Badacsony Szigligettel

Teljes szövegt

(1)

19939

Badacsony Szigligettel.

Kevés olyan szép és bizarr tájkép van Magyarországon, mint az, amelyiket a Balaton mellett Meszes-Győrök halmairól lehet látni, ha az ember visszatekint keletre a Badacsony vidékére. A Balaton általában min- den pontjáról szép és változatos képet nyújt, a part jellemvonásai igen különbözők: a déli oldal általában alacsony dombvidék, váltakozva mo- csáros, nagy terjedelmű lapályokkal, amelyeknek a parti homoklerakodá- sokból keletkezett buczkák és tőzeges talaján szétszórva legelésző bivaly- csordák adják meg a fő jellemvonásait. Mint szigetek emelkednek ki ezek- ből a tőzeglápokból Fonyód és Boglár várhegye, mind a kettő meredek szakadékkal dőlve a Balatonra. — Az északi part keleti részén a veszprémi fennsík magaslatai látszanak, persze a tóról mint hegyek, amiket mély és szük völgyek hasogatnak. Nyugat-felé a fennsík pereme mindinkább vissza-

húzódik a parttól s helyet ad tagozottabb, változatosabb hegyvidéknek, mely Révfülöpnél, Salföldnél egészen kihúzódik a tópartra s bekerít egy nagy medenczét Kővágó-Örs, Köveskálla és Kisfalud közt. Ennek a zárt me- denczének egyetlen szűk lefolyása Kis-Örsnél van, éjszakról lehetetlenné teszik a nyilást azok a bazalthegyek, melyeknek legszebb kialakulása ettől a vidéktől nyugatra van .

Amint ugyanis Salföldtől délre egy kolostor festői romjaitól ékesitett Örsi hegy rendkívül meredek délnyugati lejtője elsimul: egy lapály veszi kezdetét s tart nyugatra egészen Edericsigji éjszakra pedig az Agártető lábáig. Ebből a lapályból egymástól teljesen -elkülönítve emelkednek ki a képzelhető legszebb szabályos bazalt-vulkánok, köztük kétség kivül első helyen a „jóboiú" Badacsony.

Mikor a Keszthelyről elindult gőzös, keresztül gázolva a kellemetlen hinárbozótokon, elkerüli a Szt. Mihályi kápolnát, akkor egyszerre teljes pompájában nyílik ki a Szigligeti öböl hátterét képező bazaltvulkánok panorámája. ' -

Körülbelül ezt a látványt tünteti fel képünk. Az előtér a Meszes-Győrök vidéki halmok valamelyike, gyér növényzetével, sziklás talajával. Messze, messze keleten egy elvonult zivatar utolsó villámai czikáznak, a tó, még komor, haragos, erősen háborog a felette elvonult égiháború nyomán. Félel- mes ilyenkor a tó színe. A sötét viharfelhő alatt nem kap világítást a viz és haragos zöld színével, a rajta csillogó fehér hullámtarajokkal szinte forrni

(2)

— 2 -h

látszik a vakmerő előtt, ki gyenge hajócskán meri megkisérleni ilyenkor a vízre szállni. -

Éjszak felől azonban már derülni kezd, a nap rásüt az öböl vizére, megaranyozva Szigliget romjait s a vihartól megtisztult légen át látni en- gedi a Badacsony-vidéki pompás hegycsoportot. Legjobban szembe tűnik Szigliget szomorúan elpusztult várának romjaival; s a vár alatt, a romok lábainál Szigliget falu apró, a hegy oldalán villogó fehér házikói, mintha azon mosolyognának, hogy ők, a sárkunyhók túl élték a hatalmas sas- fészket fejük felett. A romok dombjától a tó felé még néhány kisebb halom látszik, ezeket erdő borítja s lábuknál keleten a hosszú útról (Tót-Vázsony alól) jött Egerviz, nyugatról pedig a tapolczai szép meleg-forrás langyos vize ömlik a Balatonba.

Ezek mögött a dombok mögctt sötétlik a Badacsony, a tó fölé 332 méter magasan emelve fel sziklakoszorus csonkakupját (Legmagasabb pontja a tenger színe felett 438 m., mig a tó víztükre csak 106 m. magas).

Épen a romok mögött bukkan elő a csodálatosan meredek és csúcsos Gulács teteje (393 m. a t. sz. f.). Balról a kép szélén a Szt.-György hegy (415 m. a t. sz. f.) fogja el a kilátást a csak részben látható kis Csobáncz (370 m. a t. sz. f.) elől. Végül pedig Csobáncz és Szigliget közt kéklenek azok a szintén bazalt hegyek, melyek a fennebb emiitett Kővágó Örsi medenczét éjszak felől elzárják.

