A francia és az amerikai húsmarha kondícióbírálati rendszer összehasonlítása megtekintése

$IUDQFLDpVD]DPHULNDLK~VPDUKDNRQGtFLyEtUiODWL UHQGV]HU|VV]HKDVRQOtWiVD

7 ]VpU-

'RPRNRV=

$OI|OGL/

1 6]HQW,VWYiQ(J\HWHP0H] JD]GDViJpV.|UQ\H]HWWXGRPiQ\L.DU*|G|OO 3iWHU.X

20DJ\DU&KDURODLV7HQ\pV]W N(J\HVOHWH0LVNROF9RORJGD~W

g66=()2*/$/È6

$ IUDQFLD SRQW pV D]DPHULNDL SRQW NRQGtFLy EtUiODWL UHQGV]HU HUHGPpQ\HLW KDVRQOtWRWWXN |VV]H NpW FKDURODLV WHQ\pV]HWEHQ $ ILDWDO ELNiN Q iWODJpO V~O\

NJ%WHKHQHNQ iWODJpO V~O\NJEHQ$]$JD]GDViJEDQDN|YHWNH]

WHVWPpUHWHNHW iOODStWRWWXN PHJ PDUPDJDVViJ FP |YPpUHW FP IHUGH W|U]VKRVV]~ViJ FP KHUHN|UPpUHW FP $ IUDQFLD PyGV]HU V]HULQW D]

iWODJpUWpNHND]DOiEELDNSRQWELNiNSRQWWHKHQHN$]DPHULNDLpUWpNHOpVEHQ YLV]RQW SRQWRW ELNiN LOO SRQWRW WHKHQHN KDWiUR]WXQN PHJ 0LQGNpW NRQGtFLyEtUiODWLUHQGV]HUEHQDELNiNUDYRQDWNR]yDQD]|VV]HVUHOiFLyEDQOpQ\HJpEHQ D]RQRV WHQGHQFLiM~ NRUUHOiFLyV HJ\WWKDWyNDW V]iPtWRWWXQN D NRQGtFLySRQWV]iP pV D WHVWPpUHWHN N|]|WW SO IUDQFLD PyGV]HU NRQGtFLySRQWPDUPDJDVViJ U 3 DPHULNDL PyGV]HU NRQGtFLySRQWPDUPDJDVViJ U 3 $ NpW SRQWR]iVL UHQGV]HU HUHGPpQ\HL N|]|WW V]iPtWRWW NRUUHOiFLyN ELNiN U 3 WHKHQHN U 3DUUDKtYMiNIHODILJ\HOPHWKRJ\DNpWYL]VJiODWLPyGV]HUWHOMHVHQQHP KHO\HWWHVtWKHW HJ\PiVVDO,JD]ROWiNKRJ\DNpWpUWpNHOpVHUHGPpQ\HLQHNiWV]iPtWiViUDD UHJUHVV]LyVPyGV]HUDONDOPDVDEED]DUiQ\SiUDODSMiQW|UWpQ V]iPtWiVKR]YLV]RQ\tWYD (Kulcsszavak: charolais fiatal bikák és tehenek, kondíció pontszám, francia és amerikai módszer összehasonlítása)

$%675$&7

$VWXG\WRFRPSDUHWKH)UHQFKDQG$PHULFDQPHWKRGVIRUDSSUHFLDWH RIERG\FRQGLWLRQRIEHHIFDWWOH

J. ¹7 ]VpU=²Domokos, L. ¹Alföldi

1 Szent István8QLYHUVLW\)DFXOW\RI$JULFXOWXUDODQG(QYLURQPHQWDO6FLHQFHV+*|G|OO 3iWHU.X

2National Association of Hungarian Charolais Cattle Breeders, H-3525, Miskolc, Vologda út 1.

7KHDLPHRIWKLVVWXG\ZDVWRFRPSDUHWZRPHWKRGVIRUDSSUHFLDWHRIERG\FRQGLWLRQVFRUH

%&6PHWKRG,)UHQFKIURPWRVFRUHPHWKRG,,$PHULFDQIURPWRVFRUH,Q

&KDURODLV\RXQJEXOOVDQGFRZVZHUHH[DPLQHGLQWZRVHHGVWRFNKHUGV\RXQJEXOOV KHUG$Q FRZVKHUG%Q 7KHDYHUDJHRIERG\ZHLJKW%:ZDVNJLQKHUG

