A népsűrűség és a birtokmegoszlás igazi képe

(1)

; MEZÖGAZDASÁG o ;

null-Illu-..Inn-n....uo.--nnn-.-lan.no-U.I-..nlnl-l-l-nnlnnculo.-.-.o—unoc---.-.--.--n----...-..

A népsűrűség és a birtokmegoszlás igazi képe.

Tableau exact de la densité de la population et de la répartitz'on des propriéte's en Hongrie.

Résumé. En eftudiant les rapports de la densite de la population et de la répartition des pro—

prie'te's, on aurait tort de eomparer par exemple la Transdanubie. ayant le plus de grandes pro—

priéte's (34'8%) el une densite de population de 72'8 par Imi-", avec lfdlföld, ou la premiere pro—

portion est de 25% seeonde. de 115. (Jar l'Alíöld eomprend Budapest et ses

et la

e n a i—

r o ns, tandis gue la Transdanul)ie a de nombreua' in h a b i t é s (foréts, páturages, rose—

liéres, terres non assujetties ;) l'impót foncíer).

end roi ts

Pour se rendre compte desdits rapports, _il faut donc prendre pour base les territoires pure—

ment agricoles et les populations agricoles (lui ;]

habitent.

Dlapres le reeensement de 1930, la population agricole est de li,/i71.379 habitants, soit 51'400 de la population totale. Selon une enguéte de 1934, les territoires agricoles (terres labourables, prairies, páturages, jardins, uignes) comprennent 13,165.742 arpents cadastraum. En déduisant les páturages de ce chiffre, on a les territoires purement ugri—

coles, comprenant 11,444.863 arp. cad. (65.860 km'f'), soit 70'7% du territoire total.

Sur les territoires agricoles proprement (tits, la répartition des propriétés est par rapport au territoire entíer la suioante: proportion des petites proprie'tés de moins de 100 arp. cad, 65'1% (contre 52'2% sur le territoire entier);

nes propriétés de 100 a 1000 arp. c., 15'0%

(contre l8-3%); celle des grandes proprie'tés

de 1000 arp. e., 19'9% (contre 29'5%).

agricoles pro—

n'est celle des moyen—

de plus

Ainsi donc, sur les territoires

prement dits, la répartition des propríéte's

pas trop inégale: [e pourcentage des petites pro- priétésaaugmente' notablement, de 12'9%; celui des moyennes propriétés a baissé de 3'3%; celui des grandes proprie'tés a également diminué (———9'6%).

Silioneramine par régions géographigues la proportion des grandes propriétés sur les terri—

toires purernent agricoles, on voit gue la Trans- danubie a, sous ee rapport aussi, une proportion dépassant la mogenne du pays entier; toute/ois, elle nlatteint pas les %% fixés pour limite par la Ioi sur les colonísations inte'rieures. ll n'y a gue

!; comitats dépassant res 2570: le comitat Fejér (38'2%); celui de Somogy (30-3"n); (felni de Zem-

ple'n (zs-m), eelui de Szabolcs (eo-%).

Les territoires purement agricoles ont une super/icie de 65.860 km2 et 154714379 habitants.

De ces derniers, il y reuient 68 par king, dont 31 appartenant a la catégorie de la population active. 11 g a la en moyenne 5'5 arp. e. pour ] habitant appartenant á cette eatégorie. La po—

pulation y est peu (68 habitants par kin2), parce gue lesdíts territoires ne contien- nent (1ue des terres productives; ils ne comprennent

dense

pas de foréts, ni de roseliéres, ni de terres assujetties a Ilimpót foncier, ni de páturages. Si [ton examine la guestion suivant les régions ge'ographigues, ladite densité de population (68) ntest dépassée gue par le Nord (76), et elle est supérieure a celles de la Transdanubie (65-2) et de l'Alföld (67'8). Dans llAlföld, la population agricole a une densité de'passant seulement de 2'6 celle de la Transudanu—

bie. Panni les comitats, celui oü la densité de la population est la plus forte est le comitat de Zala (91'9), et celui ou elle est la plus faible, le comitat Fejér (55'7).

Les données ci—dessus confirment en partie ttopinion de ceux: gut disent gae la population agricole est la plus clairsemée dans les régions () grandes proprie'tés et gu'elle est la plus dense dans les régions ou prédomine la petite propriété.

Pour illustrer cela, offrons

graphígue, ou le chiffre du eomitat de Zala, guiala

nous cí-aprés un

plus torte densité de population, et ceux des co—

mitats de Somogy et de Fejér, (lui ont surtout de grandes propriéte's, chi/fres pris pour base, sont consitlérés comme ágon a 100. Dans les 25 colon—

nes de ce graphigue, établies sur cette base, dtaprés llimportanee des grandes propriétés, la courbe de la densite' de la population montre, elle aussi.

gue Ia petite propríété favorise

grande I'agglomération des populations agrieoles.

mieux gue la Cela se voit mieux encore sí Iton répartit le terri—

toire agricole des 25 comitats du pays selon oue les grandes propriétés y ont une proportion supé- rieure ou iniérieure a 20%.On constate alors gue les territoires comptant plus de 20% de grandes pro- príéte's ont une densité de population de 64'2 habitants par km2 et gue sur ceux ou Iadite proportion est inférieure () 20%, cette densite' est de 70-().