Ilyen szabályos vulkánkúp még több is van itt egy határon, mint amennyi a képen látszik. A Gulácsnak párja a Tóti hegy, a Csobánczé a Halyagos. Tapolczától éjszakra áll a szép szabályos Haláp (361 m. a t. sz. f.) mellette nyugatra a kisebb Véndög.*) Jóval éjszakabbra ezektől, messze egymástól szétszórva, találunk még ilyen bazaltkupokat, ugy mint a Sümeghi várhegy, a Somlyó, a Ságh és a Kis-Somlyó, s noha ezek ugyanahhoz a geologiai vidékhez tartoznak, mint az előbbiek nem vesznek már részt a tájképeknek abban a változatosságában, melyet a Badacsony vidéke bármely pontról nyújt. Fel kell említenem még, hogy a bazalt vul- kánok legnagyobbjai, a Kabhegy és az Agártető már nem oly csodálatos, tájképileg elragadó formájúak, mint a kisebbek, amelyeket az előbb föl- soroltam. Ezek más felépítésű magaslatokra támaszkodnak. A Kabhegy majesztetikus formáit ugy, mint az Agártetőt sürü erdő takarja s hatalmas területű talapzatuk észrevehetetlenül olvad .bele a környező dombvidékbe.

A Badacsony és a hozzá hasonló Szt.-György, Csobáncz és Haláp (úgyszintén a távolabbi Somlyó, Ságh és Sümegh) alakja csonkakup. Egy bizonyos magasságig lankás oldaluk kitűnő talajt nyújt a szöllőmivelés- hez, ezen a magasságon túl aztán majdnem függélyes bazalt sziklák me-

A katonai térképen hibásan Vendégi hegynek irták. Az odavalók Véndögnek ejtik ki.

(3)

rednek fel, gyakran oszloposán elválva, mint pl. a Szentgyörgyön. A hegytető azután mindegyiken lapos kis fennsík, melyen erdő (Badacsony) legelő (Szt.-György) esetleg egy várrom (Csobáncz) kap nehezen hozzá- férhető helyet. A széles piedesztál, melyen a bazaltoszlopok nyugosznak, pontusi agyagból és homokból van a parti hegyeknél s ennek az agyag- nak és homoknak málladéka, keverve az elmáló bazalt lepergő murvájával*) adja a badacsonyi szöllők kitűnő termő talaját.

A Balatonpart legkedvesebb kirándulóhelye Badacsony. A terjedelmes hegyoldal be van hintve a pinczék és nyaralók százaival s a szem mindenfelé a legpompásabban müveit, gondosan fenntartott szöllők üde zöldjén pihen.

Egy séta fel a hegytetőre pedig örökre felejthetetlen lesz a természet- barát előtt.

Az ut egy vízmosás mentén nyaralók közt visz fel, ammellett a ház mellett, melyben Kisfaludy Sándor töltötte élete legszebb napjait. Nemso- kára elmaradnak a szöllők s a sziklák lábánál meghúzódó erdőbe ér az út. A sziklák alját óriási kőfolyások takarják, köröskörül, nehezen hozzá férhetővé tevén a függőleges bazaltfalakat. Egy kis résen felvezetett ter- mészetes és mesterséges, mohos lépcsőn át jutunk a sziklák fölé s itt megnyílik a kilátás. A sziklapárkány szédítő .meredeksége felett, a legszebb helyen áll egy hatalmas kőkereszt, melyhez szédülő fejjel kapaszkodik a meredek szélére kilépni nem rettegő utas. Óriási látkör, bámulatos válto- zatossággal tárul szemeink elé. A szél játékával és a felhők árnyékával tarkázott Balaton óriási tükre és az azt koszorúzó alacsony partok felett nagy területre nyílik kilátás. A csillogó mocsaras somogyi berkekből Fo- nyód Vezuv-alaku hegye van szemben; tőle keletre mint uj sziget, a tompa Boglári várbegy s a messze horizonon Tihany bérczei látszanak. Ez a három hegy, Fonyód, Boglár és Tihany annyiban egyeznek a badacsonyi hegy- ekkel, hogy ezeknek fő zömét is a pontusi agyag és homok rétegei ké- pezik, de tetejüket nem bazalt, hanem csak bazalt-tufa, megkeményedett vulkáni hamu, vagy a sárvulkánok sziklává tömörült iszapja takarja s igy nem is látható rajtuk az a festői sziklacsoportosulás, mint pl. a Badacsonyon, vagy a Szt.-Györgyön. A Badacsony kerek platóját a legfantasztikusabb sziklagruppok szegélyzik. Az úgynevezett Vaskapunál bámulva áll meg a sétáló, hogy nem emberi kéz rakta-e azokat a kőkolosszusokát tornyokká,

•falakká, gúlákká? A Szt.-Györgyön meg az oszlopos elválásu bazalt mint egy brogdignaci orgona mered a zöld agyag-chorus fölé. Délfelé egy da- rabon nagy csorbaszerüleg lesüllyedt párkányát a nép óriási karosszékhez hasonlítja.

