• Nem Talált Eredményt

Nagy Lajos (1935-2005)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Nagy Lajos (1935-2005)"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

PERSZONÁLIA

Sz. Nagy Lajos (1935-2005)

2005. szeptember 18-án, hetvenéves korában eltávozott j # i i t P * N k közülünk Sz. Nagy Lajos, a legendás hírű magyartanár.

Ä könyvtáros, a finn irodalom kiváló tolmácsolója és első­

rangú szakértője, a kultúrdiplomata, élete utolsó évtizedé­

ben a 3K egyik szerkesztője. Pályáját magyartanárként kezdte Székesfehérvárott, és hamar megmutatkozott nagy tanár egyénisége. Tanítványai (köztük többen ma az OSZK főmunkatársai) haláláig eljártak hozzá tanácsért, ötletekért, azért, hogy merítsenek hihetetlenül széles körű műveltségéből, kiérlelt bölcsességéből, nyugalmas derű­

jéből. Már fiatal tanárként elsőrangú finn szakértővé ké­

pezte magát. Biztos ítéletű szakértők által is elismert igazság, hogy Sz. Nagy Lajos a finn irodalom egyik legnagyobb, legrangosabb, legtöbbet teljesített hazai ismerő­

je, a finn irodalomtörténet kiemelkedő mestere volt. Számos publikációja a bizony­

ság erre, bár az opus magnumot, a de Sanctis, Hettner, Meyer. Lanson műveivel vetekedő nagy finn irodalomtörténetét nem írhatta meg. Ehhez túl korán kellett tá­

voznia. De már igen fiatalon, a recepcióesztétikai megközelítéseket jócskán meg­

előzve, hatalmas anyagon mutatta be a finn irodalom hazai fogadtatását. ..recepció­

ját", és ugyanilyen módszerrel a magyar irodalom finnországi fogadtatását. E műve nyilván igen sokáig alapmunka lesz és marad afinnugriszlikában. Amiként alapmű­

veknek számítanak fordított munkái elé írt elő- és utószavai, amelyek sohasem egy­

szerű ismeretterjesztő el igazítások voltak, hanem az adott szerző, az adott mű nagy­

szerű interpretációi, a staigeri Kunst der Interpretition nagyszerű hazai termékei.

Sokat, igen sokat tett a finn-magyar kulturális kapcsolatok terén is. Nemcsak a Magyar Köztársaság helsinki kulturális attaséjaként, de mint a finn írók szinte mindegyikének személyes ismerőseként, barátjaként, hazai kalauzaként is. És per­

sze fordítóként. Regényeket, hosszú prózákat és drámákat is fordított szépszámmal, elsősorban azonban a finn vers magyar tolmácsolójaként alkotott utánozhatatlanul nagyot. Nem volt költő (bár hihetetlenül szellemes bökverseit nehéz felejteni), ám abszolút biztos verskczclésű ember volt. Persze több is annál: a versek lényegél értette és tette át - szigorú formahűséggel - magyarra, átgondolva és visszaadva a táji, társadalmi, szokásrendi stb. különbségekből adódó, sokszor furcsa koinciden­

ciákat okozó eltéréseket is.

Sok, igen sok olyan tudósról, íróról, szellemi emberről tudunk, akik - érthető önzésből - az érdeklődésük, hivatásuk középpontjában álló területre koncentrál­

nak, és mintegy muszájnak, esetleg kellemes szinekűrának tekintik a megélhetést biztosító „állást". Sz. Nagy Lajos, bár a finn irodalom állt érdeklődése homlok- 52

(2)

terében, éppen nem vette félvállról könyvtári munkáját. Sőt! Tanárként indult, ám még fiatalon lett a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársa. A Hálózati Osztályon (sok más neve is volt) dolgozott, igen intenzíven. A szak­

könyvtárak problémáival foglalatoskodott, a szakmai információk és az informá­

cióellátás volt a szakterülete (máig igen fontos könyve is megjelent e tárgykörből).