()n remargue, en consultant

nos g'raphigues, 3 eomitats différant extrémement nos chi/Tres et

(2)

12. szám. —— 1008 —— ₁₉₃₆

des autres. Ce sont lc comitai Fejér, ayant sa—rtout de grandes propriétés et une population clairsemée (56 habilants par km?) et les comitats de Heves et de Borsod, d'une population dense, ayant sur leur territoire agricole, le premier 85 habitanis par lcms, le second, 74. Le comilat de Zala, bien gate sa population soit trés dense (92), nla gue 3070 dihabitants sans terre. Mais dans les comitats de Heves et de Borsod, cette derniére pro.

portion se rapproclie de 5070, c'est—a—dire, la moitlé des habitants, absolument pauures, ;) ont une existence tout d fait incertaine.

()uoiguiil soit impossible de donner, du jour au lendemain, des terres a tous ces prolétaires, il faut

espérer gac la Ioi sur les colonisations intérieures, ami a été promulgée récemment,

guelgue sortc au mal.

remédiera en

*

Több alkalommal megtörtént, hogy a nagybirtok káros hatásának szemléltetése- és bizonyitásakuént felhozták, hogy a Du—

nántúlon, ahol a nagybirtok aránya 34'8%, az 1 kmg—re eső népsűrűség 72'8 lélek, míg az Alföldön, ahol a nagybirtokok aránya csak 25070, az ]. king—re eső népsűrűség

115'5 lélek.

Akik a statisztikai adatok lényegével és disztinkcióival nincsenek tisztában, elfo—

gadták ennek az adatnak ilyen beállítását és megütődve állapították meg, hogy ezek sze—

rint az Alföldön minden négyzetkilométe—

ren átlag 42'7 lélekkel több ember él, mint .a Dunántúlon, a ,,nagybirtolc hazájában".

Mindazok azonban, akik a mezőgazdasági statisztika számsoraira egy kis figyelmet fordítottak s ismerik az arányszámok va—

lódi értelmét, elmosolyodtak ezen a beállí—

táson. A 728 és 115'5 népsűrűségi lélek—

számnak ugyanis sem a mezőgazdasági ne—

pességhez, sem a nagybirtokokhoz nincs köze. Itt ugyanis két olyan összesített arányszámmal állunk szemben, amelyek az összes terület és az összes lélekszámből in- dulnak ki s abból vezetik le ezeket az arányszámokat. Az Alföld 115'5 lélekszá- mában bent van például Budapest és kör- nyékének lakossága és bent van az egész országrész mindenféle foglalkozást űző né- pessége; a "területi adatokban, pedig bent vannak az erdők, legelők, nádasok és földadó alá nem eső területek. A sok számításba nem vehető területekből csak egyet említünk _— bent van például a Balaton is. Az ország egész területe és összes népessége alapján kiszámított nép—

sűrűségi lélekszámok nem a földművelésre és a zőgazdasági népességre, hanem az ország iparosodására és városiasodására nyujtanak adatokat.

Ha a mezőgazdasági népesség sűrűségét akarjuk az ország mezőgazdasági területé- ben megismer-ni, akkor csakis a mezőgazda—

sági népességet és a mezőgazdasági terüle—

tet vehetjük alapul. Ugyanígy ha a birtok—

megoszlásr—ól a telepítés szempontjából akarunk tiszta és világos képet nyerni, akkor nem az összes, hanem csak az ország mező-

gazdasági teriileféből indulhatunk ki.

Az ország mezőgazdasági népessége az 1930. évi népszámlálás megállapításai szerint 4,47l.379 lélek, vagyis az összes né-

pességnek 51'4%-a. Az ország mezőgaz—

dasági területe pedig a rendelkezésünkre álló legutolsó, vagyis 1934. évi statisztikai felvétel szerint, l3,165.724 kataszteri hold.

Ebben a területben benne vannak a szántók, rétek, legelők, kert— és szőlőterületek, nincsenek azonban benne az erdők, nádasok és a földadó alá nem eső területek. Ez a most említett 13,165.724 kataszteri hold azonban az úgynevezett ,,tágabb értelemben vett mezőgazdasági terület". Ha azonban nem akarunk sok tekintetben hamis és nem helytálló eredményekhez jutni, akkor csak abból a ,,Szorosabl) értelemben vett mező- gazdasági terület"—ből indulhatunk ki.

amely a legelőterűletek nélkül mutatja ki ország mezőgazdasági, vagyis azt a terüle—

tét, ahol a mezőgazdasági népesség munkát és megélhet-ést talál. Ez a "szorosabb értelemben vett mezőgazdasági terület**

