502 ECKHARDT SÁNDOR
RIMAY JÁNOS ISMERETLEN LEVELE.
A Zichy-levéltárban, a h o n n a n Lukcsics P á l t ö b b igen é r d e k e s XVI. századi o k m á n y t tett közzé, találtam egy levelet, melyet a k i v á l ó író és államférfi Telegdy P á l kállai k a p i t á n y n a k , V á r d a y K a t a u r á n a k K i s v á r d á r a írt Vidócról, Csáktornya mellől.
A levélnek a z az é r d e k e s s é g e , hogy t a l á n a legrégibb Rimay- levél. 1590-ben kelt, még Balassi Bálint életében és benne Rircay arról beszél, hogy r ö v i d e s e n V e l e n c é b e n lesz. így t e h á t t é n y leg emlékeiből m e r í t e t t Rimay, mikor egy szerelmes v e r s é b e n így elemzi szerelmét:
Mert t e szépsígedben Szivem úgy merült be, Mint t e n g e r b e n Velencze.1
De olaszországi útja e g y ú t t a l megérteti velünk, miért érzünk b e n n e olykor P e t r a r c a - r e m i n i s c e n c í á k a t , mint p é l d á u l a b b a n az é n e k é b e n , hol a t e r m é s z e t tavaszí ragyogását írja le, fájlalva a szerelmes távollétét majd a t e r m é s z e t e t , amint az ő szépsége előtt hódol:2
Réten, völgyen, hegyen, Mert hol ő elmegyen, Dupláit szépség követi:
Vidámb m i n d e n virág, Az hová lépík s hág, Nagy szeme fényét veti:
M i n d e n e k e t vidít, Ébreszt, éleszt, indít Szépsígének termeti.
P e t r a r c a CLXV. szonettjében írta le, amint a k e d v e s t a l p a a l a t t jobban nő a fű, s l á b a felé fordulnak a virágok:
Come '1 candido píé per l'erba fresca I dolcí passi o n e s t a m e n t e move, V e r t ü che 'ntorno i fiori a p r a e rinove, D e le t e n e r e p i a n t e sue p a r c h ' e s c a . . ,
A CLXII. szonett, egyike a leghíresebbeknek, meg azt állítja, mint Rimay, hogy a virágok vidámak és boldogok, h a a k e d v e s a r r a megy:
Lieti fiori e felicí, e ben n a t e e r b e C h e madonna p e n s a n d o p r e m e r söle;
Píaggia ch'ascolti sue dolci p a r o l e , E del bel p í e d e alcun vestigio s e r b e , . .
A párhuzamot folytatni l e h e t n e a bokrok, a nappal, a vidék k é p é vel, melyet t e k i n t e t e felvidít.
1 Rimay J á n o s munkái, 21. 1.
2 U. o. 10. 1.
ADATTÁR 303
D e stílustörténetileg tán még é r d e k e s e b b a levélnek az a t a n ú sága, hogy Rimaynak m á r e b b e n a k o r b a n kialakult az a cikornyás ' m o n d a t k é p z é s e , mely prózájára annyira jellemző s megtaláljuk b e n n e a túlhajtott képhajszolásnak, sőt k é p z a v a r n a k a szintén csak Rimayt jellemző alkalmazását. Mindez, ne feledjük, Balassi Bálinttal egyidős:
tehát független Bálint ízlésétől, mert a nagy költő soha, egyetlen leve
lében sem alkalmaz ilyen álciceróí humanista stílust; az ő képei ter
m é s z e t e s e k még a k k o r is, ha antik szerzőkből k a p t a is őket. Rimay stílusát t e h á t nem lehet egyszerűen „ b a r o k k " - n a k elkönyvelni, vagy a k k o r a b a r o k k fogalmát igen k o r a i i d ő r e kell áthelyezni: i n k á b b m a g y a r á z n á m humanista p e d a n t é r i á b ó l . E b b e n a korban, különösen az epistoláris stílusban igen divatos a hasonlat erőltetése; ez a figura a r e t o r i k u s stílus legnagyobb igényű fegyvere s különösen előszavakban úgyszólván kötelező.