$DQGNJLQKHUG%%RG\PHDVXUHPHQWVKHLJKWDWZLWKHU+:FPFKHVWJLUWK

&*FPVODQWLQJERG\OHQJWK6%/FPVFURWDOFLUFXPIHUHQFH6&FPRI WKH\RXQJEXOOVZHUHWDNHQLQWKHKHUG$:HREVHUYHGVLPLODUERG\FRQGLWLRQVFRUHVE\WKH PHWKRG,LQERWKKHUGV%&6EXOOVVFRUHFRZVVFRUH7KHUHVXOWVE\WKHPHWKRG ,,ZHUHIROORZLQJ%&6EXOOVVFRUHFRZVVFRUH$QDO\VLQJWKHFRUUHODWLRQRI University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Kaposvár

)UHQFK DQG $PHULFDQ %&6 DQG ERG\ PHDVXUHPHQWV ZH FRQFOXGHG WKDW WKH FRUUHODWLRQ FRHIILFLHQWVZHUHVLPLODULQWKHJURXSRIEXOOVPHWKRG,%&6YV+:U 3

%&6 YV &* U 3 %&6 YV 6& U PHWKRG ,, %&6 YV +: U 3%&6YV&*U 3%&6YV6&U 30HGLXPFRUUHODWLRQ FRHIILFLHQWVEXOOVU 3FRZVU 3ZDVIRXQGEHWZHHQWKH)UHQFK

%&6DQGWKH$PDULFDQ%6&7KHVHUHVXOWVVXJJHVWWKDWWZRPHWKRGHVFDQQRWEHUHSODFHG ZLWKHDFKRWKHU7ZRPHWKRGVPHWKRGRIUHJUHVVLRQDQGPHWKRGRIUDWHSDLUWRWUDQVIRUP WKH )UHQFK %&6 WR $PHULFDQ %&6 &RQVLGHULQJ RXU UHVXOWV LW FDQ EH VXJJHVWHG WKH XWLOLVDWLRQRIWKHUHJUHVVLRQHTXDWLRQVWRWKLVFRQYHUVLRQ

(Keywords: Charolais young bulls and cows, body condition score, comparison of French and American method)

%(9(=(7e6

$ IHMOHWW iOODWWHQ\pV]WpVVHO UHQGHONH] RUV]iJRNEDQ 1pPHWRUV]iJ )UDQFLDRUV]iJ 'iQLD Kanada, Belgium stb.) régebben, de napjainkban is gyakorlat a küllemi bírálatokkal párhuzamosan rendszeresen felvenni a tehenek és a bikák fontosabb testméretei.

Hazánkban a régebbi forrásmunkákból (:HOOPDQQ 1930, 1940; %RFVRU 1960) tudhatjuk, KRJ\NRUiEEDQQiOXQNLVJ\DNRUODWYROWH]DWHQ\pV]W NN|UpEHQ1DSMDLQNEDQH]WDPXQNiW DJ\DNRUODWEDQHJ\UpV]WD]LG LJpQ\HVVpJPiVUpV]WDEDOHVHWYHV]pO\HVVpJPLDWWHOKDJ\MiN

A hazai húsmarha tenyésztésben nem elterjedt gyakorlat a tehenek kondíciójának HU QOpWLpVWiSOiOWViJLiOODSRWYL]VJiODWDSHGLJDNOOHPLEtUiODWWDOHJ\LG EHQOHKHW VpJ lenne kizárólag vizuálisan megítélni (skála: a limousin fajtánál 1-3, a magyar tarkánál 1- 10 pont) a bírált egyed kondícióját. A charolais fajta esetében nem gyakorlat még a kondíció bírálat elvégzése.

$ K~VPDUKiNUD MHOOHP] HQ D WHKHQHN IDJJ\~WDUWDOpNDL I O HJ D E U DODWWL ~Q V]XENXWiOLV IDJJ\~ GHSy D WpOL LG V]DN IRO\DPiQ PRELOL]iOyGQDN V H]HN WDYDVV]DO ULWNiEEDQ VV]HO~MUDpSOQHN$]HJ\pYHQEHOOEHN|YHWNH] pO V~O\YiOWR]iVHOpUKHWLD WHKpQ iWODJRV pO V~O\iQDN iW (] WHUPpV]HWHVHQ QHP PLQG D IDJJ\~WDUWDOpNRN YiOWR]iViEyO HUHG $ RV pO V~O\YiOWR]iVEDQ XJ\DQLV D] HPpV]W WUDNWXV YiOWR]iVD D] pO V~O\YHV]WpV iLJ YDODPLQW D PpK V~O\iQDN PyGRVXOiVD D] pO V~O\YHV]WpV 10%-áig, a borjú súlyának 1,4-1,7 szerese=58-70kg) is szerepet játszik. Az anyatehén V]HUYH]HWpEHQ HO V]|U D OLSLGHN PRELOL]iOyGQDN PDMG D IHKpUMpN pV OHJYpJO D Yt] $ OLSLGHNE O HUHG V~O\FV|NNHQpV HOpUL D WHOMHV V~O\FV|NNHQpV iW 1DJ\RQ VRYiQ\

WHKHQHNQpODKRODV~O\FV|NNHQpVPHJKDODGMDDNJRWH]D]DUiQ\MHOHQW VHQNLVHEE lehet (3HWLWpV$JDEULHO 1993).

