A SZEKSZÁRDI APÁTSÁG

Teljes szövegt

(1)r;” T- •. A SZEKSZÁRDI APÁTSÁG TÖRTÉNETE.. SZEKSZÁRDI CZÍMZETES APÁTTÁ KINEVEZTETÉSE ALKALMÁBÓL IRTA. FRAKNOI VILMOS. BUDAPEST. F R A N K U N - T Á. R. S U L A T. N Y O M D Á J A .. 1879.. /.

(2)

(3) A SZEKSZÁRDI. APÁTSÁG..

(4)

(5) J l . T r f.. A SZEKSZÁRDI APÁTSÁG T Ö R T É N E T E.. SZ E K SZÁ R D I CZÍMZETES APÁTTÁ K IN E V E Z T E T É S E A LK A LM Á BÓ L. IRTA. F R A K NÓI. VILMOS.. BUDAPEST. FRANK LIN - T Á R S U LA T. 1879. NYOMDÁJA.. ' ^. 6.

(6)

(7) A. SZEKSZÁRDI. O S —‘K E R E S Z T É N Y. ÁLDOZATI. CSÉSZE.. I. zent. István király- és első utódainak nehéz föladataik m egoldá. sában : a keresztény vallás és a nyugati m űveltség terjeszté sére irányzott törekvéseikben, a szent B enedek-rend szerzetesei valának legbuzgóbb és legtevékenyebb m unkatársaik. részben ők vitték keresztül. körükből. nyerte. A térítés művét nagy. Az egyház kebelébe fogadott nép az ő. első f ő p a p ja it, lelkipásztorait. és egyúttal. tanítóit.. A közigazgatás és törvénykezés új intézményeinek m eghonosításában nagy részök volt.. A legelső oklevelet és nyelvünk legrégibb emlékét,. mely reánk m aradt, nekik köszönhetjük. A m űvészet és gazdaság sok féle téréin mély nyom okat hagyott tevékenységük. E szerint kolostoraik alapítása a keresztény civilisátió és az állami rend consolidátiójának mindig fontos ténye vaia, mire uralko dóinkat egyaránt ösztönzé vallásos érzületük és politikai tapintatuk. A romlott jellem ű. P é te rt kivéve, a ki mindkét tulajdonságot. nélkiilözé, szent István mindegyik utóda növelte a szent Benedek-rend kolostorainak szám át. É s a szerzet iránti kegyeletüket azzal is kitünteték, hogy rendszerint az általok alapított a p á tsá g egyházát jelölék ki végső nyughelyül. így te tt Aba Sám uel és I. E n d r e ; am az a sárhegyi, ez a tih a nyi apátság alapítója. P éldájokat követi I. B éla , a szekszárdi apátság létesítése által..

(8) 6. Alapítványa sz ám á ra Tolnamegyének azon helyét választá ki, a hol, alig egy mérföldnyi távolságra a D unától, szelíd dombok, te r mékeny síkság és nagy kiterjedésű posványok által övezve, a római uralom idejében, a Budáról E sz é k re vezető út mellett, A lisca nevű katonai gyarm at v irá g z o tt.1 A kereszténység, mely P annonia területén m ár az apostoli kor szakban kezdett gyökeret verni, és a I I I . században annyira elterjedett, hogy több püspökség fölállítása vált szükségessé,12 Alisca lakóit is meghódító. A IV. században keresztény hitközséggel találkozunk itt, melyben az új vallás szelleme és bensősége a classical műveltséggel és ízléssel frigyesült. T a n ú sk o d n a k erről azon nagybecsű emlékek, melyek 1845-ben, a szekszárdi dolog-ház alapjainak kiásása alkalmával, két ölnyi m ély ségből. kerültek napvilágra : két kő sarkophág, számos bronz-, kő-,. cserép- és üveg régiség.3 Az egyik koporsó — mely jelenleg a M agyar N em zeti M úzeum római régiségei között foglal helyet — előkelő keresztény em bernek tetem eit foglalta m agában. U talnak erre a rajta látható symbolumok : a. delphin,. mely az. Üdvözítőnek egyik jelképe; a fürtökkel terhelt. szőllőág és a kenyerekkel telt kosár, melyek az oltári szentséget ; végre Amor és Psyche alakjai, melyek itt a lélek egyesülését Istennel jelentik. Még nevezetesebb emlék az üveg áldozati csésze, melynek fene kén az Ü dvözítőt jelképező halak tűnnek föl, és oldalán kiálló b e tű k kel a következő görög fölirat fut körűi :. AEIBE. rii. n o IM ENI. III E. Z H I ' A / l 1.. ,,Á ld o zz a pásztornak, igyál s élni fo g sz.“ Vagyis : «Áldozz K risz tusnak, élj az oltári szentséggel, és élni fogsz».. 1 H ogy A lisca a m ai S zegszárd helyén állott fönn, a róm ai régiségtudom ány le g te kintélyesebb művelői elism erik : M om m sen, D ejardins, Röm er.. 2 Ezekről bőven értekezik Salagi «De statu Ecclesiae Pannonicae libri VJI» czímü nagy müvében. 3. E zeket ism ertette. gek. P est, 1847.. K ubinyi Á goston , ily czímü m unkájában : Szegszárdi R ég isé.

(9) 7. Kétségtelen — a minthogy a régészek általánosan elfogadják — hogy ezen edény az oltári szentségnek, bor színe alatt, kiszolgáltatá sánál h a s z n á lta to tt.1 Mi volt Alisca sorsa a népvándorlás, a b a rb á r népek egymást fölváltó uralm ának korában, nem tudjuk.. Valószínű, hogy a m agyar. honfoglalás idejében a római gyarm at és keresztény község m a ra d v á nyai még fönnállottak. És. ezek vezethették. B élát. arra,. hogy e. helyen. alapítson. kolostort. A kath. egyház ugyanis m indenkor kegyelettel őrízé m últjának emlékeit és hagyom ányait ; m indenkor áhítattal vonzódott azon helyek hez, melyeket apostolai és hittérítői buzgó munkásságukkal vagy h a lá lukkal m egszenteltek. H a az üldözések vagy m ás catastrófák távozni kényszeríték, jobb idők beálltával, rendszerint visszatért oda ; ott építve föl székesegyházait és monostorait. E p e n a mai hazánk területén u ra l kodó avar és szláv fejedelmeket figyelmezteti II. Jenő pápa, a IX. szá zad elején, az egyház ezen. hagyományos elvére ; intve őket,. hogy. főleg Pannonia azon helyein, hol a régi egyházak nyomai az egykor létezett püspöki székekre m utatnak, állítsák föl, ha alkalmasan tö rté n hetik, az új püspökségeket.12 Nagynevű. történetírónk. I polyi. A. rnold. m ár. rég fölhívta a. figyelmet arra, m int teljesül ezen óhajtás a magyarországi egyház alakúlásánál is.. U ta lt a r r a , hogy a pannoniai. helyen, a hol sz. M árton született,. Sabariában, ugyanazon. építik Gejza és szent István az. első m onostort ; hogy keresztény elemekkel á th a to tt egykor virágzó gyarm atoknak, a szláv-morva térítő püspökségeknek m ég alig hűlt helyén emelkednek első nevezetesebb püspökségeink és kolostoraink : E s z te r gom, Veszprém,. Pécs,. Győr,. N yitra,. P écsvárad,. Szalavár,. Z obor ;. hogy Esztergom és Pécs basilikái aljában m ég föltalálhatok a római ős-keresztény katakom bák, annak jeléül, hogy nemcsak a keresztény. 1 Ezen, szintén a M. N. M úzeum ban őrzött em léknek (mely a pannoniai őskeresz tény em lékek között a legfontosabb) rajzai, m elyek az ed d ig k iad o ttak n ál ponto sab b ak és hívebbek, e fejezet élén és végén láthatók. Az utóbbi a csésze fenekét és kö ríratát tű nteti elő. 2 A 826-ban írt levél FEJÉR-nél : Codex Diplomaticus. I. 158. 1..

