FŐSZERKESZTŐ: GYÖNGYÖSI N Á N D O R O K . . ^ ""

Teljes szövegt

(1)

lililí

FŐSZERKESZTŐ: GYÖNGYÖSI N Á N D O R O K . . ^ ""

/I T^v Ú

Z A L A G Y Ö R G Y

[S'ÍEílí í T3Rf.il

(2)

DIT-GOT

L I K Ö R R U M

K Ü L Ö N L E G E S S É G E K

.. B U D A P E S T ,

G y á r : X., F ü z é r - u c c a 30.

T e l e f o n : J ó z s e f 441-44.

Fióküzlet: IV., Vóczi-u. 11/b.

T e l e f o n : L i p ó t QÖQ-Q3.

áwac

g a r a n c i á t

vállal I v cVGb arany töltötollaiért

,,Dite Fountain Pen.

Comp. Ltd.,

magyarországi gyára VII, Károly-körut 7 Telefon:

J. 350—77

ugyanitt töltőtollak szakszerű

javítása

Sürgős esetekben megvárható I

Speciális kávékeverékek iSr&Ä

í Telefon : T e r é z 222-08.

KESZLER GÉZÁNÁL, Budapest, ucca 15.

VEZETŐ VILÁGMARKA

Magyar Fiat Automobil R. T.

Budapest, VI. ker., V á c z i - u í c a s z á m .

Telefonszámok : Teréz 124-53., Teréz 150—76.

(3)

Z A L A G Y Ö R G Y : Nemzeti megújhodás szobra Szegeden.

(4)

Z A L A G Y Ö R G Y : A munka jólét.

György művészetéről h ű portrét akarok kirajzol- ni, Zala György művészetét monumentálisnak ta- lálom.

E l ő b b nézzük meg a régebbi műveit. Az Andrásay szobor baloldali domborművére gondo- lok. Ott áll a jobboldalon, egészen a szélén, szinte kilép egész alakjával a többi, felülethez ragadt alak köziil a török követ, aki szinte m o n d j a gú- nyos pillantásával, keserű ajkvonalával: Térké- pet rajzoltok, országokat faragtok össze? Példát adtok a m i n d e n k o r i győztesnek s az örök háború magját vetitek el.

A szobor akkor még a műteremben állt, Gách Istvánnal együtt szemléltük a szobrot s ak- kor m o n d t a m el ezt a gondolatomat Gách István- nak.

Történetíró soha sem tudja úgy megrajzolni a kor képét, mint ahogyan Zala György rögzítette meg a török követ keserű tekintetében a próféta- szerű meglátás szomorú igazságát.

Nézem a budavári honvéd szobrot, összeve- tem azzal az idővel, a m i k o r a szobor készült. Né- zem a bekötött fejű honvédet, aki a roncs osztrák ágyúra lépve diadalmasan lobogtatja a szűzmáriás magyar lobogót. Nem erőltet politikát, művészi gondolatnak adott kifejezést s úgy érzem, hogy ab- ban az időben, m i k o r Zala ezt a szobrot így min- tázta meg, a legvakmerőbb, de a legmonumentá- lisabb független magyar nemzeti gondolatnak mert szobrot faragni.

A millenáris e m l é k m ű hemiciklusának bal- szárnyán, a h á b o r ú Ligáját b ú z ó lovakat kígvó- ostorral hajtja az elszánt harcos.

Z A L A G Y Ö R G Y : A tudás dicsőség.

Ez michelangelói gondolat.

És ha ezt a gondolatot az a nemzet állította szoborként ezeréves harcok és k ü z d e l m e k után a maga ezeréves emlékművére, monumentálisab- b a n nem fejezhette volna ki senki, hogy a m i har- caink az ellenünk támadt gyűlölet és á r m á n y szü- löttei, hogy m i m i n d i g csak védtiik magunkat.

És itt van Zala legfrisebb szoborműve.

Huszár és lova együtt a porban. A huszárt a sze- lídség és a szeretet ringatja át az élet viharos vi- zéről az örök megbékélés világába. A hős sorsa az emberi legborzasztóbb sors •— az elmúlás, s min- den borzalom áhítattá szelídül egy ajkmetszés, egy l e h u n y ó szempilla révén, amit a mester a szárnyas alakon faragott ki. A szempilla két kis formafelülete, az ajkvonal alig centiméternyi vo- nalvezetése, ennek a szobornak a monumentali- tása, mert gondolatterhes, mert eszményi, mert lélekteli.

Ez Zala György. Boross Mihály.

AZ ORSZÁGOS IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT disz.

elnökévé József Ferenc főherceget választotta. Elnöke Dréhr államtitkár lelt. míg a propagandabizottság elnökséget Cakó államtitkár válalta. Közéletünk e három kimagasló alakja az Országos Iparművészeti Társulat élén komoly garancia arra, hogy azt a kulturális munkát, melyet Társulat van hivatva szolgálni, a legszehh eredményekkel fogja tovább építeni. E hóban nyitja meg az iizleli grafi- kai kiállítását, mely nemcsak a művészek munkáit, de a művészi munkák kivitelezéséhez szükséges technikai eljá- rásokat is be fogja mutatni, mint például: a fametszést, rézmetszést, linóleumot, kőnyomást 3—5 színben, litog.

rafiát, cinkografiát, mélynyomást stb s egyben szabad előadásokkal az egyes eljárásokat ismertetni fogják a ki- váló szakelőadók.

4

(5)

O K T Ó B E R I T Á R L A T O K

A M ű c s a r n o k ÖszI Tárlata

Ha seregszemlét tartunk a tárlaton, l á t j u k , ki- ket nem láthatunk. Nem csupán az önténtes szám- űzöttek hiányoznak, azok, kiket maga a rendszer száműz onnan, hol kiállítani ma is előkelőbb, m i n t b á r h o l másutt. H i á n y o z n a k a nemes hagyo- m á n y o k kiváló letéteményesei, a konzervatív művészek avant -gardeja. É p p e n ezért kár —- nagy k á r a vadvirágok között a nemes értékeket szinte elbújtatni.

Ez a rendezési szépséghiba, mely a kritikák alaptónusán keserűen cseng még a f ü l ü n k b e n , kc- rültessék el. A n n a k a becsületes törekvésnek, mely- nek ez a palota hajlékot ad egy-egy a l k a l o m m a l , m i k o r száz és száz magyar művész sikert és ke-

nyeret vár a kiállítástól, nem az a j u t a l m a , m i t a kritika százezerszámban a p u b l i k u m közé szór.

Az első terem főhelye Kukán Gézáé. D u p l a jog látszik itt érvényesíteni az elsőséget K u k á n részére. A k é p t é m á j a — s annak nagysága. A k o r m á n y z ó impozáns méretű k é p é r ő l van szó.

V á r t u k m i lesz, mit hoz meglepetésként számunk- ra K u k á n akkor, m i k o r László F ü l ö p hazajött s h a l o m b a rakták előtte a magyar borostyánt. Sze- rettünk volna n é h á n y levélből K u k á n képére is borostyánt fonni, még m a r a d t annyi a magyar ugaron, hogy neki is jutott volna, de várakozá- s u n k b a n csalódtunk. K u k á n bravúros nagyvo- nalúságát itt h i á b a keressük, a biztosság érzete nincs a képen, pedig e nagyszerű t é m á n , hogy excellálhatott volna! Az alak térbe komponálása elhibázott, az arc groteszk hatást tesz. Szinte el sem hiszi az ember, hogy a szomszéd portrait,

G á c h szobrászművész arcképét ugyanaz a kéz vitte a vászonra. Ez karakterben k i t ű n ő , rajzban j ó , előadásban friss és könnyed.

Márk Lajosnál az eredmények m á r nem ilyen divergánsak. M á r k egyformán ura a színnek, a rajznak akkor is, ha fenséges előkelőségre, vagy közvetlen, pózmentes helyzetekben kell a figurát megfestenie. Színeiben a hidegség meleget áraszt, a letompított anyag fénnyé nemesedik, mely a b ő r ö n , húson, drapérián csak úgy e l ö m l i k s életet lehel mindenüvé, akár a háttér, vagy a térkitöltő m o t i v u m o k világát, ha nézzük. Sokat, nagyon so- kat tud M á r k Lajos.

Komáromi K a c z n a k van itt egy szintén j ó l megfogott portraitja, Sipőcz polgármester arcké- pe, mely a becsületes mesterségbeli tudás összes fegyverzetével fölszerelten készült, karakterben j ó s előadása ízléses. Mihalovics M i k l ó s Ju- dása, Rőtnek Á r p á d napsütéses udvara, Kárpáthy J e n ő d u n a i képei, Kiss K á l m á n viztükörtanúlmá- nyai j ó képek.

