T M T 4 2 . é v f . 1 9 9 5 . 1 . s z .
mini számukra a 30-as évek. Addigra az idő és a tér - mint a tevékenység korlátai - szinte teljesen eltűnnek majd.
Az információkeresés és -hozzáférés olyan általá
nos lesz, mint ma a fénymásolók használata. A szak
emberek számára mindegy lesz, hogy saját anyaguk
ból vagy a világ másik részéből kapják meg a kért információt. A videokonferenciák segítségével meg lehet takarítani a repülőút idejét. A kutatási jelentések, folyóiratcikkek könnyen visszakereshetők és azonnal megkaphatók lesznek online. Folyamatos tájékozta
tást lehet kapni mindenfajta témáról a megadott érdek
lődési profil és a korábban kiválasztott információk alapján. A számlafizetést gépesítik.
Sokkal többféle munka lesz majd otthonról végezhe
tő, csökkentve a bejárást, s így a közlekedéssel járó környezetszennyezést és energiapazarlást. A papír felhasználásának mértéke is csökken az elektronikus
kommunikáció és a célzottabb információátvitel követ
keztében. A végfelhasználók információhasználata növekedni fog, de nem az információs szakemberek rovására. Kihívást jelent az olyan szolgáltatás kialakí
tása, amelynek használata elég egyszerű, ugyanakkor kellő bevételt tud hozni a szolgáltatónak.
A végfelhasználók információkeresése a magánre
püléssel hasonlítható össze. Bár sok amatőr pilóta van, a szükséges képzés és a használat költsége korlátozza számuk növekedését. Legtöbbünk a leve
gőben i s , az információkeresésben is szívesebben
„repül" hivatásos szakemberrel.
/SUMMIT, R.: T h e future of online information: c h a l l e n g e s a n d opportunities. = T h e E l e c t r o n i c Library, 11. köt. 4 - 5 . s z . 1993. p. 2 3 3 - 2 3 6 . /
(Murányi Péter)
Hálózatra alapozott
állománygyarapítási együttműködés a műszaki és közgazdasági
szakkönyvtárak gyakorlatában
A szakkönyvtárak állománygyarapítási együttműkö
déséről (resources sharing) kevés módszeres és meg
bízható tanulmány készült az Egyesült Államokban (is). Néhány - egy-egy államra kiterjedő - vizsgálat után a National Commission on Libraries and Informa
tion Science (NCLIS = Könyvtári és Információtudo
mányi Országos Bizottság} és a Special Libraries Assocíation (SLA = Szakkönyvtárak Szövetsége) közös munkabizottsága 1984-ben publikálta az egész országra kiterjedő vizsgálatának eredményeit a szak
könyvtárak szerepéről a hálózatokban és az együttmű
ködésben. Azt a vizsgálatot, amelyen a jelen tanul
mány alapszik, 10 évvel később végezték el a Miami Egyetemen, kérdőíves felméréssel.
A kérdőívet 419 természettudományos-műszaki és 218 üzíet'Hpénzügyi profilú szakkönyvtár töltötte ki;
fenntartóik vegyes vállalatok, nonprofit, kormányzati, illetve nyilvános ügynökségek. Az egyetemi és főisko
lai könyvtárakat nem vonták be a vizsgálatba.
A vizsgálat kimutatta, hogy milyen egyezések, illetve különbségek vannak a két szakkönyvtártípusnak a hálózatokkal kapcsolatos magatartásában. A várako
zással ellentétben több műszaki könyvtár (a megkér
dezettek 65%-a), mint közgazdasági (52%) tagja vala
mely együttműködési hálózatnak, vagy legalábbis hoz
zájut szolgáltatásaihoz. Mindkét könyvtártípus aktív használója a helyi és az egy-egy államra kiterjedő hálózatoknak. A műszaki könyvtárak 66%-a, a közgaz
daságiak 50%-a használja legalább hetente kétszer vagy többször a hálózatok szolgáltatásait.
Azok a szakkönyvtárak, amelyek tagjai az állomány
gyarapítási együttműködést szolgáló hálózatoknak, általában nagyobbak, gazdagabbak {és sokkal többet vezet közülük szakképzett könyvtáros), mint a nem hálózati tagok. A vizsgalat adatai azt mutatják, hogy az 50 000 dollárnál kisebb éves költségvetési könyvtárak túlkicsikahhoz, hogy tagok legyenek egy ilyen hálózat
ban.
Mindkét szakkönyvtártípus elsősorban a könyvtár
közi kölcsönzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat veszi igénybe a hálózatokból. Katalogizálásra több műszaki, mint közgazdasági könyvtár használja a hálózatokat, és ez valószínűleg azzal függ Össze, hogy a műszakiak között sokkal több az OCLC tagja. Az igénybevétel részletes adatairól az 1. fáö/ázaftájékoztat.
A hálózatok szolgáltatásaival mindkét könyvtártípus általában elégedett. Mindössze két probléma van, amelyet mindkét könyvtárcsoportban a válaszolók több mint 20%-a tett szóvá. Egyrészt a hálózati tevé
kenységre fordítható munkaidő korlátozott volta, más
részt hogy túl lassan kapják meg az igényelt dokumen
tumokat.
