MAGYAR KÖZLÖNY 269. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2020. december 4., péntek
Tartalomjegyzék
556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt
működési rendjéről 8924
557/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.)
Korm. rendelet módosításáról 8929
558/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók, a nevelési, oktatási intézményekben nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozók, a szociális intézményekben dolgozók, valamint a bölcsődei ellátásban dolgozók SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas rendszeres vizsgálatáról és az egészségügyi ellátással összefüggő egyes kérdésekről
szóló 509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet módosításáról 8933 559/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet Az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletekkel összefüggő
veszélyhelyzeti szabályokról 8934
1878/2020. (XII. 4.) Korm. határozat Az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék
2020. és 2021. évi előirányzatáról történő átcsoportosításról 8936 1879/2020. (XII. 4.) Korm. határozat A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása keretében a kulturális
ágazatban a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági problémák
enyhítésére szolgáló támogatás biztosításáról 8939
1880/2020. (XII. 4.) Korm. határozat A Külföldi Nyelvtanulási Program megvalósításáról 8941 1881/2020. (XII. 4.) Korm. határozat Az egyes állami tulajdonú vagyonelemeknek a Németországi Szövetségi
Köztársaság Fegyveres Erői, az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erők
és a NATO Bázis Üzemeltető Csoport részére történő térítésmentes átadásáról 8942 1882/2020. (XII. 4.) Korm. határozat A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves
fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.)
Korm. határozat módosításáról 8958
1883/2020. (XII. 4.) Korm. határozat Az EFOP-2.4.1-16-2017-00045 azonosító számú [„Lépések Tiszanánán a szegregátumban élők életminőségének javításáért” – Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ERFA) című] projekt
összköltségének növeléséről 8961
1884/2020. (XII. 4.) Korm. határozat A Modern Városok Program keretében a Nyíregyházi Atlétikai Centrum
beruházás megvalósítása érdekében szükséges többletforrás biztosításáról 8963 109/2020. (XII. 4.) ME határozat A Magyar–Angolai Vegyes Bizottság magyar tagozati elnökének
felmentéséről és kinevezéséről 8963
110/2020. (XII. 4.) ME határozat Az Országos Statisztikai Tanács tagjának felmentéséről és új tagjának
megbízásáról 8964
III. Kormányrendeletek
A Kormány 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 21. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, gyámhatósági eljárásokkal kapcsolatos intézkedések
1. § (1) Ha
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti pénzbeli szociális ellátás Szt. 25. § (4) bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálatának időpontja, vagy az ellátás Szt. 25. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálata iránti eljárás megindítása vagy
b) a gyermekek otthongondozási díja Szt. 134/H. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatának időpontja
a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) idejére esik, az esedékes felülvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig kell lefolytatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján elhalasztott, az Szt. 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ellátásra való jogosultság fennállására irányuló felülvizsgálat során az Szt. 36. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítését az előző felülvizsgálatot lezáró döntés meghozatalának napjáig, a jogosultság megállapítását követő első felülvizsgálat esetén a jogosultságot megállapító döntés meghozatalának napjáig visszamenőleg kell vizsgálni.
(3) Ha az Szt. 25. § (5a) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindítása a veszélyhelyzet ideje alatt válik esedékessé, és az eljárásban az ügyfél a hatóság megkeresésének, hiánypótlási felhívásában foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggesztheti. A hiánypótlás az ügyfél rendelkezésére álló infokommunikációs eszköz használatával, elektronikus úton is teljesíthető.
2. § A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik.
3. § Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, az Szt. 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság időtartama a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig meghosszabbodik.
4. § Az Szt. 130. §-a szerinti támogatás a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő személy napi munkavégzésétől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik
a) a veszélyhelyzet kihirdetése napján vagy
b) a támogatási rendszerbe 2021. január 1-jétől bevont fenntartók esetén a január 15-ig megkötött egyéni munka-, illetve fejlesztési szerződés alapján
a fejlesztő foglalkoztatónál fejlesztési jogviszonyban vagy munkaviszonyban álltak, és jogviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig fennállt.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 269. szám 8925 5. § A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és
egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően csak a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján szűnik meg.
6. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmtr.) rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a veszélyhelyzet kihirdetésének napján vagy az akkreditált munkáltatók Mmtr. szerinti támogatására 2021. január 1-jétől jogosult munkáltató esetén a 2021. január 15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóként az Mmtr. 1. § 6. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személynek vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynek minősült,
b) az Mmtr. 8. § (1) bekezdés f) pontját, 11/A. § (4) bekezdését, 14. § (3) bekezdését, 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontját, b), c) és e) pontját, és 37. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni,
c) az Mmtr. 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bér- és többletköltség támogatás a munkavégzés időtartamától függetlenül érvényesíthető azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a veszélyhelyzet kihirdetése napján, vagy az akkreditált munkáltatók Mmtr. szerinti támogatására 2021. január 1-jétől jogosult munkáltató esetén a 2021. január 15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóként az akkreditált munkáltatónál munkaviszonyban álltak és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeztek, valamint munkaviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban is fennállt,
d) az állásidő alkalmazása esetén az Mmtr. 38. § (1) bekezdés c) és d) pontját nem kell alkalmazni.
7. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a gyámhatósági eljárásban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 128. § (3) bekezdése szerinti személyes jognyilatkozatok felvétele helyett az ügyfelek írásban nyilatkoznak, a gyámhatóság a tárgyalás megtartását mellőzi.
(2) A gyámhatósági eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt Magyarországon tartózkodó ügyfelek esetében is személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatot.
(3) A gyámhatóság a veszélyhelyzet ideje alatt a gyermekek és a gondnokság alatt álló személyek érdekében a hatáskörébe tartozó azonnali és soronkívüliséget igénylő, így különösen az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a gyám- és gondnokrendelés tárgyában a döntések meghozatalát folyamatosan biztosítja.
Az örökbefogadható gyermekek érdekében folyamatosan biztosítani kell az örökbefogadás iránti kérelem felvételét, valamint a kötelező gondozásba történő kihelyezésről és az örökbefogadásról való döntés meghozatalát.
(4) A gyámhatóság a veszélyhelyzet ideje alatt indokolt esetben eltekinthet a tényállás tisztázásához szükséges környezettanulmány beszerzésétől vagy elvégzésétől.
8. § (1) Ha a gyámhatóság vagy az arra jogosult egyéb szerv a gyermeket ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben helyezte el, továbbá ha a gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételéről döntött, a gondozási hely – a járványügyi hatóság eltérő döntése hiányában – köteles a gyermeket az intézménybe befogadni. Ha a járványügyi hatóság döntése szükségessé teszi, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul új gondozási helyet javasol a gyermek számára a befogadása érdekében. Az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel megszüntetése vagy megszűnése esetén a gyermek gondozási helyről történő elbocsájtásáról kell gondoskodni.
(2) Ha a gyermek érdekét a gondozási helye súlyosan veszélyezteti vagy egyéb okból a gyermek súlyos veszélyeztetettségének megszüntetése céljából a gyermekvédelmi gyám a gyermek azonnali gondozási helyének megváltoztatása érdekében intézkedik, az új gondozási hely – a járványügyi hatóság eltérő döntése hiányában – köteles a gyermeket befogadni.
(3) Az engedély nélkül eltávozott gyermeket a kijelölt gondozási helynek vagy annak a gyermekotthonnak, ahova őt a rendőrség szállította – ideértve az általános védelmi intézkedés keretében történő ideiglenes hatályú elhelyezést és szállítást is –, be kell fogadnia. Ha a járványügyi hatóság gondozási helyre vonatkozó döntése szükségessé teszi, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul új gondozási helyet javasol a gyermek számára a befogadása érdekében.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti intézkedések során a gyermek számára szükséges járványügyi elkülönítést, a gyermek számára biztosítandó kapcsolattartást és a gyermek gondozási helyről történő elbocsájtását a járványügyi hatóság döntésének figyelembevételével kell megvalósítani.
9. § Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartama, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.
10. § (1) Ha a gyermek nevelésbe vétele a veszélyhelyzet ideje alatt a nagykorúvá válásával szűnik meg, kérelmére – a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül – utógondozói ellátást kell biztosítani számára legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő első hónap végéig. Az utógondozói ellátás iránti kérelem a gyámhatósághoz ezen időtartam alatt is benyújtható.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró utógondozói ellátásra való jogosultság időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.
11. § A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél és hálózatoknál
a) a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést csak különösen indokolt esetben, ellátotti érdekből, valamint járványügyi vagy azzal összefüggő okból tarthat,
b) a Magyar Államkincstár helyszíni ellenőrzést nem tarthat.
12. § A veszélyhelyzet megszűnéséig az egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások felülvizsgálata nem végezhető el, a felülvizsgálathoz irat megküldése nem kérhető, erre hivatkozva az ellátás, kedvezmény, mentesség a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.
13. § Ha a fogyatékossági támogatás, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az Szt. és a Gyvt. hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni ellátás megállapítása iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig felfüggesztheti.
14. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálat a veszélyhelyzet megszűnéséig az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva is elvégezhető.
(2) Ha a vizsgálat elvégzéséhez szükséges iratok nem állnak az eljáró hatóság rendelkezésére, azok hatóságnak történő megküldésére az ügyfelet hiánypótlás keretében fel kell hívni. A hiánypótlás az ügyfél rendelkezésére álló infokommunikációs eszköz használatával, elektronikus úton is teljesíthető.
(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, vagy a hiánypótlás keretében megküldött iratanyagból az ápolt személy önkiszolgálási képességének, illetve ápolási gondozási szükségletének mértéke nem állapítható meg, az eljáró hatóság az eljárást legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggesztheti.
(4) Az (1) bekezdés alapján az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével megállapított ellátás esetén az ellátásra való jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig felül kell vizsgálni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 269. szám 8927 2. A szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendje
15. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt az Szt. szerinti nappali ellátást nyújtó intézmények – ide nem értve a nappali melegedőt – épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti, azzal, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani.