Sárkány Gyula feleségéről festett klasszikus- ízű nagy képe a legjobb kiállított képei között.

Nemesen érzett tónusok mély tűzben világítanak nála, nem bravúrok érdeklik, m i n t i n k á b b a a becsületes m u n k a , elmélyített színfilozofiája . . . s ha k o m p o z í c i ó i b a n a vonalak ritmusát a folt- tömegek kiegyensúlyozott r i m i k á j á v a l összhangba fogja hozni, úgy még sok érékeset fog hozni, úgy még sok értékeset fog a magyar p i k u r a Sárkány- tól l á n i . . .

B O S Z N A Y I S T V Á N : Szántás.

(6)

A z t á n itt van az ősi talaj egy inagyarzamatú b a j n o k a , Tornyay János. Zsánerképein a bús ma- gyar élet, földszagú színes birodalma a legsöté- tebb b ú r o k o n vonaglik, melyet az öreg Tornyai fiatalos bravúrral penget. Lélek, művészi meglá-

tás, egyéni íz teszi emlékezetessé szereplését.

Udvari Géza lehiggadt színfilozofus, ki témái- ba egységes szín és forma karaktert visz be, ki- válóan k o m p o n á l . Egyike ő azoknak a kevesek- nek, akiknek rajztudása és kompoziciókészsége klasszikus nívón áll.

M A R K L A J O S : H. F. úrhölgy portréja Míg Tornyay a drámaiassághoz a paletta sötét színeit adja, addig Udvari P á l a világos színek skáláján birkózik a témák sokféleségével, sokszor szédítő bravúrral.

Áldor János t á j k é p e i n a tőle megszokott li- nóm tónusok u r a l j á k m a is azokat a témákat, melyeket a szabad természet ölén les el, de a falusi ucca s ház p r o b l é m á k nem egyenlő qualitással d o k u m e n t á l j á k Áldor művészetét.

Gábor Móric d á m á j a rajzban és színben egyképpen szép, az ő stilizálásra h a j l ó mű- vészetében egyéni ízt érez az ember s fölfelé ívelő pályát m u t a t őszinte törekvése. Szent Istvány Gyula — igás lovai rajzban, mozgásban elsőran- gúan vannak odavetve, szinte kár, liogy azt a gye- rek figurát is a képre festette, mely könnyed színekben tartva t eltörpül egészen. LTj tónust ütött meg Barkász Lajos. A régi ragyogást valami bánatos, megtört színskállán vibráltatja most s a stilizáló, laposhatású színfoltok a képein nem veszik fel a versenyt azzal a régi naturaliz- mussal, melyet annyi finomsággal szokott volt megfesteni. Szabó Dezső szépen f e j l ő d i k , m i n d j o b b a n és j o b b a n magára talál fejlődésképes művészete. Tájképe srép, piacképe jó. Márton Ferenc a rajz magyar nagymestere tudásának né- hány ú j a b b d o k u m e n t u m á t küldte be a tárlatra, melyek k ö z ü l a legjobb a nagyteremben lévő anyóka ceruzarajza. Pádly A l a d á r tájképei színe- sek, lélek van b e n n ü k .

A h a r m a d i k teremben van vitéz Darvassy Istvánnak n é h á n y szép tájképe, az ezüstös nap- fény iide levegőjét feiti meg egyszerű eszközök- kel s becsületes alapossággal. Gimes I.ajos olasz- országi tájképei széles, pasztózus kezeléssel köny- nyed rajzi felkészültséggel d o k u m e n t á l j á k a táj- kép bravúros mesterét, ki az olasz ég izzó színeit rakta föl biztos kézzel, komoly alkotására. Hosszú Márton női figurája j ó ! van a térbe k o m p o n á l v a , a figura háttere is szép. előkelő egyszerűséggel ad i l l ő keretet a j ó valőrben tartott portraitnak, mely ú j a b b haladását d o k u m e n t á l j a a művésznek.

Itt van Nádler Róbertnek is n é h á n y szép képe, egy tengerparti táia, nöi figurával, igen szép.

Komáromi Karz. Tury Gyula, Briill Aladár. Ha- ranghy Jenő, Major Jenő, Tornai Gyula, Zádor

¡István. Budai Sándor, Szántó Lajos sikerült képei- vel találkozunk még e teremben, ahol magam ir kiállítottam egy nagyméretű csendéletet. K ü l ö n ki kell emelnünk Moldovai Béla karakterben pompáson elfogott gyermekportréját.

A többi termekben is van egész sereg j ó kép.

¡Eölvedi Gachal József egy cigányasszonya állít meg bennünket az V. teremben. K á r , hogy ezt a talentumos művészt nem az első teremben l á t j u k , mert m i n d e n qualitása megvan arra, hogy a leg- j o b b a k között vonuljon föl a kiállítás vele. Ugyan- csak ide került a magyar művészképzés egyik nagy mestere is, Balló Ede. Előkelő, szép port- raitja karakterben kiváló, az úgynevezett repre- zentáló arcképgyűjteményben muzeális értéket képvisel. Kemény N á n d o r egy j ó fejet állított ki egyszerű eszközökkel dolgozva kevéssel is sokat tud m o n d a n i . Sárdy Brutus, Turmayer Sándor, Huber István, Aradi Edvi Illés Jenő, Gy. Sándor József. Uher Arisztid, Nagy Vilmos, Vig Berta- lan, Komáromi Kacz E n d i é n é nívós képeit talál-

e

(7)

j u k még itt. Vi«í Bertalan képe t ú l maniros, pedig a pompás színérzéke ha több őszinteséggel páro- sulna, szép eredményekre vezetné.

A X . teremben Kézdi Kovács László néhány frissen ható tájképe k ö z ü l a kékeszöld színben

p o m p á z ó erdőrészlete a legszebb. Bodnár János is végre kiállított. T a l á n 10—15 éve láttuk, ugyan- ebben a teremben. Álló aktján a régi Bednár ere- je érzik s a régi színek tiize ég. Briill Aladárnak is van egy poétikus vászna. Az akt, mely a szép- ség istennőjét születése pillanatában ábrázolja nemesen ívelt egyszerű f o r m á k k a l komolv érték.

K á r , hogy a fej s általában a nyak fölötti rész

l á t n i , akkor őszintébben szólnának hozzánk azok a rózsák s egyéb virágai. Rottman Mozart, Berkes Ili (egy igen szép t á j k é p p e l szerepel), Pörgő Gergely, Koszkol Jenő, Pádua K á l m á n , Józsa Ká- roly, Biczó András, Kövosdi Géza, Egyed Erna, Farkas Lőrinc, Horváth Béla, Pálya Caclestin, Párizs Erzsi képei említendők még, továbbá Bren- ner N á n d o r , ki a nagy témát felölelő kompozíció- ját kis vásznán is sikerrel oldotta meg, a mester- ségbeli tudása azonban nincs arányban a témája nagvvonaluságával.

A X I . teremben két kis kollekció kapott helyet: Mérő István és Fried Pál képei. Mérőt

f •' , . . W

• • •» jKjf-

i (rh • H H wo

J t - , M

N D ^

I I P Ü i l f c ^

-**5r t . ..

%

£M

S Á R K Á N Y G Y U L A : Női portrait K O M Á R O M I K A C Z E N D R E : Sipőcz Jenő dr.

rajza miatt klasszikus hatása nem érvényesül telje- sen. Szántó M á r i a aktja túlontúl édeskés. Sok a rúzs, sok a púder, figurái viaszbábok i n k á b b , mint hús és vérből gyúrt emberek. Merészné, Coreth Erzsébet grófné nagy figurális képén sok j ó van, szélesen tartott festési modora férfias erőt ad. Englert E m i l n e k is itt van egy szép női por- tréja. Színeiben dús, r a j z b a n j ó , kompozí- cióban kiegyensúlyozott a kép, mely egyik legjobb dolga Englertnek. Dolányi Ben- cur I d a csendéletein túlságosan a téma d o m i n á l ó , azt a raffinált inesterségteli fölkészültséget egy- formán szeretnénk a kép minden o b i e k t u m á n

gz áhítatos naturlizmus, Fried Pált az impresz- szionizmus mozgástanúlmányai jellemzik. A maga nemében jót nyújt m i n d a k é t piktor. Kumvald Caesar n é h á n y portréhűségű f e j t a n ú l m á n y t állí- tott ki. Kacziány Ö d ö n férfiarcképe az öreg mes- ter friss, lélekülte m u n k á j a . Páldy Z o l t á n kompo- KÍciója ennek a vérbő tehetségnek figyelemre- m é l t ó alkotása. Rubovics M á r k , Vajda Zsigmond ezeczei Szüts Sándor, Vas Ferencné, Laszgallner Oszk ár szerepelnek még egy-egy j ó képpel. Pataky Ferenc finom r a j z ú tabáni részleteket állított ki.

A X I I . teremben Károly A n d o r , Szokol W i l l i b á l d , Liinsdorf K á r o l y , Tamássy Miklós, királyfalvi

(8)

Kraft K á r o y , Klammer Mariska, Wagner Géza Olga, Kümmerle P á l és Thomas A n t a l képei állíl- és Lengyel-Reinfuss Ede m ű v e i képviselik a nívót. j á k még meg a nézőt ebben a rossz világításit Bors Károly, M. Nagy Endre, Bruck H e r m i n a , teremben.

Kallósné H . Adrienne, Szerencsi Zoltán, Z. Hadzsy Szentgyörgyvári Gyenes Lajos.

II.

Bosznay István, Burghardt József, Burghardt Rezső, Kunffy Lajos és Várady Gyula gyűjteményei.

Bosznay István rendkívül kellemes meglepe- tájfestőink közé emelik. Érdemes volt ezt az első tés. Egy nagy termet betöltő 80 képe — valameny- nagyobb bemutatkozást megrendeznie, mert ez a nyi t á j k é p — sokkal kedvezőbb impressziót n y ú j t konzekvencia csak ezzel a kiállítással lett nyilván- Bosznay művészetéről, m i n t a tárlatokon itt-ott valóvá.

H O S S Z Ú M Á R T O N : br. Wesselényi Istvánná arcképe.

szereplő darabjai. Ahogyan felvonul itt a debre- ceni Nagyerdő „paysage intime"-jétől a tenyérnyi méretű képek friss impressionizmusáig, — a ma- gyar táj finom szavú költője, avatott művésze m u t a t k o z i k meg a számtalan variációban. Ezek a m i n d i g artisztikus variációk a magyar föld felé suttogott szerelmi vallomások. Különösen apró képeinek ihletett frissesége, a hangulat b á j á n a k teljes átmentése a vászonra, a faktúra könnyed- sége olyan qualitások, melyek Bosznayt legjobb

Burghardt Rezső tájképei és portréi megerő- sítik azt a hitet, melyet a magyar művészet con- naisseurjei ebbe a fiatal mesterbe vetettek. A mes- terség tudása, az ízlés finomsága és a lélek mély- sége ritkán egyesül művészben annyi átütőerővel, lélektől lélekhez m e n ő közvetlenséggel. Művésze- tének van valami arisztokratikus tartózkodása és mégis m i n d e n k i h e z szól. Az ízlés, mely eltiltja a népszerű közhelyektől, a poézis szárnyain beröp- pen m i n d e n k i lelkébe. Tenger-képe és Este a

&

(9)

píazzettán c. képe a hangulat varázslatos ere- jével, a művészet titkainak monumentális meg- nyilatkozásával m i n d e n k i számára ellenállhatat- lanul hat. Burghardt Rezső nem csak j ó piktor, de művész is a kiválasztottak közül.

Bátyja, Burghardt József igen nagy haladás- ról tesz bizonyságot sikerült portréin. Mióta nem láttuk, sokat tanult és egyénisége kialakult. Arc- képeit a lelkiismeretes m u n k á n kívül a karakter erős érzése és az arc lélekanalizáló megjelenítése jellemzik.

Kunffy Lajos 40 képe egy j ó piktort vezet a közönség elé, egy j ó piktort, akinek m i n d e n sike- rül. K é p e i egyenletes nivót mutatnak, nincs egyet- len képe, amelyik kevésbé sikerült volna. Ellen- ben van n é h á n y képe, k ö z t ü k egy plain-air csend- élet és önportréja — amelyik nemcsak K u n f f y gyűjteményében, de a magyar L u x e m b u r g b a n is megállja a helyét. K u n f f y művészete szerenesésen egyesíti a naturalista hagyományokat az i m p r e s - szionizmus vívmányaival. Festői intelligenciája pontosan ismeri a határokat, ameddig követheti a festői újításokat a meglévő értékek feláldozása nélkül. Ez a gyűjtemény m é l t ó n reprezentálja a párisi aranyérem nyertesét.

Várady Gyula egy j ó m u n k á b a n töltött em- beröltő piktori eredményei u t á n jutott el m a i gyűjteményes kiállításáig. Havas tájképei és han- gulatos udvarré-zletei — különösen a Selmecbá- nyái ház udvara — a naturalista p i k t ú r a legszim- patikusabb darabjai közé számít. Tudás, a festői p r o b l é m á k b a való elmélyedés, a természet imádata, lelkiismeretes, becsületes m u n k a jellemzik képeit.

I I I . Szobrok.

Az őszi tárlaton kevés a szobor, de amit ki- állítottak, j ó l illeszkedik a magyar szobrászművé- szet magas nívójába. Elsőnek Orbán A n t a l r ó l kell szólni. Ez a fiatal mester az ú j magyar szob- rászgeneráció legszámottevőbb tagja. Tehetsége, hol a kompozíció monumentálitásával, hol a min- tázás gráciájával hat. Most kiállított csoportja a Széchenyi-fürdőt díszítő Tavaszi ö r ö m ö k c. sűin-

holikus m u n k á j a . A s z i m b ó l u m n a k — m i k rend- szerint üres allegóriák az O r b á n A n t a l originá- lis tehetsége ad eleven, való életet, lelkes tartal- mat. Gách István pesthidegkúti hősi emléke sike- rült műve a tehetséges művésznek. Bory J e n ő Pro- hászka-szobra és W ä l d e r Gyula arcmása bravúro- san mintázott, k i t ű n ő mellkép. Maugsch Gyula groteszk portréhűséggel ábrázolt majom-figurája egyik legjobb alkotása ebben a zsánerbeu. Szamosi Sóos Vilmos Benedek E l e k r ő l készült mellszobra lélekteljes m u n k a , Bellen Gyula B i b l i a c. csoport- ja megkapó, Andréjka József tereferéje kedves zsánerjelenet, Markup Béla Vadász és Fiiredy R i h á r d K ö l t ő figurája jellegzetességükkel hatáso- sak. Nemes Görgy, Szamosy Imre, Sóvári János tv

Gyurkovics Rezső nívósán szerepelnek. Szöriy Szilárd, Karácsonyi Géza, Rajki István, Téchy László, Makovnik Kjilmán, Putz János, Kayser Lajos, Szege Sándor, Kopits János, Martinelli Je- nő és Astuto B. M a j a stílusosan egészítik ki a si- került gyűjteményt. Seregély Dezső Csáky-plakettje, Szántó Gergely 8 magyaros zainatú emlékplakett- je és Csillag István Rákosi-portréja képviselik ni- vósan a kisplasztikát.

Gy. N.

*

Az őszi tárlat képeinek reprodukálását de- cemberi s z á m u n k b a n folytatjuk.

M O L D O V Á N B É L A : Lakatos Márta arcképe

Építészek, Iparművészek, Festő- és szobrász- művészek! A „Képzőművészet" a j ó m u n k a reprodukálásáért nem fogad el díjazást és m i n d e n érdekes művészi hírt ö r ö m m e l közöl. Szerkesztő- ség: I., H o r t h y Miklós rít 144. földszint 27. Hi- vatalos i d ő : d. u. 3—4-ig.

9

(10)

A Nemzeti Szalon tárlatai

Borszéky Frigyes, Kövér Gyula és Senyei Jó- zsef gyűjteményes kiállításai. H á r o m értékes pik- tor bemutatása nyitotta meg a Szalon őszi sze- zonját. K ö z ö t t ü k Borszéky Frigyes megjelenése m á r azért is örvendetes, mert nyolc egész eszten- dő óta a kerámia foglalta el ezt a dekoratív fan- táziájú, m i n d i g az artisztikum határai között ma- radó művészt, ki m á r egy évtizeddel azelőtt jó- hangzású név volt a magyar p i k t u r á b a n . Ú j b ó l való megjelenése kellemes meglepetés. A bosszú szünet nem hatott károsan. Sőt. A művészi felfo- gás dekoratív megjelenésének hatásosságát erősen

nek és érdekességének keresése. Technikai kész- ségének érettségével párhuzamosan bontakozik ki művészi felfogásának ereje is. L e g ú j a b b kom- pozícióin és tájképein a mesterségbeli tudás m á r nem öncél, h a n e m eszköze a művész öntudatos mondanivalói előadásának. Kövér Gyula aktjai és tájképeinek legújabb sorozata zavartalan művészi élmény és ez a kiállítása kétségtelenül a művész ú j értékelését nyitja meg. Senyei József par excellence portraitista. Hosszabb ideig volt László F ü l ö p tanítványa s a k i t ű n ő m ű h e l y meg is látszik rajta. Portrait-it a hasonlóságon k í v ü l , az arc vo- nalaiból és a szemekből áradó lélek jellemzik.

Kis gyűjteményében van n é h á n y muzeális darab,

GÁBOR MÓRIC:

gr. Hadik Mihály

GÁBOR MÓRIC:

Dáma A Műcsarnok őszi tárlatáról.

fokozza a kompozíció frissesége, a rajz könnyed- sége. A színek poétikus egybehangolása pedig ma is a régi Borszékyt m u t a t j á k be, akinek művésze- tét a színfoltoknak ez a nemes szinfoniája hozza közel a lelkekhez. — Kövér Gyula kollektiv kiál- lításának anyaga foglalja le a Sálon felét. Itt lát- ható a művész egész oeuvreje. Ilyennek kell lenni egy kollektiv kiállításnak. Szinte lépésről-lépésre lehet figyelemmel kísérni a művész fejlődését.

Technikai szempontból rendkívül tanulságos, ho- gyan enged keménységéből színskálája és válik egyre p u h á b b á , kifejezőbbé ecsetje a hús inter- pretálásának ö r ö k k é ú j p r o b l é m á j á b a n , mert ez az, a m i Kövér Gyula festői v é n á j á n a k legfőbb mozgatója: a test, különösen a női test szépségé-

így az öreg tengerész arcképe is, melyet Budapesi Székesfőváros vásárolt meg a kiállításon. A mű- vésznek édesanyjáról festett, pietással csinált kép- mása, meg egy öreg n ő i fej Senyei legjobb m u n k á i .

Tirol reprezentatív kiállítása követte nyomon a bárom kollektív kiállítást. Régen láttunk m á r ebhez, hasonlóan szimpatikus tárlatot. A tiroli művészek r e n d k í v ü l érdekes kiállítása két okból nyerhette meg a néző tetszését. A kiállítás egy- öntetű nivója azt a r i t k á n élvezhető érzést kel- tette a nézőben, hogy ezen a tárlaton — végre!

m i n d e n k i művész, m i n d e n szereplő teljes joggal áll a helyén és ha más-más művészi bitvallást je- lez is a képén, de mindegyik t ú l van egy bizonyos

O

(11)

nivón s elérkezett oda, a h o n n a n a piktor művésszé magosodik. A kiállítók n í v ó j á n a k ez a kellemes egyvonalúsága, megnyilatkozott ínég egy másik egyöntetűségben is, mely még kellemesebben le- pett m e g bennünket. Ez az egyöntetűség a szer- telenségek kerülésében mutatkozott meg. Volt a tiroliak tárlatán m i n d e n művészeti iránynak kép- viselője: a konzervatívoktól az egészen moder- nekig. A naturalisták, impreeszionisták, neoim- preszionisták és expresszionisták. Csak kétféle piktor nem talált képviseletre: a maradiak és a

„keresők". Ezen a kiállításon, melyen minden uralkodó irány felvonult, csodálatosképen min- denki tudta, mit akar és senki nem „kereste" mon- danivalóit. Sem a m o n d a n i v a l ó j á t , sem a tehet-

valamennyi pasztell - k ü l ö n b ö z ő i d ő b ő l szár- maznak s vannak k ö z t ü k olyanok, melyeket leg- utóbb festett. M i n d a n n y i az impresszionista művé- szet legjobb darabjai, élénken bizonyítva, hogy dekorativ p i k t u r á j á n a k m u l ó divatossága után, a természetérzésben feloldott impresszionizmushoz való visszatérés az ő igazi eleme, az ő valódi mű- vészete. A természetérzés a művész bőre: nem le- het belőle k i b ú j n i . R i p p l - R ó n a i kis kiállítása a művészi élvezeten kívül, ezt a tanulságot k i n á l j a .

R a j t a k í v ü l még hat festőművész szerepelt, kik k ö z ü l Orbán Dezső' és Istókovics K á l m á n gyűj- teménye volt figyelemreméltó. O r b á n Dezső egy sorozat spanyol- és olaszországi tájképet állított ki. melyek sajátos t e c h n i k á j u k k a l , az emailszerfí

K E M É N Y N Á N D O R : Édesanyám K U N F F Y L A J O S : Önarckép A Műcsarnok őszi tárlatáról.

ségét. Igaz viszont, hogy csupa j ó piktor, tehet- séges művész volt jelen. Ezért — bár nem volt a tiroliak között egyetlen kiemelkedő egyéniség sem - mégis a szó illusztris értelmében reprezen- tativ volt a tiroliak kiállítása. És tanulságos. Váj- j o n ilyenek-e a magyar k ü l f ö l d i „reprezentativ"

kiállítások is? Chroniqueur.

Az Ernsí-Muzeum Októberi Kiállításai

A 92-ik csoportkiállításnak Rippl-Rónai József egy kis termet megtöltő kollekciója adott különösebb jelentőséget. Hangulatos portréi és balatoni tájai

színek ragyogó p o m p á j á b a n igen hatásosak. Or- bán Dezső az artisztikumot szerető piktor, kinek leggyakrabban sikerül is a táj finom hangulatát maradék n é l k ü l átültetni a néző lelkébe. Istóko- vics, a tehetséges grafikus most nagyobb méretű olajképekben igyekszik megoldani grafikai vi- zióit. Fantáziája szülöttei azonban még nem tud- nak életre kelni az ú j elementumban. D e csak idő kérdése és — h i t ü n k szerint Istókovics olaj- festményeivel is elfogja érni a grafikus nívóját.

K i á l l í t o t t a k még Lehel Mária, Lahner E m i l , Sim- kovics J e n ő és Győri Frigyes.

A 93-ik csoportkiállítás résztvevői k ö z ü l első- nek a Párisból hazatért Franck Frigyest kell meg- említeni. A k i t ű n ő művésznek Páris uccái és 111011-

(12)

fiain l o k á l j a i kinálkoztak ú j festői téma gyanánt.

Palettája színesebb lett, kifejezési eszközei bővül- tek, de szimpatikus festői egyénisége m i n t h a mér- téken t ú l megbújna a technikai fogások mögé.

Ugyancsak franciaországi t a n u l m á n y ú t j á r ó l számol be Vass Elemér, aki finom rajzokat és egy elő- kelő lélek halk tónusú szürke színre hangolt álomképeit álította ki. Érdekes piktor Orsós Fe- renc is, aki tájképein a zöld szín végeláthatatlan változatait mutatta be szenvedélyes analizisekben.

Tihanyi J. Lajos grafikái tehetséges, pietással rajzoló piktort m u t a t n a k be. Önarcképe elmé- lyedésre valló, k i t ű n ő m u n k a , hol a rajz finom- sága és a tónusok értékelése tanúskodnak Tiha- nyi festői tudásáról. Azt hisszük, munkásságát érdemes lesz figyelemmel kísérni. Esseó Erzsébet graciőz szobrairól és Scheiber H u g ó szemfény- vesztő ügyeskedéseiről kell még megemlékeznünk.

Gál Endre dr.

Zichy Mihály kiállítás a Szépművészeti Mú-

z e u m b a n . Az idegenbe vetődött nagy magyar zseni centennáriumi emlékezésére a Szépművé- szeti M ú z e u m j ó l összeválogatott kiállítást rende- zett Zichy M i h á l y grafikáiból. A kiállítás anyaga, h ű impressiót ad a mester munkásságáról.

KOTASZ KÁROLY BÉCSBEN. A „Neue Galerie" Bécs- ben kiállítást rendezett az itthon már néhány éve nem lá- tott Kotász Károly műveiből. Ebből az alkalomból foglal- kozik Kotász művészetével a bécsi sajtó, mely igen me- leg hangon és nagy elismeréssel időzik képei méltatásánál.

