Az Iskolafejlesztési Alapítvány
a hazai iskolafejlesztés egyik műhelye HORVÁTH ATTILA - MIHÁLY OTTÓ
A z Iskolafejlesztési A la p ítv á n y az é vtize d fo rd u ló n k ia la k u lt o k ta tá sp o litika i
„á ra m s z ü n e t" é s a z O P I Is ko la fe jle szté si K özp o n tjá b an d o lg o zó sza ke m b e re k
„in n o v á c ió s d ü h é n e k" a term éke. A z „á ra m s z ü n e t” e g y fe lő l a n a g y vo lu m e n ű ku ta tá s i-fe jle s z té s i p ro g ra m o k alkonyát, m á sfe lő l ú j k é n ysze re k és le h e tő sé g e k íg é re té t hordozta. A z „in n o vá ció s d ü h ” szo ro sa n ö s s z e fü g g ö tt a k ö zp o n t sa já to s h e lyze téve l, a m un ka tá rsak sza km a i é le tú tjá v a lé s e lkö te le ze ttsé g é ve l:
így va g y úgy, de a nyo lcva n as é v e k kö zepére va la m e n n yie n n e m csa k „b e le kóstoltak", h anem m á r m eg is sze n ve d té k a z isko la fe jle szté s, a z a kciókutatás, az in n o vá ció csatáit. A m eg a la ku lá sb a n te h át erősen sz íto ttá k a sa já t ta p a sz
talatok, de a kö ve te lé ssé fo rm á ló d á sba n je le n tő s sze re p e t já ts z o tta k a n e m z e tk ö z i s za kiro d a lo m ra tá m a szko d ó e lm é le ti m egfontolások, de fő ké pp e n a h a z a i o kta tásp o litika i, o kta tá sirá n yítá si arénában k ia la k u lt helyzet, ille tve az e ze kh e z ka p cso ló d ó sza km a i kö zé le tre je lle m z ő diskurzus.
Az Iskolafejlesztési A la p ítvá n y abból a kettős célból jött létre, hogy e g yré szt sze rviz típ u sú szo lg á lta tá so ka t kínáljon egyedi m egrendelők szám ára, m ásré szt, hogy te v é ke n ysé gé n e k h a sznából a p edagógiai kínálatot szélesíteni tu d ja . M ás sza va kka l: b i
zonyos b e vé te ln ö ve lő tevéken ysé g e kke l eleve ráfizetéses, de az a la p ító k által fo n to s n a k ta rto tt cé lo ka t fin a n szíro zzo n .
Az IFA valójában nem a klasszikus pénzgyűjtő-pénzosztó (grant giving) szervezet, ala
pítványi m űködési fo rm á já t a jogi szüksé g szerű sé g alakította.
Az IFA nonprofit szervezet, ami term észetesen nem azt jelenti, hogy nincs bevétele, haszna, vagy hogy vagyona ne növekedne. A nonprofit jelleg csak súlyos félreértések árán értelm ezhető veszteséges tevékenységek összességének. A szervezet esetünkben attól nem profitorientált, hogy a vállalkozási tevé ken ysé g é b ő l, illetve té ríté sé rt vé gzett szo lg á lta tá sa ib ó l (ez két külön ka tegória!) szá rm a zó h aszna nem vá lh a t m agánva- gyonná. Az ala p ítvá n yn a k nincs tagsága, részvényesei és így oszta lé kot sem fize th e t a la p ító in a k.
Világosan kell tehát látni, hogy a hasonló szolgáltató típusú szervezetek vállalko
zásszerűen működnek, és tevékenységüket nem érzelmi indíttatások irányítják. Ez per
sze nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy a cégnek legyen saját arculata, cégfilozófiája: milyen m unkákat vállalunk, és m elyekre ajánlunk esetleg másokat.
Az Iskolafejlesztési A lapítvány fejlesztési filo zó fiá ja a fe n tie k alapján igen e g ysze rűen is m eg fogalm azható: Az elm últ évek (évtizedek?) során m eg g yő ző d é sü nkké vált, hogy b ár sza km a ilag a helyes „táp lá lko zá s" a tu d á s-m ű ve ltsé g -m a g a ta rtá s te rületén is elké p ze lh ető ta b le ttá k vagy sta ndardizált ételek se g ítség é ve l, e setleg ilyen vagy olyan szín ű M cD o na ld 's-féle kiszerelésben, de ez az é le tm in ő sé g (az em b e r általános m űködése és m űködési képessége) sze m p o n tjá b ó l se nem hatékony, se nem kellem es. F eltehető, hogy a luxus étterm ek, a kisko csm ák nélkül lehet élni, csa k nem biztos, hogy ez m egengedhető, és biztos, hogy nem nagyon érdem es. A m ű
helyben dolgozó és a ve lü n k e g yüttm űködő sza kem bereket nem a luxus étterem vagy a kiskocsm a, e setleg a kávéház közös szeretete ka pcsolja egybe, te h át nem egy p o n tosan kö rü lh a tá rolha tó iskolakoncepció, hanem az a sza km a filo zó fia i állá sp o n t, hogy a kérdés e ld ö n té sé b e n és a helyes válasz m eg találásában a döntő szó nem a fej-
2
MIHÁLY O TTÓ -H O R V Á TH ATTILA
lesztőó, hanem a fo g yasztó é . M indez nem je le n ti azonban azt, hogy az iskolafejlesztési fe la d a to k között ne ta rta n á n k szám on az egy adott típusú m inőséget biztositó fra n ch ise h á ló za to k kia la kítá sát, illetve ne lennénk érdekeltek ilyenek kia lakulásában.
Az induló 1990-es év a kísérletezésé volt. Az akkor éppen felfelé ívelő szakaszában levő Közoktatás-fejlesztési Alap (KFA) m egterem teni látszott azt a fize tő kép e s ke re s
letet, a m ely le h e tővé tette a piaci m űködést a szakm ai szo lg á lta tá so k terén. A h elyzet pe rsze e lle n tm o n d á so s volt, s szám os e tik a in a k látszó) kérdést is felvetett: já r-e in g ye n ese n az isko lá kn a k fejlesztési tanácsadás, etikus-e közintézm ényben dolgozó ku ta tókn a k, m égha a la p ítvá n yi form ában is, szo lg á lta tá sa ika t pé n zért árulni? A kér
d é sfelte vé s, so k egyéb m ás ok m ellett, azért is fé lrevezető, m ert so h a egyetlen m in ket bíráló ko llé g á n a k sem vo lta k ilyen etikai, erkölcsi fe n ntartásai, m ikor elő a d ást ta r
to tt, s z a ka n ya g o t írt, lektorált stb. külön m egbízásra. A gondot az újszerű intézm ény, az Iskolafejlesztési A la p ítvá n y m int cég m egjelenése jelentette.
A cég filozófiája kezdettől fogva az volt, hogy próbáljunk m indkét szerződő fél szám ára előnyös feltételekkel együtt dolgozni. Fontosnak tartottuk, hogy azt tartsuk szem előtt, hogy vajon mi lehet jó a m egrendelőnek - ebből kiindulva tudtuk m egtalálni saját szám í
tásainkat is. Ez üzleti szem pontból trivialitásnak tűnik, a neveléstudom ány területén azonban egy, az addigiaktól gyökeresen eltérő fejlesztési, szolgáltatási ko n ce pciót je lentett. Konkrétan azt, hogy a ve lü n k kapcsolatba lépő iskolák igényeit, erős és g ye n ge p o n tja it vá zo ltu k fel először, erre alapozva együtt a la kítottu n k ki egy fe jle s z té s stra té g iá t, m ajd ehhez ke re stü n k forrásokat. E te ch nika működési a la p e lvü nkké vált:
so h a nem in d u lu n k ki az anyagi, szervezeti, szem élyi, p o litika i ko rlátokból, hanem azt k ís é re ljü k m eg m eg h a tá ro zn i p a rtnereinkkel, hogy mi az álm uk, m it sze re tn é n e k e lé rn i. Az 1990-es szóró la p u n ko n kicsit b o m basztikusan azt h irdettük: M inden le h e t
sé g e s, m ég a le h e tetle n is!
Az előkészítő munka a kezdeti kapcsolatfelvételtől az elképzelések körvonalazásáig jó néhány m unkaórát vett igénybe. Ezért soha nem kértünk térítést. Azt gondoltuk, hogy ez a m unka befektetés, a jövendő vevőnek először nagyon kell akarnia azt, amit kínálunk, utána fog csa k vásárolni. Ha a boltba belépődíjat fizettetünk, kevés esélyünk lehet.
