes [11163 9 116 576 640 50
Egyéb ipari szakiskolák —— Áurres écoles spécialcs
d'inclusllre ... 10 175 674 67'4 3'8 Kereskedelmi szakisk. —- Écoles d'application commerc. 40 321 2.090 522 6'5 I arostmonc isk. —— École: d'apprenliasage lmiuslriel 288 2.055 34.086 118'4 166
ereskedőtanonc iskolák ——_ÉÉco/es d'apprentissage
commercial ... 21 125 972 463 78
* Egyeb szakiskolák —— Autres e'coles prolessionnelles 23 261 1.545 67? 59 Felsőoktatás — Enseignement supéríeur.
Tudományegyetem, Budapest — Université des
Sciences, Budapest ... , ... 1 866 7.724 7.724'() 89 Tudományegyetem, Debrecen —— Universtte' des
Sciences, Debrecen ... 1 195 1.467 1.467'0 725 Tudományegyetem, Pécs —— Unrversite des Sctences,
pécs ... . ... 1 151 1.040 1.040'0 6'9
Tudományegyetem, Szeged —— Université des Sciences,
Szeged ... 1 206 1.507 1.507'0 71?
József Nádor Műsz. én Gazi-tud. Egy. Budapest —
Université ,,Palalin-Joseph" des Sciences lechni. _
gues et e'conomigues ... I 501 7—436 7.436'0 148 M. Agrártudományi Egyetem, Budapest —— Université
des Sciences agraires ... 1 257 1.987 1.987'0 7'7
Róm. kat. hittud. főiskolák — Eco/es supe'ríeures de
théologie calh. rom, ... 22 193 589 268 3"!
Református hittud. főiskolák —-— Eco/es .mpe'rieures de
théologie calvinistes ... 3 19 134 447 7'1 izraelita hittud. főiúola —— École sur). de lhe'ologie
israe'lite ... . ... . ... t 7 25 25'0 3'6
Jogakadémia, Eger École supérieure de droit, Eger 1 24 275 275'0 115 Jogakadémia, Kecskemét —— École supe'rieuretde droit,
Keclkemét ... i 18 127 1270 7"!
Jogakadémia, Miskolc — École supe'rieure de droit,
Miskolc ... 1
20 330 3300 16'5 1) Ideiglenes adatok —— Chil/res préliminarre3.—— 2)A más intizetbm is tanito tanerők annyiszor'szerepelnek, ahány inkola':
" 1 ..
Iskolák Tanerok) Tanulók Egy iskolára Egy lanemre Foo/es Peroonneí Élé'ves Par école ldPar
'Az islrolafai megnevezése ' ensergnant) pe agogue
GCHI'ES d'őcoles
iulolt tanuló
száma —- nombres , :
proporhon des eleves
Áll, polg, isk. tanárképző főiskola, Szeged — Émile norma/e Supérieure a Élal pour l'cnsergnemcnl mi:
maile supéríeur, Szeged ... l 28 173 1730 62
An olkisasszonvok pok; isk. tanárképző főisLola, Bpest :.c norm. sup. de: soeurs Lang/arises, pour
l'enseignemcul primalre supérieur, Budapest 1 23 133 133'0 5'8
Testnevelési tanárképző főiskola, Budapes! ._. ILC norm
sug). pour I'éduc rfion physírjue. Budapest. 1 41 211 211'0 5'1
Gyógypedagógiai tanárképző főiskola Budapest—-— (:.
norm sun. pour! mis-erga. médiroxpedagogígue B; M l l? 40 40'0 2'4
Képzőim'ívészrli főissola Budapest cole Supérieure '
dns [manual/s Budának! ... l 48 321 32l'0 (Y?
7mcml'ívészeli főiskola, Budapest " Conservatoire
! national de musíguc,13uda,)es*r ... l 66 747 747'0 ll'3
Szinmi'ívészcli főiskola, Budapest —— Éva/e supéncure
d ar! dnnmlirpje, Budapes! . . . ... . l 36 139 1390 39
Iparművészeti főiskola Budapcsl olc Supérieure
des arts inducrriu'x, Budapest , l 23 117 1170 5!
