11—12. szám.
—518—
1925csileg vagy testileg veszélyesek lehetnek a
család számára, nem volnának elláthatok cse—
lédkönyvvel, valamint meg kellene tiltani a cselédtartást azoknak, akik erkölcsileg vagy más okból veszélyesek lehetnek a cseléd testi vagy erkölcsi épségére. Cselédkataszterre van szükseg és a cselédek szolgálati helyü- kön való ellenőrzésére. Meg kellene továbbá állapítani a korhatárt, amelyen alul háztartási szolgálatot nem szabad vállalni. Az 1922. évi XII. t.—c. kimondja, hogy az elemi iskola lá- togatására kötelezettek nem állhatnak mun- kába ipari üzemekben. Ezt a korlátozást a eselédszolgálatra is ki kell terjeszteni.
Belekapcsolódik a cselédűgybe a háztartási alkalmazottak kötelező orvosi vizsgálatnak kérdése is. Míg az ipartörvény-novella rend—
kivűli gondot fordít a gyermekekre és a ser- zdűlökre, a cselédtörvény ebben a tekintetben nem intézkedik, noha a család egészségi szem- pontjából is nagyon kívánatos volna, hogy a kcselédkönyv kiszolgáltatását előzetes hatósági orvosi vizsgálathoz kössék. A kötelező orvosi vizsgálat egyben nagymértékben csökken—
tené a népbetegségek terjedését.
Nem szabad figyelmen kívűl hagynia cse- lédek iskoláztatását sem. Oktatóiskolákat kell részükre felállítni s ezeket az élet isko—
láivá kell megszervezni. Az iskolákban a kü—
lönböző ismeretek teriesztése kapcsán a nő hivatására is elő lehetne késziteni, valamint meglehetne ismertetni a cselédekkel a szo- ciálpolitika alapismereteit, amelyek hathatós védgátnl szolgálnának a szélsőséges eszmék terjedése ellen.
A cselédleányok szabadidejének, a kime- nőnek szabályozása is a fontosabb erkölcs—
politikai feladatok egyike. Hatóságilag ezt a kérdést megfelelőleg megoldani nem lehet.
Itt elsősorban a társadalmi szervezetek ki—
tartó munkájára van szükség. Ezek gondos- kodhatnának cselédotthonok létesítéséről is.
A kérdés legfontosabb fejezetét teszi a munkaközvetítés kerdése.Acsaládszerzőí ipart, mely üzleti alapon állva, csak a minél na- gyobb forgalmat nézi, be kellene szüntetni, a közvetitésnek ezt az ágát kizárólag ható- sági kézbe kell Venni s országos munkaköz—
vetítő hálózatot kell kiépíteni.
A Magyar Statisztikai Társaság folyó évi december hó 15—én Thirring Gusztáv dr. el- nöklete alatt megtartott ülésén Dobi'ovits Sándor dr., a Társaság titkára, min. osztály- tanácsos, ismertette székfoglaló előadásában
a nemzetközi statisztika problémáit.
Reámntatott arra, hogy a nemzetközi sta- tisztikában az egyes államok között fennálló
természeti és kulturális különbségek az ada—
tok szigorúan vett egységesítésének leküzd- hetetlen akadályait képezik. Megemlékezett a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek módszerei- ről, melyekkel az összehasonlítás lehetősége teljes unifikáció nélkül is nagymértékben biz—
tositható. E cél könnyebb elérése érdekében előadó kívánatosnak tartja, hogy a Nemzet—
közi Intézet kongresszusai után körkérdéssel kérje fel az államokat az egyes rezolt'iciók alkalmazására, illetve végrehajtására vonat- kozó nyilatkozattételre s az így begyűjtött anyagot is rendszeres feldolgozásban vala- mennyi állammal közölje. Kívánatosnak lát- szik továbbá, hogy az egyes államok állan—
dóan, s különösen az adatgyűjtések minden reformjával kapcsolatban közöljék az Intézet állandó irodájával, hogy a nemzetközi statisz—
tika szempontjai adatgyüjtésciknél mily mér—
tékben érvényesülnek. Bármily szűkreszabott is az intézet kongresszusainak munkaideje, nem volna meddő időpocsékolás, ha az Inté- zetnek korábban hozott határozatai az ilymó-V don begyűjtött anyag alapján az Intézet űlés—
szakaín kellö összefoglalást és áttekintést nyujto jelentés kapcsán felülvizsgálat alá vé- tetnének. A Nemzetközi Statisztikai Intézet október havában lezajlott római kongresszusa számos problémával foglalkozott, amelyek kö- zül előadó az iparok csoportositásának problé—
máját és a nagyvárosok statisztikai ét'kó'nyvé- mis kérdését tárgyalta. Az előadás e részét Szemlénk más helyén teljes terjedelemben hozzuk.