Más jellegű a Gulács kúpja. Ezt alig lehet megmászni: a bazalt mállott, omlós az oldalán, kicsúszik a láb alatt s tetején, hol valószínűleg

-) A szögletes apró kavicsot és kődarát a Balaton mellett murvának nevezik·

(4)

— 4 -h

ugyan kevés ember járt, nem igen volna hely egy kunyhó felépítésére.

Hanem a kilátás innen is felséges. A lapályt, melyből a hegyek emelkednek ki, szépen koczkázzák az árkok és utak mentén ültetett jegenyék s a vég- telennek látszó rétség oázisai, a kedves falvak egy-egy vulkán tövéhez húzódva.

Ugy a szigligeti öböl, mint az éjszaki part valamennyi széltől védett helyén sürü nádas, a balatoni ember „bozót-"ja takarja a partot, nem lehet miatta a valóságos partvonalat megállapítani. A nádas-bozóton kiviil a vizet hinár- és csuhuszigetek borítják s csak mikor a mélységmérő 3 métert mutat, akkor lesz tiszta a tó szine, itt közlekednek a hajók, itt dolgozhatnak a halászok s itt fejlődhetik ki a hullámzás akadálytalanul.

A déli tagozatlan parton sehol sincs nádas, az éjszaki szél erős hullám- verése, a folytonos homokturás kipusztítja azt s amit ezek nem képesek kiirtani, kiirtja azt a jég. A tó jegét, mikor feltöri a szél, rendesen mind a déli partra hajtja, uralkodó levén az éjszaknyugati, sokszor orkánná erősödő légáramlat, a fürdőközönség kellemetlen ellensége. A kivert jég feltúrja a tavaly képződött part alakulásokat s magas torlaszokban borítja a homokpartot. Az éjszaki part az ilyen jéginvasio elől rendesen meg- menekül, ritkaság, hogy olyan erőre tegyen szert a déli szél, hogy fel- törje a jeget.

Részben emmiatt az uralkodó szél miatt, részben a partok különböző alakulása miatt egészen más a somogyi rész jellege, mint a zalaié. A zalai parton hirtelen mélyed a tó 1 —2 m. mélységre, aztán a fenék nagyon lankás. A déli parton messze be kell menni a fürdőzőknek, hogy kellő mélységű vizet kapjanak, de aztán annál hirtelenebb megy le a 4—4'5 m. legnagyobb mélységre. Egyedül a tihanyi szorulatban, Szántód és a tihanyi rév között van egy mély gödör, 11 m. legnagyobb mély- séggel. Hiába "keressük azokat a régi tankönyvek által hirdetett 40—45 méteres mélységeket, nincsenek azok sehol a mi szép Balatonunkon^- Az éjszaki parton a tó feneke iszapos, a délin homokos és ez a homok a parton szép reczent formácziók készülésére alkalmas: az öblöket elzárja a hullám-hajtotta homok gátakkal (Nehrung) amik mögött álló mocsárok, tőzeglápok, berkek keletkeznek s a hajdani öblök lassankint elzárt parti tavakká (Haff) majd szárazzá válnak s a tagozott, öblökben dús part kiegyenesedik. A homokgátakról a tó alacsony vízállásánál a homokot a szél dünák, buczkák alakjában szállítja befelé a szárazra s igy a nagy elzárt régi öblök előtt lassankint egy széles homokgát képződik. Ezen megy a Déli Vasút vonala Falu-Szemestől egészen Balaton-Kereszturig.

Az éjszaki, zalai partokon ilyen képződményeknek csak épen nyomait látjuk, nem alkalmas erre sem a partot képző anyag, sem a szél járása.

