• Nem Talált Eredményt

A Szent István Egyetem Könyvtára virtuálisan közös katalógusa megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Szent István Egyetem Könyvtára virtuálisan közös katalógusa megtekintése"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

Zalainé Kovács Eva - Lengyel Mónika

Szent István Egyetem Könyvtára MTA SZTAKI

A Szent István Egyetem Könyvtára virtuálisan közös katalógusa

A 2002 áprilisában Egerben megrendezett Networkshop-konferencián elhangzott előadás egy jelentős magyar fejlesztés hazai első megvalósulásáról számol be. Az eredeti­

leg TINLIB-es katalógusokhoz kialakított TINWEB OPAC továbbfejlesztett változata immár nemcsak a más-más helyen lévő TINLIB adatbázisok egyidejű lekérdezését támogatja, de Z39.50 szerinti szabványos lekérdezönyelvének köszönhetően hozzáférést biztosít többféle könyvtári rendszer adatbázisához. A Monguz névre keresztelt keretrendszer je­

lenleg összefogja a Szent István Egyetem hat különböző könyvtárában található TINLIB-es adatbázisokat, de a fentiek révén biztosítja a Qtékára történő fokozatos, zökkenőmentes áttérést.

B e v e z e t ő

A Szent István Egyetem Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében a Szent István Egyetem az oktatás, kutatás információs infrastruktúrájaként Egyetemi Könyvtárt (további­

akban Könyvtár) tart fenn. A Könyvtár egységes egyetemi szakkönyvtári rendszerként működik.

A szakkönyvtári rendszer tagjai tudományos szak­

könyvtárként gyűjtik, feltárják, rendelkezésre bo­

csátják és közvetítik a hazai és nemzetközi szak­

irodalom hagyományos és elektronikus hordozón megjelenő dokumentumait, részt vesznek az or­

szágos könyvtári és információpolitika alakításá­

ban, együttműködnek más könyvtárakkal a hazai könyvtári és információellátás rendszerszerű mű­

ködtetésében.

A szakkönyvtári rendszer tagjai:

• Állatorvos-tudományi Könyvtár

• Gödöllői Tudományos Könyvtár

• Gazdálkodási és Mezőgazdasági Könyvtár

• Jászberényi Főiskolai Kar Könyvtára

• Kertészet-, Élelmiszer-tudományi és Tájépíté­

szeti Könyvtár és Levéltár

• Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Könyvtára A szakkönyvtári rendszer intézményei struktúrá­

jukban és elhelyezkedésükben az egyetem karai­

nak, illetve területi irodáinak szervezetét követik, ennek megfelelően hat különböző campuson he­

lyezkednek el. Alapvető feladatuknak tekintik az oktatás és tudományos kutatás szolgálatát, a ha­

gyományok megőrzését, és a korszerű lehetősé­

gek integrálását. A muzeális gyüjteményrészek gondozásával és ezeknek a kutatók rendelkezésé­

re bocsátásával részt vesznek a magyar kulturális örökség őrzésében, ápolásában és gondozásá­

ban.

A Könyvtár legfontosabb feladatának szolgáltatá­

sai fejlesztését és azok tagkönyvtárai közötti ösz- szehangolását tartja. Ennek megfelelően arra tö­

rekszik, hogy az esélyegyenlőség alapján vala­

mennyi oktató, kutató és hallgató számára megte­

remtse az azonos informálódási lehetőséget. Ez a legkézenfekvőbben egy közös katalógus létreho­

zásával valósítható meg, amelynek segítségével a Könyvtár állománya valamennyi tagkönyvtárból elérhető, lekérdezhető lesz. A közös katalógus egyben magában hordozza a feldolgozás meg­

gyorsításának lehetőségét is, adatcseréve! támo­

gatva az állomány visszamenőleges feltárását. A közös katalógus létrehozásához jó alapot nyújtott, hogy a hat tagkönyvtárból már öt rendelkezett ugyanazon integrált könyvtári rendszerrel (TINLIB), illetve azok egyes moduljaival (1. táblázat).

A mai kor joggal várja el a tudományos szak­

könyvtáraktól az információellátásban való rész­

vételt. Ezért vált szükségessé egy olyan közös katalógus megvalósítása, amely nemcsak a doku­

mentumok bibliográfiai adatairól, hanem egyben azok kölcsönzési állapotáról is felvilágosítást tud adni. A megvalósítás minimális feltétele, hogy minden egyes tagkönyvtár rendelkezzen legalább katalogizáló és kölcsönzési modullal.