(2) A nappali ellátást nyújtó intézmények – ide nem értve a nappali melegedőt – 2020. augusztus 1-jétől e rendelet hatálybalépéséig a 2020. augusztus 1-jén engedélyezett és befogadott férőhely szám alapján jogosultak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra, ha az a fenntartóra nézve kedvezőbb.
(3) Étkeztetés esetében – a népkonyha kivételével – a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható.
(4) Alapszolgáltatások esetén a napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni.
(5) Az (1), a (3) és a (4) bekezdés szerinti működés a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érinti.
16. § A szakosított ellátást nyújtó szociális szolgáltatások nyújtása során a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni.
17. § Támogató szolgáltatás esetében a veszélyhelyzet fennállása alatt a személyes gondoskodást végző személyek szállítását nem kell jelenteni az igénybevevői nyilvántartásba. A 2020. évben a támogató szolgáltatás fenntartója a 2019. évben teljesített feladatmutatójának legalább 90%-a alapján számított 2020. évi támogatási összegre jogosult abban az esetben is, ha a kötelezően teljesítendő feladatmutatót nem teljesítette azzal, hogy a 2020. évi állami támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a kötelezően teljesítendő feladatmutató után járó állami támogatás összege.
3. A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben élők folyamatos ellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések
18. § (1) A veszélyhelyzet időtartama alatt a szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető.
(2) A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
(3) A veszélyhelyzet időtartama alatt a 24 órás műszak elrendelésével érintett foglalkoztatott esetén az Szt. 94/L. § (6) bekezdése, illetve a Gyvt. 15. § (10) bekezdése szerinti bérpótlékot, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 141. §-a alapján meghatározott bérpótlékot biztosítani kell.
4. A bölcsődében ellátott, valamint a köznevelési és szakképző intézményekben jogviszonnyal rendelkező gyermekek részére intézményi gyermekétkeztetés biztosítása a zárvatartás és a digitális oktatás időszakában
19. § (1) A települési önkormányzatoknak, illetve a köznevelési és szakképző intézmények nem állami fenntartóinak a szülő, más törvényes képviselő kérelmére – elvitel vagy kiszállítás formájában – a Gyvt. 21/A. és 21/B. §-a szerinti, kiemelten az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítaniuk a bölcsődéket, a köznevelési és szakképző intézményeket érintően elrendelt zárvatartás, digitális oktatás esetén.
(2) Ha a gyermek a lakóhelyétől eltérő településen jár bölcsődébe, illetve köznevelési vagy szakképző intézménybe, és annak zárva tartása alatt a szülő, más törvényes képviselő a gyermek számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést igényli, akkor az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat biztosítja, a nem ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést biztosíthatja.
5. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 21. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
21. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.
22. § (1) Az 1. §-ban és a 13. §-ban foglaltakat az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 3. §-ban foglaltakat az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelmek tekintetében az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A 9. §-ban foglaltakat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának ismételt megállapítása iránti kérelmek alapján indult, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
23. § (1) Az állami fenntartású, egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók irányításának a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló 507/2020. (XI. 17.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében az „5. §-t” szövegrész helyébe az „5. §-t és az (5) bekezdést” szöveg lép.
(2) Az Országos Kórházi Főigazgatóságról szóló 506/2020. (XI. 17.) Korm. rendelettől eltérő, veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról szóló 517/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában az „illetményét”
szövegrész helyébe a „személyi illetményét” szöveg lép.
(3) Az Országos Kórházi Főigazgatóságról szóló 506/2020. (XI. 17.) Korm. rendelettől eltérő, veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról szóló 517/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A veszélyhelyzet ideje alatt az országos kórház-főigazgató és az országos kórházfőigazgató-helyettes személyi illetményének vonatkozásában nem alkalmazandó a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény. Az országos kórház-főigazgató a (2) bekezdés c) pontja alapján megállapított személyi illetményére, valamint az országos kórházfőigazgató-helyettes az állami fenntartású, egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók irányításának a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló 507/2020. (XI. 17.) Korm. rendelet 9. § (3) és (4) bekezdése alapján megállapított személyi illetményére a kinevezésének kezdőnapjára visszamenőleg jogosult.”
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 269. szám 8929
A Kormány 557/2020. (XII. 4.) Korm. rendelete
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 28/C. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet miatt elhalasztott ellátások esetén a szolgáltató (7) bekezdés szerinti bázis teljesítményét a veszélyhelyzettel vagy egészségügyi válsághelyzettel érintett finanszírozási évben a veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet időtartamával és mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.”
2. § Az R. IV. EGÉSZSÉGÜGYI SZAKELLÁTÁS fejezet „Általános szabályok” alcíme a következő 28/E. §-sal egészül ki:
„28/E. § (1) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a fogvatartottak egészségügyi ellátására évi 1575 millió forint összegben részesül, melyet a finanszírozó havi egyenlő fix összegben utalványoz. Az ellátás fedezetéül az 5. számú melléklet Összevont szakellátás „Fogvatartottak egészségügyi ellátása” előirányzat szolgál.
(2) A fogvatartottak egészségügyi ellátását nyújtó büntetés-végrehajtási szervek a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról az e rendeletben foglaltaknak megfelelően 2021. február 1. napjától kötelesek jelentést küldeni.
A finanszírozó a jelentést feldolgozza. A finanszírozás az (1) bekezdés szerinti módon történik.
(3) A Gróf Tiszta István Kórház a fogvatartottak berettyóújfalui ellátására havonta 30 millió forint fix összegű finanszírozásban részesül, amelyet a finanszírozó havonta utalványoz. A finanszírozó az egészségügyi szolgáltató teljesítményjelentése alapján negyedévente kimutatást készít a fogvatartottak ellátásának finanszírozásáról, és szükség esetén kezdeményezi a fix díj vagy a finanszírozási technika módosítását. Az ellátás fedezetéül az 5. számú melléklet Összevont szakellátás „Fogvatatottak egészségügyi ellátása előirányzat” szolgál.”
3. § Az R. a következő 32/B. §-sal egészül ki:
„32/B. § (1) Azok a CT/MRI szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók, akik Budapest Főváros Önkormányzatával a budapesti lakosok CT/MRI diagnosztikai ellátására megállapodást kötöttek, a CT/MRI ellátásokat a 15. számú melléklet szerinti adatlapon „BP” térítési kategóriában jelentik a finanszírozó számára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti és „BP” térítési kategóriában jelentett ellátások az E. Alap terhére nem finanszírozhatóak, a CT/MRI diagnosztikai ellátásokat a NEAK adatszolgáltatása alapján Budapest Főváros Önkormányzata finanszírozza.
(3) A nem az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján végzett CT/MRI diagnosztikai ellátások jelentésére és finanszírozására az e rendeletben foglalt általános szabályokat kell alkalmazni.”
4. § Az R. a következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. § (1) Betegszállításnak kell tekinteni
a) a beteg feltalálási helyén levett vizsgálati anyag – illetékes szakdolgozó által elrendelt – mobil mintavételi gyűjtőpontba, vagy közvetlenül a kijelölt vizsgáló helyre történő, valamint
b) a mobil mintavételi pontokon összegyűjtött vizsgálati anyagok – illetékes szakdolgozó által elrendelt – központi vizsgáló helyre történő
szállítását is.
(2) Ha az adott megye közigazgatási határán belüli, telephelyek közötti szállításra a veszélyhelyzet miatti áthelyezés vagy az ellátás átszervezése miatt kerül sor, a szállítások indokolt esetben teljesítményként jelenthetőek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szállítások után a szolgáltatót kiegészítő szállítási díj illeti meg, amelynek mértéke megegyezik 33. § (12) bekezdés a) pontja szerinti díjazással azzal, hogy a levett vizsgálati anyag csoportos szállítása esetén ez a kiegészítő díj egy út alkalmával maximum húszezer forint lehet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szállítások után a szolgáltatót futásteljesítménytől függő teljesítménydíj illeti meg.
A teljesítménydíj számításának alapja az elrendelés szerint jelölt felvételi és átadási települések középpont koordinátái által meghatározott legrövidebb közúti közlekedési távolság.
(5) Ha egy betegszállító gépjármű egy időben több, a beteg feltalálási helyén levett, (1) bekezdés a) pontja szerinti mintát is szállít, a betegszállító szolgáltató teljesítményjelentésében rögzített felvételi és átadási adatok alapján a közösen megtett útszakasz arányában hasznos és többletkilométereket kell képezni.
(6) Ha a betegszállító gépjármű egy időben több, a mobil mintavételi ponton összegyűjtött, az (1) bekezdés b) pontja szerinti mintát is szállít, melyek felvételére ugyanazon mobil mintavételi ponton egy időben került sor, a szállítások után többlet kilométer nem számolható el.
(7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálati anyag szállítása esetén a következő adatokat szükséges megadni:
a) a mintaadó nevét és TAJ-számát, b) a minta felvételi és átadási helyét,
c) a megrendelő személy beazonosítására alkalmas adatokat (név, munkahely azonosítója és telefonszám).
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálati anyag szállítása esetén a következő adatokat szükséges megadni:
a) a szállítandó minta mennyiségét, b) a minta felvételi és átadási helyét,
c) a megrendelő személy beazonosítására alkalmas adatokat (név, munkahely azonosítója és telefonszám).
(9) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti helyszíni vizsgálati anyag vételhez kapcsolódó szállítás esetén a (7) bekezdésben foglaltakat követően az illetékes szakdolgozó a minta szállításáról elrendelő lapot állít ki, amelyen fel kell tüntetni az elrendelő intézmény és az elrendelő személy azonosító adatait, a begyűjtött, szállításra kerülő mintához tartozó személy TAJ-számát, továbbá meg kell jelölni a minta pontos felvételi és átadási helyét. A fenti adatokat tartalmazó elrendelő lapot, aláírással, pecséttel, keltezéssel ellátva át kell adni a mintavételi anyag szállítását végző betegszállító egységnek.
(10) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, a mobil mintavételi pontokon összegyűjtött vizsgálati anyagok szállítása esetén a (8) bekezdésben foglaltakat követően az illetékes szakdolgozó a minta szállításáról elrendelő lapot állít ki, melyen fel kell tüntetni az elrendelő intézmény és az elrendelő személy azonosító adatait, a szállítandó mintákhoz tartozóan sorszámozással ellátva fel kell sorolni a mintát adó személyek TAJ-számát, továbbá meg kell jelölni a minta pontos felvételi és átadási helyét. A fenti adatokat tartalmazó elrendelő lapot, aláírással, pecséttel, keltezéssel ellátva át kell adni a mintavételi anyag szállítását végző betegszállító egységnek.
(11) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálati anyag szállítása esetén az adatlapot a vizsgálati anyag szállítási elrendelő lap adatai alapján, mintánként, TAJ-számhoz köthetően kell kiállítani, az adatlapon a mintát adó személy TAJ-számán kívül egyéb személyes adatot nem kell szerepeltetni.”
5. § Az R. 76/Z. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 557/2020. (XII. 4.) Korm. rendelettel megállapított 28/E. § (1) és (3) bekezdése szerinti díjat a finanszírozó a 2020. évre vonatkozóan időarányosan 2020. december hónapban utalványozza.”
6. § (1) Az R. 5. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az R. 6/A. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) Az R. 15. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) Az R. 20. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
7. § Az R.
a) 28/C. § (1) bekezdésében a „várólista csökkentés és egyéb szakmapolitikai célok fedezete” szövegrész helyébe a „várólista csökkentés” szöveg,
b) 28/C. § (7) bekezdésében a „teljesítette” szövegrész helyébe a „teljesítette (a továbbiakban: bázis teljesítmény)” szöveg,
c) 76/Z. § (2) bekezdésében a „2020. májusi” szövegrész helyébe a „2021. februári” szöveg lép.
8. § Hatályát veszti az R. 5/C. § (1) bekezdés e) pontja.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 269. szám 8931 1. melléklet az 557/2020. (XII. 4.) Korm. rendelethez
„5. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez
Millió forint
Megnevezés 2020. évi
előirányzat
Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás
Praxisfinanszírozás 121 492,0
Indikátorrendszer finanszírozása 7 300,0
Eseti ellátás díjazása 649,3
Ügyeleti szolgálat 10 106,2
1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás összesen 139 547,5 Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem
Iskolaegészségügyi ellátás 2 317,1
Védőnői ellátás 24 009,8
Anya-, gyermek- és csecsemővédelem 483,4
MSZSZ: gyermekgyógyászat 121,6
MSZSZ: nőgyógyászat 96,3
2. Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem összesen 27 028,2
3. Fogászati ellátás 42 494,1
4. Otthoni szakápolás 5 596,8
5. Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás 9 796,9
8. Művesekezelés 27 771,1
11. Működési költségelőleg 4 000,0
Célelőirányzatok
Méltányossági alapon történő térítések 3 372,7
Alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj 55,0
Tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésének, valamint háziorvosi tevékenység végzéséhez szükséges praxisjog vásárlásának támogatása
1 250,0
Tervezett külföldi ellátások orvosi felülvizsgálata 20,0
Egészségügyi dolgozók 2018–2020. évi béremelésének fedezete 102 335,6 Egészségügyi dolgozók fix összegű bérkiegészítésének, béremelésének fedezete 3 830,1 Az egészségügyi dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelem-kiegészítése 11 860,9
Fiatal szakorvosok támogatása 326,3
Működési támogatás 46 283,0
2020. évi egyszeri rendkívüli juttatás fedezete 101 342,0
13. Célelőirányzatok összesen 270 675,6
15. Mentés 43 343,5
17. Laboratóriumi ellátás 23 938,7
Összevont szakellátás
Járóbeteg-szakellátás 179 438,1
Molekuláris diagnosztikai (PCR) ellátás 3 501,4
Koronavírus járvánnyal kapcsolatos diagnosztika és ellátás 1 440,0
Fekvőbeteg-szakellátás 628 624,5
aktív fekvőbeteg-szakellátás 534 504,7
krónikus fekvőbeteg-szakellátás 87 484,8
fogvatartottak egészségügyi ellátása 1 635,0
várólista csökkentés 5 000,0
Extrafinanszírozás 1 000,0
Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás 105 309,8
Speciális finanszírozású szakellátás 45 061,9
18. Összevont szakellátás összesen 964 375,7
19. Népegészségügy fejlesztése 656,8
20. Alapellátás fejlesztése 0,0
21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék 4 723,4
22. Finanszírozási rendszer átalakítása 17 764,0
ÖSSZESEN 1 581 712,3
”
2. melléklet az 557/2020. (XII. 4.) Korm. rendelethez
1. Az R. 6/A. számú melléklet „Kitöltési útmutató” megjelölésű rész 10. pontja a következő sorral egészül ki:
„BP = budapesti lakosok CT/MRI ellátása”
2. Az R. 6/A. számú melléklet „Kitöltési útmutató” megjelölésű rész 22. pontja a következő sorral egészül ki:
„T = telemedicinális ellátás”
3. melléklet az 557/2020. (XII. 4.) Korm. rendelethez
Az R. 15. számú melléklete a következő sorral egészül ki:
„21. Naplósorszám”
4. melléklet az 557/2020. (XII. 4.) Korm. rendelethez
Az R. 20. számú melléklet „Kitöltési útmutató” megjelölésű rész „Ellátás helye” megjelölésű része a következő sorral egészül ki:
„T = telemedicinális ellátás”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 269. szám 8933
A Kormány 558/2020. (XII. 4.) Korm. rendelete
az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók, a nevelési, oktatási intézményekben nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozók, a szociális intézményekben dolgozók, valamint a bölcsődei ellátásban dolgozók SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas rendszeres vizsgálatáról és az egészségügyi ellátással összefüggő egyes kérdésekről szóló 509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók, a nevelési, oktatási intézményekben nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozók, a szociális intézményekben dolgozók, valamint a bölcsődei ellátásban dolgozók SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas rendszeres vizsgálatáról és az egészségügyi ellátással összefüggő egyes kérdésekről szóló 509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) ideje alatt a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően a biztosítási kötelezettség alóli mentesülést a (3) bekezdés szerinti hallgató vonatkozásában az Nftv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra is alkalmazni kell.
(3b) A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjától eltérően az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést a (3) bekezdés szerinti hallgató vonatkozásában az Nftv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra is alkalmazni kell.
(3c) A hallgatót megillető, a (3) bekezdés szerinti hallgatói munkaszerződésre tekintettel adott pénzbeli juttatást a kirendelési pótlék megállapítása során alapilletménynek kell tekinteni.”
(2) Az R. 1. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2020/2021. tanévben az orvos- és egészségtudományi képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények az orvos- és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatókra nézve az Nftv. 108. § 5. és 40. pontjában a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott időtartamoktól, továbbá a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak tanév rendjében meghatározott időtartamaitól a kirendelések idejét figyelembe véve eltérhetnek.
(6) Az orvos- és egészségtudományi képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények a (3) bekezdésben meghatározott esetben kirendelt hallgatókra nézve a 2021/2022. tanévben a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy, valamint félévközi követelmények és a vizsga alapján együttesen vagy kizárólag a vizsgán tanúsított tudás alapján adott vizsgajegy megszerzésének módjára nézve, továbbá a sikertelen félévközi teljesítések pótlásának lehetőségeire, a sikertelen vizsgák egy vizsgaidőszakon belüli vizsgalehetőségeinek számára, egy adott tantárgynak a tanulmányok során való újabb felvételi lehetőségeire nézve az Nftv. rendelkezéseinek figyelembevételével a tanulmányi és vizsgaszabályzatukban foglaltaktól eltérően, a hallgató számára kedvezőbb feltételeket biztosítva rendelkezhetnek.
(7) A (3) bekezdésben meghatározott esetben kirendelt hallgatók tekintetében 2021-ben az Nftv. 48. § (2) bekezdésében szabályozott átsorolásra a 2021/2022-es tanévre nézve nem kerülhet sor.
(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal kezeli
a) a kirendelés és a vizsgálatok megszervezése céljából a hallgató
aa) kirendeléséhez, hallgatói munkaszerződése megkötéséhez és teljesítéséhez szükséges személyazonosító adatait, ab) elérhetőségi adatait,
b) a vizsgálat elvégzése céljából az (1) bekezdésben meghatározott személyek ba) nevét,
bb) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, bc) foglalkoztatójának megnevezését, bd) vizsgálatának eredményét.
(9) A fővárosi és megyei kormányhivatal
a) a (8) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a kirendelés – illetve az azzal összefüggő kötelezettségekkel való elszámolás – időtartamában,
b) a (8) bekezdés b) pontja szerinti adatokat a 3. § (1) bekezdése szerinti intézkedés végrehajtásáig kezeli.”
2. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A hallgató az 1. § (3) és (4) bekezdése alkalmazásában egészségügyi szolgáltatóhoz is kirendelhető vizsgálat elvégzésére, valamint egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátására. A kirendelés időtartama alatt a hallgató számára szállás biztosítása, az étkeztetés megszervezése az egészségügyi szolgáltató feladata, amelyet szükség szerint a kirendelést végző kormányhivatal bevonásával lát el.”
3. § Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A járványügyi védekezésben igazoltan önkéntesen részt vevő hallgató (a továbbiakban: önkéntes hallgató) esetén az önkéntes tevékenysége során szerzett munkatapasztalat kreditértékét az Nftv. 49. § (6) bekezdése szerint a kreditátviteli bizottság állapítja meg. A tanulmányi és vizsgakötelezettségre vonatkozó, 1. § (5)–(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az önkéntes hallgatókra is alkalmazni szükséges.”
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 559/2020. (XII. 4.) Korm. rendelete
az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletekkel összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról
A Kormánya vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 24. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. és az 5. § tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó időszakos vizsgálatra kötelezettek részére kiadott és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) időtartama alatt lejáró egészségi alkalmassági tanúsítványok, határozatok érvényessége, azok lejártától számított 6 hónapos időszakkal meghosszabbodik. E rendelkezés a korlátozott időtartamra kiadott egészségi alkalmassági tanúsítványokra, határozatokra nem alkalmazható.
2. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet] foglaltaktól eltérően a) a képzőszerv – a 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdésében foglalt esedékes kötelezettségének –
a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül köteles eleget tenni,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 269. szám 8935 b) a közúti járművezető vizsgabiztos, a műszaki vizsgabiztos, a közúti járművezető szakoktató, az iskolavezető,
a menetíró ellenőr és a menetíró szerelő a 2020. évben esedékes továbbképzési, valamint sikeres vizsga letételére vonatkozó kötelezettségét veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül köteles teljesíteni;
a kötelezettség elmulasztása vagy sikertelen teljesítése esetén a továbbképzés teljesítéséhez kötött tevékenység ezen időpontot követően nem folytatható.
3. § A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (5) és (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a korlátozott határidővel kiadott minősítések a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig érvényesek.
4. § (1) Az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 9. §-ában foglaltaktól eltérően a szolgáltató a piacfelügyeleti díjat a 2020. évben nem köteles megfizetni az autóbuszos hatóságnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a 2020. évre már megfizetett piacfelügyeleti díj beszámít a 2021. évre fizetendő piacfelügyeleti díjba.
5. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról szóló 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 31. §-a.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
IX. Határozatok Tára
A Kormány 1878/2020. (XII. 4.) Korm. határozata
az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék 2020. és 2021. évi előirányzatáról történő átcsoportosításról
A Kormány
1. a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi Kvtv.) 11. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva 276 600 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a 2020. évi Kvtv. 1. melléklet LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcím terhére, a 2020. évi Kvtv. 1. melléklet LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 18. Összevont szakellátás jogcím javára, az 1. melléklet szerint;
Felelős: pénzügyminiszter
emberi erőforrások minisztere Határidő: azonnal
2. a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2021. évi Kvtv.) 12. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva 835 100 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a 2021. évi Kvtv. 1. melléklet LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. Egészségbiztosítási Alap cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcím terhére, a 2021. évi Kvtv. 1. melléklet LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. Egészségbiztosítási Alap cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 10. Összevont szakellátás jogcím javára, a 2. melléklet szerint.
Felelős: pénzügyminiszter
emberi erőforrások minisztere Határidő: 2021. január 1-jét követően azonnal
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MAGYAR KÖZLÖNY • 2020. évi 269. szám8937 1. melléklet az 1878/2020. (XII. 4.) Korm. határozathoz
LXXII. Egészségbiztosítási Alap
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jogcím A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím név (+/-) következő
csop. szám szám csop. Kiemelt előirányzat évre
szám név neve áthúzódó
hatása LXXII.
2 3
1
263901 18 Összevont szakellátás
K5 276 600 000
LXXII.
2 3
284889 1 21 Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék
K5 - 276 600 000
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jogcím A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím név (+/-) következő
csop. szám szám csop. Kiemelt előirányzat évre
szám név neve áthúzódó
hatása
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jogcím A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím név (+/-) következő
csop. szám szám csop. Kiemelt előirányzat évre
szám név neve áthúzódó
hatása
Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra
A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
időarányos
Magyar Államkincstár teljesítésarányos
egyéb: azonnal
* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.
Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
Természetbeni ellátások Gyógyító-megelőző ellátás Gyógyító-megelőző ellátás
Egészségbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap
A módosítást elrendelő jogszabály/határozat
száma
A módosítást elrendelő jogszabály/határozat
száma
Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki Államház-
tartási egyedi azonosító
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
276 600 000 276 600 000
Egyéb működési célú kiadások
Egyéb működési célú kiadások Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
K I A D Á S O K
B E V É T E L
T Á M O G A T Á S ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA
Költségvetési év: 2020.
A módosítást elrendelő jogszabály/határozat
száma Államház-
tartási egyedi azonosító
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
1 példány Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
Államház- tartási egyedi
azonosító
Természetbeni ellátások
MAGYAR KÖZLÖNY • 2020. évi 269. szám
LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jogcím A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím név (+/-) következő
csop. szám szám csop. Kiemelt előirányzat évre
szám név neve áthúzódó
hatása LXXII.
1 Egészségbiztosítási Alap
2 Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
7
387773 10 Összevont szakellátás
K5 835 100 000
LXXII.
1 Egészségbiztosítási Alap
2 Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
284889 7 12 Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék
K5 - 835 100 000
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jogcím A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím név (+/-) következő
csop. szám szám csop. Kiemelt előirányzat évre
szám név neve áthúzódó
hatása
forintban
Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jogcím A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
szám szám szám cím cím előir. név név név cím név (+/-) következő
csop. szám szám csop. Kiemelt előirányzat évre
szám név neve áthúzódó
hatása
Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra
A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
időarányos
Magyar Államkincstár teljesítésarányos
egyéb: azonnal 835 100 000 835 100 000
* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA Költségvetési év: 2021.
A módosítást elrendelő jogszabály/határozat
száma Államház-
tartási egyedi azonosító
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
1 példány Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
Államház- tartási egyedi
azonosító
Gyógyító-megelőző ellátás
Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap
Egyéb működési célú kiadások
A módosítást elrendelő jogszabály/határozat
száma
A módosítást elrendelő jogszabály/határozat
száma
Az adatlap 1 eredeti példányban töltendő ki Államház-
tartási egyedi azonosító
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű
K I A D Á S O K
B E V É T E L
T Á M O G A T Á S Egyéb működési célú kiadások Gyógyító-megelőző ellátás
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 269. szám 8939
A Kormány 1879/2020. (XII. 4.) Korm. határozata
a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása keretében a kulturális ágazatban a koronavírus-világjárvány által okozott gazdasági problémák enyhítésére szolgáló támogatás biztosításáról
A Kormány a kulturális ágazatban a koronavírus-világjárvány által okozott károk hatékony enyhítése érdekében
1. egyetért az 1. mellékletben szereplő kulturális intézmények, illetve szervezetek 1. melléklet szerinti támogatásával;
2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet címrendjének a 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Egyéb feladatok támogatása alcím, 9. Önkormányzati fenntartású kulturális intézmények támogatása jogcímcsoporttal történő kiegészítését;
Felelős: pénzügyminiszter
emberi erőforrások minisztere Határidő: azonnal
3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy 2020. évben az 1. pont szerinti cél megvalósítása érdekében gondoskodjon az emberi erőforrások minisztere bevonásával
a) 1 000 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 12. Művészeti intézmények cím javára,
b) 2 060 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 11. Közgyűjtemények cím javára,
c) 200 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 4. Egyéb kulturális intézmények cím javára,
d) 330 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 11. Kulturális feladatok és szervezetek támogatása alcím, 1. Filmszakmai támogatások jogcímcsoport javára,
e) 2 020 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 13. Művészeti tevékenységek alcím, 4. Művészeti tevékenység és egyéb szakmai feladatok jogcímcsoport javára,
f) 1 295 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 28. Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása alcím javára,
g) 5 000 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Egyéb feladatok támogatása alcím, 9. Önkormányzati fenntartású kulturális intézmények támogatása jogcímcsoport javára;
Felelős: pénzügyminiszter
emberi erőforrások minisztere Határidő: azonnal
4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy 2020. évben az 1. pont szerinti cél megvalósítása érdekében gondoskodjon a Magyar Művészeti Akadémia bevonásával 1 500 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezetében.
Felelős: pénzügyminiszter Határidő: azonnal
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 1879/2020. (XII. 4.) Korm. határozathoz
A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági nehézségek enyhítése érdekében kulturális intézmények, szervezetek támogatása
Kulturális intézmények 2020/2021. évi működési célú, kiegészítő forrásigénye
Kedvezményezett Támogatás forintban
Magyar Állami Operaház 500 000 000
Budapesti Operettszínház 500 000 000
Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ NKft. 300 000 000
Müpa Budapest – Művészetek Palotája NKft. 300 000 000
Honvéd Együttes Művészeti NKft. 100 000 000
Magyar Nemzeti Múzeum 500 000 000
Szépművészeti Múzeum 500 000 000
Országos Széchényi Könyvtár 300 000 000
Magyar Nemzeti Levéltár 120 000 000
Hagyományok Háza 200 000 000
Néprajzi Múzeum 200 000 000
Szabadtéri Néprajzi Múzeum 340 000 000
Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nzrt. 330 000 000
Magyar Természettudományi Múzeum 100 000 000
Nemzeti Filmszínház Nkft. 25 000 000
További működési célú támogatások
Önkormányzati fenntartású kulturális intézmények támogatása 5 000 000 000
Állatkertek támogatása 900 000 000
Országos szövetségek támogatása 1 000 000 000
Programtámogatások
Hármashangzat Freskó / a zene- és a képzőművészet találkozása térben és időben / 9 pilléres programjavaslat; alkotásösztönzés, amelynek koordinátora a Kolo Kulturális Központ és a REÖK Palota
120 000 000
Magas minőségű vidéki komolyzenei koncertek online közvetítése – Filharmónia
Magyarország (technikai berendezés vásárlása és bérlése, személyzet költségei) 300 000 000 A Filharmónia Magyarország hangversenyei az ország 30 városában változatos
programokkal, minőségi előadásokkal, esetlegesen társművészeti kapcsolódással 70 000 000 Zenei fesztiválok támogatása, amelyek koordinátora a Filharmónia Magyarország 200 000 000
Magyar Művészeti Akadémia
Alkotók, előadóművészek támogatása alapanyagok, művészeti kellékek, szakirodalom
vásárlása érdekében 750 000 000
Művészeti szervezetek támogatása (országos művészeti szervezetek támogatása:
50 000 000 forint, Művészetek Háza Programok: 200 000 000 forint) 250 000 000 Könyv- és folyóirat-kiadók szakmai-kiadói terveinek támogatása 500 000 000