D e halljuk magát a levelet:
G e n e r o s o dominó P a u l o Telegdio de eadem etc. dominó mihi plurimum et veneran[do] et confiden[díssi]mo
G e n e r o s e domine mihi plurimum o b s e r v a n [ d i s s í ] m e . Post servi- viciorum meorum paratissimam Commen[dationem]. Istentöl the kegnek vgy ez uilagh zerént ualo mint uduösseges iauait ziubeöl k é r e m meg adatny. Emlekezúen a r r a minemö nagy zeretettel es affectíoual uoltunk eggyüt íakuan k e g d d e l egybe k ö t e l e z u e , melto volna ha zaz oda menő k ö u e t egi n a p reám talalnaís mindenik alt hogy irnék t e k e g n e k , az en Reghi k e g h e z ualo z e r e t e t e m s ío akaratom erösitesere, d e nem engettetik az oda m e n ő k n e k ö Ritkaságokért hogy az en te keghez ualo keduem es illyen z á n d o k o n túlem megh aranzot tczellyatt üsse, Mindazáltal hiszem az t e kegd g r a u i t a s s a n a k olly ío Neduessegel uálo Zöldelletit lenni, hogy az ighen r i t k a irasom alt való banassalís h e r u a d a s r a nem haiolhat, de megh t a r t t i a az uígoratt, mellyett az Züksegh az en arnikozasomra el ki teriezteni, adgiaís az isten ugy te kegre az ö híuesitö es sírosito (!) h a r m a t t i a t t hogy kegd mind uegiglen fogíatkozasnelkül ualo Zöldeílessel ellien.
Magham allapattía most ebben áll hogy it Battiam es Aniam hazánál lakom. Az mas h é t e n isten egessegem aduan Velenczeben b e menő Z a n d e k o m vagyon, h o n n a n ez Zegheni Rab Istuan neuö is, melly ez elöt k i s u a r d a b a lakott mostan é r k e z e t ki az Gályáról el zaladuan, k i alt m i é i t hogy t e k e g d e t i s meg k e r e s i a k a r t a m te k e g n e k irnom.
k e r u e n mind arra the k e d e t hogy kegd nekem parantsollyon írion s mind hogy te kegd ez zegen sok niomorusagh uallott R a b n a k segetseggel legyen, t á l a m iouendöben megh zolgalhatom t e k e g n e k mind ez két io es d í t s e r e t e s virtusait.
T a r t s i a meg az isten kegdet, í r t a m Chiaktornia mellet való Vidocz neuö faluchkaba, az vi z e r e n t való P ü n k ö s t napon. 1590.
Gen[erosae] do[minationis] V [ e s t ] r a e S[ervi]tor promiiss[imus]
J o a n n e s Rimái A levélből érdekes személyi a d a t o k is derülnek ki: Rimay bátyja és anyja Csáktornya mellett Vidócon élt ebben az időben s levél
vivőnek olykor a velencei gályákról szökött magyar r a b o k a t is fel
használta.
J e g y e z z ü k még meg itt., hogy Rimay Alsó-Sztregován, Balassi b i r t o k o n született. Ismeretségük is alighanem innen ered.
2 0 *
304 ECKHARDT SÁNDOR
Rimayról különben csak minap olvastuk a Magyar Nemzet egyik t u d ó s í t á s á b a n , hogy a székelyudvarhelyi Székely Nemzeti Múzeum őriz egy latin Machiavellit (alighanem a P r i n c i p e fordítását), melyet a b e jegyzés szerint Balassi Bálint küldött Rímaynak Krakkóból, 1591.
januárjában. Míg H e r e p e i J á n o s igazgató t a n u l m á n y a megjelenik, addig is örömmel vehetjük tudomásul, hogy megkerült az e g y i k , k ö n y v , melyet Bálint ez évben újévi ajándékul küldött Rímaynak. Rimay Balassi Bálint hozzá írt levelének e küldeményre vonatkozó részét is ki a k a r t a a d n i Balassi-kiadásának előszavában:
„ K e g y e l m e d n e k uj esztendőbelí k e d v e s k e d ő ajándékom emléke- z e t i r e kültem k é t k ö n y v e t is; elolvasván mind végig Kegyelmed, k é r e m Kegyelmedet, irja meg felölök való t e t s z é s é t és opínióját. Igazán írha
tom Kegyelmednek, hogy semmi irásolvasásból efféle politikai tisztek
n e k igazgatása módjában annyit én nem okosodtam3 mint ez egy
mással ellenkedő k é t authornak Írásiból."
Most hát tudjuk, hogy Machiavelli volt az egyik könyv s m é l t á n k e l t e t t e fel Bálint bámulatát. Melyik volt a másik, talán azt is sikerűt majd egyszer megállapítani,
E C K H A R D T SÁNDOR.
3 Radvánszky Béla k i a d á s á b a n (253. 1.) nyilván elrontott szöveg á l l : „a mint én nem okoskodtam". Az eredetiben „annit" állhatott.