(10) 8. telep a réginek helyén alakúi, de még a tem plom is, századok m ú ltá val, az előbbinek helyére é p ü l.1 Az egyház ily eljárásában a m agas ideális fölfogással gyakor lati szem pontok karöltve jártak. A régi római gyarm atok erődítményei védelm et nyújtottak, utai és hidjai a könnyű közlekedést biztosították.. A. SZEKSZÁRDI. Ò S- KERESZTENY. ÁLDOZATI. CSÉSZE. FENEKE. ÉS. K Ó R I R A T A.. 1 I polyi A rnold . A d e á k m o n o sto ri X I I I . s z á z a d i b a silik a . (Pest, i860) 20. és kk. 11..

(11) 9. IL l k \ ^ B |iLY nép lakta T olnam egyét. a X. század. elején, és mi volt. ekkor Aliscának neve, meg nem határozhatjuk. A hagyomány, mely a X I I I . század második felében m ár írásba foglaltatott, a hely nek, illetőleg az ott alapított monostornak, mai Szekszárd nevét Béla királytól szárm aztatja.. «Ö ugyanis — írja Kézai Simon — kopasz volt. és b a rn a ; minélfogva m onostorát saját külseje szerint így nevezte e l» .1 A régi m agyar nyelvemlékek tan úsága szerint, a barna és kopasz kifejezéseknek a szög és szár felelt meg. A hagyom ánynak teh á t némi külső tám p o n tja csakugyan van. Azonban a belső alapot és a való színűség kellékeit nélkülözi az. M indenekelőtt alig tehetjük föl, hogy a hely, a melyen egykor Alisca állott, az apá tsá g alapítása idején teljesen elpusztulva és lak a t lan lett volna. H a. pedig ott helység vagy erődítm ény létezett, bizo. nyára neve is volt, a m elyet később m egtart, vagy legalább a történelem föntart vaia. De ha föl is teszsziik, hogy a helynek a monostor a la p ítá sa kor nem volt neve, valószínűtlen,. hogy a király alapítványa szám ára. nevet keresve, ennek elem eit saját kopaszságától és b a rn a arczszínétől kölcsönözte ; oly külső tulajdonoktól,. melyek egészen jelentőség. nélküliek és egyáltalán nem jellemzők, m ert külön is, együtt is sok embernél fordulnak elő. M inthogy továbbá a kolostor alapításakor e nevet. m á r bírta,. azt ez alkalomm al kellett volna elnyernie ; a mi a kolostor-alapítás cselekményének komolyságával nehezen volna megegyeztethető. E h h e z 1. Béláról szólván, m ondja : «In suoque M onasterio dicto S ceugzard se p e litu r; hic. enim calvus e rat et colore brunus, propter quod suum M onasterium. dim inutive, sicut erat. ipse corpore dispositus, sic vocari iussit.» (Podhraczky k iad á sa 62—63. 11.) A bécsi k r ó n ik a pedig így a d ja ezt elő : «Sepultus est autem in m onasterio Sancti S aluatoris, quod ipse construxerat in loco qui dicitur Z ugzard.. H ic enim B ela erat calvus et colore brunus, propterea suum. m onasterium , a d suam disposicionem , Z ugzard. appellavit». (Toldy k iad á sa L V I. 1.) U gyanazt. írja T húróczi is krónikájában. (II. rész, 46. fejezet.).

(12) IO. hasonló esetet az onom asticonokban. hiába keresnénk ; valam int arra. is alig találunk példát nyelvemlékeinkben, hogy két egymással össze nem függő tulajdonság (kopasz és barna) egy szóba egyesíttetett, a mi ellen a nyelv logikája is tiltakozni látszik. E z e n ellenvetések a többi szárm aztatásokra nézve is fölhozha tok.. B. o n f in. szerint ugyanis a hely azért nyerte a Zegzardu. nevet,. mivel alapítója Béla király sánta és b arna arczszinű v o lt.1 L iszti szerint pedig azért, m ert Béla sánta volt, és a m agyarok a törött lábat szegett szárnak nevezték.2 M ár gróf. T. eleki. J. ózsef. fölszólalt ezen erőltetett szószárm az. tatások ellen ; azonban ő sem szerencsésebb, sist állítja föl, hogy. «őseink. barna. midőn azt a hypothe-. falaiért nevezték szögzárd vagy. zárdának, miből Szögszárd vagy Szegszárd név alakúit».3 N em szándékunk új com binátiókba bocsátkozni.4 De kétségte lennek tartjuk,. hogy. a. Szekszárd. helynév. a. kolostor. alapításánál. régibb; és mivel esetleg oly hangzása van, m intha a szög és szár öszszetétele esetleg. által képződnék, a mely szóknak a kolostor alapítójában. megfelelő. tulajdonságok. meg voltak : keletkezett az előadott. hagyomány. 1 II. d ecas III. könyv.. 2 K ovachich : Scriptores m inores. I. 333. 1. 3 H unyadiak kora. V I. 125. 1. 4 Figyelem rem éltó, hogy a középkori oklevelekben következetesen. S a x a r d ia alak k al. találkozunk. És m egem lítjük, hogy az á r d v ég szó tag helyneveinkben gyak ran fordul elő : A gárd, Polgárd, Z am árd ; m inélfogva azt zá rd á b ó l szárm aztatni fölösleges..

(13) III. szekszárdi T. uróczi. apátság alapító oklevele, sajnos, nem m ara d t reánk. L. á szló. ,. a m últ század második felében, említést. tesz egy töredékéről, a melyből kitűnnék hogy az a p á tsá g 1061-ben, Béla király uralkodásának első esztendejében a la p í tt a to t t.1 — E zen töredéket. tizenegy évvel utóbb,. K. atona. I. stv án. eredm énytelenül nyo. mozta. 12 A m agyar Monasterologia tudós kiadói. pedig. m ár kétséget. tám asztának az iránt, vájjon az em lített töredék egyáltalán létezik-e?3 E sorok írója eloszlathatja e kétséget; a mennyiben szerencsés volt az érdeklett töredéket fölfedezhetni. Mikor ugyanis. K ont Miklós nádor elnöklete. megyei rendek 1358 május. a la tt,. a fehér. 18-án ta rto tt gyűlése azon pert tárgyalta,. mely a szekszárdi a p átságnak S z a tm á r nevű birtoka fölött, egyrészről az apátság, másrészről pedig K arácsondi Vida és Csornai Imre között folyt ; Im re 1327-ben. ap á t. kelt. m egbízottja. oklevelét,. e lő m u ta tta. R óbert. melyben IV. Lászlónak. Károly. királynak. 1272-iki oklevelét. átírja, a mely ismét Béla királynak a szekszárdi apátság javára kiállí tott adománylevelét tartalm azza. K ont Miklós 1360 m ájus 7-én kelt ítéletlevelébe fölveszi Béla király oklevelének azon részét , mely a perben forgó S z a tm á r nevű birtoknak az apátsághoz való tartozását deríti f ö l.4 E zen töredék fogalmat nyújt a gazdag dotatióról, melylyel Béla király az apátságot ellátta.. É s pedig nem csak a D una jobb partján,. T olna- és a szomszéd B a ranya m egyékben; hanem a balparton is, a 1 «U t est in fragm ento fundationis A b b atiae Sexardiensis anni io 6 i, R egni eius primi.» (U n g a ria suis cum R egibus, N agyszom bat 1768. 335. 1.) 2 «Si diplom a hoc» — úgym ond — «obtinere possem us, non dubito m agnam inde lucem obscuris p a tria e historiae rebus affunderem us.» (H istoria Crit. I. 168. 1.) 3 «Nos, an existat, quaerim us.» Fuxhofer-C zinár 211. 1. * K ont M iklós Ítélet - levelét a kalocsai k á p ta lan n a k 1390-iki á tira tá b a n , M érey M ihály a p á t 1696-ban b e m u ta tta az esztergom i k á p ta lan n a k , mely azt á tírja. (Béla király okle velének töredékét az I. szám a la tt, Kont M iklós ítéletlevelét a III. szám a la tt a m ellékletben közöljük.) E szerint kétségtelen, hogy az a p á tsá g 1061-ben a la p íttato tt..

