•AZ EMBER TRAGÉDIÁJA®
AZ ISKOLA SZEMPONTJÁBÓL.
1. Megjegyzéseimnek sorát a n n a k a s a j n á l a t o s t é n y n e k a k o n s t a t á l á s á v a l kell k e z d e n e m , h o g y Az ember tragédiáját az iskola s z e m p o n t j á b ó l eddig alig érdemesítették t á r g y a l á s r a s a sokféle fejtegetés, m a g y a r á z a t és k o m m e n t á l á s között Kármán M ó r n a k a dolgozata az egyetlen, mely M a d á c h h a l h a - t a t l a n m ű v é r ő l ebből a s z e m p o n t b ó l értekezik, a m i n t azt be- vezető soraiban n y í l t a n v a l l j a .1 Kármán Az ember tragédiáját végig tárgyalja azzal a felfogással, mellyel a, m u n k á t az isko- l á b a n t á r g y a l t a t n i ó h a j t a n á , de a d a r a b n a k psedagogiai j e l l e m - vonásait, melyeknél fogva iskolai h a s z n á l a t r a kiválóan alkal- m a s , n e m fejtegeti. I l y e n j e l l e m v o n á s t csak egyetlenegyet emel k i : a d a r a b klasszikus jellegét. ((Klasszikus m ű n e k pedig isko- lai é r t e l e m b e n c s u p á n olyat s z o k t a m t e k i n t e n i — í r j a — , a m e l y n e m e s t a r t a l m á n a k előkelőségén felül a b b a n jeleskedik, hogy n e m szorul egyéb segítségre,' m i n t a m e n n y i t m a g a n y ú j t ; a r r a , hogy fölfogjuk és élvezzük, í r ó j á n a k t a l á n m é g k o r á t sem, m á s n e m ű törekvéseit sem szükséges k u t a t n u n k : m ű v e e g y m a g á b a n teljes, részletei kölcsönösen szolgálnak egymás m e g v i l á g í t á s á r a . Az ember tragédiája főleg ily értelemben klasszikus munka.®2 F e j t e g e t é s e végén h a s o n l ó gondolatot fejez ki, kijelentvén, hogy célja az volt, hogy «Madách gondolatvilá- g á n a k következetességét, érzelmességónek n e m e s összhangját®
1 Kármán Mór, «Az ember tragédiája®, Budapesti Szemle, 1905. no- vemberi (346.) szám, 57. 1.
2 U. o. 57. 1.
Magyar Paedagogia. XVI. 5. 17
tüntesse föl.1 Kétségtelen a z o n b a n , h o g y Alexander Bernát is, aki M a d á c h m ű v é t az iskola s z á m á r a m a g y a r á z a t o k k a l a d t a ki, ezen k i a d á s á b a n a d a r a b fejtegetésére s z i n t é n m i n t á t a k a r n y ú j t a n i , rendszerbe szedvén a z o n eszméket, a m e l y e k n e k értelmé- b e n a m u n k a iskolai feldolgozását ó h a j t j a ; de a d r á m a i k ö l t e m é n y t paedagogiai s z e m p o n t b ó l ő sem tárgyalja, a nevelés s z e m p o n t - j a i t k ü l ö n ő s e m emeli ki. A m a g a céljához képest m i n d k e t t ő kitűnő, b á r sok t e k i n t e t b e n m e g n e m egyező m u n k a ; t u d o m á - n y o s fejtegetés, m e l y a t a n á r n a k jó alap s a fejlettebb t a n u l ó - n a k is h a s z n á r a v á l i k ; de Az ember tragédiájának egyik sem paedagogiai jellemzése. A többi t a n u l m á n y , m e l y M a d á c h r e m e - kéről m e g j e l e n é s e óta n a p v i l á g o t látott, s z i n t é n t u d o m á n y o s dolgozat, sok értékes a n y a g és s z e m p o n t a m ű felfogásához, de n e m paedagogiai dolgozat.
2. A n n a k okát, hogy paedagogusaink ezt a n e v e z e t e s m u n - k á t t i s z t á n iskolai s z e m p o n t b ó l vizsgálódás t á r g y á v á n e m tet- ték, egyrészt régebbi t a n t e r v ü n k b e n , m á s r é s z t a b b a n t a l á l h a t - j u k , hogy mi m a g y a r o k az elméleti s z e m p o n t o k i r á n t m é g m i n -
dig kevés rokonszenvvel viseltetünk.
U g y a n i s régibb t a n t e r v ü n k , mely középiskoláink a n y a g á t s a n n a k e g y m á s u t á n j á t m e g s z a b t a , az i r o d a l m i o l v a s m á n y o k a t osztályok szerint n e m osztotta be s egy-két d a r a b n a k az iskolai olvasását kivéve, az o l v a s m á n y o k t ú l n y o m ó részét a m a g á n f e l - dolgozás körébe u t a l t a . Az 1900-iki t a n t e r v a z o n b a n az iro- d a l m i remekeket osztályok szerint sorolja föl s j a v a r é s z b e n kötelezővé teszi. Madách m ű v e az utóbbiak c s o p o r t j á b a j u t o t t és iskolai fejtegetés t á r g y á v á lett. Úgy látszik, h o g y a régibb t a n t e r v készítői az i r á n t , hogy Az ember tragédiája lehet-e középiskolai o l v a s m á n y , bizonyos tekintetben k é t s é g b e n voltak.