Kereskedelmi főiskola Budaplsl ——
de c immercr , lildapcsl ... l 19 234 2340 123
) A más inlézclbcn is tanító lancrőlc annyiszor sztrrpelnck, ahány iskolában tanítanak. m Le personnel enseígnant gui pro/esse dans daulres écoles aussi (rue la menne y figure antant de fois
A középfokú smiroktatás kerotélw, tar—
tozó felső inezr'igazdaságí és felső kereske—
delmi iskolákat az 1938. évi XIII. tc. áf- szervezte és mezőgazdasági, ipari és keres- kedelmi Icösöpíslrolákat rendszeresített.
Hogy milyen nagy szükség volt ezekre a gyakorlati célú közép—iskolákra, mutatja az, hogy számuk $$$—"ól— 138—'a szökött fel, Népszerrüsítésükhöz hozzájárult még a gimnázium és a szakközépiskolák egyen—
mngúsítása.
A népínkolák nevelőinek lulkoznak az
képzésével fog—
óvó n őiképzői n tézet ek, ' al a—
mint a tanító— és tnnitónőképző intézetek.
A, négy évfolyamú o'vónőképzőintűzet/eli;
szervezete nem változott. Az 1938. évi XIII. tc. a tanító— és ianítónőképzőintézo—
tol—et -— líceum, néven _ mint 5 évfolyamú iskolafajt újj:'1.szervezte. Jelenleg az I—III.
osztály licoumként, a IV. osztály líceum- ként és tanítóképzőként, az V. osztály ta—
nítóképzőként működik. A, jövő nevelőinek képzése köznevelésünk demokratizálásának egyik igen fontos problémája. Az általános iskola színvonalának emelése és" a szak- szerű tanítás megvalósítása azt kívánja, hogy az új nevelők egységes nevelőképző intézetekben nyerjenek kiképzést. A közel—
jövőben tervbe is van véve ilyen nevelö- képző főiskolák felállítása
A magyar kminzmy 11130/1945. M. 13.
sz. rendeletével különleges célú és taní- .:isromlű iskolának, a dolgozók iskoláinak
létesítését rendelte el. Ezek az iskolák kö- zépfokú vagy középiskolai tanulmányaik folytatására nyújtanak lehetőséget azok—
nak a felnőtt dolgozóknak, akik önhibáju—
kon kívül nem szerezhettek ilyen iskolai végzettséget. A dolgozók iskolái tehát utó—
lagos tanulási alkalmat nyújtanak azok—
nak a felnőtt kenyérkeresőknek, akik fia,—
lnlnbb korukban nem juthattak olyan is kolázottsághoz, amelyhez pedig az általá—
hun megkívánt szellemi képességgel rendel—
keztek.
xAz 1946/47. tanévben 254 középiskolában
(polgári iskolában) nyílott meg a dolgozók _ iskolája közel 10.000 felnőtt dolgozó ré—
szére.
A (whilányú, oktatásnak az :1 feladata, hogy az élet gyakorlati követelményeinek megfelelő képzettséget nyujtson. A szak- oktatás terén egész sor gaz,:msági, bányá—
xwli, ipari és egyéb szakiskola és SZU/li"
tal'zfolyam működik. Vannak közöttük al—
sófokú iskolák, illetőleg tanonciskolák, me—
lyek a kenyérkereső pályákon való gyors elhelyezkedés lehetőségét nyújtják a vég—
zetteknek és vannak középfokú szakisko—
lák. amelyeknek elvégzése után a tanulók biztató reményekkel indulhatnak felsőbb tanulmányok felé. Ezeknek a szakiskolák- unk tanulmányi ideje nagyon különböző;
különleges céljuk va"y rendeltetésük sze- iint I—ll—III vagy IV évfolyamosok.
Legtöbbje még csak most van kialakuló—'
93—10. [szám
ban, és új szervezetük megállapítása is csak most van folyamatban.
Nagyjelentőségü újítás, hogy miniszteri rendeletek __ felvételi vagy különbözeti vizsgák letételével — lehetővé teszik az
egyik iskolafajtábóll egy *másik lskolafaj—
tábla való átlépést és ezáltal bármely is—
kolafajtában a továbbhaladást.
A főiskolák száma 42 volt 1937/38-ban,
ma 44 főiskoláról számolhatunk be. Meg—
maradt a !, tudományegyetem és a mű—
egyetem. Az agrártudományok felsőfokú művelése és tanítása céljából a 8740/1945.