(14) 12. hol az apá tsá g birtokai a D una közelében levő Fajsztól fölfelé a legéjszakibb ponton fekvő Szatm árig. (ma is Szakmár) nagy kiterjedés. ben terültek el, Kalocsát három oldalról körülvéve. 1 É rdekes az alapító oklevél azért is, m ert a határok megjelölé sénél használt számos m agyar szó kétségtelenné teszi, hogy ekkor, a X I. század teljesen. közepe. táján , a m agyar. consolidálta ; végre. elem. azért i s , m ert. azon részeken uralm át l á t j u k , hogy Szekszárd. vidékén a szőlőművelés m ár ekkor is virágzott. M indazáltal az alapító oklevélnek csak kis töredéke m aradván ránk, az apátság jogi állását nem ismerjük. Mivel azonban okleveleink, a X I I I . század elejétől kezdve, a szent-m ártoni és a pécsváradi apátsá gokkal következetesen egyenlőnek tekintik; 12 föltehetjíik, hogy hasonlón volt szervezve;. ahhoz. hogy t. i. az a p á t a püspöki hatóság alól. ki volt véve és az esztergomi érseknek alávetve; hogy a főpapi jelvé nyek h asználatára jogosítva volt; hogy terjedelm es birtokokkal adom ányozva , jobbágyok. ezeken. nagy. szám a. fegyveres. és. tartózkodott ;. egyéb hogy. szolgálatokra ezek. m eg. kötelezett. fölött bíráskodási. hatalom m al bírt stb. 3 Hogy ezen. kiváltságokkal. az a p átság csakugyan dicsekedett,. későbbi emlékek is igazolják. 4 Az a p á tsá g első apátjának nevét nem ismerjük. L ehetséges. e g yébiránt,. hogy. ez nem. volt. más. m int. az. a. 1 Ezen K alocsa körül fekvő birtokok : F ájsz, Bátya, H alom , M alom ér, Szatm ár, Pálföld m indvégig az a p á ts á g kezei között voltak. M eglepő, hogy ezen terület nem a kalocsai érsekség és k á p ta lan b irto k áb an volt. A k alocsai és b ácsi érsekség a la p ítá sá ra vonatkozó kérdések tá rg y a lá sá n á l ezen körülm ényt is figyelem be kell venni. 2 Például, 1226. körül M iklós nádor kijelenti, hogy a szent-m ártoni a p á t «descensum suum eodem modo, sicut A bbas W a ra d ie n sis vel Sim ighiensis au t S axardiensis ten e tu r exigere». 1233-ban v álasztott b íróság ítélete szerint, a szent-m ártoni a p á t lovas h a d ain ak «in a n te a det p re b en d a m , sicut d a n t A bbates W a ra d ie n sis et S axardiensis.» (W e n z e e Á rpádkori Uj O km ánytár. V. 542., V I. 279. 11.) később is, m ikor a jelentékenyebb a p átsá g o k fölsoroltat nak, rendszerint az első helyet a pécsváradi, a m ásodikat a szekszárdi foglalja el. 3 A pécsváradi a p á tsá g n a k szent István által 1015-ben kiállított oklevelét k iad tá k : Fejér, C zinár és m ások. 4 Az 1397-iki esztergom i visitatió azon ja v a d a lm a k közé sorozza, m elyek az e sz te r gom i érseknek vannak alávetve. (L eges E cclesiasticae 111. 324. 1.) IX . BONIFÁCZ 1400 m ájus i-én kelt b u llájában, ősi szokásra hivatkozva, m egerősiti az esztergom i érsek ség jo g h a tó sá g á t ugyanazon ja v a d a lm a k fölött. (K oller III. 221. 1.) Az a p átsá g o k közt a szekszárdi m indig a m ásodik helyen áll..

(15) J3. V ilmos apát, a ki 1074-ben állott a m onostor élén, és a kit a krónika «latinus» vagyis olasz szárm azásúnak mond. Annyi bizonyos, hogy az alapítónak családjához benső ragaszko dással viseltetett, a m elyet válságos körülm ények közepett bizonyított be. S alamon király, gonosz tanácsosok által sugalmazva, ellenséges érzületet táplált Béla király fiai : G ejza , L ászló és L ambert herczegek ellen. E g y alkalommal, 1074-ben, Tolnam egye területén tá b o r o z v a ,1 a közel szekszárdi m onostort is fölkereste, hogy ott ajtatosságát végezze. Rósz szelleme, Vid, nyugalm at. hogy őt. és társai e szent helyen sem engedtek lelkének. A te m p lo m b a n , a vecsernye. u t á n , megjelentek. előtte,. a herczegek ellen nyilt háború m egindítására bírják. G o n . dolja m eg — így szóltak hozzá — hogy a háború elkerülhetetlen ; ha ő nem indítja meg, a vezérek fogják megkezdeni. T á m a d á s ra a jelen idő pont a legalkalm asabb ; m ert ha László és L a m b e rt Orosz- és Lengyelországból a segélyiyel megérkeznek, most pedig az. nehéz lesz velők megmérkőzni ;. Ingvány erdőben gondtalanul vadászó G ejzát könnyű. volna az éj hom ályában meglepni, ha ta lm á b a ejteni, és szemeit kitolva veszélytelenné tenni ; ennek hírére azután testvérei sem merészelnek az országba jönni. A király habozott, és gondolkodási időt kért. E tanácskozásnak láttatlanúl tanúja volt V ilmos apát.. Rögtön hírnököt küld Gejzához,. levélben intve őt, hogy a fenyegető veszély elől meneküljön.. De a. herczeget ta n á c s o s a i, kik Vid zsoldjában állottak, m egnyugtaták. «Ne félj» — így szólának — «az a p á t iszákos e m b e r, bizonyára részegsé gében küldé a hírnököt, nem tudva mit cselekszik.» G ejza csakugyan nem hagyta abba vadászatát. Azonban Vilmos a p á t nem szűnt meg őrködni fölötte. A t e m plomban elrejtőzve megleste a királynak és híveinek újabb tanácsko zását , a. melyben Salam on. k ije le n té , hogy elfogadja Vid tanácsát.. Az ap á t ezek h a llatára, rögtön közvitéznek öltözve, lóra kapott, G e j zához sietett, és meggyőzte arról, hogy komoly veszély fenyegeti é le tét.12 1 Thuróczi szerint a király «super locum. Kestelcz» táborozott, és innen jö tt Szek-. szárdba ; K csztülcz a mai térképen nem talá lh a tó ; Szekszárd és B áttaszék között feküdt. 2 Iijy beszéli el a kiadás) 123. 1.. bécsi krónika. és Thuróczi. (Schw andtner, Scriptores I. (folio.

(16) 14. A vette. herczeg. útját,. hogy. sietve. összeszedte. Lászlóval. c sapatát. találkozzék.. utolérte, ütközetre kényszeríté és megverte.. De. és. M orvaország felé. Salam on. a. T iszá n tú l. Gejza szerencsésen m eg. menekült, Vácznál találkozott Lászlóval , és a mogyoródi ütközetben elhatározó diadalt vívott ki Salam on fölött.. E. győzelem m egnyitotta. előtte a trónt. G ejza,. m int király,. kiváló kegyelettel viseltetett a szekszárdi. monostor iránt, melynek sírboltja atyja ham vait őrzé, melynek ap á tja az ő életét m enté meg. Az 1076-ik évben, fényes kísérettel, ott tölté a karácsonyi. ünnepeket. Egyik. szent mise után a. napon. szószékre lépett,. Desiderius. érsek ünnepélyes. és m egható beszédben a béke. áldásait fejtegette. Szavai mély benyom ást tette k a király lelkére. E z az. isteni. tisztelet végeztével, felszólítá a jelenlevőket, hogy távozza. nak a templomból. Csak a püspököket és a pátokat tartá vissza. Előttök könnytelt szemekkel kinyilatkoztatá, hogy bűnösnek érezi. magát,. m ert a koronás király életében elfoglalta a trónt ; de kész azt — úgy mond — átengedni Salam onnak ; csak az ország harm adrészét kivánja herczegi joggal m egtartani. A. főpapok. szeiint — a szent. hálát. adva. Iste n n e k , hogy — a. krónika. szavai. lélek megvilágosítá a király elm éjét, megerősíték. elhatározásában. Azonnal követeket küldöttek Salam onhoz. De Gejza nem érte meg az alkudozások végét; a következő év elején elragadta a halál. 1 E De. szerint az a p á tsá g nevezetes esem ényeknek volt színhelye.. egyébkint, úgy X L m int X II. századbeli történetét hom ály födi,. melyet egyetlen a d a t sem derít föl ; sőt remélleniink sem lehet, hogy a rra a későbbi kutatások világot fognak deríteni. A X I I I . század első évtizedeiből is csak annyit tu d u n k , hogy a pápák, kik ekkor m indinkább kiterjeszték közvetlen hatóságukat a részleges eg y h á za k ra,. többször bízlak a szekszárdi. apátokra fontos. eljárásokat. így, I I I . Incze p ápa 1212-ben, a kalocsai érseket, a szckszái'di és czikadori apátokkal, megbízza, hogy a veszprémi püspök és a szent-. 1 T huróczi elbeszélése. I. h. 128. 1..

(17) 15. m ártoni a p á t között fönforgó joghatósági vitás kérdés tisztázása végett, tan u k a t hallgassanak ki. H a t évvel utóbb, ugyancsak a veszprémi püspök és a szentm ártoni ap á t között a somogyi tizedek tárgyában per tá m a dott ; ennek eldöntésére I II . Honorius a pécsvaradi, szekszárdi és czikei do ri a pátokat rendeli bírákúl. IX. Gergely p á p a 1235-ben a szentm ártoni és szekszárdi a pátokat utasítja, ap á t javára,. hogy a Csanádi püspököt, a bizerei. bizonyos költségeknek m egtérítésére kényszerítsék;. két. évvel utóbb pedig a szalavári, tihanyi és szekszárdi a p á to k a t, hogy a veszprémi püspököt, ki káptalanéval perlekedett, a szent-szék elébe idézzék, és neki a megjelenésre h a tá rn ap o t tűzzenek ki. 1 Mikor pedig 1263. ápril elején Angelus mester, pápai követ, B udán egyházi gyűlést tartott,. ennek tárgyalásaiban,. több püspök és. szerzetes-főnök között, a szekszárdi a p á t is részt vett. 12 Sajnos, mind ezen oklevelek az apátok neveit nem ta rto ttá k fönn. Az apátok névsorában e szerint két századra kiterjedő (1074— 1266) hézagot találunk. A X I I I . század végéről is csak három apá tn a k nevét ism erjük: 1265-ben T ó biás 3 a p á ttal. találkozunk;. a következő. évből pedig egy oklevélnek X IV. századbeli á tirata F ilius szekszárdi apátot nevezi meg. L e h e t, hogy az átíró hibásan olvasta e szokatlanul hangzó nevet;. de lehetséges,. hogy az a F ile m agyar névnek latin. a la k ja .4 Végre 1299-ben E ndre ap á t kormányozza a szekszárdi m o n o sto rt.5 A monostor elpusztulása alkalmával teljesen megsem misült úgy az apátságnak, m int a gondjaira bízott hiteles hely levéltára. A szekszárdi convent hiteles helyi működése kétségkívül vissza vezetendő a legrégibb időkre.. Azonban a közbejöttével történt jogi. eljárásokról szóló oklevelek, melyek oklevéltárainkban. közre vannak. bocsátva, nem érnek föl az Árpádok k o rá b a .6 E bből mi is csak egyet. 1 KOLLER: Historia Episcopatus Quinqueeclesiensis. I. 341. II. 81. 11. 2 Omode győri püspöknek. 1263. ápril 4-611 a budai gyűlésen tárg y a lt egyik ügyről. kiállított oklevele. Rollernél : H istoria E piscopatus Q uinqueeclesiensis. IL 172—5. 11. 3 B o m b a r d i : T o pographia R egni H ung. 96. 1. 4 W enzel III. 172. 1. Az utóbbi föltevés Szabó KÁROLYé, ki az oklevelet az 1380-ik évi á tiratból m ásolta. s W enzel X II. 560. 1. 6 A lbert király 1438-iki itéletlevelének egy helyéből («M atteus A bbas de Seelisio . . . litteras Conventus Sexardiensis nobis curavit exhiberi, quae quidem c arta in p ergam eno literis.

(18) i6. m u ta th a tu n k föl, 1269-ből, melyet későbbi átiratb a n a pozsonyi k á p talan levéltára őrzött meg. 1 A hiteles helyi kiadványok, melyek a középkor jogi állapotaira és birtokviszonyaira annyi világot vetnek, egyúttal megőrzék a m onos torok néhány szerzetesének nevét, kik szerény elvonultságban, érdek és jutalom nélkül, e téren is híven szolgáltak hazájoknak. A b e ik ta tá s o k ,. h a tá r já r á s o k , idézések. és. más. hasonló jogi. eljárásoknál a királyi emberrel a conventek küldöttei m űködtek, mint tanúk és jegyzők. E z e k et a convent által kiállított oklevelek rendszerint megnevezik. N éha pedig az oklevelek záradékában a convent hivatal nokai is felsoroltatnak. A conventnek az a p á t után. első hivatalnoka,. és egyúttal. a. hiteles hely felügyelője, dékánnak m ajd később p rio rn a k neveztetett. M ellette, a káptalanok példájára, custos (őr) és cantor (éneklő) hivatal volt szervezve. A X I I I . századbeli oklevelekben a szekszárdi m onostornak csak egy dékánját jÁNOst (1299), két custos-át M ártonú (1267) (1299), végre egy szerzetését M inden conventnek,. P éte r í. (1299). találjuk. és J akaboí megnevezve.. hiteles helyi kiadványai szám ára, külön. pecsétje volt. Valószínű, hogy azon p e c s é t , mely a szekszárdi conventnek 1344-iki okleveléről lefiigg, a X I I I . században is használtatott. Kerek idomú. Közepén az Üdvözítő trónon ülve ábrázoltatik, jobb kezét áldva emeli, baljában könyvet tart. Baloldalán csillag, két oldalán az E és A betűk. Köriratából csak egyes betűk vehetők ki. A későbbi korból két m andorla alakú pecsétjét ismerjük. Az egyik 1467-ben a másik 1509-ben készült. M indkettő dús góth archi-. veteribus conscripta seriem literarum incarn.. quarundam. O ttonis Sim ighiensis Com itis . . . anno ab. 1061 . . . em anatarum rep raesen tan tem . . .) FEJÉR azt következteti, hogy a szekszárdi. convent m ár 1061-ben á tírta , illetőleg h itelesítette a szilisii a p á ts á g alapító oklevelét. (I. 399. 1.). CziNÁR is m agáévá teszi e föltevést (I. 214. 1.) Ez azonban tévedés. V ilágos ugyanis, hogy A lbert király oklevelében a szilisii a p á tsá g alapító oklevele m ondatik. 1061-ben k iáliíto ttn a k ;. nem ped ig a szekszárdi á tira t. — F ejér közöl egy 1297-ik évi szekszárdi kiadványt i s ;. de. ez 1397-ből való, a mely év a la tt m ásodízben is közzéteszi. 1. H ibás ra jz át közli JERNEY A k á p ta la n o k és ko n ve n te k tö rtén ete czímü d o lg o zatá. ban. (Történelm i T ár. II. 163. 1.).