$WpPiKR]NDSFVROyGyLURGDOPLPXQNiNEyODN|YHWNH] NHWNtYiQMXNNLHPHOQL

- A tehenek a tartalékaikat annál gyorsabb ütemben építik fel, minél soványabbak voltak.

A tartalékok közül a lipidek kerülnek utoljára raktározásra. Megfigyelések szerint a FKDURODLVIDMWiQiOD]pO V~O\ÄMDYXOiV´PpUWpNHDOHJHO UHYDOyNLKDMWiVXWiQD]HOV héten a télvégi kondíció ponttal fordított arányban változott, vagyis 3-as kondíciónál 1 kg/nap-os, 1-esnél pedig 3 kg/nap-os volt a súlygyarapodás (*DUHOpVPWVDL 1988).

- $ FKDURODLV IDMWiQiO D WpOL LG V]DNEDQ EHN|YHWNH]HWW NJRV V~O\FV|NNHQpV QHP YiOWR]WDWWD PHJ MHOHQW VHQ D WHKpQ WHMWHUPHOpVpW $] DODFVRQ\ WDNDUPiQ\R]iVL színvonal hatása viszont megnyilvánult a 70 napon belül újra ivarzó egyedek arányának csökkené-sében, ami 72%-ról 56%-ra csökkent (3HWLWpV$JDEULHO 1993).

- $PHULNDLNXWDWyNHO KDVLNHUHV]WH]HWWDQJXV[KHUHIRUGLOOHWYHDQJXVKHUHIRUG[

szimentáli) anyatehén esetében vizsgálták és igazolták azt, hogy a tehenek elléskori kondíciója, valamint az ellés utáni takarmányozási színvonal befolyásolja a

vérplazma glukóz, inzulin és NEFA koncentrációját, illetve a petefészek aktivitásának kezdetét (9L]FDUUDpVPWVDL 1998).

- $ WpO HOHMpQ My NRQGtFLyEDQ SRQW LOOHWYH J\HQJH NRQGtFLyEDQ SRQW OpY charolais tehenek tejtermelése lényegesen nem különbözött egymástól (9,5 valamint NJQDS*\DNUDQWDSDV]WDOKDWyD]RQEDQD]KRJ\DOHJMREEWHMWHUPHOpV WHKHQHN NRQGtFLyMD D YiODV]WiV LGHMpUH OHURPOLN I OHJ NHGYH] WOHQ Q\iUL LOOHWYH V]L legeltetési viszonyok miatt (3HWLWpV$JDEULHO 1993).

A szarvasmarhák tápláltsági állapotának (kondíciójának) értékelésére az elmúlt 20 évben számos módszert dolgoztak ki ((YDQV, 1978; )URRG pV &UR[WRQ, 1978; 1LFROO 1981).

Amerikában napjainkban 5LFKDUGVpV PWVDL (1986) által kidolgozott 1-9 pont között pUWpNHO PyGV]HUWDONDOPD]]iNiOWDOiEDQ

Franciaországban 0-5 pontos skálával dolgozó értékelési módszert használnak ($JDEULHO pV PWVDL 1986). $OI|OGL pV PWVDL (1999) vizsgálataik alapján a francia NRQGtFLyEtUiODWWDONDSFVRODWEDQDN|YHWNH] NHWKDQJV~O\R]WiN

- (]DNRQGtFLyEtUiODWLUHQGV]HUN|QQ\HQHOVDMiWtWKDWyD]pO V~O\PpUpVVHOHJ\LG EHQ YpJH]YHQHPLJpQ\HOW|EELG WQpKiQ\PiVRGSHUFQpOPSpVXJ\DQtJ\NO|Q anyagi ráfordítást sem.

- $ NRQGtFLy SRQW pV D NRUULJiOW V~O\ LVPHUHWpEHQ HOOHQ UL]KHW D] iOORPiQ\

takarmányozási színvonala.

- $QHP]HWN|]LDMiQOiVRNNDOPHJHJ\H] HQDKD]DLWHQ\pV]W QHNLVW|UHNHGQLNHOODUUD hogy a minimális 1,5 pontos kondíciót minden egyede elérje.

- Mindezek alapján megállapítható, hogy kifejlett tehenek esetében évente minimum kétszer, de inkább háromszor a kondíció bírálatot indokolt elvégezni.

9L]VJiODWDLQNFpOMDDN|YHWNH] NpUGpVHNHOHP]pVHYROW

- Milyen összefüggések számíthatók a francia és az amerikai kondícióbírálati eredmények között charolais bikák és tehenek esetében?

- Milyen módon érdemes átszámolni az egyik rendszerben kapott eredményeket a másikba?

$1<$*e60Ï'6=(5

Méréseinket két charolais törzstenyészetben végeztük tenyészbika-jelöltekkel (A gazdaság, n=14) és tehenekkel (B gazdaság, n=37) 2000 évben. Az A gazdaságban KDJ\RPiQ\RV HV]N|]|NNHO PpU ERW PpU V]DODJ+RUQ 1976 javaslata nyomán - az pO V~O\PpUpVVHOHJ\LG EHQDN|YHWNH] WHVWPpUHWHNHWiOODStWRWWXNPHJPDUPDJDVViJ ferde törzshosszúság, övméret, herekörméret. $ELNiNpVWHKHQHNNRQGtFLyMiWHU QOpWLpV tápláltsági állapotát) egyrészt a francia, másrészt az amerikai bírálat alapján értékeltük.

A Franciaországban $JDEULHO pV PWVDL (1986) által kidolgozott kondíció bírálati UHQGV]HUU O NRUiEEDQ PiU WiMpNR]WDWWXN D V]DNPDL N|]YpOHPpQ\W 7 ]VpU pV PWVDL D$]pUWpNHOpVI EEMHOOHP] LDN|YHWNH] N

- 7DSLQWiVRVPyGV]HUUHOD]O JXPyN|UQ\pNpQEDONp]]HOPDUNROYDpVDNpWXWROVy ERUGD WiMpNiQ MREE Np]]HO Q\LWRWW WHQ\pUUHO Qp]]N D E U UXJDOPDVViJiW pV D E U alatti faggyúréteg mennyiségét.

- A értékelés skálája 0-5 pont közötti, de 0,5-pont is adható. Ha a jobb és a bal kéz VHJtWVpJpYHO YpJUHKDMWRWW PLQ VtWpV SRQWV]iPD QHP HJ\H]LN PHJ DNNRU D NpW pontszám átlagértékét kell számításba venni.

- Tehenek esetében ebben a rendszerben sovány egyednek számít az 1,5 ponttal, N|YpUQHN SHGLJ D OHJDOiEE SRQWWDO UHQGHONH] iOODW $ YiODV]WiVNRUL ERUMDN

értékelésénél - eddigi tapasztalataink alapján - soványnak a 0,5-1,0 ponttal, kövérnek DPiUSRQWWDOpUWpNHOKHW HJ\HGHWWDUWKDWMXN

Az amerikai 9 pontos rendszert 5LFKDUGVpVPWVDL(1986), ill.%XOORN (2000) javaslatai DODSMiQDONDOPD]WXNDPHO\QHNOpQ\HJHDN|YHWNH]

- $]pUWpNHOpVDYL]XiOLVpVDWDSLQWiVRVPyGV]HUNRPELQiOiVDDJHULQFDFVtS pV D bordákra koncentrálva.

- Sovány kondíciónak számít az 1-3 pont, amelyen belül nagyon sovány, gyenge és vékony kategóriákat különít el a gerinc, a farbúb és a bordák élessége alapján.

- Határesetként tartják számon a 4-es pontszámú egyedet, amelynél a bordák már egyesével nem láthatók, ugyanakkor a gerinc még kiálló.

- Optimális kondíciónak a 5-7 pont számít: jó megjelenés, szivacsos tapintású bordák, HU VQ\RPiVV]NVpJHVDJHULQFPHJpU]pVpKH]$IDJJ\~OHUDNyGiVRNMyOOiWV]yGQDN - A túlkondíció kategóriáinak a 8-9 pontszám felel meg: a gerinc kitapinthatatlan,

MHOHQW V IDJJ\~OHUDNyGiV WDOiOKDWy D ERUGiNRQ pV SpUD N|UO D FVtS FVRQWRN LV teljesen befedettek, az ilyen állat mozgása gyakran akadályoztatott.

A két pontozási rendszer átszámítására egyrészt az aránypár módszerét, másrészt a regressziós eljárást alkalmaztuk. Az adatokat IBM PC-re adaptált STATISTICA 4.5 (1993) programcsomaggal dolgoztuk fel. Az átlagértékek közötti különbségek megállapítására a legkisebb szignifikáns (P<0,05) különbségeket határoztuk meg (LSD- test). Az összefüggések feltárására korreláció-analízist végeztünk.

(5('0e1<e6e57e.(/e6

$ YL]VJiOW FKDURODLV WHQ\pV]ELNDMHO|OWHN pO V~O\iQDN pOHWNRUiQDN pV QpKiQ\

testméretének átlag és szórás értékeit az WiEOi]DWEDQ foglaltuk össze.

