A hódoltság-kort íörökség
Magyarországra vonatkozó földrajzi Ismeretei.
(Második cs befejező közlemény.) Alsó Hungaria városainak leírása.
Ide tartozik Bucla63 v á r a , a m a g y a r o k székvárosa. Erős vár. H á z a i és városrészei a D u n a északkeleti p a r t j á n a vár- falon belül állnak. A ele szemközt épült Pest v á r a . K e t t ő j ü k között folyik a D u n a , melyen keresztül a közlekedés s z á m á r a a p r ó h a j ó k r a n a g y f a h i d a t építettek. Ez a v á r elfoglalása előtt, E n g ü r ü s Mendzüs b e j székhelye volt. A hitetlenek lá- zongásait megtörő, néhai Stilejmän szultán — legyen a s í r j a illatos — második h a d j á r a t á b a n , 936-ban64 szabadította ki a hit ellenségeinek, a balga vallású hitetleneknek kezéből. Ak-
kor egy vállt állított élére s azóta m i n d m á i g az 'Osmän-szul- t á n o k által kinevezett válik kormányozzák.6 5 Azóta dzä- mi'kkal, imahelyekkel, közjótékonyságot szolgáló épületekkel, kincstári v á s á r c s a r n o k o k k a l telt meg.6" E v á r n a k számos hévize van. egyik a K ü r z E l j ä s mezeje néven ismert helyen, ez m a g a s fokú héviz, a másik az u. n. \ eli b e j hévize; a v á r -
63 Neve Buciin, Budün, Büdün, Budin és esetleg Büdim alakban for- dul elő.
84 1529. szept. 5—1550. aug. 24.
85 Néhány konstantinápolyi — és röviden a drezdai kézirat is — megemlíti a királyi palotát is, mely „igen furcsa palota; egy részét menyországnak, egy részét pokolnak hívják".
68 Több konstantinápolyi és drezdai kézirat szerint még: ..Mióta Sülejmän szultán e várat elfoglalta, önálló ejälet székhelye, melyhez tizennyolc sandzak, továbbá egy bejlerbejlik tartozik, t. i. a kanizsai, mely ismét négy sandzakból á l l . .. A Dunától délre eső többi ország-
rész. ú. m. Nädädz-oglu országa Sárvár, Bakjün-oglu országa Németvár és Zerín-oglu országa Csáktornya székhellyel, valamint a kapronicai generális-kerület Nemese alá tartozik . . . E várban [t. i. Budán] vezír székel. Rendszerint 600 sztambuli janicsárja van, jelenleg azonban csak egy oda janicsár, továbbá 500 hisär eri. 500 spahí, 6000 'ulüfeli. meg sok tímáros és hűbéres spahl-katonája s végül 50 cekdiri nevű h a j ó j a van."
— Tudomásom szerint csak a drezdai kéziratban áll ez a kitétel: „Buda viszonyai, valamint az alája tartozó vilajetek részletesen megírott köny- vünkben ismertetve vannak: most tehát a határvidéket, valamint az azzal szomszédos magvar és nemese kerületeket igyekezzünk ismertetni."
itebb leírtuk.6 7 Közelében narknak nevezték, most zelében Esztergom felé is levezik.
]z a Vác egy kis v á r Ci- án. Most h a j ó á l l o m á s , egy lében.
ó l ó k o r á b b i f e j e z e t r e v o n a t k o - ri n i n c s m e g , d e - t ö b b k o n s t a n - i t b a n i s m e g t a l á l h a t ó . U t ó b b i - i á k b a n , a k ö v e t k e z ő s z ö v e g g e l : lek f a k ü t i i b h ä n e - i ' u m ü m i j e . V i z é b e n a t o j á s m e g f ő . N e m i e g y k ő k u p o l a , m e l l e t t e ü v e g e s d ó t e r e m b e n e g y n a g v m e d e n c e
* y i k é b e n s z ü n t e l e n ü l f o l y i k a
y h é v í z , m e l y s z i n t é n g y ó g y í t ó É p ü l e t e r o m o k b a n h e v e r , i v é g é n f a k a d , Veli bej héoizé-
m a l m o t h a j t e l , e g y k ö z e l b e n i a K a a o n i a e g v i z - i o r r a s p e a i g K e u o i . r . n é v í z f e l e t t i s n a g y k ő k u p o l a , e m e l l e t t ü v e g e s \ e r a n d a é s k u p o l á s m o s d ó t e r e m á l l . E t e r e m b e n e g y n a g y m e d e n c e s e k ö r ü l t i z e n h a t f ü l k e v a n , m e l y e k m i n d e g y i k é b e n v í z - c s a p v a n f ö l s z e r e l v e .
A b u d a i m e z ő h é v i z e a z Ona kapusu ( , m e z ő k a p u ' ) n e v ű k a p u n k i v i d k é t - h á r o m i m l n y i r e v a n . V i z e m é r s é k e l t e n m e l e g , g y ó g y í t ó e r ő v e l b i r . É p ü l e t , a l a p í t v á n y (imaret) n i n c s f e l e t t e . " [ A k i i t i i b h a n e - i ' u m ü - m í j e s z e r i n t m é g : t e t ő z e t e n i n c s : , ü s t i i a c i k ' j .
A N ü r - i ' o s m ä n i j e p é l d á n y a m e g e m l í t i a v á r o s k é t t e k k é j é t , ú . m . G i i l b a b á é t é s J J i d i r b a b á é t .
6 8 A m a i C s e p e l - s z i g e t k ö z é p k o r i n e v é t (Kuoiu) a t ö r ö k ö k u g y a n ú g y í r t á k l e , m i n t a kojun ( . j u h , b i r k a ' ) s z ó t . M á r m o s t e b b ő l a z í g y l e í r t h e l y n é v b ő l , a z á l t a l a m e g j e l ö l t f ö l d r a j z i p o n t t ó l t á v o l a b b f e k v ő t e r ü l e t e n
— m o n d j u k K o n s t a n t i n á p o l y b a n , a h o l e f ö l d r a j z i m u n k á t í r t á k , d e a s z i g e t n e v é t h e l y e s e n k i e j t v e n e m i g e n h a l l h a t t á k — é r d e k e s e t y m o l o g i a a l a k u l t . A s z i g e t n e v é t u . i s i t t ú g y e j t e t t é k k i , a h o g y n y e l v é r z é k ü k n e k k ö n n y e b b v o l t : Kojun at ad-nak. I l y e n n é v e n e g y S z m i r n á v a l s z e m k ö z t f e k v ő s z i g e t e t i s n e v e z t e k , a z e l n e v e z é s t e h á t a z o s z m á n - t ö r ö k h e l v n é v -
a d á s t ö r v é n y e i v e l n e m e l l e n k e z e t t . Kuoin-ból t e h á t Kojun l e t t . D e t o v á b b m e n v e n a g y o n v a l ó s z í n ű , h o g y a s z i g e t n e v é t a z i t t l a k ó t ö r ö k ö k Kuoín-
n a k e j t e t t é k k i . E z e s e t b e n n e m e g y e g y k o r ó a n a l a k u l t , h a n e m u t ó l a g o s a n k i a l a k u l t e t y m o i l o g i á v a l v a n d o l g u n k , m é g p e d i g o l y a n é r t e l e m b e n , h o g y a s z i g e t n e v é b e c s a k a z ú j a b b k o r i k u t a t ó k o l v a s t á k b e l e a kojun s z ó t , . o l y a n e m b e r e k , a k i k a s z i g e t n e v é t n e m a z e g y k o r ú k i e j t é s , h a n e m a z
e g y i k o l v a s á s m ó d s z e r i n t í g y t e r m é s z e t e s e b b n e k , t ö r ö k ö s e b b n e k g o n d o l - t á k . E b b e n a z e s e t b e n Kojun-sziget — é s m é g i n k á b b m a g y a r f o r d í t á s a
Juh-sziget — m i n t a k u v i n i s z i g e t t ö r ö k e l n e v e z é s e , v a l ó t l a n é s j o g o s u - l a t l a n e l k e r e s z t e l é s .
611 L e f o r d í t v a : leány-sziget. U g v a l e í r á s o k , m i n t a z e g y e s p é l d á - n y o k t é r k é p e i n e m a N y u l a k s z i g e t é t , h a n e m a m a i S z e n t e n d r e i s z i g e t e t n e v e z i k e n é v e n .
7 0 A k é z i r a t o k b a n : Vádz, r i t k á b b a n Väidz.
I isegrád, vár a D u n a p a r t j á n \ ác és Esztergom között,
\ áctól egy n a p i j á r ó f ö l d r e .
Diibiiklen, p a l á n k az előbbi közelében. A m o h a m e d á n o k 1008-ban71 f o g l a l t á k el.