örömmel regisztráljuk egy érdemes magyar művész kül- földi sikerét, mikor a bécsi Neues Wiener Abenblatt ter- jedelmes méltatásából közöljük a következőket: „Kotász vérbeli kolorista. De nem azok közül, akik örülnek a szín pompájának, mert az ő palettája nem újjong, hanem só- ihajt és nyög, a melankólia rezzen át rajta. Az ő csattanó

pirosa nem a győzelem ujjongása, hanem egy fájdalom- kiáltás és az ő nehéz kékje a panasz jajkiáltása, szürkéi és barnái egy gyötrődő lélek vajúdó vallomásai. Kotász Károlv az ő egyéni, sajátos technikájának virtuóza, aki azonban nemcsak festő, de költő is."

W A L T H E R K Ü H N : Csendélet A tiroli reprezentatív kiállításról.

12

(13)

A MŰCSARNOK ŐSZI T Á R L A T Á R Ó L

O R B Á N A N T A L : A Tavasz örömei

(14)
(15)

- K É P Z Ő M Ű V É S Z E T I S Z E M I N Á R I U M -

A t ó n u s

Irta: Gulyás Sándor, festőművész.

Kevés olyan szó van, melynek értelme any- nyira különféle dolgok meghatározására szolgál- na, m i n t a tónus elnevezés. M á r m a g á b a n véve nehézzé teszi jelentésének pontos meghatározá- sát az a tény, hogy maga a szó igen kedvenc és sokat használt mesterségbeli terminus technikusa úgy az i r o d a l o m n a k , m i n t a zeneművészetnek és

a festészetnek s m i n d a h á r o m esetben az illető művész más és más jelentőséggel ruházza fel, bár valamennyi esetben az ős szó m i n d i g a görög

tonos, melynek csak értelmi elváltozásaival van dolgunk. Ez az oka azután, hogy olyan gyak- ran h a l l j u k ezt a szegény szócskát úgy a szakem- berek, m i n t a laikusok szájából helytelen érte-

E N G L E R T H E M I L : dr. Scipiadesz Elemér egy. tanár A kitűnő portréistának ez a műve műértőkörök- ben általános elismerést váltott ki. Kár, hogy

nem szerepelt az őszi tárlaton.

(16)

leniben. Igaz, hogy a hosszú, több m i n t 2000 éves használat értelmét kibővítette, de mégis van egy határ, melyen belül a helyes értelmezések és he- lyes alkalmazások helyet foglalnak, ezeket sze- retnénk most speciálisan csak a festészetre meg- határozni.

Hogy meghatározásunknak gyökere legyen, nézzük először a szó etymológiáját: az ős szó, a a gör< g o tonos első értelme a kötél, vagy a húr megfeszítése volt, szóval feszítés, feszültség;

ebből lett később, m i n t a feszített h ú r megpendí- téfének eredménye: a hang, njajd később a hang- súly.

A latinoknál, kik a szót tónus alakban átvet- ték, eredeti értelme mellett m á r szín, színárnya- lat, színezés értelemmel is bir, ilyen értelemben használja maga Plinius is. ( P l i n i u s : Naturalis História X X X V . 25.)

További fejlődésében az olasz il tuono, a fran- cia la ton, az angol the tone, amellett, hogy ere- deti értelmét megtartotta, a festészetben, vagy a festményekre vonatkoztatva szín, színezés, árnyé- kolás, alapszínbeli hangulat értelemmel is bir.

A német der Ton sokáig csak zenei és irodalmi értelemben volt használatos, csak 1780 óta hasz- n á l j á k , mint francia jövevény szót a festészetben a fenti értelemben. M i magyarok a m ú l t század második felében k e z d j ü k használni az eredeti la- tin formában hasonló értelemben, m i n t a többi európai nemzet.

M á r ezekből is tisztán l á t h a t j u k , hogy a tó- nus a festészetben m i n d e n k é p e n színt, színességet vagy a színnel belsőleg összefüggő tulajdonságot jelent.

Ez a szó egyszerű értelme, m e l y azonban úgy a gyakorlati festők (festőművész), mint az elmé-

B U R G H A R D T J Ó Z S E F : Fleischer Antal Az őszi tárlatról,

to

M Á R T O N F E R E N C : Gere Nagymama Az őszi tárlatról.

leti festők (műkritikus, műtörténész) nyelvén fo- galomcsoportok, viszonylatok, elhelyezkedések stb.

meghatározására is szolgál. Ez az, a m i rendezésre, megvilágításra szorul, mert itt van a legtöbb visszaélés.

Definíciók helyett j o b b lesz, h a példákat ve- szünk, mert azok világosabban s értelmesebben beszélnek:

Vegyünk egy kockát, mely a cinnóber vörös alapszínével van befestve s tegyük ki egyirányú megvilágításnak. A kocka megvilágított oldallap- jai a cinnóber vörös élénk színében fognak meg- jelenni, m í g az árnyékban lévők egy sötétebb bar- nás vagy kékes színét fogják m u t a t n i ugyanazon vörös színnek; ilyenkor m o n d j u k , hogy a 'est ár- nyékos oldalai a lokál szín (ez esetben a cinnó- ber) kékes vagy barnás tónusában jelennek meg.

H a figyelemmel nézzük a kocka megvilágított lapjait, észrevesszük, hogy azok a cinnóber vörös nem egyforma árnyalatában látszanak és pedig, ha a fénysugár t o m p á b b szög alatt esik r á j u k , űgv világosabb, h a ferdébben, akkor sötétebb szín- ben, ilyenkor m o n d j u k , hogy a kocka megvilágí- tott lapjai tónusban különfélék, vagy közöttük tónus differencia van, hasonlóképen tonuskülönb- ség lehet természetesen a kocka árnyékos, vala- mint a világos és árnyékos l a p j a i között is.

Ezekben az esetekben tonusváltozáshak ne- vezzük azt az optikai folyamatot, mely végbemegy a testek természetes (lokális) színén, ha azok fény és árnyékba helyeztetnek.

Vegyünk most egy fehér, egy vörös és egy fe- kete színű kockát s tegyük k i őket egyforma meg- világításnak. H a nézzük a világos lapokat, azt lát-

(17)

E D V 1 I L L É S A L A D Á R : Zalamegyei konyha Az őszi tárlatról.

j u k , hogy a vörös kocka l a p j a i sötétebbek, mint a fehéré; a fekete kockáé sötétebb, m i n t m i n d a kettőé, tehát a k ü l ö n f é l e színű, de egyformán megvilágított lapok között is van tonus differen- cia. mely nem a megvilágítástól függ, hanem a testek ezínkülönbeégétől. Hasonló tonus különb- ség van a h á r o m test árnyékos oldalai között is.

De igen érdekes lesz a dolog, ha a fehér kocka árnyékos o l d a l l a p j á t a fekete kocka megvilágított l a p j á v a l hasonlítjuk össze, mert akkor azt lát- j u k , hogy a fekete kocka megvilágított lapjai sö- tétebbek, m i n t a fehér test árnyékos o l d a l l a p j a i ; itt azt l á t j u k tehát, hogy a tonus differencia a megvilágítással ellentétes értékű is lehet, ha a testek között a színkülönbség igen nagy.

Jelen esetben tehát a tonus az azonos világí- tásban alkalmazott, de különféle színek egymás- hoz való viszonya.

Ha figyelmesen nézünk egy tájat az ablakon keresztül s azután hirtelen a szoba belsejét, azt fogjuk látni, hogy bár különféle színű tárgyak vannak úgy k i n n , m i n t b e n n : a szabadban a szí- nek i n k á b b a kékes, a szobában i n k á b b a barnás színek felé fognak h a j o l n i , vagy j o b b a n mondva, m i n t h a k i n n egy kékes, benn egy barnás fátyol borítana m i n d e n t ; ez az a bizonyos átfogó szín, melyben m i n d e n szín f e l o l d ó d i k : az úgv nevezett alap tónus. A barna az interieur, a kék a plain- air alaptónusa. Ez nem tévesztendő össze a vale- urral, mely a testek lokális színének tonus és szín- változását jelenti abban az esetben, ha az a szem- lélőtől távolodna, vagy a levegő minősége megvál- tozik.

Az alaptonust azonban nem m i n d i g a termé- szet diktália. lehet az a művész egy®11' sajátsága is, amennyiben az egyik festő m i n d e n t b a r n á b b a n , a másik m i n d e n t szürkébben stb. J»t. Azt hiszem m á r m i n d e n k i hallott R e m b r a n d t aranysárga, Correggio ezüstszürke alaptónusáról. Az ilyen alantonus mesterségbeli eljárásból folvik, amenv- nyiben az egyik barnával, a másik kékes szürké- vel aláfestett vászonra, mint alapra helyezi el a

különféle színeket; innen van az alaptonus elne- vezés. Lehet az eljárás fordított is; amikor is a festő a m á r felrakott színeken egy barna, kék stb. lazur színnel fest keresztül s így ebben az esetben a legutóbb alkalmazott lazurszín adja meg a kép alaptonusát.