(19) *7. tekturában, a trónon ülő Üdvözítőt tünteti föl; jobbját áldva emeli, baljában a keresztes világalm át tartja.. Az alsó. szelvényt. szárnyas. angyalfő foglalja el. A régibbnek körirata :. t sijgil. roucfs : asrcardi. s : falun! oris . 126 a . 1 Az új abbé:. sicisí. . coyjsDTys. jsycjíjtmíTí. j h o iíj k s t . sjibcti . s j ik o t o íu s .jn. A. SZEKSZÁRDI. CONVENT. o ix .■. PECSÉTJE.. 1 H ibás ra jz át közli Jerney ugyanott. K ö riratát az előtte levő példányban nem b etűz hette ki. A jelen rajz, a pannonhegyi levéltár 1508-ik évi oklevelének pecsétjéről van véve, a mely szintén nem egészen ép. 2 A pecsétnek töredéke a pannonhegyi levéltár egy 1517-ik évi oklevelén látható. 3 3.

(20) i8. BENEDEK. SZEKSZÁRDI. APÁT. PEC SÉTJE. 1342.. IV. XIV. század elejétől. kezdve az apátok névsorát, úgy szólván,. teljesen összeállíthatjuk. Azon zavarteljes években, melyek az Á rpáddiáz utolsó uralkodó jának halálát követték, E ndre apát még életben volt. M inden bizonynyal azon párthoz tartozott, mely R óbert Károlyhoz csatlakozva, igyekezett az ország belbékéjét helyreállítani. E z e n körülm énynek tulajdoníthatjuk azt, hogy mikor 1304-ben, egyháza ügyeiben, M ihály esztergomi érsekhez utazott,. ügyeinek. elintézése. u tá n ,. Esztergom ból. a. D unán. fölfelé. hajózva, Visegrád alatt, V enczel ellenkirály cseh hadai hatalm okba ejtették, és soká fogságban t a r t o tt á k .1 N em tudjuk, vájjon ö volt-e az a szekszárdi apát, kinek 1317-ben X X II . János pápa, a kalocsai érsekkel és a garanm elléki apáttal, azt a fontos m egbízást adja,. hogy a Pálos-rend szabályait, melyeknek. megerősítését a szent-széknél R óbert Károly sürgette, vizsgálják meg, és tegyenek je le n té s t.12 1 Erről k isz ab a d u lá sa után, 1305. február 5-én, óvást állít ki, m elynek töredékét közli. K oller II. 244. 1. 2 Az 1317. julius i-én kelt pápai irat Rollernél II. 343. 1..

(21) 19. L. ő r in c z. (1328) és. B. enedek. (1330— 1346) apátok a monostor. zavart birtokviszonyainak rendezése körűi buzgólkodtak.1 Az utóbbinak korába esik azon nagy jelentőségű mozgalom, mely a m agyarországi szent Benedek-rend belső életének fölélénkítésére, a nagy alapító szel lemének m egújítására ir-ányult. Az apátságok ekkorig egymástól teljesen függetlenek valának. A testületi szellem és egyúttal a fegyelem fÖntartása, valam int a közös érdekek megóvása czéljából, az 1215-ben ta rto tt laterani zsinat elren delte, hogy az egyes tartom ányokban fönnálló monostorok apátjai három évenkint gyűléseket, káptalanokat tartsanak. III. Incze és I II . Honorius pápák, a X I I I . század elején, a káptalanoknak m egta rtá sá t M agyarországban is elrendelték. De ezeket csakham ar elhanyagolták. 1332-ben az összes m agyarországi monostorok főnökei. magok. folyamodtak X X II. János pápához engedélyért, hogy ezentúl évenkint t a r t hassanak káptalanokat. A p áp a készséggel a d ta beleegyezését ; egyúttal Miklós szent-m ártoni apátot fö lh a ta lm a z ta , hogy az első. káptalant. hívja Össze, és annak tanácskozásaiban, a garanmelléki a p á ttal együtt, az elnöki. tisztet. viselje;. jövőre. a. káptalan jogaihoz. tartozván. az. elnököket, valam int a visitatorokat m egválasztani. X I I . Benedek p áp a még szorosabbá kivánta tenni az egyes monostorok közötti kapcsolatot ; ennélfogva az esztergomi és kalocsai érsekségek területén létező a p á t ságokat egy tarto m á n y b a (provincia) egy e sítette .2 É s csakugyan a káptalanok több évtizeden át rendesen m eg tartattak . M ennyiben vettek részt azokban a szekszárdi apátok, nem h a tá rozhatjuk. meg.. Csak az. 1342-ben, Visegrádon,. egyik oklevele említi a jelenlevők között. B. ta rto tt káptalannak. enedek. szekszárdi apátot,. a ki azon oklevelet m agán-pecsétének ráfüggesztésével m eg e rő sítette.3 Utódai valának. Im. re. (1355— 8). és. J. ordán. (1360 táján). Az. utóbbi, ismeretlen okok m iatt, az apátságról lem ondott és a pécsváradi. 1 E zekről alább részletesen szólunk.. 2 L. Czinár I. 86., 87. 1.. 3 A nyolcz ap át által. kiad o tt oklevél eredetije, a nyolcz függő pecséttel, az országos levéltár k incstári osztályában. K iadta F ejér V i l i . , IV. 604. 1. A szekszárdi a p á t pecsétének lui rajza itt látható. 3*.