Az előadáshoz Saile Tivadar dr. r. tag, valamint Kovács Alajos, a demográfiai szak- osztály elnöke szólott hozzá, aki kimutatta, hogy Magyarország statisztikája mind a két tárgyalt problémával kapcsolatban a fejlettség igen magas fokát mutatja. s különösen a nagy—
városok statisztikai évkönyvéhez gyüjtött ada- tok nagy része az ország minden egyes köz—
ségére nézve is rendelkezésre áll. Thirring Gusztáv dr. elnök utalva a nagyvárosok év- könyvének szerkesztésónél szerzett tapasztaa lataira, célszerűnek találta előadónak a nagy—
városok kategorizálására vonatkozó észrevé- telét. Közölte továbbá, hogy a római'kon- gresszus óta ismét 11 eddig tehát össze- sen 70 — nagyváros küldötte be adatait, ennélfogva remélhető, hogy az évkönyv ——
melynek tervezésénél a földkerekség összes nagyobb városának adatszolgáltatására kez- detben komolyan amúgy sem számíthattak, ——
a számbajövő s fejlett statisztikai szolgálattal bíró nagyvárosok túlnyomó nagy részéről fog tartalmazni anyagot.
1925 —— 519 —— 11—'—12. szám.
A világstatisztika eg yes adatainak eltolódása a háború előtti állapothoz képesti)
Changements swaenns dans les données de la statistigne mondiale (par rapport a la
situation d'avant-gnewe).1)
]. Terület. —— Territoire. 3. Szarvasmarhaállomány. —— Efectif de la
b ' .
Háhorű előtti adat Legújabb adat race omne
0 1- s z á (r Données d'avant- Dmme'es les plus rlaború előtti adat Legújabb adat
P' ** gnewe réceuíes () I' S Z á g Données d'avant— Dmmégs ltes plus
"ys mill kmz—ben -— m William de méhe; carrés Paz/s 874877? Wice" es
-— __ , 7 , milliókban —-— m millions de Mes
Oroszország % % . . ; o/ 7 o'
Russie 21-8 14-9 ; 20-9 146 Britt-Indm , 0 /0
Á Kina Inde Anglazse 120'4 261 1167 22'8
' Chine . . . . 11-1 76 111 7-6 A*ner- Egy—,All- — _
- Amer Egy.-Áll. w Etals- U. ' d Am. 065 12? 672 13'1
: États-U. d'Am. 9-3 64 9-4 64 Oroszorszag . , * ,
; Brazilia RMS-866 50'1 108 58'6 _! 7'0
:: Brésil . . *. . 8-5 5-8 85 5-8 Braz,]h? *
Magyarország lNBrestíl' , 307 66 M'?) 6"?
H 0-3 0-2 0-09 0-06 ieme orszag '
Ö ongr'le f"ld ! FAllemagne 18'5 ' 40 167 3'3
sszes szaraz o 3 ranciaorszáff
Superűcies tot. 1460 100'0 1460 1000 Franz-e b _ 15 3 38 13.7 2.7
' Magyaroi'szág
, 2. Népesség. —— Population. " ongr' e 62 13 ! 19 04
th , l"tt' d t L ,. bb d t Világállomány *' §,
- , , ,. a 0"? eo, "* % egula a a Ejfectz'fmondial . ;
0 f; A 4 g Domfgfgígw'" DO'ÚÉÉZÁZ WS de la race bovme 461'9 ' 1006 l 511-5 100-0
dys . . ' . 4 " _—
mlmóban _ É'Lyílfllmm Háború előtti adat Legújabb adat (
0 s 0 Donnees d'auantvguewe Données les plus récantcs
Kina, u) fo *
Chine . 438 264 428 238
Brit-India ; '
_ Inde Anglaise . 315 190 819 17'7- Z,;
; Oroszország ' í
_? Russie . . 129 78 126 70 ?:
Am. Egy.-Áll. -
Etats— U. dem. 94 57 106 5'9
Magyarország —
Hongrie . . 21 1-3 8 04
Avilágnépessége !
Population (ln
monde entier . 1.657 1000 1.800 1000
Háború, előtti adat Legújabb adat Donnees d/avant-guewe Données les plus rés.
Háború előtti adat Legújabb adat Donne'es d'auant—guewe Don. les plus rés.
1) A mezőgazdasági adatokat 1. M. St. Szemle 1925. 7. sz., az ipari (bányászati) adatokat ], M. St.
y Szemle 1925. 8. és 9. sz.. a kereskedelem és közlekedés adatait 1. 1925. 10. sz. A háború előtti adatok az
*? egyes országok akkori (háború előtti) területére vonatkoznak. — Pour les données agricoles, voir le nnme'ro
? de 1925 de cette revne, et pour les données de l'indnscrie et de l'emtraction mániám, les numéros 8 et 9
de 1925. Les données d'avamt—guerre se rapportent au territoire tra/[ors des dififérents pa/ys,