Alaptonusnak nevezzük tehát azt a színt, melynek befolyása alá kerül a kép valamennyi, vagy legalább is legtöbb színe.

A tónus értelme bizonyos tekintetben meg- változik akkor, a m i k o r nem színes képet, hanem egyszínű rajzot (ceruza, szén, rékarc stb) aka- r u n k készíteni. Ebben az esetben azon feladat előtt á l l u n k , hogy azokat a színfoltokat, melyek a természetben sok színben jelennek meg, a raj- zon egy színnek (fekete, barna stb) k ü l ö n f é l e ár- nyalataival úgy a d j u k vissza, hogy a rajz a szí- nesség illúzióját keltse, azaz tónusban helyes le- gyen. Ez nem olyan k ö n n y ű ; igen iskolázott s igen helyesen látó szemre van szükség.

Egy példa m i n d e n t megmagyaráz: adva egy csendélet, világos zöld (meleg) háttér, sárga vá- zában piros muskátli, valamennyi csupa meleg szín; lerajzolandó fehér lapra ceruzával. Hogy rajzunk tónusban belyes legyen, meg kell állapí- tanunk, hogy m e l y i k színfoltot fogom a legsöté- tebb tónusban felrakni: a zöldet, a sárgát, vagy a pirosat? Igen k ö n n y ű volna a dolog, ha valami m ó d o n ki t u d n á n k küszöbölni a testek színessé- gét. P r ó b á l j u k meg! Vegyünk egy kékszínű (hi- deg) üveglapot s azon keresztül nézzük a csend- életet. A lokál színek eltűnnek s m i n d e n t a kék különféle árnyalatában l á t u n k ; a tónus differen- ciák élesen érvényesülnek s pontosan megállapít- h a t j u k , hol vannak a legsötétebb s hol a legvilá- gosabb tonusok.

Az egyszínű ábrázolásnál tónus alatt értjük tehát a feketének, vagy más egy színnek oly fokú nüanszirozását, mellyel a tárgyak természetes, vagy látszólagos színének illúzióját kelthetjük.

Röviden összefoglalva tónus alatt értjük:

1. a több színű képeknél:

a) az egy helyen alkalmazott egy, vagy több színű foltoknak egymáshoz való vi- szonyát árnyalatban és színben tekintettel a megvilágítás minőségére,

b) azt az összefogó színt, mely a kép vala- mennyi színét befolyásolja;

2. az egyszínű képeknél:

a színes megjelenéseknek helyes áttételét egy színre.

A ,,Képzőművé zet" nem egy művészcsoport lapja, hanem az egész magyar művészeté. Ezért kötelessége minden művésznek és m i n d e n műba- rátnak, hogy p r o p a g á l j a !

(18)

Á L D O K J Á N O S L Á S Z L Ó : Naplemente

F R I E D P Á L : Néger táruosnü C S I L L A G I S T V Á N : Rákosi Jenő A Műcsarnok őszi tárlatáról.

— ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A T a b á n

A régi B u d á n a k egyik kedves városrészétől akarok ebben a pár sorban elbúcsúzni. Lehet, liogv kissé korai ez a szándék, lehetséges, hogy hosszú i d ő telik ínég m a j d el odáig, amíg a Ta- bán városrendezésének ősrégi terve elérkezik meg- valósításához. E p i l l a n a t b a n mégis úgy látom, — illetékes és szakkörök készülődéséből következ- tetve, m i n t h a egy lépéssel közelebb j u t o t t u n k vol- na ahoz az időponthoz, amikor a tervezgetést és jószándékot a cselekvés mozgolódása váltja fel.

É p e n ezért szokatlan talán, ha búcsúzni készülök ott, ahol egy város újjászületését kellene üdvö- zölnöm és különösen időszerűtlen talán m á m a , a

fejlődést és haladást — m u n k á t és kenyeret igérő örömteljes várakozás közepette.

De ebben az esetben, a Tabán újjászületésé- nek küszöbén úgy tűnik, m i n t h a az alkotás meg- nyilvánulásában az enyészet rombolásának is ré- sze volna. Ugy látszik, m i n t h a a bontócsákány szerepe ezúttal nem merülne k i a romok eltaka- rításában, de részt kívánna a m u l t emlékeinek le- rombolásában is. Az a régi városrész, amely el- tűnik, hogy utat nyisson egy modern metropolis fejlődésének, a maga százesztendős k u n y h ó i v a l , kisvárosi csendjével, primitív r o m a n t i k á j á v a l a multat képviseli és értéket jelent azok számára I S

(19)

akik egy világváros kedélytelen forgatagában be- csülni t u d j á k azt, amit közönségesen hangul; tnak szokás nevezni.

Ezért nem szabad szó és gondolat n é l k ü l el- menni a T a b á n reneszánsza mellett, még akkor sem, ha az újjászületés esetleg az egyén és a köz gazdagodását jelenti. Igaz, a Talián düledező sár- k u n v h ó i külön-külön nem képeznek mübetsfi építészeti emlékeket és nem hasonlíthatók német kisvárosok építményeihez, ahol a régi városne- gyed épületegységenként is művészi értéket kép- visel. Nem szorul tehát a T a b á n védelemre még akkor sem, ha esetleg akad a régi Szarvas-tér környékén egy-egy házikó, amelynek kovácsolt vasrácsozata, antiquitásánál fogva értékes emlék- táblája meg is érdemli a m u z e u m i halhatatlansá- got. De az egész városnegyed így a m i n t van, tel- jes egészében kétségtelenül hangulatos színfoltját alkotja Budapest fővárosának, ezért pedig meg- érdemli a neki k i j á r ó kegyeletet.

Egy délelőtti séta a tabáni hegyoldalban meg- lepően bizonyítja, hányan keresnek ihletet a gör- be uccák, meredek lépcsősorok között. Valóságos olaszországi képet varázsol a szemlélő elé az ülve, állva, fekve és gugolva dolgozó piktorok serege.

Ilyenkor látni, mennyien vannak, akik tudatosan élvezik a kis uccák, keskeny udvarok hangulatát, akiknek a fekete macska, csámpás lámpavas, öreg anyóka témát és modellt, m u n k á t és szórakozást jelent, akik ecsettel, tollal, tűvel és krétával képben, zenével és verssel tudatosan becsülik és használják fel a régi kisváros festői motívumait.

De sokan vannak olyanok is, akik öntudatlanul talán a csönd, talán a b u d a i kiskocsmák kedvé- ért keresik és szeretik a tabáni hegyoldal roman- tikáját.

Ezek nevében kell búcsút vennünk a Tabán- tól és ezért kell m e g á l l a p í t a n u n k : vannak olyan szempontok is amelyek szerint azt m o n d h a t j u k : k á r érte.

T u d j u k j ó l , hogy többet, jobbat, egészsége- sebb lakhatást és nagyobb kényelmet k a p u n k he- lyette. Kis ablak helyett nagyot, szűk szobák he- lyett szellőset, macskaköves flaszter helyett asz- faltos járdát. Vigasztalódhatunk is: m ó d u n k b a n van mindezt művészi f o r m á b a n , a szép követel- ményei szerint megcsinálni, sőt ö r ü l n ü n k is lehet az ú j művészi feladatoknak. De nem szabad elfe- lejteni, hogy a muskátlis ablak veszít varázsából az ötödik emeleten, a kiskocsma hangulata más a kukoricacégér mögött, m i n t a nagyvendéglő vígsága az elektromos transparens fényében, — lehet kényelmes a villanyvilágítás, hasznos a víz- vezetékberendezés, de kár a rozsdás piactéri kút- ért és a félrebillent petroleumlámpás bohém han- gulatáért.

Nem kell tehát s a j n á l n u n k a Tabánt, de el kell búcsúznunk tőle. A d d i g amíg lehet, és úgy ahogy lehet. Ecsettel vagy fényképezőgéppel, őszi napsütésben ugyanúgy, mint hóborította téli álla-

B E C Z J E N Ő : Budai részlet

potában. Az Aranykacsa uccától is, az Aranykakas uccától is, — a Naphegy uccától holdvilág mel- lett és a Holdvilág uccától napsütésben.