Ez az előkészítő fázis még egy igen fontos elemet foglalt magában: a vevő csa k akkor vevő, ha pénze van. Hiába van m eggyőződve szakm aiságunkról, hiába szeretné m eg
va ló sítan i kö zösen kid o lg o zo tt te rveinket, ha üres a zsebe. így vált a konzulensi m un ka in te g rá n s részévé a fo rrá so k m egszerzésében való segítség, egyfajta „fund ra- ising” ta n á csa d á s. Ennek első d le g es terepe a pá lyá za to k (KFA, Pro R enovanda és m ég n éhány) vo lta k. 1990 táján a pályázati rendszer annyira új volt p á lyá ztató k és p á lyá zó k részére, hogy az a ném i nem zetközi ta p aszta la t, am ellyel az IFA -m unka- tá rs a k ren d e lke zte k, igen fontos segítség volt a v e lü n k együ ttm ű kö d ő iskoláknak.
E g ysze rű en fo g alm a zva : a p e d ag ó g u so kn ak részint nem volt in fo rm á ció ju k a létező p á lyá za to kró l, részint pedig nem tu d ta k pályázatot írni. Az IFA által kínált sza km a isá g te h á t kib ő vü lt egy olyan tu d ássa l, készséggel, am ely eddig legfeljebb csa k köszönő viszo n yb a n volt a p edagógiával. Az egyedi fejlesztés, a helyi innováció nyilvánvalóvá te tte: a p ro g ra m o ka t nem elég kitalálni, azokat m enedzselni is kell. Ezt fe lism erve e l
ső d le g e s cé lu n kn a k azt tartottuk, hogy a p e d a g ó g ia i-p ro g ra m o k m ellé se g ítsü n k p é n zt is sze re zn i az isko lá kn a k a m egvalósításhoz - ezzel m egterem teni a n nak le
he tősé g é t, hogy a következőkben szo lg á lta tá sa in ka t m egfizessék, ha igénylik.
Az IFA tehát soha nem kért pénzt azért, mert segített pedagógusoknak pályázatot írni, soha nem kért a megnyert pályázatokból „sápot” . A m unkatársak m unkája gratis volt egé
szen a tám ogatások megszerzéséig, s ekkor felajánlottuk a velünk kapcsolatban álló p e dagógusnak, iskolának, hogy szívesen segítünk tervei m egvalósításában, sza km a i kontrollt, vé d je g ye t adunk. Volt olyan partnerünk, aki nem élt ezzel a le h etőséggel, és csa k addig volt ránk szüksége, am íg se g ítettü n k neki a fo rrá so kh oz hozzájutni.
Azt azo n ba n fo n tos m egjegyezni, hogy ilyen esetek e lvétve fo rd u lta k elő, s a ve lü n k do lg o zó ta n á ro k, iskolák szívesen kötöttek ve lü n k m eghatározott időre szóló, fe la d a to ka t p o n to sa n kö rü lh a tá roló szerződéseket. A legtöbb esetben egyébként a p á lyá zók e szakm ai seg ítség e t be is é p ítetté k a pályázat költségvetésébe, így nem m ás te vé ke n ysé g te rh é re fizettek.
3
AZ ISKOLAFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY
Az első kísérleti év után azonnal látszott, hogyha sikeresen dolgozunk, akkor m agunk alatt vá g ju k a fát: ha jól se g ítjü k az iskolák ö n m enedzselését, ha jó l m eg tanítjuk őket p á lyá za to t írni, a kko r előbb, vagy utóbb nem lesz ránk tö bbet szükség. A későbbi évek b e ig a zo ltá k ezt az előrejelzésünket, m ert kezdeti pa rtn e reink közül alig néhányan m a
radtak vissza té rő vásárlók, m iközben m aradéktalanul e lé g edettek vo lta k azzal, am it tő lü n k kaptak. O lyan jó l kö rülhatárolható cso portot (piaci szegm enst) kellett ta lá ln u nk, a kikn e k szü ksé g e lehet ránk. A zokat az iskolákat kellett m egtalálnunk, akikben m e g volt a fe jle szté s szándéka, de akik még nem tudták, hogy m iként fo g ja n a k hozzá a dologhoz. így azután az első KFA-év pályázói közül azokat ke re stü k m eg levéllel, akik nem nyertek az első évben. Az volt az előfeltevésünk, hogy a nem nyerő p á lyá za to k egy része m indenképpen olyan lehetett, ahol a program ot nem g o n do ltá k végig, ahol sza km a i hibák ron to tta k el esetleg jó elképzeléseket, vagy am elyek egyszerűen üg yetlenül vo lta k tálalva. A m egkeresésünkre vissza je le n tke ző iskolák nagy öröm m el fo g a d tá k a segítséget, s előre je le zté k, hogy siker esetén sze re tn é n e k to vá bb ra is v e lü n k dolgozni. A te lje ssé g kedvéért meg kell em líteni, hogy vo lt né h án y olyan p á lyázat, a m elyet vagy p edagógiai szellem isége, vagy d ile tta ntizm u sa m iatt nem tu d tu n k vállalni (elvből nem fo g la lko ztu n k 8 osztályos g im názium i p ro g ra m o kka l p é ld á ul), s gon do sa n vig yá ztu n k arra, hogy csa k sa já t ko m p e te n ciá n k h atárain belül m ű
ködjünk (pl. több fe lké ré st kaptunk Z soln a i-p ro g ra m o k a d a ptálására, am elyeket ud
v a riasa n e lh á ríto ttu n k, és az érde klő d ő kn e k m ás sza ke m b e re ket a já n lo ttu n k). K ü lö nösen érdekes volt azt m egfigyelni, hogy a szakm ai se g ítség e t igénylő fe jle szté se k szinte te lje s e gészében a vid é krő l szárm aztak; Budapesten szin te alig dolgoztunk.