K á r m á n ezt értekezésében ki is fejezi. ((Felfogásom és v á r a k o - z á s o m ellenére — m o n d j a — i t t h o n és a k ü l f ö l d ö n e g y a r á n t , a költemény m i n d e n közelismerés mellett igen eltérő m é l t a t á s - b a n részesült és s e m m i k é p s e m a l a k u l t olyan egységes é r t e l m e - zése, hogy az iskola k ö r é b e n m i n d e n f é l r e m a g y a r á z á s t k i z á r v a és a m i fő, i f j ú s á g u n k a t m i n d e n erkölcsi á r t a l o m t ó l m e g ó v a lát- h a t t a m volna.®2 Az ú j a b b t a n t e r v alkotói a z o n b a n m á r ke-
1 U. o. 113. 1.
2 Budapesti Szemle, 1905 nov. (346.) szám. 58. 1.
vésbbé aggodalmaskodnak, m e r t Madách költeményét minden ha- bozás nélkül kötelező olvasmánnyá tették, melyet fejtegetésben kell részesíteni; ami különben egészen természetes, m e r t Ma- dách a magyar iskolai klasszikusok közül semmi szín alatt sem maradhatott ki.
E sorok írója azonban m á r a 80-as évek végén és a kö- vetkező évtized kezdetén, osztályának értelmi fejlettségéhez ké- pest több ízben, iskolai fejtegetés tárgyává tette a gimnázium VII. osztályában, ahol akkor poétikát kellett tanítani. Olvastatta a drámai költemény elméletével kapcsolatban, számos nehézség között, mert akkor se iskolai kiadás, se mindenoldalú s egysé- ges szempontokon alapuló magyarázat n e m állott rendelkezé- sére. Ma azonban beható, részletes fejtegetése a poétika ke- retében, a VI. osztályban, igen korán v o l n a ; igazi helye a VIII. osztályban van, a m i n t azt az újabb középiskolai tanterv is megszabja. Az ember tragédiája igy megfelelő helyre jutott, s Alexandernek iskolai kiadása m á r előjele volt a változásnak, mely e nevezetes m ű iskolai felfogásában bekövetkezett s bizo- n y á r a a magyar középiskola és általános műveltség csak kö- szönettel tartoznak, hogy e mély értelmű alkotás helyes felfogá- sában Alexander és most újabban Kármán kalauzolják őket.
Ma t e h á t Madách m á r a magyar középiskolában elfoglalja méltó helyét ; de azért a darab pasdagogiai oldala és vonatko- zásai nincsenek kifejtve, pedig erre az iskolának és a tanítónak nélkülözhetetlen szüksége van. Ennek második okát főként ab- b a n találjuk, hogy a tantervi anyag elméleti megvilágításának szükségét n e m igen érezzük. A vád azonban nemcsak Madách, h a n e m általában a m a g y a r költők — mégis legkevésbbé Arany — m i a t t s ú j t j a psedagogusainkat, akik annak elméleti vizsgálatára, hogy a magyar költők alkotásai közül melyek, mikor, hol, mily erkölcsi stb. szempontoknál fogva állíthatók a magyar nevelés tényezői közé, időt és gondot fordítani egyéb, m i n d e n bizony- nyal sürgősebb teendők miatt megfeledkeztek.
Pedig a n n a k megállapítása, hogy melyik klasszikusunk melyik darabja, mikor, mely osztályban, mily erkölcsi szükség- let kielégítése végett olvasandó s olvasható: szükségesnek lát- szik nemcsak azért, m e r t a költők a nemzeti és az általános emberi eszméknek és érzelmeknek a legjobb forrásai, h a n e m tisztán módszertani tekintetekből is. A kiválogatást első sor-
17*
b a n ne a gyakorlati psedagogusra bízzuk, h a n e m az elmélet- íróra. Mindenek előtt jó iskolai kiadásokról csak ily alapon gondoskodhatunk. Sajnos, ezzel keveset látszunk törődni. Meg- elégszünk azzal, hogy a költői darabokat nagyjából kiválogat- juk, egy p á r nyelvi magyarázatot hozzájuk csatolunk és kész a jegyzetes kiadás. Pedig a t a n á r n a k is, a t a n u l ó n a k is igazán megfelelő jó kiadásokról kellene gondoskodni, m i n t ahogy Lehr Albert nagy és kis Toldi-kiadása gondoskodik. A jeles költői műveket több és j ó k o m m e n t á r b a n kellene közrebocsátani, külö- nösen a tanulók számára s igazán feltűnő, hogy ilyen Madách- k o m m e n t á r u n k csak egyetlenegy van, mely a közönség és az ifjúság kezén forog. Mi másként járnak el a nagy n y u g a t i né- pek paedagogusai, akik nemzetök és a világirodalom klassziku- sait mindenféleképen feldolgozzák, csakhogy eszméiket az i f j ú - ság lelkébe belecsepegtessék! í m e , az angol könyvjegyzékek Milton, Popé, Shakspere, Bacon stb. nevével és m u n k á i k n a k iskolai kiadásaival tele v a n n a k ! Minden valamirevaló kiadó- nak megvan a m a g a Miltonja, kinek Poradise Los íját m a g a a cambridgei «TJniversity Press* h a t vaskos füzetben bocsátotta ki a szükséges jegyzetekkel s magyarázatokkal ellátva. S az an- golok a jegyzetes kiadások nagy száma mellett tanulók s z á m á r a készített életrajzokat és fejtegetéseket a d n a k ki, m i n ő p. o.