*

Nem tudom, de valószínűnek tartom, hogy a főváros illetékes hivatala gondoskodott arról, hogy a Tabán jelenlegi képét megörökítsék. Erre ter- mészetesen legalkalmasabb eszköz a fényképező- gép, amely egyedül képes tömegesen megrögzí- teni a régi városnegyed külső képét, ugyanúgy, mint részleteit, fekvését, udvar és interieurhangu- latát. M i n d e z feldolgozva és füzet, vagy könyv a l a k j á b a n kiadva valószínűleg nagy népszerűség- nek örvendene.

De különösen szimpatikus és elegáns gesztus volna a Főváros részéről, ha felszólítaná a ma- gyar festő, grafikus és építészgárdát, a jelenlegi T a b á n ábrázolására. Az egybegyűlt anyagból pe- dig egy kiállítás keretén belül kiválasztana és megvásárolna egy p á r értékes művet a fővárosi m ú z e u m számára, — amelynek k ü l ö n b e n is köte- lessége Budapest fejlődését építészettörténeti szempontból regisztrálni. Egy ilyen művészeti tevékenység m i n d i g érdeklődésre tarthat számot,

19

(20)

J A N S Z K Y ÉS S Z I V E S S Y : „Forum" filmszínház Interieur

20

de különösen most, amikor a küszöbön álló tabáni építkezések egészen aktuálissá teszik ezt az ak- ciót. A m i a dolog anyagi részét illeti, az egész nem jelentene említésre méltó költséget. A Fő- város egyébb beruházásai között számításba sem jöhetne ez a kiadás, amely a kiállítás jövedelmé- b ő l k ü l ö n b e n is jórészt megtérülne. Mindehez ter- mészetesen szükséges volna egy kis gyors, adnii- nisztrációmentes elhatározás, hogy a téli tájképek még idejében megfesthetők legyenek — a tavaszi h ó elolvadása előtt. Becz Jenő.

J A N S Z K Y B É L A ÉS S Z I V E S S Y T I B O R a szóhoz és tekintélyhez jutott építészgárda fiatalabb generációjának tagjai. Ok m á r a h á b o r ú előtti időkben is a modern építészet képviselői vollak, és azok maradtak m á m a is. Nem követik ugyan vakon a k ü l f ö l d szélsőségesnek mondott építészeti modorát, de m i n d e n k o r érdeklődő figyelemmel kísérik a modern építészet fejlődését. Távol álla- nak B r u n o Taut, vagy Le Corbusier szellemétől, de saját egyéniségükön keresztül odáig fejlesztették művészetüket, ameddig azt a hazai építészeti szel- lem megkívánta és megengedte. Kétségtelenül nagy érdemeket szereztek a modern magyar archi- tektúra fejlesztésében.

A m ű v e i k b ő l mellékelve közölt reproduk- tiók köziil a filmszínház-architektúra különösen részleteiben, — k ü l f ö l d i viszonylatban is — deko- ratív, fantáziás, hangulatos, illúziót keltő, amely a mozgóképszínház célját és hivatását stílusosan támasztja alá.

A Pestszentlőrincen épiilt elemi iskola ola- szosra emlékeztető formáival, fehér és rózsaszín

•falaival, rozsdabarna m ű p a l a tetőzetével színes hatást kelt, — a polgári iskola pedig m o d e r n magyaros stílusával részleteiben is karakterisz- tikus.

J A N S Z K Y ÉS S Z I V E S S Y : „Forum" filmszínház A pesterzsébeti r e á l g i m n á z i u m homlokzata szigorú összhangban van az alaprajzi beosztással, és egyik legszebb p é l d á j a a modern magyar vidéki középiskolának.

(21)

Janszky

r

és Szivessy műépítészek tervei

Pestszentlőrinci áll. elemi iskola Pestszentlőrinci áll. polgári iskola

Pestszentlőrinci áll. polgári iskola

„Forum" filmszínház. Ablakrács

21

(22)

Homlokzatok

Neuschloss Kornél és Ifj. Gyenes Lajos kislakás tervpályázata, melyet a Főváros megvett.

Alaprajz.

22

(23)

I P A R M Ű V É S Z E T —

A l a k á s r n ű v é s z e i történelmi fejlődése

I r t a : szentgyörgyvári Gyenes Lajos.

Az emberiség történelmének az e l m ú l t évez- redeken át, m o n d h a t n i alig észrevehető halk kí- sérője az otthona, fokozatosan, a fejlődés törté- nelmi sorrendjében, m i n t az árnyék követte s kö- veti korszakok hosszú évszázadain át magát az emberiséget.

Ha a kulturális fejlődés szinte a végtelenség- ben elvesző első felcsillanását vizsgálgatjuk, ha a kulturális fejlődés ezen első szikráját, amelyet az évezredek döbbenetes nagy temetőjéből az enyé- szet számunkra még meghagyott, tüzetesebben szemügyre vesszük, akkor l á t j u k , hogy az emberi- ség történelmének e néma kisérő társa, tulajdon- képpen nem is olyan szerény, csupán árnyékként ható néma útitárs.

Ez az árnyék megnő, szinte vezetőszerepet látszik betölteni, olyan, m i n t a gép szíve, a motor, mely a díszes külsőben szerényen m e g h ú z ó d i k ugyan, de nélküle a díszes váz értéktelen hol- mivá lesz.

Az emberiség kulturális fejlődésében m i n d a z , ami attól az évezredes temetőből előkerült, az tu- lajdonképpen az otthon tartozéka, m o n d h a t n i a művészeti érzék, a szép kőbe, fémbe, fába vésett, vagy ezen anyagok valamelyikéből alakított me- sélő hieroglifája, melyekből valamennyi korszak

egykorú embere műveltségét, kulturális fejlődésé- nek fokát á l l a p í t j á k meg.

Ez a megnőtt árnyék, melv a fejlődés kor- szakának fénye arányában nagy, súlyos lesz s a hanyatlásban alig észrevehető k o n t ú r o k b a n látszik csak, az elpusztult k u l t ú r á k temetője fölött el nem m ú l ó kísértetként bolyong m i n d e n ü t t , ú j s ú j a b b alkotásokra kényszerítve azt az emberisé- get, mely egy-egy f e j l ő d ő korszak művészi ál- arcait h a l o m r a döntötte, az életből temetőt csi- nált s az eltemetett művészi álmokat, ú j b ó l életre keltette s gyakran szebbé, grand iózusabbá nivellálta.

Ez az el nem pusztítható titokzatos árnyék, ez a beszélő néma útitárs, az emberiség történelmében a kultúra gárdistája. H a szerény szereposztásban a nagy események mellett csak mellérendelten, gyakran alárendelt szerepet játszik is, nyilvánvaló, hogy nélküle történelem nincs, nélküle k u l t ú r á r ó l beszélni nem lehet, hiszen ott, ahol a kulturális fegyverzetű ember a történelem színpadára lép, a barlangok mélyén, a sziklába- vágott kulisszákon a művészet p o m p á s virágait ott találjuk m á r , fegyverzetén a p r i m i t í v egyszerűség gyermekálmai m á r f o r m á b a n öntve fölgyújtották

J A N S Z K Y ÉS S Z I V E S S Y : Pesterzsébeti reálgimnázium

23

(24)

íjzt az isteni szikrát, melynek világító fényözöne ma a f ö l d ü n k r e borul.

A szakadékok, vízmosta barlangok u t á n az assir babilon palotaépítészet, az egyiptomi tem- plomkoloszusok, piramisok görög-római márvány- ból faragott s épített ember s isten számára ál- modott otthonok világa után a román, góth. re- naissance építészeti csodák stb . . . véges-végig az amerikai felhőkarcolókig, olyan kolosszális föl- gyújtása az évezredek messziségéből, felénk csil- lanó kultúrszikrának, hogy ennek a csillagokig lobogó fényénél valóban szemünk elé t á r u l az a történelemmel terhes m u l t , melynek ha szépsége volt, ha értéke megmaradt a j ö v ő számára, ezt nem a csodák hekatombái tették a kultúrember részére értékessé, hanem az a művészete, mely a barlangból otthont varázsolt, s az otthon számára palotákat épített.

A palotaépítészet, t u l a j d o n k é p p e n a megte- remtője az otthon építőművészetének, melynek nagyvonalú stílusa m i n d i g az otthon belső tartozé- kainak a f o r m á j á t is irányította.

A kiilső s a belső f o r m á k összecsengése egészen természetes, egy időben születve, egyik forma, az anyag karaktere szerint alakulva a leg- szorosabb vérrokonságot tart a másik formával, melynek az az évtized vagy század a teremtője, létrehozója.