(22) 20. apátságba vonult vissza.. E z e n alkalommal magával vitt a monostor. levéltárából bizonyos családi okleveleket, melyek ott el voltak helyezve, és ezeket egyik. rokonának M iklós -, Bozók fiának a d ta át, a mi a. tulajdonosok nagy hátrányával j á r t . 1 Jordán ap á t u tán C zudar L ászló , előkelő nem zetség sarja, követ kezett, a ki azonban nem soká állott a szekszárdi a p átság élén. Szigfried szent-mártoni a p á tn a k 1365 elején bekövetkezett halála után, helyére a rend k á ptalana LÁszLót választotta meg, kit V. O rbán p á p a csakham ar m eg e rő sített.12 Sírköve, m elyet 1372-ben bekövetkezett halála u t á n , a szent-m ártoni e g y h á z b a n , a rend épen fönmaradt,. és híven. tűnteti. elő. emelt, mai napig. arczvonásait és az azonkori. egyházi v iseletét.3 Ugyanakkor, a mikor László az ország első m onostorának kor m ányára. h iv a to tt,. T amás. M iklós. szekszárdi. szerzetes választatott. meg szekszárdi ap á ttá, és V. O rbán p ápa által m egerősíttetett, illetőleg k in ev e z te te tt.4 E szerint két újítással állunk szemben.. Az a p á to k a t ekkorig. rendesen az illető monostor szerzetesei választották; ez alkalommal a rend káptalana hatásköréhez vonta a választást. T o v á b b á a m egvá lasztott apátok m egerősítésökért folyamodtak ugyan mint az érsekek és püspökök,. a szent-székhez,. megerősítési díjakat is fizettek — egy. X I I . századbeli kézirat szerint a szekszárdi a p á t 69 forintot fizetett5 — de most a p ápa az apátot egyenesen kinevezte. 1 A szekszárdi conventnek ez ügyben, 1366. m ájus 2-án kelt oklevele a gróf K árolyi csa lá d levéltárában. — L. M elléklet IV. szám. 2 Ó m ag á t «perm issione divina et Capituli O rdinis gratia» a p á tn a k nevezi. (C zinár, I. 90. 1.) A pápai m egerősítésről em lítés van a T am ás szekszárdi a p á t ja v á ra kiállított (alább em lítendő) bullában. 3. A zután. Először ism ertette és k ia d ta RÓMER Fl ÓRIS a T tid o n iá n y tá r 1839. folyam a 63. lapján.. m egjelent azon fényes díszm unkában, m elyet, a szent-m ártoni egyház fölszentelése. alkalm ából, 1876-ban, K ruesz K rizosztom főapát úr közrebocsátott, a kinek szívességéből, melylyel a m etszetet rendelkezésünkre bocsátá, e helyen is napvilágot lát. 3. V. Orbán p á p án a k 1365. ju liu s 2-án kelt oklevelének eredetije a pannonhalm i levél. tárban. — L. M elléklet IV. szám . 5 Saluatoris de S axardia O rdinis sa n c tis Benedicti diocesis Q uiqueeclesiensis. Florenci L X V IIJI. (A luccai városi könyvtárban.).

(23) C ZL ’ D A R. LÁSZLÓ. SZ E K SZ Á R D I,. KÉSŐBB. SZENTMÁRTONI. APÁT. (f. 1372). SÍR K Ö V E ..

(24) ^. A y j* jf.T s i ^ ^^V ;:i i>. ...i t. '. •* y.

(25) 23. V. r e se r v a t i ók. kora volt ez. A p ápát, mint az egyház fejét,. kétségkívül megillette az a jog, hogy az egyházak betöltéséről intézkedjék. Azonban a körülmények bölcs megfontolása arra bírta a sz e n t-sz é k e t, hogy e jogot m ásoknak engedje át, nyok igényeit és a személyek tulajdonait jobban. kik a helyi viszo. ism erhették; csak a. megerősítést ta rto tta fönn magának. De a X IV. században több p ápa szükségesnek látta a kinevezés jogát újra igénybe venni.. É s nehogy. a javadalm ak megíiresedése esetén, mások, korábbi gyakorlatra tám a sz kodva, azokat előbb betöltsék, és így összeütközésekre nyíljék alkalom ; jó eleve, vagy általán bizonyos esetekre, vagy pedig egyes ja v a d a l m akra, fönntartották magoknak a kinevezést.. így például egyik p ápa. m agának ta r to tta fönn mindazon javadalm ak betöltését, a melyeknek birtokosai R óm ában vagy a római állam területén halnak el ; egy másik azon javadalm akat, melyek áthelyezés által üresednek meg. Ily czímen nevezte ki V. O rbán a szent-m ártoni a p á ttá választott László helyére T. amás. M. ik l ó s í.. Ném i kétségeink m erülhetnek föl az iránt, vájjon ez csakugyan tényleg viselte-e a szekszárdi apátság tisztét. Ugyanis a pápai kinevezési oklevél 1365. julius 2-án van kiállítva. A következő év október 21-én a szent Benedek-rend m agyarországi apátai a mogyoródi monostorban ta rto ttá k káptalani gyűlésüket. I tt jelentés té te te tt a grábi monostor a p á tján a k kicsapongó életéről, a minek következtében állásától fölfüggesz tetett, és a grábi monostor kormányzása ideiglenesen. T. amás. MiKLÓsra,. a szekszárdi kolostor papjára, b íz a to tt.1 M inthogy nem tehető föl, hogy egy kolostorban két szerzetes ugyanazt a nevet viselte: azt kell hinnünk, hogy ez a T a m á s Miklós egy és ugyanazon személy azzal, a kit a pápa a megelőző évben szek szárdi a p á ttá nevezett ki. 1. «A dm inistrationen! eiusdem M onasterii de G rab viro com m endabili idoneo fratri,. T hom e N icolai m onacho M onasterii Saxardiensis . . . in Sacerdocio constituto com m ittentes . . .» A közjegyzői okm ány eredetije a pannonhalm i főap átság levéltárában..

(26) 24. A grábi monostor eredetileg a szekszárdi apá tsá g n ak fiókháza (grangia) volt, és Szekszárdtól alig egy mértföldnyi távolságban fekvő G rab (ma Grabócz) helységben állott fönn. Később — hihetőleg m ár a X I I I . század elején — apátsággá. em eltetett,. úgy azonban,. hogy. továbbra is a szekszárdi apátságnak, mint anyaegyháznak, m ara d t a lá re n d e lv e .1' A X IV . század elején p u sztulásra ju to tt, birtokait világi urak foglalták le. E z e k et 1345-ben Siegfried garanmelléki ap á t kiváltá, és az a p átság h e ly reállíttato tt,12 hogy a csehországi szárm azású K onrád a p á t a latt csakham ar hanyatlásnak indúljon. Vájjon sikerűlt-e a szek szárdi monostorból választott adm inistratornak a rendet helyreállítani ? és mily viszontagságokon m ent később az a p á tsá g keresztül ? arról emlékeink hallgatnak. A X IV . században még. O. ttó. (1369) és. M. ik l ó s. (1382 — 1396). apátok korm ányozták a szekszárdi apátságot. Nincs tudom ásunk arról, vájjon a convent vagy a rend k á p ta lam a által választattak, vagy pedig a p á p a által neveztettek ki. Miklósra nézve az utóbbit tartjuk való színűnek. Ö t ugyanis 1396-ban IX. Bonifácz pápa, kitűnő tulajdonainak és érdem einek jutalm aid, pápai káplán czímével ruh áz ta föl , 3 a mely szerzeteseknek nem szokott adom ányoztatni.. 1 P ázm ány P éter, az 1629-iki zsinat végzéseihez csatolt függelékben a m agyarországi kolostorok névsorát összeállítva, így em líti: , , G a r a t A b b a tia filia lis a d Szekszá rd i" (Peterfy, li. 273. 1.) —-, A X V II. század végén (1695) M érey M ihály szekszárdi a p á t az a p á tsá g h ajd an i birtokait kinyom ozva, ezek között említi : «Grabocz F ilialis A bbatia Z exardiensis, uti etiam ex D ioecesana Synodo constaret.». (E sztergom i főkáptalan országos levéltára.). neoaquistica com m issio is c o n statálta, hogy G a rab birtokaihoz tartozott. (I.ipót király. És csak u g y an a. ősi időktől fogva a szekszárdi a p á ts á g. 1703. ju n iu s 21-iki oklevele az országos levéltár kincstári. osztályában.) 2 A szent B enedek-rend 1345-ik évi k á p ta la n á n a k oklevele.. M inthogy ebben a grábi. a p á tsá g a kalocsai egyházm egyéhez tartozónak ( dioecesis C olocensis) m ondatik, C zinár k é tsé geket tám aszt az iránt, vájjon ez azonos-e a tolnam egyei, teh á t a pécsi egyházm egye területéhez tartozó, g rábi a p á tsá g g a l. (M onasterologia. I. 213. 1. jeg y zet.) E k étség könnyen eloszlatható. A pécsi egyházm egye területén létező a p átsá g o t, a kalocsai egyházm egyéhez tartozónak te k in tették , h a a püspöki h a tó sá g alól kivéve, a kalocsai érsekségnek volt alárendelve. íg y gyak ran m ondatik a szekszárdi a p á tsá g is ,,dioecesis S tr ig o n ie iis is ." 3 «V irtutibus clarens et m eritis, sicut fam e laudabilis testim onio com m endaris, illam in nostro et apostolicae Sedis conspectu g ra tiam volenti aprosequentes, eam. m e ru isti, ut personam tuam p a te rn a b en e. libenter attollim us honoris g ra tia specialis . . . ». 13-án kelt oklevél Kollernél. III. 319. 1.. Az 1396. nov..