A képünkön látható Szigligeti öböl 'veszi fel a Balatont tápláló

(5)

patakok egyik legjelentősebb csoportját, 8 nagy árkon folyik itt a viz, a 8 közül 4 mindig telve van: a Szigliget lábait mosó Tapolcza, az Ederics mellett lehúzódó Lesencze, melytől három falu is előnevet vett fel (Istvánd, Tamaj és Németfalu), a vele többszörösen összekötött Világos patak és a nagy messziről, a Nyjrádi erdőből jövő Viszlói ér. Ha ezekhez hozzá számitjuk még az Egervizet, ugy ezen a vidéken a Balatonba folyó állandó vízfolyások vízmennyiségének mintegy harmadrészét látjuk össze- gyűlni. Az összes vízfolyások legnagyobb része a fenéki hid alatt jön be a Kis-Balaton nádasaiból. Ez a kis ősmocsár, melyen alig lehet másutt ladikkal járni, mint a Zala mesterségesen fenntartott medrében, felveszi a Zalát, a Hévvizet, a Somogy-Zala közötti határárkot és a Csölömpes árkot.

Mikor a Zala nagy, ezen az egy nyíláson, a fenéki hid alatt több viz jön be a tóba, mint a Balaton összes patakjain. Meglehetős mennyiség jön be ugyanis Tihany és Balaton éjszak-keleti csúcsa közt, a veszprémi plató völgyhasasadékain át, mert itt valami 10 patak tör elő a szurdo- kokból ; de összesen sem hoznak annyit, mint a Hévviz egyedül. Általában kevés az a viz, amit évenkint a Balaton az állandó vízfolyásokból felvesz, de még kevesebb az, amit egyetlen lefolyása, a csatornázott Sió levezet.

A belé ömlött vizek legnagyobb része párolgás utján távozik a tóból, amit az is bizonyít, hogy a vize több oldott sót tartalmaz, mint amennyi a patakok vizében lehet.

De nézzünk az elvonult vihar után. Csak messze a horizonon

» _

látszik még fel-fel pislantani egy távoli villám visszfénye: a szél elült, de a tó még háborog. A terjedelmes víztömeg molekuláiban még benne van az a mozgás-erély, amit a vihartól kölcsönzött s míg ez az egyenkint partra gördülő hullámok súrlódásában el nem vész, addig nem nyugszik meg a tó szine. És napnyugta után, mig a verandán üldögélve, a vihar után felüdült levegőt élvezi az egész napi forróságtól ettikkadt nyaraló, csodálattal hallja, hogy bár a hegyoldalon, a villák közt egy falevél sem mozdul a hűvös esti légben, mig a Badacsony oldalán teljes szélcsend honol, addig lenn a tó zúg s a felkelő hold aranyhidján látszik, hogy erősen hullámzik. Azok, akik nem látva saját szemükkel a tüneményt, csak a laikusok híradásai után ítéltek, azt mondták erre a tüneményre, hogy_ ilyenkor a Balaton fenekén a vulkáni működés utolsó tüneteiként nagy gázkitörések (endogén orkánok) zavarják fel a vizet. Pedig nem más ez, mint a ritmusos mozgásba hozott vizmolekulák tovább való rezgése, a kimozdító ok megszűnése után is. Még különösebb a tünemény, ha a tavon szél támad, mig a hegyoldalon teljes a szélcsend. Ilyenkor is meg- győződhetünk a gázkitörések mese voltáról, amint lesétálunk a partra, vagy néhány kilométerre beevezünk; okvetlen megtaláljuk a szelet.

A Balaton-mellék vulkán-világa régen kialudt. A hegyek tetején

(6)

— 6 -h

kiömlött láva azóta kemény kővé, bazalttá merevedett; a távolabb vidékeken kitört sárvulkánok, a messze elhűlt- bombákkal tarkázott hamu: kővé keménykedett. Tihanyban több mint 100 szökő melegforrás (geyzir) borította gőzfelhőbe a vidéket: azoknak csak kihűlt, megmerevedett mésztufa kráter-kupjaik vannak meg. Nem maradt az egészből semmi más mirit a Hévviz és Tapolcza kedves melegforrásai.

De a nagy forradalmak nyomai nem tűntek még el, emlékül állnak még a Badacsony és Szt.-György sziklái. Fonyód hegyén már alig van nyoma egy-egy hentergő darabban a hajdan fedező tufának, Tihany, egyik meredek oldala a mult években zuhant alá a Balatonba. Amint Szigliget falai leomlottak: sok sok ezredév multán majd leperegnek a vulkánok bazaltsziklái is és a védelem nélkül hagyott agyag-alapzatnak az elvonuló viharok és záporok megássák a sirját, de velük együtt a szép Balatonnak is, mert a sikér medenczét talán már néhány ezredév multán betölti a belehozott vizi és levegőbeli hordalék.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :