Május 26-án délelőtt, Hargittay Emil elnökletével, a harmadik ülésen került felolvasásra:
Déri Balázs: Szent Gellért mint exegéta;
Madas Edit: Szent László a magyar prédikációirodalomban;
Gábor Csilla: Káldi György latin forrásai;
Kecskeméti Gábor: Neolatin írók és magyar prédikátorok;
Szörényi László: Paidus Ritter;
Szilágyi András: Orpheusz és Amphión és Bárczi Ildikó: Elefánt c. előadása.
Május 24-én este a Baranya Megyei Közgyűlés dísztermében fogadást adott a konferencia tiszteletére Révész Mária, Pécs város alpolgármestere.
Május 25-én délután a konferencia résztvevői autóbusz-kiránduláson vettek részt a Pécs-Máré-vár-Mecseknádasd-Zengővárkony-Pécsvárad-Pécs útvonalon.
A konferencián elhangzott előadások szerkesztett tanulmány-változata (kiegé
szítve Ritoókné Szalay Agnes, Mayer Gyula és Török László további írásaival) röviddel az esemény után önálló kötetben jelent meg: Neolatin irodalom Európában és Magyarországon, szerk. JANKOVITS László, KECSKEMÉTI Gábor, Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, 1996, 230 1. A tanulmánykötet nagy érdeklődéssel kísért be
mutatójára a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésének 75. év
fordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakon került sor Pécsett, 1996.
november 14-én.
Kecskeméti Gábor
Kritikatörténeti konferencia (Budapest, 1996. június 5-7.)
A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete alapításának 40. évfordulójáról kritikatörténeti konferenciával emlékezett meg.
A konferencia megnyitóján, 1996. június 5-én délelőtt Bodnár György, az intézet igazgatója az intézeti levéltár dokumentumai alapján emlékezett az elmúlt évti
zedekre, majd Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott köszöntőt. Szörényi László bejelentette, hogy az intézet Martinkó András-díjat alapít a legjobbnak ítélt, 19. századi irodalomról szóló tanulmányok évenkénti jutalmazására. Kecskeméti Gábor a kritikatörténeti munkálatokat évtizedeken át irányító Tarnai Andorra emlékezett a tiszteletére kibocsátott emlékkönyv megje
lenése alkalmából, majd Pomogáts Béla az intézet egyéb új kiadványait ismertette.
Június 5-én délután, Szörényi László elnökletével a következő előadások hang
zottak el:
Szili József: Transzhisztorizmus;
Odorics Ferenc: A hermeneutika magyar horizontja;
Bezeczky Gábor: Az oszcilláció elmélete;
Veres András: Magyar irodalmi kánon a 70-es években;
Kulcsár Szabó Ernő: A tökéletesség mint az olvasás retorikája - Az esztétikai tapasz
talat nyelviségének kérdéséhez.
Június 6-án délelőtt, Jankovics József elnökletével került felolvasásra:
Pajorin Klára: A korai humanizmus hatása a magyar kritikai gondolkodásra - Pier Paolo Vergerio és Vitéz János;
Ács Pál: A reneszánsz költői műfajok gyökerei az antik retorikában;
759
Bartók István: Egy 17. századi magyar nyelvű retorika - Nógrádi Mátyás elveszett ars concionandija;
Kecskeméti Gábor: A genus demonstrativum elméletének nyomai 17. századi prédi
kátoroknál;
Szörényi László: Palma Ferenc Károly magyar történetének kultúrtörténeti áttekinté
se.
Június 6-án délután, Tverdota György elnökletével hangzottak el a következő előadások:
Margócsy István: A magyar nyelvű história litterariák;
Korompay H. János: Kritikatörténet és irodalomtörténeti hagyomány;
Dávidházi Péter: Az apai név öröksége - Toldy Ferenc és a nemzeti tudomány önmeg
határozása;
Kenyeres Zoltán: A magyar irodalomtörténet-írás kiegyenlítő tradíciói;
Angyalosi Gergely: Politikum és irodalomkritika - Ignotus az I. világháború előtt;
Pomogáts Béla: Diktatúra és művészi szabadság.
Június 7-én délelőtt Angyalosi Gergely elnökölt az alábbi előadások felolvasá
sakor:
Németh G. Béla: Babits és Szerb Antal;
Kappanyos András: Babits Mihály Vörösmartyja;
Ferenczi László: A magyar világirodalom-szemlélet a két világháború között;
Rónay László: A konzervatív kritika hangváltása - Nyitottabb szemlélet a 30-as évek elején;
Illés László: Szociális gondolat és irodalomszemlélet.
Június 7-én délután Bodnár György elnökletével hangzott el:
Gránitz István: Bahtyin és pszeudo-Bahtyin;
Kálmán C. György: Irodalomtankönyvek;
Varga László: A Helikon a magyar irodalomtudományban;
Kecskés András: A magyar verstani szemlélet kérdései tudománytörténeti összefüg
gésben;
Tverdota György: A bűnbakkeresés a József Attila-recepcióban.
Intézeti hírek
(1996. január l.-december 31.)
A magyar-zsidó irodalom létformái cím- kreis für Renaissanceforschunggal és a mel a Yahalom Zsidó Szabadegyetem JATE BTK Régi Magyar Irodalomtör- és a Szombat által szervezett konferen- téneti Tanszékével közösen Szegeden cián (Budapest, 1996. január 8-9.) inté- szervezett konferenciát 1996. január zetünk munkatársai a következő elő- 29-31. között Freiheitsstufen der Litera- adásokkal vettek részt: turverbreitung: Zensurfragen, verbotene
Ferenczi László: Egy komparatista töp- und verfolgte Bücher címmel.
rengései; * Veres András: Magyar-zsidó irodalom: A s z a b a d k a i Kosztoiányi.mpok p r o g_
definíciós kísérlet. ramjában 1996. március 29-én Bodnár György adott elő Kosztolányi Dezső el- A Reneszánsz Osztály a wolfenbüt- beszélő művészete két nézetben címmel, teli Herzog August Bibliothek kutató- * csoportjával, a Wolfenbütteler Arbeits-
760