(27) 25. É p e n ez időben, a X IV.. században k e zdett azon gyakorlat,. illetőleg visszaélés, meghonosúlni, hogy a jelentékenyebb, jól jav a d a l m azott monostorok főnökeivé nem szerzetesek, hanem úgy nevezett világi papok neveztettek ki. Igen term észetes, hogy ezen eljárás a szerzetes intézmények szabályaival és szellemével teljesen ellentétben állott,. és. rendszerint gyászos következményeket : a szerzetesi fegyelem fölbom lását, a kolostorok ha n y a tlásá t vonta m aga után. Az ily apátok, kik gubernátorok vagy commendátorok nevezete a latt ismeretesek, rendszerint nem tartózkodtak a kolostorban, keveset gondoltak annak fegyelmi ügyeivel és m agasabb érdekeivel. A gondjaikra bízott javadalm at jövedelmi forrásnak tekintették. Ámbár, kivételesen, soraikban olyanokkal is találkozunk, a kik lelkiismeretesen igyekeztek föladataiknak. megfelelni ; kik hatalm as. állásuk. és. összeköttetéseik. által a kolostorok jogainak és javainak m egoltalm azása körül sikeresen működtek. A szent-m ártoni a p á tsá g története is m u ta t föl ily példákat. M ert a szent-m ártoni apátság szintén gyakran ily gubernátorok korm ánya alatt állt, épen a X IV . század v é g é n .1 A következő század elején pedig a szekszárdi apátsággal közös gubernátort ny e rt: K ropidlo J ános oppelni herczeg személyében. Viszontagságteljes életpályán ju to tt el hazánkba.. 1384-től 1398-ig egym ásután a poseni,. le s la u i, gneseni,. kamini és kulmi püspöki illetőleg érseki székekre em eltetett. 1402-ben ism ét visszatért a leslaui püspökségre, melyet 1428-ban bekövetkezett haláláig foglalt e l.2 Időközben, 1403-ban — bizonyosan Zsigmond királynak, kihez rokoni viszonyban állott, a já n latára — IX. Bonifácz p á p a szekszárdi apáttá nevezte; azon sajátszerű indokolással, hogy «tekintettel van fárad ságára, költségeire és káraira, melyeket különböző egyházakra a szent szék által történt áthelyezése, valam int a gondjaira bízott egyházak jogainak föntartása okozott neki». A pápa egyébkint, kinevezési oklevelében, kifejezi azt a reményét, hogy a szekszárdi monostor, az ő korm ánya alatt, úgy az anyagiakban m int lelkiekben gyarapodni fog. E g y ú tta l meghagyja, hogy a kolostor szerzeteseinek és egyéb szolgáinak szám át ne kisebbítse ; a kolostor 1 C zinár-Fuxhofen I. 935 kk. 11. 2 P o th ast. Bibi. hist, m edii aevi. ( 1868-iki berlini kiadás) 305. 1..

(28) 26. ingatlan javainak és kincseinek elidegenítésétől tartózkodjék;. sz ab a d . ságában állván, a kolostor föntartásával járó költségek födözése után, a jövedelem fölöslegével ren d e lk ez n i.1 N égy évvel utóbb ugyanő a szent-m ártoni apátságot nyeri e l ; 2 kétségkívül m egtartva e m ellett a szekszárdit is. U tódjai ismét a szent. Benedek-rend tagjai valának.. B álint. ap á t (1429) felől sem m it sem tu d u n k .3 Z sigmond ap á t (1439— 1455) több nyomot hagyott a történelmi emlékekben. erőszakos em ber volt. 1439-ben találkozunk. Előkelő,. vele. de egyúttal. először,. és. pedig. hatalm askodási m erényletben, m elyet az ő megbízásából tíz fegyveres em bere követett el a kalocsai káptalan tagjain, kiket, ülésen. együtt. ü l t e k , erőszakosan. halm oztak el, m entett meg.. és tettleges. m egtám adtak,. bántalm aktól. mikor bírói. gyalázó. szavakkal. csak a jelenlevők védelme. Mi volt ezen tám a d ás oka, és mikép bűnhődtek szerzői,. arról nincs tu d o m á s u n k .4 Zsigm ond apát, úgy látszik, jelentékeny részt vett mozgalmas. korának. politikai. eseményeiben.. havában. B udán az ország rendei között találjuk.. melynek. erejénél. fogva. Buda. vára. H unyadi. 1447. szeptem ber. Azon oklevélben,. János. kormányzónak. á ta d a to tt, a praelatusok között az ő nevével is találkozunk; a püspökökön kívül csak a fehérvári prépost, a pécsváradi a p á t és Zsigm ond nevez tetn e k m e g .5 K ét évvel utóbb, mikor Szécsi Dénes esztergomi érsek, az esz" tergomi székesegyház m egújításának költségeire, a hatósága alatt álló javadalm akat, pápai fölhatalm azás a lapján,. m egadóztatta, jövedelmök. tizedrészét követelve; több a p á t — kik között első helyen áll Zsigmond — az érseki biztosok által kivetett összeget vonakodott megfizetni, és a szent-székhez appellált.. De V. Miklós p ápa elvetette folyam odásu. kat, és, egyházi büntetések terhe alatt, kötelezte őket a kivetett összeg lefizetésére. 6 1 Az 1403. ja n u á r 8-án kelt pápai irat a pannonhalm i fő a p átsá g levéltárában. — L. M e llé k le t IX . szám . 2 Fuxhofer C zinár I. 95. 1. 3 Fejér. X . V II. 121. 1. 4 A fehérvári kér. convent jelen tése a pozsonyi k á p ta lan levéltárában. — L. M elléklet X . szám . 5 Az oklevél B é l-nél. N otitia R egni H u n g á riáé III. 208. 1. 6 V. M iklós p á p án a k 1449. február 18-án kelt oklevele. Koller. III. 388. 1..

