Somogyi György "Egészségügyi statisztika" című könyve

(1)

272 A javított készülékek hibáinak megoszlása

A garancia id őszak

Megnevezés 1—3 4—6 ! 7—9 ! 10— 12 Összesen

hónapjában észlelt hiba százalékban

Szerelésl hiba ... 54,6 24,4 10,5 10,5 mao Osőhiba ... 74,8 14,3 5.7 5,7 lomo Potenoiométer ... 493 29,0 8,5 13,3 10050 Ellenállás ... 54,8 19,0 13, 1 13, I won Kondenzátor ... 43,0 29,1 5,8 22,1 100,0

Transzformátor ... 59,8 23,2 73 9,7 100,0

Egyéb alkatrész ... 45,8 20,7 15,4 18,1 100,0

Összes hiba 64,1 23,6 10,0 12,3 1009

Összefoglalólag megállapíthatjuk, hogy

a belkereskedelem számára gyártott rá—

diókészülékek minősége még erősen kifo—

gásolható. Hogy a vásárlók megnöveke—

dett igényeit kielégíthesse, az Orion Rá—

dió és Villamossági Gyár a rádiókészülé—

kek minőségének megjavítása érdekében jelentős erőfeszítéseket tesz. Műszaki mi-

nőségi ellenőrzéseken kívül figyelemmel

kíséri az eladott rádiók minőségét a sza—

vatossági javításokon keresztül, ami már-

is igen hasznos tapasztalatokat nyújtott.

Az elmondottak és e bemutatott egy—két, § , vizsgálati módszer is alapot kíván nyúj- i tani a még alaposabb, az összefüggéseket jobban feltáró elemzéshez.

Horváth Lajos

Somogyi György ))Egészségügyi Statisztikaa c. könyve

Szocialista társadalmunk tervszerű, ará—

nyos fejlesztésében igen fontos a statisztika szerepe. Sztálin a köVetkezőket mondja a XIII. kongresszuson: ,,Semmi- féle építő munka, semmiféle állami munka, semmiféle tervszerű munka nem képzelhető el helyes nyilvántartás) nélkül.

A nyilvántartás pedig nem képzelhető el

statisztika nélkül".

Igen fontos a statisztika szerepe a szo—

cialista egészségügy építésében is. Hogy milyen a lakosság egészségügyi állapota, hogy van ellátva egészségügyi intézmé—

nyekkel, milyen ezeknek az intézmények- nek a működése, a statisztika tudja meg—

mondani. A statisztika tehát nemcsak az egészségügy országos vagy megyei szer—:

vezésének nélkülözhetetlen fegyvere, de

nem végezhet jó munkát a körzeti orvos, üzemi orvos, rendelőintézeti vagy kórházi orvos sem, ha munkájában nem támasz- kodik a statisztikára. A számok tükrében látja meg a körzeti vagy üzemi orvos hogyan alakul területe lakóinak egészségi

álapota, morbiditása, mortalitása. A szá—

mok tükrében vizsgálja meg a kórház vagy rendelőintézet: milyen az intézet mű—

ködése, milyen feladatokkal kell megküz—

denie stb.

Nem lehet azt mondani, hogy nálunk a

statisztika azt a szerepet tölti be, amelyet jelentőségénél fogva megérdemel. Ennek

egyik oka, hogy nem állott megfelelő könyv az egészségügy dolgozói rendelke- zésére, amiből ezt a kérdést megfelelően megtanulhatták volna. Az első egészség- ügyi statisztikai könyvet, Széll Tivadar

statisztikáját, már közel 25 éve adták ki.

A második nagyobb statisztikai munka ——

Petrilla Aladár könyve a közegészségügyi statisztikáról — 1943—ban jelent meg. Mind

a kettő úttörő munka, de természetszerű- leg egyik sem volt szocialista egészség—

ügyi statisztikai könyv. Hézagpótló hiányt töltött be ezért dr. Somogyi György ,,Egészségügyi statisztika" című munkája,

mely lényegében bővített, javított kiadása

1952—ben megjelent könyvének. Somogyi György új könyve 1954-ben jelent meg 231 oldal terjedelemben a Szocialista Sta—

tisztika Könyvtára sorozatban.

A könyv három főrészből áll. Első ré-

sze az általános statisztikával, második

része a lakosság egészségügyi állapotával, harmadik része pedig az egészségügyi szervezet statisztikájával foglalkozik.

A könyv egészében egyszerűen és vilá—

gosan, a gyakorlati életből vett példákkal

(2)

SZEMIE

273 igyekszik megtanítani az olvasót az egész- ségügyi statisztika módszereire, jelentősé- gére. A könyv igen nagy érdeme, hogy az anyag tárgyalása kapcsán végig szoros

kapcsolatban van a való élettel. A könyv

vígy érdekes és alkalmas arra, hogy meg—

mutassa a statisztika fontosságát. Alkal-

mas arra, hogy megszerettesse a statisz—

tikát az olvasóval. A szerző pártosan, a proletariátus, dolgozó népünk szempont—

jából dolgozza fel az egész anyagot. Ezt látjuk, amikor például a helyes csoporto—

sítás jelentőségéről, az átlag marxista ér—

telmezéséről, a szocializmus és kapitaliz-

mus népesedési törvényéről van szó. Ez a szempont vonul végig az elemzéseken. A

könyvet éppen ezért egészében pozitívan (kell értékelnünk.

A könyv részletesebb elemzésére az egyes részek tárgyalásánál fogok rátérni. '

A könyv bevezetőjében az egésmégügyi

statisztika tárgyával és feladatával foglal—

kozik. Helyesen mutat rá arra, hogy míg ,a múltban az egészségügyi statisztika fő—

feladata az volt, hogy az ,,egészségügyi in—

tézmények működésének mennyiségi ol—

dalát (betegforgalmat, ágykihasználtságot

stb.)" tükrözze vissza, a mi statisztikánk adöntő feladata, hogy a lakosság egészségi állapotának alakulását, az egéSZSégügyi ellátás minőségének fejlődését mutassa

meg. Nem lehet azonban azt mondani,

hogy nekünk ezt az átalakulást már sike—

rült végrehajtanunk. Úgy gondolom, So—

mogyi elvtárs itt kedvezőbbnek tünteti fel a helyzetet, mint ahogy azt eredmé—

;nyeink megengedik. Jelentéseinkben még

ma is dominál a forgalmi rész. Egészség- ügyi statisztikánkban még mindig hát—

térbe szorul a lakosság egészségügyi álla—

potának , feldolgozása, elemzése, nincs

megfelelő morbiditási statisztikánk.

Helyesen hívja fel a figyelmet a szerző:

,,El kell érni, hogy mindenütt, ahol egész-

ségügyi tevékenység folyik széles körben

használják az egészségügyi statisztikát és

ez az orvosok kezében épp oly nélkülöz- hetetlen eszközzé váljék, mint a röntgen, vagy laboratórium". Ugyanakkor nem utal arra, hogy ezen a területen eredményeink

még egyáltalán nem kielégítőek. A sza- mok túlzásba vitt ,,bizalmas" ke—

*zelése miatt sokszor olyan számokat sem

ismernek a terület vezetői, amelynek is—

merete jó munkájukhoz szükséges volna

6 Statisztikai Szemle

(csecsemőhalandóság, alakulása stb.).

Hiányossága a bevezetésnek, hogy érinti

ugyan a múlt statisztikáját, de nem fog-

lalkozik a magyar egészségügyi statisztika történetével. Pedig az egészségügyi sta—

tisztika története szerves része az egész—

ségügyi statisztikának. Igen komoly se—

gítséget jelentetett volna az egészségügyi

statisztika oktatásában és gyakorlatában.

ha a könyv elején az egészségügyi sta—

tisztika, s ezen belül a magyar egészség—

ügyi statisztika történetét röviden össze—

foglalta volna. Úgy gondolom, hogy fő.--

viden értékelnie kellett volna Széll Tiva—

dar és Petrilla Aladár könyveit. Annál is inkább szükség lett volna erre, mert hid szen szakkörökben mindkét könyv közis—

mert, s forgalomban van. ;

A könyv első része az ,,Általános sta—

tisztiká"—val foglalkozik. Itt tárgyalja a statisztikai kifejezés és elemzés eszközeit,

azt, hogy hogyan kell a jelenségeket, fo—

lyamatokat csoportosítani, hogyan kell jó, áttekinthető statisztikai táblákat szerkesz—

teni. Megismerkedünk ebben a részben az

átlag fogalmával, s az átlag marxista ér—

telmezésével, a grafikus ábrázolással, majd

a statisztikai munka helyes megszervezé—

sével, a begyűjtött adatok értékelésével,

elemzésével, s statisztikai szervezetünk—

kel. Az általános statisztika keretén belül

külön fejezetben foglalkozik Somogyi elv—

társ a statisztikai munka megszervezé—

sével. Világosan és tömören tárgyalja az.

ezzel kapcsolatos teendőket. Hiányossága ennek a résznek az, hogy a_már begyűj—

tött adatok feldolgozásának módszeréről

jóformán említést sem tesz a szerző. A

gyakorlat azt mutatja, hogy igen sok prob—

léma vetődik fel ezen a területen is.

Igen jó az általános rész III. fejezetében tárgyalt ,,Elemzés". Nemcsak általános—

ságban adja meg az elemzés szempontjait, hanem a későbbiekben a morbiditási sta—

tisztikák egyes részeinél külön-külön is ad szempontokat.

Az első rész egészében alkalmas arra,

hogy az olvasó megértse az általános sta—

tisztika fogalmait és munkamódszereit. , A könyv hátrányára vált —— úgy gondo—- lom -—- hogy ,,terjedelménél fogva az ál-

talános statisztikát csak röviden" tár- gyalhatta (8. old.). Szűkreszabottnak tar- tom ezt a részt azért, mert orvosaink,

egészségügi dolgozóink statisztikai alap—

táppénzes létszám

(3)

274 lsmeretei korántsem kielégítőek. Ugyan—

akkor ma —még nem olyan nagy az ez—

irányú érdeklődésük, hogy az általános statisztika tanulmányozására megfelelő tankönyvekhez fordulnának. Ezért lett

volna helyes ebben a könyvben valamivel

bővebben foglalkozni például a számtani

átlaggal. Helyes lett volna bővebben fog—

lalkozni a ,,középérték megbízhatóságá—

val" ,,a nagy számok törvényével", a ,,Va- riációs sor eloszlási görbéivel".

Mindössze négy oldalon foglalkozik a szerző a grafikus ábrázolással. Világosan ismerteti a grafikus ábrázolás módszereit, de nem' mutat rá azokra a hibákra, ame—

lyek a grafikus ábrázolás közben igen

gyakran előfordulnak, s amelyek miatt

az egyes ábrák alkalmasak arra, hogy be—

lélük téves következtetést vonjunk le.

Igen gyakori hiba például, hogy a ,,háló"

vízszintes, vagy függőleges nyújtásával az

adatokat eltorzítják. Gyakori hiba az is,

hogy a karto—, illetve piktogrammnál az ábrák, a jelzések nagysága az ellátottsá—

got, illetve ellátatlanságot helytelenül, meghamisítva tünteti fel.

Teljesebb, s mélyebb lett volna így ez a rész. Olyan ismeretekkel bővítette volna az olvasó tudását, amire elméleti és gya—

korlati munkájában egyaránt szüksége

van.

Az első rész feldolgozásával kapcsolat—

ban meg kell állapítani, hogy a legtöbb

fejezet—világos. Ez jellemző például a ,,cso—

portositás", a ,,statisztikai táblákl a ,,stan—

dardizálás" című fejezetre. Nem mondha—

tó ez azonban teljes egészében a ,,sta—

tisztikai sorok" című fejezetről. Itt maga a nomenklatúra is nehézkes. Nem gondo—

lom, hogy például a ,,tartamidősor" olyan

név, amely hamarosan elterjedne az or—

vosok között. Nem elég egyszerű és vilá-

gos továbbá az ,,átlag" meghatározása.

,,Az átlag a statisztikai sokaság változó értékű, egyes tagjainak közös, általános jellemzője" (25. old.). Nem elég egyszerű és világos az ,,átlag" maxista értelmezése

sem. Nem hiszem, hogy az olvasók zöme

könnyen meg tud birkózni az ilyen mon—

datokkal, mint például: ,,Az átlagok csak abban az esetben fejezik ki a statisztikai sokaságban megnyilvánuló, általános "tör- vényszerűségeket, akkor jellemzik híven a vizsgált gazdasági vagy társadalmi fo- lyamatokat vagy jelenségeket, ha a tudo- mányos igényeket kielégítő csoportosítás

szanta:

alapján alkotott egynemű sokaságból szer—v kesztjük az átlagokat." (27. old.)

Mind e hiányosságok ellenére az általá—L

nos statisztikai részt pozitivan kell érté—

kelnünk.

A könyv második fő része a lakosság

egészségügyi állapotával foglalkozik. Ezen—

belül tárgyalja a népesedési statisztikát,

a népesség testi fejlettségének, 's végül

megbetegedési viszonyainak statisztikáját.

Ha az előttünk álló feladatokat nézzük,,

ezt kell a könyv legfontosabb részének

tartanunk. S úgylátszik ezt a részt dol—

gozta ki Somogyi elvtárs a legnagyobb—

gondossággal.

A népesedési statisztikat részben viláo—

gosan és szemléltető ábrákkal alátámaszt—

va tárgyalja a népszámlálást. A természe—*

tes népmozgalom keretén belül részlete—r sen foglalkozik a kapitalizmus és szocia—

lizmus népesedési törvényével. Élesen mu—

tat rá arra, hogy mit jelent Malthus el—

mélete a kapitalizmus ,,a dögvész, a há—

ború, az éhség és minden nyomorúság vé—

delmében" s mit jelentett Horthy Ma'- gyarország ,,ideológusai" kezében.

A népesedési statisztikai rész meggyő—

zően fejti ki, hogy az orvosoknak ahhoz,.

hogy szocialista orvosokká váljanak, ah- hoz, hogy munkájuk főiránya a preventív

lrány legyen, behatóan kell foglalkozniuk a népesedési statisztikával, ismerniük kell a gondozásukra bízott lakosság számának alakulását, a születések és a halálozások,

alakulását.

Hiányossága ennek a fejezetnek, hogy nem itt, a ,,halálozás" keretén belül tár- gyalja a halálokokat. A halálokok struk—a—

túrájának tanulmányozásával így két fe—

jezettel távolabb ,,a megbetegedések sta—

tisztikája" című fejezetben foglalkozik Ennek következtében a halálesetek oksze-

rinti és korszerinti elemzése a ,,megbete-

gedési statisztika" fejezetbe kerül. Ennek következménye az is, hogy a csecsemőne—

lálozás és azoknak társadalmi vonatkozá-—

sai a népesedési statisztikában találhatók

,,a csecsemőhalálozás megoszlása, halál-—

okok és életkor szerint" pedig a morbidi—

tási fejezetben. ,

A ,,megbetegedési statisztika" fejezetet 67 oldalon tárgyalja a szerző. A könyvnek több mint negyedrészét teszi ez a' fejezet.

A megbetegedések elleni harc az egész——

ségügyi tevékenység legfontosabb fel——

adata. A megbetegedési statisztika azáltak

(4)

hogy kimutatja a lakosság egészségi álla—

potának dinamikáját, alkalmas arra, hogy ez a harc tudományosan megalapozott le—

gyen. Hogy a megbetegedések ellen alkal-

mazott intézkedések helyesek—e, ugyan—

csak megbízható megbetegedési statisztika

alapján mérhető le. Egész egészségügyi

munkánknak igen nagy hiányossága, hogy

nincs megfelelő megbetegedési statiszti—

kánk. S éppen ezért igen helyes, hogy

Somogyi elvtárs könyvében ezzel'a kér—

déssel ilyen behatóan foglalkozik.

— Somogyi elvtárs ebben a részben tár-

gyalja a megbetegedési statisztika felada- tát, módszerét, részletesen foglalkozik a szovjet és a nemzetközi nomenklatúrával.

Az általános morbiditás tanulmányozásá- val kapcsolatban helyesen mutat rá a

nyilvántartás nehézségeire (egy és ugyan—

azon beteg egy betegséggel több intéz-

ményhez fordulhat, nincs mindenütt kar—

totékrendszer stb.). A megbetegedési sta-

tisztika megindítására a Szovjetunióban használt nyilvántartás alapján, hazai ta—

pasztalatok figyelembevételével módosi—

tott nomenklatúrát is ismertet. RéS'zlete- sen foglalkozik — elsősorban szovjet

anyag alapján —— az adatok elemzésével.

'Igen helyesnek kell tartani, hogy a megbetegedési statisztika tárgyalása kap-

csán részletesen (42 oldalon) foglalkozik a könyv a keresőképtelenséggel járó meg- betegedésekkel és balesetekkel, azok ta-

nulmányozásának módszerével. Az üzem—

orvomak ahhoz, hogy csökkenteni tudja

a dolgozók megbetegedéseit, ismernie kell a gondjaira bizott dolgozók munkakörül- ményeit, s egészségi állapotát. Az üzem—

orvosok szemléltető táblázatok alapján megismerhetik ebből a részbő l a keresőkép-

telenséggel járó megbetegedések nyilváni

tartásának, elemzésének módszereit. Meg- ismerhetik a keresőképtelenséggel járó megbetegedések alakulásában megnyilvá- nuló szabályszerűségeket, s az abból adó- dó legfontosabb teendőket.

Hiányossága ennek a résznek, hogy bár .

1954-ben jelent meg, a mezőgazdasági dol—

gozók morbiditási viszonyaival nem fog—

lalkozik. Általában figyelmét a városi la- kosságra, az üzemi dolgozókra összponto—

sítja. Úgy gondolom ennek helytelenségét

nem kell bővebben magyarázni.

Helyes lett volna, ha az elemzés kap-

csán a szerző kellő élességgel mutatott

volna rá azokra a hibákra, amelyek a

6.

275 számok tükrében Világosan láthatók. Az üzemi balesetelhárítás terén például (42.

old.) az elért eredmények mellett nem mu-

tat rá kellő élességgel arra, hogy sok üze-

münkben és bányánkban a vezetők meny-

nyire elhanyagolják ezt a kérdést, és hogy

több párt és állami határozat ellenére az itt elért eredményekkel egyáltalán nem

lehetünk megelégedve.

A lakosság egészségi állapotára igen jel—

lemző a népesség testi fejlettsége. Ez

ugyancsak olyan kérdés, amellyel hazánk- ban nem foglalkozunk megfelelően. Éppen ezért helyes lett volna, ha ezzel a kérdés- sel részletesebben foglalkozott volna So—

mogyi elvtárs.

A könyv harmadik fő része az egész—

ségügyi szervezet statisztikájával foglalko-

zik. Ebben a részben tárgyalja Somogyi elvtárs a gyógyító—megelőző hálózat, a

közegészségügyi— járványügyi hálózat és

az egészségügyi személyzet statisztikáját.

A gyógyító—megelőző részben a hazai szervezet felépítésének megfelelően külön tárgyalja a körzeti orvos, külön a rendelő—

intézetek, a gondozóintézetek, s a kórhá— *

zak statisztikáját. *

Az anya— ésgyermekvédelmi statiszti—

kában külön foglalkozik az anyák. gyer-

mekek gyógyító—megelőző ellátásával, s a bölcsődék tevékenységével. A harmadik részben külön tárgyalja a közegészségügyi

tevékenység és külön a járványügyi tevé—

kenység statisztikáját.

E részből látni, hogy a szerző igen jól

ismeri egészségügyünk szervezetét, műkö-

dését. Az egész statisztika egészség-

ügyünk szervezetére épül. A könyvből így egészségügyünk szervezete, a szocialista

egészségügy elvi alapjai is jól megismer—

hetők.

Hiányossága ennek a résznek, hogy a közegészségügyi—járványügyi rész arány-

talanul rövid.— '

Úgy gondolom, hogy a könyv új ki—

adásában ki kell küszöbölni a fenti hiá- nyosságokat. A könyv azonban így is el-

érte azt a célt, amit az élőszóban maga

elé tűzött: ,,Segitséget nyújt mind az

egészségügyi statisztika oktatásában, mind

az egészségügyi statisztika gyakorlatában,

elősegíti az új egészségügyi statisztikai rendszer kidolgozását és így közvetve hoz—

zájárul a magyar szocialista egészségügy

felépítéséhez."

dr. Simonovits István