Az egyes korszakok stilustörekvései m i n d e n nemzetnél más és más f o r m á b a n nyilvánultak meg, s így a lakás, mely az egyén legközvetlenebb érintkező területe t u l a j d o n k é p p e n s annak bú- torai, mely az emberi test növekvő arányainak megfelelően van konstruálva, elsősorban hivatot- tak arra, hogy az egyes korszakok stilustörekvé- sein az egyéni, illetve az egyén nemzeti karakte- rét magukon viseljék . . .

így lehet beszélni az egyes népek lakásmű- vészetéről, ugyanazon stílusban is, mert a francia góth, p é l d á u l csak úgy götli stilus, mint a német

K O Z M É R S Á N D O R : Lenke y

vagy angol, de a francia góth is más és más a német s az angol gótika is.

Az egyes stílusok nemzeti karaktere így ú j f o r m á k k a l gazdagodott, amelyek összhangban vannak m i n d i g az eredeti stilussal, amely stilus egy-egy nemzetnek művészi teremtőerejét doku- mentálja.

A hatalmas, nagy k u l t ú r á v a l rendelkező né- pek m i n d i g megteremtették a m a g u k stílusát s így lehet beszélni egy-egy nemzeti stilusról, mely a történelmi fejlődés folyamán a nagy korszakok- ban .egy-egy nép föllendülésének évszázadaihoz, egy-egy nagynevű uralkodó, államférfi nevéhez, vagy egy-egy korszak hanyatlásának idejéhez van kötve.

Á l t a l á b a n a bútortörténelem stilus törekvé- sei, négy nagy korszakot ölelnek f ö l s ezekben a korszakokban u r a l k o d ó kultúrnemzetek nevéhez, vagy nevével vannak szignálva.

így k ü l ö n b ö z t e t ü n k meg négy korszakot és pedig: Az ókort, középkort, ú j k o r t s legújahb- kort.

Az ókor népei az egyiptomiak, assyrok, ba- hilonok, a perzsák, görögök, rómaiak.

T ő l ü k szinte egy-egy stilus örökölte a nevét, míg a középkorban nem a népek neve, m i n t in- k á b b a szellem, mely megteremtette őket, adta az egyes stilusok nevét.

így született meg a keresztény, a r o m á n és góth stilus.

Az ú j korszak a renaissanceval kezdődik, mely Olaszországban, Franciaországban, Anglia és Németországban alkotta a stilus legszebb bútorait s emelte az otthon művészetét olyan színvonalra, melyből a későbbi korok, rokokó, X V I . Lajos, empir, bidermeyer, secesszió bútortípusai sarjad- tak s vetették meg az a l a p j á t a mai lakásművé- rzetnek.

(Folyt, köv.)

Dezső főtanácsos és neje

24

(25)

A M Ű G Y Ű J T Ő

Kéí m a g y a r f a l í s z ö n y e g - a m a í ö r a XVI. s z á z a d b a n

Irta: dr. Siklóssy László.

Mai szóhasználattal gobelingyüjtőkről beszél- hetnénk. Mivel azonban a faliszőnyegeknek, ame- lyek történetem idejében Magyarországba kerül- tek, semmi k ö z ü k sincs a híres francia szőnyeg- szövő Gobelin-családhoz, amely e szőnyegtechni- k á n a k közkeletű elnevezését adta: meg kell ma- radnom a szürkébb, de szabatos kifejezés mellett.

Két magyar faliszőnyeg-amatőrről szólok: Frange- pán Ferencről, a szerényebbről és Oláh Miklósról, a nagyobb stilusuról, akiket aligha ismernek ol- vasóink erről az oldalukról. A délszláv eredetű Frangepán Ferenc családját évszázados kapocs fűzte Magyarországhoz, O l á h Miklósét csak egy nemzedék kötötte ide. De származásuknál ékeseb-

ben beszél e két kiváló f ő p a p és államférfi élete, amelyet m i n t magyarok igaz hazafiságban tevéke- nyen töltöttek el.

Magyarországot, amelyből Bonfini szerint Má- tyás egy második Itáliát akart csinálni, bizako- dással keresték fel számosan — ha nem is a leg- kiválóbbak akikpolitikai, irodalmi, sőt művé- szeti téren érvényesülni akartak. A lehetőségek országát remélték itt. Ezt a nézetet nem rontotta

le, sőt fokozta az a k ö r ü l m é n y , hogy az ország három részre szakadt. Az akkori i d ő nagyratörője karrierjét biztosan vélte építeni olyan cölöpökre, amelyeket e zavaros vizeken át vert a talajba. A kisebb exisztenciák pedig az olygarcha-főurak ud- varában húzták meg magukat.

Más volt a helyzet képe k í v ü l r ő l és más be- lülről. A n á l u n k megtelepedett komoly elemeknek csakhamar be kellett látniok, hogy Magyarország nem az az igéretfölde, amelyet reméltek. A dal- m á t b ó l magyarrá lett Verancsics Antal — később esztergomi hercegérsek —- például köteles őszinte- séggel ismeri be mindazt a jót, amelyben a ma- gyar f ö l d részesítette. „ A m i vagyok és a m i m csak van, írja, azt m i n d Magyarországnak köszönhetem, Mint gyerek kerültem ide és nemcsak jóléthez, számos tisztességhez j u t o t t a m , de olyan polcra is emelkedtem, melyet szülőföldemen nem nyerhet- tem volna el." De m i k o r arról van szó, hogy egy előkelő velencei patrícius család egy tagja Er- délybe akar j ö n n i , nem hallgathatja el komoly intelmét. „Öcséd — írja Capelli Ferencnek, — aki szabad ember és egy boldog haza szülötte, egy kellemes, gazdag békés városból csatlakozni akar a m i szolgaságunkhoz, ide akar j ö n n i ebbe az el

I .

nyomott országba, amely m á r csaknem egészen a török iga alatt nyög. Nem tudom, komolyan írod-e ezt avagy tréfálsz v e l e m ? "

Az eféle óvás egy esetben talán fogott, tíz esetben nem fogott. A Mátyás k o r á b a n megindult bevándorlás friss ujjoncokat termelt, akik kész- séggel szállták meg a teret, amelyet diplomáciá- ban, irodalomban, művészetben a magyarság át- engedett nekik. A földet szerető konzervatív ma- gyar u. i. nem rajongott sem a diplomácia ravasz fogásaiért, sem a mesterkélt h u m a n i z m u s é r t , leg- kevésbbé a modern olasz művészetért, melyet

m i tagadás benne — nem adatott meg megér- tenie. Az ösztököléseknek, melyek csakhamar amatőrt formáltak a b b ó l a magyarból, aki eladdig csak a fényűzést ismerte, k í v ü l r ő l kellett j ö n n i ö k . Olyan férfiaktól, akiket származásuk és családi összeköttetéseik összekapcsoltak a külfölddel, hon- nan lelkesen hozták he a művészet egyes meg- nyilvánulásait, ők, akiket viszont magyarrá tett a magyar föld.

I.

Frangepán Ferenc igen érdekes alakja a ma- gyar cinquecentonak. Életének részletei még meg- írásra várnak. Olaszországban nevelkedett, hol a renaissance kifejlett műveltségét és az elfajult erkölcsi élet megvetését egyként magába szívta.

Ez u t ó b b i hatása alatt a Ferencesek szerzetébe lépett és sarutlanul járt. Művészeti dolgok iránt m i n d a z o n á l t a l fejlett érzéke volt és hosszas olasz- országi tartózkodása alatt a m a t ő r h ö z m é l t ó a n vá- sárolt műtárgyakat, amint erről végrendelete ta- núskodik.

Magyarországba akkor került vissza, amikor 1526-ban V I I . Kelemen p á p a üzenetei k ü l d ö t t ál- tala Szapolyai János királynak. Itthon fényes dip- lomáciai és egyházi pálya kínálkozott részére, amely elől nem zárkózott el. Nem is tehette, hi- szen ez mintegy örökségképpen szállott rá roko- náról, Frangepán Gergelyről, ki m i n t kalocsai érsek és I I . Ulászló kiráíy követe 1505-ben oly fényt fejtett ki Bécsben, amelyet az udvar j ó n a k látott korlátok közzé szorítani. Ferenc kerülte ezeket a végleteket, sőt nem egyszer a másikba esett. „ E n , ha Magyarországból kizáratom, — írja találok ezer helyet, hová magamat megvonha- tom, hol, m i n t eddig, szegénységben és nyomo- rúságban élhetek." A született nagyúr gőgje és a

133

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :