II./6. fejezet: Tájékozódás az „innovációs bazárban”
A külső innovációs kínálat sokszor egy vállalat számára először a bőség kaotikus összevisszaságában jelenik meg. Úgy érezhetjük magunkat, mintha egy bazárba lépnénk be, s tájékozódni szeretnénk, hogyan tudnánk módszeresen vásárolni. A hasonlatot folytatva, azt mondhatjuk, hogy egyre több az áru, a folyamatosan bővülő és differenciáltabb kínálattal fellépő bazárba egyre több vevő lép be, hogy legalább próbavásárlásokat tegyen, s esetleg rendszeres vásárlóvá váljék.
Felmerül a kérdés, hogy milyen termékeket vásároljanak meg, mennyiért, s hogyan válasszák ki azokat?
Ebben a fejezetrészben Nambisian és Sawhney elemzéseit és tanácsait foglaljuk össze (Nambisian és Sawhney, 2007). A szerzők abból indulnak ki, hogy sokan tekinthetik a P&G mintáját követendőnek, ahogy a Nokia által létrehozott interaktív fórumot, a Concept Lounget is.
Mivel a modellek egyszerű követése eléggé kockázatos, a szerzők kísérletet tesznek rendszeres útmutató kidolgozására a tájékozódáshoz és a menedzsment döntéshez. Két megfigyelésre alapoznak.
A) A nyílt innovációs piactér csak egy eszköz a számos másik között, amivel tudást szerezhetünk, hiszen a közvetítőknek is különböző típusai találhatók meg.
B) Megállapítják, hogy az innovációs lehetőségek esetében eddig csak a kontinuum két végpontjára koncentráltak. Ezek a korai, az innovációs ötlet vagy szabadalom szakasza, illetve a már piacképes ajánlatokként megjelenő termékek vagy
technológiák. Ugyanakkor a kevésbé kiaknázott középső rész további lehetőséget jelent a kiaknázásra.
A tágabb értelemben vett innováció vásárlásához az innovációs
lehetőségeket 4 változó által kifeszített térben, kontinuumban helyezik el. Ezek a változók a következők.
A) a vállalatok mozgástere új, értékelhető innovatív ötletek felkutatásakor;
B) az ötletek megvásárlásának és fejlesztésének költségei;
C) a piacképes termékek kifejlesztése során fellépő kockázatok;
D) a piacra kerüléshez szükséges idő.
A szerzők rámutatnak arra, hogyan jelentkeznek ezek a tényezők a nyers és a piackész ötletek, illetve a piackész termékek megvásárlásának esetében, ahogy ezt a 2. ábra szemlélteti.
2. ábra: Az innovációs lehetőségek külső beszerzési kontinuuma
Nambisan és Sawhney tanulmányukban a hangsúlyt a kifejlődőben levő új piacra, a piackész ötletek megvásárlására, az ekkor a vállalatokra ható tényezőkre és a sajátos közvetítőre teszik. Anélkül, hogy részletezni tudnánk tovább a „bazárban” tájékozódást, láthatjuk, hogy általában erősen differenciálódó közvetítői rendszer alakul ki ott, ahol a nyílt innováció az innováció alapvető formájává válik.
Azt is látnunk kell még, amit a bőség gazdaságtana problémájának nevezhetünk, hogy a „bazárban” egyszerre áll fenn egy pontosan meg nem határozott bőség, s nekünk a szűréssel jó választásokat kell tenni.
Segítségként a szerzők röviden bemutatják a különböző közvetítőket, akikhez fordulni lehet, valamint azt, hogy milyen, eltérő funkciókkal rendelkeznek.
II./7. fejezet: Az innovációs közvetítők eltérő funkciói
Az innovációs lehetőségek külső beszerzési kontinuuma mentén történő vásárláskor a vállalatok különböző típusú és funkciójú közvetítőket alkalmazhatnak
1. táblázat: Vásárlói útmutató az innovációs bazárhoz, Nambisan és Sawhney, 2007
Nambisan és Sawhney felvázoltak egy heurisztikus stratégiaválasztási metodikát is. Az első 5 pont iparági/piaci, a második 6 pont vállalati jellemzőket sorol fel. A figyelembe vett fő változók egyrészt a vállalat környezetére, másrészt a vállalatra vonatkoznak, és a következők:
milyen a technológiai és a piaci változások üteme, milyenek a szellemi tulajdonjogviszonyok, a tipikus innovációban rejlő piaci lehetőségek, a tipikus innováció elbírálási költsége, a kifejlesztéséhez szükséges információ, az innováció célja, az innovációs képességek, a
termékportfolió, a vállalat mérete, a kockázatvállalási hajlandóság, és milyen az innovációs portfolió?