II,/Má.863 kataszteri hold, vagyis 65.860 kmz, amely az egész ország területének 70—7%-a, s amelyben tehát az erdők, náda- sok és földadó alá nem eső területeken kí—

vül a legelőterületek sincsenek bent. A le—

gelőterületnek figyelembe nem vételét, ille—

tőleg a mezőgazdasági területből való elha- gyását úgy a birtokmegoszlási helyzet szem- léltetése, mint a népsűrűségi adatok szem—

pontjából indokoltnak és logikusnak tart—

juk, miután a magyarországi legelők N— kü—

lönösen népességeltartó jellegük szempont—

jából sok helyütt, sajnos —— közel állanak a terméketlen területekhez. Az egész ország legelőterülete 1,720.861 kataszteri hold s ennek az egész területnek kataszteri tiszta jövedelme 5,644.423 korona. Az egy kataszteri holdra eső átlag tehát 3 korona 30

fillér.

(3)

12. szám — 1009 — 1936

Mi a birtokmegoszlás az ország ,,szoro- Dunántul Alföld Észak

sabb ertelemben vett mezogazdasági évé ÉEÖ eg

területében"? _ % zo_ % $ % §

. ,. ,, , . , , ,, ,. A blfmk' e És e 3559 e re,—EP

Mielott a mezogazdasag nepesseg suru— kategóriák § g§§ § 3.433 § ggg séget Vizsgálnánk, allapltsuk meg a tulaj- *0 ggg; 50 ggg 10 ggg

§ enm § anno § span

doni birtokmegoszlás képét ebben .a ,,szorosabb értelemben vett mezőgazdasági terü- let"—ben. Ez a helyzetkép hűbb, igazabb és a valóságot sokkal jobban megközelítőbb

lesz, mintha az összes területet vennénk

alapul.

Ha ezt a disztinkciót figy-elembe nem véve az ország egész területéből indulunk ki, akkor a tulajdoni birtokmiegoszlás a kö- vetkező:

a 100 kat. holdon aluli kishil'tokok aránya 52'2%

a IDG—10200 kat. holdig terjedő közép—

birtokok aránya . . . . . . . 18'3%

az 1000 kat. holdon felüli nagybirtokok

aránya . i . . . . . . . i . . 29'5%

Ezek azok az arányszámok, amelyeka köztudatban vannak s amelyeket az agrár—

és birtokpolitikai kérdésekkel foglalkozók állandóan idéznek s amelyekből következ—

tetéseíket és megállapításaikat l—evvezetik.

Mondanunk sem kell, hogy sokszor helytelen és nem mindenben elfogadható kon- kluziók jönnek ki ebből.

Ha nem az összes területből, hanem csak a "szorosabb értelemben vett mező- gazdasági terűlet'f—ből indulunk ki, úgy az ország birtokmegoszlási képe az előbbitől eltérő következő alakot ölti fel:

a 100 kal. holdon alul kisbirtokok aránya 65'1 % a JOG—4000 kat. lloldig terjedő közép—

birtokolc aránya . . . . . 15_'0%

1000 kat. holdon felüli nagybirtokok aránya 19'9%

Tehát a tulajdonk'épeni birtokmegoszlás nem annyira egészségtelen és aránytalan akkor, ha a ,,szorosabb értelemben vett mezőgazdasági terület alapjára helyezke- dünk. A kisbirtokok javára ugyanis így te-

kintélyes: 12'970—05 emelkedés, míg a kö-

zépbirtokoknál 3*3%—os, a nagybirtokoknál pedig 9'6%—os csökkenés mutatkozik.

Ha országrészenként vizsgáljuk a bir- togmegoszlás helyzetét, akkor a két felvétel

—— nevezetesen az összes területre és a me—

zőgazdasági területre vonatkozó felvétel ——

a következő eltéréseket mutatja (1. követ—

kező hasábon).

Ebből az összeállításból megállapíthatólag a nagybirtokoknak a szorosabb értelemben

területben

Kisbirtokok

aránya . . . 5041 658 557 651 460 641 Középbirtokok

aránya . . . 14'6 10'6 19'5 174 244 18'9

Nagybirtokok '

aránya . . . 35'0 23'6 24'8 17'5 29'6 17'0

vett mezőgazdasági területben való 19'9%-os országos arányát a dunántúli nagybirto—

kok 3'7%-k.al múlják felül. Tehát a Dunán- túlnak a nagybirtokok nagysága szem—

pontjából való elsőbbsége akkor is fennáll, ha nem az összes, hanem a szorosabb értle- lemben vett mezőgazdasági területből indulunk ki. A 100 kat. holdon aluli kisbirtoko—

kosnak a szorosabb értelemben vett mező—

gazdasági területben való 65-1%-os orszá-

gos arányát csak a dunántúli kisbirtokok aránya haladja meg kis mértékben, ahol

ezek a kisbirtok-Ok 65'8%-kal vannak kiép- viselve. Érdekes jelenség és a köztudattal ellentétes, hogy a Dunántúlon, dacára a nagybirtokok magas százalékos arányának, több a kisbirtok, mint az Alföldön.