M ég nagyobb m eg le p e té st, illetve gondot okozott az, hogy a lé tre jö tt a lte rn a tív iskolák közül csa k kevéssel sikerült sze rző d é se s szakm ai ka p cso la to t kia la kíta nu n k, pedig a központ sza km a i fe lké szü ltség é n e k je lle g e kifejezetten ezek szá m á ra je le n th e te tt vo ln a fejlesztési potenciált.
A KFA m ásodik éve a nagy fellendülés időszaka volt; egyrészt néhány helyen folytattuk elkezdett m unkánkat, másrészt az először nem nyert pályázók újrapályáztatása több mint 90% -os sikerrel járt. Az idő előrehaladtával kezdett kia la ku ln i az e gyüttm űködés, a te a m m u n ka te ch n iká ja , a szerződéses fo rm á n a k m indig az adott m eg re n d előh ö z a la kított rugalm as kerete. Az első években fejlesztési p ro je ktje in k szám a negyven felett á lla n d ó s u lt. J e le n tő s s é v á lt az IFA kia d ó i te v é k e n y s é g e is. A n é p sze rű ALTER N F Ü Z E T E K n y o lc a d ik d a ra b ja van nyo m d á b a n , a T an ító k K is k ö n y v tá rá n a k , az Ó vo- d a is k o la -p ro g ra m n a k im p re sszu m á n is tá rs v á lla lk o z ó k é n t ott a n e vü n k. Az eg yre s z é le s e d ő te v é k e n y s é g e lk e rü lh e te tle n n é te tte , h o g y a m u n ká t egy k u ta tá s s z e r
ve ző is s e g íts e - az IFA fe lv e tt egy fő á llá s ú m u n ka e rő t, s e zzel m e g in d u lt az in té z m é n y e s e d é s felé.
A növekedés, intézm ényesülés pozitívum okkal is járt. Elkezdtük kialakítani az IFA a r
culatát, kezdve a form ai elemektől (embléma, használt betűtípus, színvilág, szórólap, névjegyek, levélpapír) a tartalm i meghatározókig (fejlesztési te rü le te k, típ u sok). R észint ennek, részint az a la p ító k nem zetközi ka p cso la ta in a k kö szö n he tő e n m ár 1990-től kezdődően részben va g y egészben külföldi fin a n szíro zá sú p ro g ra m ja in k in d u lta k el.
A sz a k m a i és p é n z ü g y i s ta b ilitá s és h ite lk é p e s s é g je le vo lt, h o g y p á ly á z a ti úton ko m o ly fe jle s z té s i p é n ze ke t ka p tu n k az A m e ric a n E xp re ss F o u n d a tio n tő l, a T he G e rm á n M a rs h a ll F und of th e U S -tő l, a C open Fam ily F o u n d a tio n tő l. K özös n e m ze tkö zi p ro je k tfin a n s z íro z á s ra a P H A R E -p ro g ra m b ó l, az a n g o l C h a rity K n o w H ow F u n d tó l is k a p tu n k s e g íts é g e t, ső t sza km a i ko n z u ltá c ió ra is k a p tu n k m e g b íz á s t e g y a n g o l cé g tő l.
1992-től kezdődően kezdtek m egváltozni a hangsúlyok a fejlesztések területén, azaz pontosabban bizonytalanná váltak azok a preferenciák, amelyek mentén az MKM fejlesz
tési tá m o g a tá so ka t nyújtott. A NAT körüli ö sszecsapások, a közoktatási tö rvé n y m eg alko tá sán a k elh ú zó dá sa és főleg e két d o kum entum ra vo natkozó ko n ce pciók gyakori és a la p ve tő m egvá lto zta tá sa kedvezőtlen körülm ényeket te re m te tt a straté g ia i fe j
le szté se k szám ára. Az iskolák nem szívesen vá lla lko zta k a h a g yom á n yo stól eltérő p e d a g ó g ia i p ro g ra m o k fe jlesztésére, m ert attól ta rto tta k, hogy egy rossz dö n té sse l tö n kre te h e tik intézm ényeiket. A KFA szép lassan elhalt, bá r ezt se n ki nem ism erte
4
MIHÁLY O T TÓ -H O R VÁ TH ATTILA el, s a létrejött, m ajd nap ja in kba n a fe lszá m o lá s rém ével szem benéző PSZM erősen irá nyított, te m a tiku s pályáztatási rendben m űködött, am elyben rövid távú, té m ához, ta n tárg yh o z kötött fe jle szté seke t fo g ad o tt csak el. A KFA pusztulása, az innovációs kedv csö kke n é se és a PS ZM -pályázat te rm é sze te eredm ényezte, hogy a helyi ko m p lex iskolafejlesztési p ro je ktje in k szá m a drasztikusan csökkent, illetve m ás fo rm á ka t öltött. M iközben to vá bb ra is va n n ak m eg b ízá sa in k e gy-egy intézm ény szakm ai s e g í
tésére, az in té zm é n yfe jle szté se k egy része nagyobb p ro gram okba in te g rá ló d o tt (pl.
a 12 évfo lya m o s ko m p re h e nzív m odell).
A közoktatási tö rvé n y m eg szü le té sé ve l új fejlesztési te rü le tn e k g o n d o ltu k a törvény által kö rü lírt p e d ag ó g ia i pro g ra m o k e lkészítésében való szakm ai segítséget. Az ilyen te rü le te n nagy ta p aszta la tta l rendelkező angol p a rtnereinkkel eg yü ttm ű kö d ve d o lg o z
tuk ki azt a p rogram ot, am e lyn e k seg ítség é ve l vállaljuk iskolák szám ára p edagógiai p ro g ra m ja ik e lké szítésé t. Végiggondolva azt, hogy eddigi m eg rendelőink szinte teljes eg é széb e n vid é ki, jó ré szt kisebb te le p ülése k iskoláiból álltak, cé lsze rű b b n e k tű n t a p o ten ciá lis vá sá rló ka t össze g yűjte n i és fe lkészíteni őket saját pro g ra m ju k e lké szíté sére, m intsem kü lö n -kü lö n m inden kis te le p ülésre elutazni. Ez utóbbi olyannyira m eg növelte vo ln a a szo lg á lta tá s önköltségét, hogy félő, kia d á sa in k sem té rü lte k vo ln a meg. A p e d ag ó g ia i pro g ra m ké szíté s trén in g je ire eleinte igen kicsi volt az érdeklődés, de m ostanra úgy tűnik, kezd élé n kü ln i a kereslet.
Az első évektől kezdve komplexebb volt az IFA tevékenysége, mint csak a fő vonulatot kitevő egyedi iskolafejlesztések segítése. Tulajdonképpen a mai napig egyik lényeges tevékenységünk a pedagógustovábbképzés, amely három fő típusban zajlik: 1. előadá
sok, előadás-sorozatok; 2. tanfolyam ok, tréningek; 3. az IFA projektjeihez kötődő tovább
képzések.
Az IFA szakem bereinek sem egzisztenciális, sem szakmai jövője nem függ az IFA sor
sától, de az IF A - é s term észetesen más hasonló s z e rv e z e te k -jö v ő je lakm uszpapírként jelezheti, mely irányba fordul a magyar közoktatás. Visszatér-e a szakmai szolgáltatáso
kat az adm inisztratív irányítás részeként kezelő centralizált vezérléshez, vagy ezeket a szakm ai önállósággal, a szakm ai pluralizmussal konform, független, nonprofit típusú szakmai szervezetek segítségével kívánja biztosítani. Rem énykedünk.
Az IFA postacíme: 1399 Budapest, Pf. 701/420
5