V ál és Kizil hisär,72 p a l á n k o k a b u d a i n á h i j é b a n . Palota, kisebb v á r egy tölgyerdővel borított hegy lejtő- jén. \ idéke n á d a s és mocsár. 1 őle két mllnyire n y u g a t felé, a hegyek közelében egy h ő f o r r á s van. e fölött egy kupola áll.
Csóka, kisebb vár Székesfehérvártól északra, fél merhale távolságnyira. Innen T a t á b a lehet eljutni.
Dzankurtaran,7;! p a l á n k a D u n a p a r t j á n , Bácskától észak- n y u g a t r a , fél m e r h a l e távolságnyira. A hitetlenek egyszer szétrombolták, de Läle Mehmed serdär-pasa 1013-ban74 ú j r a felépítette. A n a g y út itt kétfelé á g a z i k ; egyik s z á r n y a a Hamza bej ser äji néven ismert helységen át északkeletnek Buda felé, a másik Válón át é s z a k n y u g a t r a l a t a és G y ő r felé visz. D z a n k u r t a r a n Belgrádtól tiz kis merhale távolságra van.
Bácska, kis v á r a D u n a bal p a r t j á n . A Duna vize itt kü- lönválva, tavat képez mellette, melyet Bácska t a v á n a k ne- veznek.
Tolna75 Szekszárdtól é s z a k n y u g a t r a fekszik h á r o m fersah távolságra egy tó p a r t j á n , melynek vize a D u n á b ó l vált ki.
P a l á n k j a nincs, de d z ä m i ' j a , f ü r d ő j e és vásártere van.70
Szekszárd'' Belgrádból Buda felé menve. Pakson túl. ettől fél m e r h a l e távolságra é s z a k n y u g a t r a fekszik.
A mohácsi kadá az eszéki hídon túl a D u n a p a r t j á n az ú t v o n a l mellett, széles mezőn terül el.
Baranyavár, a D u n á t ó l távolabb, Mohácshoz közel.78 Szekcső, palánk Mohácstól, é s z a k n y u g a t felé, fél merhale távolságra.
Földvár, p a l á n k Mohácstól é s z a k n y u g a t r a . Szekcsőtől fél
71 1599. júl. 24—1600. júl. 12.
72 Vörösoár nevének török fordítása.
73 'Lélekmentő.' A berlini kézirat, arab szavakkal is, magyarázza e helynév jelentését, de a helynév keletkezéséhez fűződő, Nagy Sülejmän menekülésével kapcsolatos mesét, mely Evliä Celebinél megtalálható (I.
Karácson Imre fordítását a M. Tud. Akadémia kiadásában, I 210. 1.) sem ez, sem a többi kézirat nem ismeri.
74 1 604. máj. 50—1605. máj. 18.
75 A törökben: Tögnä.
76 Már a berlini kézirat szerint ugyanúgy, azzal a hozzátétellel, hogy lakossága mohamedán, keresztény és magyar.
77 A N u r ' 'osmänlje kézirata szerint az előbbitől fél merhalénál kisebb távolságra fekvő kadä és kasaba, mely Moháccsal és Baranya- várral szomszédos, a fővárosból huszonhat nap alatt érhető el; mir-1 li- vája van.
7S A berlini kézirat szerint még: „Az említett évben ft. i. a győri hadjárat évében] a hitetlenek feldúlták, de mikorra a kézirat szerzője Janik alól visszajövet ide ért. a mohamedánok megint rendbe hozták".
m e r h a l e t á v o l s á g r a .7' I n n e n Paksra l e h e t e l j u t n i . E z z e l s z e m - b e n a D u n a k ö z e p é n s z i g e t e k á l l n a k , m e l y e k e n a k i r á l y k e r t - j e i b e n j ó í z ű , i g e n é d e s a l m a t e r e m ; f e k e t e m a g v a v a n . elif- almának80 h í v j á k . P a k s F ö l d v á r t ó l f é l m e r h a l e t á v o l s á g b a n f e k s z i k . P a l á n k j a v a n . O l y a n c s e r e s n y é j e t e r e m , m i n t H i - s ä r n a k .8 1
Berzence é s . . . ,8 2 k é t j ó k a r b a n t a r t o t t v á r o l y a n v i d é - k e n , a h o l N e m e s e c s a p a t a i n e m i g e n j á r h a t n a k .
Moson,83 v á r . S ü l e j m ä n s z u l t á n a 938. é v z í - l - h i d z d z e h a - v á b a n8 4 e v á r a l a t t t á b o r t ü t ö t t , m i r e a v á r b a n l e v ő h i t e t l e n e k m e g h ó d o l t a k .
Ó o á r ,8 5 k a s a b a ; a L a j t a n e v ű f o l y ó k ö z e p é n , m i n t e g y s z i g e t e n f e k s z i k .
Komárom szigete,80 m e l y e t Sigetnek is n e v e z n e k , P o - z s o n y t ó l e g é s z e n K o m á r o m v á r á i g n y ú l i k ; h o s s z a h ú s z , szé- l e s s é g e m a j d n e m n é g y mii.8 7 A s z i g e t e n h á r o m s z á z f a l u á l l é s t i z e n ö t e z e r e m b e r l a k i k . L e g n a g y o b b v á r a K o m á r o m , a szi- g e t k e l e t i v é g é n é p ü l t e r ő s v á r .8 8
Tata v á r a n é g y z i r á ' széles, v í z z e l telt á r k o n b e l ü l é p ü l t , s z i n t é n i g e n e r ő s v á r . M i v e l s o k f o l y ó v i z e v a n . g y ü m ö l c s f á - b a n és k e r t e k b e n g a z d a g .8 9
7H A berlini kéziratban még: „Vára az előbbihez hasonló".
80 A mai nyelv elif-ailmát, tudtommal, nem ismer: de ismer elif- oseresnyét: olyan cseresnyét, melynek külsején egy elif (!) alakú vágás van.
81 Minthogy az író több hasonlatát a török főváros közeléből veszi, talán itt is a Boszporusban fekvő Anatolu hisürira vagy Rumili hisaríra gondol.
82 Kutas?
83 A kéziratokban: Módion.
84 1532. júl. 5.—aug. 2.
85 A kéziratokban: Ovar.
86 A kéziratokban Kümrän atasi.
87 A drezdai és több konstantinápolyi kézirat szerint: „Hossza negyvenöt, szélessége tizenkét mii. Ezen a szigeten egy nagyszerű kasaba is van, Sömarinnük hívják".
88 A drezdai kézirat szerint: „A várnak huszonöt hadihajója (cek- diri) is van."
8H A berlini kézirat szerint: „Esztergomtól fél, Győrtől egy merha- léra, Komáromtól három fers ihra fekszik, fvrős várának fala kőből épült, fala rendszerint négy zira'nál is szélesebb, úgyhogy kocsi faraba) is el- mehet rajta; beliil azonban nem kővel, hanem földdel van kitöltve. A falon kivül vizzel telt mély árka van, mely felett fahíd visz a várkapu- hoz. A vár kerülete több, mint 5(H) lépés (hafve). Környékén sok folyóvíz van továbbá sok kert és ^ izi malom. A vár belsejében nincs folyóvíz.
A mohamedán sereg a nevezett savval hó 25.-án [júl. 12.-én. t. i. az 1594-.-ik évben] fogta körül a várat. Először a vár északi oldalán, ettől egy mii távolságra, egy kis dombon, romokban álló templom közelében állítottak fel eg> ágyút s onnan lőtték a várat. Én, e sorok írója ott helyben a fäti- luit [a Kor'ün első szúrája| imádkoztam. Később még három helyen állítottak fel ágyúkat, a puskás janicsárok pedig a meterisnek nevezett árkokban csapat-csapat mellett (säf-säf) előrenyomultak. Két nappal
Szentmárton, egy mező közepén álló kis dombon épült.
G y ő r t ő l két fersah távolságra fekszik.9 0
Javarint azaz Janikot91 G ö l v á r n a k is nevezik. A buda- bécsi úton Esztergomtól két konaknyira"- fekszik, jelenleg igen n a g y város. Hosszúkás f a l á n a k északi része a D u n a déli oldalán h ú z ó d i k : n y u g a t i oldala mellett a Rába9 3 folyik s dél- ről megkerülve, keleti oldalán a D u n á b a ömlik. A város tehát a két folyó között, szinte szigeten áll. D é l n y u g a t i oldalán
tömör vára, az é s z a k n y u g a t i n varosa áll. V á r á r k a fölött füg- gőhíd van, melynek egyik végét a varoshoz, másikat a belső v á r h o z erősítették. A város erődjei háromszoros széles föld- ből épültek. F a l a i szélesek és nagyok, egyik fala 14 zirá' szé- les. Négy oldalán alacsony d o m b o k o n tornyok állnak, melyek- hez kölcsönösen elér az ágyúlövés. Az 1002. év zi-l-ka'de ha- vában.9 4 mikor Sinän serdär-pasa a m o h a m e d á n sereggel J a - nik alatt t á b o r b a szállt és s á t r a i n a k félelmetes tömegével a hitetleneket p o r b a s ú j t o t t a , ezek a v á r körül mély árkot ástak és á g y ú i k a t , vasláncokkal összekötve, a b b a n helyezték el. Ezt ők taburnak nevezik. Miután az átkozottak e t a b u r b a n össze- gyülekeztek. a J a n i k v á r á b a n védekező hitetleneknek a n y i t v a hagyott oldalon, a D u n a felől n y ú j t o t t a k segítséget.