és olyannyira vezető szakértővé vált a terrénumon, hogy amikor a TINTI (Társa­

dalomtudományi Információs Titkárság) megalakult, természetes volt, hogy ott az ő helye Sárdy Péter szűk körű, ám annál tekintélyesebb stábjában. Aztán megint a KMK következett. Amit Sz. Nagy Lajos a KMK-ban és a TINTI-ben végzett (könyvek és cikkek sokasága tanúskodik róla), ma már szerves része a könyv­

tártörténetnek. És bizonyság arra, hogy Sz. Nagy Lajos igen komolyan vette könyvtári, könyvtárügyi munkálkodását. És - volt kollégáinak sokasága tanús­

kodhat róla - sohasem tekintette ezt a munkát gátnak, akadálynak, hátráltatónak finn irodalmi ténykedése útjában. Teljes erőbedobással dolgozott mindkét szak­

területén. És ez volt rá jellemző akkor is, amikor - immáron nyugdíjasként - a 3K szerkesztőjének szegődött el. Amikor a lap cikkeivel foglalkozott, amikor a lapterveken vitáztunk vele, amikor a reklamációk ügyeit intézte, amikor a szer­

kesztőbizottsági üléseken fejtette ki ólomsúlyú szakmai érveit és ellenérveit, tel­

jesen ennek az ügynek, ezeknek az ügyeknek adta át magát. Nem a finn irodalom elsőszámú szakértője, nem az irodalom bennfentese, nem literary gentleman volt.

hanem könyvtáros, tetőtől talpig. És könyvtárügyi, könyvtártudományi szakértő akkor is, amikor a finn könyvtári szaksajtó cikkeit referálta a Könyvtári Figyelő számára. Amit ma a finn könyvtárakról, a finn könyvtárügyről tudunk, azt szinte kizárólag Sz. Nagy Lajos közvetítésével tudjuk.

Elbűvölően kedves ember és kolléga volt. Végtelenül szellemes, nyílt és ba­

rátságos mindenkivel, egyúttal végtelenül szerény, és minden nyíltsága ellenére voltaképpen zárkózott volt mindenben, amiről úgy vélte, csak rá tartozik. Soha nem beszélt senkinek 1956-os tetteiről, és ha Dobos Marianne könyve nem számol be Lajos csendes hősiességéről, az életveszélyt is vállaló szerepéről, még legköz­

vetlenebb kollégái sem sejthettek semmit róla e vonatkozásban.

Korán, igen korán - ahogy mondani szokás - , még tele kofferrel távozott. A finn irodalom hazai és finnországi szerelmesei, a magyar irodalomtudomány kép­

viselői szakjuk egyik legnagyobbjai, volt székesfehérvári gimnáziumi és számos egyetem finnugor szakos hallgatói a nagy tanárt gyászolják benne, a könyvtárosok szakmánk egyik kiemelkedő képviselőjét és munkását, mi, volt kollégái a nagy­

szerű társat és munkatársat, és mindenki, aki ismerte, az utolsó magyar úriemberek egyikét. (VK)

53

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A termék jól kitapintható elemei: a finn tanárképzés sikerességének hangsúlyozása (Simola, 2004, 2005), a finn iskola mint jó és jól felszerelt munkahely

irók csupán a finn nyelvű müirodalomra gondoltak s nem vették kellőleg számításba a svéd nyelven szóló, de nemzeti lélektől áthatott irodalmat s a bámulatos

Valóban a papnak úgy kell élnie, hogy alkalmazható legyen reá az Irás szava: "non est hic alius nisi domus Dei", ."Nem más ez, mint az Isten háza". 28, 17.) Es

kirjallisuuden historia 1–2 ’A kortárs finn irodalom története 1–2’, 31 amely az 1990-es és 2000-es években keletkezett finn irodalomra koncentrál,

Parti Nagy Lajos versei, rövidprózái és drámái után a régen várt regénnyel jelent- kezett, melyben a verseire jellemző nyelvteremtő erő, novelláinak jelenetező zsánerei

FINNESEDÉS 37 irodalom, amely már nemcsak egy szükkörű szellemi arisztokrácia igényeit elégíti ki — mint ahogy a svéd- nyelvű finn irodalom tette — hanem

• az európai integráció felé való stratégiai közeledés, addig a finn gazdaságpolitikában ezeknek az elemeknek a legnagyobb része már évtizedek óta nem aktuális, de

Mindezek ellenére azonban valami olyan megkapó szelídség, olyan ártatlan bizakodás és mindenre kész engedelmesség áradt ki törékeny kis lényéből,