Brooke-nak kis kötete Miltonról a Classical Writers-ben (Mac- millan, London), mely az Elveszett paradicsomot énekről-énekre beható s igen élvezetes magyarázatban fejtegeti. A n é m e t e k e t szinte fölösleges is emlegetni. Töméntelen sok becses kiadásuk s magyarázataik közül csak egyre bivom fel az érdeklődők figyelmét: Dr. G. Frick és dr. H. Gaudig kiadására, mely Aus deutschen Lesebüchem c. alatt a német irodalom epikai, lírai és drámai költeményeit «für die Oberclassen der h ö h e r e n Schu- len u n d f ü r das Haus* kitűnő módszeres feldolgozásban részesíti.
A remek költői műveket az arra hivatottak kötelessége t a n u l - m á n y tárgyává tenni, magyarázatokkal kisérni, hogy a t a n á r mindent készen és bőven kapjon s neki csak arra legyen g o n d j a , hogy a remekművet a nevelés és oktatás céljaira m i n é l gyü- mölcsözőbben használja fel.
3. Madáchot, kétségtelen, a magyar középiskolában olvasni és fejtegetni k e l l ; azonban tárgyalásának v a n n a k akadályai, m e - lyeket tanulónak is, t a n á r n a k is le kell győzniök.
Az első az, amit m á r Kármán Mór kiemelt, hogy egysé- ges felfogás sem tartalmát és eszméit, sem költői f o r m á j á t te- kintve, sem itthon, sem a külföldön n e m fejlődött ki. Mintha eszméit n e m lehetne világosan megérteni és költői szépségeit az első pillantásra élvezni és méltányolni! A magyarázatban és a méltánylásban a legkiválóbb elmék eltérnek egymástól, n o h a a m ű nagy értékét egyaránt elismerik.
Mily messzire állanak például felfogás és becslés dolgá- b a n egymástól Arany János, a költemény egyik legjobb értel- mezője, és Erdélyi János, kinek felfogása ellen a költő kényte- l e n volt tiltakozni. S aztán minő távolság választja el Alexan- dernek a m a g a nemében teljesen kiforrott és következetes ma- gyarázatát, melyet kiadása végén nyújt, a Kármán Mórétól, aki a m a g a magyarázatát épen azért í r j a meg, m e r t az Alexan- deré n e m elégíti ki. S talán m o n d a n i sem kell, hogy Morvay és Palágyi magyarázatai is teljesen más utakon j á r n a k , úgy, hogy a kevésbbé avatott egyén ezekből a magyarázatokból egy- séges felfogást aligha fog leszűrni m a g á n a k ; bár az, hogy Ma- dách darabjáról tökéletesen egységes felfogás n e m fog sohasem létrejönni, azt hiszem, természetes, hiszen ez az egyéni felfo- gások teljes megszűntét j e l e n t e n é ; de az iskolának mégis bizo- nyos hagyományra v a n szüksége, mely megállapodott eszméket és magyarázatot foglal magában, s melyre az iskola, minthogy egyetemes felfogáson alapul, nyugodtan helyezkedhetik. Sajnos, m i tanárok azt a szempontot s azt a felfogást, melyből s me- lyen át nézve Az ember tragédiájának eszmeköre teljesen ért- hető és mindenki előtt világos volna, még n e m találtuk meg.
A vele való gyakoribb foglalkozás azonban előbb-utóbb mégis csak létre fogja hozni.
Az előbbivel rokontermészetű körülmény, amit szintén ér- demes kiemelni, hogy Az ember tragédiáját filozófiai és álta- l á n o s tudományos képzettség nélkül sem megérteni, sem magya- rázni n e m lehet. Madách gondolatköre, mely az egész emberi életet és a n n a k minden vonatkozását felöleli, m a j d n e m m i n d e n t u d o m á n y főeszméjét érinti s ami a fő, tele van filozófiai gon- dolatokkal és problémákkal. A m u n k a filozófiai jellegét a ma- . gyarázók egyhangúlag, kiemelik, valamint elvont természetét, . a m i amabból következik. Sőt behatóbban vizsgálva, a m u n k á -
b a n filozófiai rendszerre is akadunk, melyet Madách a költői
f o r m a alá rejt, aminek tiszta és helyes felfogása amily nehéz, a m u n k a értékének és szépségeinek méltánylása végett ép oly szükséges.
A helyes felfogás és magyarázat természetesen első sorban egységes alapgondolatra törekszik, melyből m i n t középpontból a a részgondolatokat és a költői kép egyes részeit helyesen Ítél- hesse meg. Enélkül az esztétikai értékelés sem lehet tökéletes.