WiEOi]DW

&KDURODLVWHQ\pV]ELNDMHO|OWHNpOHWNRUpO V~O\WHVWPpUHWpVNRQGtFLyDGDWDL D]$JD]GDViJEDQQ

-HOOHP] N ÈWODJ

0LQLPXP

0D[LPXP

6]yUiV

ÈWODJpUWpN KLEiMD

eO V~O\NJ 522,5 390,0 750,0 135,79 36,29

Életkor, nap (8) 475 382,0 708,0 114,83 30,69

Marmagasság, cm (9) 120,6 110,0 131,0 6,16 1,64

Ferde törzshosszúság, cm (10) 158,6 140,0 175,0 11,98 3,20

Övméret, cm (11) 187,2 166,0 215,0 17,19 4,59

Herekörméret, cm (12) 33,7 29,0 40,0 3,22 0,86

Francai kondíciópontszám (13) 1,9 1,2 3,2 0,64 1,17 Amerikai kondíciópontszám(14) 5,5 5,0 6,0 0,52 0,14 7DEOH $JH ERG\ZHLJKW ERG\ PHDVXUHPHQW DQG ERG\ FRQGLWLRQ VFRUH RI &KDURODLV

\RXQJEXOOVLQWKHKHUG$

7UDLWV 0DHQ 0LQLPXP 0D[LPXQ 6WDQGDUG GHYLDWDLRQ 6WDQGDUG HUURU RI PHDQ %RG\ ZHLJKW NJ $JH GD\ +HLJKW DW ZLWKHUV FP 6ODQWLQJ ERG\

OHQJKWFP&KHVWJLUWKFP 6FURWDOFLUFXPIHUHQFH)UHQFKERG\FRQGLWLRQ VFRUH$PHULFDQERG\FRQGLWLRQVFRUH

Az WiEOi]DW adataiból látható, hogy a 15,8 hónapos átlagéletkorú és 522 kg-os iWODJpO V~O\~ ELNiN PDUPDJDVViJD IHUGH W|U]VKRVV]~ViJD |YPpUHWH pV KHUHN|UPpUHWH 120,6±6,16 cm; 158,6±17,19 cm; 187,2±17,19 cm; 33,7±3,22 cm volt. A vizsgálat során mért marmagasságot (120,6 cm) hasonlónak találtuk egy másik tenyészetben korábban leírt eredményhez (n=40, 123 cm) 7 ]VpUpVPWVDL 1995/b).

$ FPHV iWODJRV KHUHN|UPpUHW PHJHJ\H]LN D] HO ] HNEHQ PiU LGp]HWW munkánk eredményével (n=40; 33,4 cm) 7 ]VpU pV PWVDL 1995/b). A francia és az DPHULNDLNRQGtFLySRQWR]iVHUHGPpQ\HLDSRQWR]iVLVNiODNO|QE|] VpJHPLDWWWpUQHNHO egymástól (1,9 valamint 5,5 pont). A charolais tenyészbika-jelöltek kondíciójára vonatkozó hazai adatok száma igen kevés (n=24; 1,3±0,19) 7 ]VpU pV PWVDL 2000).

Ami a charolais teheneket illeti, vizsgálatainkat 7,4 éves átlagkorú és 644 kg-os átlagsúlyú egyedeken végeztük (WiEOi]DW).

WiEOi]DW

&KDURODLVWHKHQHNpOHWNRUpO V~O\NRQGtFLyDGDWDLD%JD]GDViJEDQQ -HOOHP] N ÈWODJ

0LQLPXP

0D[LPXP

6]yUiV

ÈWODJpUWpN KLEiMD

eO V~O\NJ 644,8 510,0 780,0 73,05 12,01

Életkor, év (8) 7,4 3,6 14,6 3,38 0,55

Francai kondíciópontszám (9) 1,6 0,2 2,7 0,59 0,09

Amerikai kondíciópontszám(10) 3,7 2,0 5,0 0,84 0,14

7DEOH$JHERG\ZHLJKWDQGERG\FRQGLWLRQVFRUHRI&KDURODLVFRZVLQWKHKHUG%

7UDLWV 0DHQ 0LQLPXP 0D[LPXQ 6WDQGDUG GHYLDWDLRQ 6WDQGDUG HUURU RIPHDQ%RG\ZHLJKWNJ$JH\HDU)UHQFKERG\FRQGLWLRQVFRUH$PHULFDQ ERG\FRQGLWLRQVFRUH

Az átlagos francia és amerikai kondíciópontszámot 1,6 -nek, ill. 3,7 -nek állapítottuk meg. A charolais tehenek kondíciójára vonatkozóan ugyancsak kevés forrásmunka található a hazai irodalomban.$OI|OGLpVPWVDL (1999) három charolais tenyészetben (A:

Q % Q & Q NO|QE|] pYV]DNRNEDQ V] WpO WDYDV] pYHV WHKHQHNHWYL]VJiOWDNÈWODJRVpO V~O\XNWHQ\pV]HWHQNpQWDN|YHWNH] YROW$pV kg; B: 640 kg; C: 701 kg. A tehenek kondícióját francia módszer szerint értékelték (A: 1,55 és 1,46; B: 1,44; C: 1,56 pont).