(29) 27. VI. apátságot Z sigm ond ap á t kétségkívül m ár nem a. szekszárdi. szent-szék kegyelméből nyerte el. — A XV. század közepe felé a pápák fölhagynak a magyarországi egyházi javadalm ak adom ányozá sával. E jogot most újra a királyok, legfőbb kegyuraságukra hivatkozva, veszik igénybe, hévvel védelmezik és sikeresen vívják ki a szent-székkel szemben. 1 M átyás. király a szerzetes javadalm akat rendszerint főpapok. nak és m ás világi papoknak szokta adományozni. A latta honosúlt meg nálunk. is azon. az. egyház szellemeivel és érdekeivel ellenkező gya. ko rla t,. a mely. szerint egy főpap. kezeiben számos javadalom ösz-. pontosúlt. így bírta. V. it é z. J. ános. esztergomi érsek egy ideig a szekszárdi. apátságot, melynek birtokain, Szckszárdon és a baranyam egyei La-skón a régi várakat megerősítette és új erődítm ényeket emelt, a. melyeket. a. után , a. M átyás. m egbuktatására. czélzó. összeesküvés fölfedezése. a királylyal kötött egyesség értelm ében, le kellett rontatnia. 12 U tá n a , 1490 táján,. K. a lm an cseh i. tudom ányt és m űvészetet pártoló. D. o m o n ko s,. fehérvári. a kitűnő műveltségű,. prépost volt az a p á tsá g. com m endátora, a ki ezen javadalom ról, úgy látszik, akkor m ondott le, mikor 1495-ben váradi püspökké neveztetett ki. 3 Az ország rendei nem szívesen látták adom ányozása. körűi. elhatalm asodott. az egyházi javadalm ak. visszaéléseket:. a javadalm ak. 1 C sak azon heves küzdelem re hivatkozunk, mely a dömösi p rép o stság adom ányozása tárg y á b an H unyady Já n o s és a szent-szék között folyt. 2 Ezen. 1471. deczem ber 19-én kelt. egyességben ugyanis olvassuk : «Item , quod. Dominus Jo an n es A rchiepiscopus castellum in Sexarderectum , et etiam si in L asko erectum e ise t, dirui faciet, et si erecta non essent, erigi non perm ittet.». (Török. M agyar Prím ások.. O klevéltár 79. 1.) — Szekszárdon m ár korábbi időkben is létezett erősség. 1429-ben G a llu s lite r a tu s c a ste lla n u s S e x a r d ie n s is em líttetik. (Fejér X . V II. 121. 1.) 3 M int volt com m endátor em líttetik a szekszárdi a p á tsá g n a k. 1499. jú n iu s. n - ik i. kiadványában, m elynek eredetijét az esztergom i főkáptalan országos levéltára őrizi. E. M el léklet. X III. szám . 4. *.

(30) 28. cum ulátióját, azoknak külföldiek részére adom ányozását, az apátságokés prépostságoknak. világi papok. által való betöltését. Az. országgyűlés, többi k ö z ö tt , m e g á lla p íto tta , hogy apátságokat terhe. és. 1498-iki. azok, kik szerzetes. prépostságokat nyernek e l , javadalm uk elvesztésének. a l a t t , tartozzanak. egy év letelte előtt, az illető szerzet tagjai. sorába lé p n i.1 Azonban II. Ulászló király túltette m agát ezen törvény köve telésén.. Kevéssel annak m egalkotása u tán , a szekszárdi apátságot két. római bíbornoknak adom ányozta. Az egyik. A. s c a n iu s. M. á r ia. ,. szerpap-bíbornok,. a. római. egyház. alcancellárja volt, kiről, sajnos, sem m it egyebet tudunk, mint azt, hogy az apátságot haláláig bírta, mely 1505. elején következett b e . 12 A másik I s v a l ia. mint. P. (ki reggiói érsekségétől. éter. pápai legátus több. Ulászló. királylyal. keresztvízre. általán Reginonak neveztetik),. éven át M agyarországban. baráti viszonyban. tarto tta , minélfogva. tartózkodott és. állott , kinek egyik gyermekét. őt. okleveleiben. (com pater charissimus) nevezi. A szekszárdi. kedves komájának. apátságon. kívül. még a. pécsváradit, sőt a veszprémi püspökséget is b i r t a .3 A királyok kegyúri joguknak. önkényes gyakorlásával meg nem. elégedve, nem egyszer m agát a kegyúri jogot, bizonyos egyházakra, előkelő híveiknek adom ányozták, kiknek ez által jelentékeny politikai befolyást és hihetőleg anyagi előnyöket is biztosítottak. T ö b b ily esetet ismerünk M átyás király korából. E s II. Ulászló is, egyebek között, a pécsváradi, szekszárdi, battai. és tihanyi apátságokra a kegyúri jogot. Perényi Im re nádornak és örököseinek engedte át. 4 De ezen állapot nem ta rto tt soká. E z időre. esik a. magyarországi. szent B e n e d e k -re n d. életerős. 1 58-ik törvényczikk. 2 II. Julius p á p a 1505. m ájus 30-án kelt bu llájáb an , melylyel a szekszárdi a p á tsá g o t P éter bíbornokra ru h ázta, em líti elődjét. (Az oklevél Kollernél. IV. 516. 1.) 3 II. Julius p á p án a k. 1505. m ájus 30-án kelt b u llája úgy van fogalm azva , hogy a. p á p a ado 7n á n y o zta az a p á tsá g o t P é ter bíbornoknak. Ez a pápai curia stylusa, mely m a is a püspökségek betöltésénél h asz n álatb a n van. Ebből azonban nem következik, hogy P éter b íbor noknak szekszárdi a p á ttá kineveztetése II. U lászló király befolyása nélkül történt. 3. Az adom ánylevelet nem ism erjük ; c sa k azt az oklevelet, melylyel az adom ányozást. visszavonja. Erről alább szólunk..

(31) 29. fájának újabb virágozása, melynek, sajnos, a mohácsi vész csakham ar véget fog vetni. II. Ulászló 1500-ban a szent-m ártoni apátságot. T. olnai. M. áté. pécsi egyházmegyei áldozárnak, a királyi cancellaria jegyzőjének a d o m ányozta ; ez esetben oly kötelezettség mellett, hogy a rend öltönyét vegye föl, és szabályait léptesse újra életbe. M áté. apát. ennél. többet. tett. Az. restaurátióját tűzte ki föladatául. lésre. hívta. egész. magyarországi rend. M ár 1501 tavaszán káptalani gyű. össze az apátokat,. és innen. visitatorok küldettek ki az. összes kolostorokba. E kként tényleg kezeibe. ragadta. a rend. kormányát.. H á ro m. évvel utóbb, II. Gyula pápa által, a magyarországi monostorok főapát jává (Abbas generalis) neveztetett ki. 1 Tevékenységét ezentúl még buzgóbban fo lytatta, és azon volt,. hogy a világi papok. különösen. kezein levő apátságokat a rendnek. visszaszerezze. Bizonyára. az ő befolyásával jött létre az 1507-ik évi ország-. gyűlés azon törvényczikke, mely elrendeli, hogy több javadalm at senki se bírhasson ; és azon világi papok, kik szerzetesi jav a dalm akat bírnak, a m ennyiben. két hó. lefolyása alatt. az illető rend öltönyét föl nem. veszik, javadalm uktól fosztassanak meg. 12 Azonban P é te r bíbornok iránt oly tisztelettel viseltettek a király és a rendek, hogy ő reá nézve kivételt tettek ; és a torvényczikkbe ik ta t ták, hogy ő, míg él, vagy netán pápává választatik , a pécsváradi és szekszárdi apátságokat m egtarthatja. 3 M indazáltal M áté ap á t talált m ó d o t, hogy mégis A királytól 2000. fölhatalmazást. forintnyi évdíj fizetése. eszközölt. ki,. hogy. P é ter. czélt érjen. bíbornoktól.. mellett, a m a két apátságot átvehesse. 4. 1 C zinár-Fuxhofer. I. 98. s kk. 11. 2 A X III. törvényezikk. 3 D em tis duabus illis ab b atiis, Sexardiensi et P echw aradiensi, quae per R everendissi mum Dominum Petrum C ardinalem , a curia R om ana lib e rata existunt, quasque idem , vita sua durante, vel infra eum term inum , quo, Dei m unere in pontificem forte assum eretur, possidebit. 4 II. U lászló 1510. július 2-án kelt oklevelének eredetije a pannonhegyi le v é ltá rb a n .— L. M elléklet X IV . szám ..