Aki ily egységes gondolatra a mese t a n u l m á n y a a l a p j á n emelkedni n e m bír, az legcélszerűbben cselekszik, h a csatlakozik vala- mely kiforrott magyarázathoz, mely őt kalauzolja. Azonban azt hiszem, m i n d e n irodalmat tanító tanártól joggal megkövetel- hető, hogy akkora filozófiai képzettséggel, hogy jó kalauz mel- lett a m u n k a filozófiai jellegű eszmekörét megértse s tanítvá- nyainak magyarázni tudja, rendelkezzék. E n n e k h i á n y a ép oly szégyen volna reá, m i n t a magyar középiskolát végzett t a n u l ó r a az, h a a VIII. osztályt Az ember tragédiájának ismerete nél- kül hagyná el. E n n e k a b a j n a k az oka, sajnos, sokkal mélyeb- ben fekszik, semhogy gyógyulását egyhamar remélhetnők. B e n n e van egyetemi rendszerünkben, mely nálunk a filozófiai képzett- séget inkább akadályozza, m i n t előmozdítja. H a ezzel a tudo- m á n n y a l behatóbban foglalkoznánk: általános műveltségünk, irodalmunk, művészetünk, társadalmi életünk sokkal m a g a s a b b színvonalon állana s egyetlen nagyszabású filozófiai jellegű drá- m a i költeményünk is szélesebb körű és behatóbb olvasásban ré- szesülne.
Továbbá, hogy egy ú j a b b körülményre t é r j ü n k át, Madách remekének részleteiben is van akadály, melyet figyelembe kell venni. Iskolai olvasásra Az ember tragédiájának n e m m i n d e n része alkalmas. A theodiceát alkotó I—III. és XV. szín föltét- lenül egész terjedelmében olvasandó. Ezek a részek oly fölsé- gesek, oly magasztosak, hogy őket elhagyni n e m lehet, s a n y - nyira alapvetők, hogy a bennök kifejtett gondolatok helyes megértésétől függ az egész m u n k a helyes megértése is.
Az álomképek javarésze az iskolában szintén olvasható, de m á r p. o. a római színből (VI.) csak a befejező rész, pedig ennek igazi, erkölcsileg oly tiszta és mélységes t a r t a l m a csak akkor fogható fel teljesen, h a szembeállítjuk azzal az erkölcsi romlottsággal, melyet a szín első nagyobb fele r a j z o l meg.
A m u n k a a tárgy természete szerint a n e m i élet vonatkozá-
sait g y a k r a n érinti, — b á r s o h a s e m visszatetsző m ó d o n , — sőt r é s z b e n egyenesen r a j t a f o r d u l m e g . G o n d o l j u n k a falanszter- j e l e n e t r e és É v a a n y a s á g á r a , a m i Ádámot az öngyilkosság- tól m e g m e n t i . Az ily részletekből m á r m o s t mit h a g y j o n ki a t a n á r és m i t n e m ? Mit a d j o n fel m a g á n - és o t t h o n i olvasásra s m i t n e m ? E z t t e r m é s z e t e s e n a t a n á r b e l á t á s á r a kell bízni, aki- n e k t u d n i a kell, h o g y o s z t á l y á n a k é r t e l m i fejlettségéhez képest az osztályban m i t o l v a s t a t h a t és m i t n e m ? Természetesen m á s j e l e n e t e k ellen esetleg m á s kifogás emelhető.
É p e n azért ki kell válogatni a j e l e n e t e k e t s ebből a szem- p o n t b ó l fontos, hogy m i t a d n a k az iskolai kiadások, a m i n ő voltaképen csak kettő áll r e n d e l k e z é s ü n k r e , az Alexander B e r - n á t é és a Becker H u g ó é .1
Alexander B e r n á t kiadása az egész d r á m a i k ö l t e m é n y t m a - g á b a n foglalja egyetlen sor kihagyása nélkül, nyilván abból a g o n d o l a t b ó l i n d u l v a ki, hogy a m ű csonkítást n e m t ű r m e g ; a m a g a teljességében oly egész, melyből kihagyni, az egész m ű felfogása helyességének veszélyeztetése nélkül, semmit sem szabad. I g a z a van. — V I H . osztálybeli t a n u l ó n a k h i á n y o s ki- a d á s t a d n i céltalan dolog is volna, a t a n u l ó a kihagyott rész- leteket m á s olcsó teljes kiadásból úgyis elolvasná. A kényes j e l e n e t e k e t legjobb o t t h o n i feldolgozás t á r g y á v á tenni, az isko- l á b a n pedig megfelelő t a r t a l m ú m é l t a t á s b a n részeltetni, nehogy a fejletlenebb elme és erkölcsi érzék oly eszméket ós következ- tetéseket v o n j o n le belőle, melyeknek fölkeltése az írótól egé- szen távol állott.
A fönntebbi ékből folyólag Becker H u g ó kiadását, mely M a d á c h e s z m e g a z d a g k ö l t e m é n y é n e k csak egy-két jelenetét tar- talmazza, középiskolai h a s z n á l a t r a a V I H . osztályban célszerűnek n e m t a l á l o m ; de leányiskolákban, v a l a m i n t a VI. osztályban, a d r á m a i költemény fogalmával kapcsolatos t á r g y a l á s r a azt az anya- got, m e l y e t m a g á b a n foglal, elégségesnek t a r t o m , m i n t h o g y a VI. osztályban sem elég idő nincs, sem az i f j ú s á g n e m elég érett az egész k ö l t e m é n y n e k elolvasására.2 Becker k i a d á s á n a k
1 Alexander Bernát, «Madách I. Az ember tragédiája®. 1900. Athe- naeum. — Becker Hugó, «Madách lírája és Az ember tragédiája®. Szeged, Traub és társa. 1903.
2 Nézeteivel itt nem foglalkozunk. T. G.
azonban van egy h i b á j a , amely az egész m u n k a hasznavehető- ségét kérdésessé teszi, t. i. az, hogy n á l a a jeleneteket áthi- daló prózai szöveg nemcsak a költemény t a r t a l m á t foglalja m a - gában, h a n e m a kiadónak a véleményét és szubjektív magya- rázatait is, miket a t a n u l ó könnyen összezavarhat M a d á c h esz- méivel. A k o m m e n t á t o r és a költő gondolatait el kell válasz- tani egymástól.
4. Szükséges kiemelni és figyelembe v e n n i azt az iskolai nevelési és oktatási hasznot is, melyet filozófiai k ö l t e m é n y ü n k rendszeres fejtegetéséből m e r í t h e t ü n k . Mert a nehézségek, m i n t az előbbiekből látható, legyőzhetők. Jó kiadás és lelkes, belátó, okos t a n á r mellett az érettebb, komoly erkölcsű i f j ú s á g r a a m ű olvasása csak fejlesztőleg h a t h a t .
E föltételek mellett Madách müvének nevelői értéke be- láthatatlan nagy. Egy, a m a g a nemében p á r a t l a n és v a l ó b a n klasszikus alkotásnak, mely az emberi élet legmélyebb problé- máit kiváló előadásban és költői fogalmazásban n y ú j t j a , mely egy Arany J á n o s n a k a lelkét gyönyörűséggel és okulással töl- tötte be és amelynek szépségét m á s kiváló szellemek is elis- merték, egy ily alkotásnak az ifjúságra való h a t á s á t m e g m é r n i n e m lehet, m e r t eszme- és érzelemvilága az ember lelki vilá- gát egészen betölti és kielégíti. Alig van nagy kérdés, amit n e m érintene s szép költői megoldásban nem n y ú j t a n a . S h a a be- lőle meríthető h a s z n o t mégis pontokba próbáljuk foglalni, csak a könyebb belátás kedveért történik.
Egységes világnézetet n y ú j t a n i : a nevelésnek és a t a n í - tásnak mindig egyik főfeladata volt. Az ember tragédiája egy- séges világnézetet nyújt, komoly vallás-erkölcsi filozófia alap- ján, felekezeti t e n d e n t i á k nélkül, b á r ilyenekkel g y a n ú s í t o t t á k ; aminek azonban legerősebb cáfolata az, hogy a m u n k a épen feleke- zeti részről határozott elitélésben részesült. Egységes világnézete épen a theodiceában van, amelyhez természetesen alkalmazkodik az emberiség történetének felfogása is a darabban. Ezt a világnéze- tet kifejteni itt nincs helyén. De r á lehet és r á kell m u t a t n i , m i n t a darabnakegyik legbecsesebb tulajdonságára, hogy b e n n e a tudomány és a vallás teljes összhangban t á r u l n a k föl előt- t ü n k : a tudomány, mely a megismerhető valóságot f e l t á r j a és a vallás, melynek tárgya a m e g n e m ismerhető valóság, amely oly érthetően szól az Úr beszédében, amidőn bizonyos kérdésekre
utal, amelyek az emberi elme vizsgálata elől el v a n n a k zárva és a hivő léleknek v a n n a k fenntartva. Itt a két nagy ellentétes- nek látszó érdek és eszmekör kibékülni látszik s az emberi lé- lek nyugalmának biztos alapot épít.
A m u n k a jótékony hatásai közé tartozik még, hogy az életet a komoly kötelességek teljesítéseként m u t a t j a b e ; a tör- ténelemben pedig a nagy eszmék megvalósítását látja, amelyek- ért az embernek küzdenie kell. Az álomképek kérdései: Az em- beriség halad-e? .Van-e számára boldogság? Miben van e z ? A boldogság n e m puszta illuzió-e 9 Mi a férfi és m i a nő hiva- tása ? Mi a tudás és mi a művészet lényege ? S ezeken felül a társadalom, a vallás számos kérdése van fölvetve a m u n k á b a n , melyeknek megoldásával tanítványainknak tartozunk.