470

(2)

TMT 49. évf. 2002.12. sz.

1. táblázat

Könyvtár Operációs

rendszer

Meglévő modulok Ál latorvos-tudományi Novell (jelen­

leg), de van IRIX is

összes

Kertészet-. Élelmiszer­

tudományi és Tájépíté­

szeti

Windows NT összes + Tinweb (3.5) Gödöllői Tudományos UNIX (Sun

Solaris)

összes + Tinweb (2.1a) Jászberényi Főiskolai

Kar

Windows NT Katalogizálás, kölcsönzés Gazdálkodási és Me­

zőgazdasági, Gyön­

gyös

Windows NT Katalogizálás

Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar

— —

A t e r v e z e t t f e j l e s z t é s l é p é s e i

A szakterület informatikai infrastruktúrájának fej­

lesztését a jelenlegi viszonyokat és anyagi lehető­

ségeinket figyelembe véve két lépcsőben terveztük meg:

1. A meglévő rendszerek egységesítése, valamint virtuálisan közös katalógus kialakítása.

2. Áttérés egy minden tekintetben korszerű és céljainkat hosszú távon is megbízhatóan szol­

gáló szoftverre, a Qtékára.

A TINLIB-re alapozott virtuálisan közös katalógus kiépítésének szükségességét a feltételezett meg­

valósíthatóság rövid határideje és a ráfordítás vi­

szonylagosan csekély mértéke indokolta. Azokban a könyvtárakban, ahol a TINLIB könyvtári rendszer katalógus- és kölcsönzési moduljai nem álltak ren­

delkezésre, ezeket pályázati támogatásból vásá­

roltuk meg, míg a szükséges hardverelemek anya­

gi fedezetét az egyetem informatikai fejlesztése biztosította. Ennek eredményeképpen értük el, hogy az egyetem hat tagkönyvtárában - jóllehet vegyes platformok felett - ma teljesen egységes TINLIB V300 alapú könyvtári rendszer működhet.

Mindezt egy virtuálisan közös katalógus megte­

remtéséhez „majdnem" tökéletes alapnak tekint­

hetjük. Már csak egyvalami hiányzott: az egymás­

tól távol elhelyezkedő adatbázisok lekérdezésére szolgáló szoftver. A néhány tagkönyvtár által birto­

kolt alacsony verziójú TINWEB OPAC erre még nem volt alkalmas.

A v i r t u á l i s a n k ö z ö s k a t a l ó g u s t e c h n i k a i h á t t e r e

A meglévő alapokra építkező virtuálisan közös katalógus létrehozásának lehetőségét a TINLIB- hez illeszkedő TINWEB teljesen új koncepcióra épülő 4.0-s verziójának megjelenése teremtette meg.

Az igények felmérését követően, az MTA SZTAKI és az iKron Kft. kooperációjában több hónapos fejlesztőmunka eredményeképpen, a Monguz nevű általános információ-visszakeresö keretrendszer plugínjaként készült el a program, amely az eddigi funkcionalitások megőrzése mellett több, régóta várt szolgáltatást foglalt magában:

• Virtuális katalógusba képes összefogni a ma­

gyarországi TINLIB katalógusokat, vagyis hoz­

záférést kínálhat az összes, Magyarországon működő, weben elérhető katalógushoz.

• Többféle protokollt ismer (Z39.50, CCL, SQL stb.), melyek segítségével képes heterogén adattárak közös felületének biztosítására (pl.

Tinlíb, QTéka, Huntéka, Corvina katalógusok kö­

zös felülete).

• Segítségével az önálló indexállománnyal nem rendelkező mezők is kereshetők (nyelv, kiadás éve, forrás stb.).

Mindezek hátterét az iKron Kft. által kifejlesztett Monguz 1.0 általános információ-visszakeresö szerver és a nyílt forráskódú Tomcat alkalmazás­

szerver biztosítja. A rendszer Javában íródott, így az alábbi előnyökkel bír:

• platformfüggetlen;

• gyorsan továbbfejleszthető (előre megírt cso­

magjai révén);

• könnyen módosítható, átlátható (objektumorien­

tált).

A rendszer belső adatcsere-formátuma XML.