M. E. sz. kormányrendelet felállította a Magyar Agrártudományi Egyetemet. Az új egyetem egyesíti magában a József Ná—
dor Műszaki és Gazdaságtudományi egye—
tem mezőgazdasági, és állatorvosi karát,
valamint a mosonmagyaróvári, a debre-
ceni és a keszthelyi mezőgazdasági főisko—
lát, a kertészeti és szőlészeti főiskolát, to—
vábbá a Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem bánya-, kohó— és erdőmérnöki ka- rának erdőmérnöki osztályát. Az új főis- kolai egységgel szemben megszüntek mint külön egységek a gazdasági főiskolák.
Változatlanul megmaradtak a, hittudomá—
nyi főiskolák és a jogwlcadémiák, míg az egyéb főiskolák kerete kibővült a főiskolai rangra emelt müvészeti főiskolákkal (ze- nemúvészeti, színművészeti és iparművé—
szeti) és végül újonnan szervezett főiskolai intézmény még a kereskedelmi főiskola is.
A főiskolák száma egyedül nem ad képet a főiskolai oktatás terén végbemenő átala- kulásról. A hallgatók számának alakulása erre már jobban reávilágít A háború előtt a hallgatók száma 13 ezer körül mozgott, ]945/46—ban 20 ezer és az 1046/47. tanév első 'felében már megközelíti a 25 ezret. A
főiskolai hallgatók számának ez az emel—
kedése már a felsőoktatási szükséglet ha- talmas megnövekedését jelzi, A hallgatók—
nak tudományra és szakképzettségre tö- rekvésén kívül a jelenlegi létszám emel- 'kedéséhez kétségkívül hozzájárul még a háborús évek alatt elmaradt tanulmányok pótlása céljából beiratkozottak elég nagy
száma. a
A hallgatólétszám megoszlása a főisko-
lák között szélsőségesen egyenlőtlen. Alz
izraelita hittudományi főiskola 25 hallga-tójától a Pázmány Péter tudományegye—
tem 8 ezer hallgatójáig nagyon széles a
357 ' 1 947
skála. Budapesten van 2 nagylétszámú egyetem, a tudományegyetem ésamüegye—
tem, mind a kettő közel 8 ezer létszámú
hallgatóval, ezekhez járul harmadiknak a hamarosan szintén nagylétszámunak te—kinthető agrártudományi egyetem. Ez a három fővárosi egyetem az összes egyetemi hallgatóknak 81.0%-át gyűjti maga köré, míg a 3 kisebb vidéki egyetem (Debrecen, Pécs, Szeged) a hallgatók 19.0%-ával
kénytelen megelégedni Az egyes főiskolá—
kon belül a különböző karok látogatottságá—
ban is igen nagy különbség van. A legna—
gyobb torlódás a jogi és közgazdasági, az orvosi és a bölcsészkarokon van. A közok- tatási kormányzat egyik legsürgősebb fel—
adata az egyes főiskolák, illetőleg egye- temi karok túlzsúfoltságának megszűnte- tése, a felsőoktatási szükséglet megállapi—
tása és a felsőoktatás ennek megfelelő mé—
retezése.
A társadalom demokratikus átalakulásával
kapcsolatban a kormány a 11.140/1945. M. E.
sz. rendeletével az egyetemek és főiskolák
mellett .; a szükségletek figyelembe vételé—
vel _. munkástanfolyamokat létesített. Az esti, munkástanfolyam célja, hogy főképen a közigazgatási szolgálat keretében meghatáro- zott állásokra képesítő jártasságot nyújtson azoknak a szervezett munkásoknak, akik az egyetemi tanulmányok végzéséhez a fennálló rendelkezésekben megszabott iskolai előképé zettségfíel nem bírnak, de ilyen ismeretek szerzésére szellemileg alkalmasak. Ezeknek a tanfolyamoknak tanulmányi ideje fél—
évekre tagozott 2 évre terjed. A tanfolyam kiemelkedően sikeres elvégzése alapul szolgál az egyetemi végzettség, illetőleg (a tudori fo—
kozat megszerzéséhez is. '
Az 1946/47. tanév első félévében, az egyete—
meken létesült munkástantolyamoknak 1.175 hallgatója volt. A. hallgatók zöme a jog— és államtudományi karokon tanult.
A közoktatás újjáépítése, átszervezése még nem fejeződött be teljesen. Az egyes iskolafajták kialakulása, szervezetük meg—
állapítása folyamatban van és teljes kiépí- tésükhöz még több év átrendező munkája
szükséges. Az 1937/38. és 1946/47. tanévek
főbb iskolastatisztikai adatainak egybeve—tése azonban az átalakulás irányait már jól jellemzi.
Do'roszlo'y Gyula dr.