Madách művének beható olvasása az ifjak lelki világának és egyéniségének kialakulására sok tekintetben igen kedvezően hat. Nagyarányú és nagyszámú gondolataival tágítja látó- körünket, edzi elménket és pedig oly oldalról, melyről a reális tények közlésének során a nevelés gyakran meg szokott feled- kezni, t. i. felkelti a magasabb eszmék iránt való hajlandósá- got. A puszta empririzmus, melyre a mai tanítás úgyis fölötte hajlandó, a lelki világot lapossá teszi, megfosztja szárnyaló ere- jétől, de a n n á l erősebben növeli a reális tények és érdekek i r á n t való fogékonyságát. Irodalmi, művészeti és társadalmi életünknek legfőbb nyavalyája épen a magasabb eszméktől való iszonyodás, azon eszméktől, melyeknek tiszta átgondolása adja meg az életnek magasabb egységét. Filozófiai műveltségünk fö- lötte hiányos, a középiskola semmit sem ad belőle, eredeti filozófiai m u n k á n k szintén csak kevés van s megfelelő figye- lemben, bár néhány igazán számottevő is van köztük, az a kevés se részesül, ami van. S filozófiái műveltségünk ily kiáltó szegénysége mellett alig j u t eszünkbe, bogy van egy filozófiai költeményünk, melynek a világirodalomban filozófiai eszme- bőségre n e m akad p á r j a s amelynek beható iskolai tárgyalása a magasabb filozófiai műveltség megkedvelésére ifjaink lelké- ben alapot vetni épen alkalmas volna. H a tanítványaink a filozófiai műveltségben tovább n e m m e n n é n e k is,, m i n t ameny- nyire őket Madách műve kalauzolná, m á r ez is nagy nyereséget jelentene. Madách m u n k á j a , érzelmi világunk dolgában is igazi kincsesbánya. Mennyi nemes érzelem sarjadzik ki eszméiből
s a megrajzolt helyzetekből, hosszú sorozatban föl egészen a vallás, az igaz, a szép és a j ó érzelmeinek a k u l t u s z á i g ! Szenvedélytől óv, léhaságra n e m tanít. A k a r a t u n k r a is edző- leg h a t ; fölébreszti b e n n ü n k a nagy gondolatot, hogy az élet komoly kötelességek sorozatából áll, melyek azon nagy eszmék- ből sarjadzanak, melyeket az életben meg kell valósítanunk.
Amidőn akaratunkat edzi, az erény iránt is fogékonnyá tesz s a r r a a meggyőződésre tanít, hogy h a a világon van is rossz, arra, hogy a szép, a jó és az igaz kultuszáról l e m o n d j u n k , semmi ok sincs, m e r t a rossz a földi életben csak a j ó n a k a szolgálatában szerepel.
Madách darabja az embernek n e m gyűlöletére, h a n e m szerete- tére tanít. A m a i erkölcstan, méltán, legmagasabb erénynek az emberszetetet tartja, s keresi azon szálakat, melyek az embert, m i n t embert, m á s emberhez kötik, s amelyek lehetővé teszik, hogy az ember a m a g a szűkebb köréből fölemelkedve, a helyesen ér- telmezett kozmopolitizmus á l l á s p o n t j á r a j u s s o n . M a d á c h n á l ez n e m j á r a haza fogalmának a megtagadásával, sőt ellenkezőleg, midőn Lucifer Ádámnak m e g m u t a t j a a falansztert, első gondo- lata épen a haza, melynek elvesztését fájlalja. S épen ezzel a gondolattal árulja el ami költőnk, hogy nem hisz abban a fel- fogásban, amely a h a z a és a nemzet fogalmának feloszlásában l á t j a az ember erkölcsi előhaladásának legnagyobb lépését.
A haza szerinte n e m áll ú t j á b a n az emberisógi eszme kifejlő- désének, amint a család sem állott útjában a h a z a eszméje ki- alakulásának, sem az egyéniség a családénak. Madáchról ellen- kezőleg azt kell gondolnunk, hogy az egyéniség tökéletes kiala- kulásának ú t j á t épen a család, a h a z a és az emberiség eszméi- nek és érzelmeinek együttes átélésében látja. Nála ezek az er- kölcsi eszmék benső h a r m ó n i á b a n állanak s csak Lucifer felfo- gásában vannak d i s h a r m o n i á b a n : Lucifernek lényege a disz- h a r m ó n i a s azért semmit h a r m ó n i á b a n nem foghat fel.
5. H á t r a van még, hogy Az ember tragédiájának módsze- res feldolgozására is vessünk egy-két rövid pillantást, föltevén a kérdést, hogy e nehéz darabot m i k é n t kellene fejtegetni, hogy olvasása a megfelelő h a s z o n n a l j á r j o n . Madách m ű v é t a közép- iskolai anyagba hol és miként iktassuk be ? A tárgyalást m i n ő előzmények vezessék b e ? Hogyan végezzük az egyes részek ol- vasását? Mily szempontok szerint foglaljuk össze a t a r t a l m i és
esztetikai fejtegetést? í m e a főkérdések, melyekre eddigi ta- pasztalásaink alapján még röviden felelni óhajtanánk.
Mindenki természetesnek fogja találni, hogy Az ember tragédiáját, mely a nevelés szempontjából rendkívül értékes munka, az iskolában, — amennyire lehet, — minden részében értékesíteni kell; az is magától értetődik, hogy legteljesebben a VIII. osztályban használható fel, részint mint iskolai, részint mint házi olvasmány, melyről a növendékek a tanár rendelke- zéséhez képest számolnak be. Feldolgozása azonban nagyon fá- radságos s a m u n k á n a k nagy körültekintéssel kell történnie, mert különben a várt eredményt nem hozza meg.