A M o n g u z

A Monguz szerver indításakor konfigurációs állo­

mánya alapján inicializálódik, és betölti a konfigu­

rációban megadott pluginokat: a felső, megjelení­

tési réteg pluginjait, illetve az alsó, lekérdező réteg pluginjait. A felső pluginok fogadják a kliensektől érkező XML, Z39.50 stb. protokoll szerinti kérése­

ket, átalakítják a Monguz kernel által értelmezhető objektummá, majd továbbítják a kernelhez. Ezt követően a lekérdező réteg megfelelő adatbázis pluginjai fogadják a kernel által küldött kéréseket,

(3)

Z a i a i n é K o v á c s É . - L e n g y e l M.: A S z e n t I s t v á n E g y e t e m K ö n y v t á r a . .

értelmezik azokat, elvégzik a keresést, annak eredményét átalakítják a belső formátumra, majd visszaadják a kernelnek. Ezt az eredményt kapja vissza az a felső plugin, ahonnan az aktuális kérés érkezett, amely az így kapott objektumot az adott protokollnak megfelelő formátumra alakítja, és elküldi a kliensnek.

Az adott adatbázissal tehát az alsó, lekérdező réteg adatbázis pluginja kommunikál, vagyis újabb pluginok használatával ugyanezen rendszerrel más adattárak is lekérdezhetők. Mivel a Szent István Egyetem virtuális katalógusa pillanatnyilag mindegyik tagkönyvtárban a TINLIB-re épül, a Monguz az egyes katalógusokhoz mindenütt a TinWeb 4.0 adatbázis pluginon keresztül csatlako­

zik (1. ábra). (Az ábra jobb szélén látható Qtéka és Egyéb megjelölésű adatbázisok a Monguzban rejlő további lehetőségek illusztrálását célozzák).

A Monguz működési sémája

M o n g u i i u r i t r

T l H W d 4 ű plugin

Delete - A keresési szolgáltatás eredményének törlése.

Scan - Böngészési szolgáltatás az adatbázis pluginban, mely a kereséshez hasonló­

an a bib-l(ext) nyelven zajlik.

Stream - Bináris adatok (képek, egyéb csatolt anyagok) szolgáltatása. Az adat Base64 formátumra konvertálódik.

Task - Speciális feladatok, eljárások végrehaj­

tása. Ez a szolgáltatás adatbázis plugin-függö.

Close - Az adott klienshez tartozó keresések eredményeinek felszabadítása a kliens kijelentkezése esetén.

A T o m c a t

A Monguzt kiegészítő megjelenítő alkalmazás egy szabadon elérhető JSP {Java Server Pages) szer­

ver, amely dinamikus weblapok létrehozását tá­

mogatja. A Tomcat egy beépített webszerver fela­

datait is ellátja, így külön webszerver telepítésére nincs szükség, viszont egy már meglévő web- szerverrel is tökéletesen együttműködik.

A Tomcat szerverhez kifejlesztett JSP lapok alkot­

ják a megjelenítési réteg azon pluginját, amely a böngészőkből való elérhetőséget biztosítja. Ezek alakítják a kéréseket a fentiekben felsorolt szol­

gáltatásokká, továbbítják ezeket a Monguz kernel­

hez, illetve fogadják, feldolgozzák és megjelenítik az eredményeket.

1. ábra A v i r t u á l i s a n k ö z ö s k a t a l ó g u s s é m á j a

A szerveralkalmazás által nyújtott szolgáltatások (service) többsége hasonló a jól bevált Z39.50 protokollban is definiáltakkal, de vannak egyéb szolgáltatások is:

Init - Azonosító szolgáltatás. A felhasználó bejelentkezésekor kap egy azonosítót, amellyel későbbi azonosítása történik.

Info - Információszolgáltatás az adatbázis pluginról. Lekérdezi a benne szereplő rekordok számát, és az adatbázis utol­

só módosításának időpontját.

Search - Keresési szolgáltatás. Az adatbázis pluginban végrehajtandó keresés, mely a bib-1 (ext) nyelven zajlik.

P r e s e n t - Az iménti keresési szolgáltatás ered­

ményeképpen kapott halmazon belüli mozgás.

Az ilyen módon kialakított virtuálisan közös kataló­

gus egyidejűleg három cél megvalósulását támo­

gatja:

1. A szakterület hallgatóinak, oktatóinak és kuta­

tóinak egyenlő mértékben történő informálódá­

sát.

2. A tagkönyvtárak állományainak rekordcsere segítségével történő visszamenőleges feltárá­

sát, s ezáltal a tényleges információt tartalmazó dokumentumok gyorsabb elérését.