Az említett napon9 5 a hitetlenek közül n é h á n y ezer átkozott gyalogos és lovas összeütközött a m o h a m e d á n sereggel s az u t ó b b i a k lovasai a hitetlenek lovasait lekaszabolták. A mo- később Komáromból kocsikon puskaport és élelmiszert akartak szállí- tani Tatába. A mohamedánok ezt megtudták, kilenc puskaporos kocsi- ból ötöt elfogtak, mire a többi Komárom felé elmenekült, a várbeliek pedig másnap megadták magukat. Én bementem a várba és templomát meg falait megnézegettem".
A hévizekről szóló fejezetben még egyszer (77. 1.) megemlékezik Tatáról: „A tatai héviz . . . a tatai vár nyugati oldalán, ettől két mesäfe fa drezdai kéziratban: két mil] távolságra van. Vize mérsékelten meleg.
Föléje egy kis kőkupola van építve. Környéke mindenfelé járhatatlan hely. Az említett évben, a vár elfoglalásakor én szegény ott jártam és e hévizet megtekintettem".
90 A berlini kézirat szerint még: ,.Yára nagy részben fából és földből épiilt. Környékén sok gyümölcsös és veteményes kert van. Yédőrsége két nap alatt megadta magát. Én ezt a várat is alaposan megnézegettem".
91 Győrt Janik néven már a XVI. század első felében Liitfí pa-a említi (konstantinápolyi kiadás, 1924., 357. 1.). A berlini kéziratban több- ször Geloär és Geloär-Janik alakban fordul elő.
92 A berlini kézirat szerint Bécstől három merhale. Budától három
„gyenge" merhale távolságra.
93 A berlini kéziratban még Räbd néven, az újabbakban inkább a folyó török nevén, Ak su ('fehér víz') néven.
94 1594. júl 19.—aug. 17.
95 A kézirat hiányosan veszi föl forrását: nem mondta meg, hogy melyik az „említett" nap. — A berlini kézirat szerzője a zl-l-ka'de 2.-án ( = júl. 20.-án) lefolyt előcsatározás után 85 magyar s német és ..tiznél több" mohamedán halottat számlált meg; azt is elismeri, hogy a moha- medánok közül sokan megsebesültek.
h a m e d á n o k az említett hó 6-ik n a p j á n9 6 á g y ú k a t állítottak föl és meteriseket ástak. A hitetlenek viszont a D u n a északi p a r t j á n á s t a k meteriseket és ott állították fel á g y ú i k a t , ne- hogy a m o h a m e d á n sereg, a D u n á n átkelve, azokat e g y k ö n y - n y e n elpusztíthassa. Az említett hó 8.-án n é h á n y elszánt mo- h a m e d á n harcos megfigyelte a D u n a - m e n t i meterisek őreit s mikor ezek bortól megittasodtak, a m o h a m e d á n o k p u s k á j u - kat és k a r d j u k a t f e j ü k h ö z erősítették és á t ú s z t a k a túlsó p a r t r a . Az északi p a r t o n egy kisebb üres h a j ó t találtak. A hi- tetlenek ott álló á g y ú i közül négyet, taligáikkal együtt, éppen erre a h a j ó r a a k a r t a k rakni, mikor az ittas hitetlenek a dol- got észrevették. H á r o m á g y ú m á r a h a j ó n volt, de mikor a negyediket vitték, a keresztények mozgolódni kezdtek. E r r e ezt az á g y ú t a folyóba dobták, a h á r m a t pedig a h a j ó v a l együtt a m o h a m e d á n t á b o r b a vitték. Szóval a m o h a m e d á n s e r e g a z 1002. év zi-l-hidzdze havában9 7 a hitetlenek t á b o r á t elfoglalta, seregét szétszórta, J a n i k o t pedig ostromzár alá f o gta. Miután a vár falait p u s k a p o r r a l és n a f t á v a l erősen megrongálták, a v á r az 1003. év t ü n d ö k l ő m o h a r r e m h a v á n a k közepén,9 8 megegyezés ú t j á n , meghódolt.9 0 Később, 1007-ben1""
a hitetlenek csellel ú j r a elfoglalták.1 0 1 Amíg ez a v á r a moha- m e d á n o k b i r t o k á b a n volt, k ö r n y é k é n tíz miinél szélesebb te- rületen nem művelték a földet. Ebben a v á r b a n a nemszéken k í v ü l háromszáz m a g y a r k a t o n a v a n .
Pápa, v á r a R á b á t ó l h a t milnyire.1 0 2
Veszprém is erős vár, Mehmed pasa foglalta el.
Esztergom B u d a felett két kis merhale távolságra, Béc^
felé. a Duna p a r t j á n álló erős vár. Komáromtól két merhale.10® Itt kellemes szőlőhegyek és melegforrások v a n n a k . Vele szem-
90 1594. júl. 24.
1594. aug. 18.—szept. 15. — Az ostrom leírása szórói-szóra a ber- lini kézirat szemtanú-szerzőjétől van átvéve.
9S 1005. moharrem 15.-e 1594. szept. 30-ra esett. Győr szeptember 27.-én került török kézre.
1,9 A konstantinápolyi kütübhäne-' 'umümíje példánya szerint még:
„Kormányzása bejlerbeji ranggal (bejlerbejlik riitbesile) 'Ösmán iskende- ríjei bejnek adományoztatott".
100 1598. aug. 8—1599. júl. 25. — Győrt 1598. márc. 29.-én foglalták vissza a töröktől.
101 A drezdai kéziratban még: „Adja Isten, hogy legközelebb vissza- szerezzük. A vár ugyan rendkívül erős, de ha árkának vizét mindkét oldalon elzárnák, könnyen el lehetne foglalni".
10- A konstantinápolyi kiitiibhüne-' 'umümíje szerint „Gäzi Giräj foglalta el s bejlerbejséggé szervezve, Uros szegedi bej kormányzására bízatott".
103 A drezdai kézirat szerint: ,.Komáromtól tizenöt mil. Budától két merhale".
közt fekszik Dzerdelen nevű vár.104 (Esztergomnak) belső v á r a a D u n a p a r t j á n emelkedik, vize a D u n á b ó l az alsó v á r b a egy medencébe f o l y i k ; ebben a medencében tíz kerék van.
A v á r b a egy rézcső vezet s egy gép a vizet a cső s z á j á b a h a j t j a . Ezt a v á r a t 1014-ben105 Melimed pasa foglalta el.106
Székesfehérvár107 Buda felé menet az út bal oldalán, tá- gas mezőn épült r e n d k í v ü l erős, m é l y á r k ú vár. Varosának m a g a s oszlopokon épített kettős fala földdel v a n kitömve;1 0 8
k ö r n y é k e víz. Templomból átalakított szép dzämi' v a n benne, ennek bronzból öntött szárnyas k a p u j a van, melynek viszont, oroszlán s z á j á b a r a k v a , k a r i k á s f o g a n t y ú i v a n n a k . Ezen-
kívül egy másik d z ä m i ' j a , két f ü r d ő j e és egy kisebb vásár- tere v a n . Házai fából épültek.1 0 9 Ez a vár azelőtt H u n g a r i a hercegeié volt, S ü l e j m a n szultán 950-ben110 foglalta el.
Koppén,111 n a g y k i t e r j e d é s ű palánk, mely Belgrádból Buda felé menet. Mohács u t á n , ettől észak felé, Siklós köze- lében áll: ezer f ő n y i őrsége van.
Fok, p a l á n k a Balaton partján,1 1- K o p p á n alá tartozik.
Simontornya, a D u n a , K o p p á n és Mohács között fekszik, észak felé. B u d á n a k h a l a d v a , három merhale távolságra.
Endrék 113 p a l á n k .
Hidüég,114 r e n d k í v ü l erős p a l á n k .
104 A kiitiibhüne-' 'umümíje egyik példánya szerint: Esztergommal állítólag titkos alagút köti össze". — Teljesebb példányokból kitűnik, hogy ez az alagút Esztergomot a Szent Tamás-hegyi erőddel, török nevén Tepedelen-ne\ kötette össze.
105 1605. máj. 19, — 1606. máj. 8. — Esztergom 1605. okt. 3.-án került ismét török kézbe.
