Magyarország erdőterülete, tüzifatermelése és tüzifafogyasztása

(1)

Magyarország erdőterülete, tüzífatermelése és tűzifafogyasztása.

Superfieie des foréts, production et consommation de bois de chauffage de la Hongrie.

Résume'. Par suite du traité de Trianon, la Hongrie a perdu plus de 85 p. 100 de nos foréts. Cette perte est dlautant plus grave gue les foréts diessences précieuses se trouvent juste- ment sur les territoires détachés. Parmi les foréts gui nous sont restées il y a un grand nombre gui ont déja été exploitées et beaucoup de foréts nouvellement plantées ne comptent presgue pas au point de vue de la production.

(,)uant aux bois gui sont encore exploitables, ils sont dlune étendue fort insionifiante. La perte de 97 p. 100, respectivement de 67 p. 100, de nos foréts de sapins et de chénes cause un grand mangue de bois de construction et de bois dloeurre dans le pays ; la perte des ioréts de hétres et dlautres arbres a feuilles a donné lieu, surtout pendant les années gui précédaient -et suivaient la conclusion de la paix. a une assez grande pénurie de bois de chau/fage.

Outre la perte des guatre cinguiémes de nos territoires boisés. ce fait s'expligue encore par ce gue, sur l'ancien territoire du pays, nos foréts rapportaient par arpent cadastral et par an, en moyenrze générale, 18 in3 de bois, tandis gue le rendement des fori—ts diessen—

ces inférieures gui nous sont restées, n*est gue de 08 m3 de bois par arpent cadastral, Contre les 10 millions de m3 (67,616.957 guintauoc) de bois de chauffage gui étaient produits par ans avant la guerre sur llancien territoire, aujourd'hui le rapport de nos foréts ne s'éléve gif/ft 1 million de in5 de bois de chauffage.

Tandis gue dans les années de paix, la guantité de bois de chauű'aoe gui revenait a 1000 habi—

tants était de 5357 m3, c'est—o—dire de 3608'7 guintausc, dans les années gui suiuaient la guerre, la guantité de bois de chaulfage gui revenait a 1000 habitants nlétait gue de 1262? m3, soit de 768'8 guintaux.

C'"est par l'importation gulil faut suppléer au mangue causé par l'insuffisance de la production. Comme il ressort de l'état publié plus bas, les guantités de bois dont nous avons besoin nous arrivent presgukxclusivement des foréts des territoires détaehés. Les frontieres opposent a llimportation des difficultés assez considér- ables et exercent une influence défaoorable sur les prim de bois. En 1924 nous nlavons point eaporté de bois de chauffage tandis gue

la valeur du bois de chauffage importé a été, cette année, de plus de 28 millions de cou- ronnes-or (1 7,509.788 guintaux), le passi/ de notre bilan commercial est par conséguent dü, en partie, aux grandes dimensions de llimportation du bois de chauffagei It peut étre établi du tableau gui fait connaitre le stack de bois de chauffage dont dispose la consommation, gue, par suite des résultats défavorables de la production. il faudrait gue l'importation du bois de chaaffage en 1924, augmentát encore de plus de 30 p. 100, afin gue la population fut si bien pourvue de bois de chauffage gulelle

l'a été dans les années de paix. Un tel accrois—

sement de llimportation cependant nlest pas oraisemblable, parce gue, dlune part, a cause du mangue de bois, d'autre part, gráce a la formation favorable des prix du charbon, le chauffaae a la houille semble a présent plus éeonomigue et voila pourguoi la population du territoire gui nous est resté adopté prog- ressioement le chauffage a la houille.

Magyarorszag régi területén a legutolsó béke- évben az erdők területe 12,859.901 k. hold volt.

A trianoni békeszerződés következtében ebből 10.828366 kat. hold erdőterület, tehat összes erdőségeinknek mintegy 85 "A,-a elveszett.

Veszteségünk nemcsak azért súlyos, mert az erdőknek s így a faállománynak több mint 4/5-e az ország határain túl került. hanem mert különösen Erdéllyel, Felvidékkel és az északkeleti Kárpátokkal epp a vághatokorú, értékes faállományú, azok az erdők jutottak idegen kézre, amelyek az ország tűzifa—, épület—

es műfaszükségleteinek teljes mértékű kielé- gítésén felül a kivitelre is nagyon jelentékeny mennyiségű faanyagot szolgáltattak. A megmaradt és fatermeles szempontjából mar sokkal silányabbnak mondható erdők, amelyeknek ki—

terjedése az 1922. évi adatok szerint mindössze 2075776 kat. hold, nagyrészben mezőgazda—

sági birtokok közé beékelt kisebb erdőbir- tokokból állanak, amelyek közül aranylag sok a mar kihasznált erdő és elég sok az utóbbi években betelepített fiatalos erdő is. 1) Ezek

)) Beerdősittetett 1919-ben 10 849 kat. hold, 1920-ban 12.138 kat. hold, 1921-ben 21.039 kat. hold és 1922-ben 21.475 kat. hold terület.