3. Speciális különgyüjtemények megjelenítését és feldolgozását.

K e r e s é s a k a t a l ó g u s b a n

A Monguz által nyújtott szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a felhasználók egyetlen közös kataló­

gusban láthassák az egyetem tagkönyvtárainak adatbázisait. A felhasználók akár minden egyes keresés előtt megadhatják a céladatbázisokat,

4 7 2

(4)

T M T 49. évf. 2002. 12. s z .

azaz meghatározhatják, hogy milyen katalógusok­

ban keressen a program. Mivel a program az első helyen álló katalógust tekinti alapértelmezettnek, így az egyes tagintézményekben célszerű a helyi katalógust elsőként konfigurálni. (Az Ybl főiskola könyvtára adatok hiányában nem kereshető.) A felhasználó ezután a legördülő lista elemei (pl.

szerző, cim, tárgyszó, kulcsszó, kiadványtípus, kiadás ideje, nyelv, forrás) közül választhatja ki keresési szempontjait, melyeket a szokásos logikai müveletekkel kapcsolhat össze. A kereshető me­

zőket, azaz a listapanelböl kiválasztható elemek körét a Monguz adminisztrációs felületén a könyvtárosok állíthatják be. Az eredményhalmaz­

ban a helyi katalógusok megjelölésével jelennek meg a rekordok (2. ábra).

Keresés [ B í r i s i í i í s j l r i r o r m l í l í k j Ssjítsíg i

j!lE-_KÉT KarvvI^SsíetStir " ~" :_

t"-I

T H i g i é n i a i M j J p i r b a n f K É T

2 HpgivTiij - :»| :• -i -.1- 3 z E A T

J T#Jlp>n .1.1 S U C K £ T

4 T - j I p a n *ifll4n4» S z l E K E T

-" T«jiparl :tíhio!..--.ii higlartil síié A T

S z i E K É T

"* T * ] n m i e l í & l n t a l é n l a 3ÜÜ S H E A T KJÉT

J V a n i n u l t p * > t * | t* i- n i * i k a a Ft »lHí«lh*l -,1 i- ,i"ii±: --.iltniTüv * T Hl ATfl| i : ) n " r - j i " nr.ii»ir.i h l t » 14m/vzAk. 2. r"lj lol4ql>l * • S z l E K E T

h 4 m f > < B | i l á n y a jok

-. t t - i f l |

2. ábra A z e r e d m é n y h a l m a z m e g j e l e n í t é s e

E g y e t e m e n b e l ü l i r e k o r d c s e r e

A virtuálisan közös katalógus létrehozása nem csak a felhasználók érdekeit szolgálta. A rekord- csere, pontosabban a rekordletöltés lehetősége, a szakterületen belüli átfedések révén nemcsak meggyorsítja a tagkönyvtárak feldolgozási mun­

káját, de hosszú távon egységesebbé, egyenlete­

sebbé teheti az állományok feltárását. A letöltésre szolgáló nyomógomb a rekordadatok képernyőkön található, vagyis egy találati halmaz elemei rekor­

donként tölthetők le (3. ábra). Ennek nagyon egy­

szerű, pragmatikus oka van: a rekord csak azután tölthető le, miután a könyvtáros részletes adatai alapján azonosította, s az átvétel szükségességé­

ről meggyőződött. A program jelenleg az alábbi két rekordformátumot kínálja fel:

• USMARC,

• TINLIB standard.

SifE-ATKSnr<tir Cikk GonaolKík • mint ital t » | u ™ a l 4 s r í l

SierarkGgi CIOVE-t L a s *

kíiSs "

Kapcsaiért ciW rhnmftrs c r th» n-jjiiirjm* irorturhon F D T J S Magyar ^latluvlrtCjk Laoja

g7»tliaCZÖl.'E.| Lásiló 'í • Kerrerencia ;ra. nM?n7rHltovi feniettniai Társasai 1 ,knn-rpm;i]rj-ri'i-

••,l'.j;ii1mar1 Jk itwi^eiLUW. ÍÍ\l£)X 20:23 J.eÜJUáia l>citítlSi5rri5U''ÍJ

Terjedelem Bi D-a )3 »•

. • r > 1 B S f > . '•

Oszülyoiísi tstciűiiü

Mer*ea^7.ések Mik production

Tr>iljbi M3jwiJlaciMi5ok.UiWa taJcilITvak

Kulcsiiá IjDnriaianV KufcsSI'S M^r],T,r-Állnrnrvnr!i>k.< arift Kulcsszó nfrrisfcq'

. Kulcsszó ~?irerrr?.r:i

Kul s 7 a lelleüiiásjJ:

KulCSSiŰWi.'lJSÍa Kulsissií] ierternelés

• Kulc«re:0 Tpltg rmelesrél

|Magyarjj[TiriliBcs8reliVmatum_j LEtttes |

Mfmaju 1.0 [cl tolíBasa Bt.rmWgti4 0 rjurjin [C) SZTWI S l n l e r B a n B t ^

3. ábra E g y r e k o r d l e t ö l t é s e

Figyelembe véve a webes alkalmazás alatti könyvtári rendszerek egyneműségét, esetünkben az utóbbi bizonyul célszerűbbnek. Az alternatíva­

ként felkínált USMARC formátum elsősorban a vegyes rendszerek katalógusaiból történő rekord­

letöltést szolgálja. A fejlesztők tervei közt szerepel a HUNMARC formátumú rekordletöltés opciójának kidolgozása, ami még a jelenleginél is nagyobb távlatokat nyitna a kooperatív feldolgozás terüle­

tén.

K ü l ö n g y ű j t e m é n y e k m e g j e l e n í t é s e A tagkönyvtárak és az egyetemek sokszor figye­

lemre méltó értékű muzeális gyüjteményrészekkel rendelkeznek, melyek feldolgozás és publicitás hiányában nemegyszer egy-egy polc vagy fiók mélyén porosodnak. A Kertészet-, Élelmiszer- tudományi és Tájépítészeti Könyvtár és Levéltár - már nevében is utal ilyen irányú funkciójára - évekkel ezelőtt nekilátott levéltári anyaga feltárá­

sának. Ehhez a TINLIB-et használta fel, amely egyes kereshető, de önálló indexállománnyal nem rendelkező mezői révén alkalmas speciális gyüj- teményrészek elkülönített megjelenítésére (jóllehet

(5)

Z a l a i n é K o v á c s É . - L e n g y e l M.: A S z e n t I s t v á n E g y e t e m K ö n y v t á r a . .

a valóságban ezeket nem tekinti külön állomány­

nak)*

Az így feldolgozott levéltári anyag képeket is tar­

talmaz, amelyek az alacsonyabb verziószámú TinWeb program segítségével is megjeleníthetők voltak (4. ábra). Problémát okozott azonban, hogy a feldolgozott levéltári anyag együttesen, külön- gyüjteményként nem volt kereshető, csak konkrét rekordonként. A levéltári anyag egy kereséssel történő megjelenítésének lehetősége a TinWeb 4.0 újdonsága. A feldolgozott levéltéri anyag egy talá­

lati halmazon belüli böngészésének lehetősége a kevésbé céltudatos felhasználóknak is lehetőséget ad ezek megismerésére.

J K a n i 4 i |8öngHia>[tnl'onriiclá

SB£ - KÉT Köíiyvrir ét Lo vikár

!• J T , - . J ] r, ' - - T m. n. HffíTMimJtanlnrííatiiníritcittle-s a i IBS3JS -l k Ta n e vberi v ? gzetf ifjus i g i

Wiim/j.":tó •pknO'.-fr.n'r lfíns+Pfi__

htmJciD-.. • £v -r"ri ; • '. • • - J ^ ^ ' ^ ^ U ^ A lJifj cin ht fablr.y.--y '£3S-?ffl

E^VídillQnciíK MUZ'4-l7TL thturnok-n^ríj:.!..^]? . hoTyyrarl

|W;et ^ iluuri Raktam szakje- lJ L Z _ ^ J Y S ; . 2 , űjtoz,

^ r ^ r / z é í e V '.ntÉzíriErntmÉüe!' luallíráüí anyáig.

kifejezés ÍIV/d' D e^ " °

T « 3 I V L P Í Í - g:M-nli^;ri '•'•v/if Kiray K u t i ^ í f i T-ii-_r

fij' j^ T f r t ^ ^Tnhr-ii^f^fi rflttftniftft-"; ' T « a ü f t r t f r ?3de Király