100 A drezdai kézirat szerint még: „Van egy régi temploma, kapuján két művészien kifaragott oroszlánnal, amely szinte egészében vörös már- ványból épiilt".
107 A törökben mindig Jstülni bel gr fid.
1QS A drezdai kézirat szerint még: „IJisarjának varosa négy zirä(
szélességű tömött fallal (tolma toprak) van körülvéve".
109 A berlini kéziratban még: „Lakosai mohamedánok és keresztény magvarok. A várost a kézirat szerzője bejárta s Győrnél kisebbnek ta- lálta."
110 1545. ápr. 1.—1544. márc. 44. — Székesfehérvár 1545. szept 5.-in került török kézre. — A konstantinápolyi kütübhäne-i 'umümíje példá- nyában még: „Virguhen(<yifijj)) nevű templomában, a királyok temetkező helyén márványszobrokat találtak, melyek királyokat ábrázoltak, továbbá kőkoporsókat, melyekben drágaköves koronákkal megkoronázott, dísz- ruhába öltöztetett, csúnya kinézésű csontvázak, egykoron hírneves barátok voltak eltemetve. Ezeket mind kihordták és elpusztították".
111 A törökben: Köpün.
112 Több kéziratban még: „Lakói a Balatonból sok halat halásznak ki. A Balatonnak külön hajói (kaik) vannak".
113 A törökben: Endrik.
114 A törökben: liidoik.
...(Bilii ?), a m a v i d é k n e k igen erős v á r a , k ö n n y e n ke- rült m o h a m e d á n kézre. Vidéke csupa f a l u és város.
Kapornak,115 erős vár Kanizsa közelében. Az ellene vonuló seregnek kegyelemre á t a d t á k . Közelében fekszik Peleske, ez is kegyelemre adta meg magát. Ezen a vidéken még két v á r a t foglaltak el, u. m. Egervárat és . . .(Setr ? )-t.
Ixuma, vár. az őrség m e g f u t o t t belőle.
Szombathely,116 vár az előbbi közelében, szintén elfog- laltatott.
Kőszeg, vára egy hegy tetején áll. Falai igen jó k a r b a n v a n n a k t a r t v a , mély á r k a i vízzel v a n n a k tele. A v á r n a k t ö b b t o r n y a van. Kívül a v á r o s b a n különös építésű templomai v a n n a k , meg egy nagy varosa. Ágyúi is v a n n a k . M o h a r r e m hó 8-án117 zárta körül a m o h a m e d á n sereg; a v á r őrsége ké- sőbb kegyelmet kért és megadta magát.
Pécs, azaz öt templom városa,116 v á r a Dunától h á r o m mílnyire, a D r á v a vidékén. Nem v a l a m i n a g y o n erős vár, mert a hegyről eléri az ágyúgolyó. Ezt a v á r a t 950-ben119
Eszék beje. Murád b e j hódoltatta be. F ö l d j e t e r m é k e n y ; vég- telen sok g a b o n á j a és szőlője van.
Szigetvárat, azaz fehér várat120 S ü l e j m á n szultán — ir- galmazzon néki az Isten és f o g a d j a őt kegyelmébe — foglalta el 1043-ban.121 Ez a v á r r e n d k í v ü l erős.122 Kerületét és k ö r n y é - kéi mocsarak és n a g y kiterjedésű vizek képezik. Ez a v á r tó közepén álló kettős erősség, melyben a két rész között a köz- lekedés egyetlen h í d r a van korlátozva. A külső e r ő d í t m é n y szélén kettős oszlopok v a n n a k felállítva, ezek belső része földdel van kitömve, úgyhogy ágyúval sem lehet neki ártani.
Ebben a v á r b a n olyan jóízű víz van, mint a tej. A vár rend- kívül tekintélyes, B u d á v a l és Esztergommal várháromszöget képez.
Segesd,123 Szigetvár alá tartozik. Buda felé menet az eszéki oldalon. Szigetvártól egy merhale távolságra, tágas me- zőségen épült vár. Szigetvár u t á n foglaltatott el.
115 A törökben: Kabümak.
116 A törökben: Somböthel.
117 939-ben (— 1552-ben) moharrem 8.-a ang. 10.-re esett.
118 „Bes kilise".
119 154*5. ápr. 6. — 1544. márc. 25. — Pécs, 1545. július elején került török kézre.
120 Bejad kal'a".
121 Téves adat: Szigetvár a hidzret 974.-ik évében került török kézre.
— A konstantinápolyi kütübhäne» 'umümlje a vár ostromáról, többi közt, a következőket közli: „a 974. moharrem 50,-i [ = 1566. aug. 17.'}
roham alkalmával a vár tava fölött vezető híd leszakadt és sok ezer mohamedán a vízibe fúlt vagv elesett".
122 J ö b b kézirat szerint „négy zirü' széles falai vannak" .
123 A törökben: Sekes.
H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k — 111—IV. 10
Kanizsa, Szigetvár túlsó oldalára esik. A Z á k á n y nevű folyó, két felé ágazva, teljesen k ö r ü l f o g j a . A vár k ö r n y é k e m i n d e n oldalon egy-egy m i l n y i r e n á d a s és j á r h a t a t l a n v a g y nehezen gázolható hely.
Kaposvár, Pécshez tartozó vár a kanizsai ejáletben. Mi- kor S ü l e j m ä n szultán a n a h d z e v á n i h a d j á r a t b a n volt, T u j g u n b u d a i pasa foglalta el. Bástyái szilárdak, á r k a mély. A Kapós n e v ű folyó, m e l y n e k közepén fekszik, a v á r a t minden oldal- ról k ö r ü l f o g j a . \ idékén j á r h a t a t l a n hegyek v a n n a k . A vár- n a k egy óriási p a l á n k j a is van. belül tagozott p á r k á n n y a l , tömött t o r n y o k k a l . H a r m i n c zirä' szélességű á r k á b a n víz fo- lyik. A v á r ostromlásakor ezt az árkot f á v a l töltötték meg s a v á r a t kilenc napig v í v t á k , amíg elfoglalni sikerült.
Az alsó résznek [t. i. Alsó-Magyarországnak] még több városa, k a s a b á j a és f a l v a is van. de ezeket, mivel a térképen fel v a n n a k tüntetve, e l h a g y t u k . . .1 2'
Az ország terményei, ásványai, állatai.
Mivel a vidék f ö l d j e r e n d k í v ü l termékeny, kevés f á r a d - sággal sokat lehet r a j t a termelni. Igen jó f ö l d j e van a komá- romi szigetnek, itt a gabona szára oly m a g a s r a nő, hogy el lehet benne b ú j n i . Buda. . . . (Zolát ?) és a D r á v a vidékén szép szőlők v a n n a k .
Ásványok közül az a r a n y , ezüst és vas1"5 bőségesen, ólom kisebb mennyiségben f o r d u l elő.
Sok v a d á l l a t a van, főleg szarvas és vaddisznó. A m a d a - r a k közül f á c á n v a n legtöbb. A s z a r v a s m a r h á b ó l és más házi- állatból a n n y i van. hogy c s u p á n Pestre nyolcvanezer darabot h a j t a n a k eladásra. A m a g y a r lovak r e n d k í v ü l erősek, úgy harcra, m i n t teherszállításra igen a l k a l m a s a k .
A magyar nép leírása és jellemzése.
A m a g y a r igen harcias nép. E népnek régente városai nem voltak s vallása sem volt. A m a g y a r o k a Don p a r t j á n lakó t a t á r o k köziil jöttek. Azt m o n d j á k , hogy régente az volt n á l u k a szokás, hogy amikor egy f i ú megszületett, sietve meg- izzítottak egy vasat s ezzel az újszülött térdeit megbillogoz- t á k , hogy ha m a j d a f i ú felnő, szakálla ne n ő j j ö n és hogy
124 A legtöbb kézirat itt közli a Dráva-Száva-köz leírását. A közle- ményünk alapjául szolgáló Köprülü-péildány ide vonatkozó része külön- álló fejezet, melyet én e közleményben utolsónak tettem meg. — A kéz- irat folytatásának egy részét, amely Magyarország hegyeit és vizeit ismer- teti. de különös értékkel aligha bir, elhagytam.
125 Egyes kéziratok szerint még higany.
h a r c v á g y ó legyen; azonkívül n é h á n y t a g j á t is összetörték, hogy k ö n n y e n t u d j o n f u t n i .
Ételeik rendszerint hús126 és n ö v é n y i gyökér. R u h á j u k kenderből készült vászonruha és birka-bekecs, f e j ü k r e egy- f a j t a k ö n n y ű föveget tesznek. T ö b b n y i r e a földön h á l n a k s amikor t á b o r b a szállnak, r u h á j u k a t , asszonyaikat, m i n d e n h o l m i j u k a t kocsikra r a k v a , m a g u k k a l viszik. A harcba lár- m á z v a és ordítozva, v a k o n r o h a n n a k . G y e r m e k e i k e t tizenkét éves k o r u k i g t á p l á l j á k , t o v á b b nem.
Természetük izgága és h a r a g t a r t ó . Bosszúálló és nyers nép. L e g t ö b b j ü k gazdag és pénzsóvár. A h a t á r m e n t i e k ellen folyton h á b o r ú s k o d n a k , h a r c a i k mindig a m o h a m e d á n o k k a l v a n n a k ; t o l v a j k o d n a k is eleget. Mint a m o h a m e d á n o k n a k , nekik is szenvedélyük a c i f r a r u h a , díszített fegyverzet és a p a r i p a ; egész r u h á z a t u k olyan, mint a m o h a m e d á n o k é s csak a r r ó l lehet őket megismerni, hogy k a l p a g o t viselnek. Asszo- n y a i k n y a k u k o n gyöngysort, g y ö n g y ö k k e l és d r á g a k ö v e k k e l varrott bő inget, e fölött szűk zebünt öltenek. Látszólag jó b a r á t o k , de nem nyíltszívűek, s z a v u k n a k nem lehet hinni.
Minthogy országuk hideg, télen k á l y h á k k a l f ű t e n e k . Legtöbb ételük fűszeres. Keveset esznek és u n d o r o d n a k attól, hogy a nemcsék m ó d j á r a oly sokat egyenek és i g y a n a k , mint a m a r - h á k ; emezek az ő szokásaikat1 2 7 ö n m a g u k é v a l ellentéteseknek t a l á l t á k és é h e n k ó r á s z o k n a k c s ú f o l j á k őket. A m a g y a r nép r e n d k í v ü l nyugodt, a m u n k á t nem szereti. Sok gyöngyük-és*
d r á g a k ö v ü k van.
A nép nyelve. Magyar földön s a j á t n y e l v ü k ö n kívül a német, mohamedán1 2 8 és b o s n y á k nyelvet is beszélik, de Bu- dától északra i n k á b b a m a g y a r t , viszont a német és mohame- d á n nyelvet kevésbbé; Budától délre pedig emez általános.
A m a g y a r nyelv más nyelvekhez nem hasonlít; betűi a latin b e t ű k .
Pénzügy. P é n z ü k a r a n y p é n z . Van egy f a j t a a k c é j u k is.
/jcnznek nevezik, százat a d n a k belőle egy g u r u s é r t ; egy má- sikat batkának neveznek, ebből kétszázat a d n a k egy g u r u s - ért. Azt m o n d j á k , hogy a nemese k i r á l y n a k évenkint száz- h a t v a n e z e r a r a n y vámot fizetnek és további harmincezer a r a n y a t más címen. E z e n k í v ü l a b o j á r o k n a k is évi harminc- kétezer a r a n y a t fizetnek. A m o h a m e d á n o k n a k a k a t o n á k h a r ä d z o t fizetnek, a szántóföldek u t á n pedig dézsmát f a s r ) szolgáltatnak. Béke idején ez az ország olyan jól v a n meg- művelve s f ö l d j e oly termékeny, hogy népének s a j á t szükség- letén k í v ü l fölöslege m a r a d .
128 A drezdai kézirat szerint: nyers hús.
127 T. i. a nemesék a magyarokét.
128 Ez alatt a török értendő.
if*
Hadügy. Gyalogos k a t o n á i k a t hajdúknak nevezik; ezek p u s k á t h a s z n á l n a k s azt szabály szerint bal oldalon h o r d j á k . Lovasaikat huszárnak129 nevezik: ezek h á r o m f é l é k ; az egyik alabárdos (harbeli) és kardos, a másik sisakos és vas-páncé- los, a h a r m a d i k k ö n n y ű ruhás, hogy k ö n n y ű súlyú lévén, f u t n i és üldözni t u d j o n . Mikor tömegharcba mennek, ö n m a - g u k a t és lovaikat k ü l ö n f é l e prémmel díszítik, hogy az ellen- ség a l á t v á n y t ó l megrémüljön. F e j ü k r e minél szebb sisak- forgót tűznek. E n n e k előtte ötvenezer f ő n y i katona került ki közülük, de most csak nyolcezer kerül ki. H a volna hozzá szándék, többet is lehetne szedni, de Nemsze k i r á l y a nem sze- det, mert ez fegyelmezetlen nép, ezt nem lehet harcra be- tanítani.1 3 0 Nemszének u g y a n engedelmeskednek, de népét nem szeretik, sőt gyűlölik; olyanok, m i n t h a ellenségei lenné- nek. Mint a m o h a m e d á n o k , ezek is z a j o n g v a mennek a csa- t á b a ; nem nézve se előre, se oldalt, hirtelen és vakon rohan- n a k . de ha az ellenséges sereg ellenáll és n é h á n y u k a t meg- sebesíti, gyorsan m e g f o r d u l n a k és addig nem n y o m u l n a k elő, míg p u s k á i k a t ú j r a rendbe nem hozzák. Lovasaik u g y a n ú g y harcolnak, mint a m o h a m e d á n o k : mint ezek. ők is forgókat tűznek a f e j ü k r e , még pedig annyit, a m e n n y i r a n g j u k n a k megfelel. A m a g y a r v á r a k b a Nemsze k i r á l y a nevez ki embe- reket.
A keresztények között az a szokás, hogy Nemsze k i r á l y a m i n d a d d i g nem lehet Kvzd elma131 királya, amíg m a g y a r k i r á l y nem lett: mikor m a g y a r k i r á l y lett, negyven-ötvenezer ember összegyülekezik, ezek a királyt templomba viszik és ott egy kardot a d n a k a kezébe. A k i r á l y e kardot négy t á j felé meg- f o r g a t j a és esküt tesz. Erre az ország emberei is megesküsz- nek. Á k i r á l y e z u t á n n é h á n y napig Pozsony v á r o s á b a n idő- zik, m a j d Nemsze székvárosába megy.
De a m a g y a r o k vojvodái t o v á b b r a is m a g y a r o k m a r a d - nak, m á s nem lehet n á l u k vojvoda. A m a g y a r o k négy osztályt a l k o t n a k : p a p o k , pasák, bejek, a k i k n e k birtoka van és aki- nek birtoka nincs, és a városok: ezek adómentesek.1 3 2
Szokás n á l u k , hogy ha egy h a l o t t n a k f i a m a r a d , vagyo- nát ennek a d j á k , ha leánya m a r a d , vagyonát a kincstár fog- lalja le, mert mint m o n d j á k , l e á n y n a k örökség nem jár.
Mohamedán uralom alatt álló v á r a i k b a n a pädisäh k a -
120 A kéziratban: hüsär.
130 A drezdai kézirat szerint ez az indokolás így szól: ,.nem szedet, mert óvakodik attól, hogy ezeket a hadakozásra kitanítsa".
131 ' p ir o s alma', itt Rómát, illetőleg a római császárságot jelenti.
V. ö. Századok, 1923, 625. 1.
132 A fenti felosztást ügy értem, hogy a papok képezik az első osz- tályt, a pasák, bejek, akinek birtoka van, a másodikat, akinek birtoka nincs, a harmadikat s a városok a negyediket.
tonái l a k n a k . Legtöbb katona Buda, Eger és Kanizsa v á r á b a n van,1 ; máshol kevesebb. Buda v á r á b a n vezír székel. A vár- nak hatszáz sztambuli j a n i c s á r j a , ötszáz hisär eri nevű kato- n á j a , ötszáz s p a h í j a , hatezer zsoldosa és még bizonyos számú timäros s p ä h i j a van.134 Ez a vezír az egész veszprémi vilaje- tet kormányozza, sőt a szomszédos kanizsai és temesvári pa- sák is neki engedelmeskednek. A D u n á n h a r m i n c kis cekdi- rije van. ezeken á g y ú k is v a n n a k . N é h á n y cekdiri Esztergom- b a n is állomásozik, de máshová nem megy.
Magyarországon v a n n a k f a l v a k , melyek úgy a mohame- d á n o k n a k . mint a keresztényeknek harádzot szolgáltatnak.
A magyarok vallásai. A m a g y a r o k n á l több felekezet v a n : Kálvin, Luther, Ariö135 és Nemsze. azaz a r ó m a i p á p a vallása.
Áriö t a n í t á s a mind a h á r o m m a l ellenkezik, mert ennek hívei
— häsä Allah136 — h á r o m istent hisznek és azt t a r t j á k , hogy az Ür Isten Jézust nem teremtette, hogy tehát Jézus nem te- r e m t m é n y . Amazok viszont azt hiszik, hogy egy az Isten. Mo- h a m e d á n és zsidó hithűek is sokan v a n n a k . . .13T
Erdélyország leírása.
Ezt a földet m a g y a r u l E r d é l y n e k h í v j á k , latinul pedig a n n a k a l a p j á n , hogy köröskörül Hersinia erdősége és a Kar- patos hegység övezi, T r a n s i l v a n i á n a k nevezik, mert „ t r a n "
a n n y i t jelent, hogy „körülfogni", silvan pedig, hogy „ e r d e j e " ; Nemsze nyelvén Siebenbürgennek1 3 8 h í v j á k ; ez azt jelenti, hogy hét v á r ú . Ez az ország ugyanis magas h e g y e k között fekszik és hét h á g ó j á n á l hét vár épült. T ö b b u t j a nincs, csak ezeken lehet járni. Ez az ország H u n g a r i á n a k egy része, Hun- garia pedig D a c i á n a k egy része.
Erdélyben három nép v a n : az egyiket szásznak, a mási-
133 Több kézirat szerint: Buda, Eger. Kanizsa, Várad, Újvár és Temesvár várakban.
134 Az utóbbiak alatt a várhoz tartozó hűbérbirtokos tartalékot érti.
133 Arius. A drezdai kézirat szerint: Áriö Rim püpü dini ('Arins római pápa vallása').
1S6 Elszörnyűködéskor használatos kifejezés.
137 A továbbiakban — zavaros előadásban — a magyarok történetét közli attól kezdve, hogy 9<M)-ban egy tatár nép — a magyar — a mai Magyarországot elfoglalta. Attilát is a magyar királyok közé keveri s örö- köseinek testvérliarcai után újból bekapcsolódva a magyar történe- lembe, ezt (111.) Ferdinándig vezeti, illetőleg az újabb kéziratokban i.
Liptóig, aki 1658-ban Mehmed szultánnal, Ibrahim fiával a békét meg- újította. Ezt a részt a liozzá csatlakozó „pótlással" együtt — amely Győr ismétolt leírása ntán Ausztriáról adogat néhány sovány adatot — elhagy- tam. — A vallásfelekezetek között egy-két kézirat megemlíti még az anabaptistákat, akik szerintük asszonyközösségben élnek.
íss a kéziratban Sbünburd/en.
kat székelynek, a h a r m a d i k a t häjdüsäknak nevezik. Népe részben lovas, részben nemes,1 9 részben r a ' ä j ä . Bejeiknek bädzot és h a r ä d z o t fizetnek s azonkívül h á b o r ú idején h a d b a szállnak.
E b b e n az országban h á r o m s z á z h a t v a n vár és p a l á n k Van.
a leghíresebbek G y u l a f e h é r v á r , Szeben és Beszterce.140 A székhely most is G y u l a f e h é r v á r . Az egész ország n a g y he- gyekkel v a n körülvéve, melyeken nem lehet áthatolni; csak a f e n t e b b említett hét helyen v a n út. Délről m i n d e n ü t t ma- gas hegyek emelkednek a h a t á r a i n , ezért v á r a i b a n egész év- ben hó van.
Időjárás. E b b e n az országban a tél r e n d k í v ü l zord, mert a magas hegyek a n a p h a t á s á n a k ú t j á t á l l j á k . N y á r o n azon- ban a N a p rést talál a hegyek között, a kövek a N a p t ó l át- tüzesednek, minek következtében n a g y hőség keletkezik.
Minthogy ebben az országban g y a k r a n v a n zivatar, sok f a l u b a és sok helyre beüt a villám, de az emberek ezt a csapást meg- szokták és nem félnek. Egyszerűen csak azt m o n d j á k , hogy ide v a g y oda becsapott a villám és a helyet szétrombolta.
E n n e k az országnak a földje r e n d k í v ü l termékeny, igen bő termése, sok gyümölcse, szőleje és bora van. Fölösen van jószága is, különösen j u h a . Az ország lakossága megszokta a vadászatot, mert a v a d á l l a t o k sokasága a szőlőkben és ker- t e k b e n n a g y k á r o k a t okoz. Névszerint egy fekete f a j t a medve v a l a m e n n y i n é l károsabb, bizonyos fogással ezt is vadász- szák és p u s z t í t j á k .
Itt sok sóbánya is van. főleg Torda-. Schässburg-, Saltes- burg-1 4 1 és M á r m a r o s - v i l a j e t e k b e n . t o v á b b á sok arany-, eziist- és r é z b á n y a . A b r u d b á n v a - , R a d n a - és Zalatna-viläjetek bá- n y a v i d é k e k . Rezet f ő k é p e n Z a l a t n á n t a l á l n a k . . .142
Ez az ország igen jól meg van védve; minden oldalról hegyekkel körülvéve olyan, mint egy tálcára helyezett föveg.
Hét ú t j á n a k szorosában egy-egy n a g y folyó folyik. Az első szorosban a Goros folyó folyik, ezt Szamosnak is nevezik;
oly n a g y z a j j a l hömpölyög, hogy állítólag a n a g y távolság- ban levők is h a l l j á k és meglepetve csodálkoznak r a j t a . A má- sodik szorosban h a l a d ó folyót Maros vizének nevezik; ebben a szorosban, hogy ne lehessen r a j t a áthatolni, egy szilárd vá- rat építettek. Demir kapunak14* nevezik, .V h a r m a d i k szoro-
139 ,.Söz sähibi".
140 Erdei Belgrádi, Sebin és Besterdzia.
141 A kéziratban: Säsburk, Saltesburk, Mörömörös.
142 A következő „Folyói" című szakaszban megemlíti a nagyobb folyókat, kiemelve, hogy a Marosban és az Aranyosban (utóbbi nevét magyarázza: 'arany folyó') aranyat találnak, s hogy a Maroson és Sza- moson hajók járnak, az előbbin Magyarországba irányított sószállítmá- nyokkal megrakodva.
143 Vaskapu török neve.
son az Alüta vize folyik, Oltanak is h í v j á k , ebben is egy erős várat építettek, Kizil hisärt.144 Azt az u t a t , a m e l y erre H a v a s - alföldre megy, Istefän útjának145 is h í v j á k . A negyedik szo- rost a Beszterce146 vize metszi. Az ötödiken át folyik a Szamos folyó.147 Minden szorosban erős v á r áll. melyet őrök védenek.
Ez az ország h á r o m részből áll. u. m. a szász, m a g y a r és székely részből.148 E népeken k í v ü l sokféle idegen is j ö n - m e g y benne, az ország h a t á r a i n a k szélén pedig olyan emberek v a n - n a k , a k i k állítólag Kizil elmából149 jöttek. Ez a r ó m a i n é p (bu Roma halkí) a m a g y a r n a k és a szásznak r a ä j ä j a ; ez k a s a b a - v a g y v á r o s - f o r m a lakhelyekkel nem bír. h a n e m a hegyek közt lakik és pásztorkodik. A szász n é p az ország leg- jobb p o n t j a i n lakik.
A városok leírása. Ezen v i l a j e t n e k hét híres városa v a n , ezek a következők: Szeben,150 I s t e f ä n ú t j a , m á s néven Krőna, azaz Tädz,1 5 1 Beszterce, Schässburg, Medgyes, Sebes és Claudiopol.1 5 2
Első városa Szeben; n a g y város; n a g y része sík. kisebb része hegy. Házai kőből épültek, t e t ő j ü k cserép, m i n d e n f é l e kastélyai és p o m p á s palotái v a n n a k . E város h á z a i b a n és utcáin bőségesen v a n viz, s z e g é n y n e k - g a z d a g n a k h á z á b a n több helyen is folyik a viz. Szilárd háromszoros vára van, á r k a igen széles és mély. A város m i n d e n s a r k á n egy-egy b á s t y a épült. A városon k í v ü l több n a g y és mély tó van, ezekben ízletes halak tenyésznek. E t a v a k vize, a várostól egy mílnyire eső helyen, mocsarat és ingoványt képez, ú g y h o g y azon ember v a g y állat nem mehet át és az ellenség sem tud j ó ostromállást találni. A Szeben folyó a város közelében folyik, sőt egy d a r a b o n a városon is átmegy. Ez a város olyan, m i n t h a az ország é l é s k a m r á j a v o l n a ; a vidékről a g a b o n á t mindig idehozzák és itt a d j á k el. itt igen n a g y olcsóság van.
Itt a föld alatt boltos pincék v a n n a k , a b ú z á t és á r p á t ezekbe r a k j á k és őrzik, mert így nem rohad el. Sok m a l m a van. E g y ízben, a szoroson valahogy á t j u t v a , végtelen sokaságú sereg vette ostrom alá a v á r a t . Védői hét egész esztendeig védték és az ellenség sehogyse tudott győzni, pedig amazok segítsé- get nem k a p t a k ; addig védték, mig az ostromlók r e m é n y t
144 Vörösoár nevének török fordítása.
145 „Istefan ( = István) jolu". Brassó latin neve Corona és Stepha- nopolis.
146 A törökben: Besterdzia.
147 A hatodik és hetedik folyót, illetőleg szorost nem említi.
148 Saksön, Hüngär és Cikülja.
14í) Kizil elma itt Rómát jelent.
150 A kéziratokban: Sebin.
151 Tädz jelentése 'korona'; az író Brassónak Corona és Kronstadt nevet magyarázza.
152 A kéziratban: Besterdzia, Sizburk, Medjes, Sebes és KlüCidiiioil.
vesztve o t t h a g y t á k a várat és eltávoztak. A hidzret 1070. évé- ben153 Seid! A h m e d p a s a ide hatolva elfoglalta, de ismét r á j u k bízta és nekik a d t a .
Azonfelül, hogy kereskedők l a k n a k a városban, éven- kint négy nagy vásárt is t a r t a n a k benne: Istambulból és m á s országokból is sok kereskedő jön ide. itt n a g y üzleteket kötnek. Egy p o m p á s medrese is v a n itt, benne végtelen sok k ö n y v ; ezeket á l l a n d ó a n t a n u l m á n y o z z á k .
E város k ö r n y é k e csupa k a s a b a és falu. mind művelt és virágzó, mindet szászok l a k j á k . Főleg Helna15i nevű kasabá- nak. mely a várostól egy mii távolságban fekszik, van szilárd v á r a : ebben a k a s a b á b a n finom coha-szövetet szőnek: a vá- ros lakossága t ö b b n y i r e takács. Ezen a vidéken sokféle gyü- mölcs terem, főleg a eseresnye igen finom. Közelében van egy hegy, Mihail hegyének nevezik, ezen is megteremnek az említett gyümölcsök k ü l ö n f é l e f a j t á i . E hegy és a város között erős vár v a n : mikor ellenség t ű n i k föl, e vidék emberei holmi- j u k k a l és g a b o n á j u k k a l ebbe a v á r b a j ö n n e k s m a g u k a t és g a b o n á j u k a t védik.
Második v á r o s u k a t Krönünak v a g y B r a s á n a k nevezik.
Előkelő város, sok t í m á r j a és különösen sok m o h a m e d á n kereskedője van. Ez a város hegyek között fekszik: vára erős, kerületén tornyok és b á s t y á k állnak, v á r á n a k kettős mély és széles á r k a és h á r m a s varosa van. Az egyikben szászok lak-
nak. l e g t ö b b j ü k földmívelő, az egyikben bulgárok, az egyik- ben pedig m a g y a r o k , a k i k n e k legtöbbje földmíves. A város k ö r n y é k é n jól művelt k a s a b á k és f a l u k v a n n a k , mindegyik- ben kellemes forrásvizek, melyekkel a földet öntözik. I erje- delmes ültetvényeiket négy oldalról magas hegyek övezik, fő- leg az Alpi néven nevezett hegység, amely Erdélyt Havas- alföldtől elválasztja. Ezen a vidékeken sok gabona és len terem. A város nemcsak m a g á n a k , hanem a k ö r n y é k e n fekvő k a s a b á k n a k és f a l v a k n a k is r a k t á r a . A városnak egy közeli hegyen épült v á r a v a n ; ha ellenség a k a r n á a várost meg- rohanni. attól m e g i j e d : de közel sem eresztetik. Ez a város oly erős. hogy egyidőben István moldvai b e j m e g t á m a d t a , ostrom alá vette, a vele szemközt emelkedő hegyre ágyút vontatott s a v á r a t minden áron megvívni iparkodott. De az a hegy, ahol az á g y ú t felállította, a várostól messze esik. a v á r a t nem birta bevenni és eltakarodott alóla. A városban minden héten vásár van és n a g y mennyiségű á r ú t a d n a k el benne, mert jó helyen fekszik. Ennek a lakossága is harcias: valahányszor Moldva v a g y Havasalföld ellen h á b o r ú r a került a sor, mindig ez győ- zött. A t u d o m á n y művelésére ennek is van egy medreséje.
153 1659. szept. 18. — 1660. szept. 5.
154 Szent Erzsébet?
A h a r m a d i k város neve Beszterce;155 ez egy kedves folyó- n a k is neve. Sík helyen épült, k ö r n y é k e szőllőhegy. Hosszá- b a n egy folyó folyik, ezt nevezik Besztercének. Négy m i i tá- volságra ebben a folyóban a r a n y van. A folyó a városon keresztül folyik és két mii távolságban a Szamossal egyesül.
Az a r a n y lelhelye közelében fekszik Rüdtiä156 k a s a b a . E vidé- ken még több kisebb p a t a k b a n lehet a r a n y a t találni. Ebben a városban van egy viz: aki abból iszik és Isten rendeléséből meghal, egész testén a r a n v üt ki.
Negyedik városa Schässburg, Segesvárnak157 is nevezik.
Ez is tekintélyes város, fekvése is kellemes, részben dombos.
K ö r n y é k é n sok szőllőkerttel, óriási hegyek v a n n a k . A Ká- kül158 folyó e város mellett folyik el. m a j d Erdei belgrádi1''' közelében a Marossal egyesül. E v á r o s b a n egy magaslaton egy pompás medrese áll.
Ötödik városát . . . . (Mediopolis?) v a g y Medik v a g y Med- gijes160 v á r o s á n a k nevezik. Ez a város az ország közepén fek- szik, b ú z á j a , á r p á j a és sok szőllője van. Ez azelőtt f a l u volt.
de kellemes vidéke és t e r m é k e n y f ö l d j e miatt a nép megsze- rette, v á r a t épített oda, minek következtében várossá fejlődött.
H a t o d i k városát Sis v a g y Remiiajaknak nevezik, vize Mulenbak néven ismeretes. Alba Júliához közel fekvő völgy- ben épiilt, v á r a nem erős, de végtelen sok hán és s e r á j v a n benne. K ö r n y é k é n sok viz van, b e n n ü k bőségesen hal. Régen ez volt a szász király székhelye.
Közelében van egy k a s a b a , Fmcnek1 6 1 nevezik, ebben anabaptisták162 l a k n a k . Ezeket Bethlen G á b o r b e j Moraviából hozta és telepítette ide. E n n e k a felekezetnek egészen külö- nös szokásai v a n n a k . Bármely országban l a k j a n a k is. asszonya és f é r f i a külön l a k i k : külön v a n a f é r f i a k városrésze és külön a nőké. Valamennyien iparosok; ki késes, ki ollókészítő, ki más efféle mesterséggel foglalkozik. Minden városrésznek v a n egy pénztárnoka. Az elkészített á r ú t e l a d j á k s á r á t élelmi- szerekre és közköltségekre f o r d í t j á k . A h á z a k b a n 10—12 f é r f i lakik együtt. A férfi-városrésznek külön szakácsa és külön mosóembere van. épígy a női városrésznek is külön asszony- őrsége v a n a s a j á t neméből; férfi asszonyhoz, asszony f é r f i - hez nem megy soha. Már most ezek n a p o n k i n t kétszer templomba mennek, f é r f i a k és nők k ü l ö n - k ü l ö n egymással szemben állnak és p a p j u k p r é d i k á c i ó j á t h a l l g a t j á k .
155 A kéziratban Besterdzia.
158 Radna román nevéből.
157 A kéziratokban: Sizbürk, Sedzesoür.
158 Kükiillő.
159 Gyulafehérvár.
160 A kéziratban: Medzes.
161 Alvinc. a kéziratban: Vine.
, 6 i A kéziratban: anäbätistä.
P a p j a i k pedig így p r é d i k á l n a k n e k i k : ..Keresztények!
Mikor az Úr Isten Ádámot megkeresztelte, így szólt hozzá:
Ádám! én téged azért teremtettelek erre a világra, hogy nemezz és s z a p o r o d j ; válaszd ki h á t gyorsan p á r o d a t s asz- szonyoddal szeretkezz. E n n é l f o g v a n e k ü n k is kötelességünk, hogy ezzel a dologgal foglalkozzunk". Ebben a mederben félóra hosszat k ü l ö n f é l e tanácsokat ád. aztán leszáll a szószékről, a két oldalt álló hivősereg asszonynépét nézegetve k i v á l a s z t j a azt, aki szemének megtetszik és ezzel félrevonul egy sarokba. A többi asszony is a f é r f i a k é lesz, úgy, ahogy jön s m i n d e g y i k ü k egy-egy asszonnyal szeretkezik. Félóráig e g y ü t t társalognak. Mikor a f ő p a p elvégzi a dolgát, csenget s m i n d e n k i helyére vonul. A templomból az asszonyok és a f é r f i a k más-más k a p u n mennek ki.
Ha egy asszony gyermeket szül, a l e á n y g y e r m e k n á l a m a r a d , de a f i ú t csak addig t á p l á l j a , amíg el nem v á l a s z t j a ; e z u t á n a f é r f i a k h o z küldi. D e a g y e r m e k származása ismeret- len, hogy ki az a p j a , nem t u d j á k . Röviden szólva ez a feleke- zet e g y m á s r a nem gyűlölködik, nem haragszik, egymással nem harcol és nem veszekedik. Ez ilyen f u r c s a felekezet.
Mindenkinek meg van állapítva a dolga és elnökük m i n d e n k i ügyét elintézi, köteles is élelmezési, adózási ügyeiket és más mindenféle dolgaikat r e n d b e n tartani.
A hetedik várost Kolozsvárnak1*3 nevezik. Kláüsbürk is a neve. Síkon fekszik. H á z a i igen szépen v a n n a k építve. Leg- több l a k ó j a m a g y a r , szász kevés van. H á r o m hitet v a l l a n a k : Kálvinét, Lutherét és a p á p á é t .
E b b e n az országban még egy város van, Szászvárosnak v a g y ßrosnak1"4 v a g y Ser ásnak is nevezik. A Maros p a r t j á n fekszik, f ö l d j e igen termékeny, k a p á s terménye, szőllője, k e r t j e és mindenfele gyümölcse igen sok. E n n e k a v á r o s n a k két b í r á j a van, az egyiket a m a g y a r , a másikat a szász n é p v á l a s z t j a s mindegyik bíró a s a j á t népe fölött ítélkezik.
E n n e k a v i l a j e t n e k óriási erdei v a n n a k , melyekben a szarvas és n y ú l vadászata gyakori. E város közelében több hévíz-for- rás van, melyek k ü l ö n f é l e betegségekre orvosságul szolgálnak.
E városok közül a legjelesebb, az említett Szeben városá- ban fizetik és g y ű j t i k össze az összes h a r ä d z o t és saljánét, m a j d innen Erdei belgrádba viszik és ott a d j á k át a k i r á l y u k - n a k . . ,165
A szászok mind luteránusok, a m a g y a r o k többféle val- lást követnek.
ins \ kéziratban Kolosoür.
164 Bros, Szászváros német neve alapján.
185 A következőkben több kisebb, már ismételten elmondott -/akaszt elhagytam.
Ebben az országban régen a dák1"6 n é p lakott. Dece- bal107 nevű k i r á l y u k a t a római p á p á n a k I r a i a n u s nevű k i r á - lya h a r c b a n legyőzte és országát bekebelezte.
Erdély népe és a szász n é p vegyes. A szászok eredetileg Németországból jöttek.
Erdély fővárosa Erdei belgrádi168 régi főváros, Tracia k i r á l y a is itt székelt. E v á r o s n a k k i f o g á s t a l a n erős v á r a és egy óriási á g y ú j a van, ezt kurdnak109 nevezik. A város t ö b b dombon épült, melyek m i n d e g y i k é n e k két m i l n y i sík kör- n y é k e van. Északi részétől két milnyire folyik a Maros, mely régente befolyt a városba. A város a l a k j a négyszögletes. Kizil elma k i r á l y á n a k a n y j a , Julia A u g u s t a e v á r o s b a n halt meg s mivel itt temették el. a várost róla nevezték el Alba J ú l i á n a k .
Amikor az erdélyi b e j meghal, a r a ' ä j ä k valahol össze- gyülekeznek s a f ő u r a k közül azt, akit a bejségre m é l t ó n a k találnak, evégett S z t a m b u l b a fölterjesztik. Ha a p a d i s ä h j ó v á h a g y j a és zászlót17" k ü l d neki, az ország b e j é n e k nevezik.
A székellj nép t a t á r származású. Hegységének lakói hét csoportba t a r t o z n a k : Szepsi. O r b á n , Keszi, K e j k , G y e r g y ó ,
és .171 E nép főfoglalkozása a takácsmester- ség. Természete igen nyers, harcias, jelleme a m a g y a r h o z hasonló. B e j ü k n e k liaradz v a g y a j á n d é k g y a n á n t soha sem- mit nem a d n a k , de h á b o r ú idején — anélkül, hogy zsoldot követelnének — h á b o r ú b a szállnak: tehát hadi szolgálat f e j é - ben az adófizetés alól fel v a n n a k mentve.
Szlavónia.
Szlavónia172 régebben hat részből állt: Szlavónia,173 Sze- réin. Horvátország, Bosznia, Hercegovina és a Velencével szomszédos Morlaka. H a t á r a i északon H u n g a r i a , n y u g a t o n Isztria, délen a velencei öböl, keleten Szendrő.174
E terület egyes helyeinek levegője egészséges, másoké mocsaras, vizenyős. Vizei rosszak. Az ország egv része hegy- vidék, sok a r a n y - , higany- és v a s b á n y á v a l .
1BH A kéziratban: daci.
197 A kéziratban: Dicebül.
168 Gyulafehérvár török neve.
1,6 „Farkas"
170 Több kézirat szerint még trónust (iskenrle 'szék') és buzogányt (topuz) is.
171 A kéziratban: Sebsi, Orbán, Kezi, Kik, Dzirdzio, Merfüs, Aman bäs.
372 A kéziratokban: Skläoön és Iskläoön.
173 A drezdai kézirat szerint: Szlavónia (slövin) három sandzak- ból áll: Pozsega. Rakovica és Csernik.
174 A kéziratokban: Semendre.
Népei, Ez ország f é r f i n é p e magas termetű, erős derekú, igen f a l á n k . Régente harcos nép volt s a k á r a t ü r k m e n , f ü g - getlenül vándorolt. A tengeren is k a l ó z k o d t a k s egészen K o r f u vidékéig elkalandoztak. A szárazföldön sajátos h a r c m o d o r u k van. a m e l y b e n senki nem t u d j a őket legyőzni. Ez a b b a n áll, hogy a küzdelem színhelyén gyalogosok és lovasok egy helyen összegyülekeznek és kört képezve szorosan összeszorulnak.
Még N a g y Sándor a t y j a , F ü l ö p se birt velük, ezek ezzel a különös h a r c m o d o r r a l győztek. Ugy látszik, lovasságuk kevés, g y a l o g s á g u k erős. Ez a nép valamikor sok országot meghódí- tott. N a g y elterjedtsége o n n a n is kitetszik, hogy rusz, mosz- kov és még n é h á n y más országban is az ő nyelvét beszélik . . . Ez a nép r e n d k í v ü l vendégszerető: azt becsülik legtöbbre, a k i a legfigyelmesebb közöttük. Aki nem fogad be vendéget, azt h á z á v a l s h o l m i j á v a l együtt m e g g y ú j t j á k és ha szom-
szédja a tüzet el a k a r n á oltani, azt is megégetik. A szomszé- d o k egymást soha nem b á n t j á k .
Ez a nép a 800.-ik év óta keresztény. Azelőtt különféle t á r g y a k a t i m á d t a k , v a l a m e n n y i között legtiszteltebb istensé- g ü k a villám volt, tiszteletére ökröket áldoztak. H i t ü k sze- rint a vizeknek, e r d ő k n e k és t e r m é n y e k n e k , a b a j n a k és boldogságnak, az egeknek más-más istenségük van, de az
egek istene, aki az egekben uralkodik, v a l a m e n n y i istenek feje. Azt t a r t j á k , hogy a jó a szerencse, a rossz a szerencsét- lenség istenétől származik. Az eskütevéstől igen húzódoznak.
Harcias és vitéz nép lévén, az á g y b a n i halált nem becsü- lik semmire s állítólag j ó k í v á n s á g u k egymás iránt úgy hang- zik. hogy á g y b a n ne h a l j meg: á t k u k pedig ennek ellenkezője.
Sőt p a p j a i k h o z is így f o l y a m o d n a k : á l d j meg minket, nehogy á g y b a n h a l j u n k meg. N y e l v ü k az isklávon, azaz a b o s n y á k nyelv. Ezt a nyelvet sok országban beszélik, így Islovinban.
Boszniában, Isztriában, Szerémben, Szendrőben, Bulgáriában, Bohemiábain, Lusadziában. Lengyel-, Oroszországban, a cser- keszföldön, Magyarországban, sőt a m o h a m e d á n szultánok p a l o t á j á b a n is egyesek ezen a nyelven beszélnek. Betűik az a r a b betűk, de egyes latin és nemsze betű is megvan náluk.
Az említett szlavón terület hat részből áll, de Isklavon- országnak Islovln része, a Száva és D r á v a között fekvő föld, melyet keleten Szerém. n y u g a t o n Isztria, északon Magyar-, délen Horvátország határol, igen kicsi.
Varosai. F ö l d j ü k legtekintélyesebb városa, egyben szék- városuk Grab ja;115 v á r a u g y a n nagy, de nem nagyon erős.
A hitetlenek azt m o n d j á k , hogy a m i n d e n h a t ó Isten elhomá- lyosította a m o h a m e d á n o k látását, nehogy ezt a v á r a t elfog- l a l j á k . Legtöbb l a k ó j a kereskedő.
173 Zágráb.