(2)

8. szám. '——298—— 1925

pedig sem tűzifa-, sem haszonfatermelés szem—

pontjából komolyan nem jöhetnek számításba.

A többi. még használható erdőségeink oly csekély kiterjedést'íek7 hogy az ország szük- séglet-einek megfelelő arányú fatermelésre már

ez okból sem képesek.

Az erdőterületek elszakitásával faállo- mányunkat s ennek folytán faellátásnnkat ért veszteség súlyosságát az alábbi kimutatás fanemenkint részletezett erdőterületi adatai élesen megvilágítják.

Veszteségünk legnagyobb fenyőerdőkben, amelyeknek most több mint 970/0-át vagyunk kénytelenek nélkülözni. Az épület- és műfa- anyag hiánya, illetve az a körülmény, hogy ezekben acikkekben majdnem kizárólag behozatalra vagyunk szorulva, nagyrészben a fenyő- erdők elvesztésére vezethető vissza, annál is inkább, mert a fenyőerdők hozadékának majdnem 3/4 része (70170) műfának számítható.

Az épület- és műfahiány másik oka abban rejlik, hogy tölgyeseinknek csak 32 O/0-a maradt

Magyarország erdőterülete fanernek szerint.

Superficie des foréts de la Hongrie suivant les cssences.

'n: "9.

* a láva s l _

* 3 1233 S ! E

.. - '? ik .?) 3

Teruleti ; ** $,93§ : ' § *;

, ! ac % Exar: !0 m ;. §

megnevezes a -c w ,a: E % o

C' * : e *a es a e ! m e

Désigzation7! '! ;—Ég,_ ges "*: u.n—': %% " %%(,, _

_ _ § _, § es _ § ir. . :O N

du termtozre 5_—_ __

; terület kat. holdakban

ii superficíe en arpents cadaslraux

Magyarország régi

teruleten 1913—ban l Dans l'ancz'eu terri— l toíre de la Hongrie

ezt 1913 . 3412517 63617 80 8085604 12859901

A mai területen i l §

Uma—him t .,"t '? * l l

(312127 13237"

. _1109371

; 880857; 85548 2075776

meg. A bükkerdők 86 U/O—ának elvesztése már inkább a tűzifaellátás szempontjából bir jelen- tc'íséggel7 mert míg a tölgyfa hozadékának fele, a kitermelt bükkt'ának már több mint három- negyed része (SW/O) a tűzifaszükséglet kielé—

gítésére szolgál.

Nem érdektelen hogy az ország erdősé- geinek 510/0-a tehát több mint fele Romá- niának, 30 0/0- a pedig Cseh- Szlovákiának ju-

tott.

Ha fanemenkint vizsgáljuk az elszakított területek erdeit kitűnik hogy a faállomány minősége szempontjából legértékesebb tölgy e- sek összes területének 450/0-a felett most

A régi Magyarország erdőterületének felosztása az utódállamok között fanemek szerint részle—

tezve az 1913. évi adatok alapján.

Répartz'tz'on de la superűcie des foréts de l'ancíenne Hongrie parmi les Etats successeurs spécifie'e par

espe'ce de bots sur la base des données de 1913.

l 33 '

l ; l

x."; 0

Ei§sl D ! É

Ország gilt-73! § ! v§

ég ges? "275 "§?

erdőterület katasztrális holdakban superficíe en arpents cadastmuv

_ _ — -——————— ———— ?. _

Cseh-Szlov. §

Tche'co— Slov. 682503 1908534 1258926'3849963

§ 20' % 30'00/0 40'80/1, 30'00/0 ' Románia 'S

Roumam'e §. 1542458 3435361 1619942 6597761

§ 45'20/ú 54'00/0 52'50/O 51'30/(7 S,H. S. állam §

Etat S. H. S. 51. 51188 114512 30856 196556

, 1'50/0 1-80/0 1'00/0 1-50/0

Ausztria

Autrz'che. § 37538 50894 95654 184086

3 1'10/0 080/0 3'10/(, 1'5%

Mai Magy m

Hong. act. § [098830 852479 80226 2031535

m

"2 32'20,/,, 13'40/0 2603, 157170 Régi Magy.

AncJIony. 3412 517 6361780 3085604 12859901 17100 00/() 100'00/0 100'00/0 100'030

y —,

Románia rendelkezik, a bükk- és más lomb- erdőkből pedig, amelyeknek területe a történeti Magyarország erdőállományának mintegy felét tette, 540/0-ban Románia és 300/o-ban Cseh—

Szlovákia részesült. A fenyőerdők régi terü- letéből nem egész 30/0-a maradt meg Magyar—

országnak, Erdéllyel és a hozzákapcsolódó északkeleti; vármegyékkel a t'enyveseknek 520/0-a román birtokká lett, 410/0—a felett pedig az északi és északkeleti Kárpátok elsza- kítása következtében most Cseh—Szlovákia rendelkezik.

E területek odaítélése folytán az ország erdőterületen a fanemek egymáshoz való aránya is nagymértékben megváltozott. Míg ugyanis a régi Magyarországon az erdőknek 26'4U/O—a tölgy—, 49'50/0-51, tehát majdnem fele bükk— és más lomberdő és végül 24'10/n-a fenyőerdő volt addig hazánk mostani határain belül eső erdők területe 53'890/ -ban tölgy erdőből 42'10/0—ban bükk- és más lomberdőből, végül 4'1*'/0-ban fenyőerdőből áll.

Akövetkező kimutatásunk az erdőségek.

területében és az egyes fanemeknek egymás- hoz való arányában beállott változások ada-

(3)

'n ' 1925

Az erdőterület a lakossághoz és az összes terü- lethez viszonyítva.

Super/ide des foréts par rapport au nombre de la population et au territoire total.

Magyarország Territoire de la Hongrie

régi _ ancienne H mai —— actuelle t e r ü l e t é n en 1913-ban [[ en 1922-ben

Fanemek ; .,§§§ § -5§§§

_ . em félx—§ D.,, dixi—E

Especesdebots ?; áss?) ?; ;;M;

ge ...a-cu s: _oÉU

H?— 05 Ha 55. De. "3

(05 'ca-NU m$ ': Pü

oe J 39 es ..:l-ik

x.: lexű áta es EE

3 xoss :! eme

§§ §z§§ §§ §e§r

_N _gmt: __. ___—m!

esett erdőterület kaíhold — super—

ficie de jor. m arpms cadastranx

' Tölgyerdő ——For€ts

de chűne ... 182'1 69'6 136'3 68'6 Biikk— és más lomb-

( erdő —— Forőts de

hétre et autr. f'oríts ,

feuillus ... 3395 129? 1082 546 Fenyőerdő — Foréts

résineuw ...

1647 629 _

105 53

Erdő összesen — i

Foréts au total . . 255'0 12 8'4

!

§

686'3 * 262'2

l

Jegyzet: 1918. év végére kiszámitott népesség 18,737.017; terület 1913-ban 49,051.602 kat hold.

1922. év végére kiszámított népesség 8,l41.465;

terület 1922—ben 16,162.589 kat. hold.

Note: Populnticm calcule'e pour la fin de l'amtée 1913: 18,737.017; territoire en 1913: 49,051.602 arpens cadastruux. Population calcnle'e pour la fin de l'anne'e 1922: 8,141.465; territoire en 1922: 16,162.589 arpens cadaslraux.

A közölt arányszámok legkisebb csökke—

nést a tölgyerdőnél mutatnak, ebből veszett el ugyanis a legkisebb terület. A területhez viszonyítva a csökkenés itt egészben mini- mális, mert az ország egész területének, vala—

mint a tölgyesek területének egyarant 11/3-a maradt meg. Ennek következménye, hogy szemben a békekötés előtti állapottal, amikor .a bükk- és más lomberdők területe volt a leg- kiterjedtebb, most a fanemek között a tölgye—

sek állanak vezetöhelyen. Fenyvesekben való szegénységünket a közölt adatok is élénken dokumentálják.

Meg kell jegyeznünk még, hogy az erdő—

ségek ezer lakosra vonatkoztatott arányszá- mainak nagymértékű csökkenését részben a mai terület nagyobb népsűrűsége okozza.

Magyarország régi területén 1910-ben ugyanis 64'6, a mai területen pedig 1920-ban 859

volt a népsűrűség négyzetkilométerenkint.

—299— 8. szám.

A fogyasztásra rendelkezésre álló fakész- letek nagyságát a termelés eredményei, to- vábbá a behozatal és kivitel alakulása hatá—

rozzák meg.

A fatermelésre vonatkozólag sajnos csak számításokon és becsléseken alapuló adatok állanak rendelkezésünkre.

A fatermelés hozadéka az erdő faállományának minőségétől, korosztályviszonyaitól, a fák sűrűségé—

től, az erdő talajától, fekvésétől stb. függ. befolyá- solja továbbá az illetö erdőbirtokon alkalmazott vágásforgó éveinek száma is Ennek figyelembevéte- lével Magyarország mai területén a kat. holdankinti hozadék maximuma évenkint 2'0 mi-re tehető. A régi területén ellenben, tekintve, hogy az elszakított terü- letek erdőségeinek faállománya jóval értékesebb, az erdők hozadéka egyes erdőbirtokokon kat. holdan- kint a 30 m3-t is elérte.