A hálózatból való kimaradás fő oka - ezt több mint a könyvtárak fele említette - az igény és a szükséglet hiánya. Azoknak a műszaki könyvtáraknak a fele, amelyek a fenti választ adták, a részvétel költségeit is az okok között említették. A részt nem vevők egysze
rűen úgy érezhetik, hogy a kapott szolgáltatások nem érik meg a költségeket. A vizsgálat nem erősített meg néhány közkeletű hiedelmetarról, hogy aszakkönyvtá-
37
B e s z á m o l ó k , s z e m l ó k , r e f e r á t u m o k
1. táblázat
A hálózatok tagjai által használt és kívánt szolgáltatások (százalékban)
Termé szertudomány i - m úsz aki Üzleti (közgazdasági)
Szolgáltatás könyvtárak könyvtárak
Használt Kívánt Használt Kívánt
Katalogizálás 54 19 43 19
Lelőhely-meghatározás 70 11 57 10
T a n á c s a d á s 2 3 16 11 11
T o v á b b k é p z é s , a személyzet felkészítése 44 14 3 7 11
Együttműködés a gyújteményfejlesztésben 17 1 7 12 21
A z á l l o m á n y g y a r a p i l á s ő s s z e h a n g o l á s a 14 16 9 15
Futárszolgálat, dokumentumellátás 40 18 39 14
Elektronikus levelezés és hirdetőtábla 34 16 22 22
Másolatszolgáltatás 50 11 3 9 9
Könyvtárközi kölcsönzés: av, elektronikus médiumok 51 8 30 12
Könyvtárközi kölcsönzés: könyvek, mikroformák 90 2 82 4
Könyvtárközi kölcsönzés: fotómásolatok 88 2 78 5
Eszközök közös beszerzése 2 0 12 7 12
Kölcsönös (kétoldalú) kölcsönzés 4 8 12 46 9
Segítség a tájékoztatásban 56 14 51 12
Osztott raktározási lehetőség 4 15 3 13
Osztott eszközhasználat 4 14 2 15
Központi c í m j e g y z é k 62 13 53 12
K e d v e z m é n y e s a d a t b á z i s - h a s z n á l a t 30 2 3 26 1 9 További szolgáltatás nincs említve
-
3 7
-
38Összes szolgáltatás (középarányos) 6,0 2,5 6,4 2.5
rak miért nem vesznek részt a hálózatokban. így például a kimaradók kevesebb mint 10%-a hivatkozott arra, hogy könyvtárában bizalmas, üzleti titkokat tartal
mazó, korlátozottan forgalmazható dokumentumok vannak, illetve hogy így védekezik állománya túlzott használata ellen.
A szakkönyvtárak széles skálán helyezkednek el.
Szakkönyvtár a művészeti múzeumé éppúgy, mint a katonai üzemé, a beruházási banké éppúgy, mint a biztosítási ügynökségé, a számítógépet gyártó üzemé éppúgy, mint a botanikuskerté. Az eltéró gyűjtőkörök és szervezési struktúrák miatt óvatosan kell kezelni a hasonló vizsgálatok általánosításait és alkalmazását.
E vizsgálat megállapításai közül a szakkönyvtárakra általában érvényesnek látszik a könyvtár anyagi hely
zetének, valamint a személyzet szakmai színvonalá
nak meghatározó volta a hálózatokban való részvétel tekintetében.
A hálózatokban való részvétel csak az egyik mód, ahogyan a szakkönyvtárak a náluk nem hozzáférhető információkhoz juthatnak. Az egyéb módok közül jól ismertek az üzleti források a dokumentumok beszerzé
sére, az információcsere egyéb formái kevésbé.
,'LADNER. S h . J . : R e s o u r c e s h a r i n g In s c l - t e c h a n d b u s i n e s s libraries: formai network p r a c t l c e s . = S p e c i a l Libra
ries, 83. köt. 2. s z . 1992. p. 9 6 - 112 J
(Kiss Jenő)
Házilag felírható kompaktlemezek
A forradalmi termékek és forradalmi eszmék kor
szakában is kiemelkedik egy berendezés, mint a leg
forradalmibb: az, amellyel egy íróasztalon lehet kom
paktlemezt felírni. Ez a berendezés mindörökre meg
változtatja azt a módot, ahogy tároljuk és továbbadjuk az információt. Ez a technika rányomja bélyegét az oktatásra, az üzletre és a politikára. A művészettől és a szórakozástól az adófizetésig, az orvosi kezelésig és a társadalombiztosításig gyakorlatilag minden lépé
sünkre hatással lesz a kompaktlemezek házi felírása.
Technikai értelemben az optikai lemezek megjele
nésétől, a hetvenes évek elejétől kezdve volt mód saját adatok optikai lemezre vitelére, ez azonban sokáig csak gyári körülmények között, tisztaszobában, mű
szaki csúcsteljesítményt jelentő berendezésen volt lehetséges. Ezért igazi áttörést jelentett, amikor a lemezfelírás átkerült a tisztaszobából az íróasztalra.
38