A m u n k a olvasását egyfelől figyelemkeltésnek, másfelől a megértés feltételei közlésének kell megelőznie. Idevágó anyag- nak tekintem Madách életének egyes mozzanatait, köztük sze- rencsétlen házasságát; azután a nemzeti élet azon nevezetesb tényeit, melyek a darabbal összefüggeni látszanak: a szabadság- harcot és az elnyomatás k o r á t ; végül az általános európai szel- lemi irányokból a vallásos életnek nagy válságát, mely az 50-es években egész Európában mutatkozott, valamint a természet- tudományok rohamos fejlődését, melynek rendkívüli eredmé- nyeit a materializmus a vallás és a vallásos metafizika ellen fordította. Az ember tragédiájaban egyéni, nemzeti és általá- nos európai állapotok tükröződnek l e ; tehát nem pusztán egyéni eszméknek és hangulatoknak a kifejezése. Megtaláljuk benne mindazt, ami Madách egyéniségében értékes, a magyar nemzet lelki világában az önkényuralom alatt fontos, s ami a korabeli tudományos világban az emberi elmét és szivet izgatta. Hogy tehát tanítványaink értelmét és kedélyét előkészítsük, hogy Ma- dách remekének egész gondolatkészletét és minden szépségét kellő fogékonysággal képesek legyenek elfogadni: mind e kér- déseket meg kell világítanunk. S ha az iskolában hangulat- és figyelemkeltésre s alapvetésre valahol szükség v a n : minden- esetre ennél a m u n k á n á l van, mely tárgyánál és tartalmánál fogva a legnehezebb irodalmi olvasmányok közé tartozik.
Külön kell megemlíteni, a tárgy nehézségére való tekin- tettel, hogy a figyelemkeltésnek itt még egy más eszközére is szükség v a n : a mese előleges elmondására a lehető legrövidebb vázlatban, olyformán, amint Arany János foglalta össze, midőn Madáchot a Kisfaludy-társaságban b e m u t a t t a ; továbbá szükség
van a r r a is, hogy a tanítványok figyelmét, szintén röviden, föl- hívjuk a problémákra, melyeknek költői megoldása áll előttünk a költeményben, azokra, amelyek I s t e n és Lucifer, I s t e n és az ember, továbbá Lucifer és az ember viszonyából keletkeznek.
Az álomképek előtt természetesen szintén megfelelő bevezeté- sekre van szükség.
Ezek u t á n aztán hozzá lehet kezdeni a d a r a b t a r t a l m i és esztetikai analíziséhez, melyhez igen jó kalauzul szolgálhat Alexander B e r n á t n a k kiadása, mely a szövegen kívül részletes felvilágosításokat, a szinek foglalatát, elemzését, világirodalmi összevetéseket és végső összefoglalásokat t a r t a l m a z . Minden színben első sorban a lényeges mozzanatokat kell kiemelni, a fő- eszméket s a cselekmény fontos részeit kell felfogni. Ajánlatos m i n d e n színnek a tárgyát is megjelölni, m e r t az ily rövid meghatározások az emlékezet és a megértés m u n k á j á t nagyon megkönnyítik.
Nemcsak az I — I I L színnek, h a n e m az álomképeknek az olvasása is nagy figyelmet követel, egyrészt az álomnak a ter- mészete miatt, melynek keretében az események lefolynak, m á s - részt Lucifer szerepe s azon befolyás miatt, melyet Lucifer az álomképek alakulására gyakorol; h a r m a d s o r b a n pedig azon esz- mék miatt, melyeket Ádám törekvéseinek sorozatában követ.
Ezek a főszempontok, melyekkel a m a g y a r á z a t n a k föltétlenül tisztában kell lennie. Ezenfelül m i n d e n álomképhez bevezetéssel kell szolgálnia, mely nemcsak a történeti alapot világítja meg, h a n e m azon lélektani szükségképeniséget is, mellyel az álom- képek egymásután következnek. Tehát tisztán fel kell t ü n t e t n i az egymást követő eszméket és célokat, melyek történelmi igaz- ságok anélkül, hogy az emberiség fejlődésének b ű képei akar- n á n a k lenni. Különösen föl kell hívni a tanulók figyelmét a r r a , hogy Ádám törekvései kivétel n é l k ü l m i n d csalódással, kiábrán- dulással végződnek s m e n t ü l tovább folynak, a n n á l sötétebbek lesznek, különösen a londoni jelenet után, a m i d ő n Á d á m m á r teljesen passzív szerepet játszik. Ezen m o z z a n a t r a való tekin- tettel behatóan m e g kell világítani Lucifernek a célját^ mely abban áll, hogy Ádámot a sötét álomképek által kétségbeejtse és öngyilkosságba kergesse, a m i az utolsó színben csaknem sike- r ü l is.