Az erdők hozadéka szakértői becslés szerint a mai területen országos atlagban kat. holdankínt évente 08 m3-re. Magyarország régi területén pedig 13 m3-re tehető. Ezt a 08, illetve 13 m3-es atlagos hozadékot

ERnőrEnüm suptmcne Dö FURÉTS

—" ' -mn BYE RD RSZHGDH

a tényleges kitermeléssel azonosnak vehetjük, mert e hozadék alapján kiszámított termelési adatokat a tényleges kitermelésre vonatkozó és egyéb adataink is megerősítik. Mai terület erdeinek faállománya ugyan jóval silányabb, mint az elszakított erdőségek faál- lománya, de ma a szükség kényszerít s a faanyag jelenlegi viszonylagos magas ára is oly irányban hat, hogy a megmaradt gyenge minőségű erdeinket leg—

teljesebb mértékben kihasználjuk.

Vagható korú fákat véve a tölgyfa hozadékának fele műfanak, masik fele tűzifának, a kitermelt bükk—

fának 'loo/O—a mü— és Boo/o-a tüzifanak s végül a fenyőfa hozadékának 700/o-a műfának és BOO/O-a tűzi—

fának számítható Magyarorszag régi és mai területén lévő erdőségekre vonatkoztatva egyarant.

Ezeknek az aranyszanioknak, valamint a már említett 08, illetve 13 1113-es kat. holdan—

kinti hozadéknak alapulvétele mellett, a tüzi—

fatermelés eredménye Magyarorszag régi terü- letén a legutolsó békeévekben kb. 10 millio m3 (: 67,616.957 (1) volt, a megmaradt terü- leten pedig az utolsó esztendőkben mintegy 1 millió m3-t (: 7,151.036 g-t) tett. Tehát

mig a tűzifatermelésből a háború előtt 1000

19

(4)

8. szám. —300——— 1925

lakosra 535'7 m$, vagyis 3,608'7 (; tüzifa jutott, a békekötés óta a mai területen 1000 lélekre mindössze csak 1263 in3, vagyis 768'8 (1 tüzifa esik. (A métermázsára történt átszá-

mításnál 1 m3 tölgy-, bükk— és más lombfa 7'0 métermázsának, 1 m3 fenyőfa pedig 48

métermázsának vétetett.) Annak okát, hogy a megmaradt erdők területe a régi erdőterü- letnek valamivel több mint egyhatodát teszi, viszont a kitermelt tűzifa mennyisége a béke—

termelés eredményeinek csak közel egytized részét éri el, a megmaradt erdők faállomá- nyának silányabb voltában s ennek folytán a kat. holdankinti átlagos hozadék már közölt mértékű csökkenésében, továbbá abban a körülményben kell keresnünk, hogy amint már említettük, a tűzifát legnagyobb arány- ban szolgáltatő bükkerdőknek 860/0-9. hatá- rainkon túl került.

Amíg a békekötés előtti időkben az ország erdőségeiből nemcsak a belfogyasztásra szük- séges famennyiségek termeltettek ki, hanem nagyon jelentős mennyiségű tűzifa, épület- és müfa került kivitelre is, az értékesebb faállo—

mányú erdők elvesztése folytán az ország belső szükségleteit a megmaradt erdők fater- melése nem fedezvén, az előállott hiányt behozatal útján kell pótolnunk.

Az ország erdőben szegény mostani terü- lete a békeévekben legnagyobbrészt Erdély- ből, a Felvidékről és Horvát-Szlavonorszá- gekből látta el magát tűzifávalsinnét fedezte épület— és műfaszükségleteit is. A békeszer- ződés megkötése óta a közelség, közvetlen útvonalak folytán s mert az Alföld erdőnél—

küli síkja az országot övező hegyvidékek erdőségei fatermelésének egyébként is ter- mészetes piaeául szolgál, ma is e területek erdeiből jön az országba a szükséges fameny—

nyiség. Tekintve azonban, hogy a fő termő—

helyek, feladőállomások majdnem kivétel nél- kül, a szállítási útvonalak nagyrészben most a határokon kívül esnek, a szállítási nehéz- ségek nem oly könnyen küszöbölhetők ki, mint annak idején. Ez a körülmény termé- szetesen a faárak alakulását is kedvezőtlenül befolyásolja. Tarifális kedvezmények csak a határig adhatók. A legolcsóbb szállítás, aviziút a legutóbbi időkben még mindig nem volt eléggé kihasználva, a faúsztatás, tutajozás a békebeli mértéket a határok közbejötte miatt ma sem érte el. Javulást e tekintetben csak napjainkban észlelhetünk. A közelmultban

ugyanis a Maroson már több mint 250.000

métermázsa gömbfa érkezett az országba.

Következő kimutatásunk a külkereske- delmi forgalmunkban legnagyobb mennyiség—

gel szereplő kétféle faanyag importjának származási országok szerint részletezett ada—

tait ismerteti.

Ez adatokból kitűnik, hogy a tüzifának

1920-ban 90'00/0-3, 1921-ben 99'50/o—a,1922—

ben 99'50/o—a, 1923-ban 95'50/0—9. és végül 1924-ben 89'8%—a az elszakított magyar terü- letről jött az országba.

Külkereskedelmi forgalmunknak mennyiség és érték szempontj ából egy másik j elentős tétele a bárdolt és fűrészelt fenyőfa; az ebből behozott fa mennyiségének 1920—ban 54'5o/o—át, 1921-ben 70'70/o-át, 1922—ben 90'60/o-át, 1923-ban 95'20/u-át és 1924-ben pedig 87'50/o-át az idegen uralom alá került magyar területek erdőségeiben termelték ki.

Az anyaország lakossága 1920—ban elsősorban Cseh—Szlovákia, illetve közelebbről a Felvidék és az északkeleti Kárpátok elszakított erdőségeiből látta el magát tűzifával, épület- és müfával. Külkereske—

delmi statisztikánk ebben az esztendőben csekély mennyiségű tűzifát leszámitva, Romániából fabehoza- talt egyáltalán nem mutat ki. A román-magyar fa—

forgalom 1921—ben megindult ugyan, de fabehozata—

lunkban a talpfát kivéve, még ez évben is a Felvi- déknek van elsőbbsége Erdéllyel szemben.

Annak okát, hogy ezekben, a tüzifahiány miatt is élénken emlékezetünkben levő két esztendőben az ország lakosságának fogyasztásához szükséges fa- mennyiségek nem a Királyhágon túl jóval kiterjedtebb erdőségeiből, hanem az északi utódállam terü- letéről hozattak be, egyrészt Romániának velünk szemben tanusított akkori gazdasági elzárkozásában, másfelől pedig Cseh-Szlovákia rendezettebb gazda—

sági viszonyaiban kell keresnünk.

A következő években, a magyar korona ingado- zása, majd állandó esése idején egyrészt a cseh korona fokozatos emelkedése, a szállítási költségek, s ezzel a faárak növekedése, másrészt pedig a román lei esése, s ennek folytán az erdélyi szállítási költ- ségeknek s az ottani faáraknak reánk nézve kedve—

zőbb alakulása, valamint a kereskedőink régi nexu- sainak a gazdasági közeledéssel párhuzamosan tör- ténő felelevenítése hatottak közre, hogya kisebb értéke miatt magasabb szállítási költségeket kevésbbé bírő tüzifa, valamint bárdolt és fűrészelt fák behoza- talában az erdélyi erdőségeknek jutott a vezető hely.

A tűzifabehozatal ilyetén módon való kialakulását a felhozottakon kívül a bükkerdeink nagyobbik felének , Romániához történt csatolása is nagymértékben elö—

segitette.

A másfajta épület- és műfából ellenben. a vasúti talpfa kivételével, amelyben Jugoszláviáé, illetve he- lyesebben a régi Horvát—Szlavonországé az elsőség, még ma is a felvidéki erdőségek szolgáltatják a na—

gyobb mennyiségeket az () hazának.

A jugoszláviai fabehozatalban a már említett vasúti talpfán kívül az elmult években a bányafa szerepel még jelentékenyebb mennyiségekkel. A két utolsó esztendőben pedig az onnét szállított tüzifa mennyisége is elég tekintélyes. Meg kell azonban jegyezni, hogy tulajdonképen itt is Magyarország régi területéhez tartozott és elszakított területek, a régi Horvát—Szlavonországok (és kis részben Bosznia—

Hercegovina) fakészleteinek értékesítéséről van szó.

Az Ausztriához 'esatolt nyugati magyar területek erdőségeinek behozatalunkban csak kis szerep jutott.

(5)

1925 —301—— 8. szám.

Tűzlt'a-, bárdolt és fűrészelt fenyőfabehozatal 1920—1924-ben származási országok szerint.

Importations des bois de cha—u/fage d bois de pin éguarri et scie' de 1920 a 1924 suimmt les pays de provenanc.

., . Cseh-Szlovákiából Romániából Jugoszláviából 433 6.334)

ÉIlÉÉrla§Oil Devla Tchépo- De la De la ÉÉÉ g,:

e utrtc e mmm"! Roumame Jougoslavie $$$ ggg,

' ***" ' VS ' 9-3 We ÉÉÉWJÉ

Arú- -— _, %% * És; _, És; N es; sfe§§a

me evezés §§ § N'ÉÉ § 5É§ "§ 'ÉEÉ § É'ÉÉ ÉglÉm§

gn s § ** %s%s * %sm * sem ** sem valam

. . ff § Ess § ggg § Egg § .Egs §§§s§§

Dészgnatwn .a § ! §7§ l ?: %% ' § l§ ! § x% Sggágm

des %; 3'8 ; a..., ,; ím,, ; ria—w ; szi—..,, Biga—gs

marchandises § § § §; N "3. § % S ? § % S ? $ 3; S ? § És", 3555, §

ez: 3 s. a És e §§£ a %És e agas saság

tn : * m : W : % m : * .a SN

! Sri e §5§ e sas § sas e s% É-ÉÉDSgÉ

§ mennyiség g-ban — guantité en guintauw métrigues

Tűzifa —— Bois ; 1920 586.227 58.800 — 480647 486.541 40.780 40.780 — _ 527321 de chau/fage 1921 7,437.436 5.837 —— 4,682.710 458271!) 2,710.580 2,719.530 20.300 254 7,402.503 192210,138.216 64.078 62.509 562945 562745 9,450.871 9,457.567 51.322 2.848 10,085.669 192312,584.778 5.812 5.173 1,428.23'1 l,428.23710,581.00710,581.007 508322 —— 12,015.317 192417,309.788 104397 101314 1,325.2561,325.25014,113.60114,113.601 1,766.060 —— 15,540.171 Bárdolt és fűré— 1920 363775 165084 — 108091 108001 — —— —— — 198091 szelt fa fenyő- 1921 1,222.210 335.558 —— 774132 761007 101.203 07.080 10.743 5.819 864.506 fából. — Bois 1922 3,803.022 403510 217866 840547 82809 223108! 223378] 208080 163897 3,444.534 éguarm' et scié 1923 3,502.410 197007 114049 855018 853800 2365458 236558 153.930 85.883 3,419.280 du bois de pm 1924 3,448.668 331020 155135 1,381.7831,375.2 1,486.587 l,486.587 ; 218423 — 3,017.014

A mult év tűzifaforgalmának értékada- rülmény a kereskedelmi mérlegünknek aktívvá téte-

tait a békeévek idevonatkozó adataival ösz- szehasonlítva, megállapítható, hogy a mos—

tani tűzifabehozatalunk majdnem tízszer akkora értéket képvisel, mint a legutolsó békeesztendő tűzifakivitele. Amig ugyanis az 1913. évben 3,915.000 aranykorona értékű 2,146.939 g került kivitelre 3 értéke ebben az esztendőben is mint az előző évben, több mint 3 millió K-val multa felül a behozatal értékét, 1924—ben tüzifakivitelünk egyáltalán

nem volt, a behozott (17,309.788 g) tűzifa

értéke pedig 28,386.000 aranykoronát tett.

Kereskedelmi mérlegünk passzivitásának tehát az erdőterületek elszakítása folytán előállott nagyarányú tüzifaimport az egyik oka.

Megjegyezzük azonban, hogy a faforgalmunk- ban, különösen érték szempontjából a tűzifaimport- nál sokkal jelentékenyebb szerepe van a nyers, bár- dolt és fűrészelt fának. Ugyanis a kivitelre került efajta faanyag értéke az 1902—1911. évek átlagában több mint 44 millió (béke) koronával, 1912-ben közel 48 millió K—val, 1913-ban pedig több mint 54 millió K-val multa felül ugyanezen árú behozatalának érté—

két. Viszont 1924-ben, tehát tulajdonképen még a békebeli arányokat meg sem közelítő építkezés meg-

indulása előtt, a behozott nyers, bárdolt és fűrészelt fa értéke közel 40 millió aranykoronával volt nagyobb, mint az exporté. Ezek után, tekintve, hogy az ország erdőségeiből csak nagyon csekély mennyiségű épület- és müfa termelhető ki, a köz— és magánépít—

kezesek fellendülésével, továbbá a közmunkák na—

gyobb arányú végrehajtásával, előre nem látható meny—

nyiségű épületfa-behozatalra számíthatunk. Ez a kö-

lére irányuló törekvéseket erősen befolyásolhatja.

Alábbi kimutatásban, mely a belfogyasz—

tásra maradt tűzifa mennyiségét és az 1000 lakosra eső idevonatkozó arányszámokat mu- tatja be, tekintve, hogy a külkereskedelmi adatok csak a Magyarbirodalomra vonatkozó- lag és métermázsában kifejezve állanak ren- delkezésre, a tüzifatermelés adatait a már közölt átszámítási kulcs szerint ugyanigy kellett kimutatnnnk.

Magyarország mai erdőterületére vonatko- zólag csak az 1922. évből vannak pontos adataink, ezért 5 mert az erdőterületekben fatermelésünket érintő nagyobb arányú vál—

tozás az utolsó években amúgy sem állhatott elő, a háború utáni valamennyi esztendőben

az 1922. évre kiszámított fatermelési adatokat használtuk fel. ,

Amint az adatokból megállapítható, Magyar- ország mostani területén a belfogyasztásra maradt tűzifa mennyisége a behozatal fokozatos növekedése folytán évről évre emelke—

dik ugyan, de a békebeli arányt még ma sem érte el.

A békeévekkel való összehasonlítást illető- leg azonban újból meg kell jegyeznünk, hogy az eddigiektől eltérően a közölt táblázat össze- állításánál a külkereskedelmi adatok felhasz—

nálhatása céljából az egész Magyarbirodalom,

19*

(6)

*8. szám. —-—302— 1925 Tűzifafogyasztás.

Consommation de bois de chau/fage.

, ,, . el B If L, tá dt

fuz1fa: Behozatali (——) Restéee ;;Zíslza Ébísgiírfíiation

' termelés Behozatal Kivitel vagytkigfgíeli (—H intérieun

Ev (1 Ö " _ " menn is' b"l 1000

A , Productiomle (l (l Excédgtts des összesen lakásrggegik (;

rmee 5018 6" gum- Importations Empartatz'ons ímzmnaííonsk") (1 lgűííáitlgzgűgla

toma; me'Mz- 0" des MPWW' gnantité restée pour

fiam ($) au total '

ll gues la contsommatlon

171 37181478

Magyarbirodalom Royaumede Hongrie

1912 83,982.512 451530 2,195.245 —l- 1,743.715 82,288.797 3.872—

1913 83,745,260 452562 2,14G.939 —l— 1,694.377 82,050.883 3 832'4 Magyarország

Hongrie

1920 , _ 586227 848 —— 585879 7,736.914 935—

1921 evenkmt átlag 7,437.486 4.500 —— 7,432.936 14,583.971 1.808-1

1922 ( 7,151_035 10,138.216 6.774 —— 10,131.442 17,282.477 21228

1923 12,584.778 750 —— 12,584.028 19,735.063 2.418'9

1924 J 17,309.788 — — 17,309.788 24,460.823 2.979'7

tehát Horvát-Szlavonországok jóval jelentéke—

nyebb tűzifatermelésének eredményeit is figyelembe kellett vennünk. A Társországokban azonban a lakosság viszonylag kevesebb

TűZlFHF-OGYRSZTÉS mnavnnunszáeen.

[urammal/bf) de 17015 027 May/74478 m Jang/vi?

Ávsz/jva 04 %

AU/l'lt/Ie

. ! NJ" el;—Sz/ará/rl'a ,

Erme/a'; , Éúegos/a Kayt/ie 5496

Prut/Mm 2-9 ?

Nagg/ /"

M M

asz/ária X* X f/á '

P'ggyos/awb 720/0— *x ___ v_, ' (Igaza—57970

(1910-ben az anyaországban 64'6, Horvát—

Szlavonországban 616 lakos esett egy négy—.

zetkilométerre), az erdők viszont kiterjedteb- bek, mint az anyaországban. Mig Magyar-

országon 1913—ban ezer lakosra 686'3 kat.

hold és ezer kat. hold összes területre 26'2'2 kat. hold erdőterület esett, a Társországokban

995'1 és 3620 kat. hold volt az ezer lakosra, illetve ezer kat. hold összes területre eső erdők területe. Minthogy a Magyarbirodalomra vonatkozó fatermelési adatok, a Társországok viszonylag kedvezőbb termelésének eredmé—

nyeit is magukban foglalják, a belfogyasz- tásra rendelkezésre álló készletek ezer lakosra eső arányszáma tehát a Magyarbirodalomban magasabb, mint az anyaországban. Ha itt is kizárólag az anyaország adataival számolhat- nánk, a tűzifakészletek arányszáma jóval kisebb lenne. De a mai terület 1924. évi arányszáma bizonyára még ettől is elmarad.

A tűzifabehozatalunknak több mint SOO/O—kal kellene emelkedni, hogy az ország lakossága úgy legyen tűzifával ellátva, mint a legutolsó békeesztendőben volt. Nem valószínű azonban, hogy a tűzifabehozatalunk a jövőben még jelentékenyen növekednek. Tűzifát ugyanis inkább az elszakított területek erdőségei köze- pette, illetve ezek közvetlen szomszédságában élő lakosság használt tüzelésre. A mai terület lakosai ellenben már a békeesztendőkben a széntüzelésre rendezkedtek be jó részben.

Hogy az 1920—22. évekkel szemben a tűzifá—

szükséglet ma már nehézségek nélkül kielé- gíthető, s tüzelőhiányről az utolsó években már nem beszélhetünk, azt ezenkívül a magán- gazdaságok igényeinek leszállításával, illetve tűzifaszükségleteinek csökkentésével, másrészt a magyar barnaszénnek, új bányák feltárása és a meglévőknek fokozottabb kihasználása folytán előállott nagyobb mértékű elterjedé-

sével, továbbá a szénárak kedvezőbb alaku—

lása és a szén nagyobb kaloriája következ- tében a szénnel való tüzelés még nagyobb arányú elterjedésével indokolhatjuk. Egy (1

(7)

1925 ——-303— 8. szám.

tüzifa nagykereskedelmi ára ugyanis 1924 V.

31vén 37.370 papiroskorona volt s 1925 VII.

31-ig 40.000 K—ra emelkedett, viszont egy 01

felsösziléziai porosz szén nagykereskedelmi

ára az említett időszak alatt 108000 K-ról 80.000 K—ra szállott le. A kiskereskedelem-

ben továbbá 1925 VII. 31-én egy (1 tűzifa ara 60.000 K, a porosz szén ára pedig 88.000 K volt. Tehát ha figyelembe vesszük—, hogy a

porosz szén ára anagykereskedelemben két- szerese, a kiskereskedelemben pedig nem is egész másfélszerese a tüzifa árának, viszont a levegőn száradt tűzifa 2.900—as maximalis hőegységével szemben a porosz szén 7.000 hőegységet szolgáltat, a szénnel való tüzelés ielenleg jóval gazdaságosabbnak mondható.

Szöllősy Zoltán dr.

Az 1925. évi termés.

Les récoltes de 1925.

Magyarország — Hongrie.

Résumé. Dlapres le rapport du 2 septembre du ministre hongrois cle l'Agriculture, sauf' ()uelgues exceptions, les battoges ont été partout termiués dans le pays. En guautité et en gualite, les résultats correspondent aux pre—

oisions. Par contre, le temps pluvieuee et eenteuac des dernieres semaines a préjudieie' (zura: autres produits non encore récoltes, par suite de yuoi, presgue sans exception, les pre'uisions ont em—

pire', (guant aux raisins, ils se de'oeloppent bien en certains endroits, cepeudant, dans beaucoup de cif/nes, le temps defaoorable les a fort pourris. Pour le moment, on pre'ooit des eendanges médiocres.

Le I!) septembre le ministre hongrois de l'Agriculture a publié un nouveau rapport annou- ganí gue, d9apres les dernieres prévisions, la pro—

duction du mais sem de I73,000 g, celle des pommes de terre de 950,000 (] et celle des bette- raves á sucre de 139000 4 iuférieure aux previ- sions précédentes,

Pour la production des autres produits, on ne prévoií pas de diminution notable,

Llevaluation gualificatioe oles produits non énume'rés dans le tableau ci-dessous est la sui—

eante: (excellent ;; signi/ie 1 ; bon, 2; me'diocre,

3; faible, 4; mauvais, 5.) Betteranes fourra- geres : 2'01; eolea d'automne (sentences nouvel- les) : 2'03 ; legumineuses de jardin: 2'08, pi- ment: 2'04; oignon rouge: 1'94; haricots : 222; autres légumineuses : 223 ; choux: 2118;

houblon: 2'22; millet: 2'25; millet a' balais:

2'20; chanjure : 2'38; lin: 2'35; tabac : 2'4—0;

trí'fle; 2'21; luzerne: 2'14; autres fourruges artificiels: 2'20; prairies: 2325; páturages: 2'51;

prunes: 2'38; ponimes: 2'35; poires : 2'50';

peches dtautomne: 2'67'; noise: 248.

A m. kir. földmívelésügyi miniszter szeptembe- 2-iki termésjelentése szerint az utóbbi két hét idö—

jarasát túlnyomó részben nagymérvű hűvösség', több—

ször nagy szélviharokkal járó zivatarok és vidéken- kint nagy csapadék jellemezték. Csapadék igen gyakori és helyenkint bőséges volt. Az esözéseket többször zivatarok és erős viharok kísérték. Különösen augusztus 25-ike volt erösen zivataros nap, amikor nemcsak eiklonszerü, pusztító vihar vonult végig az ország területén, hanem erös jégverések is sujtottak az országnak déli és egész délkeleti felét.

A talaj mindenütt részesült csapadékban, úgy—

hogy az őszi szántás porhanyó talajon jól végez—

hető lesz.

A kalászosok teméskilátásairól augusztus hó 8-án közzétett legutóbbi becslés óta eltelt négy hét alatt a eséplési munkálatokat igen kevés kivétellel

A hét főtermény 1924. és 19253) évi termésadataí.

Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonya Cukorrépa

! is ? 7 I _to— no m IO i:

a': US ; 223 ;.33 33 33 233

x-n sm §. 85: en 5351 a es * goy a sem a! sm

T 6 [ ü 1 et .na _02 ma .ca mezei ma 35:- ma .es ms _092 33 .cíí

% 3.3 "3543 És "53 ;3 %% *:3 "233 12.373 is "Ég is 32 33 32 3393 33 s? 32 3—5; 33 s? 33 líé ;? 3;

a ; H ? 4-7 :; 48 ? 6-7 :) ü ; ? -—-' ?

ezer métermázsában

Dunántúli dombosvidék 3786É 73162232 372610912173 1123l19533§ 6859 8348 7866l10879 5168] 6103 Eszaki dombosvidék 2078 2190; 624 653 483, 591 2551 278 1313 1633 1441[ 2262 1793 1971 Alföld. 8171 8552 2758 346316292067 9031091106561364] 604410458 57811 7286

Magyarország összesen 14035r18058H5614 7842 3203 4831í2281'3322518828 23622 l15351l23599 12742115360

1) A m. kir. földmívelésügyi minisztérium szeptember 2—iki jelentése alapján.