S Q

J3

4. ábra K a p c s o l t d o k u m e n t u m m e g j e l e n í t é s e

A j ö v ő : a Q t é k a

Mint arra már utaltunk - a fejlesztés végső célja­

ként a könyvtárak szintjén egy korszerűbb, igé­

nyeinket hosszú távon is kielégítő rendszerre való áttérést jelöltük meg. Az áttérést mindazonáltal több tényező is indokolja:

• A TINLIB fejlesztésének kezdete óta bővültek a könyvtárak integrált rendszerekkel szemben tá­

masztott elvárásai, mind a feldolgozott állomány méretei, mind pedig annak minősége, illetve mi­

lyensége tekintetében. Mindenki számára nyil­

vánvaló, hogy a MARC alapú rendszerek fino­

mabb és részletesebb feltárást tesznek lehetővé.

Ki tagadná az elektronikus dokumentumok állo­

mányba vételére irányuló törekvések szükség­

szerűségét, melynek lehetőségével a legtöbb könyvtár rendelkezni kíván?

• A váltással a jelenlegi kissé fapados módszerhez képest szakszerűbbé válhat a különgyüjtemé- nyek, levéltári anyagok kezelése.

Kézenfekvőnek látszik a kor igényeit messzeme­

nően kielégítő, jövőbe tekintő, biztos fejlesztési háttérrel, és már vizsgázott magyarországi támo­

gatottsággal rendelkező Qtéka kiválasztása. A második lépésben - a pályázati és fejlesztési le­

hetőségek figyelembevételével - fokozatosan át lehet térni a TINLIB-röl a Qtékára. Az áttérés a Monguz keretrendszer által biztosított Z39.50 szabvány szerinti kommunikációnak köszönhetően valóban lehet fokozatos is. így tagkönyvtárainkban nem szükséges a rendszerek egyszerre történő cseréje, mivel a Monguz szerverhez egyidejűleg többféle adatbázis plugin is csatlakoztatható, így a

„még" TINLIB-es adatbázisok és a „már" Qtéka adatbázisok TinWeb és Qtéka pluginokkal egy­

szerre lekérdezhetők. (Lásd még a csereformá­

tumról mondottakat is.) Itt jegyezzük meg, hogy a könyvtárankénti „rendszerváltás" már bejáratott utakon történik, a TINLIB-es állományok Qtékába történő áttöltése adatvesztéssel nem jár.

A Szent István Egyetem virtuális közös katalógusa, és a Monguz általános információ-visszakeresö rendszer http://iib.szie. hu:8080/monguz/index.jsp URL címen tekinthető meg. Noha vannak még leküzdendő akadályok, mint például az Ybl főiskola adatbázisának feltöltése, eddigi eredményeink már visszaigazolták erőfeszítéseinket, és ennek meg­

felelő optimizmussal tekintünk a jövőbe.

Beérkezett: 2002. VI. 27-én.

"A témáról részletes előadás hangzott el 2001. október 17-én az OSZK-ban rendezett „Közös Katalógusok"

konferencián: Dudás Aritkó-Tóth Komét KÖZTÉKA. A Tinlibet és Qtékát használó könyvtárak közös katalógu­

sa.

474

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

közötti különbségek abszolút értékeinek átlagai és standard hibái a következ ő k voltak (cm-ben). Mivel a két diagnosztikai módszer eredményei között

júniusa között az Állatorvos-tudományi Egyetem, valamint jogutódja a Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar (SzIE-ÁOTK), Belgyógyászati Tanszék és

Néhány thrombocytában találtunk egy korábban nem ismert, valószín ű leg élettani jelenséget, amely mind az egészséges, mind a beteg csoportban el ő fordult. ábra),

- Az általunk használt koncentrációk esetén egészséges kutyákban a standard értékek meghatározása, az adott reagens esetében várható aggregációs maximum

A telepen végzett trágyaérlelés során a doxiciklin lebomlása gyorsabb volt, mint a laboratóriumi vizsgálatban. A lehetséges különbség egyrészt magyarázható a

In this paper, we examine the relationship between avian ectoparasite richness, innovation rate and brain size while controlling for host species diversity, body

Zsarnovszky, A., Kiss, D.S., Horvath, K., Gyorffy, A., Somogyi, V., Bartha, T., Frenyo, V.L., Diano, S.: A neuronedokrin hyp othalamusban a szexuálszteroidok befolyásolják az

Az állatorvosoknak kiküldött kérdőívre adott válaszok, valamint a személyes tapasztalataink alapján előfordulnak külföldön fertőződött ebek az országban,