A történelmi álomképek sorozata után,, mielőtt az utolsó
színre m e n n e át a fejtegetés, ajánlatos lesz egy kis visszapil- lantást tartani, m e r t a végső szín a megoldást t a r t a l m a z z a s m i n t ilyen, az összes előzményekkel vonatkozásban van. Vissza- pillantást kell tehát vetni Lucifer küzdelmére az Úr ellen, Ádám elpártolására és arra, hogy mit is akart ő voltaképen t u d n i Lucifertől az álomképekben. Az utolsó szín egész t a r t a l m a fe- lelet ezekre a kérdésekre; földeríti előttünk az Úr és Lucifer vi- szonyát, ennek szerepét a világban és az emberiség életében, az ember viszonyát az Úrhoz, az emberi n e m jövendőjét, a h a l h a - tatlanság és szabad akarat kérdését, a férfi és a nő viszonyát, egyszóval az összes fölvetett és megoldásra váró kérdéseket.
Az utolsó szín föltétlenül minden kihagyás nélkül olvasandó, a legnagyobb figyelemmel és gondos magyarázattal, m e r t javarész- ben tőle függ a m ű erkölcsi hatása.
A részleteknek ily irányú fejtegetése után következzék az összefoglaló fejtegetés, az eredmények biztosítása, melynek a tar- t a l o m r a s az esztétikai sajátságokra egyaránt ki kell terjeszkednie.
E n n e k részletezése azonban itt m á r fölösleges: az összefoglalás alsóbb r a n g ú szempontjai n e m lehetnek kétségesek. Különben azt hiszem, hogy a feldolgozásnak erre a részére igen haszna- vehető m i n t á t n y ú j t Alexander Bernátnak a kiadásában a szö- veg u t á n található fejtegetés, mely mindazt m a g á b a n foglalja, amire a t a n á r n a k szüksége v a n ; de a tanuló kívánalmait, bár ez is jó h a s z n á t veheti, messze fölülhaladja.
A módszeres tárgyalásról még egy megjegyzést kívánok tenni. Az ember tragédiájának ugyanis nemcsak a VIII. osz- tályban és nemcsak a magyar tanulmányok, h a n e m más osztály- ban ék m á s tantárgy keretében is meg lehet a m a g a helye.
I s m e r t e m magas műveltségű hitoktatót, aki Madách ezen reme- kének egyes részleteit — a theodiceát — Jób könyvével kap- csolatban olvastatta. S tanítványai valósággal feszült érdeklő- déssel hallgatták a fenséges gondolatvilágot, mely előttük feltá- rult. Minden bizonnyal Jóbot is, Madáchot is tökéletesebben megértették s oly vallási és etikai okulásban volt részük, mely többet ért m i n d e n elvont vallási és etikai fejtegetésnél. E n n e k m i n t á j á r a n e m volna-e lehető Madách remekét a világtörténelmi leckékkel kapcsolatban részletenként olvastatni olyan kiadásban, m i n t a Beckeré? Tudom, bogy ezáltal a darabnak csak egyes részei érvényesülnének; de az álomképeknek bemutatása és a törté-
nelmi igazságnak kiderítése által a m ű olvasása igen jó előké- szítésben részesülne. Azonban határozottan fölveendő Az ember tragédiája a VI. osztályban a drámai költeménnyel kapcsolatban áthidalásokkal összekötött szemelvényes kiadásban, mely arra, hogy az egész m ű r ő l bevezető képet szolgáltasson, igen alkalmas.
6. Amidőn irodalmunk ezen nagyszerű termékének neve- lői értékesítéséről beszélünk, lehetetlen megfeledkeznünk ar- ról, hogy Az ember tragédiája nemcsak a r r a v a n hivatva, hogy az iskola falai közt szolgáljon az előrehaladásnak, h a n e m azon- kívül is könyvben és szinpadon a közönségnek, s a m a g y a r n e m - zeten felül az egész emberiségnek. Jogosultsága egyik i r á n y b a n sem vonható kétségbe s azt hisszük, hogy n e m e s t a r t a l m a és f o r m á j a m á r eddig is megtették a várható szolgálatot, különösen nemzetünk életében. Az egyre szaporodó kiadások m u t a t j á k , hogy Az ember tragédiája a művelt közönség lelki világában m i n d mélyebbre hatol. S e tekintetben az egyetemek, a sza- bad líceumok stb. s egyéb ismeretterjesztő társaságok is megteszik a maguk kötelességét; de a darab igazi hatását csak akkor fogja éreztetni, h a Madách remeke nemcsak olcsó, h a n e m oly ki- adásban is a közönség kezén forog, mely a darab megértéséhez szükséges felvilágosításokat m i n d magában foglalja. Tudjuk, hogy az ily kiadásnak terjedelmesnek kell lenni, m e r t Az em- ber tragédiájában sok a magyarázni v a l ó : de h a műveltségünk m á r m e g b í r j a az egykoronás Petőfi-kiadást, el kell jönnie, hitem szerint m á r itt van, a n n a k az időnek, mely az egykoronás ma- gyarázatos Madácb-kiadást is megbírja. S vájjon a társulat, mely eddig Madách műveinek a kiadó jogát élvezte, fejezhetné-e be méltóbban Madách terjesztése körül szerzett érdemeit, m i n t h a a m u n k a megjelenésének félszázados fordulóján, egy ilyen Madách- kiadással lepné meg a nagy közönséget ?
T O N C S G U S Z T Á V .