$ IUDQFLD pV D] DPHULNDL SRQWR]iV HUHGPpQ\pQHN |VV]HIJJpVpW D] pO V~OO\DO D]

életkorral, valamint a vizsgált testméretekkel a WiEOi]DW mutatja a bikák esetében.

Mindkét kondícióbírálati rendszerben az összes relációban lényegében azonos tendenciájú korrelációs együtthatókat számítottunk. A ferde törzshosszúság és az övméret kapcsán meghatározott korrelációs együtthatók (r=0,52-0,69; r=0,65-0,74) arra utalnak, hogy ennél a két testméretnél indokolt lehet a "nyers " méret adatokat egyedenként - a tápláltsági állapot alapján - korrigálni. Korábbi vizsgálatunkban a kondíciópontszám és a testméretek között laza (r=0,21-0,42), a kondíciópontszám és a küllemi bírálati pontszámok viszonylatában ellenben közepes (r=0,45-0,50; P<0,05) szorosságú összefüggéseket állapítottunk meg 7 ]VpUpVPWVDL 2000). Jelen vizsgálat- EDQDFKDURODLVWHKHQHNNRQGtFLySRQWV]iPpUWpNHLD]pO V~OO\DOSR]LWtYU D]

életkorral viszont negatív összefüggésben (r=-0,17-0,23) voltak (WiEOi]DW).

WiEOi]DW

$IUDQFLDpVD]DPHULNDLNRQGtFLySRQWRN|VV]HIJJpVHU DWHQ\pV]ELNDMHO|OWHNWHVWPpUHWHLYHOQ

7XODMGRQViJRN )UDQFDL

NRQGtFLySRQWV]iP $PHULNDL NRQGtFLySRQWV]iP

eO V~O\NJ 0,64* 0,74**

Életkor, nap (5) 0,42 0,64*

Marmagasság, cm (6) 0,62* 0,66*

Ferde törzshosszúság, cm (7) 0,52 0,69**

Övméret, cm (8) 0,65* 0,74**

Herekörméret, cm (9) 0,42 0,63*

Szignifikancia szint (/HYHORIVLJQLILFDQFH): *=P<0,05; **=P<0,01;***=P<0,001

7DEOH &RUUHODWLRQ U RI WKH )UHQFK DQG $PHULFDQ ERG\ FRQGLWLRQ VFRUHV ZLWK FRQIRUPDWLRQWUDLWVLQ\RXQJEXOOV

7UDLWV )UHQFK ERG\ FRQGLWLRQ VFRUH $PHULFDQ ERG\ FRQGLWLRQ VFRUH %RG\

ZHLJKWNJ$JHGD\+HLJKWDWZLWKHUVFP6ODQWLQJERG\OHQJKWFP&KHVW JLUWKFP6FURWDOFLUFXPIHUHQFH

WiEOi]DW

$IUDQFLDpVD]DPHULNDLNRQGtFLySRQWRN|VV]HIJJpVHU DWHKHQHNpOHWNRUiYDOpVpO V~O\iYDOQ

7XODMGRQViJRN )UDQFDLNRQGtFLySRQWV]iP $PHULNDLNRQGtFLySRQWV]iP

eO V~O\NJ 0,43** 0,42**

Életkor, nap (5) -0,17 -0,23

Szignifikancia szint (/HYHORIVLJQLILFDQFH): *=P<0,05; **=P<0,01; ***=P<0,001 7DEOH&RUUHODWLRQURIWKH)UHQFKDQG$PHULFDQERG\FRQGLWLRQVFRUHVZLWKDJHDQG ERG\ZHLJKWRIFRZV

7UDLWV )UHQFK ERG\ FRQGLWLRQ VFRUH $PHULFDQ ERG\ FRQGLWLRQ VFRUH %RG\

ZHLJKWNJ$JHGD\

A negatív összefüggést az életkorral azzal lehet magyarázni, hogy a vizsgálatban UpV]WYHY YpOHWOHQV]HU HQ NLYiORJDWRWW WHKHQHN pOHWNRUD V]pOHV KDWiUpUWpNHN N|]|WW változott (3,6, ill. 14,6 év).

Az WiEOi]DW a regresszió-analízis eredményeit közli. A két pontozási rendszer eredményei között számított korrelációk (bikák, r=0,60, P<0,05; tehenek, r=0,42, P<0,01) arra hívják fel a figyelmet, hogy a két vizsgálati módszer teljesen nem KHO\HWWHVtWKHW HJ\PiVVDO (]pUW PLQGNpW pUWpNHOpVL PyG DONDOPD]iVD LQGRNROW OHKHW D gyakorlatban. Az amerikai pontozással kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez az HOMiUiVDODSYHW HQDYL]XiOLVpUWpNHOpVUHpStWGHOHKHW YpWHV]LDWDSLQWiVRVpUWpNtWpOHWHW is. A vizsgált állat tapintása ebben a rendszerben - a francia értékeléshez képest - több testtájra irányulhat. A két módszer eredményei közötti eltérés másik okát az amerikai

UHQGV]HU QDJ\REE VNiOiQ W|UWpQ pUWpNHOpVpEHQ OiWMXN KLV]HQ V] NHEE LQWHUYDOOXPEDQ N|QQ\HEEPHJtWpOQLDJ\HQJHDPHJIHOHO pVDW~OWiSOiOWViJHVHWHLW

WiEOi]DW

$IUDQFLDpVD]DPHULNDLNRQGtFLyEtUiODWLSRQWV]iPRNN|]|WWV]iPtWRWW UHJUHVV]LyDQDOt]LVHUHGPpQ\HL

,YDU 7XODMGRQViJSiURN\[ 5HJUHVV]LyVHJ\HQOHW

\ E[D .RUUHOiFLyV HJ\WWKDWyU Francia kondíciópontszám (y) -

amerikai kondíciópontszám (x) (7) y -2,179+0,750x 0,60^* Bikák

(5)

n 14 Amerikai kondíciópontszám (y) -

francia kondíciópontszám (x) (8) y 4,553+0,486x Francia kondíciópontszám (y) -

amerikai kondíciópontszám (x) (7) y 0,509+0,293x 0,42^**

Tehenek (6)

n 37 Amerikai kondíciópontszám (y) -

francia kondíciópontszám (x) (8) y 2,734+0,672x

Szignifikancia szint(/HYHORIVLJQLILFDQFH): * P<0,05; **=P<0,01; ***=P<0,001 7DEOH5HVXOWVRIDQDO\VLVRIUHJUHVVLRQEHWZHHQERG\FRQGLWLRQVFRUHVE\)UHQFKDQG

$PHULFDQDSSUHFLDWHV

6H[3DLURIWUDL5HJUHVVLRQHTXDWLR&RUUHODWLRQFRHIILFLHQW<RXQJEXOOV FRZV )UHQFK ERG\ FRQGLWLRQ VFRUH\ $PHULFDQ ERG\ FRQGLWLRQ VFRUH[

$PHULFDQERG\FRQGLWLRQVFRUH\)UHQFKERG\FRQGLWLRQVFRUH[

Az WiEOi]DWEDQ olvasható regressziós egyenleteket (bikák: y=4,553+0,486x; tehenek:

y=2,734+0,672x) felhasználva átszámítottuk a francia pontozás eredményeit az amerikaira. A bikák esetében az átlagérték 5,49 pont (variancia: 0,009), a teheneknél pedig 3,80 (variancia:0,155) volt. Az aránypárral átszámított francia pontszámok átlagértéke mindkét ivar esetében szignifikánsan (P<0,001) kisebb volt (3,5 valamint 2,8) a regressziós módszer eredményeihez képest. Mindez arra utal, hogy a regressziós átszámítás alkalmasabb a gyakorlati alkalmazásra. A két értékelési rendszer eredményének átszámítása azért merül fel kérdésként a gyakorlatban, mert egyik PyGV]HUW VHP OHKHW N|WHOH] HQ HO tUQL D WHQ\pV]W N V]iPiUD 1\LOYiQYDOyDQ OHV] DNLD francia, más pedig az amerikai értékelést használja.

.g9(7.(=7(7e6(.

- A bikák esetében a kondíciópontszám és a ferde törzshosszúság, valamint az övméret között meghatározott korrelációs együtthatók (r=0,52-0,69; r=0,65-0,74) miatt javasolni lehet ennek a két testméretnek a korrigálását a tápláltsági állapot szerint.

- A francia és az amerikai pontozási rendszer eredményei között számított korrelációk ELNiNU 3WHKHQHNU 3QHPWHV]LNOHKHW YpDNpWpUWpNHOpV KHO\HWWHVtWKHW VpJpW $ J\DNRUODWL YpJUHKDMWiV V]HPSRQWMiEyO LQNiEE D IUDQFLD rendszer használatát javasoljuk.

- Igazoltuk, hogy a két értékelés eredményeinek átszámítására a regressziós módszer DONDOPDVDEED]DUiQ\SiUDODSMiQW|UWpQ K|]YLV]RQ\tWYD

- +DQJV~O\R]QLLQGRNROWKRJ\DWiSOiOWViJLiOODSRWpUWpNHOpVHNLHJpV]tW DGDWRNDWQ\~MW a küllemi bírálati eredményekhez, valamint a célpárosítások végrehajtásához, ezért ennek rendszeres megítélése különösen a tehenek esetében szakmailag minden- képpen javasolható.

.g6=g1(71<,/9È1Ë7È6

A kutatómunkát az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA, T-30751) támogatta.

,52'$/20

Agabriel, J., Giraud, J.M., Petit, M. (1986). Détermination et utilisation de la note d' état d' engraissement en élevage allaitant. Bul. Tech. C.R.Z.V. Theix, INRA, 66. 43-50.

$OI|OGL / 'RPRNRV = 7 ]VpU - $GDWRN FKDURODLV WHKHQHN NRQGtFLyMiQDN alakulására. A Hús, 2. 110-112.

Bocsor G. (1960). A magyar tarka marha. Akadémiai kiadó, Budapest, 371.

Bullock, D. (2000). Improving herd efficiency. Charolais Journal, October, 70-71.

Evans, D.G.(1978).The interpretation and analysis of subjective body condition score.

Anim. Prod., 26. 119-125.

Frood, M.J., Croxton, J.(1978). The use of condition scoring in dairy cows and its relationships with milk yield and live weight. Anim. Prod., 27. 285-291.

Garel, J.P., Petit, M., Agabriel, J. (1988). Alimentation hivernale des vaches allaitantes en zone de montagne. INRA Prod. Anim., 1. 19-23.

+RUQ$HG6]DUYDVPDUKDWHQ\pV]WpV0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW Nicoll, G.B. (1981). Sources of variation in the condition scoring of cows. Ir. J. Agric.

Res., 20. 27-33.

Petit, M., Agabriel, J. (1993). Etat corporel des vaches allaitantes Charolaises:

signification, utilisation pratique et relations avec la reproduction. INRA Prod.

Anim., 5. 311-318.

Richards, M.W., Spitzer, J.C., Warner, M.B. (1986). Effect of varying level of postpartum nutrition and body condition at calving on subsequent reproductive performance in beef cattle.J. Anim. Sci., 62. 300-306.

Statistica for Windows (1993). Release 4.5. StatSoft. Inc., USA

7 ]VpU-$JDEULHO-'RPRNRV=D+~VKDV]QRVtWiV~WHKHQHNNRQGtFLySRQWR zásának módszere Franciaországban. A Hús, 4. 223-225.

7 ]VpU-1DJ\$*HUV]L.0p]HV0'RPRNRV=.HUWpV],)HNHWH7E$

KHUHN|UPpUHW D PHOONDVV]pOHVVpJ pV PpO\VpJ YDODPLQW D] pO V~O\ IHQRWtSXVRV összefüggésének változása az életkor függvényében charolais fajtájú tenyészbika- jelölteknél. Állattenyésztés és Takarmányozás, 3. 203-210.

7 ]VpU-*iERU*\'RPRNRV=$OI|OGL/=iQGRNL56YiE/.RYiFV70LOLF]NL L. (2000). Charolais tenyészbika-jelöltek teljesítményének értékelése. XXVIII:

ÏYiUL 7XGRPiQ\RV 1DSRN ³$] pOHOPLV]HUJD]GDViJ IHMOHV]WpVpQHN OHKHW VpJHL¶¶

Mosonmagyaróvár, október 5-6, I. 291-295.

Wilson, D.E. (1996). Angus mature cows size genetic evaluation. Angus Journal, March, 8.

Vizcarra, J.A., Wettemann, R.P., Spitzer, J.C., Morrison, D.G. (1998). Body condition at parturition and postpartum weight gain influence luteal activity and concentration of glucose, insulin, and non esterified fatty acids in plasma of primipaous beef cows. J. Anim. Sci., 76. 927-936.

Wellmann O. (1930). A szimentáli és magyar pirostarka tenyészmarhák bírálata.

ÈOODWWHQ\pV]W N/DSMD

Wellmann O. (1940). A szarvasmarhák bírálata és törzskönyvezése. Budapest. 245.

Levelezési cím (FRUUHVSRQGLQJDXWKRU):

7 ]VpU-iQRV

6]HQW,VWYiQ(J\HWHP0H] JD]GDViJpV.|UQ\H]HWWXGRPiQ\L.DU

*|G|OO 3iWHU.X

6]HQW,VWYiQ8QLYHUVLW\)DFXOW\RI$JULFXOWXUDODQG (QYLURQPHQWDO6FLHQFHV+*|G|OO 3iWHU.X Tel.: 28 - 410-200/1644, Fax: 28 - 410-804

e-mail: tozser@fau.gau.hu