A telepítési törvény egyéb ott körül—

írt l'eltételek megléte esetén is —— a kényszer jellegével bíró beavatkozás lehetőségét csak ott állapítja meg, ahol a községek mező—

gazdasági területéből a nagybirtokok 25%- nál nagyobb arányban részesednek, Ebből kiindulva megállapíthatjuk, hogy a nagybirtokok területe a 25%-os arányszámot nemcsak országos, de országrészenkinti vo—

natkozásban sem éri el. Ha azonban me—

gyénkint vizsgáljuk a helyzetet. kitűnik.

hogy a 25%—os arányszámot négy vármegye nagybirtokainak területe múlja felül, nevezetesen Fejérben 38'2, Somogyban 30'3, Zemplénben 28'1 és Szabolcs vármegyében

26'7% a nagybirtokoknak a szorosabb ér-

telemben vett mezőgazdasági területben való aránya.

Ha ebből a szempontból csoportosítjuk a vármegyéket, úgy a nagybirtokoknak a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági területben és az összes területben való ré- szesedését a következő csoportosítás szem- léltetí:

(4)

12. szám. — 1010 —— 1936

A nagybirtokok aránya

, (Vo—ban

Varme gye -. ,_ w.,____s___.w

mezőgazd. összes területen területen

Fejér ... 38-2 42

Somogy ... 303 45

Zemplén ... 281 33

Szabolcs és Ung ... 267 31

Komárom és Esztergom 24'6 42

Györ, Moson és Pozsony . . 241 29

Sopron ... 239 35

Veszprém ... 23'4 39

Bihar ... 228 28

Nógrád és Hont ... 19'9 33

Csongrád ... 198 28

Tolna ... 19'4 27

Hajdu ... 186 39

Békés ... 184 24

Vas ... 17 '1 25

Heves ... 167 29

Szatmár, Ugocsa és Bereg 165 20 Bács-Bodrog ... 164 27 Csanád, Arad és Torontál 163 17

Baranya ... 15'9 26

Zala ... . . . . M'!) 32 Pest-Pilis—Solt—Kiskún . . . 148 23 Borsod, Gömör ésüKishont . 13'6 27 Jász-Nagykún-Szolnok . . . 130 17

Abaúj—Torna ... 86 27

Ebben a csoportosításban a legérdeke—

sebbek Hajdu, Zala, és Abaúj-Torna vár—

megye nagybirtokainak arányszámai, amelyek világosan szemléltetik azt a meg—

állapításunkat, .hogy a birtokmegoszlási helyzet vizsgálatánál nem lehet és nem sza bad az Összes területből kiindulni.

A mezőgazdasági népesség sűrűsége.

A birtokmegoszlásnak ezután a szemléje után vizsgáljuk meg azt, hogy a mezőgaz- dasági népesség miként oszlik meg az or—

szág szorosabb értelemben vett mezőgazda—

sági területében?

Ha az ország 4,471.379 lelket kitevő mezőgazdasági népességét a 65.860 kmz-t kitevő szorosabb értelemben vett mezőgaz—

dasági területébe helyezzük, az 1 négyszög- kilométerre eső országos arányszámként

67'9 lélekszámhoz jutunk.

A szorosabb értelemben vett mezőgazda—

sági területben tehát a mezőgazdasági né- pességből minden négyszögkilométerre ke—

reken hatvannyolc mezőgazdasági foglalko—

zást űző lélek esik.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a me—

zőgazdasági népess-égníél a keresők aránya

45%, megállapíthatjuk, hogy a földműve-

léssel foglalkozó lakosságból nagy átlagban egy négyszögkilométerre csak harmincegy kereső lélek esik. Egy kereső mezőgazda—

sági lélekre tehát 56 kat. hold jutna. Ezek alapján az egy négyszögkilométerre eső hatvannyolcas lélekszámot ritka népsűrűség—

neIc kell minősítenünk, miután a ügye—

lembevett terület minden talapalatnyi része termő terület, amelyben sem az erdők, sem a nádasok, sem a földadó alá nem eső terü—

letek, sőt még a legelők sincsenek bent.

Az egy ntégyszögkilométerre eső hatvan—

nyolcas lélekszámot az országrészenkinti ta—

gozódásban csak Észak múlja felül, ahol

hetvenhat mezőgazdasági lélek esik minden négyszögkilométerre. A Dunántúlon 65'2, míg az Alföldön 67'8 az egy négyszögkilo—

méterre eső lélekszám. Az északi megyék magas népsűrűségi lélekszámát Heves, Zemplén és Borsod vármegyék helytelenül ,,níncstelenáünek nevezett vagyontalan tö—

megei eredményezik.

A fejtegetéseink bevezető részében említett 72'8 és 1155 n'épsűrűségi lélekszám tehát agrárvonatkozársban a valóságban 652, illetve 678 lélekszámra esett, ami azt igazolja, hogy az Alföld mezőgazdasági ne—

pességének sűrűsége (tsak 2-6 lélekszámmal magasabb mint a Dunánti'llé.

Ha vármegyénkint vizsgáljuk a kérdést, a magasabb népsűrűség szerinti csoportosí—

tás a következő képet nyujtja:

Egy kmg—re eső lélekszám

Várm egye

: mezőgazd. összes , területen területen

Zala ... 919 751

Heves ... 85'4 84'5

Zemplén ... 781 828

Sopron ... , 758 921 Borsod, Gömör és Kishont , , 789 911) Szabolcs és Ung ... ; 724 8413

Hajdu ... 70'9 89'0

Csanád, Arad és Torontál 70'1 87'0 Békés ... 70'0 89'8 Pest-Pilis—Solt-Kiskún . , , . 691 1900

Nógrád és Hont . . 68'7 77'0

Abaúj-Torna ... 687 545

Vas ... 683 832

Csongrád ... 672 990 Szatmár, Ugocsa és Bereg . 652 707

Bihar ... 64'2 63'5

Tolna ... 68"? 748 Bács—Bodro ... 63'3 j 78'3

Jász-Nagykún-Szolnok 617 784

Veszprém ... 617 615

Somogy ... 613 574

Baranya ... . A 59'6 77 4

Győr, Moson és Pozsony . 58'6 86'6

Komárom és Esztergom 572 904

Fejér ... 55-7 659

Ebből az összeállításból megállapítható lag az országnak a mezőgazdasági népesség

(5)

A

.— lo oo ** a a, x1 a: co o V á r m e g y e : — C o m i t a t : 0 0 0 0 0 0 X ? 0 0 0 0

, M. St. Sz. 1938.

FEJÉR................

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X _

_ _ _ _ _ _ _ .

SOMOGY...'........... ___—__:n:-_-_£-_-:__I_____1 ZEMPLÉN---WMXXXXXXXX SZABOLCSÉsUNG--- KOMÁROMEsESZTERGOM- GYÖRMOSONEsPOZÉONY-x SOPRON... VESZPRÉM---_

m m - - - - - - - - - - - - - - - - X X X X X X X X X X X X X X X X X L " N O G R Á D E s H O N T - - - - - - - W W ? " '

___—_xs---—-- CSONGRÁD.............

É X X X X X X X X X XX ' X X X X X X X X

TOLNA................

H A J D U - - - - - - - - - - - - - - - ; x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x X X X É

BÉKÉS................ ___—X§__I_:-_—__I_:_:IE.:ÉZI"_____'"IZZZZIZI

V A S . . . . . . . . . . . . . . . . . X X

HEVES................§

B Á C S - B O D R O G - - - - - - - - - - - § . _ _ _ _ ' S Z A T M Á R , B E R E G E s U G O G S A X X X X X X X X X X X X X X X X X X : '" " * ' C S A N Á D , A R A D E s T Ö R O N T Á L ' X ' " _ ' "

BARANYA..............

PE ST -P lL lS —S OL T K I S K U N - Z A L A . . . . . . . . . . . . . . . . . §

;:4; :1 ; Népsűrűségi hullán'wor'nál

!!

"I—r'TT-W—r—TT—TT—W—WT—WT—W—

! ! l l

!

Courbe de la densité de la

%

DENSITÉ DE LA POPULATION AGRICOLE DANS LES RÉGIONS ESSENTIELLEMENT AGRICOLES DE LA HONGRIE.

A MEZÖGAZDASÁBI NÉPESSÉG SÚRÚSÉGE AZ URSZÁG SZUROSABB ÉRTELEMBEN VETT MEZÚGAZDASÁGI TERULETÉBEN.

NÉPSÚRÚSÉGI HULLÁMVONAL MENETE A NAGYBIRTUKDK NAGYSÁGA SZERINT CSOPORTOSITOU VÁRMEGYÉKBEN.

nsit

!

'rT' II ll

! Il

H. .

ll

:: ::-

l—O ll

:n-

H

05

lélek

—60 50-65 65-70 90—75 75-80 80-90 90-

I

:

H

!

H

T'

T.

:I.

I: " H — .

psuruségl átlag

Egy ka-re jut —— Population pour 1 km2

é moyenne de !

100 0 O O O O

":

O

:

O O O

RHde t1936

(6)

12. szám. __

által legsűrűbben lakott várm-egyéje Zala vármegye, ahol kereken 92 lélek jut a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági terü- let minden négyszögkilométerjére. Ennek a sűrűségnek egyik magyarázataként reá kell mutatnunk itt arra hogy ebben a várme- gy ében a kert és szőlőterületek a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági területnek majdnem tíz százalékát alkotják, holott ennek a két művelési ágnak országos aránya csak öt százalék. A második legsűrűbben lakott vármegye [leves vármegye. Itt az egy

négyszögkilon'ióterre eső lélekszám 85'4.

Mindezekkel szemben a legritkábban lakott vármegye Fejér es Komárom vár- megye, ahol a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági terület minden négyszög- kiloim'lterjere :").3'7. illetőleg 572 földmíve—

léssel foglalkozó lelek esik.

Feltűnő jelenség ebben az összeállításban Komárom vármegye rendkívül ritka mező—

gazdasági népessége. pedig ez a vármegye

— ha az összes népességet és az összes terü- letet vesszük alapul M, az ország egyik leg- sűrűbben lakott vánnegyéje. Oka ennek a jelenségnek egyrészt az. hogy itt a szorosabb értelemben vett ine/oga/(las41 terület az egész vármegye területének csak 62%—a, a mezőgazdasz'igi népesség pedig az egész vármegye összes lakosságának csak 39%—át teszi ki.

A népsűrűségnek a birtokmegoszlással v aló összefüggése.

Azt az állítást, hogy a népsűrűség és birtokmegoszlás fordított arányban áll egy—

mással szemben vagyis hogy a mezőgazda—

sági népesség ott a legritkább ahol a nagybirtokok túlsúlyban, illetőleg az átlagnál nagyob terjedelemben vannak képviselve és ott a legsűrűbb ahol a termőterület na—

gyobb része a kisbirtokosok kezén van, a most közölt adatok csak részben igazolják.

Fejér és Somogy vármegyére nézve a most közölt arányszámokkal bizonyítva van ez az álláspont. Fejér megye a nagybirtokok szempontjátúl a legelső helyen áll, s ezt a legelső helyét a népsűrűség szerinti csoportosításban, mint az ország legritkáb- ban lakott vármegyéje is megtartja. Kitűnik ez a fordított arány Somogy vármegyében is, amelyik a nagybirtokok aránylagos terjedelme szerinti csoportosításban a máso- dik, népsűrűség szerinti csoportosításban pedig a ritkaság szempontjából az ötödik helyen van.

lOll _- 1936

Nem igazolják azonban ezt a tételt a nagybirtokok terjedelme szempontjából a harmadik és negyedik helyen álló Zemplén és Szabolcs vármegyék, ahol az egy négy- szögkilométerre eső népsűrűség 781, illetve 724 lélek. Tehát ezekben a nagybirtok-jel-

legű vármegyékben a népsűrűség magasan felül áll nemcsak Fejér vármegye 55'7—es, de az országos 68as népsűrűségi lélekszám- nak is. A nagybirtokok terjedelme szem—

pontjából az 5. és 6. helyen álló Komárom és Győr vármegyekben ismét rendkívül ritka a mezőgazdasági népesség. Komárom- ban ugyanis 572, Győrben 586, az egy négyszögkilométerre esö lélekszám.

Ennek a kérdésnek megvilágítása céljá—

ból egy olyan grafikon-rajzot állítottunk össze, amelynél Zala vármegye kilencven—

két lélekszámos egy négyszögkilométerr—e eső legmagasabb népsűrűséget százzal és Fejér vármegye 380/0—os legmagasabb nagybirtok arányát is IDO-zal tettük egyen- lővé. Az így összeállított és a maradék—

ország huszonöt rármegyéjét ————— a nagy—

birtokok aránylag0s nagysága szerinti eso—

portosításban ———— szemléltető huszonöt osz- lopba rajzoltak be, a népsűrűse'gi hullám—

vonalat. Ez a vonal - — bár szeszélyes ugrá- sokat ve'gez —— végeredményben felfelé irá—

nyuló, tehát a népsűrűség szempontjából emelkedő tendenciát mutat, igazolva azt, hogy a kisbirtok végeredményében mégis csak jobban szolgálja a földmíves lakosság tömörülését, mint a nagybirtok.

De még inkább megközelítjük ennek a tételnek igazolását akként, ha az ország huszonöt vármegyejét olyan két csoportra osztjuk, amelyek egyikében van az a kilenc vármegye, amelynek szorosabb értelemben vett mezőgazdasági területében a nagybir—

tokok aránya húsz százalékon felül van a másikában pedig az a tizenhat vármegye, amelyeknél a nagybirtokok aránya húsz százalékon alul van. Ezt a esoportosítást a következő oldalon levő összeállítás szem- lélteti.

Ez az összeállítás világosan mutatja a nagybirtokok és a népsűrűség fordított ará—

nyát. Azon a területen, amelyet azok a vár- megyék alkotnak, ahol a nagybirtokok te- rülete 20%-0n felül van, s ahol a nagybirtokoknak a szorosabb értelemben vett me- zőgazdasági területben való részesedése 27'8%, az egy négyszögkilóméterre eső nép- sűrűség: 64-2 lélek, míg a második terüle-

(7)

12. szám. —— 1012 —— 1936

A á A b' t k k A - A '

. . . ———wuw billeg-y Az alapul A mezőgazda- 1 kmzi—re,

A vármegyek ket csoportja szorosabb értelemben vett kek terület sági népesség eső

mezőgazdasági területe száza- km2—ben lélekszáma létek- * (kat, holaakban) téka szám

20 "A)—cm felüli nagybirtokkal biró vár- , ;

megyék ... 3,726.642 1,088.669 27 8 21.444 1,376.455 6432 .

