Az ipar belső tartalékainak feltárása statisztikai módszerekkel

— 804 SZEMLE

Az ipar belső tartalékainak feltárása statisztikai módszerekke1*

A népgazdaság belső tartalékainak fel—

tárása és minél teljesebb kihasználása a

szocialista termelés állandó fejlesztésének és tökéletesítésének egyik alapvető fel- tétele. A szocialista népgazdaság fejlő—

dését saját erőforrásai és a felhalmozás belső tartalékai biztosítják. A kommu—

nista Párt és a szovjet kormány mindig nagy gondot fordított és fordít ma is a gazdaság belső tartalékainak maximális kihasználásáért, a gazdaságosságért és a messzemenő takarékosságért folytatott harcra.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának

XIX. kongresszusa, amikor elhatározta a

belső tartalékok fokozott mozgósítását,

arra kötelezte a szovjet gazdasági szak- embereket, hogy kutassák fel és hasz—

nálják ki a termelés rejtett tartalékait.

Ezek a tartalékok elsősorban az anyagi és a munkaerőforrások jobb tfelhasználásá- ban rejlenek. A rendelkezésre álló ter- melési kapacitások maximális kihaszná- lása, a nyers— és egyéb anyagok, tüzelő—

, anyag és elektromosenergia gazdaságos felhasználása, a selejt elleni harc foko—

zása, a gazdaságosabb anyagfajták fel- használása, a teljesértékű pótanyagok és a legújabb gyártási eljárások széleskörű alkalmazása, az új technika fejlesztése

és elsajátítása, valamint a korszerű mun-

kaszervezési módszerek alkalmazása azok a rendkívül fontos tényezők, amelyek mozgósítják a népgazdaság fejlesztésének ütemét fokozó tartalék erőforrásokat. A belső tartalékok feltárása a legszorosabb

összefüggésben van a takarékosság meg-

szilárdításával. A rendszeres takarékosság a szocialista gazdálkodás olyan módszere, amely a legjobb eredménynek a legkeve—

sebb ráfordítással való elérésére irányul._

A rendszeres takarékosság a szocialista

felhalmozás növekedésének és a' felhal-

mozott eszközök helyes felhasználásának elengedhetetlen feltétele.

A termelés és a népgazdaság gyors

ütemű fejlesztéséhez szükséges további erőforrások mozgósítása szempontjából

igen fontos, hogy megjavítsuk a beren—

* M, Ejriehnan cikke. Lásd: Vnproszl Ekonomiki, 1955.. 1. szám, 49—64. old. Rövidítve.

dezések, a nyers— és egyéb anyagok, a tüzelőanyagok (energiahordozók és forrá-

sok) kihasználását. Az e téren mutátkozó

hibák feltárása és kiküszöbölése, a nép-

gazdaságban rejlő tartalékok felkutatása

és felhasználása minden dolgozó rendkí—

vül fontos feladata. E feladat megoldá—

sát nagymértékben elősegíti a szovjet sta- tisztika.

*

A statisztika egyik alapvető módszere

a csoportosítási módszer. Ezt a módszert széles körben alkalmazzák a népgazda- ság valamennyi ágában a tartalékok fel-

tárására és vizsgálatára. E módszernek rendkívül nagy jelentősége van a termelő—' eszközök kihasználásának vizsgálata ésa

népgazdaság "rejtett tartalékainak feltá—

rása szempontjából.

,A termelőeszközök kihasználásának egyik legfontosabb kérdése az, hogyan használjuk ki jobban a vállalatok terme—

lési kapacitását.

A statisztikai csoportosítások módsze- rének a termelési kapacitások vizsgála—

tánál való alkalmazása lehetővé teszi,

hogy feltárjuk a termelés további fokozá—

sának jelentős tartalékait.

Adott vállalat termelési kapacitásának

mutatószámát az egy adott időszak (rend- szerint egy év) alatt előállított konkrét

termékfajtáknak az egész felszerelt be- rendezés teljes kihasználása és a beren—

dezésnek egész évi munkaideje alapján számított maximálisan lehetséges mennyi—

sége határozza meg. Emellett figyelembe kell venni a berendezés élenjáró műszaki normáit, a vállalatnak az élenjáró terme- lési technológia elsajátítása és a munka megszervezése terén elért eredményeit, valamint a termelési célokat szolgáló üze- mi területek teljes kihasználásának szük- ségességét és a termelés ,,szűk keresztmet- szetei"—nek felszámolását.

Ezeket a követelményeket azonban sok vállalat nem tartja be. Egyes iparágakban a vállalatok kapacitásának megállapítása

a termelés ,,szűk keresztmetszetei" alap—

ján történik, a gyártmányok munkaigé—

nyességi normáit pedig az élenjáró tech-—

SZEMLE

805

nológia és a tökéletes munkaszervezési módszerek figyelembevétele nélkül álla- pítják meg. Ennek következtében az ille—

tékes minisztériumok és főhatóságok a termelési kapacitásokra vonatkozó, a Szovjetunió Tervbizottságához beküldött adatokat túl alacsonyan állapítják meg.

Ezek a minisztériumok és főhatóságok,

ahelyett, hogy a belső tartalékok kihasz—

nálása révén növelnék a termelést, az

államtól további beruházásokat igényel—

nek új vállalatok felépítésére vagy a meg- lévők bővítésére.

A termelési kapacitások állagának és

kihasználásának egyes népgazdasági ágak

szerinti statisztikai elemzésekor nem sza—

bad csupán a minisztériumra vagy fő—

hatóságra vonatkozó globális adatok vizs—

gálatára szorítkoznunk. Az adatokat meg- felelő csoportosítások segítségével egyes Vállalatok szerint is meg kell vizsgálnunk.

Ilymódon megállapíthatjuk, hogy melyek az élenjáró vállalatok és melyek a lema-

radók, s feltárhatjuk a termelés fokozá- sának további tartalékait.

Tegyük fel, hogy az egész szénbányá- szatban a bányák tényleges termelési ka—

pacitása a tervezetthez képest 98%. E

többé—kevésbé kielégítő mutatószám mö—

gött azonban egyes bányák és külszíni fej—

tések rossz munkája is rejtőzhet. Ezeket a vállalatokat külön csoportban kell fel-

tüntetni, meg kell állapítani lemaradásuk

okát és javaslatot kell tenni munkájuk

megjavítására. Ezzel párhuzamosan kü—

lön csoportban kell kimutatni azokat a

bányákat és külszíni fejtéseket, amelyek a tervezett kapacitásokat elérték vagy

túlszárnyalták. így megállapíthatjuk, hogy

mely bányák munkatapasztalatait kell ta—

nulmányoznunk és kiterjesztenünk a többi bányára.

A következő táblán bemutatjuk, ho- gyan kell csoportosítani a bányákat és a külszíni fejtéseket a tervezett kapacitás

elérésének százaléka szerint.

Bánydk és külszíni fejtések csoportosltása a tervezett kapacitás kihasználásának százaléka szerint (Az adatok példaszerúek)

* Bánvák és Évi termelési kapacitás Ténvlean

, külszíni (millió t) Eléri kaPWWáS

Megnevezes fejtésck a tervezett

Száma *Mm—W*"WM—' kapacitás

tervezett ! tényleges százalékában

Bányák és külszíni fc—jtésck, amilyek a ter! ;

vezett kapacitásokat elérték, vagy túlszár- ,

nyalták .. ( ... . ... 700 295 § sem 103

'Bánvák és külszíni fejtések, amclyek a ter

vezett kapacitásokat nem érték el ... 300 115 950 83

Ezekből:

70%—ot ért el ... 30 9 5.b (34

71—80%-0t ért el ... 85 30 i 22,5 75

81—90%—0t ért el ... . ... 125 50 42,0 84

91—99%-ot ért el ... 60 26 24,7 05

Bányai: és külszíni fejtések összesen 1000 410 400,0 98

Ezek az adatok nemcsak a szénbányá-

szat tartalékait tükrözik, hanem lehetővé teszik terjedelmük hozzávetőleges kiszá—

mítását is. Ha a bányák teljesen elérnék a tervezett kapacitást, vagy kapacitásuk az átlagos százalék színvonalán mozogna, évente 18—20 millió tonnával több szenet lehetne kitermelni. -

A termelési kapacitás teljes kihaszná- lása nagyrészt a helyes tervezéstől függ.

A termelési terveket az egész rendelke—

zésre álló berendezés és géppark legész—

szerűbb kihasználásának figyelembevéte—

lével kell elkészíteni. Viszont egyes ter—

mékfajták termelését a vállalat termelési kapacitásának és berendezésének nem

teljes kihasználása alapján lazán tervezik

meg. Ezért az egyes termékfajták előállí—

tására rendelkezésre álló termelési kapa- citások adatait össze kell hasonlítanunk e termékfajták termelési tervében sze- replő adatokkal. De figyelembe kell ven—

nünk a termelési kapacitásoknak az év folyamán bekövetkezhető bővülését is. ' Ebben az esetben a tervben figyelembe nem vett kihasználatlan tartalék termelési kapacitásokat a következő tábla segítségé—

, vel tárhatjuk fel:

' * szam, " _

,806

A kihasználatlan tartalék termelési kapacitások feltárása (Az adalek példaszerűek)

! Termelési kapacitások Évi termelési terv

; Az év folyamán üzembe- _

helyezett kapacitások ter- A jan. 14 áz évl Megnevezés A jan. 14 véből kiindulvanés az év Abszolut állapot, atlagos állapot folyamán megszunt kapaci- számok kapacitás

tások figyelembevételével

megállapított évi átlagos Hmmm—M—

kapacitás [ százalékában

Pamutfonal (ezer t) ... 1300 1350 1100 85 81

Pamutszövet (millió méter) 6500 0600 6000 92 9].

Lenszövet (millió méter) ... 550 580 440 50 70

A fenti adatok a kihasználatlan ter-

melési kapacitások jelentős tartalékairól

tanuskodnak. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy a tervszámokban ki—

fejezett termelési kapacitás elégtelen ki—

használását nyersanyaghiány, a berende—

zés egyes fajtáinak és típusainak hely-

telen aránya és egyéb okok is előidézhet—

ték. Ezért minden olyan esetben, amikor a termelési tervek lazák, gondosan meg

kell vizsgálni azokat abból a célból, hogy konkrét intézkedéseket tehessünk a be—

rendezések legcélszerűbb kihasználására

és a termelés fokozására. ügyelnünk kell

a kapacitáskihasználás és a beruházások terve közötti szoros összhangra és arra, hogy az egyes minisztériumok és főható- ságok javítsák meg a rendelkezésre álló termelési kapacitások kihasználását és ne hajtsanak végre fölösleges beruházásokat.

Igen nagy jelentőségük van a csopor—

tosításoknak a nyersanyag—, egyéb anyag—

és tüzelőanyagmegtakarítás forrásainak vizsgálatában is. Az anyagtakarékosság útján azonos mennyiségű anyagból több terméket állíthatunk elő és ezzel növel- hetjük a társadalmi munka termelékeny—

ségét. A Szovjetunióban az anyagtakaré—

kosság hatalmas tartalékai elsősorban a tüzelőanyagforrások kihasználásának ra—

cionális megszervezésében rejlenek.

A legnagyobb tüzelőanyagfogyasztók a villamoserőművek. A villamoserőművek—

ben megtakarított normál tüzelőanyag minden százaléka az államnak évente több százezer tonna tüzelőanyagot ad. A Villamoserőművek gazdaságos munkájá- nak biztosítása szempontjából rendkívül nagy jelentősége van a nagy gőznyomású berendezések alkalmazásának és ezzel kapcsolatban a távfűtési hálózat nagyará—

nyú kibővítésének. A nagy nyomású ka—

zánokkal felszerelt villamoserőművek 11——

13 százalékkal kevesebb tüzelőanyagot fogyasztanak, mint azok az erőművek, amelyek közepes— és kisnyomású kazá- nokkal működnek. A távfűtési berende—

zéssel ellátott villamoserőművekben a tü—

zelőanyag hasznosításának együtthatója

jóval nagyobb, mint az olyan villamos—

erőművekben, amelyek nem hasznosítják

a fáradt gőzt.

A villamoserőműveknek nagynyomású

berendezésekkel és távfűtési hálózattal rendelkező erőművek szerinti csoportosí—

tásával megállapíthatjuk, hogy ezek a té—

nyezők milyen hatással vannak a fajla—

gos tüzelőanyagfogyasztásra és feltárhat—

juk a tüzelőanyagmegtakaritás kihaszná- latlan tartalékait. Ezt az elemzést a kö—

vetkező tábla segítségével végezhetjük el:

A villamoserőmüvek berendezésének hatása a fajlagos (üzelőanungioguaszlásra (Az adatok példaszerűek)

Fajlagos normál tüzelőanyag felhasználás (kg/1000 kWó) '

Gőzturbinás vlllamoscrűmüvok

ebből: nagvnvomású berendezéssel felszerelt villamos erőművekben

csoportjai összesen 29 atmoszféra 29 atmoszféra

fölötti és ennél kisebb

3 nyomással

Bőerőművek ... 420 31sz 450

Vegyes erőművek (távfűtési és kondenzációs

berendezéssel) ... 480 440 500

Kondenzációs berendezéssel felszerelt hőerőművek 525 500 ' 542

l

Gó'zíurbinás erőművek összesen 480 450 ( 500

, SZEMLE

A bemutatott adatokból megállapítható,

hogy a nagy- és a kisnyomású kazánok—

kal felszerelt villamoserőművek fajlagos tüzelőanyagfogyasztása között a különb- ség átlagosan 10%. Ez arról tanuskodik, hogy még kevéssé sajátították el a nagy-

nyomású kazánok technikáját. A hőerő-

művek fajlagos tüzelőanyagfogyasztása

még mindig elég magas, ami azt mutatja, hogy a termelt villamosenergia mennyi—

ségének a felhasznált hőmennyiséghez vi—

szonyított százalékaránya nem kielégítő.

Ha például az összes hőerőművek az 1000

kWó elektromosenergia előállításához

szükséges fajlagos tüzelőanyagfogyasztást 420 kg-ról 380 kg—ra csökkentenék, akkor

ez példánk szerint 10 százalékos megta—

karítást eredményezne.

A távfűtés fejlettsége tekintetében a Szovjetunió az első helyen áll a világon.

A távfűtési hálózat aránylagos súlya el—

éri a Szovjetunióban működő hőerőművek

egész kapacitásának 30 százalékát. Sok

807

erőmű azonban korántsem használja ki teljesen a hőenergia fogyasztók részére való értékesítésének lehetőségeit. A vá—k rosi távfűtési hálózat fejletlensége miatta hőerőművek fűtő kapacitásának majdnem 40 százaléka kihasználatlan. A hőerőmű- vek fűtőkapacitásának teljes kihasználá—

sával évente 1 350 000 tonna normál tüze- lőanyag megtakarítást lehetne elérni (850000 tonnát a villamoserőművekbenk és 500000 tonnát a lakóházak központi fűtésénél).

'

A villamoserőművekben elérhető tüze-,

lőanyagmegtakaritás tartalékainak fel- tárásához nemcsak a villamoserőművekl

egyes csoportjainak fajlagos tüzelőanyag—

fogyasztását kell megvizsgálnunk. Minden ' csoporton belül, a tüzelőanyagfelhaszná—

lás mutatószámai alapján, külön kell vá- lasztanunk az élenjáró és a lemaradó erő-W műveket. Ezt a következő tábla segítsé—

gével végezhetjük el:

Tűzelőanyaglelhaszndlás a kondenzációs berendezésekkel felszerelt uillamoserőművekben (Az adatok példaszerűek)

Fajlagos tűzelőanyagfogyaaztás (kg/1000 kWó) ebből: nagynyomású berendezéssel

felszerelt villamoserőművekben

Megnevezés

összesen 29 atmoszféra 29 atmoszféra fölötti és ennél kisebb

nyomással

Összes kondenzációs berendezéssel felszerel.

villamoserőművek (átlag) ... 525 500 542

ebből:

Villamoserőművek átlagosnál alacsonyabb fajlagos tüzelőanyagíogyasztással :

1. sz. víllamoserőmü ... 470 450 480

2. sz. vülamnserőmü ... 480 465 (485

3. sz. villamoserőmű ... 500 480 520

stb.

Villamo'serőmüvek átlagosnál nagyobb fajlagos füzelőanyagfogyasztással :

10. ez. villamoserőmü ... 530 510 545

12. sz. villamoscrómű ... 540 520 550

stb.

Ezekből az adatokból következik, hogy

sok olyan kondenzációs berendezéssel fel—

szerelt villamoserőmű van, amelyeknél

a fajlagos tüzelőanyagfogyasztás 10—12

százalékkal alacsonyabb, mint a konden—

zációs berendezéssel felszerelt villamoserő—

művek egész csoportjának átlagos fajla—

gos tüzelőanyagfelhasználása. A tüzelő-

anyagtakarékosság tartalékainak kihasz—

nálásához feltétlenül tanulmányoznunk kell ezeknek a villamoserőműveknek

munkatapasztalatait és alkalmaznunk kell őket a többi villamoserőműben is;

Ugyanakkor meg kell vizsgálnunk az el;

maradó villamoserőművek nagy fajlagos tüzelőanyagfogyasztásának okait és javas—

sos ,

latot kell tennünk a tüzelőanyag gazda-

ságosabb kihasználására.

Az anyagi erőforrások megtakarításá—

nak rendkívül nagy lehetőségei rejlenek

a gyártott gépek és szerkezetek súlyának csökkentésében. A gépsúly csökkentésé—

vel nemcsak jelentős fémmegtakarítás ér—

hető el, hanem ugyanakkor csökkenheta

gépek gyártásának munkaigényessége és növekedhet üzembiztonságuk' is.

A különböző üzemekben gyártott egy—

tírpusú, azonos teljesíményű gépek súly-

'különbözete eléri a 15—20 százalékot. E ',gépek és gépezetek súlyadatainak össze-

hasonlitása útján az anyag—, elsősorban

,a fémmegtakaritás további forrásai tár-

hatók fel.

A gyártmányok súlyának csökkentésén

kívül az anyagtakarékosság másik forrása

a nyers—, egyéb anyag— és tüzelőanyag- fogyasztás, valamint elektromosenergia—

felhasználás haladó normáinak megálla—

pítása. A megállapított anyagfelhaszná—

lási normák teljesítésének ellenőrzése a

statisztika egyik alapvető feladata. A ter-

mékegységre eső nyers—, egyéb anyag—, tüzelőanyag- és villamosenergiafelhasz—

nálásra vonatkozó beszámolási adatoknak az anyagfelhasználási normákkal való összehasonlítása útján megállapíthatjuk az egyes anyagi erőforrások racionális felhasználásának fokát és kiszámíthatjuk a megtakarítás vagy a túllépés mértékét.

Az anyagfelhasználási normák teljesí—

tésének elemzésekor a nyers— és egyéb anyagok fajlagos felhasználási mutató- számait meghatározott időszakokra, pél-

dául negyedévre vonatkozóan kell össze-

hasonlítanunk. Az ilyen összehasonlítás

megmutatja az anyagtakarékosság tarta—

lékait és arra ösztönöz, hogy e tartalékok

teljes feltárása céljából vizsgáljuk meg a vállalat negyedévi munkáját. Az ilyen

összehasonlítás jelentősége kitűnik a kö-

vetkező adatokból:

Hengerelt acél felhasználása egyes mezőgazdasági gépek előállítására 1953—ban

Ténvlegee fajlagos anyag—

felhasználás (kg/1 gép) A legkisebb és legnagvobb fajlagos acélfelhasználás

Megnevezés ! ! között mutatkozó különbség ,

I. II. III. az 1953. év első három

negyedévében (kg/l gép) negyedév

ISK—7 Lenkombáin ... I 2164 ' 2039 2043 125

Ki?—4 Kultivátor ... 2 862 831 sss 31

LT— 7 Lenaratógép ... ! 1080 999 1003 81

*Sz— 18SzS—BA_SzOD—IOKapcsolószerkezetVetőgép ...... 915705 1004712 922706 89?

Vitőgép ... 341 352 x 343 ll

, PVT— 1,0 Szénsgyüjtőgép ... 312 ; 391 388 79

)

A bemutatott adatok szerint egy és ugyanazon típusú mezőgazdasági gép elő—

állítására negyedévenként különbőző

mennyiségű hengerelt acélt használtak

' fel. Ha az anyagot a legkisebb negyedévi

fajlagos felhasználás szerint használták volna fel, akkor több ezer tonna fémet , takaríthattak volna meg.

A fémfelhasználás túllépésének egyik

* oka, hogy a gépgyárak nem kaptak meg-

felelő szelvényű és méretű hengerelt acélt.

'Gyakran fordul elő, hogy egyes gépgyá—

rakban a szükséges szelvények és mére—

tek ideiglenes hiánya miatt nagyobb mé—

' tetű és más szelvényű fémet dolgoznak

fel s ez jelentősen növeli az anyagfelhasz-

nálást és *a megmunkálás munkaigényes—

ségét. Mindent el kell követnünk tehát

a műszaki tervezés megjavítása és a gép- ipari vállalatok megfelelő anyaggal való

ellátása érdekében.

.

A népgazdaság kihasználatlan tartalé—

kainak feltárása szempontjából fontosak

azok az időszakos összeírások, amelyek az anyagkészletek és berendezések számbav

vételére szolgálnak.

Az anyagkészleteket évente kétszer ír- ják össze: az október 1-i állapotnak meg—

felelően (fémek, fém— és kábelgyártmá—

nyok, koksz, egyes vegyianyagok, építő-

anyagok és gépkocsiabroncsok), és a ja—

nuár 1-i állapotnak megfelelően (az ok-

tóber l-i állapotnak megfelően összeírt;

szauna sos.

X

anyagokon kívül összeírják a faanyago- kat, szenet, pakurát, a Diesel— és egyéb mo-

torüzemanyagot). 1954—ben, aszámviteli és

a beszámolási rendszer felülvizsgálatának és egyszerűsítésének eredményeképpen szűkítették az anyagkészletek összeírásá-

nak programját. Jelentősen csökkentették az összeirandó anyagok körét is.

A berendezés állagára, kihasználására

és műszaki—állapotára vonatkozó adatokat

4—5 évenként írják össze. Legutóbb az (1951. március 1-i állapotnak megfelelően

írták össze a fontosabb berendezéseket. A

fémforgácsoló, a prés-kovács, az öntödei, az energetikai és emelő berendezéseket az 1955. március 1-i állapotnak, az építő—

ipari és a famegmunkáló berendezéseket

pedig az 1955. április 30-i állapotnak meg- felelően írták össze. Ennek az összeírás—

nak nagy népgazdasági jelentősége van.

Az összeírás részletes adatokat tartalmaz

a ' berendezések főbb fajtáinak állomá—

nyáról, állapotáról, kihasználásáról és le- hetővé teszi, hogy kihasználásuk rejtett , tartalékainak feltárása révén tovább fo-

kozzuk a termelést.

Az összeírás adatait a tervezésben és az operatív" vezetésben is felhasználják. Az

összeírás alkalmával feltárt normánfelüli

anyagkészletek nemcsak az összeírásokből állapíthatók meg, hanem a statisztikai és a könyvelési beszámolójelentések ada—

tai alapján is. A statisztikai beszámoló- jelentések tartalmazzák a berendezés állományának és kihasználásának alap—

vető mutatószámait. Beszámolnak még a

nyers—, egyéb anyagok és tüzelőanyagok

átvételéről, felhasználásáról és készletei—

ről is; egyes minisztériumok vállalatai a

normánfelüli és fölösleges anyagokról is

tartoznak beszámolni. Ezenkívül, a köny-

velési beszámolójelentések adataiból a normánfelüli anyagkészletek egyes cso—

portok szerint értékben is megállapítha—

tók. Az emlitett beszámolójelentések vizs—

gálata és elemzése biztosítja a népgazda—

ság kihasználatlan tartalékainak feltárá—

sát és mozgósításukat a termelés további bővítésére.

A népgazdaság tartalékainak feltárása szempontjából fontos szerep jut a válla- _ latokban és építkezéseken fel nem szerelt

és felesleges berendezés normánfelü'li

készleteire vonatkozó elemzésnek. A fel

nem szerelt berendezések normánfelüli

9 Statisztikai Szemle.

készletét mind értékben (a könyvelési beszámolójelentések adatai szerint), mind természetes mértékegységben (a statisz- tikai beszámolójelentések adatai alapján) elemeznünk kell. Figyelembe kell venni, * hogy a könyvelési beszámolójelentések, a ' folyamatos statisztikai beszámolójelenté—

sektől eltérően, a fel nem szerelt beren—

dezésnek csupán egy részét, az építkezé—

sen lévő, de szerelésre még át nem adott

berendezéseket tartalmazzák. E beszámo-

lők adatai nem foglalják magukban a sze—*

rele'sre átadott, de ténylegesen még üzem—"

be nem helyezett, valamint a vállalat

alapvető tevékenységének mérlegén sze-

replő leszerelt berendezéseket. A beren—

dezés—tartalékok kérdésének vizsgálatánál , minden fel nem szerelt berendezést figye-

lembe kell vennünk, függetlenül attól, hogy hol van és melyik mérlegen szere— *

pel. Külön kell kimutatni a fel nem sze—

relt berendezésnek azt a részét, amely az adott vállalatnál vagy minisztériumnál

(ha az elemzés minisztériumi szinten tör—

ténik) felesleges, és amely az adott mi-

nisztérium más vállalataiban vagy a nép-

gazdaság egyéb ágaiban felhasználásra

kerülhet. '

Népgazdasági szempontból igen fontos, hogy feltárjuk az egyes vállalatok és épít— _

kezesek normánfelüli és felesleges nyers—_ '

anyag—, egyéb anyag- és tüzelőanyagkész—r

leteit. A statisztikai vizsgálati módszerek , segítségével megállapíthatjuk 'e készletek ' nagyságát. Az egyes minisztériumok és főhatóságok normánfelüli anyagkészletei—

nek elemzésekor mindenekelőtt a kész— , lete—kre vonatkozó általános adatokat és _

az egyes összevont anyagesoportok nor—

mánfeliili készleteit jellemző adatokat kell megvizsgálnunk. Ezeket az adatokat—*

a könyvelési mérlegekből vehetjük, ame—

lyekben a normázott eszközök norma— , szerinti és tényleges készleteire vonatkozó (

adatok az egyes anyagcsoportok szerint

szerepelnek. Ezeket az adatokat olyan táb- lába kell foglalni, amely a készletek tel-

jes terjedelmét és a normánfelüli kész-

leteket anyagcsoportonként a következő vázlat szerint jellemzi:

A táblázat alanya:

Normázott eszközök összesen, ebből:

1. az iparvállalatok és az anyagellátó

szervezetek termelési készletei,

*Lebből: a) vásárolt nyersanyag, alap-

anyag és félkésztermék, b) segédanya—

gok, c) kisértékű és gyorsan elhasználódó eszközök (fogyóeszközök), d)_ tüzelőanyag, é) tartalékalkatrészek, f) az ellátó szerve—

zetek készletei;

; 2. befejezetlen termelés;

_3. az iparvállalatok és értékesítési szer—

— Vezeték késztermékei;

ebből: az értékesítési szervezetek kész-

* '_termékei.

Összesen (14—24—3).

A táblázat állitmánya:

§ Készletek összesen (ezer rubel): az idő—

szak elején, az időszak végén, különbözet

* _ ("*—! '*')!

ebből;

_a) a minisztérium bankhitellel nem ter- helt normánfelüli készletei? az időszak

elején, az időszak végén, különbözet

b) a vállalatok bankhitellel nem terhelt

fnormánfelüli készletei: az időszak elején,

az időszak végén, különbözet (—j—, -——).

Az adatoknak ilyen táblázat segítségé-

vel történő vizsgálata lehetővé teszi, hogy

megállapíthassuk a tartalék készleteknek

és a normánfelüli készleteknek teljes

mennyiségét az iparvállalatok és az anyag—

——ellátó §Zervezetek raktáraiban, a befeje—

zetlen termelésben és késztermékekben.

Ez, adatok alapján egyes anyagcsoportok

szerint is megállapítható a tartalékkész-

letek nagysága ésa narmánfelüli,_k§$z—* " ' letek mennyisége, de megállaiáitható azt * is, hogyan változott az anyagai—találtok

nagysága és a normánfelüli készlet ter—

jedelme a beszámolási év alatt az anyag—

tartalékok és anyagcsoportok szerint, Ezenkívül az ilyen táblában a norman—_"

felüli anyagkészleteknek nemcsak az

egyenlegei, azaz a minisztériumra vónat- * kozó globális adatok szerepelnek, hanem

a vállalatonkénti adatok is. Eszerint az adatok elemzése feltárhatja, hogy bát;

* globálisan, minisztériumi szinten a tar—

talékkészletek nem haladják meg az ér—

vényes normákat, egyes vállalatokban jelentős normánfelüli készletek hevernek.

Ez arról tanuskodik, hogy az egyes vál—'

lalatok között rendkívül aránytalanul osz- tották el a készleteket.

A normánfelüli készletek teljes meny-

nyiségének megállapítása után hozzá kell

fogni az egyes nyersanyag-, tüzelőanyag"—

és egyéb anyagfajták természetes mérték— _

egységben kifejezett normánfelüli készle—

teinek elemzéséhez. Az egyes anyagfajták 'normánfelüli készleteire vonatkozó ada-—

tokat a jóváhagyott készletnormákkal kell összehasonlítanunk. Készletnormák hiám nyában az egyes anyagfajták tényleges készleteit a szükséglettel vagy a következő negyedévre megállapított alappal kell 632—

szehasonlítanunk. Az ilyen összehasonli-

tás a következő tábla alapján hajtható végre:

Egyes anuagfaitdk készleleinek összehasonlítása a szükséglettel (Az adatok példaszerüek)

Készlet 1954. I. l—én ' Készlet 1954. Szükséglet (az I. negyedév napi átlag- Az anyag megnevezése I. l-én (t) 1954' I' negye- szükséglete alapján számítva,

dé") (t') az ellátottság napjaiban)

_ ímet ... 3600' 5400 a 60

Sz elvényacél ... 1750 6800 25

Gerendák és U vanak ... 9600 18000 , 48

A fenti adatokból megállapítható, hogy

a fedéllemez, a gerendák és U-vasak kész—

* lete meglehetősen nagy és ez megköveteli, ,hogy részletesen megvizsgáljuk a készlet

felduzzadásának okait.

" A normánfelüli készletek adatait nem—

csak globálisan a minisztériumra, hanem egyes vállalatokra vonatkozóan is meg _ kell vizsgálnunk. Különösen azokat a vál-

lalatokat kell kiemelnünk, amelyek nagy

normánfelüli készletekkel rendelkeznek.

Ez lehetővé teszi, hogy megvizsgálhassuk

a nagy normánfelüli készletek keletkezé—

sének okait és javaslatot dolgozhassunk ki felhasználásukra.

A népgazdaságban rejlő kihasználatlan

tartalékok feltárásának. egyik módszere a'

reprezentatív megfigyelés. Ez a módszer

a jelenségeknek csak egy részét vizsgálja és ennek a részleges megfigyelésnek az eredményeit kiterjeszti az egész jelen-

ségre. '

SZEMLE

A reprezentatív megfigyelési módszert

még nem honosították meg eléggé a sta—

tisztika minden ágában. így például a nép—

gazdaság kihasználatlan tartalékainak fel-

tárásában is ritkán alkalmazzák a repre—

zentativ módszert. Viszont a vállalat mun—

káját jellemző mutatószámok vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen mér- tékben biztosítják a népgazdaság rejtett tartalékainak mozgosítását, a gyakorlat- ban csak reprezentativ megfigyelés útján

hajtható végre. A vállalatokban és épít—

kezéseken előforduló különféle vesztesé—

gek okainak, az anyagmegtakarítás és túl—

fogyasztás egyes tényeinek vizsgálata

(például a normát meghaladó fémfogyasz-

tás a szükséges szelvények és méretek

hiánya miatt), a hiányanyagok könnyeb—

ben beszerezhető anyagokkal való helyet—

tesítése révén elért eredmények tanulmá—

nyozása, a különböző hulladékok mennyi—

ségének és felhasználásának eredményes-

ségének, továbbá a vállalat munkáját jel-

lemző egyéb mutatószámoknak vizsgálata

——- minthogy itt a teljeskörű megfigyelés nem alkalmazható, és a statisztikai be—

számolási rendszer bevezetése nem cél-

szerű —— reprezentatív úton végezhető el.

Nagy népgazdasági jelentősége van pél—

dául a másodlagos energetikai erőforrá—

sok és a tüzelési melléktermékek felhasz- nálásnak. Igen sok ilyen erőforrás még ma is kihasználatlan. Sok gyárkéményből

a'szabadba távoznak az 1000 C fok körüli

hőfokú kemence-füstgázak. A szén dusi—

tásakor nagymennyiségű elégethető anyag kerül a hulladékgödrökbe. Sok kohóüzem—

ben a hűtővizzel együtt csatornába enge—

dik az eltüzelt fűtőanyag hőenergiájának

10—20 százalékát. A népgazdaság összes másodlagos energetikai erőforrásainak tel—

jes kihasználására iránynló intézkedések

81 !

kidolgozásakor ezeket az erőforrásokat is figyelembe kell vennünk és meg kell álla—

pítanunk terjedelmüket. Az egyes minisz—

tériumok nagyobb vállalataiban az ilyen

erőforrások mennyiségének és hasznosítá—

sának reprezentatív Vizsgálata útján a ki—

használatlan tüzelőanyag és hőenergia újabb tartalékait tárhatnánk fel és kon—

krét intézkedéseket tehetnénk hasznosítá—

sukra. A reprezentatív adatfelvétel prog-

ramjának az adott vállalatcsoportokban x

található másodlagos energetikai erőforrá—

sok és tüzelési melléktermékek egyes faj—

táihoz kell igazodnia.

Megközelitő becslés szerint a másodla—

gos energetikai erőforrások kihasználá- sára irányuló intézkedések révén (égési

melléktermékekkel fűtött kazánok felsze-

relése, a Martin-kemencék hűtésére új, gazdaságosabb módszerek alkalmazása

stb. útján), a szovjet vállalatok már a leg- közelebbi években több millió tonna tü—

zelőanyagot takaríthatnának meg évente.

*

A népgazdaság tartalékai kimeríthetet—

lenek. Ezek a tartalékok a termelési ka—

pacitások jobb kihasználásában, a nyers-.

egyéb anyag, tüzelőanyag és elektromos—

energia gazdaságósabb kihasználásában,a termelési folyamatok jobb megszervezésé—

ben és műszaki tökéletesítésében, a mun—

katermelékenySég szüntelen fokozásában, az önköltség csökkentésében stb.'rejlenek.

Kifejtettük a népgazdaságban rejlő ki-

használatlan tartalékok feltárásának né- hány statisztikai módszerét. A népgazda—

ság rejtett tartalékainak feltárására és

mozgósítására a statisztika minden kuta—

tási módszerét és eljárását fel kell vonul—

tatnunk, hogy fokozhassuk a társadalmi termelést és ezzel a szovjet nép anyagi

jólétét.

A szövetséges köztársaságok statisztikai hivatalai vezetőinek

1954. december 26—28-án a Központi , Statisztikai Hivatalban tartották a szövet—

1 séges köztársaságok statisztikai hivatalai

** vezetőinek értekezletét. Az értekezleten résztvettek a Szovjetunió, Központi Sta- tisztikai Hivatalának, az OSzSzSzK Sta-

* Veszlnik Sztalt'sztíkí, 1956. 1. sz. H. old. — Rövidített közlemény.

ga

értekezlete*

tisztikai/Hivatalának, a Moszkvai terület

és Moszkva város statisztikai hivatalainak

vezetői.

_ Az értekezlet meghallgatta V. N. Szta-í

rovszkij elvtársnak, a Szovjetunió *Köz—

ponti Statisztikai Hivatala elnökének ,,Az

állami statisztika feladatai és az 1955. évi statisztikai munkaterv" c, és V. 1. Ma-