200/o—on aluli nagybirtokkal biró vár- '

megyék ... 7,718.221 1,235.17O 159 44.416 3,094.924 ?0'0 Összesen . . . 11,444.863 2,273.839 19'8 65.860 4.471.379 67'8

ten, ahol a nagybirtokok aránya csak nagyon kis mértékben emelik átmenetileg 15'9%, a népsűrűség már 701) lélek.

A kisbirtokok 44.416 ka-t kitevő vidé—

kén tehát minden ne'gyszögkilométeren majdnem ihat lélekkel több mezőgazdaság—

gal foglalkozó ember él, mint a nagybirtok 21.444 km2—t kitevő területén.

Ezekkel a megállapításainkkal szemben áll az a felfogás, amely a nagybirtokon ideiglenesen alkalmazást nyert, nem a nagybirtok helyén lakó időszaki mezőgaz—

dasági munkások figyelembe- és számbavé—

telét kívánja. Ezeket ugyanis a népszámlá- lás, amely az 1930 december 31-i állapotot rögzítette le, nem vehette munkahelyükön, hanem csak állandó lakhelyeiken figye—

lembe, pedig ezek száma —— ennek az állás-

a nyári hónapokban, a nep'sűrűségi lélek- számot. Nem változtat a népsűrűségi hely—

zeten ez a munkavállalás egyrészt azért, mert csakis a keresők vesznek részt ebben a vándorlásban, míg az eltartottak nem, másrészt, mert az a kilenc vármegye, ahol a nagybirtokok a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági terület 20%—ánál többet fog—

lalnak le, tekintélyes mezőgazdasági mun—

kástömegekkel rendelkezik s így ha falu—

jukból elköltöznek is, de végeredményében

azon a területen maradnak, amelyet a mi

összeállításunk mutat ki.

Bár ebben a tanulmányunkban csak a mezőgazdasági népesség sűrűségét vettük vizsgálat alá s bár így nem lehet célunk pontnak bizonyítói szerint __ a népsűrűségi ennek a népességnek tagozódását is beha- arányszámot a kilenc 20%-nál több nagy— több tárgyalás alá venni, mégis meg kell birtokkal rendelkező vármegyében fel— állapítanunk a ,,nincstelenfíeknek nevezett

emelne. rétegnek a mi beosztásunk szerinti elosz—

Kétségtelen, hogy a nagybirtokokon te- kintélyes számú olyan mezőgazdasági mun—

kás talál ideiglenes alkalmazást, akik más

lását. Az általunk felállított disztinkciók szerint csoportosítva a vármegyéket, a gaz, dasági cselédek és mezőgazdasági munká—

vidékekröl jönnek, nézetünk szerint azon- sok számát az alábbi összeállítás szem—

ban ezek vagy egyáltalán nem, vagy csak lélteti:

u , , , A mezőgazdasági

A vármegyék két csoportja meíígísziíági A gamasagx cseledek munkások népesség lélekszáma ; "lo-8. lélekszáma "lo—a

A 200/0-on felüli nagybirtokkal biró vármegyék 1,376.455 237575 17'2 350098 25'5 A 2OG/g-on aluli nagybirtokkal biró vármegyék 3,094.924 362047 11"? 900251 29'2

Összesen , 4,471.379 599322 13-4 madara 28'0

Mi a tanulság?

Ezekből a statisztikai összeálításokból, arányszámsorokból és grafikonokból sok tanulság vonható le, mi a magunk részéről csak egy konkluziót akarunk leszögezni.

Előttünk hullámzik a maradék-ország termőterületének kalászrengetege, előttünk kavarog a földet túró és a földből élő mező—

gazdasági népesség négy és fél milliós tö- mege s ebből a káoszból két vidék. három

vármegye emelkedik ki a maga szertelen- ségével, a többitől elütő rendkívüliségéveh Közvetlen az ország szívétől, Budapest—

től délnyugatra látjuk Fejér vármegyét.

Nem vékonycsíkos földszalagokon, hanem nagy és hatalmas táblákban reng itt a búza, rozs és a többi kalászos és seholsem látjuk ennek a képnek megfelelő embertömege—

ket... Az aratás idején még vannak itt akiket felfe—

dolgozó, nyüzsgő csoportok,

(8)

12, szám. _ 1013 ——

dezhetnénk, de ha aratás előtt, vagy a cs—ép—

lési munkálatok befejezése után nézzük en—

nek a vármegyének termékeny, áldott föld- jét, mint egy, az embertömegektől elkerült, rezervációs terület tűnik föl nekünk...

Négyszögkilom—éterenke'nt ötvenhat ember rendkívül kis lélekszám.

És ezzel a területtel szemben figyelmün—

ket Heves és Borsod vármegye egymással Összefüggő területe köti le, ahol a mező—

gazdasági terül-et egy négyszögkilometerére nyolcvanöt és hetvennégy lelek esik...

Zala vármegyében ugyan kilencvenkettő a népsűrűségi lélekszám, de ez valahogyan nem annyira kirívó, mint Heves és Borsod vármegye helyzete, miután Zalában a ,,ninestelezF—nek nevez-ett teljes—en vagyontalan réteg csak harminc százalék. De He-

1936 vesben és Borsodban nagyon közel jár az ötven százalékhoz! Ebben a sűrűn lakott két vármegyében a mezőgazdasági népes-ség fele vagyontalan és földtelen kisegziszten- cia, akiknek megélhetése teljesen bizony—

talan.

Mindenki nagyon jól tudja, hogy ezt a réteget minőt—holnapra földhöz juttatni nem lehet, de nem is volna helyes. Ezek ré- szére a telepítési törvény rendelkezései sze—

rint földbérlö szövetkezeteket lehetne léte—

síteni mégpedig, a lehetőség szerint, a nep- sűrűségi helyzet figyelembevétel—ével, tehát

;IZ orszag ritkábban lakott vidékein.

Bizton thisszük és reméljük, hogy a nem—

rég kihirdetett telepítési törvény ezeknek a viszonyoknak az orvoslását is szolgálni

fogja. Némethy Béla dr,

Magyarország szőlőkivitele.

Les exportations de misins de Hongrie.

Re'sumé. Ayant parle, dans les nume'ros (Poe—

Iol)re et de nouemllre 1936, des ehifí'res

récemmeut par l'O/fiee (. r. hongrois de statistiaae recueillís

sur les exportations de produits saisonniel's diétéf) cili/[res depouille's en partie hors tour, indiauant pour la premiere fois les gares ez'péditrices, et conp parés avec ceux des dernieres

maintenant

mine'e, elle Illieure laguelle les de'taillées des produits saisonniers d'éte',

articles plus

production et [exportation de Revue avail traitú () plusieurs publications périodigues dudit régulierement des données.

années, nous trai—

terons l'exportation de raisins, ler- aussi, a actuelle. el pour

données, comme eeiles

íeront

D'ailleurs, sur la suite aux mentionnés haut.

raisius, (Iue cette i'eprisesf) les Office. fournissent

Pendant [es 10 derniéres années, les exportations de raisins contribuaient notablemeni (; ame—

Iiorer la balance eommereiale de la Hongrie: en 1936, elles ont dépasse 142 mille (], représentant 3-3 millions de pengős (tableau 1). La plupart (90 a 97%) des raisins exportés l'ont été en Allemagne eten Autriche. En dehors de ces deux pays, la Suisse, la Pologne, la Tchéco-Slouaauie, Ia Grande—Bretagne ont acheté des (Juantite's eonsidérables de raisins hongrois (tableau 2). Pour l'expédition, les gates de Gyöngyös, d,]:fsák et de Kecskemét ont été les plus importantes (tableau 3): plusieurs autres en- d'roits vilicoles, produisant diereellents raisins, ont également envoye' de leurs produits (i Pétranyer.———

Le tableau 4 indigue les régions vitieoles prefer-évs- par les pays étranyers, parmi les-(Juels, comme nous

venons de le dire, l'Allemayne et [*Autriehe ont

occupé, pour ljexportation, la premiere place. Les raisins hongrois exportés, beaux, de bon goút el se eonservant bien, sont répandus dans presaue toutes les parties des pays importateurs indiaués plus Izaut.

*

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a mezőgazdasági nyári iwdténycikkek kivite—

lére (külön a gyümölcs- és külön a főzelék-

t'élékre) vonatkozó legújabb és részben so- ronkívül feldolgozott adatokat a Magyar- Statisztikai Szemle októberi és novemberi számában hozta nyilvánosságra.? Ezúttal a már szintén befejezettnek tekinthető szőlő- kivitel részletes adatait közöljük az emlí-

tett közleményekkel azonos alakban, s azok—

nak mintegy kiegészítése, illetőleg folyta- tásaképen.

Szőlőtermelésíinkre vonatkozóan a Ma—

gyar Statisztikai Évkönyv közöl évenkint kimerítő adatokat (különösen a szőlők terü—

letére, a telepítés módjára, külön a gyü—

mölcs gyanánt értékesített szőlőre stb.) s a Szemle is több ízben kimerítően foglalko—

zott a szőlőgazdálkodás helyzetével.?) Utób- biakkal kapcsolatban a Szemle mult évi de-

1) L.: szerzőtől: ,,Magyarország mezőgazdasági nyári idénycikk—kitvitele" a Szemle 1936. évi 10. és

11. számában. —-—— Voir du méme auteur: ,,Les er—

portations de Hongrie pour les produits agricoles saisonniers d'été". NOS 10 et 11, de 1936, de la Revue Hongroise de Statistigue,

?) L.: legutóbb a Szemle 1935. évi 12. és 1936, évi 7. számút __,_ NOS 12, de 1935, et 7 de 1936.

de la Revue Hongroise de Statistioue.